Múzeumok éjszakája 2019

Múzeumok Éjszakája2019. június 22-én immáron 17. alkalommal került megrendezésre a Múzeumok Éjszakája elnevezésű országos programsorozat, melynek során rengeteg kiállítás volt megtekinthető akár éjfél utáni időpontokban is. Ezen alkalmakra a múzeumok gyakran különlegességekkel, illetve időszakos kiállításokkal is készülnek. Az este során két múzeumot látogattam meg, melyek tematikája eltért egymástól. Az egyik egy korabeli katonai híradástechnikai eszközöket, és azok működését bemutató időszakos tárlat volt, a másik pedig egy nagy múltú textil és nyomóüzem, melyen a technikák mellett főként a család életével ismerkedhettünk meg.

Budapest ostroma 1944-45 kiállítás

A Karolina úton található Budapest ostroma elnevezésű kiállítás érdekfeszítő, és kiterjedt ismeret anyagot nyújt azok számára, akik érdeklődnek afelől, hogyan élt a civil lakosság 1944-45 telén az ostrom alá vont Budapesten. Emellett a mostani esemény alkalmából időszakos kiállítást is berendeztek A honi légvédelem híradó hálózata és eszközei a második világháború alatt címmel, melyen korabeli egyenruhába öltözve, félóránként induló kiváló tárlatvezetést tartott Magdó Csaba, a HTE Technikatörténeti Szakosztály tagja.

A tárlatvezetések közötti szünetekben lehetőség nyílt olyan ételek és italok megkóstolására, melyeket azokban az időkben fogyasztott az élelem szűkében tengődő lakosság. Ilyen volt például a céklalébe áztatott burgonya, a szalonna darabkákra kent lekvár, vagy a lekváros tea. Az épület udvarában pedig korabeli katonai ruhákba öltözött hagyományőrzők meséltek a kiállított egyenruhákról és a muzeális jellegű fegyverekről.

Az időszakos kiállítás tárlatvezetéséhez visszatérve, érdekes információkat kaphattunk arról, hogyan működött a II. világháborúban, Magyarországon a katonai hírközlés. A kiállítás témáját illetően a 36M típusú speciális távbeszélő készülék került bemutatásra. Ezt 1936-ban fejlesztették ki kimondottan a honi légvédelem számára, és egészen 1950-ig üzemelt, amikor is jelentős költségek árán a vezetékes hálózatot vezeték nélküli rendszerre cserélték le. Az 1930-ban gyártott 30M az elődkészülék volt, az 1939-ben gyártott 39M típus az utódkészülék, ezeket azonban a híradós csapatok kapták meg. 1938-ban állandó riadókészültséget hirdettek az országban, melynek eredményeként 12, majd a határrevízió után 15 légvédelmi kerületet alakítottak ki. 1943-ban már közel 600 figyelőörs került kialakításra, melyeken a 36M típusú készülék üzemelt. Két figyelőörs között általában 20 km távolságot alakítottak ki. Tekintve, hogy egy repülő akár fél óra alatt is átrepülhette az országot, olyan rendszerre volt szükség, melyben a figyelőörs észlelésétől a központba beérkező adatok feldolgozásáig maximálisan öt perc telik el. Ezek után rövid időn belül tudták tájékoztatni a légvédelmi ütegek kezelőszemélyzetét.

Figyelőörsök és a 36M készülék működése, kódolás

A rendszer kialakításakor egy független hálózatot szerettek volna létrehozni, azonban ez olyan méretű új infrastrukturát igényelt volna, hogy rövid idő alatt lehetetlennek bizonyult a kiépítése. Ennek következtében a postai hálózatot használták központátemelő készülékekkel, priorizálva a katonai hívásokat. Amennyiben az adott vonalon nem volt szabad csatorna, úgy egy polgári vonalat azonnal megszakítottak. A 36M típusú készülék rendelkezett egy tárcsával. A készülék kezelője ezzel adott le kódolt üzeneteket a kerületi központnak. A számtárcsa segítségével olyan számpárokat adott le, amelyekből a központban ki tudták értékelni, hogy milyen irányból közelednek a repülők, saját vagy ellenséges gépek, milyen magasságban repülnek és nagyságrendileg mekkora létszámban.

36M típusú távbeszélő készülék

Például: a kezelő a következőt tárcsázta: 11 26 31. Ez azt jelentette, hogy repülők érkeznek északi irányból (11), délnyugati irányban folytatják útjukat (26), és ellenségesek (31). Saját repülők esetén a kezelő 32-t tárcsázott. Tekintve, hogy a 2-es számot hosszabb ideig tart tárcsázni, ezért az ellenséges gépek az 1-es számot kapták meg. A kezelő élőbeszédes hívást kezdeményezni nem tudott. Erre szolgált a 7-es, 8-as, 9-es szám, melyekkel további kódolt információkat lehetett leadni. A 909-es kód tárcsázásával a kezelő előszavas visszahívást kérhetett a kerületi központból.

Légvédelmi kerületi központ működése

A kerületi központ két fő teremből állt. A felvevőterembe érkeztek be a figyelőörsökről küldött kódszámok. Ezek szalagos távíró készülékre íródtak fel. Az itt szolgálatot teljesítő személy egy kapcsolótábla segítségével küldte át az adatokat a kiértékelő terembe, ahol a kerületi központ tisztjei egy úgynevezett örsitérképen láthatták a megjelenő információkat. A nagyméretű térképen már olvasható szöveges formában jelentek meg az információk, ugyanis a kapcsolótábla segítségével a megfelelő szöveg mögötti lámpát lehetett felkapcsolni. Csúcsidőben akár 80 beérkező jelentést is tudni kellett kezelni, melyek összevetése után tájékoztatták a honi légvédelmet, majd a légoltalmat, illetve innen fújták le a riadót is.

Telefonközpontok

A kiállításon bemutatásra került két hordozható méretű telefonközpont is. Az egyiket 1923-ban, a másikat 1930-ban fejlesztették ki. Mind a kettő tíz vonalat volt képes kezelni, azonban további egységekkel akár 50 vonalig ki lehetett őket egészíteni. A korábban gyártottnak volt egy nagy hátránya. Beérkező hívás esetén nem lehetett tudni, hogy melyik vonalon érkezik be a hívás. Ezt úgy oldották meg, hogy egy kerregő hangú eszközt szereltek bele a telefonközpontba. A kiépítés során a kezelő egyesével felhívta a vonalakat, és minden vonalnak kiosztott egy rövid, egyedi morzekódot. Beérkező hívás esetén a kezelő ezek alapján tudta, hogy honnan érkezik a hívás. A telefont felvette, megkérdezte, hogy az hívó fél kinek szeretne telefonálni, a kezelő pedig összekötötte a két vonalat. Hívás végén, a hívó félnek vissza kellett telefonálnia a központba, ebből tudta az operátor, hogy a vonal bontható. Ezzel szemben a 30M készüléknél minden vonalhoz volt egy ködfénylámpa, és beérkező hívásnál a megfelelő lámpa felgyulladt. Innentől viszont minden ugyanúgy működött, mint az 1923-as változatnál.

Goldberger Textilipari Gyűjtemény

A múzeum egy iparos család 200 éves igen érdekes történelmét mutatja be, rengeteg leírással, számos korabeli fotóval illusztrálva, ötletes és néha interaktív módon. A tárlat a nagy múltú vállalkozás eredeti helyén, Óbudán található, ahonnan a termékek fénykorukban világhódító útjukra indultak. A bemutatás szépen összeszedett, a kiállítóhelyek belsőépítészete pedig indusztriális hangulatot kísérel meg utánozni, puritánsággal, átláthatósággal, és letisztultsággal fűszerezve. Egyes helyeken kisebb-nagyobb szekrényajtók találhatóak, amelyeket kinyitva ötletes zugokra lelhetünk, melyekben fotók, ruhák és más textilből készült termékek kerültek kiállításra, természetesen szöveges magyarázattal. A kiállítótermek leginkább a család és a gyár életútját mutatják be. Egy külön teremben – a kiállításhoz szorosan nem kapcsolódva – megtekinthető a Jacquard szövőgép is.

Az első teremben megismerkedhetünk Goldberger Ferenccel, aki családjával 1784-ben megalapítja a gyár elődjét, a kékfestőműhelyt. Egyedi és konfekcionális termékeivel széles körben kiszolgálta a környék magyar, sváb, szláv és más származású lakosságát. Termékei hamar nagy népszerűségre tettek szert, melynek során megvásárolta a szomszédos telkek házait, bővítette gyárát, nagykereskedést nyitott, valamint Debrecenben raktárat üzemeltetett. A kiállítás végigvezet a kékfestés technikáján, a nyomólemezek faragásától, a különböző kémiai eljárásokon át, a kész anyag eladásra előkészítéséig. Az interaktív részen kis dunsztos üvegekben 9 féle anyag van elhelyezve, mint például víz, disznózsír, lenolaj, indigópor, gumiarábikum. Ezeket kell két szempont szerint csoportosítani, hogy a gyártás melyik folyamatában vesznek részt. A harmadik csoportba azon anyagok kerülnek, melyek nem szükségesek a kékfestés folyamatához.

1828-ban Goldberger Ferenc fia, Sámuel vette át a gyár vezetését, aki felismerte a terjeszkedés lehetőségét, így számos fejlesztés és innovatív megoldást követően 1845-ben megvásárolta a Perrotine-gépet, az akkori kor legmodernebb textilnyomógépét, mellyel a méteráru kézi mintázását váltotta fel, s ezzel forradalmasította a kékfestés addigi kézi erővel történő mintázását. Természetesen ez nem jelentette a kézi mintázás teljes kiváltását, ugyanis az egyedi igényeket, a kis mennyiség előállítása miatt továbbra is kézimunkával oldotta meg. A fejlődés következtében családi vállalkozásból gyárrá nőtte ki magát a vállalkozás. Az interaktív kiállítás szerves részét képezi a Perrotine-gép, melyet bár nem lehet használni, ám a ruházatok mintázatát egy makett nyomólap segítségével el lehet készíteni.

Perrotine-gép

A család támogatta a Védegyletet, hiszen a hazai piac fejlesztése elsődleges volt számukra. Ebben az időben kezdtek nemzeti motívumokat, Kossuth címereket festeni termékeikre is. Az 1848-49-es szabadságharc idején a katonaságot egyenruhákkal való ellátással támogatták, amely miatt a forradalom leverését követően hadisarcot kellett fizetniük. Ennek fényében igen ellentmondásos, hogy 1857-ben Ferenc József császár meglátogatta a gyárat, majd 1867-ben Buday előnévvel nemesi címet adományozott a család valamennyi tagjának.

1905-ben Goldberger Berthold a család nyomása ellenére részvénytársasággá alakítja a vállalkozást. Ez időben történnek újabb komoly fejlesztések a gyár életében, ugyanis az ekkorra már elavult perrotine-gépet hengernyomógéppel váltják fel, így a piac további részeit érik el.

Az első világháborúban a gyár a hadsereg beszállítója volt, majd a Tanácsköztársaság idején a család Svájcba menekült. Goldberger Leó 1920-ban vette át a gyár irányítását és svájci tapasztalatai alapján a hazai lehetőségeket helyesen felismerve csúcsra járatta a gyárat. Üzemeit függetlenítette a textilkészítő gyáraktól, ezért saját fonó és szövőgyárat alapított, melyhez a Jacquard-rendszerű szövőgépet alkalmazta.

A Jacquard eljárás szerinti szövés röviden, és nagyvonalakban megfogalmazva a következőképpen néz ki. Veszünk egy végtelenített rendszert, mint például egy lánctalpas járműnek a végtelenített láncszemeit. A szövőgép esetében az egyes láncszemek helyén hosszú, erős anyagból készített lyukkártyák sorakoznak. Ezek a lyukkártyák adják meg a szövőgép számára, hogy a soron következő fonást milyen minta szerint kell kialakítani. A végtelenített rendszer természetesen folyamatosan ismétlődik, így lehet egy több méter hosszú szövetre bizonyos távolságonként felvinni az ismétlődő motívumot, például egy tulipánt. Csak, hogy némi képünk legyen róla – bár több rendszer is megalkotásra került – az egyik típusú lyukkártya 100 x 20 mm-es kiterjedésén 8 x 26 lyuk helyezkedett el, és ez az anyagban egyetlen fonalszál vastagságot jelentett. Jól látszik, hogy az ismétlődő motívum emberi szem számára is élvezhető megalkotásához 100-200 lyukkártyát könnyűszerrel fel lehetett használni.

Értsd: a feltaláló emlékére, az 1839-ben selyemszálakból elkészített Jacquard portréhoz 24 000 darab lyukkártyát használtak fel. A lyukkártyák a rendszer egyik oldalán egy forgó hasábon mennek keresztül. A gép vízszintes rúdjai ekkor ütköznek neki a lyukkártyának. Ahol lyukak vannak, ott a rudak néhány cm mélyen akadály nélkül tovább haladnak, ahol nincs lyuk, ott megakadnak. Ekkor történik meg a soron következő fonásminta beállítása. Az egyes vízszintes rudakhoz egy-egy függőleges rúd csatlakozik, melyek a beállított minta alapján rendezik el a fonalszálakat. A szövet síkjához képest némelyik szál alulra kerül, némelyik szál felülre. Ezt követően történik meg az eddig behúzott párhuzamos fonalszálakra merőlegesen, egy gyorsan mozgó eszköz segítségével a merőleges fonal behúzása, melynek során a lyukkártyán található minta az anyagon fixálásra kerül. Ekkor fordul a hasáb, és a következő lyukkártya fordul a vízszintes rudak elé, és a művelet megismétlődik.

A Goldberger család a gazdasági világválságot furcsa módon vészelte át. Míg mindenki eladott, bezárt, Goldberger Leó tetemes hitelállományt vett fel, modernizált, valamint szerte a világban leányvállalatok tömegeinek alapításába kezdett. A vállalkozás eredménye magáért beszél: a vállalat számos nemzetközi sikert ért el több világkiállításon. Goldberger Leó dacolva a kor politikai ideológiájával, valamint politikai szerepet betöltve a parlament felsőházában, csúcsra járatta az üzemeit. A gyár 1938-39-ben érte el csúcspontját valamint legsikeresebb éveit. A II. világháború, a nemzetiszocialista, majd a kommunista ideológiai rendszer következtében a gyár átszervezésre és államosításra került. A hanyatlás nagyjából egybeesik a Szovjetunió felbomlásával, és a gyár 1997-ben hosszas felszámolási eljárás után végleg bezárta kapuit.

Multimédia az oktatásban 2019

MMO logoA Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) „Multimédia az oktatásban” Szakosztály által – évente – szervezett XXV. Multimédia az oktatásban című nemzetközi konferencia az Ericsson Magyarország Kft. K+F Központjában került megrendezésre 2019. június 6-7-én.

A konferencia célja

  • elősegítse az oktatás, a kutatás és a fejlesztés különböző területein dolgozó szakemberek tapasztalatcseréjét és találkozását,
  • bemutatkozási lehetőséget adjon az oktatóknak, kutatóknak és PhD hallgatóknak az új kutatási eredmények széleskörű szakmai megismertetésére és megvitatására előadások, kiállítások és kiadványok segítségével.

21 témakörben hirdették meg az előadóknak a jelentkezési lehetőséget, köztük néhány hozzánk kötődő

  • multimédia alkalmazása,
  • mLearning/eLearning és környezete,
  • felhőalapú szolgáltatások,
  • multimédia és a tudományos kutatás összefonódása,
  • multimédiafejlesztések, eredmények, alkalmazások.

Letölthető a konferencia programja.

A plenáris előadásokról

Ez a 25. jubileumi rendezvény áttekintette a szakosztály eddigi tevékenységeit például a plenáris ülésen Dr. Berke József alapító tag, első szakosztályelnök „Multimédia az oktatásban szakosztály története” fényképes előadásával. Dr. Magyar Miklós professzor alapító tag, alelnök „Egy Baby Boomer rendhagyó gondolatai a multimédiáról”, című Skype-on keresztül tartott előadásával képet adott arról, hogy a „kortárs szemtanú az egymást követő generációkkal, nemzedékekkel együttműködve tapasztalhatta meg a változásokat, a fejlődés átalakulási szakaszainak történéseit”. Majd az elmúlt év kutatásairól, a szakma irányvonalairól, gyakorlati eredményeiről szóló előadások következtek két napon két-két szekcióban. Kerekasztal beszélgetés keretében a közeljövőben megvalósítandó felnőttkori kötetlen, önálló tanulásra szolgáló (multimédia) tananyagok minősítésének kidolgozandó rendszeréről beszélgettünk Dr. Elsayed Hassan, Dr. Gerő Péter, Dr. Seres György és Sulyok Tamás moderálásával.

MMO2019 résztvevők

A szekció-előadásokról

Már számos alkalommal részt vettem előadóként a nyár eleji MMO konferenciákon szakmai előadással, magyar és/vagy angol nyelvű cikkel, poszterrel az oktatói csapat tagjaival, illetve mentorált hallgatóimmal együtt. Legutóbb tavaly is, lásd Multimédia az oktatásban 2018.

2019-ben „A magyarországi felsőoktatásban oktatók és hallgatók e-eszközhasználati attitűdje – Egy félig strukturált interjús mintakutatás eredményei” címmel tartottam előadást 20 percben, amely a konferencia „Multimédia-fejlesztések, eredmények, alkalmazások bemutatása / mLearning, eLearning és környezete” szekciójába került.

Ahogy absztraktomban írtam, „Az előadásban a tanár–hallgató interjúalanyok e-learning attitűdjébe kapunk bepillantást annak kapcsán, hogy mit jelent számukra az e-learning, hogyan értelmezik, mi tartozik az elearning kifejezés ernyője alá? Tanítási/tanulási munkájuk során milyen arányban használnak e-eszközöket? Milyen e-eszközöket és miért, hogyan használnak? Hogyan fejlesztik e-eszköztárukat? Az e-elemek tanításba bevonása hogyan hat a hallgatói motivációra és eredményekre a tanárok és a hallgatók szerint? Ha nem lennének e-eszközök, mi hiányozna számukra a leginkább? Melyik, miért és mennyire fontos a hallgatók és a tanárok számára a következők közül: tananyag, tanári magyarázat, tudományos alapok, trendiség? A kutatás alapja lehet egy széleskörű, nagy létszámú magyarországi és határon túli tanári–hallgatói populációkat vizsgáló kvantitatív kutatásnak.”

Mentorált hallgatóim/volt hallgatóim kiváló előadásokat tartottak. Öt díjat nyertek el a már második évben meghirdetett szakdolgozatok és TDK-dolgozatok versenyben, illetve szekcióikban tartott előadásukkal, a konferencia-kiadványban megjelent cikkükkel.

Vidovenyecz Zsolt, volt konzultáltam, barátom idén is elhozta „utazó kiállítás” keretében gyűjteménye egy részét, amelyhez kapcsolódva „A magyar számítástechnika hőskorának „leg”-jei” címmel tartott tárlatvezetést. Virtuális múzeuma a https://www.holdcomputers.com/-on tekinthető meg.

MMO2019 Régi magyar számítógépek kiállítás, Hungarian Old Computers kiállítás

Kaczur Sándor kolléga minden résztvevő számára érdekes multimédiás előadást tartott az MMO 2019 konferencián „Térképek dinamikus ábrázolása Google Charts, Java és JavaScript eszközökkel” címmel. Ez az előadás a „Multimédia és a tudományos kutatás összefonódása/ Multimédiafejlesztések, eredmények, alkalmazások bemutatása” szekcióba került.

„A Google Charts egy weblapokba beágyazható, JavaScript-re épülő keretrendszer/példatár, amely kiválóan használható az oktatásban úgy, hogy különféle adatforrásból származó – vagy dinamikusan előállított – adatokból egyszerű, látványos, weblapokon könnyen megjeleníthető grafikus objektumokat hozunk létre. A hozzá kapcsolódó felhő alapú szolgáltatások ingyenes és fizetős formában is rendelkezésre állnak. Az ismertetett esettanulmány egy hálózatos Java projekt, amely webről összegyűjtött adatok alapján, többféle Google Charts objektumot állít elő. A termék JavaScript-re épülő weboldalak sokasága, amely tipikus felhasználói igényeket/követelményeket kielégíthet. A megvalósítás kivételkezelést alkalmaz, HTML és JSON tartalmat olvas és generál, valamint elvégzi/elvégezteti az adatok térképen való megjelenítéséhez szükséges geokódolást. Az előadás ismerteti a specifikáció és a tervezés lépéseit, az implementációt, a tesztelést, valamint továbbfejlesztési javaslatokat is ad.” – írja Sándor absztraktjában.

Sándor előadásának prezentációját ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára.

Sándor előadásának témája a Java EE szoftverfejlesztő tanfolyam 1–4. óra: Elosztott alkalmazások, webszolgáltatások és 13–16. óra: JSON feldolgozás alkalmaihoz kapcsolódik.

A fotópályázatról

Az MMO Szakosztály által meghirdetett fotópályázaton Táj kategóriában Szűcs Tibor különdíjban részesült Pirkadat című pályamunkájával:

Az MMO Szakosztály által meghirdetett fotópályázaton Táj kategóriában Szűcs Tibor különdíjban részesült Pirkadat című pályamunkájával

„A fotó 2018. július 2-án készült, Japán legmagasabb hegyén/vulkánján a Fujin. Július elején a napfelkelte nagyjából 4 órára esik, ám már fél órával korábban elkezd világosodni az égbolt alja, és a napfelkelte nagyjából egy órán át nyújt számunkra fényekben gazdag izgalmakat. A Fujiról fontos megemlíteni, hogy sok esetben mágnesként vonzza a felhőket. Nekünk mázlink volt. Nem is kicsi, ugyanis végig csillagos ég alatt másztunk, a napfelkelte felhőmentes volt, ám miután leértünk a hegy lábához, az egész vulkán felhőbe öltözött.

A terv az volt, hogy éjszaka felmászunk a vulkán peremére, majd a keleti oldalon megvárjuk a napfelkeltét, hiszen a felkelő nap országának legmagasabb pontjáról megnézni a felkelő napot meglehetősen vagányul hangzik. De ott fent lenni nem csak egy menő gondolat beteljesedése, hanem olyan élmény, melyet mindenkinek látnia kellene. Egyetlen baj van vele: elkezd a nap felkelni, aztán a következő pillanatban huss, már magasan jár. Természetesen ha nem is a szó szoros értelmében vett pillanatról van szó, de azért a kb. 10 percnyi páratlanul csodás élményért – amíg a nap felbukkan a horizonton – megéri hat órán keresztül hegyet mászni – a metsző szélben és közel zéró fokos hőmérsékletben fagyoskodni -, valamint kihagyni az éjszakai alvást, és másnap kókadozni.

Ebbe a kb. 10 percbe kell belezsúfolni mindent, az egyszerű emlékfotót, a pillanatról készült kiváló képeket, és természetesen a napfelkeltében elmerengeni. Nem egyszerű, mindenesetre mozgalmas, izgalmas, lenyűgöző, szívbe markoló és legfőképpen egy életre szóló élmény.” – írja a fényképről Tibor.

ADA 2019

ADA2019logo2A Debreceni Egyetem Informatikai Kara 2019. május 24-25-én megrendezte az ADA konferenciasorozat második konferenciáját (ADA 2019), amely az informatika és a STEM területei iránt érdeklődők konferenciája volt.

A konferencia célja

Az ADA konferenciasorozat elsődleges célja, hogy lehetőséget és közeget biztosítson az informatikai és a STEM területeken dolgozó, kutató vagy még a tanulmányaikat folytató nők szakmai megjelenésének, kommunikációjának. A konferencia kiemelt figyelmet kíván fordítani a kapcsolódó szakterületek munkaerő utánpótlásának problémáira, az érdeklődők pályaválasztási motivációja növelésének, illetve az orientáció kialakításának lehetőségeire. A konferenciasorozat szeretne hozzájárulni a nők arányának növekedéséhez a fenti területekhez tartozó szakmákban és kutatásokban.

Kiknek érdemes részt venni?

Mindenkinek, aki érdeklődik az informatika és a STEM területeinek új eredményei iránt! Minden kutatónak, oktatónak, felsőoktatásban tanuló vagy doktori tanulmányokat folytató hallgatónak, akik tudományos eredményeiket szeretnék bemutatni egy szélesebb szakmai közönség előtt.

Akik az informatikához, a STEM területekhez, illetve ezek oktatásához kapcsolódó munkájuk és tapasztalatuk alapján kialakult jó gyakorlatukat kívánják megosztani a szakmabeliekkel.

Az eseményről

A megnyitón Dr. Mihálydeák Tamás dékán úr elmondta, hogy 90 résztvevő regisztrált, és egy népszerű Neumann idézettel nyitotta meg a rendezvényt: „A fejlődés ellen nincs gyógymód”.

ADA 2019 konferencia, megnyitó

A 2 plenáris előadáson kívül 15 szekcióban (Alkalmazások, Szoftvertechnológia tanítása, Társadalom, Virtuális valóság, Képességfejlesztés, Könyvtár, Informatika és egészségügy, Online tanulás, Digitális technológia körülöttünk, Matematika, Vizualizáció, Geometriai modellezés, Informatika tanítása, Open Science, Digitális kompetencia) zajlott a 43 szekció előadás.

Letölthető a konferencia programja.

A résztvevők megkapták az ADA 2020 Konferencia felhívását is, amelyre 2020. május 29-30-án kerül sor és 2019. szeptember 1-től 2020. április 5-ig lehet regisztrálni.

2019-ben előadást tartottam „Egy Java JDBC technológiát használó esettanulmány hatékonyságának elemzése” címmel, amely a konferencia Alkalmazások szekciójába került. Az absztrakt: „Az előadás/cikk szoftverfejlesztés esettanulmányt ismertet. Különböző lekérdezések futnak azonos adatbázis-szerveren valós terhelést szimulálva. A Java JDBC különböző interfészeit, osztályait (Statement, PreparedStatement, CallableStatement, tranzakciókezelés) használó szolgáltatások kerülnek beépítésre az MVC-t használó projektbe. A megvalósított funkciók paraméterezett szimulációs környezetben összehasonlításra és elemzésre kerülnek a hatékonyság szempontjai szerint.”

ADA 2019 konferencia, Kaczur Sándor szekció előadása

Kiemeltem egy példát az esettanulmányból:

Lekérdezés: TOP N különböző fizetésű alkalmazott neve, fizetése (a topN változó mindig az adott metódus paramétere)

1. megoldás: Statement interfész


2. megoldás: PreparedStatement interfész

2. megoldás: PreparedStatement interfész


3. megoldás: tárolt eljárás és CallableStatement interfész

3. megoldás: tárolt eljárás és CallableStatement interfész

 

Az előadásom prezentációját és az Java projekt/esettanulmány forráskódját ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára.

Az előadásom témája a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyam és a Java adatbázis-kezelő tanfolyam több alkalmához is kötődik.

Berecz Antónia műhelyvitája

NKE_logoBerecz Antónia kolléganő meghívott PhD értekezés-tervezetének műhelyvitájára. Az eseményre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Műszaki Doktori Iskola szervezésében 2019. április 11-én került sor. Antónia értekezés-tervezetének címe: „Az e-tanítás-tanulás folyamata – stratégiák és modellek”.

A műhelyvita fontos mérföldkő a doktori fokozatszerzési eljárás során, közeledve a folyamat végéhez. Antónia kutatómunkáját 4 hipotézisben foglalta össze.

Berecz Antónia műhelyvita

A műhelyvita alapvetően az alábbi 4 kérdés köré összpontosult:

  • A választott témát a korszerű kutatási módszereket alkalmazva, és minden fontosabb részletére kiterjedően dolgozta-e ki a jelölt?
  • Megfelel-e az értekezéssel szemben támasztott formai és tartalmi követelményeknek?
  • Az értekezés-tervezet tartalmaz-e új tudományos eredményeket?
  • Javasolja-e a tervezet további eljárásra bocsátását újabb műhelyvita nélkül?

Az eseményen örömmel vettem részt és gratulálok Antóniának eredményes kutató munkájához és annak színvonalas bemutatásához.

 

FIRST® LEGO® League robot verseny 2018

First Lego LeagueA Nemzetközi LEGO® Robot versenyek azért jöttek létre, hogy a segítsék/erősítsék a műszaki, természettudományos és informatikai kompetenciák fejlesztésén túl a kooperatív csoportmunkát, a problémamegoldásra orientáló komplex gondolkodásmódot. A hazai oktatási rendszerben ezek az összetevők is egyre hangsúlyosabban jelennek meg. A Magyarországon is „játszható” nemzetközi versenyek közül kiemelkedik két verseny: a FIRST® LEGO® League (FLL) és a World Robot Olympiad™ (WRO).

2018. december 15-én FLL bíróként részt vettem az Edutus Egyetem által – már sokadik alkalommal – megrendezett FLL robotika verseny tatabányai regionális fordulóján. 3 fős zsűri tagjaként a feladatom a versenyre elkészült kutatási projektek értékelése volt.

First Lego League FLL kép1

Az FLL verseny 1998-ban indult, melyen 70 országból, mintegy 30 000 csapat vesz részt évente. Magyarország a Central Europe régióban vesz részt, ahol kb. 800-900 csapat mérkőzik meg egymással. Egy csapat 3-10 főből áll, választott csapatvezetőjük van és mindannyian 9-16 év közötti tanulók.

First Lego League FLL kép2

Minden évben van egy központi témája a versenynek, ami két szálon fut:

  • Kutatási projekt: a kutatási feladat témáját megismerve a csapatok egy problémát keresnek, amelyre az életkoruknak megfelelő megoldást kell adniuk és tevékenységükről 5 perces prezentációban számolnak be a versenyen. A zsűri értékeli a kutatási projekt megvalósítása során a probléma azonosítását, elemzését, a meglévő megoldások áttekintését, a csapat megoldását, a megjelenő innovációt, a prototípust, a prezentáció felépítését, hatékonyságát, eredetiségét, a csoportmunkát. Letölthető a 2018-as kutatási feladat leírása.
  • Robotika: egy kb. 3 m2-es akadálypályán tűznek ki 10-15 megoldandó feladatot, amelyre a csapatnak robotot kell tervezni, építeni és programozni. A robotnak 2,5 perc alatt kell önállóan, a programja által vezérelve megoldania a feladatokat. Az akadálypálya egységes, minden évben központilag készítik el. A feladatok teljesen probléma centrikusak, a csapat találja ki, hogyan oldja meg, nincs abszolút jó megoldás. A verseny során a robotot át lehet építeni, és csak a pálya kijelölt területén lehet kézzel hozzáérni. A zsűri értékeli a robot dizájnt, amely a megépített konstrukció ötletességét, hatékonyságát, valamint a programok forráskódjainak működését jelenti. Külön feladat alapján értékelik a csapatmunkát is. A nemzeti fordulókból a legjobbak jutnak tovább a nemzetközi fordulókba. Letölthető a 2018-as robotverseny feladat leírása.

A 2018-as verseny során az INTO ORBIT nevű projektet kellett megvalósítani, amelyben a csapatnak azonosítania kellett egy olyan fizikai vagy társadalmi problémát, amellyel szembe kell néznie az embereknek egy hosszú távú űrutazás során a naprendszerünkön belül, és javaslato(ka)t kellett tenniük a megoldására. A korábbi évek projekt témakörei is, illetve korábbi események hírei is elérhetők: Edutus 2017, Debrecen 2018, valamint nemzetközi és hazai robotversenyek általában.

First Lego League FLL kép3

First Lego League FLL kép4

A verseny teljes dokumentációja, specifikációja több száz oldal angol nyelven és részben nonverbálisan elérhető anyagból áll és évről-évre változnak a konkrétumok, de a koncepció (alapértékek: discovery, innovation, impact, inclusion, teamwork, fun) állandó. A 2018-as robotverseny akadálypálya megépítve így nézett ki:

First Lego League FLL kép5

First Lego League FLL kép6

5 csapat mérkőzött meg egymással: Refisek, RoboGo_5vos, Maros Robo Team, legÓÁG, FrankaRobotics. A kutatási projektben többféle megközelítést alkalmaztak. Volt, ahol a technológiai, informatikai eszközorientált, kommunikációs problémák, fiziológiai szükségletek domináltak, máshol inkább perspektivikusabb társadalmi, szociológiai aspektusok és a fenntarthatóság kerültek előtérbe. Három csapat igazán kiemelkedett a délelőtti zsűri előtti fordulóban prezentációjukkal és kaptak sok-sok ötletet, javaslatot. Ők délután még egyszer megtartották előadásaikat, immár a teljes – kb. 120 fős tanulókból, felkészítő tanáraikból, szülőkből, testvérekből álló – közönség előtt. Szeretném kiemelni, hogy – miközben több szálon is futottak az egész napos rendezvényen az események – a TOP 3 csapat tagjai kiegészítették, átdolgozták délutánra a délelőtti prezentációikat és figyelembe vették a kapott ötleteket, javaslatokat. Egy markáns példa: a Plútóra küldött expedíció vezetője délelőtt még erősen autokratikus diktátor politikusként jelent meg, de délutánra már inkább emberközpontú spirituális vezetővé szelídült.

Örülök, hogy részt vehettem az FLL 2018 versenyen. Tartalmasnak bizonyult ez a nap. A szervezés nagyon profi volt. Legközelebb is szívesen csatlakozom.