ADA 2019

ADA2019logo2A Debreceni Egyetem Informatikai Kara 2019. május 24-25-én megrendezte az ADA konferenciasorozat második konferenciáját (ADA 2019), amely az informatika és a STEM területei iránt érdeklődők konferenciája volt.

A konferencia célja

Az ADA konferenciasorozat elsődleges célja, hogy lehetőséget és közeget biztosítson az informatikai és a STEM területeken dolgozó, kutató vagy még a tanulmányaikat folytató nők szakmai megjelenésének, kommunikációjának. A konferencia kiemelt figyelmet kíván fordítani a kapcsolódó szakterületek munkaerő utánpótlásának problémáira, az érdeklődők pályaválasztási motivációja növelésének, illetve az orientáció kialakításának lehetőségeire. A konferenciasorozat szeretne hozzájárulni a nők arányának növekedéséhez a fenti területekhez tartozó szakmákban és kutatásokban.

Kiknek érdemes részt venni?

Mindenkinek, aki érdeklődik az informatika és a STEM területeinek új eredményei iránt! Minden kutatónak, oktatónak, felsőoktatásban tanuló vagy doktori tanulmányokat folytató hallgatónak, akik tudományos eredményeiket szeretnék bemutatni egy szélesebb szakmai közönség előtt.

Akik az informatikához, a STEM területekhez, illetve ezek oktatásához kapcsolódó munkájuk és tapasztalatuk alapján kialakult jó gyakorlatukat kívánják megosztani a szakmabeliekkel.

Az eseményről

A megnyitón Dr. Mihálydeák Tamás dékán úr elmondta, hogy 90 résztvevő regisztrált, és egy népszerű Neumann idézettel nyitotta meg a rendezvényt: „A fejlődés ellen nincs gyógymód”.

ADA 2019 konferencia, megnyitó

A 2 plenáris előadáson kívül 15 szekcióban (Alkalmazások, Szoftvertechnológia tanítása, Társadalom, Virtuális valóság, Képességfejlesztés, Könyvtár, Informatika és egészségügy, Online tanulás, Digitális technológia körülöttünk, Matematika, Vizualizáció, Geometriai modellezés, Informatika tanítása, Open Science, Digitális kompetencia) zajlott a 43 szekció előadás.

Letölthető a konferencia programja.

A résztvevők megkapták az ADA 2020 Konferencia felhívását is, amelyre 2020. május 29-30-án kerül sor és 2019. szeptember 1-től 2020. április 5-ig lehet regisztrálni.

2019-ben előadást tartottam „Egy Java JDBC technológiát használó esettanulmány hatékonyságának elemzése” címmel, amely a konferencia Alkalmazások szekciójába került. Az absztrakt: „Az előadás/cikk szoftverfejlesztés esettanulmányt ismertet. Különböző lekérdezések futnak azonos adatbázis-szerveren valós terhelést szimulálva. A Java JDBC különböző interfészeit, osztályait (Statement, PreparedStatement, CallableStatement, tranzakciókezelés) használó szolgáltatások kerülnek beépítésre az MVC használó projektbe. A megvalósított funkciók paraméterezett szimulációs környezetben összehasonlításra és elemzésre kerülnek a hatékonyság szempontjai szerint.”

ADA 2019 konferencia, Kaczur Sándor szekció előadása

Kiemeltem egy példát az esettanulmányból:

Lekérdezés: TOP N különböző fizetésű alkalmazott neve, fizetése (a topN változó mindig az adott metódus paramétere)

1. megoldás: Statement interfész


2. megoldás: PreparedStatement interfész

2. megoldás: PreparedStatement interfész


3. megoldás: tárolt eljárás és CallableStatement interfész

3. megoldás: tárolt eljárás és CallableStatement interfész

 

Az előadásom prezentációját és az Java projekt/esettanulmány forráskódját ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára.

Az előadásom témája a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyam és a Java adatbázis-kezelő tanfolyam több alkalmához is kötődik.

Interjú Görög Ibolyával

Görög Ibolya protokollszakértőt mindenki ismeri, bemutatni nem szükséges. De mégis illik, legalább röviden: 1987-től 1999-ig a Miniszterelnöki Hivatal protokollosa, majd protokollfőnöke volt, illetve 1999-től felnőttképzésben oktat. Érdeklődési körébe tartoznak: viselkedéstörténet, kultúratörténet, történelem, gasztronómia, más országok szokásai. Lelkesen és fáradhatatlanul járja az országot, népszerű előadásokat és egész napos tréningeket tart. Ilyenkor mindig megadja elérhetőségeit és felajánlja, hogy bátran keresse meg bárki tanácsért, mert olyankor boldog, hogy szükség van rá. Sajátos és egyedi humorával izgalmasan mutatja be, hogy különböző helyzetekben hogyan illik – másképpen hogyan kellene – viselkednünk az európai kultúrkörben. Több sikeres könyve jelent meg az elmúlt két évtizedben, legutóbbi Summa Summarum – Európaiság – hitelesség – protokoll címmel 2018-ban. Számomra mindig a protokolltanárnő marad, hiszen így emlékszem rá a Diplomáciai protokoll című tantárgy kapcsán.

Görög Ibolya 1

Az interjút Kaczur Sándor – az it-tanfolyam.hu alapítója és oktatói csapatának szakmai vezetője – készítette 2019. május 19-én.

K. S.: Hogyan tegyünk megfelelő benyomást az állásinterjún?

G. I.: A legfontosabb, hogy olyan szavakat használjunk, olyan vokalitással és olyan külsővel, amit az adott szakma elvár. Egyik ismerősöm fel akart venni egy vállalati jogászt, és az interjúra a jelölt szakadozott farmerben, kicsit viseltes pólóban és papucsban érkezett – ez durva, tudom, de létezik ilyen! Elnézést kért a jelölttől, hogy feltehetően a titkárnő nem szólt neki, mert az állás betelt. Ugyanakkor egy kreatív reklámcéghez ment egy lány jól szabott nadrágkosztümben, konszolidált cipő, táska, fegyelmezett haj, visszafogott stílus – hát az sem volt jó!

„A lényeg, hogy diplomával a kezünkben ne legyünk „dögösek” vagy „macsók”, a tanult ember megjelenés az elvárt. Feltétlenül alapkövetelmény az ápoltság, a fegyelmezett beszéd (kerüljük a hadarást, motyogást, túl halk vagy túl hangos hangot).”

K. S.: Milyen elemi lépésekre, tevékenységekre figyeljünk az állásinterjún? Első benyomás, bemegyünk, szemkontaktus, köszönünk, kézfogás, helyet foglalunk, hová tegyük a kezünket, lábunkat, hogyan üljünk, kire nézzünk, ha többen kérdeznek bennünket, hogyan zárjuk le az interjút?

G. I.: Kezdjük mindjárt azzal, hogy ne késsünk, egy percet se. A késés nagyon idegesít mindenkit (még azt is, aki egyébként szokott késni). Időben kell indulni, és ha netán valami elháríthatatlan akadály jön közbe (leszakad a híd vagy ilyesmi), akkor oda kell telefonálni. Tehát kontakt telefonszám nélkül soha ne induljunk el. Ha lehet, a tól-ig-et tisztázzuk, tudnunk kell, mennyi idő áll rendelkezésünkre.

Megérkezvén kopogjunk, majd számoljunk magunkban háromig és benyithatunk. Aki belép, köszön, érthetően, tisztán jó napot kívánok-kal. Ne kezdjük a kézfogást, mert mindig az nyújt előre, aki fogad bennünket. De ha nem történik meg, akkor sincs semmi baj, a szemkontaktus fontosabb.

Várjuk meg, hogy a fogadó fél hova int, oda kell leülnünk. A széken tegyük be a hajlatig a fenekünket, üljünk egyenesen. A lányok ne tegyék fel keresztbe a lábukat. Fotelben pláne ne! Ha fotelbe kell ülni, igyekezzünk minél beljebb leülni (ahonnan még a talpunk leér) és ne feküdjünk el benne. A legjobb, ha normál magasságú asztalhoz ülünk, ott a lábunk nem is látszik. A kezünket alsókarban tegyük az asztal lapjára, tenyér a kézfejen. Nagyon fontos, hogy a derekunk egyenes maradjon.

Ne kezdjünk el fecsegni, várjuk meg, amíg a fogadó fél szól és kérdez. Ha többen ülnek velünk szemben, arra nézzünk először, aki a kérdést feltette, majd miközben beszélünk, nézzünk a többiekre is.

Az interjút a fogadó fél zárja le, ezt vegyük észre és mi álljunk fel.

K. S.: A HR-esek többsége nő és reméljük, hogy a TANULT NŐ szerepben van. Az állásinterjú szóbeli részét hogyan tegyük nemtől független TANULT EMBER és TANULT EMBER szituációjává?

G. I.: A verbalitás legfőbb gondja, hogy mi legyen a tegezés-magázással. A tegezés – bármennyire is elterjedt – azt jelenti, hogy „együtt őriztünk libát”. Az interjúra érkezvén magázva kell köszönnünk (jó napot kívánok – a „kívánok”-at tegyük hozzá!), magázva kell beszélgetnünk. Ha netán a HR-es felajánlja a tegezést, nyilván el kell fogadni. De ebben az esetben ő hibázott, hiszen még nem vagyunk felvéve.

K. S.: Miről és hogyan beszéljünk, ha nem kapunk segítő kérdéseket? Ha csak annyit mondanak, hogy „Beszéljen magáról”, „Mutatkozzon be”. Hogyan készüljünk fel erre a helyzetre?

G. I.: Ezt biztosan megkérdezik, ne engedjük bő lére a mondandónkat. „Ennyi éves vagyok, a … főiskolán/egyetemen végeztem … szakon.

„A legkedvesebb tantárgyaim: … – itt azt kell mondani, ami az adott álláshoz kapcsolódik. Esetleg erre szánjunk egy-két mondatot. Ennyi elég.”

És ha rákérdeznek, hogy mi a hobbink, valami olyat kell mondani, ami nem fogja elvenni az időnket a munkától.

Görög Ibolya 2

K. S.: Mi az – a durva protokoll hiba –, ami sosem fordulhat elő az állásinterjún?

G. I.: Soha ne lépjünk be sehova tegezve. Mindig köszönni kell. Ne legyünk nagyképűek. Száz százalékig győződjünk meg, hogy nincs test- és szájszagunk. Reggelig sorolhatnám….

K. S.: Hogyan öltözködjünk a hétköznapokban olyan munkahelyen, ahol nincs szigorú Dress Code?

G. I.: A magára valamit is adó cégnél létezik etikai kódex, az abban foglaltakat tartsuk be. És legyünk büszkék a munkánkra, ezt fejezzük ki az öltözékünkkel is. Nyilván van ing-nyakkendős, kosztümös munkahely (a pénzügy, a jog világa), de ha nem, akkor sem menjünk szakadozott farmerben, nyáron is hordjunk férfiként hosszú nadrágot és viseljünk inget póló helyett. A lányoknak tudniuk kell, hogy ha túl sokat mutatnak (dekoltázs, szoknya rövidsége), akkor nem igazán fognak a tudásukra, az agyukra figyelni.

K. S.: Várható az, hogy spontán átváltanak angolra/németre és/vagy vissza egy állásinterjún? Hogyan reagáljunk ilyenkor?

G. I.: Ha a multi cégnél vagyunk, várható, hogy átváltanak, hiszen a munkánkhoz szükséges. Picit mosolyogva gond nélkül váltsunk át. Én voltam olyan cégnél, ahol kötelező volt angolul beszélgetni még két magyarnak is pl. a büfében, ha már egy nem magyar kolléga ott volt.

K. S.: Nagyon másképp viselkednek a pályakezdő Z generációsok és a karrierváltó X és Y generációba tartozók. Adhatók külön nekik hasznos tanácsok az állásinterjúhoz?

G. I.: Talán a legfontosabb, hogy az „én így akarom, nekem így a jó” szemléleten gondolkodjanak el. Ugyanis a szüleiket még tán tudták terrorizálni, de a munkahelyen ez már nem fog menni, percek alatt elküldhetik.

K. S.: A szoftverfejlesztők között igencsak kevés a nő. Megfogalmazható néhány hasznos tanács…

  • ha én nő vagyok a TANULT EMBER szerepben és körülöttem mindenki férfi, illetve
  • ha én férfi vagyok a TANULT EMBER szerepben és a csapatomban egyetlen nő van TANULT EMBER szerepben, illetve
  • ha a csupa férfi csapatot nő vezeti?
  • És mihez kezdjünk a KICCSAJ-jal? 😉

G. I.: Az én rendszergazda-cégemnél 6-8 fiú és két lány van. Nagy a respektjük, mert az egyik varázsol a számítógéppel, a másik pedig percre pontosan megmondja, mikor kinek mit kell csinálni, melyik céghez menni, stb. A nő a férfiak között az eszével, tudásával, humorával tud elérni bármit is. És nem a dekoltázsával. Ha mégis bekerül a csapatba – ki tudja, miért – a pici szoknyás, dögös kiccsaj, perceken belül elmenekül, mert a viccek céltáblája lesz.

Görög Ibolya 3

K. S.: Hogyan viselkedjünk egy kötetlennek meghirdetett, munkaidőn kívüli céges eseményen, csapatépítő tréningen?

G. I.: Nagyon kell vigyázni a megivott alkohol mennyiségével, mert ha elszabadulnak a gátlások, nevetségessé válhatunk. És aki emlékszik másnap, meglesz rólunk a véleménye. A csapatépítő tréningen vegyünk részt a játékokban, és ha már úgyis kell, akkor lelkesen, vidáman.

K. S.: Hogyan váltsunk munkahelyet? Hogyan viselkedjünk a felmondási idő alatt?

G. I.: Ha szerencsénk van, akkor a vezető leül velünk és elmondja, miért küld el bennünket. Ilyenkor a hibáinkért ne másokat okoljunk, ne árulkodjunk. Tisztességgel hallgassuk végig, ez a legelegánsabb. A felmondási idő alatt se gyalázzuk a főnököt, a munkahelyet – ha tényleg utáltuk, akkor inkább kérjünk felmentést a felmondási idő alól és azonnal menjünk el. Egyre vigyázzanak – ugyanoda soha nem szabad visszamenni.

K. S.: Tudom – korábban nyilatkozta –, hogy John Steinbeck Kék öböl című könyve hatott egész életére, stílusára. Kinek és milyen élethelyzetben javasolná elolvasni ezt a regényt?

G. I.: Ó, nagyon sok könyv hatott rám, mondhatni, hogy mindegyik. Olvasni mindig érdemes, mert ezzel gyarapodik az ember szókincse. Aki olvas, meg tud írni még egy motivációs levelet is! Az olvasáson irodalmat értek és nem kommenteket és facebook bejegyzéseket. Tudom, hogy az X és Y generáció pörög, rohan, maximum filmeket néz, de abból nem gazdagodik. Rengeteg könyv meg van e-formátumban is, azt akárhol elő lehet venni. Ha elkezdik az olvasást, rá fognak kapni, mert játszi könnyedséggel ki tudják fejezni magukat és rájönnek, hogy nem csak b-vel kezdődő igék vannak.

Egy matematika érettségi feladat megoldása programozással 2019

érettségi logóA 2019-es középszintű matematika érettségi feladatsor 16. feladata inspirált arra, hogy a programozás eszköztárával oldjuk meg ezt a feladatot. Szükséges hozzá néhány programozási tétel: sorozatszámítás, eldöntés, kiválasztás. Érdekes belegondolni, hogy mennyire más lehetne a problémamegoldás, ha programozhatnánk a matematika érettségi vizsgán. A teljes feladatsor a megoldásokkal együtt letölthető az oktatas.hu-ról.

16. a) feladat

Péter elhatározza, hogy összegyűjt 3,5 millió Ft-ot egy használt elektromos autó vásárlására, mégpedig úgy, hogy havonta egyre több pénzt tesz félre a takarékszámláján. Az első hónapban 50000 Ft-ot tesz félre, majd minden hónapban 1000 Ft-tal többet, mint az azt megelőző hónapban. (A számlán gyűjtött összeg kamatozásával Péter nem számol.) Össze tud-e így gyűjteni Péter 4 év alatt 3,5 millió forintot?

1. megoldás

Az 1. megoldás egyszerűen behelyettesít a számtani sorozat n-edik elemének ( an) és n-edik összegének ( sn) képleteibe. A kérdés (eldöntés): eléri-e az összeg a 3,5 millió Ft-ot? A válasz igen: a 48. iteráció/hónap után 3528000 Ft-ot kapunk.

2. megoldás

A 2. megoldás a sorozatszámítás programozási tételt használja. Minden hónapra (1-től 48-ig) meghatározzuk az aktuális havi összeget ( an) és növeljük vele a gyűjtőt ( sn).

3. megoldás

A 3. megoldás során az első hónapot külön kezeljük és a d differenciát/növekményt is folyamatosan – az előző havi összegből kiindulva – növeljük a ciklusban a 2.-tól a 48. hónapig 1000 Ft-tal.

4. megoldás

A 4. megoldás során megváltozik a kérdés: hányadik hónapban érjük el (vagy haladjuk meg) a 3,5 millió Ft-ot? A válasz: a 48. hónap/iteráció után és 3528000 Ft-ot kapunk.

16. b) feladat

A világon gyártott elektromos autók számának 2012 és 2017 közötti alakulását az alábbi táblázat mutatja.

16_feladat_b_táblázat

Szemléltesse a táblázat adatait oszlopdiagramon!

Ezt most itt nem részletezem, mert hasonló grafikonrajzolásról már blogoltunk korábban, lásd:

16. c) feladat

Péter az előző táblázat adatai alapján olyan matematikai modellt alkotott, amely az elektromos autók számát exponenciálisan növekedőnek tekinti. E szerint, ha a 2012 óta eltelt évek száma x, akkor az elektromos autók számát (millió darabra) megközelítőleg az f(x)=0,122*20,822x összefüggés adja meg. A modell alapján számolva melyik évben érheti el az elektromos autók száma a 25 millió darabot?

1. megoldás

Egyszerű átrendezést és behelyettesítést követően az  x: 9.341731310065603 eredményt kapjuk. Ebből következtethető, hogy 2012 után a 10. évben (azaz 2022-ben) érheti el az elektromos autók száma a 25 millió darabot.

2. megoldás

A függvény behelyettesítését tizedenként közelítve végzi a ciklus, amíg el nem éri a 25-öt. Az utolsó eredményből ( x: 9,40, f: 25,84) ugyanaz következtethető, mint az 1. megoldásnál.

16. d) feladat

Egy elektromos autókat gyártó cég öt különböző típusú autót gyárt. A készülő reklámfüzet fedőlapjára az ötféle típus közül egy vagy több (akár mind az öt) autótípus képét szeretné elhelyezni a grafikus. Hány lehetőség közül választhat a tervezés során? (Két lehetőség különböző, ha az egyikben szerepel olyan autótípus, amely a másikban nem.)

A metódust futtatva az alábbi eredményt kapjuk. 31-féle különböző reklámfüzet fedőlap készíthető:

A megoldást valósnak tekinthető adatokkal konkretizáltam. Az autók nevét ötelemű tömb ( autoTomb) tárolja. A számok 1-től 31-ig (tízes számrendszerben) öt biten 00001-től 11111-ig ábrázolhatók (vezető nullákkal) kettes számrendszerben. A bináris alakban előforduló 1-es bit jelöli a kiválasztott autó nevének  autoTomb.length-1-j képlettel korrigált indexét (0-tól 4-ig) a tömbben.

A feladat a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyam szakmai moduljának 5-8. óra: Vezérlési szerkezetek, 13-16. óra: Tömbök, valamint 21-24. óra: Objektumorientált programozás, 2. rész alkalmaihoz kötődik.


Blog bejegyzéseink Java SE szoftverfejlesztő tanfolyam témakörben

Egy matematika érettségi feladat megoldása programozással 2019

A 2019-es középszintű matematika érettségi feladatsor 16. feladata inspirált arra, hogy a programozás eszköztárával oldjuk ...
Bővebben
Húsvétvasárnap

Húsvétvasárnap

A nyugati kereszténység húsvétvasárnapja legkorábban március 22-ére, legkésőbb április 25-re esik. Másképpen: a húsvét mozgó ...
Bővebben
Pi-logo

Nemzetközi Pi nap

A Pi-t (π) mindenki ismeri. Talán sokaknak kedvenc története is van a π-vel kapcsolatosan, amelyet ...
Bővebben
grafikon

Grafikont készítünk

XML formátumban megkapott adatokat grafikonon jelenítünk meg. 5 összetartozó adat/tulajdonság sorozatát dolgozzuk fel: JOB_TITLE, EMPLOYEE_COUNT, ...
Bővebben
Munkakör, létszám, névsor

Munkakör, létszám, névsor lekérdezése

Az a fela­da­tunk, hogy az Oracle HR sé­má­ból le­kér­dez­ve állít­suk elő munka­kö­rön­ként cso­por­to­sít­va az al­kal­ma­zottak ...
Bővebben
ASCII Art 4

ASCII művészet Java-ban

Átte­kint­jük a ka­rak­ter­a­la­pú raj­zo­lás le­he­tő­sé­ge­it Java 2D gra­fi­ká­val, illetve a ka­rak­ter­fü­zé­rek kép­ként va­ló ke­ze­lé­sé­nek újabb ...
Bővebben
Telephone-keypad

Telefonos billentyűzettel kódolunk/dekódolunk

Nem­rég egy be­tű­ket és szá­mo­kat tar­tal­ma­zó kó­dolt szö­ve­get kap­tam azzal a ké­rés­sel, hogy pró­bál­jam meg­fej­te­ni ...
Bővebben
Fibonacci nap 2018

Fibonacci nap 2018

A Fun Holidays - Fun, Wacky & Trivial Holidays weboldal sokféle különleges ünnepnapot listáz. Ezek ...
Bővebben
Fát építünk

Fát építünk

Az adatok strukturális és könnyen értelmezhető formában való megjelenítése egy szoftver felhasználói felületén átgondolt tervezést ...
Bővebben
it-tanfolyam.hu adatok elemzése

Doktoranduszok programoznak

Saját doktorandusz csoporttársaimmal többször beszélgettünk már arról, hogyan tudnák/tudják használni a programozás eszköztárát, módszereit, lehetőségeit ...
Bővebben
Koch-görbe

Koch-görbét rajzolunk

A Koch-görbe egyike a legrégebben ismert egyszerű fraktáloknak. Mint ilyen, önhasonlóan rekurzív. Az önhasonlóság azt ...
Bővebben
Lambda-kifejezés

Ismerkedjünk Lambda-kifejezésekkel!

A Java 8-tól használhatunk Lambda-kifejezéseket, amivel hatékonyabban, rövidebben és könnyebben valósíthatunk meg tipikus műveleteket. Korábban ...
Bővebben
Hány éves a kapitány?

Hány éves a kapitány?

A problémamegoldó, logikus gondolkodásra nevelő képzések anyagában, illetve felvételi feladatsorokban is sokszor megtalálható – többféle ...
Bővebben
számok

Barátságos számpárok

Azokat a számpárokat, amelyekre igaz, hogy az egyik szám önmagánál kisebb osztóinak összege megegyezik a ...
Bővebben

CHOO + CHOO = TRAIN

Most nem a híres kisvonatról van szó, hanem egy ismert kriptoaritmetikai feladványról. Ebben a feladattípusban ...
Bővebben
OptikaiCsalodas0

Optikai csalódások

A grafikus felülettel rendelkező Java programok (Swing, FX, webkomponensek, HTML+CSS) fejlesztése során igény adódhat arra, ...
Bővebben
értékelés

Hogyan értékeljük az online vizsgafeladatot?

Tanfolyamaink követelményeinek teljesítéséhez több online tesztet kell kitölteni és egy komplex, online vizsgafeladatot kell megoldani ...
Bővebben
névjegy

Gyűjtsünk össze adatokat névjegykártya készítéshez!

Induljunk ki az Oracle HR sémából! Az EMPLOYEES táblából szükséges adatok: alkalmazottak neve konkatenálva a ...
Bővebben
EulerAllat

Euler állatos feladata

Valaki sertést, kecskét és juhot vásá­rolt, összesen 100 állatot, pontosan 100 aranyért. A sertés darabja ...
Bővebben

Interjú Szűcs Tiborral

Szűcs Tibor mérnök-informatikus. Jelenleg a Corvinus Egyetem Koordinációs Irodáján dolgozik órarendszerkesztőként. Ez a feladat a létesítménygazdálkodáshoz kötődik és ő osztja be – sok-sok szempont alapján – az előadásokat, szemináriumokat, számítógépes laborokat: hol, mikor, milyen órák legyenek. Két tantárgy óraadó vezetőtanára a Gábor Dénes Főiskolán: Szerzői rendszerek, Webanimáció. Professzionális Neptun felhasználó (admin jogkörrel). Nagy gyakorlattal rendelkezik a Photoshop és Google Web Designer szoftverek területén. Előbbi főleg képszerkesztést és animáció-készítést jelent, utóbbi inkább weblapok előállításához kötődik. Nagyon szeret túrázni, kirándulni, hegyet mászni. Kedveli azokat a helyzeteket, amikben van kihívás, ahol az erőnlét és a kitartás fontos szempont.

Szűcs Tibor

Az interjút Kaczur Sándor – az it-tanfolyam.hu alapítója és oktatói csapatának szakmai vezetője – készítette 2019. március 26-án.

K. S.: Az informatika mely területein rendelkezel tapasztalattal?

Sz. T.: A programozás mindig is egy mumus volt számomra. Középiskolában tanultam programozni Pascal, Delphi és C++ nyelveken. Kezdetben voltak nehézségeim a tervezéssel, az algoritmizálással, de gyakorlatot inkább létező megoldások, példatárak tanulmányozásával, forráskódok szerkesztésével, módosításával, átírásával szereztem az emelt szintű informatika órán.

Nagyon érdekelt a hálózatépítés, a rendszergazda jellegű feladatok. Még külön CISCO képzésre is jártam. Rendkívül gyakorlatorientált volt az oktatás, amit nagyon kedveltem. Emiatt ott maradtam a középiskolában még ötödéven is. Utólag úgy gondolom, hogy Novell helyett Linuxra kellett volna építeni a tematikát, de még így is használható tudást szereztünk. Szakmai informatikai nyelvoktatáson is részt vettem az ötödévben.

A számítógépes grafika mindig is érdekelt engem. Már középiskolában elvégeztem egy AutoCAD képzést. Sajnos 3D helyett még 2D-ben dolgoztunk, de a precíz munkavégzés – ami az R14-es verzió használatához elengedhetetlen volt – mindig is vonzott. Később a főiskolán is megismertem különböző modellező szoftvereket. Az egyik a POV-Ray volt, ami annak ellenére nagyon tetszett, hogy programozással kellett előállítani a testeket, térbeli alakzatokat, objektumokat. Felületesen ismerem a Blender és a 3ds Max szoftvereket, de a Pythont – mint szkript nyelvet – nem használtam.

K. S.: Hogyan zajlik egy tipikus munkanapod?

Sz. T.: Bizonyos keretek között szabad kezet kapok. Az a lényeg, hogy a munka kész legyen. Nekem nagyon tetszik ez a hozzáállás és a munkatempó. 8:30-ra érek be. A levelezéssel kezdek: rangsorolást követően fogok hozzá a feldolgozáshoz, megoldáshoz. 10 óra közül tízóraizom. Kollégáimmal közösen szoktunk ebédelni. A munkaidő 16:30-ig tart hétfőtől csütörtökig, illetve 14:00-ig pénteken. Időszakosan előforduló intenzív feladatok esetén túlórázom. Heti egyszer esténként oktatok, illetve többször is edzésekre járok munkaidő után.

Szűcs Tibor

A napi ügyeken kívül projektmunka van: periodikusan, félévente elkészítem a következő féléves órarendet. Tanszéki, kari szintű operatív tantervekből dolgozom, ezeket importálom a Neptunba. Hozzárendelek szakokat, termeket, oktatókat, időpontokat. Kezelem az összevonásokat és az egyedi kéréseket. Karbantartást végzek: csere, módosítás, illetve törlöm a nem induló kurzusokat. A kötelező tantárgyak priorizáltak és a választható tantárgyak később kerülnek be az órarendbe. A tantárgyfelvétel elindulása után megoldom az esetleges ütközéseket, hiszen kb. 2000 egyedi kurzus elhelyezése után adódhatnak hibák, bár leginkább amiatt szokott módosítás lenni, hogy a hallgatók megfelelően össze tudják hangolni órarendjeiket a választható tárgyakkal, így az ütközés feloldást többnyire inkább optimalizálásnak nevezném.

K. S.: Milyen hard és soft skill-ekre van szükséged a hatékony munkavégzéshez?

Sz. T.: Főállásom esetében: irodai szoftverek ismeretére, illetve a Neptun (Egységes Tanulmányi Rendszer) létesítménygazdálkodáshoz és órarendszerkesztéshez kapcsolódó moduljaiban az évek során megszerzett rutinra/gyakorlatra. Konkrét Neptun oktatást nem kaptam.

„Magamnak – autodidakta módon – kellett rájönnöm, hogy a feladataim elvégzésére mi az optimális megoldás.”

Például a kurzusok csoportos kezelése a várólistára funkció megismerése lényegesen egyszerűbbé teszi a munkát. Ezenkívül követnem kell a Neptun folyamatos változását/fejlődését is.

Óraadói tevékenységemhez: a tantárgyakhoz kötődő speciális célszoftverekben való jártasság szükséges. A számítógépes teremben történő gyakorlatok során a hallgatók kérdéseinek interpreter-szerűen dolgozom fel: „vajon mire gondolt”, „mi lehet a kérdés mögött” – hiszen nem mindig szakszerűen fogalmazzák meg a kérdéseiket. (K. S. megjegyzése: Tibor utóbbit ösztönösen csinálja és tudja, amit értékelek, hiszen én informatikatanárként módszertani ismeretekből és tantárgypedagógiából tudom, hogy ez milyen összetett feladat.)

A soft skillekről: fontos a határozottság, következetesség. Az ütköző érdekeket – intézményi, tanszéki, oktatói szinten – kezelni kell. Rendszerben kell gondolkodni, egyben átlátni az egészet.

K. S.: Ha a szakmai pályafutásod hossza 100 egység, akkor jelenlegi tapasztalataid alapján hol tartasz, és milyen mérföldköveket fogalmaznál meg ehhez kötődően?

Sz. T.: Az órarendkészítés területén 90, azaz már nagyon nincs tovább. Az oktatás területén 40 körül járok, így ott még bőven adódnak lehetőségek. Egyrészt további szoftverek megismerése, módszertani ismereteim fejlesztése.

„A hallgatóktól pozitív visszajelzéseket kapok, mivel a gyakorlatban azonnal használható tudást adok át.”

Elérhető a 100-as skálán a 100. Ez csak tőlem függ. A 100 azt jelentené, hogy nem okoz semmilyen kihívást bármilyen feladat megoldása – azaz a hétköznapi rutin.

K. S.: Hogyan tovább, mivel fogsz foglalkozni 5-10 év múlva? Tervezed, hogy továbbtanulsz? Tervezed, hogy kipróbálod magadat külföldön?

Sz. T.: Ez jó kérdés. Szeretem az állandóságot. Nem szeretek váltani. Könnyen lehet, hogy 5-10 év múlva is ugyanezt fogom csinálni. Nem tudom, mit hoz a jövő. Sodródni szoktam az árral. Eddig mindig jól jöttem ki belőle. Az oktatás területén nyilván sokkal magasabb szinten leszek. Konkrét, nagyobb szabású terveim nincsenek. Nyilván van egy irányvonal – amit követek –, de ez nem annyira elmélyült, hogy konkrétan lássam a jövőt. A angol nyelvi tudásomat szeretném fejleszteni. Nem adnak el angolul, de mivel napi szinten nem használom aktívan, így ráfér némi frissítés/gyakorlás. BSc után MSc: biztosan nem. Külföld: nem tűnik reálisnak számomra.

K. S.: Milyen feladataiddal boldogulnál könnyebben, ha rutinosabban tudnál programozni, problémákat, folyamatokat modellezni, adatbázist tervezni?

Sz. T.: A Neptun mögé sok szkriptet be lehet pakolni. Ez az automatizáció jelentősen meg tudná könnyíteni a munkámat.

K. S.: Legutóbb az index.hu publikálta, hogy 22 ezer betöltetlen pozíció van az IT szektorban az országban. A cikk az IVSZ kutatására építve jelent meg. Mit gondolsz erről?

Sz. T.: Véleményem szerint a hiánynak három oka van:

  • Egyrészt az elvándorlásból adódik: hiszen külföldön jelentősen magasabbak a bérek. A munkavállalók – stabil nyelvtudás és szakmai ismeretek birtokában – az EU-n belüli szabad munkaerő áramlásnak köszönhetően inkább kipróbálják magukat külföldön.
  • Másrészt a technika/technológia fejlődése miatt egyre több fejlesztő/programozó szükséges. A Csillagok között című filmben is lehetett látni, hogy néhány éven belül például traktorvezetőre biztosan nem lesz szükség, hiszen a járművek navigációja automatizálható. Viszont ezeket az irányító rendszereket meg kell tervezni, implementálni, adaptálni, dokumentálni, illetve igényelnek karbantartást, továbbfejlesztést – amik tipikus fejlesztői/programozói feladatok.
  • Harmadrészt a közoktatás (K. S. megjegyzése: újabban köznevelés) is bővíthető lenne pénzügyi ismeretekkel, a rendszerben való gondolkodás fejlesztésének magasabb szintre emelésével (K. S megjegyzése: például a Bloom digitális taxonómia szerint lényegesen több magasabb szintű műveletekre (szintézis, analízis, értékelés) építő feladatok alkalmazásával, ha csupán a kognitív követelmények szintjét tekintjük), hogy jobban megállják a helyüket a fiatalok a munkaerőpiacon. Azt a készséget is el kellene mindenkinek sajátítania, hogy a webről önállóan, hatékonyan szerezzen meg minden olyan információt, amire szüksége van/lesz a további szakmai fejlődéshez.

Szűcs Tibor

Véleményem szerint az IT szektorban a hiány markánsan a szoftverfejlesztőknél jelenik meg, a professzionális szoftverhasználóknál, üzemeltetés területén nem annyira jellemző. Haladunk az automatizáció felé, így egyre nagyobb lesz az igény a szakképzett, speciális szakterületekben jártas, magasabb hozzáadott értékű feladatok elvégzésére képes, okosabb, intelligensebb munkaerőre.

K. S.: Véleményed szerint mitől függ egy informatikus fizetése?

Sz. T.: Négy kulcsszó jut eszembe: szakterület, munkaerő-piaci igény (hiány), demotiváltság, külföldi fizetés. Attól nagyon függ az IT-sok fizetése, hogy mennyire hiányszakma az adott szakterület. Például Java fejlesztőt folyamatosan keresnek a cégek, C-s fejlesztőt kereső hirdetést lényegesen kevesebbet találunk. Azok a fejlesztők, akiknek a szakterületén nincs hiány – vagy nem akkora – jóval inkább versenyeznek egymással. Nyilván sokkal többet keres egy lasszóval befogott szakember, mert adott a szakterületén a hiány. A határvonal – ami feletti szakmai tudással veszik fel a jelentkezőt a cégek – folyamatosan csökken. A soft skill szerintem jelentősen nem befolyásolja a fizetést. A versenyszférát (KKV és multi környezet) nem is érdemes összehasonlítani az állami szektorral.

K. S.: Hogyan látod a pályakezdők és a karrierváltók helyzetét?

Sz. T.: A pályakezdő az adott szakterületen rendelkezhet friss tudással (például egy tanfolyamról kikerülve), de gyakorlata nincs. A karrierváltó egy szakterületen már rendelkezik tapasztalattal (elmélet + gyakorlat), de amire vált, abban nincs tapasztalata (legfeljebb csupán a munka szervezésével, illetve csoportmunkával kapcsolatos az, amit hasznosítani tud). Kinek van nagyobb előnye? Inkább a tapasztaltabbnak, hiszen magabiztosabb, képes önfejlesztésre. A bérigény is befolyásolhatja az esélyeket.

K. S.: Mik a jelen és szerinted mik lesznek a jövő sikerszakmái?

Sz. T.: A szoftverfejlesztés/programozás most is sikerszakma és még hosszú ideig az is marad. A hálózati szakemberek is keresettek. IT-n kívül: orvosokra és tanárokra mindig szükség lesz. A kreativitást igénylő munkaköröknek van és lesz létjogosultsága.

K. S.: Van kedvenc IT-s idézeted, mémed?

Sz. T.: Igen, itt van:

Szűcs Tibor Neptun Mém


Blog bejegyzéseink IT karrier témakörben

Interjú Görög Ibolyával

Görög Ibolya protokollszakértőt mindenki ismeri, bemutatni nem szükséges. De mégis illik, legalább röviden: 1987-től 1999-ig a Miniszterelnöki Hivatal protokollosa, majd protokollfőnöke volt, illetve 1999-től felnőttképzésben oktat. Érdeklődési körébe tartoznak: viselkedéstörténet, ...
Bővebben
/

Interjú Szűcs Tiborral

Szűcs Tibor mérnök-informatikus. Jelenleg a Corvinus Egyetem Koordinációs Irodáján dolgozik órarendszerkesztőként. Ez a feladat a létesítménygazdálkodáshoz kötődik és ő osztja be – sok-sok szempont alapján – az előadásokat, szemináriumokat, számítógépes ...
Bővebben
/
Nádai Gábor

Interjú Nádai Gáborral

„Nádai Gábor vagyok, de sokan leginkább Mefiként ismernek, a legtöbb felületen a @mefiblogger nicknév alatt vagyok elérhető. Eredetileg mérnökinformatikusként végeztem, a kétezres évek közepén a fősuli mellett saját vállalkozásba kezdtünk ...
Bővebben
/
Markovics Győző

Interjú Markovics Győzővel

Markovics Győző nem­zet­kö­zi kap­cso­la­tok sza­kos köz­gaz­dász, va­la­mint po­li­to­ló­gi­át is ta­nult a Bu­da­pes­ti Cor­vi­nus Egye­te­men. Az egye­tem­től fő­ként időt ka­pott – fel­nő­ni a kép­zés alatt. Gya­kor­la­ti is­me­re­te­it min­dig mun­ká­val sze­rez­te. Csa­lá­di ...
Bővebben
/

Húsvétvasárnap

HúsvétvasárnapA nyugati kereszténység húsvétvasárnapja legkorábban március 22-ére, legkésőbb április 25-re esik. Másképpen: a húsvét mozgó ünnep, azaz nem esik az év ugyanazon napjára minden évben. Az első niceai zsinat 325-ben úgy határozott, hogy legyen a keresztény húsvét időpontja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap.

A húsvét kiszámítására a legismertebb algoritmus Gauss módszere. A Java implementációban az easterGauss() függvény által elfogadható év paramétert életszerűen lekorlátoztam 1900-2099-ig terjedő évekre, valamint a vezérlés az aktuális és a rákövetkező 19 évben ír ki eredményt:

Az algoritmus részletes magyarázata alapján könnyen kiegészíthető úgy, hogy tetszőleges évre, illetve különböző naptárakra is működjön.

A kapott eredmények megtekinthetők:

A feladat – a kivételkezeléstől eltekintve – a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyam szakmai moduljának 5-8. óra: Vezérlési szerkezetek alkalmához kötődik.

Készítettem egy kipróbálható JavaScript változatot is. A csúszkán a kör mozgatásával megkaphatjuk az aktuális és a következő néhány évben a húsvétvasárnap dátumát.

Húsvétvasárnap a megadott évben: