Java fejtörők – bevezetés

Java fejtörőkJava fejtörők – csapdák, buktató, és szélsőséges esetek. Ez egy könyv címe, amelynek szerzői J. Bloch és N. Gafter. Magyar nyelven a Kiskapu Kft. jelentette meg. A 2010-es magyar kiadás a 2005-ös angol nyelvű kiadás fordítása. A könyv weboldaláról (http://www.javapuzzlers.com), letölthető a 95 fejtörőhöz tartozó mintapéldák gyűjteménye, és elérhető a 270 oldalból minta fejezetként 28 oldalnyi tartalom 9 fejtörővel és azok részletes magyarázataival.

Messze nem mai az anyag, de teljesen örökzöld. Ma is kifejezetten igazán izgalmas átgondolni ezeket a fejtörőket. Biztos vagyok benne, hogy az igazán profiknak is nyújt újdonságot egy-egy fejtörő mögötti részletes magyarázat. Sokszor kiderül az a ravasz és csavaros magyarázatok között, hogy mire gondolt a költő, azaz mi volt/lehetett a Java programozási nyelv tervezése során a szakemberek elképzelése, illetve előfordultak-e kompromisszumok, amiknek persze következményei vannak.

A két részre bontott blog bejegyzés a könyv anyagából válogatva készült el. Ez az első rész, bevezető, alapozó szintű példákkal. A második rész haladó szintű példákat tartalmaz.

1. fejtörő: Mit ír ki program a konzolra?

Két – literálként megadott – egész szám összegét kell kapni. Két egyforma értéket várunk: 66666. Mégsem ezt kapjuk. Az első kiírás 66666-ot, a második 17777-et jelenít meg a konzolon. A kulcsszó a különböző egész literálok megadása. Részletes indoklás a blog bejegyzés végén található.

2. fejtörő: Mit ír ki program a konzolra?

Szöveges literálokat hasonlítunk össze, amelyek egyforma ( length: 10) tartalommal jönnek létre. Döntések eredményeit várjuk, boolean típusú változókat. Négy sorba tördelve ezt kapjuk: false, false, Animals are equal: false, Animals are equal: true. A kulcsszó a művelet végrehajtás sorrendje, másképpen kifejezések kiértékelési sorrendje. Részletes indoklás a blog bejegyzés végén található.

3. fejtörő: Mit ír ki a program a konzolra?

Természetesen a megjegyzéssel nem törődünk és arra gondolunk, hogy a konzolon a Hello World! jelenik meg (a két kiíró utasítás eredménye egyetlen sorban egymás után) és nem is értjük, hogy mi a kérdés. Nyilván a helyzet nem ilyen triviális. A program nem futtatható. A kulcsszó az unikód escape szekvencia (védőkarakter). Részletes indoklás a blog bejegyzés végén található.

4. fejtörő: Mit ír ki a program a konzolra?

Nyilván szintaktikai hibát feltételezünk, de a program hibátlan és futtatva ezt látjuk a konzolon: browser::maximize. A kulcsszó a címke/utasításcímke. Részletes indoklás a blog bejegyzés végén található.

5. fejtörő: Mit ír ki a program a konzolra?

Gyanús a helyzet. Adott egy függvény, aminek kötelezően van visszatérési értéke. Ez rendben van. Tudjuk, hogy a return utasítás kiugrik a függvényből, eljárásból, ciklusból. A kivételkezeléshez kötődő nyelvi kulcsszavakat is ismerjük: try, catch, finally, throw, throws. Ezek működését is ismerjük. Azt feltételezhetjük, hogy a try blokkból kiugrunk true értékkel és a decision() függvényt meghívó main() metódusba visszatérve kiíródik a konzolra, hogy true. Mintha a finally blokk nem is lenne. Nem így történik. A programot futtatva false jelenik meg a konzolon. A kulcsgondolat a finally blokk végrehajtásának vezérléséhez kapcsolódik. Részletes indoklás a blog bejegyzés végén található.

6. fejtörő: Mit ír ki a program a konzolra?

Már biztosan gyanakszunk, de azért a Hello World!-öt várjuk a konzolon. Ehelyett nem jelenik meg semmi. A kulcsszó a puffer ürítés. Részletes indoklás a blog bejegyzés végén található.

Részletes indoklások

  • 1. fejtörő: int típusú literál az 54321, de long típusú literál az 5432l. Az 1 – mint numerikus karakter – nem egyezik meg a kis l betűvel. Tanulság: használjuk nagy L betűt a long típusú literálok végén. További részletek a könyv 11-12. oldalán találhatók.
  • 2. fejtörő: a konkatenálást végző + operátor erősebben kötődik, mint a két objektumreferencia azonosságát eldöntő == operátor. Az első kiírásban látható művelet igazából a második kiírásban látható zárójeles formában kerül végrehajtásra. A harmadik kiírást az magyarázza, hogy a String típusú literálokat memóriacímeik és nem a bennük tárolt karaktersorozat/érték alapján hasonítódnak össze. A helyes gondolatmenet implementálását a negyedik kiírás tartalmazza: (megegyezik-e a két szövegliterál tartalma). További részletek a könyv 29-31. oldalán találhatók.
  • 3. fejtörő: a megjegyzés 3. sorában található \u karaktert 4 db hexadecimális számnak kellene követnie. Ez hiányzik, ami szintaktikai hibát jelent. További részletek a könyv 33-34. oldalán találhatók.
  • 4. fejtörő: az URL-ben lévő : egy ugyanolyan címke, amit a switch utasításban a case ágaknál szokás használni. Ez így is megengedett, de teljesen haszontalan. További részletek a könyv 47-48. oldalán találhatók.
  • 5. fejtörő: a kivételkezelési mechanizmus úgy működik, hogy a try blokkban lévő utasításoktól függetlenül – akár volt kivétel akár nem, akár return utasítást tartalmaz a try blokk – a finally blokk mindenképpen végrehajtódik. Ebben az esetben a kivételkezelési mechanizmus erősebb. További részletek a könyv 77-78. oldalán találhatók.
  • 6. fejtörő: a System.out egy PrintStream osztályú objektum. Többnyire automatikusan ürítik az átmeneti tárolóját az ezt használó utasítások, például System.out.print() és println(). A write() metódus nem üríti ezt a puffert. További részletek a könyv 195-196. oldalán találhatók.

 

További hasonló Java fejtörők, érdekességek

Tanfolyamainkon nem kifejezetten foglalkozunk hasonló problémákkal, de azért időnként feszegetjük a határokat. Természetesen részletesen indokoljuk, ha előkerül valamilyen hasonló eset. Általánosságban nem célunk, hogy extrém eseteken keresztül, a programozási nyelv gyenge pontjaira kihegyezve oktassuk a Java programozási nyelvet.

Ez volt az első rész, bevezető, alapozó szintű példákkal. Jöhet a második rész haladó szintű példákkal.


Ajánljuk a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyam kategóriából

“Java fejtörők – bevezetés” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Én azt olvastam, hogy a törtek ábrázolása a C alapú nyelvekben elég pontatlan. Ki is próbáltam: double 0.0-hoz hozzáadva 10-szer egymás után 0.1-et, ez jött ki:
    0.1
    0.2
    0.30000000000000004
    0.4
    0.5
    0.6
    0.7
    0.7999999999999999
    0.8999999999999999
    0.9999999999999999

    Ugyanez float-tal:
    0.1
    0.2
    0.3
    0.4
    0.5
    0.6
    0.70000005
    0.8000001
    0.9000001
    1.0000001

    Válasz
    • Róbert: így van. Mindig vigyázni kell a lebegőpontos adattípusokkal. Ha nagyon pontos számítás szükséges, vagy nem szeretnéd sok egymást követő művelet hibáját „összehalmozni”, akkor használj a primitív float vagy double típusok, vagy a Float vagy Double csomagolóosztályaik helyett java.math.BigDecimal osztályt.

      Válasz
    • Megírtam Róbert 11-elemű double listáját kiíró programot hagyományosan:

      double x=0.0, d=0.1;
      for(int i=1; i<=10; i++) {
        System.out.println(x);
        x+=d;
      }
      System.out.println(x);

      Funkcionálisan hogyan lehetne megcsinálni ugyanezt?

      Válasz
      • Ha elegendő egy folyamba tenni a számokat és ezt kiírni a konzolra, akkor így (de persze több megoldás is van):

        System.out.println(Stream.iterate(0.0, i->i+0.1).limit(11).
          collect(Collectors.toList()));

        Ekkor – röptében létrehozott adatszerkezettel – más műveleteket nem tudunk végrehajtani.

        Ezt kapjuk eredményül:
        [0.0, 0.1, 0.2, 0.30000000000000004, 0.4, 0.5, 0.6, 0.7, 0.7999999999999999, 0.8999999999999999, 0.9999999999999999]

        Erre gondoltál Feri?

        Válasz
        • Igen, köszönöm. Tetszik ez a tömör forráskód. Kipróbáltam, hogy módosítva a generáló metódust a második listát is megkapom: iterate(0.0f, i->i+0.1f).

          Válasz
          • Úgy látom, már a generikusságot is érted. Ügyes vagy!

            (Aki esetleg még nem van képben, errefelé keressen/kérdezzen, hogy összeálljon a kép ehhez a megoldáshoz: Number, Double, Float, Double.class, Double.valueOf(), doubleValue(), Class<T>, <T extends Number>, n instanceof Float és még: Generic, Autoboxing, Unboxing).

Szólj hozzá!