Interjú Szűcs Tiborral

Interjú Szűcs Tiborral

Szűcs Tibor mérnök-informatikus. Jelenleg a Corvinus Egyetem Koordinációs Irodáján dolgozik órarendszerkesztőként. Ez a feladat a létesítménygazdálkodáshoz kötődik és ő osztja be – sok-sok szempont alapján – az előadásokat, szemináriumokat, számítógépes laborokat: hol, mikor, milyen órák legyenek. Két tantárgy óraadó vezetőtanára a Gábor Dénes Főiskolán: Szerzői rendszerek, Webanimáció. Professzionális Neptun felhasználó (admin jogkörrel). Nagy gyakorlattal rendelkezik a Photoshop és Google Web Designer szoftverek területén. Előbbi főleg képszerkesztést és animáció-készítést jelent, utóbbi inkább weblapok előállításához kötődik. Nagyon szeret túrázni, kirándulni, hegyet mászni. Kedveli azokat a helyzeteket, amikben van kihívás, ahol az erőnlét és a kitartás fontos szempont.

Szűcs Tibor

Az interjút Kaczur Sándor – az it-tanfolyam.hu alapítója és oktatói csapatának szakmai vezetője – készítette 2019. március 26-án.

K. S.: Az informatika mely területein rendelkezel tapasztalattal?

Sz. T.: A programozás mindig is egy mumus volt számomra. Középiskolában tanultam programozni Pascal, Delphi és C++ nyelveken. Kezdetben voltak nehézségeim a tervezéssel, az algoritmizálással, de gyakorlatot inkább létező megoldások, példatárak tanulmányozásával, forráskódok szerkesztésével, módosításával, átírásával szereztem az emelt szintű informatika órán.

Nagyon érdekelt a hálózatépítés, a rendszergazda jellegű feladatok. Még külön CISCO képzésre is jártam. Rendkívül gyakorlatorientált volt az oktatás, amit nagyon kedveltem. Emiatt ott maradtam a középiskolában még ötödéven is. Utólag úgy gondolom, hogy Novell helyett Linuxra kellett volna építeni a tematikát, de még így is használható tudást szereztünk. Szakmai informatikai nyelvoktatáson is részt vettem az ötödévben.

A számítógépes grafika mindig is érdekelt engem. Már középiskolában elvégeztem egy AutoCAD képzést. Sajnos 3D helyett még 2D-ben dolgoztunk, de a precíz munkavégzés – ami az R14-es verzió használatához elengedhetetlen volt – mindig is vonzott. Később a főiskolán is megismertem különböző modellező szoftvereket. Az egyik a POV-Ray volt, ami annak ellenére nagyon tetszett, hogy programozással kellett előállítani a testeket, térbeli alakzatokat, objektumokat. Felületesen ismerem a Blender és a 3ds Max szoftvereket, de a Pythont – mint szkript nyelvet – nem használtam.

K. S.: Hogyan zajlik egy tipikus munkanapod?

Sz. T.: Bizonyos keretek között szabad kezet kapok. Az a lényeg, hogy a munka kész legyen. Nekem nagyon tetszik ez a hozzáállás és a munkatempó. 8:30-ra érek be. A levelezéssel kezdek: rangsorolást követően fogok hozzá a feldolgozáshoz, megoldáshoz. 10 óra közül tízóraizom. Kollégáimmal közösen szoktunk ebédelni. A munkaidő 16:30-ig tart hétfőtől csütörtökig, illetve 14:00-ig pénteken. Időszakosan előforduló intenzív feladatok esetén túlórázom. Heti egyszer esténként oktatok, illetve többször is edzésekre járok munkaidő után.

Szűcs Tibor

A napi ügyeken kívül projektmunka van: periodikusan, félévente elkészítem a következő féléves órarendet. Tanszéki, kari szintű operatív tantervekből dolgozom, ezeket importálom a Neptunba. Hozzárendelek szakokat, termeket, oktatókat, időpontokat. Kezelem az összevonásokat és az egyedi kéréseket. Karbantartást végzek: csere, módosítás, illetve törlöm a nem induló kurzusokat. A kötelező tantárgyak priorizáltak és a választható tantárgyak később kerülnek be az órarendbe. A tantárgyfelvétel elindulása után megoldom az esetleges ütközéseket, hiszen kb. 2000 egyedi kurzus elhelyezése után adódhatnak hibák, bár leginkább amiatt szokott módosítás lenni, hogy a hallgatók megfelelően össze tudják hangolni órarendjeiket a választható tárgyakkal, így az ütközés feloldást többnyire inkább optimalizálásnak nevezném.

K. S.: Milyen hard és soft skill-ekre van szükséged a hatékony munkavégzéshez?

Sz. T.: Főállásom esetében: irodai szoftverek ismeretére, illetve a Neptun (Egységes Tanulmányi Rendszer) létesítménygazdálkodáshoz és órarendszerkesztéshez kapcsolódó moduljaiban az évek során megszerzett rutinra/gyakorlatra. Konkrét Neptun oktatást nem kaptam.

„Magamnak – autodidakta módon – kellett rájönnöm, hogy a feladataim elvégzésére mi az optimális megoldás.”

Például a kurzusok csoportos kezelése a várólistára funkció megismerése lényegesen egyszerűbbé teszi a munkát. Ezenkívül követnem kell a Neptun folyamatos változását/fejlődését is.

Óraadói tevékenységemhez: a tantárgyakhoz kötődő speciális célszoftverekben való jártasság szükséges. A számítógépes teremben történő gyakorlatok során a hallgatók kérdéseinek interpreter-szerűen dolgozom fel: „vajon mire gondolt”, „mi lehet a kérdés mögött” – hiszen nem mindig szakszerűen fogalmazzák meg a kérdéseiket. (K. S. megjegyzése: Tibor utóbbit ösztönösen csinálja és tudja, amit értékelek, hiszen én informatikatanárként módszertani ismeretekből és tantárgypedagógiából tudom, hogy ez milyen összetett feladat.)

A soft skillekről: fontos a határozottság, következetesség. Az ütköző érdekeket – intézményi, tanszéki, oktatói szinten – kezelni kell. Rendszerben kell gondolkodni, egyben átlátni az egészet.

K. S.: Ha a szakmai pályafutásod hossza 100 egység, akkor jelenlegi tapasztalataid alapján hol tartasz, és milyen mérföldköveket fogalmaznál meg ehhez kötődően?

Sz. T.: Az órarendkészítés területén 90, azaz már nagyon nincs tovább. Az oktatás területén 40 körül járok, így ott még bőven adódnak lehetőségek. Egyrészt további szoftverek megismerése, módszertani ismereteim fejlesztése.

„A hallgatóktól pozitív visszajelzéseket kapok, mivel a gyakorlatban azonnal használható tudást adok át.”

Elérhető a 100-as skálán a 100. Ez csak tőlem függ. A 100 azt jelentené, hogy nem okoz semmilyen kihívást bármilyen feladat megoldása – azaz a hétköznapi rutin.

K. S.: Hogyan tovább, mivel fogsz foglalkozni 5-10 év múlva? Tervezed, hogy továbbtanulsz? Tervezed, hogy kipróbálod magadat külföldön?

Sz. T.: Ez jó kérdés. Szeretem az állandóságot. Nem szeretek váltani. Könnyen lehet, hogy 5-10 év múlva is ugyanezt fogom csinálni. Nem tudom, mit hoz a jövő. Sodródni szoktam az árral. Eddig mindig jól jöttem ki belőle. Az oktatás területén nyilván sokkal magasabb szinten leszek. Konkrét, nagyobb szabású terveim nincsenek. Nyilván van egy irányvonal – amit követek –, de ez nem annyira elmélyült, hogy konkrétan lássam a jövőt. A angol nyelvi tudásomat szeretném fejleszteni. Nem adnak el angolul, de mivel napi szinten nem használom aktívan, így ráfér némi frissítés/gyakorlás. BSc után MSc: biztosan nem. Külföld: nem tűnik reálisnak számomra.

K. S.: Milyen feladataiddal boldogulnál könnyebben, ha rutinosabban tudnál programozni, problémákat, folyamatokat modellezni, adatbázist tervezni?

Sz. T.: A Neptun mögé sok szkriptet be lehet pakolni. Ez az automatizáció jelentősen meg tudná könnyíteni a munkámat.

K. S.: Legutóbb az index.hu publikálta, hogy 22 ezer betöltetlen pozíció van az IT szektorban az országban. A cikk az IVSZ kutatására építve jelent meg. Mit gondolsz erről?

Sz. T.: Véleményem szerint a hiánynak három oka van:

  • Egyrészt az elvándorlásból adódik: hiszen külföldön jelentősen magasabbak a bérek. A munkavállalók – stabil nyelvtudás és szakmai ismeretek birtokában – az EU-n belüli szabad munkaerő áramlásnak köszönhetően inkább kipróbálják magukat külföldön.
  • Másrészt a technika/technológia fejlődése miatt egyre több fejlesztő/programozó szükséges. A Csillagok között című filmben is lehetett látni, hogy néhány éven belül például traktorvezetőre biztosan nem lesz szükség, hiszen a járművek navigációja automatizálható. Viszont ezeket az irányító rendszereket meg kell tervezni, implementálni, adaptálni, dokumentálni, illetve igényelnek karbantartást, továbbfejlesztést – amik tipikus fejlesztői/programozói feladatok.
  • Harmadrészt a közoktatás (K. S. megjegyzése: újabban köznevelés) is bővíthető lenne pénzügyi ismeretekkel, a rendszerben való gondolkodás fejlesztésének magasabb szintre emelésével (K. S megjegyzése: például a Bloom digitális taxonómia szerint lényegesen több magasabb szintű műveletekre (szintézis, analízis, értékelés) építő feladatok alkalmazásával, ha csupán a kognitív követelmények szintjét tekintjük), hogy jobban megállják a helyüket a fiatalok a munkaerőpiacon. Azt a készséget is el kellene mindenkinek sajátítania, hogy a webről önállóan, hatékonyan szerezzen meg minden olyan információt, amire szüksége van/lesz a további szakmai fejlődéshez.

Szűcs Tibor

Véleményem szerint az IT szektorban a hiány markánsan a szoftverfejlesztőknél jelenik meg, a professzionális szoftverhasználóknál, üzemeltetés területén nem annyira jellemző. Haladunk az automatizáció felé, így egyre nagyobb lesz az igény a szakképzett, speciális szakterületekben jártas, magasabb hozzáadott értékű feladatok elvégzésére képes, okosabb, intelligensebb munkaerőre.

K. S.: Véleményed szerint mitől függ egy informatikus fizetése?

Sz. T.: Négy kulcsszó jut eszembe: szakterület, munkaerő-piaci igény (hiány), demotiváltság, külföldi fizetés. Attól nagyon függ az IT-sok fizetése, hogy mennyire hiányszakma az adott szakterület. Például Java fejlesztőt folyamatosan keresnek a cégek, C-s fejlesztőt kereső hirdetést lényegesen kevesebbet találunk. Azok a fejlesztők, akiknek a szakterületén nincs hiány – vagy nem akkora – jóval inkább versenyeznek egymással. Nyilván sokkal többet keres egy lasszóval befogott szakember, mert adott a szakterületén a hiány. A határvonal – ami feletti szakmai tudással veszik fel a jelentkezőt a cégek – folyamatosan csökken. A soft skill szerintem jelentősen nem befolyásolja a fizetést. A versenyszférát (KKV és multi környezet) nem is érdemes összehasonlítani az állami szektorral.

K. S.: Hogyan látod a pályakezdők és a karrierváltók helyzetét?

Sz. T.: A pályakezdő az adott szakterületen rendelkezhet friss tudással (például egy tanfolyamról kikerülve), de gyakorlata nincs. A karrierváltó egy szakterületen már rendelkezik tapasztalattal (elmélet + gyakorlat), de amire vált, abban nincs tapasztalata (legfeljebb csupán a munka szervezésével, illetve csoportmunkával kapcsolatos az, amit hasznosítani tud). Kinek van nagyobb előnye? Inkább a tapasztaltabbnak, hiszen magabiztosabb, képes önfejlesztésre. A bérigény is befolyásolhatja az esélyeket.

K. S.: Mik a jelen és szerinted mik lesznek a jövő sikerszakmái?

Sz. T.: A szoftverfejlesztés/programozás most is sikerszakma és még hosszú ideig az is marad. A hálózati szakemberek is keresettek. IT-n kívül: orvosokra és tanárokra mindig szükség lesz. A kreativitást igénylő munkaköröknek van és lesz létjogosultsága.

K. S.: Van kedvenc IT-s idézeted, mémed?

Sz. T.: Igen, itt van:

Szűcs Tibor Neptun Mém

Ezt az interjút eddig 465 alkalommal olvasták.

Blog bejegyzéseink IT karrier témakörben

Révész András

Interjú Révész Andrással

Révész András alapvégzettsége biológus, ökológia szakiránnyal. Szakmai pályafutását tájökológiával kezdte, azon belül is élőhely térképezéssel, amihez kötődik a térinformatika. Négy évig kutatás-fejlesztéssel foglalkozott az MTA Ökológiai és Botanikai Intézetében, majd ...
Bővebben
/
Schmidt Attila

Interjú Schmidt Attilával

Schmidt Attila három éves szoftverfejlesztői gyakorlattal (főként Android platformhoz kötődően) és két éves szoftvertesztelői tapasztalattal rendelkező mérnök-informatikus. Az interjút Kaczur Sándor – az it-tanfolyam.hu alapítója és oktatói csapatának szakmai vezetője ...
Bővebben
/
Takács Roland

Interjú Takács Rolanddal

Takács Roland egyéves automatizálási teszt mérnöki és ötéves professzionális adatbázis-kezelés (MSSQL, Oracle) tapasztalattal rendelkező mérnök-informatikus. Jól érzi magát multikulturális környezetben. 2017 nyara óta külföldön él és dolgozik. 2018 őszétől PL ...
Bővebben
/
Lovas Bertalan

Interjú Lovas Bertalannal

Lovas Bertalan 22 éves pályakezdő szoftverfejlesztő. A kütyük mindig érdekelték. Hivatásként és hobbiként is gondol a programozásra. Sportos, korábban dzsúdózott, tornázott és a műugrást is kipróbálta. Korábban részt vett a ...
Bővebben
/

Interjú Görög Ibolyával

Görög Ibolya protokollszakértőt mindenki ismeri, bemutatni nem szükséges. De mégis illik, legalább röviden: 1987-től 1999-ig a Miniszterelnöki Hivatal protokollosa, majd protokollfőnöke volt, illetve 1999-től felnőttképzésben oktat. Érdeklődési körébe tartoznak: viselkedéstörténet, ...
Bővebben
/

Interjú Szűcs Tiborral

Szűcs Tibor mérnök-informatikus. Jelenleg a Corvinus Egyetem Koordinációs Irodáján dolgozik órarendszerkesztőként. Ez a feladat a létesítménygazdálkodáshoz kötődik és ő osztja be – sok-sok szempont alapján – az előadásokat, szemináriumokat, számítógépes ...
Bővebben
/
Nádai Gábor

Interjú Nádai Gáborral

„Nádai Gábor vagyok, de sokan leginkább Mefiként ismernek, a legtöbb felületen a @mefiblogger nicknév alatt vagyok elérhető. Eredetileg mérnökinformatikusként végeztem, a kétezres évek közepén a fősuli mellett saját vállalkozásba kezdtünk ...
Bővebben
/
Markovics Győző

Interjú Markovics Győzővel

Markovics Győző nem­zet­kö­zi kap­cso­la­tok sza­kos köz­gaz­dász, va­la­mint po­li­to­ló­gi­át is ta­nult a Bu­da­pes­ti Cor­vi­nus Egye­te­men. Az egye­tem­től fő­ként időt ka­pott – fel­nő­ni a kép­zés alatt. Gya­kor­la­ti is­me­re­te­it min­dig mun­ká­val sze­rez­te. Csa­lá­di ...
Bővebben
/

Szólj hozzá!