Kutatók éjszakája 2018

Kutatók éjszakája logó

Kutatók éjszakája logóA Kutatók éjszakája nemzetközi rendezvénysorozat 2005-ben indult. Magyarország 2006-ban csatlakozott. Azóta évről-évre egyre több intézmény nyitja meg hazánkban kapuit, szervez érdekes programokat, sok-sok településen, több száz helyszínen, több ezer eseményt meghirdetve sok tízezer érdeklődő/résztvevő látogatónak biztosít tartalmas estét.

Bár a kezdeményezés elsősorban a kutatói pálya népszerűsítését szolgálja, ezért leginkább a tizen- és huszonévesekre számít, az események vonzók és elég érdekesek ahhoz, hogy a kisgyerekektől a legidősebbekig mindenki megtalálja a számára izgalmas programokat. Korábban nagyobb felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek szerepeltek döntően, de az utóbbi néhány évben egyre több kisebb intézmény, tehetséggondozással foglalkozó középiskola, cég, egyesület is csatlakozott a rendezvényhez. A Kutatók éjszakája rendezvény minden meghirdetett programja ingyenes.

Rendezvényünk plakátja

Kutatók éjszakája 2018 plakát

Az it-tanfolyam.hu sem maradt ki a sorból. Két oktatónk és két tanfolyamunkon résztvevő hallgatónk képviselt bennünket és meghirdettünk hat programot a kutatokejszakaja.hu weblapon. Az eseményekre regisztrálni kellett a weblapon, ami talán szervezőként ránk keresve bizonyult legegyszerűbbnek. A regisztrációs időszak szeptember 12-27-ig tartott és a programjainkra szeptember 28-án 17-21 óráig került sor.

it-tanfolyam.hu_Kutatok_ejszakaja_2018_Fejos_Ibolya_programja

A programjaink népszerűek voltak, 40 érdeklődő látogatót fogadtunk X generációtól szinte Alfákig. A többség több programon is részt vett, néhányan kifejezetten egy-egy adott program iránt érdeklődtek. Sok-sok kérdés is elhangzott és kellemes hangulatú szakmai párbeszéd alakult ki, aminek igazán örülök.

it-tanfolyam.hu_Kutatok_ejszakaja_2018_Sztefanov_Adam_programja

Szeretném megköszönni az előadók színvonalas munkáját, igényes felkészülését. Az előadások prezentációit tanfolyamaink hallgatói számára – a témához kapcsolódó témakörökhöz, ILIAS-ra feltöltve – tesszük elérhetővé.

17:10-17:40 – Kaczur Sándor: Modellezzünk objektumorientáltan, közelítsünk többféle nézőpontból!
Az eseményen egy konkrét programozási feladat specifikációjából kiindulva tervezünk. Az objektumorientált szoftverfejlesztés eszközeit használjuk. Ötféle tervet készítünk el és hasonlítunk össze. Mindegyik terv Java nyelvű megvalósítását is ismertetjük. Adatfeldolgozást végzünk, fájlból olvasunk, saját adatszerkezetet építünk és azt feldolgozva adunk választ a specifikáció által megfogalmazott kérdésekre. Szembesülünk azzal, hogy a különböző terveknek mekkora hatása van az elkészült forráskódra, annak mennyiségére, áttekinthetőségére, karbantarthatóságára. Megpróbálunk következtetéseket is levonni, hogyan érdemes modellezni, tervezni, amikor hozzáfogunk egy-egy programozási feladat megoldásához.

17:50-18:20 – Friedel Attila: Egyszerű fizettető automata program fejlődése a programozó ismereteinek bővülése tükrében
Az előadás egy egyszerűen működő fizettető automata program három változatát mutatja be, ahogyan a programozó egyre több ismeretet szerez a Java nyelvről, és egyre gazdagabban tudja elkészíteni ugyanazt a feladatot. Először emlékezet nélkül, primitív típusú változókkal készül el az alapfunkciókkal rendelkező változat. A második verzió már tömböt is tartalmaz, emiatt új funkciók jelenhetnek meg. A harmadik, véglegesnek tekinthető változat nem hoz új funkciót, de a forráskód már objektumorientált szemlélettel készül el. A fokozatosság elvét szem előtt tartva követhetjük végig a gondolatmenet fejlődését, építve új eszközökre/lehetőségekre/funkciókra.

18:30-18:50 – Fejős Ibolya: Karrierváltás után: az első hónapok junior szoftverfejlesztőként egy kisvállalatnál
Mennyire könnyű ma szoftverfejlesztőként elhelyezkedni szakirányú felsőfokú végzettség nélkül? Milyen kihívásokkal találkozhatunk a felvételi folyamat során? Milyen elvárásokat támasztanak a munkaadók egy junior szakemberrel szemben? Hogyan telnek a beilleszkedés után a hétköznapok junior fejlesztőként egy 20 fő alatti létszámmal működő informatikai profilú kisvállalkozásnál?
Az előadó karrierváltó junior szakemberként személyes tapasztalatairól számol be.

19:00-19:30 – Kaczur Sándor: Írjunk SQL lekérdezéseket és dolgozzuk fel webes Java kliensprogrammal az eredménytáblát!
A lekérdezések az Oracle HR sémát használják. Előfordulnak közöttük egyszerűbbek, klasszikus 1:N kapcsolatra építők, bölcsész mondatosak, hierarchikusak/rekurzívak. Különböző eredménytáblákat adnak vissza a kliensprogramnak. A kliensprogram többrétegű MVC tervezési mintával készül, böngészőben fut, alkalmazásszerveren, JSP technológiával.
Az előadás bemutatja a tervezési szempontokat, az SQL lekérdező utasításokat, az eredménytáblák feldolgozási módszereit, valamint a megjelenítés lehetőségeit.

19:40-20:10 – Sztefanov Ádám: Biztonságos weboldal készítése Java EE technológiával
Az előadás betekintést nyújt egy felhasználó számára, hogy miként válik egy weblap biztonságossá. Egy Java technológiát használó weboldal projekten keresztül láthatjuk azt, hogy miként működik a két lépcsős azonosítás.

  • Hálózati adatforgalom bemutatása, fogalmak tisztázása
  • Egy webalkalmazás sebezhető pontjai
  • Védekezési módszerek
  • Biztonságos bejelentkezés folyamatának bemutatása példa alkalmazáson keresztül
  • Tippek internetes fiókjaink biztonságosabbá tételéhez

20:20-20:50 – Kaczur Sándor: Gondolkodjunk logikusan!
Az előadás során áttekintjük az intelligencia, a kreatív problémamegoldó és logikus gondolkodás összefüggéseit és izgalmas feladatokból válogatva közösen megoldunk néhány fejtörő feladatot.

HWSW – Szeptemberi dupla – Android/Kotlin és full-stack JavaScript fejlesztői meetup

HWSW logó

HWSW logó2018. szeptember 11-én és 12-én délután a HWSW szervezésében a Szeptemberi dupla: Android/Kotlin és full-stack JavaScript fejlesztői meetup-okon vettem részt az AnKERT-ben.

Szeptemberi dupla - Android/Kotlin és full-stack JavaScript fejlesztői meetup

Kedd – Android/Kotlin fejlesztői meetup

Kedden az első előadó Ekler Péter volt, Android Pie újdonságai fejlesztői szemszögből című előadásával. Az általános újdonságokat követte néhány példa az energiafogyasztáshoz és testreszabáshoz kötődően: az Android rendszer:

  • úgy működjön, ahogyan a felhasználók jobban szeretnék használni – és persze ezáltal a Google még jobban megismerjen bennünket ;-),
  • alkalmazkodik a rendszer a mi életstílusunkhoz,
  • adaptívan korlátozni tudja a ritkán használt appoknál az akkumulátor-használatot (digitális jólét néven eladva),
  • adaptívan képes a fényerő beállítására (szürkeárnyalatos esti megjelenítés),
  • támogat új notification-öket (ez örökösen átalakul).

Elhangzó körkérdések voltak:

  • Mennyi ideig használunk egy-egy mobil alkalmazást?
  • Hány darab mobil alkalmazást használ a felhasználók többsége?
  • Ki találja hasznosnak a digitális jólét szolgáltatásokat?
  • Vajon mennyi változott (hány százalékot) az API 25-26-ra, 26-27-re, illetve 27-28-ra?

A válaszok érdekesnek, néha meglepőnek hatottak. Hasznos ötleteket kaptunk appok fejlesztéséhez, alkalmazkodva a felhasználói szokásokhoz.

A második előadás címe Kotlin 1.3 újdonságok volt, Balogh Tamás tartotta. Hasznos tippeket kaptunk a Kotlin konfigurációhoz, illetve függőségeinek megoldásához többféle fejlesztői eszközt érintve a gyakorló fejlesztő tapasztalataira építve. Újdonságok:

  • coroutine-ok experimental megjegyzéssel (működik, stabil, de egy későbbi új API verzióban fenntartott a jog, hogy megváltozhatnak és így törődni kell még velük),
  • előjel nélküli adattípusok példákkal (nem mintha ez lenne a legfontosabb, de néha kifejezetten hasznos lehet),
  • inline class-ok, intelligens bájtkód-beillesztésként magyarázható analógiával, mintegy kibővítve a korábbi inline function-ök lehetőségeit (nagyon tanulságos és eltalált volt a példaként bemutatott forráskód),
  • contract-ok (szerződés a fejlesztő és a fordító között).

A harmadik előadó Polacsek Attila volt és A pontonhíd az RxJava és a Data Binding között című bemutatójában körüljárta a reaktív UI-ban rendelkezésre álló adatkötés lehetőségeit, korlátjait, mindezt sok apró részletet is tartalmazó forráskód-részletekkel ismertetve.

Szeptemberi dupla - Android/Kotlin és full-stack JavaScript fejlesztői meetup

Szerda – Full stack JavaScript fejlesztői meetup

Szerdán négy előadást hallgattam meg a JavaScript nyelvhez kapcsolódóan. Az első előadó Szabolcsi-Tóth Szabolcs volt, aki a nyelv eredetét, fejlődését ismertette. A JavaScript nyelv az Európai Számítógépgyártók Szövetsége (ECMA) által felügyelt, ECMA-262 számon és ECMA Script néven gondozott szabvány (https://www.ecma-international.org/publications-and-standards/standards/ecma-262/) egyik implementációja. Elsősorban webes alkalmazások számára készült. Az ECMA évente jelentet meg új változatot a szabványból. A nyelv fejlesztése teljesen nyitott, bárki küldhet be ajánlást egy-egy új funkció beépítésére. A koordináció github-on (https://tc39.es/ecma262/) keresztül zajlik. Az ECMA-262 tagok döntésén múlik, hogy az egyes ajánlások közül mi kerül be ténylegesen a nyelvbe – szigorúan szabályozott lépések sorozatát követően.

A második előadó Czibik Péter volt, aki 4 év full stack fejlesztői tapasztalatait osztotta meg velünk. Elmondta, hogy mi a különbség egy specialista és a full stack fejlesztő között, milyen előnyökkel illetve hátrányokkal járnak az egyes szerepek. Megerősített minket abban a hitünkben, hogy bár mindenhez nem lehet egyszerre érteni, ennek ellenére lehetséges olyan szerteágazó tudásra szert tenni (itt az adatbázis-backend-frontend hármasra gondolok) ami hatékonyan használható a munkában. Tapasztalata szerint náluk a RisingStack nevű cégnél először specialistákat képeznek, és onnan indulhatnak el a munkatársak a full stack irányba. Ismeretes náluk, hogy a full stack-es kollégák közül ki melyik szakterülethez ért a leginkább és ezen információ birtokában hatékonyabban tudnak együtt dolgozni az egyes projektek kivitelezése közben.

A harmadik előadóként Séra Bálint következett. Ő egy saját tapasztalatát mutatta be: hogyan lehet egy frontend-es számára optimális sorrendben betölteni a weboldalon az egyes JavaScript modulokat a lehető leggyorsabban úgy, hogy ne kelljen a felhasználónak egy üresnek látszó weboldal előtt várakoznia. Saját kódpéldákon keresztül mutatta be azt a folyamatot, ahogyan a JavaScript nyelv fejlődésével párhuzamosan bővültek a programozó lehetőségei. Először csak statikusan lehetett felsorolni a modulokat az oldal kódjában, ezzel rögtön egy sorrendiséget is meghatározva. Később erre a feladatra különböző keretrendszerek készültek. Az ES6-os JavaScript verziótól kezdve pedig szabványos eszköz áll a fejlesztő rendelkezésére, az import formájában.

Utolsó előadóként Miklós Bertalant hallgattuk meg. Ő is a nyelv fejlődésére épített, de sokkal inkább a felhasználó által tapasztalt élmény szemszögéből megközelítve a fejlesztő lehetőségeit. A JavaScript nyelv irányába is régebb óta megvolt az az igény, hogy gazdag animációs lehetőségeket tudjon biztosítani, mint a mára már elavult Flash vagy Silverlight technológiák. Ahogy ezek a lehetőségek elkezdtek megjelenni a nyelvben, úgy kezdtek megszületni a különböző keretrendszerek is, mint például a React, az Angular vagy a Single-page alkalmazások. Szerinte a mai weboldalak a progresszív megközelítést kell, hogy használják, ami egy-egy keretrendszerrel való megoldások készítése helyett inkább sok-sok kicsi ötletre épít, figyelembe véve az adott projekt szükségleteit, és ennek megfelelően alkalmazva néhány – a tarsolyban lapuló – eszköz keverékét.

Néhány előadás prezentációja letölthető.