Berecz Antónia műhelyvitája

NKE_logoBerecz Antónia kolléganő meghívott PhD értekezés-tervezetének műhelyvitájára. Az eseményre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Műszaki Doktori Iskola szervezésében 2019. április 11-én került sor. Antónia értekezés-tervezetének címe: „Az e-tanítás-tanulás folyamata – stratégiák és modellek”.

A műhelyvita fontos mérföldkő a doktori fokozatszerzési eljárás során, közeledve a folyamat végéhez. Antónia kutatómunkáját 4 hipotézisben foglalta össze.

Berecz Antónia műhelyvita

A műhelyvita alapvetően az alábbi 4 kérdés köré összpontosult:

  • A választott témát a korszerű kutatási módszereket alkalmazva, és minden fontosabb részletére kiterjedően dolgozta-e ki a jelölt?
  • Megfelel-e az értekezéssel szemben támasztott formai és tartalmi követelményeknek?
  • Az értekezés-tervezet tartalmaz-e új tudományos eredményeket?
  • Javasolja-e a tervezet további eljárásra bocsátását újabb műhelyvita nélkül?

Az eseményen örömmel vettem részt és gratulálok Antóniának eredményes kutató munkájához és annak színvonalas bemutatásához.

 

“Berecz Antónia műhelyvitája” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Időközben Antónia meg is védte PhD értekezését. Gratulálok a kolléganőnek!

    Tézisfüzetében így írt a kutatás hipotéziseiről:

    • “1. hipotézis: Más tudományterületek eredményeinek felhasználásával további új elméleti és gyakorlati tanítási-tanulási modellek hozhatók létre, amelyek a katonai és a polgári felsőoktatásban, valamint az állami és az önkormányzati szerveknél dolgozók továbbképzésében is alkalmazhatóak.
    • 2. hipotézis: Az e-learning stratégiák a lehetséges stratégiák teljességére kiterjedően megfelelő rendező elvek alapján rendszerbe foglalhatóak.
    • 3. hipotézis: Az e-learning modellek a lehetséges modellek teljességére kiterjedően megfelelő rendező elvek alapján rendszerbe foglalhatóak.
    • 4. hipotézis: Igény van e-eszközök felhasználásával, projektmunkák mérföldkövein keresztül, kis közösség tagjává vált motivált hallgatók tehetségének kibontakozásához modell létrehozására, amely modell különösen hatékony és eredményes.”

    Így foglalta össze új tudományos eredményeit:

    • “1. A fegyveres küzdelem kibernetikai modelljének analógiájára kidolgoztam a tanítási-tanulási folyamat konfliktuscsökkentő e-learning rendszermodelljét.
    • 2. A szakirodalom elemzése alapján kidolgoztam az „e-learning modellek egyesített, bővülő rendszertana” elnevezésű osztályozási rendszeremet.
    • 3. Megalkottam a felsőoktatás hallgatóinak AKIM (alkotó, kreatív, innovatív munka) e-learning típusú tehetséggondozási modelljét.”

    Tézisfüzetének 13. és 14. oldalán kitért kutatási eredményeinek gyakorlati felhasználhatóságára, valamint tett ajánlásokat a szakterülethez kötődő további kutatási lehetőségekre.

    Válasz

Szólj hozzá!