Nemzetközi IT-s nőnap

nemzetközi nőnap logóA nemzetközi nőnap (március 8.) alkalmából olyan nőkre emlékezünk, akik maradandót alkottak a számítástechnika, informatika, szoftverfejlesztés, programozás területén. A válogatás alapját a Women in computing gyűjtemény adta. A lista természetesen nem teljes, ezért érdemes tovább böngészni a témában.

 

Ada LovelaceAda Lovelace (1815-1852, angol matematikus) leírást készített a Babbage-féle analitikai gépéhez. Valószínűsíthető, hogy ehhez a géphez programokat is készített (pl.: a Bernoulli-számok kiszámításának algoritmusát, 1843-ban), így az első programozónak tekinthető.

 

Edith ClarkeEdith Clarke (1883-1959, amerikai villamosmérnök) feltalálta a Clarke számológépet 1921-ben – 10-szer gyorsabban oldaná meg az egyenleteket a korábbi módszereknél –, amely villamos áramot, feszültséget és impedanciát tartalmazó egyenleteket oldott meg az erőátviteli vezetékekben.

 

Hedy LamarrHedy Lamarr (1914-2000, osztrák feltaláló) torpedók irányítási problémáival foglakozott és zavarásuk ellen kidolgozott egy lyukszalag segítségével működő gyorsan váltakozó frekvenciát az adónál és a vevőnél egyaránt (titkos kommunikációs rendszer, 1940).

 

Joan ClarkeJoan Clarke (1917-1996, angol kriptográfus) bekerült Alan Turing csapatába, ahol matematikusok, kódfejtők és titkos ügynökök dolgoztak azon a II. világháború idején, hogy megfejtsék az akkor használt (többedik generációs) német Enigma gép által küldött titkos üzeneteket.

 

Betty HolbertonBetty Holberton (1917-2001, amerikai számítástechnikus) egyike volt az ENIAC első, az első általános célú elektronikus digitális számítógép programozóinak 1946-ban és feltalálta a töréspontokat a számítógépes hibakeresés (debugging).

 

Grace Murray HopperGrace Murray Hopper (1906-1992, amerikai matematikus) készítette az első fordítóprogramot (compiler) 1952-ben. Felvázolta a számítógéptől független programozási nyelv ötletét (amiből később megszületett a COBOL 3. generációs programozási nyelv). Neki köszönhetjük a hibakeresés (debugging) kifejezés elterjesztését.

 

Erna Schneider HooverErna Schneider Hoover (1926-, amerikai matematikus) olyan számítógépes telefonos kapcsolási módszert talált fel 1954-ben, amely a call center forgalom nyomon követésével (prioritások meghatározásával) megakadályozta a rendszer túlterhelését.

 

Jean E. SammetJean E. Sammet (1928-2017, amerikai számítástechnikus) az IBM-nél dolgozott és 1962-ben kifejlesztette a FORMAC programozási nyelvet. Tanulmányozta, hogyan lehetne használni programozási nyelvként a korlátozott angolt – mint természetes nyelvet – matematikai programokban.

 

Mary Kenneth KellerMary Kenneth Keller (1913-1985, amerikai számítógép-úttörő) részt vett a BASIC programozási nyelv létrehozásában (1964), számos eljárást és függvényt specifikált. Ő volt az első nő, aki PhD tudományos fokozatot szerzett az informatika területén az USA-ban.

 

Margaret HamiltonMargaret Hamilton (1936-, amerikai számítástechnikus, rendszermérnök) alkotta meg a szoftverfejlesztés fogalmát. Az MIT-n azt a labort vezette, amelyik fedélzeti repülési szoftvert fejlesztett a NASA Apollo űrprogramhoz, a Hold misszióihoz az 1960-as években.

 

Karen Spärck JonesKaren Spärck Jones (1935-2007, brit számítógép-kutató) kidolgozta az IDF koncepciót (inverse document frequency) 1972-ben, amelyen ma is alapszik a keresőmotorok működése. Erősen kampányolt azért, hogy minél több nő foglalkozzon számítástechnikával.

 

Radia PerlmanRadia Perlman (1951-, amerikai programozó és hálózati mérnök) – az „internet anyja” – megalkotta az STP protokollt 1985-ben, amely alapvető a hálózati kommunikáció megvalósításában, ezzel nagymértékben hozzájárult a hálózatok szabványosításához, valamint kifejlesztette a LOGO programozási nyelv gyermekbarát változatát TORTIS néven 1974-ben.

 

Sophie WilsonSophie Wilson (1957-, brit számítógéptudós) megtervezte az Acorn mikroszámítógépet 1979-ben, és kifejlesztette az ARM processzorok első generációjának utasításkészletét 1985-ben. Korunk mobil eszközei szinte kizárólag ARM technológiára épülnek.

 

Roberta WilliamsRoberta Williams (1953-, amerikai videójáték-tervező) az 1980-as években a PC-s játékok tervezésének egyik meghatározó egyénisége. Munkássága a Sierra Entertainment céghez kötődik, ahol az első grafikus kalandjáték, illetve az első színes grafikájú játék is elkészült.

 

Frances AllenFrances Allen (1932-, amerikai számítógéptudós) szakterülete a számítógépes fordítóprogramokhoz, program(kód) optimalizáláshoz és párhuzamosításukhoz kötődött az IBM-nél. 2006-ban első nőként kapott Turing-díjat.

 

Rólunk mondták, rólunk írták

VéleményekRendszeresen megkérdezzük hallgatóink véleményét tananyagunkról, tematikáról, módszertanról, oktatóinkról, szervezésünkről, helyszínről (és persze minden egyébről is). A visszajelzések fontosak számunkra, és figyelembe is vesszük ezeket munkafolyamataink és kommunikációnk során.

Előfordult, hogy továbbfejlesztettünk egy korábbi feladatot (adtunk újabb specifikációt és másik megoldást is), hivatkoztunk további tutorial-okra, a csoport kérésére változtattunk az időrenden, a Skype konzultációk és/vagy a tesztek időpontjain, tantermet cseréltünk…

Az alábbiakban idéztem néhány véleményt, visszajelzést: rólunk mondták, rólunk írták. Próbáltam csoportosítani, kategorizálni – amennyire lehetett:

  • „A képzés szakmai színvonalát megfelelőnek találom. A gyakorló feladatok és a házi feladatok között is van mindenféle, könnyebb és nehezebb is. Tág határok között mozognak a lehetőségek. Ha kérdeztem, mindig olyan választ kaptam, ami releváns volt és az adott feladat megoldásához hasznos volt.”
  • „Először nem értettem, hogy miért oldjuk meg többször is ugyanazt a feladatot. Aztán rájöttem, hogy valami mindig megváltozott: paraméter, konkrét és általános megoldás, módszer, adatszerkezet, feldolgozás módja, konvertálás. Szembesültem azzal is, hogy mennyire figyelmesen kell értelmezni a specifikációt.”
  • „A képzés könyve jól felépített és az alapoktól magyaráz. A legjobban az tetszett benne, hogy fokozatosan haladt és mindig csak az addigi fejezetekben lévő tudást feltételezve jöttek a gyakorló feladatok. Ha valamit nem értettem, mindig kiderült, hol és mi maradt ki. (Megjegyzés: az említett könyv a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyam tankönyve: Programozás Java nyelven).”
  • „Látszik, hogy sok-sok korábbi visszajelzés (is) beépült a tanfolyamba. Ütemezés, helyszín, új ötletek, példák. Hasznos a karriermenedzsmentes és soft skill anyag is.”
  • „Hasznos, hogy a tananyag magyar és angol nyelvű dolgokat is tartalmaz, hivatkozik kezdő (áttekintő jellegű) anyagokra és haladó BSc/MSc tankönyvek idevágó fejezeteire, szabványokra, ajánlásokra, tutorialokra is.”

  • „Olyan újdonságról is beszéltünk a képzésen, ami 3 héttel korábban került bele a JDK-ba.”
  • „Aki összerakta az anyagot, képben van azzal, milyen tudással vesznek fel a cégek junior fejlesztőket.”
  • „Korszerű a tematika. Sok újdonság van benne az újabb Java verziókról is.”
  • „A Java EE tematika kulcsszavai visszaköszönnek az álláshirdetések elvárásainak listájában.”
  • „Az elmélet és gyakorlat aránya megfelelő. Nincsenek hosszú ppt-k (illetve vannak, de több körben adagolva) és sok-sok feladatmegoldás van, különböző szinten: szintaktika, elemzés, OO modellezés, eltérő algoritmusok és adatszerkezetek.”

  • „Hasznos, hogy a házikhoz van videós megoldás, mert meg tudom nézni, hol akadtam el. Olyan is volt, hogy a videóban elhangzott, hogy ezt-azt többféleképpen is meg lehet oldani: a, b, c. Ha az a-t választod, akkor két lépés múlva akadsz el. Ha a b-t, akkor atipikus megoldást csinálsz, de működni fog. Ha a c-t, akkor az Oracle ajánlása szerint dolgozol. Persze ösztönösen az a-t akartam csinálni, de ellenőriztem és így nem dolgoztam feleslegesen, hanem áttértem a c-re.”
  • „Volt a csoportban olyan, aki már tanult régebben Pascalt. Sándor elmondta, hogy előzetes tapasztalat esetén mindig csinál összehasonlításokat és ad kereszthivatkozásokat, ami mindenkinek hasznos. Akinek most új a téma, annak világos lesz, hogy másképp is lehet, aki már tanult ilyet, az egy kulcsszóból vagy félszavakból is megerősítést kap. Milyen jó lett volna így tanulni korábban is!”
  • „Mindig tudtuk, hogy mit, miért, hogyan és miért éppen úgy csinálunk.”
  • „Elkaptam a fonalat és már tudok úgy gondolkodni, ahogyan ehhez a szakmához kell. Nem volt könnyű, de úgy érzem sikerült.”
  • „Elmondtátok, hogy közös kódolás közben miért nem lineárisan írjátok a forráskódot. Értékes infó volt, mert addig önállóan nem jutottam el a felismerésig, hogy ez a módszer milyen praktikus.”
  • „A tananyag elemei úgy épülnek egymásra, hogy mindenből minden logikusan következik és lehet visszafelé is hivatkozni. Én is tanár vagyok – igaz fizika szakos –, így ráéreztem a módszertan elemeire a tematikában és ez a tudatosság a mintafeladatoknál és a gyakorló feladatoknál is jelen van. Sőt még a Pólya-féle modellre is ráismertem a problémamegoldás során.”

  • „Az oktatók nagyon tudatosak. Jól tudják, mit és hogyan akarnak elérni és mi lesz majd később hasznos az állásinterjún, ill. az életben.”
  • „Az oktatók (Sándor és Borisz) nagyon felkészültek, magabiztosak. Érződött a sok éves szakmai tapasztalat és a rutin.”
  • „Sokszor kérdeztünk az órákon és láttam, hogy Sándor szinte előre tudja, hogy mit fogunk kérdezni.”
  • „Én a 32. csoportban voltam, mégis türelmes hozzáállást tapasztaltam.”
  • „Minden alkalmat kérdésekkel kezdtünk. Ebből jól látszott, hogy ki hol tart és mire kell visszatérni. A vége felé már rá is játszottunk: vajon tudunk olyat kérdezni, amire Borisz vagy Sándor kapásból nem tudja a választ. Nem tudtunk.”
  • „Sándort idézve: „egy informatikus/szoftverfejlesztő sosem adja fel”. Olyan nincs. Legfeljebb holnap helyett holnaputánra készül el a szoftver, de elkészül és működik.”
  • „A legütősebb mondat egy összetettebb UML ábra elemzésénél hangzott el: „el kell igazodnunk az általunk teremtett világban”. Ekkor értettem meg, hogy mi döntjük el, hogy valamiről milyen adatokat tárolunk és azokkal mi fog történni.”
  • „Hihetetlen a lelkesedésük, pedig tizenéve csinálják.”

  • „Hosszú OKJ képzésre nincs időm, mert dolgozom. Mindenképpen munka mellett elvégezhető tanfolyamot kerestem, ezért választottalak benneteket.”
  • „Azért jelentkeztem a Java SE képzésre, mert kutató vagyok, és így sok-sok adatot kell elemeznem. Jönnek mindenfelől: mérek műszerekkel, letöltök referenciaadatokat, hasonlítom szabványokhoz és sokféle file-t fel kell dolgoznom. Megismertük az adatfeldolgozó algoritmusokat, a szöveges file-okat, XLS-t is. Írtam ezekhez értelmezőt, konvertálót és a csoportban másnak is jól jött.”
  • „Ausztriából ingáztam vissza Java-t tanulni, de úgy érzem megérte.”
  • „Jogászként dolgozom és írni szeretnék magamnak egy nyilvántartó szoftvert.”
  • „Közgazdászként karriert váltok és banki informatikai rendszer karbantartását, továbbfejlesztését szeretném végezni a jövőben szoftverfejlesztőként, projektmenedzserként.”
  • „Könyvelőként 15 év után kiégtem és karriert váltanék. Úgy érzem, a fejlesztés nekem való.”
  • „Elértem a célomat. 4 hónap alatt kaptam egy külföldön is használható, konvertálható tudást és így a nyáron költözünk is a párommal Kanadába. Tanítói végzettséggel ott nem tudnék érvényesülni. Mivel az angol jól megy, így bátran jelentkezem majd junior programozói pozícióba.”
  • „Szuper volt, de tőlem ez nagyon távol áll. Bele akartam látni egy kicsit, miről is szól a programozás. Inkább CMS alapú weblapok szerkesztésével fogok foglalkozni a jövőben. Most már érteni fogom, hogy miről beszél majd a fejlesztő, ha marketingesként feladatot adok neki.”
  • „Tetszett az SE tanfolyam, ezért jelentkeztem az EE-re is. Még nincs vége, de már érzem, hogy már mennyi mindent tudok és persze mennyi mindent még nem.”

  • „Rugalmasak voltatok a szervezésnél. Jópofa volt, hogy egyszer előre megkaptunk 3 pici feladatot, ami a vasárnapi harangozás időtartamára készült, mert éppen nem volt másik szabad terem. Jó volt, hogy mindig előre egyeztettük az órák, Skype, tesztek időpontjait és nem volt gond egy-egy ünnep vagy ledolgozós szombat.”
  • „Először úgy gondoltuk (meg is szavaztuk), hogy jó lesz a csoportnak a heti két alkalom, keddenként és szerdánként. A 3. hét után átszerveztük, mert többen is szóltak, hogy „nem kapnak levegőt”. Ki is hagytunk egy hetet. Jó volt ez a rugalmasság és nem volt kőbe vésve az órarend.”
  • „Jó, hogy tudtunk hétvégén délelőttre is Skype időpontokat tenni, mert én például nem tudtam volna már koncentrálni, ha hétköznapon munka után este lett volna.”
  • „A korábbi tanfolyamon Dropbox mappát használtatok. Az új tanfolyamon sokkal jobb az ILIAS.”
  • „Mindig minden úgy történik, ahogyan megbeszéljük.”
  • „Jó hangulatúak voltak az órák. Mintha nem is tanfolyamon, hanem egy munkahelyen dolgoztunk volna kis csoportban. Ötleteltünk, megbeszéltük, közösen terveztünk.”

  • „A helyszín jól megközelíthető, de parkolni izgalmas a környéken. Érdemes figyelni, mert valami útfelújítás, építkezés, lezárás, terelés állandóan van valahol „epszilon sugarú környezetben, ahol epszilon alig nagyobb 3,14 méternél”. :-)”
  • „Olyan rendesek voltak a tantermesek, hogy a szombati felvonulás közben (megjegyzés: a Váci utca igen zajos volt) az ebédszünetben adtak egy másik termet az épület belső, csendes részében.”
  • „Az SE tanfolyamon még a Piarista Gimnáziumban voltak az órák és ott macerás volt a WiFi. Az EE képzés már átkerült a Pannon Kincstárba, ami sokkal jobb hely.”

  • „A Java SE tanfolyam után az EE jóval nehezebb volt. Olyan, mintha az A jogsi után az összes többi kategóriát is megszereztük volna.”
  • „Örülök, hogy elindítottátok a blogon az interjúsorozatot IT karrier témában. Ránézek majd minden hónapban.”
  • „A weboldal, a blog, az ILIAS-os tananyag mind-mind igényes és profi munka.”
  • „Sokat kell az órákon kívül is foglalkozni az anyaggal. Sok időt vesz igénybe a felkészülés két alkalom között a tesztre, illetve megoldani a kódolási feladatokat. A sikerélmény csak sok gyakorlással jön el.”
  • „A mikroközösségemben én vagyok a kocka. Az Agymenőkben Leonard azt mondja: „Sheldon, nem is vagy annyira kocka, inkább téglatest”. A csoportban voltak még nálam is kockábbak. Nem is egy. :-)”
  • „Könnyebb annak a programozás, aki jobb volt matekból, de azért nekem is ment.”
  • „Ravasz ez az ILIAS. Ha kitöltök egy tesztet, utólag mindig megmutatja, mi volt a helyes (mit kellett volna), de ezt is időkorlátosan teszi.”
  • „Korábban azt gondoltam, hogy a programozás one-men-show. A SCRUM tréningen és a vizsgafeladat megoldásánál tapasztaltam meg, hogy a programozók mennyire csapatjátékosok.”
  • „Hasznos, hogy a FB csoportban értesítést küldtök IT-s rendezvényekről. Elkezdtem járni a HWSW eseményeire.”

 

(A blog bejegyzést frissítettem, kiegészítettem a következő időpontokban:
2019. március 9., június 4.)

Híres idézetek

hires_idezetekHí­res idé­ze­te­ket min­dig ér­de­mes fi­gye­lem­mel kí­sér­ni és hasz­nos né­ha el­gon­dol­kod­ni is eze­ken. Az alábbi­ak­ban prog­ra­mo­zás­hoz, szoft­ver­fej­lesz­tés­hez, illet­ve in­for­ma­ti­ká­hoz kö­tő­dő­en gyűj­töt­tem össze 12 idé­ze­tet. A hí­res em­be­rek kö­zött van­nak mér­nö­kök, ma­te­ma­ti­ku­sok, ku­ta­tók, akik prog­ra­mo­zá­si nyel­ve­ket al­kot­tak, akik hard­vert ter­vez­tek, cé­get ala­pí­tot­tak, akik in­for­ma­ti­kus­ként dol­goz­tak/dol­goz­nak. További idé­ze­te­ket szí­ve­sen fo­ga­dok.

„Tévedés azt hinni, hogy egy komplex rendszerhez tervezők és programozók hada szükségeltetik. Egy olyan rendszert, melyet teljesen vagy jelentős mértékig nem ért meg egyetlen személy, valószínűleg nem kell megépíteni.”

Niklaus Wirth (1934-), számítástudománnyal foglalkozó svájci matematikus, informatikus, a Pascal programozási nyelv tervezője és fejlesztője

„Amikor kommentárokat olvasok javaslatokról, hogy a C nyelvnek merre kellene haladnia, gyakran visszagondolok a múltra és hálát adok, hogy nem a széleskörű nyilvánosság tanácsait figyelembe véve végeztük a fejlesztését.”

Dennis M. Ritchie (1941-2011), amerikai számítógéptudós, a C programozási nyelv tervezője

„Szeretném látni, hogy a Perl-t használók kreatívan ragasztják össze a dolgokat, nem csak technikailag, hanem társadalmilag is.”

Larry Wall (1951-), amerikai programozó, a Perl programozási nyelv alkotója

„Ha a Java-n kívül más nyelvet választanék, akkor az a Scala lenne.”

James Gosling (1954-), kanadai számítógéptudós, a Java programozási nyelv atyja

„Tulajdonképpen utálom a programozást, de szeretek problémákat megoldani.”

Rasmus Lerdorf (1968-), dán-kanadai programozó, a PHP programozási nyelv tervezője

„Az emberek úgy gondolják, hogy a számítástechnika a zsenik művészete, de a valóság az ellenkezője: sokan csinálnak olyan dolgokat, amelyek egymásra épülnek, mint mini kövekből a fal.”

Donald E. Knuth (1938-), amerikai matematikus, az algoritmuselemzés atyja

„Az objektumorientált programozás egy rendkívül rossz ötlet, amely csak Kaliforniából származhatott.”

Edsger W. Dijkstra (1930-2002), holland matematikus, informatikus, a strukturált programozás fogalmának bevezetője

„A programozás ma a gyémántbányászat ellentéte. A gyémántbányászatban rengeteg szennyeződést ásunk ki, hogy egy kis értéket találjunk. A programozásnál az értékkel kezdünk, majd eltemetjük azt egy csomó szennyeződésbe.”

Charles Simonyi (1948-), magyar származású, USA-ban élő szoftverfejlesztő, az objektumorientált programozás bevezetője a Microsoftnál

„A szoftver egy nagyszerű kombináció a művészet és a mérnöki munka között.”

Bill Gates (1955-), amerikai szoftverfejlesztő, a Microsoft cég társalapítója

„Egész életemben olyan számítógépeket terveztem, amelyeket soha nem tudtam megépíteni.”

Steve Wozniak (1950-), amerikai elektromérnök, az Apple Computer cég társalapítója

„Néhányan amiatt aggódnak, hogy a mesterséges intelligencia elgyengít bennünket, de bárkinek – józan ésszel gondolkodva – alsóbbrendűségi komplexusa kellene, hogy legyen mindig, amikor egy virágra néz.”

Alan Kay (1940-), amerikai számítógéptudós, az objektumorientált programozás és a grafikus felhasználói felület koncepcióinak úttörője

„Ha egy gép várhatóan tévedhetetlen, akkor nem is lehet intelligens.”

Alan Turing (1912-1954), brit matematikus, a Turing-gép fogalmának megalkotója

Hogyan értékeljük az online vizsgafeladatot?

Tanfolyamaink követelményeinek teljesítéséhez több online tesztet kell kitölteni és egy komplex, online vizsgafeladatot kell megoldani.

A feladatspecifikáció mindig részletes, maximum 1 db A4-es oldal terjedelmű, folyó szövegben felsorolásokat is tartalmaz és szándékosan nincsenek benne ábrák. Törekszünk az egyértelmű megfogalmazása, de hagyunk mozgásteret egyéni értelmezésre is, amit – megfelelő indoklással – elfogadhatunk. Az online vizsgafeladat megoldásához bármilyen segédeszközt lehet használni.

Az online vizsgafeladat megoldásának tervezésére, implementálására, tesztelésére és dokumentálására és határidőre való feltöltésére körülbelül egy hét áll rendelkezésre. Közben online konzultációt biztosítunk, ahol megbeszéljük az ezzel kapcsolatos kérdéseket és rávezető (nem konkrét) segítséget biztosítunk.

vizsgafeladat értékelése

Figyelembe vett szempontok az online vizsgafeladat értékelése során

  • Objektumorientált szemléletmód alkalmazása
  • MVC architektúrális tervezési minta alkalmazása
  • Logikus MVC szeparáció
  • Egyértelműen elhatárolódó felelősségi kör: a modell, a nézet és a vezérlő azt és csak azt oldja meg, amit, ahogyan, amikor, ahányszor kell
  • Adatbázis-kapcsolatért felelős rész szeparációja
  • Vezérlésért felelős rész szeparációja
  • Megjelenítésért felelős rész szeparációja
  • MVC kommunikációs irányok betartása, megfelelő adatkonverzió
  • Szükség esetén singleton és factory típusú tervezési minta alkalmazása
  • Adatbázis-kapcsolat megfelelő menedzselése, nyitás, zárás, kivételkezelés
  • Szükséges adatbázis-karbantartó (CRUD) művelek megfelelő megvalósítása
  • Specifikáció pontos értelmezése
  • Specifikáció pontos megvalósítása
  • Specifikáció alapján tesztelés megvalósítása
  • Megfelelő GUI komponensek alkalmazása, elhelyezése, paraméterezése, kommuniká­ciója, eseménykezelése
  • Adatbázis olvasása során a keletkező eredménytábla és/vagy kivételobjektum megfelelően jut el a nézet réteghez
  • Modellvezérelt fejlesztés elveinek alkalmazása
  • Szükség esetén POJO és ezek adatszerkezeteinek konstrukciós és szelekciós műve­letei
  • Eseménykezelés logikus működésének megtervezése és megvalósítása
  • Extrém tesztadatokkal való hibakeresés, tesztelés
  • Felesleges forráskód-részletek nincsenek
  • Szintaktikai és/vagy szemantikai hibák nincsenek (Java, SQL, HQL oldalon egyaránt)
  • Projekt megfelelő elnevezése és szerkezete
  • Logikus és konvencióknak megfelelő elnevezések következetes alkalmazása
  • Algoritmusban, folyamatokban, saját modellekben való eligazodás, alkalmazkodás ké­pessége, ezek szintjei és megvalósulása
  • Szükséges programozási tételek felismerése, megvalósításuk, összeépítésük
  • Logikus gondolkodás és feladatmegoldás szintjei és alkalmazásuk
  • Hatékonysági szempontok ismerete és alkalmazása

Az online vizsgafeladatot – a tanfolyamot záró 53-56. óra: Összefoglalás alkalommal – közösen, részletesen meg is beszéljük: lépések, rétegek, funkciók, ellenőrzési/tesztelési lehetőségek, hibakeresés, tipikus problémák a megoldás során.

vizsgafeladat értékelése