adatbázis - címke - Oldal 2 a 5-ből

Alkalmazottak életpálya modellje – mi lenne, ha…?

2025. június 15.2023. június 12. Szerző: Kaczur Sándor

Kiss Balázs kolléga Alkalmazottak életpálya modellje – munkakör, fizetés jutalék blog bejegyzése inspirálta ezt a blog bejegyzést. Az Oracle HR sémában az értékesítési vezetők adható havi fizetése 10000 és 20000 között van, átlagfizetésük 12200. Az üzletkötők paraméterei hasonlóan: 6000, 12000, 8350. A pénznem USD. Mi lenne, ha…? Ha többféleképpen is kalkulálhatnánk jutalékokat fizetési modellek alapján. Vajon hogyan lehetne választani? Következzen kétféle fizetési modell az alkalmazottak jutalékaihoz kötődően.

Alkossunk egy fizetési modellt! Hogyan kalkuláljuk a jutalékokat?

A jutalék negyedévente kerül kifizetésre és a havi fizetés megadott százaléka. Például: Elizabeth Bates üzletkötő havi fizetése 7300, jutaléka 15%, azaz minden 3. hónapban a fizetése 8395 helyett 10585. A negyedévek első két hónapjában a cég bérköltsége 691400, az utolsó hónapjában pedig 765090. Mindez arra a 106 fő alkalmazottra vonatkozik, akik részleghez tartoznak. Nincs benne az az 1 fő, aki nincs részleghez rendelve.

Összesített megoldás

A lekérdező SQL parancs:

Eredményül ezt az eredménytáblát adja:

Részlegekre összesített 1. megoldás

Vegyük figyelembe azt a 106 fő alkalmazottat, akik részleghez tartoznak (a 107 fő közül). Az alábbi lekérdező SQL parancsot futtatva:

Az eredménytábla 11 rekordból áll. A százalékok a részlegre jutó bérköltség arányát fejezik ki (tényleges fizetésre és jutalékos fizetésre vonatkoztatva).

Részlegekre összesített 2. megoldás

Balázs írta, hogy a Sales részlegben 35-en dolgoznak. Ez akkor helytálló, ha a munkakörök alapján kérdezzük le és láttuk, hogy a 35 főből értékesítési vezetőként 5 fő, üzletkötőként 30 fő dolgozik. Igen ám, de van egy olyan alkalmazott, aki nem tartozik egy részleghez sem ( DEPARTMENT_ID IS NULL), ezért kapjuk az előző eredménytábla szerint a Sales részlegben a 34 főt. Ugyanis az azt előállító lekérdező parancs a DEPARTMENT_ID részlegazonosító alapján kapcsolja össze a két táblát ( EMPLOYEES és DEPARTMENTS). Ha az ő fizetését is figyelembe kell venni, akkor ez lehetséges az alábbi lekérdező paranccsal:

Az eredménytáblában az utolsó, 12. rekord tartalmazza az eddig hiányzó 1 fő alkalmazott adatait:

Az eredménytábla – az utolsó rekord kivételével – majdnem megegyezik az előzővel. A fizetési modell szerint a negyedévek első két hónapjában a cégre vonatkozó bérköltség 7000-rel növekszik és a negyedévek harmadik hónapjában pedig 8050-nel. A fizetések arányát százalékban egy tizedesjeggyel ábrázolva szinte nem vehető észre a különbség. A rekordok azonos sorrendjétől tekintsünk most el, hiszen a UNION és az ORDER BY alparancsok alkalmazása együtt külön történet. Aki érti, hogy mire gondolok, most biztosan kacsint egyet. 😉 Aki még nem érti, annak részletesen elmagyarázzuk Java adatbázis-kezelő tanfolyamunkon. Továbbá a százalékokat összesítve a kerekítésük miatt nem kapunk pontosan 100%-ot.

Az így kapott adatok kiegészítik a Top 5 fizetésű alkalmazottak listája blog bejegyzésben kapott adatokat. Ott nem szerepelnek az alkalmazottak részlegei, de természetesen könnyen összepárosíthatók. Másképpen: a 107 fő alkalmazottból 35 fő (32,7%) kapja a fizetések 45%-át jutalék nélkül, illetve 50,4%-t jutalékkal kalkulálva. Tehát érdemes/megéri a Sales részlegben dolgozni. Még akár jutalék nélkül is. 🙂

A bejegyzéshez tartozó teljes Java forráskódot (ami beépítve tartalmazza a fenti SQL lekérdező parancsokat) ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára.

A feladatok a Java adatbázis-kezelő tanfolyam 13-16. óra: Konzolos kliensalkalmazás fejlesztése JDBC alapon, 1. rész alkalmához és a 33-36. óra: Grafikus kliensalkalmazás fejlesztése JDBC alapon, 1. rész alkalmához kötődnek.

Az SQL forráskód formázásához a Free Online SQL Formatter-t használtam.

Alkossunk másik fizetési modellt! Várjuk hozzászólásban a megoldás SQL parancsait.

Vajon hogyan változna az előző fizetési modell, ha a negyedévente kifizetendő jutalék számítási alapja a havi fizetés helyett a háromhavi – időszakra vonatkozó – fizetés megadott százaléka lenne? Hogyan alakulna a cég bérköltsége?

Alkalmazottak életpálya modellje – munkakör, fizetés, jutalék

2025. június 15.2023. május 20. Szerző: Kiss Balázs

Az Oracle HR sémában 11 részleg található 107 alkalmazottal, akik 19 különböző munkakörben végzik munkájukat. Nyilvánvalóan mindenkinek a fizetése pozitív ( SALARY>0), havi, USD pénznemben. Két munkakörre jellemző, hogy tartozik hozzá jutalék ( COMMISSION_PCT), amely pozitív valós szám. A 17 többi munkakörben foglalkoztatott alkalmazott esetében az adatbázis EMPLOYEES táblájának jutalék mezőjében NULL található. Az Oracle HS séma:

Életpálya-modellnek tekinthető a munkakörhöz ( JOB_ID és JOB_TITLE) tartozó adható legkisebb és legnagyobb fizetés ( MIN_SALARY, MAX_SALARY) nyújtotta mozgástér. Minden alkalmazottra teljesül, hogy a fizetése a megadott határok között található (zárt intervallumként kezelve). Ennek ellenőrzésére használható az alábbi SQL parancs:

Eredménytábla:

A MIN(SALARY) oszlopban található a valós/kapott fizetések minimuma. A mellette lévő oszlopok hasonlóan a maximumot és az átlagot mutatják. A részlegben található alkalmazottak számát az utolsó, COUNT_EMPLOYEE oszlop tartalmazza.

35 fő dolgozik a Sales részlegben. Az 5 fő Sales Manager (értékesítési vezető) jutaléka a fizetés 20%-ától 40%-áig terjedhet 10%-os lépésközzel (3-féle lehet). A 30 fő Sales Representative (üzletkötő) jutaléka a fizetés 10%-ától 35%-áig terjedhet 5%-os lépésközzel (6-féle lehet). Ennek igazolására használható az alábbi SQL parancs:

Eredménytábla:

A feladatok megoldása során nem foglalkoztam külön azzal az egy alkalmazottal, akinek nincs részlege. A feladatok a Java adatbázis-kezelő tanfolyam 13-16. óra: Konzolos kliensalkalmazás fejlesztése JDBC alapon, 1. rész alkalmához és a 33-36. óra: Grafikus kliensalkalmazás fejlesztése JDBC alapon, 1. rész alkalmához kötődnek.

Az SQL forráskód formázásához a Free Online SQL Formatter-t használtam.

Tankocka – Csoportba rendezés: adatbázis-kezelés, fájlkezelés, hálózatkezelés

2023. július 15.2022. december 1. Szerző: Kiss Balázs

Folytatjuk Tankockák blog bejegyzés sorozatunkat. A csoportba rendezés feladatban 24 db rövidítést, fogalmat kell a megfelelő csoportba húzni. A 3 csoportot az adatbázis-kezelés, a fájlkezelés és a hálózatkezelés adja.

A fájlkezelés témakör és az adatbázis-kezelés témakör JDBC része a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyamunkhoz, az adatbázis-kezelés témakör ORM (objektumrelációs modellezés) része a Java adatbázis-kezelő tanfolyamunkhoz, a hálózatkezelés a Java EE szoftverfejlesztő tanfolyamunkhoz kötődik. Érdemes ismerni ezeket a rövidítéseket, mozaikszavakat, betűszavakat, mert hatékonyan segítik a csoportmunka során szükséges kommunikációt. Többször előfordulhat a feladat megoldása során, hogy nem tűnik egyértelműnek egy-egy kulcsszó, osztály, fogalom, rövidítés. Kizárásos alapon gondolkodva mégis mindig egyértelmű(vé válik) a csoportosítás.

Tankocka – Párkereső: csomag, osztály, interfész

2023. július 26.2022. június 1. Szerző: Kaczur Sándor

Folytatjuk Tankockák blog bejegyzés sorozatunkat. A feladatban 12 összetartozó párt kell megtalálni az ismert Java csomagok, osztályok, interfészek témakörben. Ez a témakör mindhárom tanfolyamunkhoz kötődik: Java SE szoftverfejlesztő tanfolyam, Java EE szoftverfejlesztő tanfolyam, Java adatbázis-kezelő tanfolyam. Ezek egyszerű lexikális ismeretnek tűnhetnek, de jóval túlmutat azon.

Tipikus hibaforrás, ha az osztály és/vagy interfész neve a különböző csomagok esetén megegyezik és megszokásból, rutinból, figyelmetlenségből rossz csomagból importálunk. Nem biztos, hogy rögtön triviális: mi a hiba, miért az a hiba, hogyan oldjuk meg. Például Timer osztály van a java.util és a javax.swing csomagokban is és nagyon nem mindegy, hogy mikor melyiket (és persze mire, hogyan) használjuk.

Táblázatos komponens testreszabása

2025. június 15.2021. december 20. Szerző: Kaczur Sándor

A Java programozási nyelv egyik ismert GUI csomagja a swing. Ennek népszerű grafikus komponense az adatok táblázatos megjelenítését biztosító JTable komponens. A táblázatos megjelenítéshez több beállítás is szükséges. A JTable egy MVC komponens, így külön kezelendők a modell, nézet és a vezérlő funkcióihoz kötődő beállítások. A modell tárolja az adatokat például DefaultTableModel típusú objektumban, amiben szétválaszthatók a fejlécben és a többi cellákban található adatok. A nézethez tartozik a betűméret, a cellák színezése, az adatok igazítása, megjelenítése, a gördítősáv. A viselkedést, a felhasználói reakciót a vezérlő határozza meg, például rendezés, görgetés, fókusz, kijelölés, oszlopok sorrendjének cseréje.

Feladat

Készítsünk olyan Java swing-es kliensprogramot, amely tetszőleges adatforrásból (XML vagy JSON a hálózatról, JDBC adatbázis kapcsolatból, ORM leképzésből származó objektumokból) képes az átvett adatok grafikus felületen való táblázatos megjelenítésére JTable komponenssel! Építsünk arra, hogy az adatokon kívül metaadatok is rendelkezésünkre állnak! A megoldás legyen univerzális!

Képernyőképek

Modell

A táblázatos GUI komponenst kezdetben inicializálni kell, illetve a benne tárolt adatok is törölhetők, ha újrahasznosításra kerül a sor:

1 2	JTable tbEredmeny=new JTable(); tbEredmeny.setModel(new DefaultTableModel());

Ki kell nyerni a tároláshoz és a megjelenítéshez kötődő adatokat (1. lépés). A metaadatokból a for() ciklus előállítja az oszlopTomb-öt, és az oszlopTipusTomb-be kerülnek az Oracle adattípusból Java objektumtípusként megfeleltetett adatok. Előbbi a fejléc feliratainak szövegeit tartalmazza, és az utóbbi befolyásolja az egyes cellákban az igazítást, illetve hatással van adott oszlop rendezésére is:

ResultSetMetaData rsmd=rs.getMetaData();

String[] oszlopTomb=new String[rsmd.getColumnCount()];

Class[] oszlopTipusTomb=new Class[oszlopTomb.length];

for(int i=0; i<oszlopTomb.length; i++) {

oszlopTomb[i]=rsmd.getColumnName(i+1);

oszlopTipusTomb[i]=Class.forName(rsmd.getColumnClassName(i+1));

}

Ki kell nyerni a tároláshoz és a megjelenítéshez kötődő adatokat (2. lépés). A while() ciklus végigjárja az eredménytábla sorait és Object típusú tömböt állít elő az összetartozó rekord mezőiből. Ezek először generikus listába kerülnek, majd onnan kétdimenziós Object típusú tömbbe:

ArrayList<Object[]> adatLista=new ArrayList<>();

while(rs.next()) {

Object[] rekord=new Object[oszlopTomb.length];

for(int i=0; i<oszlopTomb.length; i++)

rekord[i]=rs.getObject(i+1);

adatLista.add(rekord);

}

Object[][] adatTomb=new Object[adatLista.size()][oszlopTomb.length];

for(int i=0; i<adatTomb.length; i++)

adatTomb[i]=adatLista.get(i);

Mi indokolja a tömbökből álló generikus lista ( adatLista) alkalmazását?

A while() ciklus végrehajtása előtt nem tudjuk lekérdezni, hogy mennyi rekordot kaptunk vissza, így nem tudjuk rögtön az adatTomb-be tenni az adatokat. A Java nyelvben a tömbök mérete fix, és a deklaráció során meg kell adni. Az eredménytábla metaadatai között megtalálható a mezők száma, ami felhasználható a kétdimenziós tömb oszlopszámaként. A generikus lista dinamikus, annyi elemből fog állni, ahány lépésben végrehajtódik a while() ciklus. Ezután a listától lekérdezhető az elemszáma ( adatLista.size()), és ezzel megvan a kétdimenziós tömb sorainak száma, ami eddig hiányzott. Persze használhatnánk Vector-t is a tömbökből álló generikus lista helyett (mert a DefaultTableModel-nek van olyan túlterhelt konstruktora, ami átvenné paraméterként), de ezt inkább nem tesszük, hiszen a Vector már régóta obsolete kollekció.

Előállítjuk a vizuális komponens mögötti adatmodellt. Öröklődéssel kiegészítjük két hasznos függvénnyel, így cellák rajzolása/renderelése és rendezése megkaphatja a szükséges adattípust ( getColumnClass()), valamint letiltható a cellák szerkeszthetősége ( isCellEditable()). Utóbbiak inkább a vezérléshez kötődnek, de modellen keresztül itt és így kell beállítani:

DefaultTableModel dtm=new DefaultTableModel(adatTomb, oszlopTomb) {

Class[] types=oszlopTipusTomb;

@Override

public Class getColumnClass(int columnIndex) {

return types [columnIndex];

}

@Override

public boolean isCellEditable(int row, int column) {

return false;

}

};

Végül a vizuális komponens mögötti adatmodellt kell átadni:

1	tbEredmeny.setModel(dtm);

Nézet

Adott betűtípus, betűstílus és betűméret használható a táblázat fejlécében, celláiban, illetve a betűmérettől függhet a sorok magassága:

Font betutipus=new Font("Tahoma", Font.PLAIN, 18);

tbEredmeny.getTableHeader().setFont(betutipus);

tbEredmeny.setFont(betutipus);

tbEredmeny.setRowHeight(24);

Hasznos ha JScrollPane típusú gördítősáv tartozik a táblázathoz, így dinamikusan megjeleníthető/elrejthető a függőleges/vízszintes gördítősáv:

1	spGorditosav.setViewportView(tbEredmeny);

Vezérlés

Az adatokhoz valahogyan hozzá kell jutni. Most JDBC kapcsolatot használunk és az Oracle HR sémából kérdezünk le adatokat, de a forráskód-részlet univerzális. A folyamat a következő:

Betöltjük a driver osztályt.
Autentikációval c kapcsolatot nyitunk az adatbázis-szerver felé.
Végrehajtjuk a lekérdező SQL parancsot.
Feldolgozzuk az eredményül kapott ResultSet típusú rs objektumot.
Végül lezárjuk a c hálózati kapcsolatot.

Class.forName(driver);

Connection c=DriverManager.getConnection(url, user, password);

ResultSet rs=c.createStatement().executeQuery(sql);

//...

c.close();

Ha engedélyezzük, akkor a megjelenő táblázat fejlécében az egyes oszlopok felirataira kattintva elérhetjük, hogy az adott oszlop típusának megfelelően növekvő vagy csökkenő sorrendbe átrendeződjenek az adatok:

1	tbEredmeny.setAutoCreateRowSorter(true);

A kivételkezelést nem részleteztük a fenti forráskódoknál, de természetesen kötelezően adott.

A bejegyzéshez tartozó teljes forráskódot ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára.

A feladat a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyam 45-52. óra: Adatbázis-kezelés JDBC alapon, illetve Java adatbázis-kezelő tanfolyam 9-12. óra: Oracle HR séma elemzése, 33-36. óra: Grafikus kliensalkalmazás fejlesztése JDBC alapon, 2. rész alkalmaihoz kapcsolódik.