Népesedési világnap

Népesedési világnap logó

Népesedési világnap logóAz ENSZ 1987-ben július 11-ét a népesedési világnappá (World Population Day) nyilvánította. Bolygónk lakossága aznap érte el az 5 milliárdot. További kerek számok voltak: 1999. október 12-én 6 milliárd, 2011. október 30-án 7 milliárd. További kerek számok várhatóak: 2023 – 8 milliárd, 2037 – 9 milliárd, 2057 – 10 milliárd. A KSH elemzése részletes elemzéseket közöl évről-évre a témában, például: 2019-ben, 2018-ban. A worldometer.info weboldalon folyamatosan frissülő kimutatások érhetők el a népességhez globálisan, valamint országonként is: például Magyarország aktuális népesedési adatai.

A népesedési világnap inspirált egy Java program megtervezésére és megírására. A swing GUI-s program megjeleníti a worldometer.info weboldalról kinyerhető adatok alapján régiónként (kontinensenként) az elérhető adatokat 1950-től 2020-ig az alábbiak szerint egy világtérképen.

Az elkészült program

Népesedési világnap Java program

Tervezés

Objektumorientált szemlélettel, MVC architekturális tervezési mintát követünk, angol nyelvű interfész, osztály, változó, objektum, metódus nevekkel. A projekt neve: WorldPopulation, a csomag neve: worldpopulation. Amit lehet, konstansként interfészbe (szeparálva) teszünk és az MVC rétegekhez kötődő osztályok implementálják. A modell minden évszámhoz tárolja a szükséges adatokat, mindezt egyetlen betöltéssel/letöltéssel éri el. A program kliensként hat régióra vonatkozó adatot gyűjt össze, alkalmazkodva a szerver adatforráshoz. A címsorban lévő összesített adat is elérhető közvetlenül a weboldalon, de a kisebb adatforgalom érdekében hasznos inkább a kliensben összesíteni. Mindössze egyetlen eseménykezelés szükséges: a csúszka beállításával megadott évszám alapján frissíteni kell a régiók címkéit és az ablak címsorát. Öröklődés hasznos a feladat megoldása során: egyrészt interfészek, másrészt osztályok között.

Interfészek

Az ősinterfész a WorldPopulationConstants, benne az évszám intervallum MIN_YEAR és MAX_YEAR határaival, valamint a megjeleníthető régiók neveivel tömbben: REGION_NAME_ARRAY. Két utódinterfész épül az ősre: ModelConstants és ViewConstants. Előbbi interfész az adatforráshoz kapcsolódik: URL_COMMON az URL eleje, URL_ARRAY az URL végei régiónként tömbben. Utóbbi interfész a megjelenítéshez kapcsolódik: WORLD_MAP_IMAGE a háttérkép annak WORLD_MAP_RECT méretével együtt, valamint a régiónkénti REGION_RECT_ARRAY téglalapok tömbje a kezdeti pozíciókkal/méretekkel, TITLE a sablon a program címsorához (frissítendő az évszámmal és az összesített népességgel). A megfelelő utódinterfészt mindig implementálja az MVC szerint hozzá illeszkedő osztály.

Osztályok

A belépési pont a WorldPopulation.java fájlban található.

Három összetartozó elemi adatot fog össze egybe a RegionData POJO, ezek name, year, population nevű rendre String, int, long típusú adatok. Például: Európa, 2020, 747643253. Tartalmaz két függvényt: getPopulation(), valamint toString(). Utóbbi HTML formátumban adja vissza a megjelenítendő adatokat.

A JLabel-ből származik az igényekhez alakított RegionLabel osztály. Ennek van előre megadott pozíciója, mérete, betűtípusa, betűmérete, sárga háttérszíne, piros kerete. Ezenkívül a téglalap átlátszó, valamint a benne megjelenő HTML tartalom vízszintesen középre igazított. Némi extra funkció, hogy egérrel megfogva – drag and drop – áthelyezhető, ami a MouseMotionListener egérmozgást figyelő interfész mouseDragged() metódusának felülírásával válik lehetővé. A mozgathatóságáért saját maga felel. Példaként közöljük az osztály teljes forráskódját:

A webről adatokat szerez és tárolja a Model osztály, a java.io és java.net csomagokra építve. Egy példa: a https://www.worldometers.info/world-population/europe-population/ oldal forrásából nyeri ki az osztály az alábbi adatokat:

Ezek parszolását követően elkészül egy optimálisnak tekinthető, generikus listákból álló regionListArray tömb adatszerkezet. A parszolás történhet egyszerű szövegkezeléssel vagy JSON feldolgozással is. Erre épülnek a konstruktorral és vezérlővel összehangoltan működő getter metódusok: getHTML(), getRegionList(), getRegionData(), getPopulation(). A JSON adatforrás feldolgozását most nem részletezzük, de hasonlóról blogoltunk már: Időjárás Budapesten.

A grafikus felhasználói felületet adja a JFrame utód View osztály. Három GUI komponensből áll: pnWorldMap – háttérkép JPanel, lbYear – kiválasztott/aktuális év JLabel, slYear – kiválasztható/görgethető aktuális év JSlider. Izgalmas megoldani egymásra/egymáson elhelyezni a komponenseket. Egy JLayeredPane komponens  DEFAULT_LAYER rétegére kerül a térképet tartalmazó háttérkép, majd a  PALETTE_LAYER rétegére kerül dinamikusan a hat  RegionLabel osztályú/típusú objektum. A csúszka komponens slYearStateChanged() eseménykezelő metódusa vezérlőként megszólítja a modell réteget és a visszakapott adatokkal frissíti a nézet réteget (a címsorban lévő összesítéssel együtt, ezres szeparátorokkal).

Ötlet továbbfejlesztésre

Hat különböző weboldal forráskódjából kell összegyűjteni a megjelenítendő adatokat. Ez 2020-ban régiónként 71 számot jelent és hat régió van. Érdemes lehet olyan adattárolást megvalósítani, amely csökkenti a szerverhez fordulások számát, illetve a letöltendő adatok mennyiségét. Hiszen a múltbeli évekhez kötődő historikus adatok nem változnak. Ha ezekre valamilyen formában a program emlékszik, akkor elegendő az utolsó tárolt évből kiindulva az aktuális évig évenként, régiónként lekérni mindössze 6, 12, 18… számot, a program utolsó futtatásának évéből kiindulva. Ez lényegesen kevesebb lenne, mint a jelenlegi 6*71 lekért szám. A koncepció kulcsszava: inkrementális adatfrissítés. Ha megvalósítjuk az ötletet, akkor figyelni kell arra, hogy az aktuális/utolsó évben az adatok akár másodpercenként is változhatnak.

A bejegyzéshez tartozó teljes forráskódot ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára.

A feladat a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyam tematikájához kötődik (ha a swing GUI-ra koncentrálunk és az adatok helyi fájlrendszerből elérhetők), és a Java EE szoftverfejlesztő tanfolyam tematikájához kapcsolódik (ha az adatokat közvetlenül a webről olvassuk).

Doktori értekezések védése a Miskolci Egyetemen

Miskolci Egyetem logó

Miskolci Egyetem logóA Miskolci Egyetem Hatvany József Informatikai Tudományok Doktori Iskolájában 2020. július 1-jén két doktori értekezés nyilvános védésére került sor, amelyeket Szentmiklósi István Sándor és Veres Péter nyújtottak be.

Mindkét munka a logisztikai szakterülethez kapcsolódott. A cél azonos: optimalizálás. Eltérő a megközelítés: az egyik inkább hardverhez, a másik inkább szoftverhez kötődött. Mindkét védés színvonalas és igényes volt. Tartalmas és érdemi hozzászólások, javaslatok hangzottak el. A nyilvános védés méltó alkalom egy többéves kutató tevékenység lezárásához, egyben alkalmat nyújt a további folytatás irányainak meghatározására. Gratulálok a kollégáknak!

8:30-tól Szentmiklósi István Sándor kezdte, aki Raktári folyamatok optimálhatóságának vizsgálata Ipar 4.0 eszközök alkalmazásával című disszertációját védte.

A jelölt a szakirodalmi áttekintést követően ismertette, hogy megalkotott egy eszközt, amely anyagáramlási folyamatokban a szállítandó árura negatívan ható hatásokat az áru közvetlen környezetében folyamatosan méri, a mért értékeket kiértékeli és minőségromlás megállapítására is képes. Ez az eszköz az okos egységrakomány képző eszköz (OERK), amely egy mobil kiberfizikai eszköz. Az okos egységrakomány képző eszköz legfontosabb összetevői: egységrakomány képző eszköz, ami lehet egy tároló rekesz, műanyag raklap stb., ami az áru befogadására alkalmas, energia átalakító, energiamenedzsment, mikrokontroller, kiskapacitású memória, szenzoregységeket, a fizikai, kémiai és biológiai paraméterek mérésére, dátum, óra funkció és RF-ID antenna.

Kutatómunkájának eredményeit öt tézisben foglalta össze:

  • „I. tézis: Elkészítettem egy logisztikai eszköz lehetséges modelljét, amely anyagáramlási folyamatok során az adott áru minőségét befolyásoló paramétereket valós időben folyamatosan méri. A mért paraméterek alapján minőségkiértékelés végezhető. A megalkotott modell alapján elkészítettem annak makettjét.
  • II. tézis: Kidolgoztam az új eszköz egy matematikai modelljét, amely alkalmas adott logisztikai folyamat idő és költség értékeinek meghatározására adott sorbanállási modell esetén.
  • III. tézis: Kísérleti vizsgálataim alapján megállapítottam, hogy különböző anyagáramlási rendszereknél nagy számban keletkeznek rövid időtartalmú, de nagy energiájú tranziens jelenségek. Feltártam, hogy ezek energiája villamos energiává alakítható.
  • IV. tézis: Kidolgoztam és megvalósítottam a III. tézis eredményeire alapozva az eddigiektől eltérő elven működő, a rendszertelen, tranziens rezgéseket is kihasználó áramfejlesztő és energiakicsatoló eszközt.
  • V. tézis: Kidolgoztam egy matematikai modellt, amely modern technikai eszközök felhasználásával alkalmas a járműbeérkezések pontos meghatározására. Ennek alapján kidolgoztam egy dinamikus hozzárendelési algoritmust, amely a járműveket az időkapukhoz rendeli.”

Szentmiklósi István Sándor és Veres Péter doktori védése

12:00-tól Veres Péter folytatta, aki Heurisztikus módszerek alkalmazása logisztikai rendszerek tervezésében és irányításában című disszertációját védte.

A jelölt két célt fogalmazott meg a hálózatszerűen működő nagy kiterjedésű, komplex ellátási láncokhoz kötődően. Ezek: vállalaton belüli és vállalaton kívüli nagyméretű logisztikai hálózatok leírása és kezelését segítő modellek megalkotása, valamint ezen hálózatokban keletkező logisztikai feladatok megoldására olyan új módszerek, modellek és alkalmazások kidolgozása, melyek révén azok működésének hatékonysága javítható. Három modellt mutatott be: belső milkrun útvonal és raktártervezés, külső raktár pozíciójának meghatározása hozzárendeléssel és installációs költségekkel, automatikus járatmódosítás lehetőségei.

Kutatómunkájának eredményeit négy tézisben foglalta össze:

  • „I. tézis: Kidolgoztam egy új, szekvenciák közötti távolságok mérésére alkalmas módszert, bizonyítottam annak alkalmasságát különböző hosszúságú és felépítésű szekvenciák közötti távolságok mérésére vonatkozóan az egyezőség, a szimmetria és a távolság nem-negativitás szempontjából. A kidolgozott módszer alkalmas különböző járattervezési feladatokban az egyes megoldásváltozatokat reprezentáló permutációs egyedek közötti távolságok meghatározására.
  • II. tézis: Kidolgoztam egy olyan új paramétergenerálási módszert a hagyományos black hole heurisztikára, melynek révén annak konvergenciasebessége – különösen a keresési fázis elején – szignifikáns mértékben javítható. Kifejlesztettem a black hole heurisztikák egy olyan változatát, mely alkalmas szekvencia-problémák, például járattervezési feladatok megoldására.
  • III. tézis: Bevezettem a randomizált életciklus és az elhalálozási ráta fogalmát új egyedek generálására a Firefly algoritmus robusztusságnak növelése érdekében. Emellett bevezettem a legfényesebb memória alkalmazását Firefly algoritmusok hatékonyságának növelése céljából. Az elvégzett benchmark tesztek igazolták, hogy az általam kifejlesztett bővítmények révén az eredeti Firefly algoritmus hatékonysága növelhető.
  • IV. tézis: Megalkottam egy olyan általános keretrendszert, mely alkalmas speciális logisztikai modellek leszármaztatására. Ezen keretrendszer alapján megalkottam az integrált járattervezés, az elosztás és a milkrun anyagellátás egy-egy speciális modelljét. Ezen modellek által definiált NP-nehéz optimalizálási feladatok megoldására megoldásokat kerestem és egyedi módon átalakítottam. A problémák megoldására egyedi alkalmazásokat készítettem, melyekkel a kidolgozott modellek és módszerek hatékonyságát validáltam. Mindegyik probléma megoldható volt lágyszámítási módszerekkel.”

A tézisfüzetek, disszertációk végleges és korábbi műhelyvitára beadott változatai elérhetők az iskola weboldalán: most még a Hírek, később a Disszertációk oldalon.

Szoftverfejlesztő mémek

IT mémek

IT mémekAz IT kockáknak speciális humorérzéke van. Nekünk külön kategóriákba sorolható mémek készülnek és persze magunk is gyártjuk időnként. Az alábbi összeállítást szabadon keresgélve a weben szedtem össze és csoportosítottam a szoftverfejlesztés, programozás ismert szakterületeihez, folyamataihoz kötődően. Nem fordítottam le angolról magyarra a szövegeket. Aki érti, úgyis érti. Aki nem, úgyis továbbgörget. Enjoy!

Alapelemek, ciklusok

Az algoritmusok alapvető építőelemeivel, egyben a strukturált programozás alapfogalmaival illik tisztában lenni. Ismerni kell ezek működését, egymásba ágyazásának lehetőségeit. Szekvencia, szelekció, iteráció. Időnként döntéseket is hozni kell. Néha úgy érezzük, hogy túl korán, néha pedig későn. Érezzünk rá, mikor jó. Sosem árt lezárni egy-egy blokkot és tudni jól egymásba ágyazni amit kell. Azért a metódusokkal csínján kell bánni.

IT mém 1

Tisztázni kell bizonyos dolgokat

Nem érthetünk mindent és persze nem érthetünk mindenhez. A dolgokat különböző szemüvegen át látjuk, hiszen eltérő tapasztalatokkal rendelkezünk. Persze hasznos, ha egy csoportban értjük egymást, vagy legalább egy valaki tisztában van az ügyfél igényével. J Például a webfejlesztés során el kell fogadni, hogy vannak látványos, azonnali élményt nyújtó változtatások (pl.: design), és hosszú távon megtérülő háttérmunkák (pl.: technológiai SEO).

IT mém 2

Tervezni is tudni kell(ene valakinek)

Azért nem árt a precíz, pontos, konkrét feladatspecifikáció. Mindez akár több szinten is megfogalmazva: fokozatosan közeledve az ügyfél bölcsészmondataitól a kockaságig. Hasznos, ha nem csak a határidő motivál. Nyilván a pénz is. 😉 Érdekek mindig ütköznek, de ezt is meg kell tanulni elfogadni/kezelni. Néha csupán az erősebb kutya esete áll fenn, néha a hatáskörig is megy a történet.

IT mém 3

Ne feledjük: mindenki mást gondol

Mivel a különböző kapcsolódó szakterületeken tevékenykedő szakemberek szókincse eltérő, így ezekből gyakori és tipikus félreértések születhetnek. Ha a fejlesztés hosszabb ideig tart, akkor menet közben is változhatnak – és változnak is 😉 – az igények. Célszerű lenne folyamatokban gondolkodni és feltenni némi empátiával azt a kérdést, hogy igazából mit is akar az ügyfél? Vajon milyen problémát szeretne megoldani, milyen folyamatot tenne könnyebbé a fejlesztendő/karbantartandó szoftverrel? Egy bizonyos szint felett az interdiszciplináris megközelítés elengedhetetlen. Visszacsatolás során kiderül(het), hogy az ügyfél hogyan használja a szoftvert. Lehet, hogy teljesen másképpen, mint ahogyan gondolnánk. Örök bölcsesség: a tervezésre fordított idő később mindig többszörösen megtérül.

IT mém 4

IT mém 5

Módszertanok

Előbb-utóbb eljön az a szint, ahol már a különböző módszertanok is megjelennek. Ezekhez is alkalmazkodni kell. Minden fejben kerül helyre. Ezek többnyire a folyamatokhoz, a napi/heti munka szervezéséhez/ütemezéséhez is kapcsolódnak.

IT mém 6

Amikor már végre kódolunk…

Sokféleképpen mérhető/értékelhető egy fejlesztő munkája. Nyilván nem kilóra, például a megírt forráskód sorainak számával. Persze egy komplex szempontrendszernek lehetnek/vannak kvalitatív és kvantitatív mutatói.

IT mém 7

… kiderül, hogy persze semmi sem könnyű

Sosem az számít, hogy milyen hatások érnek bennünket. Az a fontos, hogyan reagálunk ezekre. Semmi sem könnyű, de természetesen erről is különbözőképpen gondolkodunk. Helyén kell tudni kezelni a dolgokat és akkor minden fenntartható hosszú távon. A programozást elkezdeni sosem késő, vagy másképpen: nem lehet túl korán kezdeni? Mindez nézőpont kérdése.

IT mém 8

A tesztelés sem árt…

Legyünk tisztában a tesztelés alapjaival és folyamatával is. Ha lefuttatjuk még egyszer az összes tesztesetet, azzal biztosan nem rontunk el semmit. 😉

IT mém 9

… ahogyan némi dokumentáció sem

Sokan és sokszor nem szeretünk dokumentálni. Bárki bármit mond és tapasztal, a dokumentálás szükséges és hasznos. Ugye senki sem gondolta, hogy ebből a mém gyűjteményből Chuck Norris kimaradhat? 😉

IT mém 10

Többnyire mindez csoportmunkában zajlik

Tisztában kell lennünk a helyünkkel a csoportban: feladatkör, pozíció, felelősség, szerep, kommunikáció. Három fontos kulcsszó: konfliktuskezelés, időmenedzsment, érdekérvényesítés. És persze a hatékony csoportmunkához szükséges soft skillek is előtérbe kerülnek. Kevesek működnek alapból/ösztönösen jól együtt csoportban, a többségnek ezzel tudatosan foglalkoznia kell. Ne éljünk a tipikus csoportmunka hozzáállással: „megcsináltam”, „elrontottuk”. Ezzel megvolt a kötelező cicás kép, már triplán is. 😉

IT mém 11

Tudni kell tanulni is a programozást

A programozási nyelvek csupán eszközei annak, hogy amit kigondoltunk, megterveztünk, modelleztünk, azt megvalósítsuk és működjön asztali gépen, böngészőben, telefonon. Elveket, koncepciókat is meg kell érteni. Kihagyhatatlanok az alapvető algoritmusok, adatszerkezetek. Meg kell ugrani az objektumorientált paradigmát is. A funkcionális paradigma is egyre népszerűbb. Hasznos, ha a tanulás során el tudjuk fogadni a tapasztaltabbak véleményét, javaslatait. Többnyire elsőre nem alkotunk tökéleteset, de minden hibából tanulunk. Tudomásul kell venni: nincsenek átugorható lépcsőfokok. Egyszerűen kell egy kritikus tömegű önálló gyakorlás és utána jön a sikerélmény.

IT mém 12

Ha elszántad magadat és szoftverfejlesztést/programozást tanulnál Java nyelven, akkor jó helyen jársz. A Jelentkezés lapon követheted, mikor indulnak csoportjaink.

Szakmák Éjszakája 2020

Szakmák Éjszakája logo

Szakmák Éjszakája logoA Szak­mák Éj­sza­ká­ja ren­dez­vény­so­ro­zat 2016-ban in­dult Ma­gyar­or­szá­gon. 2019-ben 161 te­le­pü­lés 476 in­téz­mény hir­dette meg 4448 prog­ram­ját, amelye­ken a lá­to­ga­tók be­csült szá­ma 64071 volt. Sze­re­pel az eu­ró­pai jó gya­kor­la­tok gyűj­te­ményé­ben.

Ter­vez­tük, hogy az it-tanfolyam.hu csatlakozik – 2020-ban elő­ször – az or­szág leg­na­gyobb pálya­ori­en­tá­ci­ós ren­dez­vé­nyé­hez. Re­giszt­rál­tunk, készültünk rá, össze­állí­tottuk a prog­ra­mot, el­ké­szí­tettük az alábbi posz­tert és meg­hir­dettük a ren­dez­vényt.

Szakmák Éjszakája poszter

Magyarország Kormánya által 2020. március 11-én elrendelt, koronavírus okozta veszély­hely­zet­tel kapcsolatos intézkedések részeként március 12-től a felsőoktatási intézmények, 16-ától a köznevelési intézmények áttértek a digitális munkarendre, bezártak a színházak, mozik és elmaradt minden nagyobb létszámú rendezvény. Ezért március 20-án értesítettük az addig regisztrált résztvevőinket arról, hogy – tekintettel a körülményekre – április 3-án nem tartjuk meg ezt a rendezvényünket és egyben eltávolítottuk erről a weboldalról a regisztrációs űrlapot.

Ízelítő a meghirdetett programból

Bemutatjuk, hogy sok lottószelvénnyel fogadva hogyan alakulhatnak a találatok. Minden véletlenszerűen történik a programban. Az előállított szelvények sorszámozottak és legalább egy lottószámban különböznek egymástól. A Java program első változatában az alábbi eredményt kaphatjuk 10000 db lottószelvénnyel.

A Java program második változatában paraméterezhető a lottószelvények száma, előre tárolható a heti telitalálatos lottószelvény, illetve beállítható, hogy meddig folytatódjon a fogadás (például amíg nincs legalább 1 db négytalálatos lottószelvény, amíg legfeljebb 20 db kéttalálatos lottószelvény készül). A program időt is mér és többféle adatszerkezetet (tömb, generikus lista, generikus halmaz) is használ. Vizsgálhatjuk azt is, hogyan alakulnának az esélyeink, ha például biztosan tudnánk előre az egyik nyerőszámot az ötből.

Appmenedzsment és marketing meetup

hwsw logó

HWSW logo

2020. február 26-án este a HWSW szervezésében részt vettem az Appmenedzsment és marketing meetup-on az EPAM Rendezvényközpontban. Így hirdették meg az eseményt: „laza hangvételű délutáni rendezvény olyan szakembereknek, marketingeseknek és fejlesztőknek, akik az élesítés után is gondoznák és mérnék mobilalkalmazásukat, hiszen azok sikere elsősorban nem a fejlesztőkön, hanem a megfelelő appmenedzsmenten múlik”. Az utógondozás, karbantartás, továbbfejlesztés gyakorlatilag rövidebb-hosszabb ideig minden fejlesztő, fejlesztői csapat tevékenységeire igaz. Az eseményen négy darab 15 perces előadás hangzott el.

Az első előadó Szuhai Viktor volt, aki a Planet of the Apps-nál Mobile Product & Marketing Manager. A Letöltések bűvöletében: hogyan tereljünk forgalmat az alkalmazásunkba? című előadás annak a 3 fő oknak a kifejtésével kezdődött, amiért a cégek alkalmazásait nem használják az emberek:

  • van alkalmazás, de maga a cég sem tudja, hogy miért készült el a termék,
  • van jó alkalmazás, de elkészülését követően a cég nem követi, hogy mire és hogyan használják azt a felhasználók és a cég nem reagál a felhasználók visszajelzéseire,
  • hatástalan marketing aktivitások (úgy hirdetik a cégek az alkalmazásaikat, hogy a megtekintések számát vagy a kattintások számát mérik, pedig hasznosabb lenne a valós letöltések számát illetve a letöltést követő aktivitások számát mérni).

Elhangzott, hogy egy mobil alkalmazást használó értékesebb egy weboldal látogatójához viszonyítva, hiszen több ideig velünk marad. Ha sokáig használja az alkalmazást, követhető a tevékenysége. Ha kihasználjuk a push üzenetek lehetőségeit, akkor a termékünkből egy „sales gépezetet” készíthetünk. A legtöbb cégnél nincs mobil marketinges. Az előadó ezt követően saját külföldi – céges környezetben szerzett – tapasztalatairól számolt be. Alapvetően háromféle ügyfélszerzési csatornáról hallhattunk:

  • ingyenes csatornák: ASO, saját webes felületek,
  • fizetős tradícionális csatornák: Facebook, Google, Instagram,
  • alternatív csatornák: SearchAds, Appnetwork-ök, ösztönzött letöltések.

HWSW - Appmenedzsment és marketing meetup

A második előadást – Tervezéstől a riportolásig: mire figyelj a sikeres mobil app mérés érdekében? címmel – a Mito képviseletében Horváth Ádám és Gyöngyösi Balázs tartotta. Egy app életciklusához igazodóan áttekintették, hogy mit, mivel és hogyan érdemes mérni annak érdekében, hogy az alkalmazásunkat, illetve annak használatát megérthessük. A mobil alkalmazáspiacon lévő nagy verseny miatt szükséges, hogy a felhasználók érdeklődését folyamatosan fenntartsuk a mért adatok alapján. A webes analitika bevett gyakorlat (cookie és session alapon), a mobil appok esetén ez – még – kisebb szerepet kap (User ID alapon és itt a session azt jelenti, hogy előtérben van a telefonon a mobil app legalább 10 másodpercig és 30 másodperc után jár le a session). A főbb szempontok ezek voltak:

  • ügyfélszerzés (új és aktív user-ek száma, hogyan találják meg az appunkat),
  • elkötelezettség (tartós használat és/vagy lemorzsolódás),
  • eredmények/konverziók (mennyire sikerült elérnünk az üzleti céljainkat),
  • mérési tervezési folyamat lépései (üzleti célok egyértelmű definiálása, KPI és eszközök meghatározása, mérési stratégia kialakítása, implementáció és fenntartás).

Mindkét előadó hangsúlyosan kiemelte a különböző szoftverfejlesztéshez kötődő munkakörökben, beosztásokban, pozíciókban, szakterületeken dolgozó minden alkalmazott komplex, szerteágazó és hatékony együttműködésének fontosságát.

HWSW - Appmenedzsment és marketing meetup

A harmadik előadást Álmos Balázs tartotta a Planet of the Apps-tól Adatokból valóság, avagy hogyan hoznak nekem üzleti előnyt az adatok, hol térül meg az app-analitika? címmel. Kérdések felvetésével indult az előadás. Hogyan tartsuk meg azokat a felhasználókat, akik már letöltötték az appot? Mi az adatvagyon és az adathalom közötti markáns különbség? Miért szükségesek üzleti döntéseket támogató üzleti intelligencia alkalmazások? Vannak kérdéseink, amikre választ várunk az adatok elemzésekor? Mire lehet célozni az analitikát? Lehet termékfejlesztési indikátor, alkalmas marketing optimalizálásra, UX-es viselkedés optimalizálásra, stabilitás vizsgálatára, marketing kommunikáció hatékonyságának növelésére. Az egésznek csak akkor van értelme, ha mindenkinek érthető és átlátható a teljes folyamat/rendszer. Mitől függhet az app sikeressége? Alapvető cél az aktív felhasználók megszerzése, számuk növelése és megkötése/megtartása. Hasznos tippeket kaptunk az analitika felkészültségétől függően a felhasználói élmény fokozására, és az automatizálási stratégia (push kommunikációs stratégia) kialakítására.

HWSW - Appmenedzsment és marketing meetup

A negyedik előadó Dombi Soma volt a Product Factory képviseletében, aki Analitika sokoldalú felhasználása hiba detektálásra, rollout tervezésre, ux javításra, bevétel becslésre címmel gyakorlati megközelítésű prezentációt tartott. Egy esettanulmányt ismertetett, amiből kiderült, hogyan javítottak az egyik alkalmazásuk felhasználói élményén az általuk mért adatok alapján. A korábbi elméleti és összefoglaló jellegű előadás zárásaként kifejezetten hasznos volt látni a konkrét mérési eredményeket, illetve hallani a megvalósítások technológiai trükkjeit (például PDF fájlok oldalainak képként való kezelése, pufferelése, sebesség optimalizálása…).

HWSW - Appmenedzsment és marketing meetup

A szervezők utólag publikálták a rendezvény prezentációit, fényképgalériát és két előadásról videót.