Multimédia az oktatásban 2019

MMO logoA Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) „Multimédia az oktatásban” Szakosztály által – évente – szervezett XXV. Multimédia az oktatásban című nemzetközi konferencia az Ericsson Magyarország Kft. K+F Központjában került megrendezésre 2019. június 6-7-én.

A konferencia célja

  • elősegítse az oktatás, a kutatás és a fejlesztés különböző területein dolgozó szakemberek tapasztalatcseréjét és találkozását,
  • bemutatkozási lehetőséget adjon az oktatóknak, kutatóknak és PhD hallgatóknak az új kutatási eredmények széleskörű szakmai megismertetésére és megvitatására előadások, kiállítások és kiadványok segítségével.

21 témakörben hirdették meg az előadóknak a jelentkezési lehetőséget, köztük néhány hozzánk kötődő

  • multimédia alkalmazása,
  • mLearning/eLearning és környezete,
  • felhőalapú szolgáltatások,
  • multimédia és a tudományos kutatás összefonódása,
  • multimédiafejlesztések, eredmények, alkalmazások.

Letölthető a konferencia programja.

A plenáris előadásokról

Ez a 25. jubileumi rendezvény áttekintette a szakosztály eddigi tevékenységeit például a plenáris ülésen Dr. Berke József alapító tag, első szakosztályelnök „Multimédia az oktatásban szakosztály története” fényképes előadásával. Dr. Magyar Miklós professzor alapító tag, alelnök „Egy Baby Boomer rendhagyó gondolatai a multimédiáról”, című Skype-on keresztül tartott előadásával képet adott arról, hogy a „kortárs szemtanú az egymást követő generációkkal, nemzedékekkel együttműködve tapasztalhatta meg a változásokat, a fejlődés átalakulási szakaszainak történéseit”. Majd az elmúlt év kutatásairól, a szakma irányvonalairól, gyakorlati eredményeiről szóló előadások következtek két napon két-két szekcióban. Kerekasztal beszélgetés keretében a közeljövőben megvalósítandó felnőttkori kötetlen, önálló tanulásra szolgáló (multimédia) tananyagok minősítésének kidolgozandó rendszeréről beszélgettünk Dr. Elsayed Hassan, Dr. Gerő Péter, Dr. Seres György és Sulyok Tamás moderálásával.

MMO2019 résztvevők

A szekció-előadásokról

Már számos alkalommal részt vettem előadóként a nyár eleji MMO konferenciákon szakmai előadással, magyar és/vagy angol nyelvű cikkel, poszterrel az oktatói csapat tagjaival, illetve mentorált hallgatóimmal együtt. Legutóbb tavaly is, lásd Multimédia az oktatásban 2018.

2019-ben „A magyarországi felsőoktatásban oktatók és hallgatók e-eszközhasználati attitűdje – Egy félig strukturált interjús mintakutatás eredményei” címmel tartottam előadást 20 percben, amely a konferencia „Multimédia-fejlesztések, eredmények, alkalmazások bemutatása / mLearning, eLearning és környezete” szekciójába került.

Ahogy absztraktomban írtam, „Az előadásban a tanár–hallgató interjúalanyok e-learning attitűdjébe kapunk bepillantást annak kapcsán, hogy mit jelent számukra az e-learning, hogyan értelmezik, mi tartozik az elearning kifejezés ernyője alá? Tanítási/tanulási munkájuk során milyen arányban használnak e-eszközöket? Milyen e-eszközöket és miért, hogyan használnak? Hogyan fejlesztik e-eszköztárukat? Az e-elemek tanításba bevonása hogyan hat a hallgatói motivációra és eredményekre a tanárok és a hallgatók szerint? Ha nem lennének e-eszközök, mi hiányozna számukra a leginkább? Melyik, miért és mennyire fontos a hallgatók és a tanárok számára a következők közül: tananyag, tanári magyarázat, tudományos alapok, trendiség? A kutatás alapja lehet egy széleskörű, nagy létszámú magyarországi és határon túli tanári–hallgatói populációkat vizsgáló kvantitatív kutatásnak.”

Mentorált hallgatóim/volt hallgatóim kiváló előadásokat tartottak. Öt díjat nyertek el a már második évben meghirdetett szakdolgozatok és TDK-dolgozatok versenyben, illetve szekcióikban tartott előadásukkal, a konferencia-kiadványban megjelent cikkükkel.

Vidovenyecz Zsolt, volt konzultáltam, barátom idén is elhozta „utazó kiállítás” keretében gyűjteménye egy részét, amelyhez kapcsolódva „A magyar számítástechnika hőskorának „leg”-jei” címmel tartott tárlatvezetést. Virtuális múzeuma a https://www.holdcomputers.com/-on tekinthető meg.

MMO2019 Régi magyar számítógépek kiállítás, Hungarian Old Computers kiállítás

Kaczur Sándor kolléga minden résztvevő számára érdekes multimédiás előadást tartott az MMO 2019 konferencián „Térképek dinamikus ábrázolása Google Charts, Java és JavaScript eszközökkel” címmel. Ez az előadás a „Multimédia és a tudományos kutatás összefonódása/ Multimédiafejlesztések, eredmények, alkalmazások bemutatása” szekcióba került.

„A Google Charts egy weblapokba beágyazható, JavaScript-re épülő keretrendszer/példatár, amely kiválóan használható az oktatásban úgy, hogy különféle adatforrásból származó – vagy dinamikusan előállított – adatokból egyszerű, látványos, weblapokon könnyen megjeleníthető grafikus objektumokat hozunk létre. A hozzá kapcsolódó felhő alapú szolgáltatások ingyenes és fizetős formában is rendelkezésre állnak. Az ismertetett esettanulmány egy hálózatos Java projekt, amely webről összegyűjtött adatok alapján, többféle Google Charts objektumot állít elő. A termék JavaScript-re épülő weboldalak sokasága, amely tipikus felhasználói igényeket/követelményeket kielégíthet. A megvalósítás kivételkezelést alkalmaz, HTML és JSON tartalmat olvas és generál, valamint elvégzi/elvégezteti az adatok térképen való megjelenítéséhez szükséges geokódolást. Az előadás ismerteti a specifikáció és a tervezés lépéseit, az implementációt, a tesztelést, valamint továbbfejlesztési javaslatokat is ad.” – írja Sándor absztraktjában.

Sándor előadásának prezentációját ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára.

Sándor előadásának témája a Java EE szoftverfejlesztő tanfolyam 1–4. óra: Elosztott alkalmazások, webszolgáltatások és 13–16. óra: JSON feldolgozás alkalmaihoz kapcsolódik.

A fotópályázatról

Az MMO Szakosztály által meghirdetett fotópályázaton Táj kategóriában Szűcs Tibor különdíjban részesült Pirkadat című pályamunkájával:

Az MMO Szakosztály által meghirdetett fotópályázaton Táj kategóriában Szűcs Tibor különdíjban részesült Pirkadat című pályamunkájával

„A fotó 2018. július 2-án készült, Japán legmagasabb hegyén/vulkánján a Fujin. Július elején a napfelkelte nagyjából 4 órára esik, ám már fél órával korábban elkezd világosodni az égbolt alja, és a napfelkelte nagyjából egy órán át nyújt számunkra fényekben gazdag izgalmakat. A Fujiról fontos megemlíteni, hogy sok esetben mágnesként vonzza a felhőket. Nekünk mázlink volt. Nem is kicsi, ugyanis végig csillagos ég alatt másztunk, a napfelkelte felhőmentes volt, ám miután leértünk a hegy lábához, az egész vulkán felhőbe öltözött.

A terv az volt, hogy éjszaka felmászunk a vulkán peremére, majd a keleti oldalon megvárjuk a napfelkeltét, hiszen a felkelő nap országának legmagasabb pontjáról megnézni a felkelő napot meglehetősen vagányul hangzik. De ott fent lenni nem csak egy menő gondolat beteljesedése, hanem olyan élmény, melyet mindenkinek látnia kellene. Egyetlen baj van vele: elkezd a nap felkelni, aztán a következő pillanatban huss, már magasan jár. Természetesen ha nem is a szó szoros értelmében vett pillanatról van szó, de azért a kb. 10 percnyi páratlanul csodás élményért – amíg a nap felbukkan a horizonton – megéri hat órán keresztül hegyet mászni – a metsző szélben és közel zéró fokos hőmérsékletben fagyoskodni -, valamint kihagyni az éjszakai alvást, és másnap kókadozni.

Ebbe a kb. 10 percbe kell belezsúfolni mindent, az egyszerű emlékfotót, a pillanatról készült kiváló képeket, és természetesen a napfelkeltében elmerengeni. Nem egyszerű, mindenesetre mozgalmas, izgalmas, lenyűgöző, szívbe markoló és legfőképpen egy életre szóló élmény.” – írja a fényképről Tibor.

ASCII művészet Java-ban

ASCII Art 1Átte­kint­jük a ka­rak­ter­a­la­pú raj­zo­lás le­he­tő­sé­ge­it Java 2D gra­fi­ká­val, illetve a ka­rak­ter­fü­zé­rek kép­ként va­ló ke­ze­lé­sé­nek újabb le­he­tő­sé­ge­it is.

Az ASCII művészet jelentése és kezdete

Az ábécék betűiből/szövegeiből kialakított ábrák egyidősek lehetnek az írásbeliséggel. A technológiától függetlenül a karakterekből kialakított kép megjeleníthető: papír és penna vagy írógép, illetve számítógép és nyomtató vagy monitor segítségével.
Az ASCII művészet (ASCII art) tágabb értelemben a szövegalapú vizuális művészetre vonatkozik. Szűkebb értelemben véve a számítógépes grafika részterületének tekinthető. Az ASCII művészet számítógépet használ nyomtatható standard ASCII kompatibilis karakterekből álló képek készítéséhez és megjelenítéséhez. A képeken a képi elemek a nyomtatható karakterek, amelyek a pointilizmushoz hasonló optikai effektust mutatnak.
A művészeti ág indulása arra vezethető vissza, hogy a korai nyomtatókkal nem lehetett grafikát nyomtatni, a monitorokon nem lehetett grafikát megjeleníteni. Cégek, programok bannerjeinek, logóinak készítésére pedig akkor is volt igény. Ezek mellett például prezentációkhoz, kapcsolási rajzokhoz is használták az ASCII művészetet, valamint természetesen a korai e-mailekben is. A grafikus kártyák megjelenése előtti időkben pedig a videójátékok „grafikája” is ezzel a technikával készült.
Most nézzünk meg néhány lehetőséget saját programmal való képkészítésre.

ASCII képek rajzolása programozási alapismeretek tanulásakor

Saját programmal már az alapok tanulásakor készíthetők ASCII képek a vezérlő szerkezetek megismerése kapcsán. Az alábbi képek bemutatják a lehetőségeket.

ASCII Art 2

További sok-sok kép található az alábbi weboldalakon:

A 2D grafikával való szövegrajzoláshoz használható BufferedImage osztály

A BufferedImage osztály a java.awt.image csomag része. Az Image osztály utódja. Hozzáférhető képadat-puffert tartalmaz, colorModel-ből és képadatok raster-éből áll. A raster sampleModel-jében a sávok számának és típusainak illeszkedniük kell a színt és átlátszó (alpha) komponenseket megadó colorModel által megkívánt számhoz és típusokhoz. A BufferedImage típusú objektumnak van bal felső koordinátája (0, 0), ezért a létrehozásához használt raster-nek kell legyen minX=0 és minY=0 értéke. A BufferedImage osztály a raster fetch és set metódusaira, valamint a colorModel színmódosítási módszereire támaszkodik.

Szöveg képként megjelenítése karakterekkel a konzolon

A kép méretét beállítjuk. A Graphics2D osztály drawString() metódusával String-et képként jeleníthetünk meg. Bár elég „munkás”, de Java-ban gyakran BufferedImage példány létrehozásával oldjuk ezt meg, és a Graphics példányt attól kérjük el. A Graphics2D osztály karakterfüzérek rajzolásakor egyszerű mátrixszerű technikát használ. A String-et kirajzoló mátrixrészek nullától különböző értéket kapnak. A megjelenítendő terület értékét egyszerű adatként, például int-ként kell megadnunk, nem RGB színértékekkel. Ehhez a képtípust int-módba állítottuk: BufferedImage.TYPE_INT_RGB. Az ASCII képek alapötlete az, hogy a képmátrix nem nulla indexeihez hozzárendelt értékeket a kívánt művészi karakterrel helyettesítjük. A nulla értékű mátrixindexeknek szóközt adunk. A nulla integer-módban -16777216-tal egyenlő. Ezután a Java 2D grafika haladó renderelő beállításainak használatához kasztoljuk a Graphics objektumot Graphics2D példánnyá. Majd beállítjuk a kívánt renderelési paramétereket, végül meghívjuk a drawString() metódust egy karakterlánccal.

Íme az elkészült szöveg/képernyőkép:

ASCII Art 3

A karakterek cserélgetésével a pozitív képből könnyen kaphatunk inverz/negatív képet is. A generált/renderelt képet fájlban is tárolhatjuk, például a javax.imageio.ImageIO osztállyal és adott a lehetőség a kép méretének megadására, a rajta megjelenő szöveg betűtípusának beállítására, háttérszín és szövegszín alkalmazására is.

A Java BufferedImage osztály néhány lehetőségének áttekintése után jó szórakozást kívánunk az ASCII képek létrehozásához, a lehetőségek további tanulmányozásához. Aki nem programból szeretne karakterekből/szövegekből felépülő képeket készíteni, használhat online alkalmazásokat is, például az Image to HTML/ASCII-t.

A bejegyzéshez tartozó teljes forráskódot ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára.

A feladat a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyam szakmai moduljának 21-24. óra: Objektumorientált programozás, 2. rész alkalmához kötődik.

MIt hoz a következő 50 év? – NJSZT jubileumi konferencia

njszt_50_logoA Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) 2018. október 17-én tartotta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 2. emeleti dísztermében 50. jubileumi konferenciáját. A Társaság méltó helyszínen, nagyszerű programmal készült a szép számban megjelent tagságnak és vendégeknek.

Az előadások

A konferencián előadó matematikusok és mérnökök nagyszerű, magukkal ragadó előadásokkal tették emlékezetessé az NJSZT 50. jubileumi konferenciáját. „Magas szinten könnyedén” (ahogy az LSI Kiadó tankönyvsorozatának címe is mondta) adtak áttekintő képet a rendezvényre választott témájukról, mutattak hozzá példákat kutatásaikból, és természetesen vázolták, hogy hol tartunk most és merre fejlődik világunk az Ő tudományterületükről nézve. Előadásaikat 10-10 oldalban is nehéz lenne összefoglalni, ezért csak pár, engem megragadó gondolatot elemek ki.

Lovász László: Kell-e matematika a számítógép-tudományhoz?

Lovász László, az idén 70 éves, energikus matematikus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja előadását „Kell-e matematika a számítógép-tudományhoz?” címmel tartotta. Lovász tanár úr fő területe a gráfelmélet, amelynek gyakorlatbeli alkalmazásában is számos területen részt vett (közlekedés, távközlési hálózatok, munkaszervezés).

Előadásában áttekintő képet adott a gráfelméleti kérdések kapcsán matematikai, bonyolultság-elméleti kérdésekről. Ezen a területen az egyik alapvető fogalom a polinomiális idő. Már Neumann János felvetette egy 1951-es előadásában egy játékelmélettel kapcsolatos algoritmusáról, hogy polinomiális idejű. (Egy algoritmus polinomiális idejű, ha lépésszáma korlátozható egy nk függvénnyel, ahol k rögzített szám.)

Lovász László

Lovász László egyik záró gondolata az utóbbi hónapokban hallott egy kijelentéshez kapcsolódott: „A mélytanulás ma már olyan gyors, hogy nem érdemes a matematikájával bajlódni.” Úgy tűnik, hogy a mélytanulás mélyén is gráfokra vonatkozó tétel van, a Szemerédi-féle regularitási lemma (sejtése).

Szász Domonkos: Neumann János egy kedves eredménye, az ergod-tétel

A második előadó Szász Domonkos matematikus, egyetemi tanár, akadémikus volt, aki lelkesedéssel és 77 éve tudásával beszélt Neumann János egy kedves eredményéről, az ergod-tételről. Az ergod-elmélet a XVII. századi fizikából származik, a nyomás és a térfogat szorzata konstans (pV = k) összefüggésből. Ezt a fenomelógiai tételt (közvetlenül észlelhető leírást) a nagy fizikusok igyekeztek aztán pontosan megfogalmazni. Neumann 1932-ben tette közzé ergod-elméleti tételét, amelynek a statisztikus fizika matematikai megalapozása szempontjából alapvető jelentősége van. Az ergod-tétel a nagy számok törvényének általánosítása, valamint az is érdekes, hogy a káoszelmélethez, az időjárási jelenségek vizsgálatához és a pillangóhatáshoz is elvezetett. (A pillangóeffektus kifejezés a kiindulási tényezők fontosságát foglalja magába a káoszelméletben.)

Bár az ergod-tételt nem Neumann publikálta először az Akadémiai Közleményekben, hanem Birkhof rövidebb cikkben és más érveléssel, általános pontokra bizonyítva. Később Neumann több írásában elemezte az ergod-tétel fontosságát.

Szász Domonkos

Az előadó Szász Domonkos is foglalkozott a tétellel. Ennek kapcsán például a statisztikus fizika egyik alapjaként szolgáló Boltzmann–Sinai ergodikus hipotézis igazolásában ért el áttörést. Eszerint egy dinamikai rendszer időbeli fejlődése során a fázistér szinte minden pontjába eljut.

Charaf Hassan: A mesterséges intelligencia kihívásai

A szünet után Charaf Hassan, a BME Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék tanszékvezetője, egyetemi tanára a mesterséges intelligencia (MI) kihívásairól tartotta igen tempós előadást. Bevezetőjében áttekintést adott az MI mindössze 70 éves evolúciójáról: Artifical Intelligence, Machine Learning, Deep Learning, amely kiegészült aztán a Data Mininggel, Data Science-szel és Big Data-val.

A gartneri hájpolt ciklus (Gartner Hype Cycle) szerint az MI területén már a vállalatirányítás intelligens gépi irányítása van soron, mindenüvé beférkőzik életünkbe, azonnali (real-time) eredményekre van szükség, a neurális hálózatokkal mélytanulás zajlik stb. Mi is tapasztalhatjuk, hogy egyre „intelligensebb” a használt keresőmotor és a fényképezőgépünk, hogy emberi beszéddel (angolul) adhatunk parancsokat a navigációs stb. alkalmazásnak, használhatjuk multifunkciós nyomtatónkban a karakterfelismerő programot stb.

Az MI-ben mindehhez adott a folyamatos, nagy mennyiségű, sok fajta adat az egyre több kézi számítógépből, szenzorokból, közösségi oldalakról. Csökken az adattárolás költsége; a számolási költség (gondoljunk például a GPU-kra [Graphics Processing Unit]). Az igények növekednek, a nagy IT cégek fejlesztései gyorsak. A CISCO szerint 2022-re 50 millió mobileszköz lesz a Földön, amelyek képességei is nőnek. Továbbá erősödnek a felhőszolgáltatások, valamint az IoT használata (de már ma is része lehet otthonainknak). Az ipar a 4.0 verziójánál tart, amely az automatizálási és adatcsere a gyártási technológiákban. (Az ipar 3.0 a számítógépesítés és automatizálás volt; az ipar 2.0 a tömeggyártás, szerelőszalag, elektromosság; az ipar 1.0 a mechanizáció, a víz- és gőzerő használata.)

Charaf Hassan

A gépi tanulás célja például ma már, hogy olyan gépeket alkossunk, amelyek saját tapasztalatikból indulnak ki. Intenzíven kutatják például a kognitív intelligencia területén a beszéd- és képfeldolgozást, a természetes nyelveket, az emberi szokások megtanulását, a cikkek hangulatának megállapítását, a környezetérzékelést. Fontos területet képeznek az orvosi alkalmazások, például a stroke és infarktus megelőzéséhez vagy a szemfenékvizsgálathoz. Természetesen hallottunk példákat a BME-n folytatott számos MI alap-, alkalmazott és szakterület-specifikus kutatásból is.

És a jövő? Mutatja a gartneri hájpolt ciklus. Charaf Hassan előadása végén az XAI-t (Explanainable AI vagy Transparent AI), magyarul a megmagyarázható vagy más kifejezéssel átlátszó mesterséges intelligenciát emelte ki. Ennek az MI-nek az akciói könnyen érthetőek az ember számára. Bár még a tervezők sem tudják, hogyan és miért jutott az MI az adott döntéshez. A cél, hogy pontosabb eredményeket adjon. Kihívások az XAI-t tekintve a költségek, a kultúra a technológiaválasztáshoz, illetve a pontos célok meghatározása. Szerencsére Magyarországon is van kutatására állami támogatás, bár hiányzik még a nemzetközi összefogás.

A több szemeszternyi tananyag igen dinamikus összefoglalása után végül Hassan a „The Future of Machine Intelligence”, nem rég megjelent könyvet ajánlotta.

Kroó Norbert: A nanotechnológiától a kvantumtechnológiákig

Az utolsó előadó Kroó Norbert elismert szilárdtestfizika kutató, az MTA rendes tagja volt. A 84 éves kutató rengeteg képpel, ábrával és animációval illusztrált diasora mentén a tranzisztoroktól a nano- és kvantumtechnológiáig tekintette át a fejlődést, és tett összehasonlításokat. Például az 1947-ben létrehozott tranzisztortól mára eljutottunk a szembe ültethető chipekig. Célunk az agyi működéshez jobban hasonlító technológiák létrehozása. Az IBM 2014-ben készített TrueNorth chipje például neuromorf CMOS integrált áramkör.

A miniatürizálást a „The Scale of Things – Nanometers and More” képpel is érzékeltette Kroó Norbert. A jövő, amelynek kutatása már folyik, kiterjed többek között a molekuláris elektronikára, a karbon felhasználására, a spintronikára, a kvantum- és az optikai nanotechnológiára. Ezután hallottunk többek között a plazmonikáról, amely a plazmonokkal foglalkozó tudomány. A kutatók a fény segítségével a fémfelületen lévő ún. vezetési elektronokat hullámszerű mozgásra kényszerítik. A mozgásban sűrűsödések és ritkulások váltják egymást, amelyek hullámhossza rövidebb a gerjesztő fény hullámhosszánál. Ennek az új típusú fénynek a neve felületi plazmon. Kroó Norbert maga is készített mikroszkópot a plazmonok vizsgálatához.

Ezután áttekintést kaptunk a kvantumforradalmakról: az első a múlt században volt, amikor megfogalmazták az alapjelentéseit és megalkották valószínűségi elméletét; a második ebben a században, amikor megtanultuk manipulálni a kvantummechanikai folyamatokat. Ő is megjegyezte, hogy most sem kell attól tartania az embernek, hogy nem lesz munkája az új technológiák miatt, mert magasan képzett szakemberekre bőven lesz szükség. Említésre került a kvantumkriptográfiai is, valamint hogy mesterséges leveleket készítenek kvantum fotoszintézishez, amelyek lényegesen jobb hatásfokkal működnek, mint a mai áramtermelésre használt technológiák.

Kroó Norbert

Kroó Norbert előadását azzal zárta, hogy a vörösbegy vándorlása során navigációjához kvantummechanikával leírható jelenségeket is használ. Ennek mechanizmusa nagy vonalakban úgy zajlik, hogy a szemében lévő kriptokróm molekulák kémiai tulajdonságait közvetve befolyásolják a Föld mágneses mezejének finom változásai, mert eltéríthetik az elektronok kvantum-állapotát (spinjét). (Speciális kalitkába zárva madarakat és mérve a körülöttük lévő mágneses tér frekvenciáját, erejét, polaritását, a kutatók azt állapították meg, hogy a Föld mágnesesmező-erejének akár már 3000-ed része is megváltoztatta repülési irányukat, ami pedig csak az atomoknál is kisebb részecskék kvantumfolyamataival magyarázható.) És minden bizonnyal agyunk is kvantummechanikus…

Az NJSZT rendezvények ajánlása

Én évente több NJSZT rendezvényre elmegyek, amelyeken színvonalas tudományos, illetve ismeretterjesztő előadásokat hallhatok impozáns környezetekben – bár kétségtelen, hogy az MTA dísztermei kiemelkednek közülük. Ajánlom e blogbejegyzés olvasóinak is, hogy látogassanak el a közeljövőben valamelyik NJSZT-konferenciára.