Murphy törvénykönyve – görbe tükör IT szemmel

Arthur Bloch népszerű könyvéből gyűjtögettem néhány szösszenetet. Biztosan sokaknak ismerős. A címe: Murphy törvénykönyve, avagy miért romlik el minden? A gondolatokat itt-ott kiegészítettem a programozásra, szoftverfejlesztésre jellemző szemléletmóddal. Ezt a blog bejegyzést április 1-jén tesszük közzé. Nem véletlenül. 🙂 Az alap Murphy-törvényből induljunk ki: „Ami el tud romlani, az el is romlik.” Következzen 13+1 bölcsesség.

„Semmi sem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik.” Pláne, ha az ügyfél úgy gondolja, hogy ezt az apróságot bizony 4 perc alatt megoldja egy ügyes fejlesztő.

„Minden több időt vesz igénybe, mint gondolnád.” Ha csak egy paraméter típusát változtatod meg egy metódusban, akkor az biztos, hogy lavinát indít és a forráskódban sok helyen kell módosítanod.

„Ha többféle dolog is elromolhat, biztos, hogy az romlik el közülük, amelyik a legnagyobb kárt okozza.” Elegendő belegondolni abba, hogy egy WordPress-ben lehet bármennyi bővítményed, amik általában gond nélkül frissülnek, de egy apró PHP frissítéstől összedől az egész weboldal.

„Ha rájöttél, hogy egy művelet négyféle módon mondhat csődöt, s mindegyiket kivéded, menten fellép az ötödik.” Hiába készülsz fel minden input adatra, billentyűzet- és egéreseményből adódó problémára. Egy webes űrlap esetén, egy macska mindig átfuthat a billentyűzeten. Teljesen váratlanul.

„Semmit sem lehet a kétbalkezesek ellen bebiztosítani, mert a kétbalkezesek rendkívül találékonyak.” Egy tesztelő mindig tud olyan tesztesetet produkálni, amire senki sem gondolt korábban a tervezésnél, megvalósításnál, dokumentálásnál. Bár egy kicsit sántít ez a gondolat, mert egy tesztelő messze nem kétbalkezes, hanem tudatosan csinálja, amit csinál. Legalábbis remélem.

„Ha javulni látod a dolgokat, akkor valami fölött elsiklottál.” Amikor azt érzed, hogy ez a sprint végre most elkészül határidőre, akkor az utolsó napon, órában, percben tutira borul valami.

„Ha egyszer összekutyulódott valami, a kijavítására tett minden kísérlet csak rontani fog rajta.” Pláne, hogy mindenhol, még a jól megtervezett osztálykönyvtárakban is van legalább egy leggyengébb láncszem.

„Amit ember összerakott, előbb-utóbb szétesik.” Amikor azt gondoljuk, hogy egy jó dátumkezelő funkciót kiválóan megterveztünk, rommá teszteltünk, akkor bezzeg nem 3,9 év múlva jön egy szökőév…

„Egy esemény előfordulásának valószínűsége fordítottan arányos bekövetkezésének kívánatosságával.” Azt kár feltételezni, hogy a jogszabályok, végrehajtási rendeletek ritkán változnak. Pedig gyakran építünk sok-sok funkciót ezekre építve szinte bármilyen szoftverben, webáruházban.

„Nyomás alatt a dolgok tovább rosszabbodnak.” Pedig kipróbáltuk az legkritikusabb adatbázis táblát 1000 db tesztadattal, de arra nem számítottunk, hogy élesben napi 500 rekord kerül bele és ugye előbb-utóbb eljön a havi zárás annyi adattal, amire nem készültünk fel. Ugyanilyen, ha nem skálázható webtárhelyen futó WordPress-re irányítunk intenzív marketingkampánnyal sok-sok látogatót és akkor egyszer csak összeomlik a weboldal a váratlan nagy terhelés alatt.

„Ha n számú alkatrészre van szükség, éppen n-1 van raktáron.” Ez – főleg – akkor (is) igaz, ha egy SCRUM csapatban az alkatrészt kollégának tekintjük. Még szűkebb keresztmetszet, hogy legyen releváns tapasztalata is az aktuális problémához és éppen érjen is rá. És persze ne holnap menjen el a konkurenciához/külföldre dolgozni f+1 fizetésért és ne holnapután üsse el a villamos.

„Legjobban azzal ébreszthetsz magadban új gondolatokat, ha leragasztasz egy levelet.” Korszerűsítve és adaptálva a gondolatot: miután lenyomtad a Deploy gombot egy webalkalmazás aktuális változatának publikálásához, akkor biztosan eszedbe jut, hogy mit kellett volna még beletervezni, fejleszteni a szoftver aktuális verziójába. Nem baj, hamarosan kiadjuk majd a következő frissítést is.

Eddig volt 13 bölcsesség. Azzal akartam zárni, hogy a +1-edik bölcsesség elromlott, hiszen biztosan erre is érvényes a Murphy-törvény, de inkább írok még egyet. Még jó, hogy „Murphy optimista volt”. 🙂 Ez a szerencsénk. Mi lenne velünk, ha pesszimista lett volna? 🙂

Programozd a jövőd! – IT a jövőd

A GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 „Programozd a jövőd!” projekt célja volt, hogy a nemzetgazdasági szempontból egyre jelentősebb informatikai ágazatban minél több diplomás fiatal kezdje meg pályafutását.

Kiemelt feladata volt a munkaerő-kínálat fejlesztése, a felsőoktatási informatikai kompetenciafejlesztés és a képzés támogatása, valamint, hogy a képzési rendszer a gazdasági szereplők igényeinek megfelelő piacképest tudást nyújtson.

Arra került a fókusz, hogy az egyetemi hallgatók megismerhessék az információs-kommunikációs technológiai (IKT) vállalkozások által alkalmazott technológiákat.

A Programozd a jövőd! projekt pillérei

  • I. pillér – Az informatikai oktatás megújítását támogató tudásbázis kialakítása
    Olyan kutatás, felmérés és adatgyűjtés valósult meg, amely lehetővé tette az informatikai munkaerő-piaci igények feltérképezését és a beavatkozások tervezését nemzetközi és hazai jó gyakorlatok feltárásán keresztül.
  • II. pillér – A képző intézmények és a környezetükben működő IKT vállalkozások közötti együttműködések fejlesztése
    Vállalati együttműködések valósultak meg felsőoktatási intézmények bevonásával, amelyek növelték a képzések munkaerő-piaci relevanciáját.
  • III. pillér – Az informatikai szakmák társadalmi-gazdasági elismertségének és népszerűségének növelése
    A középiskolásokat célzó motivációs akciók valósultak meg, amelyek az informatikai szakmák bemutatásán keresztül elősegítették a pályaorientációt a pályaválasztást.
  • IV. pillér – Kommunikációs tevékenységek megvalósítása
    Megvalósultak a projekt tevékenységeit támogató kommunikációs kampányok, amelyek fő célja volt a társadalmi szemléletformálás, a digitalizáció népszerűsítése.
  • V. pillér – IT pályára terelést segítő digitális élményközpontok létrehozása
    Olyan digitális élmény központok kerültek kialakításra, amelyek a diákok, családok számára az IT szakma élményszerű bemutatását szolgálta.

A projekt megvalósulása

A projekt a foglalkoztatás és a gazdaság bővítését kívánta elősegíteni a munkaerő-piaci szempontból releváns informatikai végzettséggel rendelkezők számának növelésével és szaktudásuk minőségének fejlesztésével. Közvetlen célja volt a gazdasági szereplők által meghatározott munkaerő-piaci illeszkedési problémák okait feltáró és kezelő javaslatok kidolgozása és pilot programok lebonyolítása együttműködésben a gazdasági és munkaerő-piaci szereplőkkel, a vállalkozások és a képző intézmények közötti együttműködések fejlesztése, valamint az informatikai szakmák vonzerejének, társadalmi-gazdasági elismertségének növelése.

A KIFÜ, az ITM és az IVSZ voltak a projekt megvalósítói. Célcsoportjaiba az IKT vállalkozások, a felsőoktatási és közoktatási intézmények, az oktatásban érintett szervezetek, illetve az oktatási intézmények tanulói és szüleik tartoztak. 2016 szeptemberben indult és 2023 februárban zárult le a projekt, amely során 21 egyetemmel alakult ki együttműködés, valamint számos kisebb vállalkozással és nagyobb vállalattal is.

Adódott lehetőség Microsoft, Oracle, ULX, SAP tananyagokhoz való hozzáférésre és vizsga voucherekre többféle, elismert MTA és MCP szinten, valamint releváns szakmai gyakorlat megszerzésére is. Az IKT vállalkozások, vagy IKT vállalkozásban dolgozó szakemberek jelezhették részvételi szándékukat vendégoktatásokat szervező cégek felé.

A felsőoktatási intézményeknek lehetőségük volt kiválasztani a vendégoktatás tartására jelentkező személyek/cégek közül a számukra érdekes témában előadó leendő vendégoktatókat.

Az it-tanfolyam.hu részvétele

Az it-tanfolyam.hu oktatói bekapcsolódtak a Programozd a jövőd! projektbe. Ennek keretében:

  • 2 felsőoktatási intézményben vettünk részt a projekt pilot fázisában (2016-2017),
  • 12 vendégelőadást tartottunk 5 felsőoktatási intézményben Java programozás, Ipar 4.0 digitalizáció és mesterséges intelligencia, Funkcionális programozás, Tervezési minták címmel és témakörökben (2017-2022),
  • 47 pályaorientációs előadást tartottunk 34 középiskolában az IT a jövőd! – A Tiéd a pálya! előadás sorozathoz kötődően országszerte (2018-2023),
  • tanfolyamaink hallgatói számára évente offline vagy online rendezvényt szerveztünk, amelyeken sok-sok ismeretterjesztő előadást és laborgyakorlatot tartottunk (2018-2022),
  • tanfolyamaink hallgatóival és gyermekeikkel 6 alkalommal látogattunk meg digitális élményközpontokat (2018-2020),
  • karrierváltó hallgatóink gyermekei 4 alkalommal részt vettek az élményközpontok nyári táborain, ahol mi is tartottunk előadásokat (2019, 2021-2022),
  • mindent precízen dokumentáltunk a projekt követelményeinek megfelelően, valamint
  • oktatóink 14 szakmai vizsgát szereztek (2017, 2019-2021).

Köszönöm oktató kollégáimnak a folyamatos lelkesedést, az állandó tenni akarást és a rendezvényeinken való aktív közreműködést! A koordinációban nyújtott segítséget szerteágazó szakmai kapcsolatainknak köszönhetjük és köszönjük.

Tankocka – Csoportba rendezés: adatbázis-kezelés, fájlkezelés, hálózatkezelés

Tankockák blog bejegyzés sorozat

Folytatjuk Tankockák blog bejegyzés sorozatunkat. A csoportba rendezés feladatban 24 db rövidítést, fogalmat kell a megfelelő csoportba húzni. A 3 csoportot az adatbázis-kezelés, a fájlkezelés és a hálózatkezelés adja.

A fájlkezelés témakör és az adatbázis-kezelés témakör JDBC része a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyamunkhoz, az adatbázis-kezelés témakör ORM része a Java adatbázis-kezelő tanfolyamunkhoz, a hálózatkezelés a Java EE szoftverfejlesztő tanfolyamunkhoz kötődik. Többször előfordulhat a megoldás során, hogy nem tűnik egyértelműnek egy-egy kulcsszó, osztály, fogalom, rövidítés, azonban kizárásos alapon mégis mindig az.

Fibonacci-sorozat

Fibonacci logó

Fibonacci logóMa van (november 23.) a Fibonacci nap (újra). Fibonacci középkori matematikus volt, ő tette közismertté a Fibonacci-sorozat-ot. A (0), 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, sorozat igen népszerű azok közében is, akik programozást tanulnak. A sorozat első két eleme 1 és 1 (ha szükséges, akkor nulladik elemmel is dolgozhatunk), és minden további elem az előző két elem összege.

Korábban is blogoltak a kollégáim a témában:

Következzen most az én öt különböző megoldásom Java forráskódja, rövid magyarázattal. Mindegyik a Fibonacci-sorozat első tíz elemét állítja elő.

1. megoldás

Az első megoldás generikus listát épít. Az első két elemet elhelyezi a lista elején ( list.add(1)). Ezek a lista nulladik és első elemei lesznek. Ezután a metódus a maradék 8 elemmel 2-től n-1-ig fiktív indexként hivatkozva az előző két elem összegeként ( list.get(i-1)+list.get(i-2)) index nélkül bővíti a listát.

2. megoldás

A második megoldás a tipikusan nem hatékony rekurzív módszert implementálja. A rekurzív fib() függvény a sorozat egyetlen elemét adja vissza, amit (a függvényt) a ciklus sokszor meghív ahelyett, hogy a ciklus vagy a rekurzió „emlékezne” az előző elemekre.

3. megoldás

A harmadik megoldás funkcionális nyelvi elemeket (Stream API) használ. A folyamba kétdimenziós tömbre történő hivatkozással ( f-> new int[] ), közvetlen hozzárendeléssel/leképezéssel ( map()), kerülnek be a sorozat elemei.

4. megoldás

A negyedik megoldás a Fibonacci-számok zárt alakját használja. Másképpen ez a Binet-formula:

Ezzel a képlettel a sorozat elemei közvetlenül megadhatók, azaz nem szükséges más elemekre való hivatkozás. A ciklus adja meg, hogy a sorozat 1-10-ig indexelt elemei szükségesek.

5. megoldás

Az ötödik megoldás szintén Stream API-t használ. Először előállít egy sorozatot 1-10-ig, amiket a leképezésnél ( map()) inputként használ és alkalmazza rájuk a Binet-formulát. Hagyományos ciklus utasítás nem szükséges.

Eredmény

Mindegyik megoldás a konzolra írja szövegesen az eredményt, azaz a Fibonacci-sorozat első tíz elemét: 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55. Érdemes elemezni a hatékonyság klasszikus három szempontja (időigény/lépésszám, tárigény, bonyolultság) alapján a különböző megoldásokat. Ezek mérésével könnyen kiegészíthetők a fenti metódusok, vagy az azokat meghívó osztályban a vezérlés.

A bejegyzéshez tartozó teljes forráskódot ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára.

A feladat a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyam szakmai moduljának 9-12. óra: Metódusok, rekurzió és 17-28. óra Objektumorientált programozás alkalmaihoz kötődik.

Programozási Hét 2022 – CodeWeek.eu

Programozási hét CodeWeek.eu

Programozási hét CodeWeek.euAz Európai Programozási Hét idén 2022. október 8-23-ig kerül megrendezésre. Ez egy önkéntesek által működtetett, alulról szerveződő kezdeményezés. Az önkéntesek saját országukban a Programozási Hét nagyköveteként népszerűsítik a programozást. Ehhez nyílt és ingyenes (online és offline) eseményeket hirdetnek meg a CodeWeek.eu weboldalon.

A Programozási Hét célja

  • a programozással való alkotás megünneplése,
  • az emberek felvértezése képességekkel,
  • az emberek összekapcsolása,
  • még több ember érdeklődésének felkeltése a tudomány, a technológia, a mérnöki ismeretek és a matematika iránt.

Miért jó ez az érdeklődőknek/résztvevőknek?

  • A programozás szórakoztató!
  • Programozni kreatív tevékenység! Az emberiség a kezdetektől fogva alkot: agyagból, kőből, téglából, papírból vagy fából. Manapság programozással is alkotunk.
  • A programozás felvértez! Sokkal többre is képesek vagyunk annál, hogy csak fogyasszuk a digitális tartalmat; programozással sokféle dolgot alkothatunk, és azokat milliók számára elérhetővé tehetjük. Létrehozhatunk weboldalakat, játékokat, irányíthatunk egy számítógépet vagy egy robotot.
  • Értsük meg a világot! Manapság egyre több minden össze van kapcsolva. Ha némi rálátásunk van arra, hogy mi történik a színfalak mögött, akkor a világot is jobban megérthetjük.
  • A programozás megtanítja nekünk a számítógépes gondolkodást, fejleszti a problémamegoldást, kreativitást, kritikus érvelést, analitikus gondolkodást, valamint csapatmunkára késztet.
  • Manapság a munkahelyek 90%-a digitális készségeket, köztük programozási ismereteket követel a munkavállalóktól.

2015-től veszünk részt az esemény szervezésében, programozást népszerűsítő előadások, laborgyakorlatok meghirdetésével és megtartásával. 2021-ben világszerte 80+ országban 4 millió érdeklődő résztvevő csatlakozott. Ajánljuk korábbi beszámolóinkat is szakmai blogunkból, lásd: CodeWeek.eu címke.

Meghirdetett eseményeink

2022-ben hét it-tanfolyam.hu-s eseményt hirdettünk meg a Programozási Hét 2022 rendezvényen.
Helyszín: 1056 Budapest, Váci utca 47., 3. emelet, megközelítés
Dátum és időpont: 2022. október 22. 9:00-11:55-ig
Az események ingyenesek voltak, de a részvétel előzetes regisztrációhoz kötött.

Rendezvényünk plakátja

A rendezvény jó hangulatban telt, 50+ érdeklődőt vonzott. Többféle motivációval érkeztek: a fiatalabbak inkább a kíváncsiság, útkeresés, pályaorientáció, első szakma, az idősebbek inkább a karrierváltás miatt. Igazán tartalmasan telt el idén is ez a rendezvényre szánt három óra. Köszönöm kollégáimnak és 4 korábbi hallgatónknak, hogy részt vettek a Programozási hét 2022 – CodeWeek.eu rendezvényünkön. Prezentációinkat tanfolyamaink hallgatói számára – a témához kapcsolódó témakörökhöz, ILIAS-ra feltöltve – tesszük elérhetővé.

9:00-9:40 – Szegedi Kristóf: Játékprogramok heurisztikáinak elemzése
A tudásalapú rendszerek elméleti alapjaihoz tartoznak a mesterséges intelligencia különböző megoldáskereső módszerei, az állapottér-reprezentáció és a klasszikus keresési stratégiák, heurisztikák. Egy játék állapotait valahogyan nyilvántartjuk egy adatszerkezetben. Lehet, hogy néhány lépést előre kalkulálunk (kiterjesztünk) és ezek elágazásaiból fát (fa adatszerkezet) tudunk építeni. Ezeket hatékonyan karban kell tartani konstrukciós és szelekciós műveletekkel. Heurisztika alapján döntéseket is kell hozni. Vajon melyik állapot a jobb, vagy kevésbé rossz, legalább olyan jó mint ahol járunk? Ki kell értékelni és abba az irányba érdemes haladni, amelyben végül a döntések sokasága igazolja és egyben adja a nyerő stratégiát. Ha ez nem megy, akkor még mindig játszhatunk nem vesztő stratégiával, azaz lehet cél a hosszabb játékmenet, vagy akár a döntetlen állapot is. Az előadás ismertet néhány tipikus problémaszituációt, játékteret leképező reprezentációs gráfbeli navigációt és összehasonlít néhány fabejáró/gráfbejáró stratégiát. A program mindhárom Java tanfolyamunk orientáló moduljához kötődik. Előismeretként feltételezünk némi jártasságot a programozási alapismeretek, programozási tételek, ciklusok, metódusok, tömbök témakörökből.

9:45-10:25 – Kaczur Sándor: Java kollekciók hatékonysága
Adott egy ismert algoritmus egy ismert problémára. A gyakorlati bemutató példákat mutat arra, hogy az ismert Java kollekció keretrendszer különböző adatszerkezeteinek funkcionalitását/szolgáltatásait felhasználva mennyire eltérő megoldásokat tudunk készíteni. Mindegyik megoldás ugyanazt az eredményt adja, de alapjaiban más gondolatmenettel születtek. Vajon melyik tekinthető hatékonyabbnak? Mennyi tárhelyet igényelnek? Mennyi idő alatt hajtódnak végre? Mennyire bonyolultak, azaz mennyire könnyű/nehéz megérteni/dokumentálni/elmagyarázni? Előkerülnek különböző Set, Queue, List, Map implementációk, programozási tételek. Amit csak lehet, mérünk, összehasonlítunk, elemzünk. Végül az eredmények alapján javaslatokat adunk: mikor, miért, mit (mit ne), hogyan (hogyan ne) használjunk. A program a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyamunk tematikájához kötődik. Előismeretként feltételezünk némi jártasságot a programozási alapismeretek, programozási tételek, ciklusok, metódusok, tömbök, listák, halmazok, lambda kifejezések témakörökből.

10:30-11:10 – Kiss Balázs: A kognitív robotika problémái
Kiindulunk két problémából. Az egyik: az ipari robotok – többnyire a balesetveszély miatt – az emberektől elzárt területeken működnek. A másik: sok algoritmus nagyon erőforrás- és számításigényes. Áttekintjük, milyen együttes megoldások léteznek az említett problémákra. Vajon hogyan kapcsolódik össze ez a két különböző probléma? Mutatunk rájuk néhány példát. Érintjük az ember-robot interakció tipikus lehetőségeit, és az evolúciós robotika határait, lehetőségeit. A gépi tanulásban rejlő potenciálra 3-3 markáns kiváló és téves példát is mutatunk. Tipikus problémaszituációkon keresztül tekintjük át, hogyan érdemes modellezni, tervezni, amikor a kognitív robotika eszköztárával szeretnénk megoldani egy feladatot, problémát – akár KKV szinten is. A program mindhárom Java tanfolyamunk orientáló moduljához kötődik.

11:15-11:55 – Kaczur Sándor: Gondolkodjunk logikusan!
Az előadás során áttekintjük az intelligencia, a kreatív problémamegoldó és logikus gondolkodás összefüggéseit és izgalmas feladatokból válogatva közösen megoldunk néhány fejtörő feladatot. Néhány példa: Hány éves a kapitány?CHOO + CHOO = TRAIN, Logikus gondolkodás teszt. Minden feladathoz adunk rávezető példákat – ha esetleg egyik-másik nem menne, akkor ebből megtudod, miket érdemes gyakorolni, hogy menjen. A program mindhárom Java tanfolyamunk orientáló moduljához kötődik. Előismeretként feltételezünk némi jártasságot az algoritmusok, programozási alapismeretek, programozási tételek témakörökből.

 

9:00-9:55 – Kiss Balázs: Tankockák – Java szoftverfejlesztésben használt interaktív tanulási környezet
Oktatóként elvárás, hogy igazodjunk el a 21. században korszerűnek tekintett negyedik didaktikai paradigmában (hívószavai: hálózatalapú tanulási formák, konnektivizmus, hipertanulás, e-learning), és hatékonyan használjuk elemeit. Pozicionáljuk, hol tart ebben a folyamatban az it-tanfolyam.hu oktatói csa­pata az e-learning tananyagaink és online tartalmaink tekintetében. Bemutatunk 12 db tankockát – interaktív tanulási környezetként –, ame­lyek elérhetőek az it-tanfolyam.hu szakmai blogban. Ezek élményszerű tanulást biztosító gamifikációs ele­mek, interaktív, weboldalakba ágyazható kisalkalma­zások, amelyek kiválóan használhatók gyakorlásra, rendszerező összefoglalásra Java szoftverfejlesztés, Java programozás témában.  A program mindhárom Java tanfolyamunk szakmai moduljához kötődik.

10:00-10:55 – Hollós Gábor: Programozási tételek funkcionális megvalósításának elemzése
Az előadás összehasonlítja a 12 db programozási tétel iteratív, rekurzív és funkcionális megvalósításainak hatékonyságát. Fókuszba a funkcionális megoldásokat helyezi. A bemutatott keretrendszer mér lépésszámot, memóriaigényt és bonyolultságot. Nem egyértelműen a jó, jobb, rossz, rosszabb értékelés a cél, hanem inkább az, hogy tudjunk a programozási tételek közül megfelelőt választani adott problémához, feladathoz, algoritmushoz, adatszerkezethez. A program a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyamunk és a Java EE szoftverfejlesztő tanfolyamunk tematikájához kötődik. Előismeretként feltételezünk némi jártasságot a programozási alapismeretek, programozási tételek, ciklusok, metódusok, tömbök, listák, halmazok, lambda kifejezések témakörökből.

11:00-11:55 – Kovács-Halász Ferenc, Falus Anita, Hatvani Bence, Tóth-Szabó Tamás: Friss munkaerőpiaci tapasztalataink szoftverfejlesztőként
Mennyire könnyű ma szoftverfejlesztőként elhelyezkedni szakirányú felsőfokú végzettség nélkül? Milyen kihívásokkal találkozhatunk a felvételi folyamat során? Milyen elvárásokat támasztanak a munkaadók egy junior szakemberrel szemben? Hogyan telnek a beilleszkedés után a hétköznapok junior fejlesztőként kis létszámmal működő informatikai profilú kisvállalkozásnál? A tanfolyamainkon 2020-ban és 2021-ben végzett előadók karrierváltó junior szakemberként személyes tapasztalataikról számolnak be és válaszolnak a kérdésekre. A program a Java tanfolyamaink orientáló moduljához kötődik.