Hello World! másképpen

Hello World! - Piet programozási nyelven

Hello World! - Piet programozási nyelvenA programozási nyelvek tanulásának első lépése a „Hello World!” szintaktikájának megismerése, és egyben teszt arra is, hogy megfelelő-e a fejlesztői környezet telepítése, konfigurálása. Megjelenik-e a „Hello World!” a konzolon, felbukkanó ablakban, önálló ablakban, weblapon, üzenetben? Mit kell ezért tenni? Néhány Java példát nézünk erre.

1. Konzolos megoldás

Ez a kiinduló állapot. Futtatva a programot, a konzolon jelenik meg a szöveg.

2. Swing 1. megoldás

Itt felbukkanó párbeszédablakban jelenik meg a szöveg. A JOptionPane ablaka itt önálló, így nincs olyan szülője/tulajdonosa ( null), ahonnan elveheti a fókuszt.

3. Swing 2. megoldás

Itt egy testre szabott JFrame utód készül, alapvető beállításokkal. Az ablak címsorában jelenik meg a szöveg. Az ablak saját magát példányosítja és főablakként viselkedik, vagyis gondoskodik saját maga láthatóságáról, fókusz- és eseménykezeléséről (utóbbi 2 most nincs).

4. JavaFX megoldás

Itt egy testre szabott  Application utód készül, minimál beállításokkal. Az ablak címsorában jelenik meg a szöveg. Az ablak saját magát példányosítja és főablakként viselkedik.

5. Applet megoldás

Böngészőben fut a testre szabott JApplet utód. A weblapon elfoglalt téglalap alakú területen vízszintesen balra és függőlegesen középen jelenik meg a címke komponensben a szöveg.

6. JSP 1. megoldás

Ez egy JSP weboldal automatikusan generált forráskódja. Böngészőben jelenik meg a szöveg.

7. JSP 2. megoldás

Ez egy JSP weboldal egyszerű direktívával a h1 címsorban.

8. Servlet megoldás

Itt egy szervlet által generált weboldal, amely fixen tartalmazza a szöveget.

9. Atipikus 1. megoldás

„Adatbázisból is lekérdezhető” a szöveg.

10. Atipikus 2. megoldás

Ebben az esetben a Java nyelv által biztosított véletlenszám generáló osztályra támaszkodva állítjuk elő a szöveget. Mivel a random objektum által előállított számok csupán a véletlenség látszatát keltik, de valójában egy algoritmus szerint készülnek, ezért előre teljes pontossággal megjósolható a kimenet. Csupán meg kell találni azt a kezdőértéket, ami után „véletlenül” pont a h, e, l, l, o betűk fognak következni. Megismételve a folyamatot egy másik kezdőértékkel, megkapjuk a w, o, r, l, d  betűket is.

A bejegyzéshez tartozó teljes forráskódot – több projektben – ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára.

A példák a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyam, a Java EE szoftverfejlesztő tanfolyam és a Java adatbázis-kezelő tanfolyam több alkalmához is kötődnek (kivéve 4. és 5.).

Hivatkozások a témakörben, amelyek más programozási nyelvek példáit is tartalmazzák:

Telefonos billentyűzettel kódolunk/dekódolunk

Telephone-keypad

Telephone-keypadNem­rég egy be­tű­ket és szá­mo­kat tar­tal­ma­zó kó­dolt szö­ve­get kap­tam azzal a ké­rés­sel, hogy pró­bál­jam meg­fej­te­ni. A tit­ko­sí­tott szö­ve­get a kö­vet­ke­ző for­má­tum­ban kap­tam: 88.222.666.333.444.888.33.333. Azt is le­he­tett ró­la tud­ni, hogy a meg­fej­tés csak az an­gol á­bé­cé be­tű­it és szá­mo­kat tar­tal­maz­hat. Ilyen és ehhez ha­son­ló kó­dok meg­fej­té­se­it az Ingress ne­vű AR (augmented reality) já­ték­ban le­het fel­hasz­nál­ni (Android és iOS plat­for­mon is el­ér­he­tő), ahol a já­ték fej­lesz­tői min­dig va­la­mi­lyen egy­sze­rűbb kó­do­lás­sal juttat­ják el a já­té­ko­sok egy cso­port­ja szá­má­ra a kó­do­kat, ami­ért a já­ték­ban extra fel­sze­re­lés­hez le­het jut­ni. Az elő­ző for­du­lók­ban már ta­lál­koz­tam Base64 és Morse-kódolás­sal is, így gya­ní­tot­tam, hogy a mos­ta­ni felad­vány meg­fej­té­se sem le­het ne­héz fela­dat. Úgy gon­dol­tam, hogy a szá­mok kö­zötti pon­tok egy-egy ka­rak­ter el­vá­lasz­tá­sát je­lent­he­tik, míg a szám­je­gyek da­rab­szá­ma is hor­doz­hat hasz­nos in­for­má­ci­ót, nem csak az ér­té­kük. In­for­ma­ti­kus lé­vén rög­tön az ASCII táb­la ju­tott eszem­be, de bár­hogy pró­bál­tam va­la­mi­lyen le­ké­pe­ző függ­vényt al­kot­ni, nem si­ke­rült a szá­mo­kat le­szű­kí­te­ni a be­tűk és szá­mok tar­to­má­nyá­ra. A vég­ső megol­dást egy csa­pat­tár­sam se­gí­tett meg­ta­lál­ni, aki a jobb ol­da­lon lát­ha­tó ké­pet küld­te el ne­kem.

Például kódoljuk a SZOFTVERFEJLESZTES szöveget és ezt kapjuk: 7777.9999.666.333.8.888.33.777.333.33.5.555.33.7777.9999.8.33.7777, amit dekódolva természetesen visszakapjuk az eredeti szöveget. Hogyan működik mindez?

Tegyük fel, hogy a kódolás és dekódolás során csak az angol ábécé nagybetűit és a szóközt fogjuk használni. Hasznos néhány konstans deklarációja: a nyomógombok feliratai szövegként ( TABLE1) és tömbben ( TABLE2), szeparátorok nélküli ábécé ( TABLE3) a kódolás elvégzéséhez, valamint a dekódoláshoz szükséges szöveg ( TABLE4):

A kódolás (titkosítás) lépései

A kódolás elvégzését ellenőrzésnek kell megelőznie, hiszen a paraméterként átvett szöveg ( text) nem kódolható ha üres ( isEmpty()) vagy érvénytelen karaktert tartalmaz (olyat, ami nem szerepel a telefon nyomógombjain: ékezetes vagy írásjel). Bármilyen probléma esetén a kódoló metódus kivételt dob. A kódolás során a szöveget automatikusan nagybetűsként értelmezzük.
A kódolás során minden karakter (pl.: E) esetén ki kell választani, hogy a TABLE2 tömb melyik elemében szerepel (pl.: j=3, a nyomógomb felirata DEF) és a j-edik elemben tárolt szöveg hányadik pozícióján található (pl.: index=1). Tehát tudjuk, hogy a C karakter kódja 33, azaz ehhez a 3-as gombot kétszer ( index+1) kell lenyomni. A Java nyelvben tömbök indexelése és a szövegben lévő karakterek pozíciója is nulla bázisú sorszámmal történik. A karakterek 1-4 (változó) hosszú kódjai közé pont kerül ( coded).

A dekódolás (visszafejtés) lépései

A dekódolás elvégzését is ellenőrzésnek kell megelőznie, hiszen a paraméterként átvett szöveg ( text) nem dekódolható ha üres ( isEmpty()) vagy érvénytelen karaktert tartalmaz (olyat, ami nem feleltethető meg a telefon nyomógombjain található karakterek egyikének). Bármilyen probléma esetén a dekódoló metódus is kivételt dob.
A dekódolás során minden karakter kódja (pl.: 33) esetén szükség van annak hosszára ( length=2) és első karakterére számként ( index=3). Ezek alapján tudjuk, hogy a TABLE2 tömb index-edik ( DEF) elemének length-1-edik eleme a dekódolt karakter ( E). A dekódoló metódus nem tesz szeparátort a dekódolt karakterek ( decoded) összefűzése során. A változó hosszúságú kódolt szöveg elemeiből egykarakteres dekódolt szövegdarabok keletkeznek.

Az ellenőrzés lépései

A logikai értékkel visszatérő ellenőrző függvény ( isValidText()) feladata eldönteni, hogy a kódolás/dekódolás során használandó szöveg ( text) minden karaktere feldolgozható, azaz a folyamat során értelmezhető (másképpen: a validCharacters szöveg tartalmazza). Optimális esetben a text hossza megegyezik a benne lévő feldolgozható/értelmezhető karakterek számával (végighalad a ciklus a text-en), egyébként leáll a ciklus az első problémás karakternél.

A bejegyzéshez tartozó teljes forráskódot ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára.

Ez a feladat a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyam szakmai moduljának 21-24. óra: Objektumorientált programozás, 2. rész alkalmához, valamint minden tanfolyamunk orientáló moduljának 1-4. óra: Programozási tételek alkalmához kapcsolódik.

Szeptemberi dupla – Android/Kotlin és full-stack JavaScript fejlesztői meetup

hwsw logó

HWSW logo2018. szeptember 11-én és 12-én délután a HWSW szervezésében a Szeptemberi dupla: Android/Kotlin és full-stack JavaScript fejlesztői meetup-okon vettem részt az AnKERT-ben.

Szeptemberi dupla - Android/Kotlin és full-stack JavaScript fejlesztői meetup

Kedd – Android/Kotlin fejlesztői meetup

Kedden az első előadó Ekler Péter volt, Android Pie újdonságai fejlesztői szemszögből című előadásával. Az általános újdonságokat követte néhány példa az energiafogyasztáshoz és testreszabáshoz kötődően: az Android rendszer:

  • úgy működjön, ahogyan a felhasználók jobban szeretnék használni – és persze ezáltal a Google még jobban megismerjen bennünket ;-),
  • alkalmazkodik a rendszer a mi életstílusunkhoz,
  • adaptívan korlátozni tudja a ritkán használt appoknál az akkumulátor-használatot (digitális jólét néven eladva),
  • adaptívan képes a fényerő beállítására (szürkeárnyalatos esti megjelenítés),
  • támogat új notification-öket (ez örökösen átalakul).

Elhangzó körkérdések voltak:

  • Mennyi ideig használunk egy-egy mobil alkalmazást?
  • Hány darab mobil alkalmazást használ a felhasználók többsége?
  • Ki találja hasznosnak a digitális jólét szolgáltatásokat?
  • Vajon mennyi változott (hány százalékot) az API 25-26-ra, 26-27-re, illetve 27-28-ra?

A válaszok érdekesnek, néha meglepőnek hatottak. Hasznos ötleteket kaptunk appok fejlesztéséhez, alkalmazkodva a felhasználói szokásokhoz.

A második előadás címe Kotlin 1.3 újdonságok volt, Balogh Tamás tartotta. Hasznos tippeket kaptunk a Kotlin konfigurációhoz, illetve függőségeinek megoldásához többféle fejlesztői eszközt érintve a gyakorló fejlesztő tapasztalataira építve. Újdonságok:

  • coroutine-ok experimental megjegyzéssel (működik, stabil, de egy későbbi új API verzióban fenntartott a jog, hogy megváltozhatnak és így törődni kell még velük),
  • előjel nélküli adattípusok példákkal (nem mintha ez lenne a legfontosabb, de néha kifejezetten hasznos lehet),
  • inline class-ok, intelligens bájtkód-beillesztésként magyarázható analógiával, mintegy kibővítve a korábbi inline function-ök lehetőségeit (nagyon tanulságos és eltalált volt a példaként bemutatott forráskód),
  • contract-ok (szerződés a fejlesztő és a fordító között).

A harmadik előadó Polacsek Attila volt és A pontonhíd az RxJava és a Data Binding között című bemutatójában körüljárta a reaktív UI-ban rendelkezésre álló adatkötés lehetőségeit, korlátjait, mindezt sok apró részletet is tartalmazó forráskód-részletekkel ismertetve.

Szeptemberi dupla - Android/Kotlin és full-stack JavaScript fejlesztői meetup

Szerda – Full stack JavaScript fejlesztői meetup

Szerdán négy előadást hallgattam meg a JavaScript nyelvhez kapcsolódóan. Az első előadó Szabolcsi-Tóth Szabolcs volt, aki a nyelv eredetét, fejlődését ismertette. A JavaScript nyelv az Európai Számítógépgyártók Szövetsége (ECMA) által felügyelt, ECMA-262 számon és ECMA Script néven gondozott szabvány (http://www.ecma-international.org/publications/standards/Ecma-262.htm) egyik implementációja. Elsősorban webes alkalmazások számára készült. Az ECMA évente jelentet meg új változatot a szabványból. A nyelv fejlesztése teljesen nyitott, bárki küldhet be ajánlást egy-egy új funkció beépítésére. A koordináció github-on (https://tc39.github.io/ecma262) keresztül zajlik. Az ECMA-262 tagok döntésén múlik, hogy az egyes ajánlások közül mi kerül be ténylegesen a nyelvbe – szigorúan szabályozott lépések sorozatát követően.

A második előadó Czibik Péter volt, aki 4 év full stack fejlesztői tapasztalatait osztotta meg velünk. Elmondta, hogy mi a különbség egy specialista és a full stack fejlesztő között, milyen előnyökkel illetve hátrányokkal járnak az egyes szerepek. Megerősített minket abban a hitünkben, hogy bár mindenhez nem lehet egyszerre érteni, ennek ellenére lehetséges olyan szerteágazó tudásra szert tenni (itt az adatbázis-backend-frontend hármasra gondolok) ami hatékonyan használható a munkában. Tapasztalata szerint náluk a RisingStack nevű cégnél először specialistákat képeznek, és onnan indulhatnak el a munkatársak a full stack irányba. Ismeretes náluk, hogy a full stack-es kollégák közül ki melyik szakterülethez ért a leginkább és ezen információ birtokában hatékonyabban tudnak együtt dolgozni az egyes projektek kivitelezése közben.

A harmadik előadóként Séra Bálint következett. Ő egy saját tapasztalatát mutatta be: hogyan lehet egy frontend-es számára optimális sorrendben betölteni a weboldalon az egyes JavaScript modulokat a lehető leggyorsabban úgy, hogy ne kelljen a felhasználónak egy üresnek látszó weboldal előtt várakoznia. Saját kódpéldákon keresztül mutatta be azt a folyamatot, ahogyan a JavaScript nyelv fejlődésével párhuzamosan bővültek a programozó lehetőségei. Először csak statikusan lehetett felsorolni a modulokat az oldal kódjában, ezzel rögtön egy sorrendiséget is meghatározva. Később erre a feladatra különböző keretrendszerek készültek. Az ES6-os JavaScript verziótól kezdve pedig szabványos eszköz áll a fejlesztő rendelkezésére, az import formájában.

Utolsó előadóként Miklós Bertalant hallgattuk meg. Ő is a nyelv fejlődésére épített, de sokkal inkább a felhasználó által tapasztalt élmény szemszögéből megközelítve a fejlesztő lehetőségeit. A JavaScript nyelv irányába is régebb óta megvolt az az igény, hogy gazdag animációs lehetőségeket tudjon biztosítani, mint a mára már elavult Flash vagy Silverlight technológiák. Ahogy ezek a lehetőségek elkezdtek megjelenni a nyelvben, úgy kezdtek megszületni a különböző keretrendszerek is, mint például a React, az Angular vagy a Single-page alkalmazások. Szerinte a mai weboldalak a progresszív megközelítést kell, hogy használják, ami egy-egy keretrendszerrel való megoldások készítése helyett inkább sok-sok kicsi ötletre épít, figyelembe véve az adott projekt szükségleteit, és ennek megfelelően alkalmazva néhány – a tarsolyban lapuló – eszköz keverékét.

Néhány előadás prezentációja letölthető.

Nyári napfordulós Android/Kotlin meetup

hwsw logó

HWSW logo2018. június 19-én délután a HWSW szervezésében a Kotlin programozási nyelvet bemutató meetup-on vettem részt az AnKERT-ben. Az előadások elsősorban a nyelvvel még csak ismerkedők számára szóltak, amolyan kedvcsinálóként lehet rájuk tekinteni.

HWSW : Nyári napfordulós Android/Kotlin meetup

Az első előadó Ekler Péter volt, aki összehasonlította a Java és a Kotlin nyelvet. Miben más az utóbbi, mivel ad többet, mint a Java? Azonnal feltűnő volt a forráskód tömörsége, egyszerűsége. Több esetben is előfordult, hogy nem kellett kiírni egy metódus visszatérési típusát, mert a fordító képes azt kitalálni. Új képességekről is szó esett, például a null érték elleni védekezésről, amelyet a Kotlin nyelv nullable és nem nullable típusokkal old meg. Ez a képesség például a C# nyelvben régóta jelen van. A null értékhez kapcsolódóan új operátorok is bekerültek a nyelvbe, amelyekkel így nagyon tömören és egyszerűen lehet elágazást megvalósítani null esetén. Megjelentek az extension method-ok a nyelvben, amivel egy meglévő osztályt úgy lehet további metódusokkal bővíteni, hogy nem kell azt leszármaztatni. Végül hasznos tippeket kaptunk a Kotlinban való programozás elkezdéséhez, illetve bevezetéséhez. Fontos megjegyezni, hogy egy Kotlin nyelvű program Java bájtkódra (is) fordul le, ezért teljesen illeszkedni tud egy már meglévő Java kódú projektbe. Ezért a tanulás elkezdhető kis modulok megírásán keresztül is.

A második előadó Varga Balázs volt, aki Kotlinos multiplatformos teszteléssel kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg. Tőle megtudtuk, hogy a Kotlin számukra többek között azért hasznos, mert közös üzleti logika kódbázissal tudnak dolgozni akár a szerver oldalon, akár a kliens oldali mobilalkalmazásokon vagy JavaScript-et futtató böngészőben. Balázs mutatott egy esettanulmányt, ahol nehézséget okozott számukra, hogy hol válasszák szét a közös kódbázist a platformspecifikus részektől, mert a megvalósítás az Androidos kliensen működött, de az iOS-es kliensen viszont nem.

A harmadik előadó Braun Márton volt. Ő az Android KTX framework-öt mutatta be, ami egy kifejezetten Kotlin nyelven íródott, a nyelv képességeire támaszkodó eljárásgyűjtemény. Feladata, hogy az Androidban körülményesen használható API-kat könnyen kezelhetővé, kevesebb kóddal leírhatóvá tegye. Bár léteznek ehhez hasonló, mások által készített könyvtárak, de a KTX erejét az adja, hogy a Google cég 2017 óta hivatalosan támogatja a Kotlin nyelvet, és ezen belül a KTX könyvtárat is. Láthattunk néhány kódpéldát, ahol szemléletesen mutatta be Márton, mennyivel rövidebben lehet KTX framework-kel elérni ugyanazt az eredményt, mint nélküle.

Az utolsó előadó, Fuszenecker Zsolt egy hibás programsort hozott példaként, amely saját termékükbe került bele, és emiatt az Androidos felhasználóik egy elég kicsi, de mégis jelentős hányadánál nem tudott működni az új funkció, amit a kiadott frissítéssel építettek a programba. Elmondta, hogy nem volt könnyű megtalálni a hibát, mert csak az Android 6.01 verziónál és alatta jelentkezett. A kérdéses hiba egy lambda kifejezés bal oldalán álló két paraméter zárójelezésével oldódott meg, mert a kérdéses kódsort a fordító olyan API rendszerhívásra fordította le, ami csak Android 7.0-tól vált elérhetővé.

Két előadás megtekinthető, illetve a négy előadás prezentációja letölthető.