Kaczur Sándor informatikus mérnök, matematika-informatika-közgazdásztanár, az it-tanfolyam.hu alapítója és oktatói csapatának szakmai vezetője. Részletes bemutatkozása az Oktatók lapon található. 2017 óta blogol velünk.
Az it-tanfolyam.hu szakmai blogjába 111 bejegyzést írt:
Takács Roland egyéves automatizálási teszt mérnöki és ötéves professzionális adatbázis-kezelés (MSSQL, Oracle) tapasztalattal rendelkező mérnök-informatikus. Jól érzi magát multikulturális környezetben. 2017 nyara óta külföldön él és dolgozik. 2018 őszétől PL SQL fejlesztő Madridban.
Az interjút Kaczur Sándor – az it-tanfolyam.hu alapítója és oktatói csapatának szakmai vezetője – készítette 2019. július 25-én.
K. S.: Hogyan kerestél és találtál munkát a diploma után?
T. R.: Bevallom, az államvizsga előtt volt bennem egy kis aggódás, hogy vajon mennyi időbe fog telni elhelyezkednem. Két héttel a vizsga előtt beregisztráltam a profession.hu oldalra, ahonnan több hívást is kaptam. Az államvizsga után már csak az utolsó kör interjú volt hátra az akkori menedzseremmel, és szerencsére a következő hónap elején már kezdhettem is a Cognizantnál, ahol PL SQL fejlesztőként dolgoztam. Hangulat és munkatársak szempontjából ez volt az eddigi legjobb munkahelyem, jó érzés volt munkába menni reggelente. Szerencsére jelenlegi munkahelyem is hasonló.
K. S.: A jelenlegi a negyedik munkahelyed. Miért és hogyan váltottál?
T. R.: A Cognizantot, ahol 3 évig dolgoztam, legfőképpen a további tanulási lehetőség hiánya miatt hagytam ott, illetve ki akartam próbálni más szakterületet is, amihez az automatizált tesztelői pozíció jónak ígérkezett. Így kerültem a Blackbelthez, ami egy rohamosan bővülő, nagyszerű magyar cég, tele nagyon jó szakemberekkel. Itt rájöttem, hogy a jövőben nem szeretnék teszteléssel foglalkozni, viszont rengeteget tanultam általánosságban, illetve megismerkedtem a Pythonnal. 2017 nyarán eljött a pillanat, amikor nem csak munkahelyet, hanem országot is váltottam. Máltára, egy fiatalos, napsütötte szigetre költöztem, ahol ismét visszatértem az adatbázis-fejlesztéshez. Bő egy évvel később úgy éreztem, elég volt ennyi idő mind az akkori munkahelyemen, mind Máltán, és úgy döntöttem, hogy az egyik legjobb és kedvenc országomba, Spanyolországba költözök. Szerencsére sikerült találnom egy jó PL SQL fejlesztői állást, egy nagyon jó csapatban. Szeretem a munkámat és a csapatot is, örömmel jövök be reggelente, és nincs gyomorgörcsöm vasárnap esténként.
K. S.: Mi motivált abban, hogy külföldön élj és dolgozz?
T. R.: Engem teljes mértékben a kalandvágy és a kihívás motivált. Egyrészt mindig is szerettem utazni, felfedezni a világot, másrészt pedig szerettem volna magam kipróbálni, megmérettetni külföldön is.
K. S.: Miben más egy multikulturális környezet? A nyelvtudáson kívül milyen soft skillek segítenek abban, hogy jól érezd magad és meg tudj felelni az elvárásoknak?
T. R.: Én személy szerint nagyon szeretek multikulturális környezetben élni és dolgozni. Szeretem a kihívást, hogy idegen nyelven kell mindent megérteni és megoldani.
„Mindenképpen a nyelvtudás a legfontosabb soft skill, néhány esetben azonban fontos mérlegelni tudni egy adott munkatárs kulturális hátterét is.”
Gondolok itt arra, hogy például egy indiai sokszor akkor is igent mond, mikor tudja, hogy nem, vagy például egy máltai akkor se beszél mindig angolul, ha ott állok mellette és az én kérdésemet vitatják meg. Ezeken felül kell tudni kerekedni, persze ez csak úgy működik, ha az elfogadás és megértés kétirányú.
K. S.: Hogyan zajlott tesztelőként egy tipikus munkanapod? Hogyan zajlik PL SQL fejlesztőként egy tipikus munkanapod?
T. R.: Mindkét pozíciómban a Scrum szabályai szerint dolgoztam, dolgozom. Ezt azért szeretem, mert megvan a két hetes sprintre a tervezett munka, és nem kell „rohanni” a munka után, hanem tudok haladni a sprint board alapján.
Tesztelőként webfejlesztéssel kapcsolatos sztorikat teszteltem, az aktuális fejlesztéseket manuálisan, a korábbiakat automatizáltan. A Product Owner nagyon részletes specifikációkat írt, ami alapján könnyedén le tudtam tesztelni az adott funkciót. Napjaim legjobb része az volt, mikor az automatizált teszteket írtam.
„Sok esetben segítettem a fejlesztők munkáját, ami mindkét félnek hasznos volt.”
Jelenlegi pozíciómban PL SQL fejlesztőként dolgozom, azonban sok minden mással is foglalkozom, például VB, shell, Power BI, valamint úgy néz ki, a jövőben Node.js is. Mielőtt elkezdek egy sztorin dolgozni, többnyire tisztázom a követelményeket a Product Ownerrel, majd indulhat a munka, aminek végén próbálok működő kódot átadni a tesztelőnek. A senior fejlesztő kollégával rengeteg dolgot megváltoztattunk tavaly szeptember óta, mára eljutottunk egy egész korrekt szakmai munkafolyamathoz. Míg tavaly szeptemberben például simán felülírtunk manuálisan egy teljes SQL package-et Production-ben, addig ma már nem is emlékszem, hogy mikor nyitottam meg utoljára ott kódot.
„Különösen büszke vagyok rá, hogy a Source Control és a Continuous Integration bevezetése teljesen az én nevemhez fűződik, Git és Jenkins formájában.”
Többek között sok adatbázis tábla struktúráját és particionálási stratégiáját is megváltoztattuk, a performanciát is jelentősen javítottuk. Szakmai szempontból itt tanultam és tanulok a legtöbbet, továbbá szintén nagyon fontos, hogy a legtöbb esetben „szabad kezet kapunk”.
K. S.: A munkád szakmai részében milyen szoftvereket használsz? Melyiket mire?
T. R.: Az adatbázis-fejlesztéshez az Oracle SQL Developer-t használjuk, ami aránylag népszerűnek számít tapasztalatom szerint. Ahogy már említettem, a Source Control és a Continuous Integration a Git és Jenkins segítségével valósul meg. Szerintem az előbbiek a legfontosabbak, de használjuk még többek között a FileZilla-t (FTP kliens), Putty-t (SSH kliens), Beyond Compare-t (szövegösszehasonlító szoftver), valamint az Excelt makrók írására. A Notepad++ általam nagyon kedvelt szintén, egyszerű és nagyszerű.
K. S.: A munkád szervezéséhez kötődően (projektmenedzsment, időgazdálkodás, SCRUM, kommunikáció, verziókezelés) milyen szoftverekkel találkoztál eddig?
T. R.: A két legfontosabb a Jira es Confluence. A Jira tökéletesen megfelel egy Scrum sprint menedzseléséhez, a Confluence pedig egy sokat használt platform dokumentációk, illetve specifikációk tárolására. Egy munkahelyemen használtuk az IBM által fejlesztett RTC és RQM alkalmazásokat. Az RQM a tesztelés dokumentálására szolgál, míg az RTC webes felülete a Jira-t helyettesítette, Eclipse plugin formájában pedig a Source Control-t biztosította.
K. S.: Ha a szakmai pályafutásod hossza 100 egység, akkor jelenlegi tapasztalataid alapján hol tartasz, és milyen mérföldköveket fogalmaznál meg ehhez kötődően?
T. R.: Ez nehéz kérdés, talán 20 egységet mondanék. Az informatika olyan, mint az Univerzum: hatalmas és folyamatosan tágul. Lehet, hogy amit ma a pályafutásom végének gondolok, az 20-30 év múlva már elavult technológia lesz.
Első mérföldkőnek mindenképpen az első munkahelyet gondolom, ott beleszoktam a céges környezetbe, megtanultam a vállalati kultúrát és jellemző folyamatait. Második mérföldkő számomra Málta volt, az első külföldi munkahely. Harmadik pedig a jelenlegi, madridi állásom, mivel itt tanultam szakmailag a legtöbbet.
K. S.: Hogyan tovább, mivel fogsz foglalkozni 5-10 év múlva? Tervezed, hogy hazaköltözöl Magyarországra?
T. R.: Ez nagyon jó kérdés, és pont a napokban, hetekben gondolkoztam ezen, ugyanis szeretnék valami újat tanulni. Naprakésznek kell lenni a piacon. Jelenlegi terveim szerint szeretnék elmélyülni a BI (üzleti intelligencia) adattárházak világában. Úgy érzem ebben van potenciál, elvégre nem lehetek 40 évig „sima” PL SQL fejlesztő.
„Ma azt mondanám, hogy 5-10 év múlva a BI területén fogok dolgozni, de eddigi életem annyira kiszámíthatatlan volt, hogy nem mernék rá fogadni.”
A hazaköltözés ugyan 2 éve még határozott tervem volt, ma már szinte kizártnak tartom. Egyrészt egy külföldi lány személyében talált rám a szerelem, másrészt pedig már nem tudnám megszokni az otthoni mentalitást. Mindemellett imádom a hazámat, és Budapest egy nagyszerű város.
K. S.: Tapasztalataid alapján milyen markáns különbségeket tudnál megfogalmazni informatikusokkal szemben megfogalmazott elvárásokkal kapcsolatosan itthon és külföldön?
T. R.: Szerintem ez nagyban függ az adott ország munkaerő-piacától. Például Máltán aránylag könnyű elhelyezkedni, sok cég nyit ott irodát, sok a munkalehetőség, illetve az angol nyelv hivatalos státusza révén nem követelnek meg egy második idegen nyelvet. Ehhez képest Spanyolországban nehezebb a helyzet, spanyol nyelvtudás nélkül nem olyan könnyű. Én az angolt használom a munkám során, de például a HR-en már spanyolul kell beszélni, és a céges e-mailek is spanyolul jönnek. Azt sem feledhetjük, hogy a spanyol munkaerőpiac néhány nehéz éven volt túl, jelenleg szerencsére egyre javul a helyzet. Összességében úgy gondolom, hogy az informatikában, az angolt beszélve majdnem minden európai országban el lehet helyezkedni, de sok esetben – érthető módon –, jobbnak kell lenni a helyi jelölteknél.
K. S.: Ismertek Spanyolországban a bootcamp jellegű képzések? Ha igen, milyen szakterületeken belül?
T. R.: Bevallom ebben nem vagyok jártas, de gyorsan utánakerestem, és úgy tűnik van sok az informatika területén. Tudomásom szerint egyébként Spanyolországban elég jó az oktatás, sokan jönnek ide tanulni.
K. S.: Tanulmányaid alatt részt vettél Erasmus intenzív programon. Mit jelentett ez számodra?
T. R.: Mindenekelőtt egy hatalmas élmény volt, életem addigi legnagyobbja. Megtisztelőnek éreztem, hogy megkaptam ezt a lehetőséget, amely egy nagy kihívás is volt. Fontos tapasztalatszerzés volt, hogy egy teljesen külföldi környezetben, idegen nyelven tartsunk csapatban egy szakmai előadást. Nem utolsó sorban pedig rengeteg embert megismertünk, és azonnal beleszerettem Finnországba.
K. S.: Véleményed szerint a Big Data mennyire van hatással az életünkre jelenleg? Mi várható ezen a szakterületen 5-10 éven belül?
T. R.: Elképesztően nagy hatása van, szerintem sokszor nem is gondolunk bele. Csak egy példa, hogy többek között a Google vagy Facebook hirdetések, a különféle reklámok, ezek mind-mind azokon az adatokon alapulnak, amiket hatalmas mennyiségben gyűjtenek rólunk, potenciális fogyasztókról. Az egy másik beszélgetés témája lenne, hogy ez az adatgyűjtés mennyire a beleegyezésünkkel, tudomásunkkal történik. Jelenlegi pozíciómban egy piackutató cégnek dolgozok, hatalmas adatmennyiséget dolgozunk fel, riportokat készítünk különböző ügyfeleknek, akik nagyon sok pénzt hajlandóak fizetni ezért. Nyilván ezen információk birtokában jobban meg tudják célozni a potenciális fogyasztókat, illetve nagyobb hatásfokkal tudnak értékesíteni, ha tudják, hogy kinek mit akarnak eladni. Természetesen számos más területen is nagyon fontos szerepet játszik a Big Data, de talán a hétköznapi emberek számára az utóbb említett a legfontosabb, legkézenfekvőbb.
K. S.: Megfelelőnek tartod a Java adatbázis-kezelő tanfolyamunk részletes tematikáját?
T. R.: Nehéz fogást találni a tematikán, úgy látom, hogy mindenre kiterjedő és részletes a képzés. Biztos vagyok benne, hogy bárki, aki elvégzi, egy alapos, átfogó képpel fog rendelkezni és könnyedén tovább tudja magát képezni. Nagyon szimpatikus a képzés gyakorlatorientáltsága. Tudom, hogy a képzés nem az általános adatbázis-kezelésre összpontosít, inkább a Java implementáció a lényeg, azonban tapasztalataim szerint nagyon fontos a cégeknél a performancia. Esetleg ha marad egy kis idő, érdemes megemlíteni a performancia fontosságát az adatbázis-kezelésben, ugyanis céges környezetben nem néhány ezer, hanem akár több milliárd rekorddal rendelkező táblákról is beszélhetünk. A képzés jellegét tekintve szerintem elég megemlíteni és néhány példát mutatni (például indexek használata, particionálás fogalma). Nem sok ahhoz fogható öröm van, mikor például egy fél órás lekérdezés végrehajtási idejéből két perc lesz.
K. S.: Milyen hozzáállást érzékelsz az adatok felhőben való tárolásához kötődően? Mennyire tudatosak ebben az emberek? Mennyire bíznak meg ebben a cégek? Megfogalmazható valamilyen trend?
T. R.: Tapasztalataim szerint az emberek jelentős része tárol valamilyen adatot a felhőben, például én is. Nagyon kényelmes, hogy a világ bármely pontján – ahol van internet –, hozzáférhetünk a kívánt adatokhoz. Személy szerint be kell valljam, hogy a fényképeimet viszont nem tárolom felhőben, sok ismerősömmel ellentétben. A cégek körében nem tudok hivatalos trendet, azonban beszédes lehet, hogy az eddigi négy munkahelyem közül egyik sem a felhőben tárolta az adatokat. Leszámítva természetesen a szabadság-nyilvántartó táblázatot és ehhez hasonló dokumentumokat, esetleg néhány specifikációt. Véleményem szerint a cégek nagy része még vonakodik ettől, talán nem bíznak meg eléggé a felhők által nyújtott védelemben, biztonságban. Azonban a LinkedIn-t görgetve egyre sűrűbben látom olyan cégek hirdetéseit, akik pontosan arra orientálódnak, hogy cégeknek nyújtanak felhő szolgáltatásokat. Szerintem elkerülhetetlen, hogy a jövőben nagymértékben változni fog a cégek hozzáállása a felhőhöz, eljön majd a pillanat, amikor már „fizikailag” nem tudnak, vagy inkább nem lesz értelme megbirkózni a hatalmas adatmennyiséggel.
K. S.: Egyszer nagyon elámultam, amikor zongorázni láttalak. Ugye nem hagytad abba?
T. R.: Ó igen, emlékszem. Akkoriban volt otthon egy szintetizátorom, amin tudtam gyakorolni. Sajnos már jó néhány éve, hogy nem tudok gyakorolni, viszont sokat repülök mostanában, és sok reptéren van publikus zongora. Minden alkalommal megállok és eljátszom a szokásos dalomat. Terveim között szerepel viszont, hogy a közeljövőben elkezdek rendes zongora órákat venni, egy nagy álmom, hogy egyszer megtanuljak jól játszani.
K. S.: Van kedvenc IT-s idézeted, mémed?
T. R.: Van egy oldal, amely GIF-ekkel mutatja be a fejlesztők, informatikusok életét. Nagyon találónak tartom az összeset, talán ez a kedvencem, mindig jót nevetek rajta: https://dzone.com/articles/reality-developers-life-gifs. Kedvenc idézetet nehezen tudnék megnevezni, de a „Megpróbálta-e már újraindítani a számítógépet?” mindenképpen nagyon elöl van.
Blog bejegyzéseink IT karrier témakörben
Lovas Bertalan 22 éves pályakezdő szoftverfejlesztő. A kütyük mindig érdekelték. Hivatásként és hobbiként is gondol a programozásra. Sportos, korábban dzsúdózott, tornázott és a műugrást is kipróbálta. Korábban részt vett a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyamunkon, és 2019-ben végzett egy kétéves szoftverfejlesztő OKJ képzésen.
Az interjút Kaczur Sándor – az it-tanfolyam.hu alapítója és oktatói csapatának szakmai vezetője – készítette 2019. június 27-én.
K. S.: Honnan származik az érdeklődésed az informatika, a programozás, a kütyük iránt?
L. B.: Érettségi után alapvetően két út közül választottam. Az egyik a Testnevelési Egyetem testnevelő-edző szakja, a másik a lényegesen jobban fizető informatika. Eleinte inkább a hardver és üzemeltetés iránt érdeklődtem, hogy rendszergazda legyek. Később inkább mégis a szoftveres irányt választottam és fejlesztő lettem. Ez sokkal jobban tetszik.
K. S.: Középiskolában hogyan tanultál informatikát?
L. B.: Középszintű érettségire készítettek fel és az sikerült. Ebben nem volt programozás, de procedurális programozást azért tanultunk. Tavaly pedig emelt szintű informatika érettségit is szereztem, amiben már komolyabb adatbázis-kezelés és programozás feladatok is voltak. Előbbi feladatot Access-ben, az utóbbi feladatot Java-ban oldottam meg.
K. S.: Mihez kezdtél az érettségi után?
L. B.: Egy évig a Media Markt-ban dolgoztam szaktanácsadóként, eladóként. Közben elkezdtem az IT Karrier Program (megjegyzés: az it-tanfolyam.hu előtti projekt) Java SE szoftverfejlesztő tanfolyamát. Azért választottam ezt a tanfolyamot a kínálatból, mert esti és hétvégi formában, munka mellett is elvégezhettem, valamint az ára is korrekt volt. Akkor még a gimis rutin volt bennem: bejárok az órákra, otthon nem csinálok semmit és majd meglesz a vizsga. Rájöttem, hogy a programozás így nem megy. Bár
„ideje arra van az embernek, amire akarja,”
de akkor ez munka mellett nekem mégsem ment. A tanfolyamot végigjártam, de mivel otthon nem gyakoroltam, így a végén nem tettem le a vizsgát. Még egy kicsit éretlen voltam akkor.
K. S.: Utána jött az OKJ képzés…
L. B.: Igen, beiratkoztam a SZÁMALK Szakgimnázium szoftverfejlesztő képzésére és nappali tagozaton be is fejeztem. Meglepően gyakorlatias volt a képzés, a helyére került az objektumorientáltság, az osztálykönyvtárak használata, hogyan/mitől fordul le egy program, az MVC… Nemrég elkezdtem Swift-ben fejleszteni – csak úgy, önszorgalomból – és egy Udemy-s kurzus alapján gyorsan haladok is vele.
K. S.: Milyen programot terveztél és készítettél OKJ-s szakdolgozatként?
L. B.: Szakdolgozatomként egy olyan programot szerettem volna elkészíteni, ami felváltja a papír munkát és felgyorsít valamilyen folyamatot. Egy quiz programra jutott a választásom, ugyanis iskolákban rengeteg időt megspórolhat mind a tanároknak mind a diákoknak, ha a program önmaga kijavítja az előre a tanár által létrehozott kérdés sort. Ezt Java nyelven Swinges GUI-val MySQL adatbázist használva implementáltam.
K. S.: Hogyan boldogulsz az angol nyelvvel?
L. B.: Jól megy az angol. Van középfokú nyelvvizsgám. Olvasom a specifikációkat, tutorial videókat. A Skillsoft-os angol nyelvű tananyagokkal is boldogultam. Beszélgetek is angolul, könnyen megy. Szívesen megtanulnék még egy szláv nyelvet is.
K. S.: Úgy érzem, hogy megtaláltad a helyedet. Hogyan tovább?
L. B.: Legszívesebben elmennék dolgozni, de tudom, hogy később hiányozna a diploma, így inkább még tanulni szeretnék. Ezért jelentkeztem a Pannon Egyetem mérnök-informatikus szakára és ha minden jól megy, akkor fel is vesznek és ősszel el is kezdtem. Veszprémben majd kicsit kikerülök a komfortzónámból és kollégiumban fogok lakni. Tervezem, hogy az Erasmus+ hallgatói mobilitásban is részt veszek majd tanulmányaim során. B tervem, hogy egy évig programozom/dolgozom és utána újra jelentkezem BSc-re.
K. S.: Mik a hosszabb távú elképzeléseid?
L. B.: Én kipróbálnám magamat külföldön néhány évig, de nem maradnék végleg ott. Szép álom persze a Szilícium-völgy, de a brit IT piac például sokkal elérhetőbb. Nyelvtanulás és tapasztalatszerzés lenne a fő ok, ami miatt kimennék. Szerintem a külföldi fizetés annyira nem versenyelőny a programozóknál, mert a megélhetési költségek is magasabbak. Vannak olyan munkakörök/pozíciók, ahol akár 8-10-szeres különbségek is vannak az itthoni és a külföldi bérek között.
„A Java-val mindenképpen foglalkozom, de nyitott vagyok a mobil platformok felé is.”
A web-programozás is jöhet, de nem Java-val. A JSP-vel is találkoztam már, de még annyira nem fogott meg. PHP-s WordPress-es munka is jöhet.
K. S.: A WordPress-ben milyen tapasztalatot szereztél?
L. B.: Tartalom-szerkesztőként maga a CMS nagyon egyszerű. Fejlesztői oldalról CSS-t dinamikusan szerkesztettem. A PHP részét nézegetve, sok-sok hasznos függvényt ismertem meg, például lekérjük a felhasználók profilképét egyetlen sorral. Erre nem kell SELECT parancsot írni, hanem getterek tömböket, objektumokat adnak vissza. Pluginokat használtam már, testre is szabtam néhányat, de plugint még nem írtam. A WordPress adatbázis-szerkezetét még nem ismerem, nem volt még rá szükségem. Kipróbáltam a Shopify webáruházat is.
K. S.: Elosztott alkalmazásokhoz kötődően milyen ismereteket szereztél?
L. B.: A Cisco CCNA alapjait, azaz foglalkoztam a hálózatkezelés alapjaival, hálózati architektúrákkal, címzési módszerekkel, algoritmusokkal. A Packet Tracer-ben szerettem szimulálni különböző hálózati konfigurációkat. Java-ban is tetszettek a kliens-szerver programok, például a Socket-es chatprogram, vagy az RMI-s denevéres program. Ez nekem átláthatóbb volt. A két területet még nem kapcsoltam össze.
K. S.: Ha a szakmai pályafutásod hossza 100 egység, akkor jelenlegi tapasztalataid alapján hol tartasz, és milyen mérföldköveket fogalmaznál meg ehhez kötődően?
L. B.: A 0 szerintem az volt, amikor elkezdtem érdeklődni az IT iránt. A WordPress tapasztalatommal lettem 5. Az OKJ után lettem 10. Még nagyon az elején járok. Legyen a 20, amikor elvégzem az egyetemet és elkezdek egy fix helyen dolgozni junior fejlesztőként. Talán 50, amikor senior fejlesztő leszek. 50 után még nem tudom, mi lesz. A 100-at nem tudom megfogalmazni. Lehet, hogy egy multit vezetek, vagy önmegvalósítok – még nem tudom.
K. S.: A szoftverfejlesztés melyik szakterületeivel foglalkoznál szívesen?
L. B.: A belépő tesztelő pozíciót kihagynám. Fejlesztőként a frontend-et – designer kollégával csapatban együtt – el tudnám képzelni. Nem mondanám, hogy van érzékem önállóan a grafikához, ráadásul a GUI szubjektív.
„A backend jobban megy, így ezt szívesen választanám.”
A mobil platformok is érdekelnek, főleg cross platform jellegű fejlesztéssel.
K. S.: Hogyan fejleszted saját soft skill-jeidet?
L. B.: A Belbin-teszten kijött, hogy eléggé csapatjátékos vagyok, és tényleg szeretek is csapatban fejleszteni. Könnyen tudok ismerkedni, beilleszkedni. Az időmenedzsment szerintem mindenkinél problémás, de azért igyekszem. Kategorizálom, hogy mivel foglalkozom rövid, illetve hosszú távon – ez erősen témafüggő. Angolul szeretek beszélni, egyre jobban. A konfliktust megoldom ha van időm, elkerülöm, ha nincs időm a megoldásra.
K. S.: Érdeklődsz a mesterséges intelligencia iránt?
L. B.: Igen, szívesen foglalkoznék ezzel is. Tudom, hogy lesznek az egyetemen ezzel foglalkozó tantárgyak. Várom ezeket.
K. S.: Ajánlanál kezdőknek hasznos anyagokat?
L. B.: A tanfolyamon kapott Programozás Java nyelven tankönyv – tapasztalatból mondom – nagyon jó, azóta is többször használtam. A Tanuljuk meg a Java programozási nyelvet 24 óra alatt című könyv is tetszett. Kedvelem a YouTube-os The Coding Train! és a SanFranciscobol Jottem videósorozatot. Coding Challange-eket a HackerRank-en szoktam csinálni.
Udemy-s kurzust nem ajánlanék, mert azok csak akkor hasznosak, hogy valaki már valamennyi gyakorlattal rendelkezik. A Stack Overflow-hoz is kell némi tapasztalat.
K. S.: Szoktál állásbörzékre járni?
L. B.: Még nem voltam.
K. S.: Követed a szakmai blogunkat?
L. B.: Igen, olvasgattam már néhány IT karrier interjút. Szakmai témában a kedvenc cikkem: Telefonos billentyűzettel kódolunk/dekódolunk.
K. S.: Van kedvenc IT-s idézeted, mémed?
L. B.: Igen: https://www.instagram.com/tv/BzJUugRg2FC/?igshid=1nihmuki1xdnr.
Blog bejegyzéseink IT karrier témakörben
A Debreceni Egyetem Informatikai Kara 2019. május 24-25-én megrendezte az ADA konferenciasorozat második konferenciáját (ADA 2019), amely az informatika és a STEM területei iránt érdeklődők konferenciája volt.
Az ADA konferenciasorozat elsődleges célja, hogy lehetőséget és közeget biztosítson az informatikai és a STEM területeken dolgozó, kutató vagy még a tanulmányaikat folytató nők szakmai megjelenésének, kommunikációjának. A konferencia kiemelt figyelmet kíván fordítani a kapcsolódó szakterületek munkaerő utánpótlásának problémáira, az érdeklődők pályaválasztási motivációja növelésének, illetve az orientáció kialakításának lehetőségeire. A konferenciasorozat szeretne hozzájárulni a nők arányának növekedéséhez a fenti területekhez tartozó szakmákban és kutatásokban.
Mindenkinek, aki érdeklődik az informatika és a STEM területeinek új eredményei iránt! Minden kutatónak, oktatónak, felsőoktatásban tanuló vagy doktori tanulmányokat folytató hallgatónak, akik tudományos eredményeiket szeretnék bemutatni egy szélesebb szakmai közönség előtt.
Akik az informatikához, a STEM területekhez, illetve ezek oktatásához kapcsolódó munkájuk és tapasztalatuk alapján kialakult jó gyakorlatukat kívánják megosztani a szakmabeliekkel.
A megnyitón Dr. Mihálydeák Tamás dékán úr elmondta, hogy 90 résztvevő regisztrált, és egy népszerű Neumann idézettel nyitotta meg a rendezvényt: „A fejlődés ellen nincs gyógymód”.
A 2 plenáris előadáson kívül 15 szekcióban (Alkalmazások, Szoftvertechnológia tanítása, Társadalom, Virtuális valóság, Képességfejlesztés, Könyvtár, Informatika és egészségügy, Online tanulás, Digitális technológia körülöttünk, Matematika, Vizualizáció, Geometriai modellezés, Informatika tanítása, Open Science, Digitális kompetencia) zajlott a 43 szekció előadás.
Letölthető a konferencia programja.
2019-ben előadást tartottam „Egy Java JDBC technológiát használó esettanulmány hatékonyságának elemzése” címmel, amely a konferencia Alkalmazások szekciójába került. Az absztrakt: „Az előadás/cikk szoftverfejlesztés esettanulmányt ismertet. Különböző lekérdezések futnak azonos adatbázis-szerveren valós terhelést szimulálva. A Java JDBC különböző interfészeit, osztályait (Statement, PreparedStatement, CallableStatement, tranzakciókezelés) használó szolgáltatások kerülnek beépítésre az MVC-t használó projektbe. A megvalósított funkciók paraméterezett szimulációs környezetben összehasonlításra és elemzésre kerülnek a hatékonyság szempontjai szerint.”
Kiemeltem egy példát az esettanulmányból:
Az előadásom prezentációját és az Java projekt/esettanulmány forráskódját ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára.
Az előadásom témája a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyam és a Java adatbázis-kezelő tanfolyam több alkalmához is kötődik.
A 2019-es középszintű matematika érettségi feladatsor 16. feladata inspirált arra, hogy a programozás eszköztárával oldjuk meg ezt a feladatot. Szükséges hozzá néhány programozási tétel: sorozatszámítás, eldöntés, szélsőérték-kiválasztás, másolás. Érdekes belegondolni, hogy mennyire más lehetne a problémamegoldás, ha programozhatnánk a matematika érettségi vizsgán. A teljes feladatsor a megoldásokkal együtt letölthető az oktatas.hu-ról.
Péter elhatározza, hogy összegyűjt 3,5 millió Ft-ot egy használt elektromos autó vásárlására, mégpedig úgy, hogy havonta egyre több pénzt tesz félre a takarékszámláján. Az első hónapban 50000 Ft-ot tesz félre, majd minden hónapban 1000 Ft-tal többet, mint az azt megelőző hónapban. (A számlán gyűjtött összeg kamatozásával Péter nem számol.) Össze tud-e így gyűjteni Péter 4 év alatt 3,5 millió forintot?
|
1 2 3 4 5 |
static void feladat16a1() { int n=48, a1=50000, d=1000, an=a1+(n-1)*d, sn=(a1+an)*n/2; System.out.println("1. megoldás: összeg = "+sn); } |
Az 1. megoldás egyszerűen behelyettesít a számtani sorozat n-edik elemének ( an) és n-edik összegének ( sn) képleteibe. A kérdés (eldöntés): eléri-e az összeg a 3,5 millió Ft-ot? A válasz igen: a 48. iteráció/hónap után 3528000 Ft-ot kapunk.
|
1 2 3 4 5 6 7 8 |
static void feladat16a2() { int n=48, a1=50000, d=1000, sn=0; for(int i=1; i<=n; i++) { int an=a1+(i-1)*d; sn+=an; } System.out.println("2. megoldás: összeg = "+sn); } |
A 2. megoldás a sorozatszámítás programozási tételt használja. Minden hónapra (1-től 48-ig) meghatározzuk az aktuális havi összeget ( an) és növeljük vele a gyűjtőt ( sn).
|
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 |
static void feladat16a3() { int n=48, a1=50000, d=1000, elozoHaviOsszeg=a1, sn=elozoHaviOsszeg; for(int i=2; i<=n; i++) { int haviOsszeg=elozoHaviOsszeg+d; sn+=haviOsszeg; elozoHaviOsszeg=haviOsszeg; } System.out.println("3. megoldás: összeg = "+sn); } |
A 3. megoldás során az első hónapot külön kezeljük és a d differenciát/növekményt is folyamatosan – az előző havi összegből kiindulva – növeljük a ciklusban a 2.-tól a 48. hónapig 1000 Ft-tal.
|
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 |
static void feladat16a4() { int n=0, a1=50000, d=1000, sn=0, maxOsszeg=3500000; while(sn<maxOsszeg) { int an=a1+n*d; sn+=an; n++; } System.out.println( "4. megoldás: összeg = "+sn+", hónap = "+n); } |
A 4. megoldás során megváltozik a kérdés: hányadik hónapban érjük el (vagy haladjuk meg) a 3,5 millió Ft-ot? A válasz: a 48. hónap/iteráció után és 3528000 Ft-ot kapunk.
A világon gyártott elektromos autók számának 2012 és 2017 közötti alakulását az alábbi táblázat mutatja.
Szemléltesse a táblázat adatait oszlopdiagramon!
Ezt most itt nem részletezem, mert hasonló grafikonrajzolásról blogoltunk máshol/máskor lásd:
Péter az előző táblázat adatai alapján olyan matematikai modellt alkotott, amely az elektromos autók számát exponenciálisan növekedőnek tekinti. E szerint, ha a 2012 óta eltelt évek száma x, akkor az elektromos autók számát (millió darabra) megközelítőleg az f(x)=0,122*20,822x összefüggés adja meg. A modell alapján számolva melyik évben érheti el az elektromos autók száma a 25 millió darabot?
|
1 2 3 4 |
static void feladat16c1() { double x=Math.log(25/0.122)/Math.log(2)/0.822; System.out.println("x: "+x); } |
Egyszerű átrendezést és behelyettesítést követően az x: 9.341731310065603 eredményt kapjuk. Ebből következtethető, hogy 2012 után a 10. évben (azaz 2022-ben) érheti el az elektromos autók száma a 25 millió darabot.
|
1 2 3 4 5 6 7 8 9 |
static void feladat16c2() { double f=0, x=0; while(f<25) { f=0.122*Math.pow(2, 0.822*x); System.out.println("x: "+String.format("%.2f", x)+ ", f: "+String.format("%.2f", f)); x+=0.1; } } |
A függvény behelyettesítését tizedenként közelítve végzi a ciklus, amíg el nem éri a 25-öt. Az utolsó eredményből ( x: 9,40, f: 25,84) ugyanaz következtethető, mint az 1. megoldásnál.
Egy elektromos autókat gyártó cég öt különböző típusú autót gyárt. A készülő reklámfüzet fedőlapjára az ötféle típus közül egy vagy több (akár mind az öt) autótípus képét szeretné elhelyezni a grafikus. Hány lehetőség közül választhat a tervezés során? (Két lehetőség különböző, ha az egyikben szerepel olyan autótípus, amely a másikban nem.)
|
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 |
static void feladat16d() { String[] autoTomb={ "Hyundai Kona Electric", "Kia Soul EV", "Nissan Leaf", "Peugeot iOn", "Renault Zoe"}; for(int i=1; i<=31; i++) { String i2=String.format("%05d", new BigInteger(Integer.toBinaryString(i))); System.out.print(i+"(10) = "+i2+"(2): "); for(int j=i2.length()-1; j>=0; j--) if(i2.charAt(j)=='1') System.out.print(autoTomb[autoTomb.length-1-j]+", "); System.out.println(); } } |
A metódust futtatva az alábbi eredményt kapjuk. 31-féle különböző reklámfüzet fedőlap készíthető:
|
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 |
1(10) = 00001(2): Hyundai Kona Electric, 2(10) = 00010(2): Kia Soul EV, 3(10) = 00011(2): Hyundai Kona Electric, Kia Soul EV, 4(10) = 00100(2): Nissan Leaf, 5(10) = 00101(2): Hyundai Kona Electric, Nissan Leaf, 6(10) = 00110(2): Kia Soul EV, Nissan Leaf, 7(10) = 00111(2): Hyundai Kona Electric, Kia Soul EV, Nissan Leaf, 8(10) = 01000(2): Peugeot iOn, 9(10) = 01001(2): Hyundai Kona Electric, Peugeot iOn, 10(10) = 01010(2): Kia Soul EV, Peugeot iOn, 11(10) = 01011(2): Hyundai Kona Electric, Kia Soul EV, Peugeot iOn, 12(10) = 01100(2): Nissan Leaf, Peugeot iOn, 13(10) = 01101(2): Hyundai Kona Electric, Nissan Leaf, Peugeot iOn, 14(10) = 01110(2): Kia Soul EV, Nissan Leaf, Peugeot iOn, 15(10) = 01111(2): Hyundai Kona Electric, Kia Soul EV, Nissan Leaf, Peugeot iOn, 16(10) = 10000(2): Renault Zoe, 17(10) = 10001(2): Hyundai Kona Electric, Renault Zoe, 18(10) = 10010(2): Kia Soul EV, Renault Zoe, 19(10) = 10011(2): Hyundai Kona Electric, Kia Soul EV, Renault Zoe, 20(10) = 10100(2): Nissan Leaf, Renault Zoe, 21(10) = 10101(2): Hyundai Kona Electric, Nissan Leaf, Renault Zoe, 22(10) = 10110(2): Kia Soul EV, Nissan Leaf, Renault Zoe, 23(10) = 10111(2): Hyundai Kona Electric, Kia Soul EV, Nissan Leaf, Renault Zoe, 24(10) = 11000(2): Peugeot iOn, Renault Zoe, 25(10) = 11001(2): Hyundai Kona Electric, Peugeot iOn, Renault Zoe, 26(10) = 11010(2): Kia Soul EV, Peugeot iOn, Renault Zoe, 27(10) = 11011(2): Hyundai Kona Electric, Kia Soul EV, Peugeot iOn, Renault Zoe, 28(10) = 11100(2): Nissan Leaf, Peugeot iOn, Renault Zoe, 29(10) = 11101(2): Hyundai Kona Electric, Nissan Leaf, Peugeot iOn, Renault Zoe, 30(10) = 11110(2): Kia Soul EV, Nissan Leaf, Peugeot iOn, Renault Zoe, 31(10) = 11111(2): Hyundai Kona Electric, Kia Soul EV, Nissan Leaf, Peugeot iOn, Renault Zoe, |
A megoldást valósnak tekinthető adatokkal konkretizáltam. Az autók nevét ötelemű tömb ( autoTomb) tárolja. A számok 1-től 31-ig (tízes számrendszerben) öt biten 00001-től 11111-ig ábrázolhatók (vezető nullákkal) kettes számrendszerben. A bináris alakban előforduló 1-es bit jelöli a kiválasztott autó nevének autoTomb.length-1-j képlettel korrigált indexét (0-tól 4-ig) a tömbben.
A bejegyzéshez tartozó teljes forráskódot ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára.
Ajánljuk matematika érettségi feladat címkénket, mert a témában évről-évre blogolunk.
A feladat a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyam szakmai moduljának 5-8. óra: Vezérlési szerkezetek, 13-16. óra: Tömbök, valamint 21-24. óra: Objektumorientált programozás, 2. rész alkalmaihoz kötődik.
Görög Ibolya protokollszakértőt mindenki ismeri, bemutatni nem szükséges. De mégis illik, legalább röviden: 1987-től 1999-ig a Miniszterelnöki Hivatal protokollosa, majd protokollfőnöke volt, illetve 1999-től felnőttképzésben oktat. Érdeklődési körébe tartoznak: viselkedéstörténet, kultúratörténet, történelem, gasztronómia, más országok szokásai. Lelkesen és fáradhatatlanul járja az országot, népszerű előadásokat és egész napos tréningeket tart. Ilyenkor mindig megadja elérhetőségeit és felajánlja, hogy bátran keresse meg bárki tanácsért, mert olyankor boldog, hogy szükség van rá. Sajátos és egyedi humorával izgalmasan mutatja be, hogy különböző helyzetekben hogyan illik – másképpen hogyan kellene – viselkednünk az európai kultúrkörben. Több sikeres könyve jelent meg az elmúlt két évtizedben, legutóbbi Summa Summarum – Európaiság – hitelesség – protokoll címmel 2018-ban. Számomra mindig a protokolltanárnő marad, hiszen így emlékszem rá a Diplomáciai protokoll című tantárgy kapcsán.
Az interjút Kaczur Sándor – az it-tanfolyam.hu alapítója és oktatói csapatának szakmai vezetője – készítette 2019. április 19-én.
K. S.: Hogyan tegyünk megfelelő benyomást az állásinterjún?
G. I.: A legfontosabb, hogy olyan szavakat használjunk, olyan vokalitással és olyan külsővel, amit az adott szakma elvár. Egyik ismerősöm fel akart venni egy vállalati jogászt, és az interjúra a jelölt szakadozott farmerben, kicsit viseltes pólóban és papucsban érkezett – ez durva, tudom, de létezik ilyen! Elnézést kért a jelölttől, hogy feltehetően a titkárnő nem szólt neki, mert az állás betelt. Ugyanakkor egy kreatív reklámcéghez ment egy lány jól szabott nadrágkosztümben, konszolidált cipő, táska, fegyelmezett haj, visszafogott stílus – hát az sem volt jó!
„A lényeg, hogy diplomával a kezünkben ne legyünk „dögösek” vagy „macsók”, a tanult ember megjelenés az elvárt. Feltétlenül alapkövetelmény az ápoltság, a fegyelmezett beszéd (kerüljük a hadarást, motyogást, túl halk vagy túl hangos hangot).”
K. S.: Milyen elemi lépésekre, tevékenységekre figyeljünk az állásinterjún? Első benyomás, bemegyünk, szemkontaktus, köszönünk, kézfogás, helyet foglalunk, hová tegyük a kezünket, lábunkat, hogyan üljünk, kire nézzünk, ha többen kérdeznek bennünket, hogyan zárjuk le az interjút?
G. I.: Kezdjük mindjárt azzal, hogy ne késsünk, egy percet se. A késés nagyon idegesít mindenkit (még azt is, aki egyébként szokott késni). Időben kell indulni, és ha netán valami elháríthatatlan akadály jön közbe (leszakad a híd vagy ilyesmi), akkor oda kell telefonálni. Tehát kontakt telefonszám nélkül soha ne induljunk el. Ha lehet, a tól-ig-et tisztázzuk, tudnunk kell, mennyi idő áll rendelkezésünkre.
Megérkezvén kopogjunk, majd számoljunk magunkban háromig és benyithatunk. Aki belép, köszön, érthetően, tisztán jó napot kívánok-kal. Ne kezdjük a kézfogást, mert mindig az nyújt előre, aki fogad bennünket. De ha nem történik meg, akkor sincs semmi baj, a szemkontaktus fontosabb.
Várjuk meg, hogy a fogadó fél hova int, oda kell leülnünk. A széken tegyük be a hajlatig a fenekünket, üljünk egyenesen. A lányok ne tegyék fel keresztbe a lábukat. Fotelben pláne ne! Ha fotelbe kell ülni, igyekezzünk minél beljebb leülni (ahonnan még a talpunk leér) és ne feküdjünk el benne. A legjobb, ha normál magasságú asztalhoz ülünk, ott a lábunk nem is látszik. A kezünket alsókarban tegyük az asztal lapjára, tenyér a kézfejen. Nagyon fontos, hogy a derekunk egyenes maradjon.
Ne kezdjünk el fecsegni, várjuk meg, amíg a fogadó fél szól és kérdez. Ha többen ülnek velünk szemben, arra nézzünk először, aki a kérdést feltette, majd miközben beszélünk, nézzünk a többiekre is.
Az interjút a fogadó fél zárja le, ezt vegyük észre és mi álljunk fel.
K. S.: A HR-esek többsége nő és reméljük, hogy a TANULT NŐ szerepben van. Az állásinterjú szóbeli részét hogyan tegyük nemtől független TANULT EMBER és TANULT EMBER szituációjává?
G. I.: A verbalitás legfőbb gondja, hogy mi legyen a tegezés-magázással. A tegezés – bármennyire is elterjedt – azt jelenti, hogy „együtt őriztünk libát”. Az interjúra érkezvén magázva kell köszönnünk (jó napot kívánok – a „kívánok”-at tegyük hozzá!), magázva kell beszélgetnünk. Ha netán a HR-es felajánlja a tegezést, nyilván el kell fogadni. De ebben az esetben ő hibázott, hiszen még nem vagyunk felvéve.
K. S.: Miről és hogyan beszéljünk, ha nem kapunk segítő kérdéseket? Ha csak annyit mondanak, hogy „Beszéljen magáról”, „Mutatkozzon be”. Hogyan készüljünk fel erre a helyzetre?
G. I.: Ezt biztosan megkérdezik, ne engedjük bő lére a mondandónkat. „Ennyi éves vagyok, a … főiskolán/egyetemen végeztem … szakon.
„A legkedvesebb tantárgyaim: … – itt azt kell mondani, ami az adott álláshoz kapcsolódik. Esetleg erre szánjunk egy-két mondatot. Ennyi elég.”
És ha rákérdeznek, hogy mi a hobbink, valami olyat kell mondani, ami nem fogja elvenni az időnket a munkától.
K. S.: Mi az – a durva protokoll hiba –, ami sosem fordulhat elő az állásinterjún?
G. I.: Soha ne lépjünk be sehova tegezve. Mindig köszönni kell. Ne legyünk nagyképűek. Száz százalékig győződjünk meg, hogy nincs test- és szájszagunk. Reggelig sorolhatnám….
K. S.: Hogyan öltözködjünk a hétköznapokban olyan munkahelyen, ahol nincs szigorú Dress Code?
G. I.: A magára valamit is adó cégnél létezik etikai kódex, az abban foglaltakat tartsuk be. És legyünk büszkék a munkánkra, ezt fejezzük ki az öltözékünkkel is. Nyilván van ing-nyakkendős, kosztümös munkahely (a pénzügy, a jog világa), de ha nem, akkor sem menjünk szakadozott farmerben, nyáron is hordjunk férfiként hosszú nadrágot és viseljünk inget póló helyett. A lányoknak tudniuk kell, hogy ha túl sokat mutatnak (dekoltázs, szoknya rövidsége), akkor nem igazán fognak a tudásukra, az agyukra figyelni.
K. S.: Várható az, hogy spontán átváltanak angolra/németre és/vagy vissza egy állásinterjún? Hogyan reagáljunk ilyenkor?
G. I.: Ha a multi cégnél vagyunk, várható, hogy átváltanak, hiszen a munkánkhoz szükséges. Picit mosolyogva gond nélkül váltsunk át. Én voltam olyan cégnél, ahol kötelező volt angolul beszélgetni még két magyarnak is pl. a büfében, ha már egy nem magyar kolléga ott volt.
K. S.: Nagyon másképp viselkednek a pályakezdő Z generációsok és a karrierváltó X és Y generációba tartozók. Adhatók külön nekik hasznos tanácsok az állásinterjúhoz?
G. I.: Talán a legfontosabb, hogy az „én így akarom, nekem így a jó” szemléleten gondolkodjanak el. Ugyanis a szüleiket még tán tudták terrorizálni, de a munkahelyen ez már nem fog menni, percek alatt elküldhetik.
K. S.: A szoftverfejlesztők között igencsak kevés a nő. Megfogalmazható néhány hasznos tanács…
G. I.: Az én rendszergazda-cégemnél 6-8 fiú és két lány van. Nagy a respektjük, mert az egyik varázsol a számítógéppel, a másik pedig percre pontosan megmondja, mikor kinek mit kell csinálni, melyik céghez menni, stb. A nő a férfiak között az eszével, tudásával, humorával tud elérni bármit is. És nem a dekoltázsával. Ha mégis bekerül a csapatba – ki tudja, miért – a pici szoknyás, dögös kiccsaj, perceken belül elmenekül, mert a viccek céltáblája lesz.
K. S.: Hogyan viselkedjünk egy kötetlennek meghirdetett, munkaidőn kívüli céges eseményen, csapatépítő tréningen?
G. I.: Nagyon kell vigyázni a megivott alkohol mennyiségével, mert ha elszabadulnak a gátlások, nevetségessé válhatunk. És aki emlékszik másnap, meglesz rólunk a véleménye. A csapatépítő tréningen vegyünk részt a játékokban, és ha már úgyis kell, akkor lelkesen, vidáman.
K. S.: Hogyan váltsunk munkahelyet? Hogyan viselkedjünk a felmondási idő alatt?
G. I.: Ha szerencsénk van, akkor a vezető leül velünk és elmondja, miért küld el bennünket. Ilyenkor a hibáinkért ne másokat okoljunk, ne árulkodjunk. Tisztességgel hallgassuk végig, ez a legelegánsabb. A felmondási idő alatt se gyalázzuk a főnököt, a munkahelyet – ha tényleg utáltuk, akkor inkább kérjünk felmentést a felmondási idő alól és azonnal menjünk el. Egyre vigyázzanak – ugyanoda soha nem szabad visszamenni.
K. S.: Tudom – korábban nyilatkozta –, hogy John Steinbeck Kék öböl című könyve hatott egész életére, stílusára. Kinek és milyen élethelyzetben javasolná elolvasni ezt a regényt?
G. I.: Ó, nagyon sok könyv hatott rám, mondhatni, hogy mindegyik. Olvasni mindig érdemes, mert ezzel gyarapodik az ember szókincse. Aki olvas, meg tud írni még egy motivációs levelet is! Az olvasáson irodalmat értek és nem kommenteket és facebook bejegyzéseket. Tudom, hogy az X és Y generáció pörög, rohan, maximum filmeket néz, de abból nem gazdagodik. Rengeteg könyv megvan e-formátumban is, azt akárhol elő lehet venni. Ha elkezdik az olvasást, rá fognak kapni, mert játszi könnyedséggel ki tudják fejezni magukat és rájönnek, hogy nem csak b-vel kezdődő igék vannak.
Blog bejegyzéseink IT karrier témakörben
