Kutatók éjszakája 2021

Kutatók éjszakája

Kutatók éjszakájaA Kutatók Éjszakája nemzetközi rendezvénysorozat 2005-ben indult. Magyarország 2006-ban csatlakozott. Azóta évről-évre egyre több intézmény nyitja meg hazánkban kapuit, szervez érdekes programokat, sok-sok településen, több száz helyszínen, több ezer eseményt meghirdetve sok tízezer érdeklődő/résztvevő látogatónak biztosít tartalmas estét.

Bár a kezdeményezés elsősorban a kutatói pálya népszerűsítését szolgálja, ezért leginkább a tizen- és huszonévesekre számít, az események vonzók és elég érdekesek ahhoz, hogy a kisgyerekektől a legidősebbekig mindenki megtalálja a számára izgalmas programokat. Korábban nagyobb felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek szerepeltek döntően, de az utóbbi néhány évben egyre több kisebb intézmény, tehetséggondozással foglalkozó középiskola, cég, egyesület is csatlakozott a rendezvényhez. A Kutatók éjszakája rendezvény minden meghirdetett programja ingyenes.

Rendezvényünk plakátja

it-tanfolyam.hu Kutatók éjszakája 2021 plakát

Az it-tanfolyam.hu 2021-ben is hirdetett programokat az eseményhez kötődően. Programjainkat elsődlegesen követőinknek, aktív hallgatóinknak és az alumni csoportunkban hirdettük meg, de persze nyílt rendezvényként valósult meg. Az eseményekre regisztrálni kellett a weblapon. A regisztrációs időszak két hétig tartott, szeptember 9-23-ig. Programjainkra szeptember 24-én 22:00-23:55-ig került sor.

A programjaink népszerűek voltak. A két teremben közel 50 érdeklődő látogatót fogadtunk. A többség több programon is részt vett. Néhányan kifejezetten egy-egy adott program iránt érdeklődtek. Többen is úton voltak késő délutántól szinte hajnalig, megragadva a lehetőséget, több helyszínt is meglátogattak. Kellemes hangulatban, tartalmasan töltöttük együtt az időt – végre újra személyes jelenléttel az offline világban – aminek igazán örülök.

Szeretném megköszönni az előadók színvonalas munkáját, igényes felkészülését. Köszönjük mindenkinek, aki részt vett a Kutatók éjszakája 2021 rendezvényünkön. Az előadások prezentációit tanfolyamaink hallgatói számára – a témához kapcsolódó témakörökhöz, ILIAS-ra feltöltve – tesszük elérhetővé.

22:00-22:25 – Kiss Balázs: Mitől okos egy otthon, egy pláza, egy város?
Néhány hónapja ismert, hogy okos lesz (időközben lett) az Etele pláza. Nem, nem szponzorálja 🙂 ezt az előadást. Ha a léptékeket tekintjük, akkor bizony éles a határ az otthonokban, intézményi és település szinten alkalmazott és alkalmazható okos technológiák között. Az előadó évek óta foglalkozik okos architektúrák fejlődésének történetével, koncepciójával, szoftveres integrációjával és konfigurációjával. Szívesen osztja meg gondolatait, kutatási eredményeit a témáról, beszél saját kisebb és nagyobb léptékű projektjeiről. Praktikus tanácsok is előkerülhetnek – igény szerint. Egyensúlyoz a kész komponensek testre szabási lehetőségei és a saját fejlesztés határán. Utóbbi kulcsszavai: hálózati kommunikáció megvalósítása szerver-kliens között vagy peer-to-peer többféle programozási nyelven, autentikáció, autorizáció, protokoll, tömörítés, felhő architektúrák. A program a Java tanfolyamaink orientáló moduljához kötődik.

22:30-22:55 – Kaczur Sándor: Algoritmus vesebeteg-donorok párosítására
Hogyan működik 2007 óta Nagy-Britanniában a vesebeteg-donorok párosítása? Sima csere 2 pár esetén adódik. 3 pár esetén körbeadják a vesét egymásnak – ez már jóval összetettebb probléma. A felépített óriási adatbázisban akár több száz lehetőség is adódhat. A probléma megfelelő párosítási algoritmus és számítógép nélkül, pusztán emberi erővel megoldhatatlan lenne. Az implementált algoritmus futási ideje mindössze 30 perc. A párosítást követően a következő lépés a műtétek egyidejűsége, és a donor szervek „utaztatása” minden lehetséges úton – földön, vízen, levegőben –, minden lehetséges közlekedési eszközzel. Hogyan működik mindez a gyakorlatban? Milyen korlátok, problémák adódnak? Milyen adatok alapján dönthető el a betegek „kompatibilitása”? Ezek közül mi kötődik az egészségügyhöz és mi a szállításhoz? Az előadó próbál válaszokat adni, de lehet, hogy a végén több lesz a kérdés, mint a válasz. Vajon milyen a párosítási algoritmus hatékonysága? A program a Java tanfolyamaink orientáló moduljához kötődik.

23:00-23:25 – Szegedi Kristóf: Hogyan változik a világ vezető innovációs vállalatainak 100-as toplistája?
A Thomson Reuters hírügynökség évről-évre közzéteszi a világ vezető innovációs vállalatait tartalmazó frissített 100-as toplistáját. Vajon milyen szempontrendszer alapján születik a döntés, alakul a rangsor? Az előadó áttekinti a háttérben lévő metodológia elemeit. Íme, néhány szempont: pénzügyi teljesítmény, a vezetők és befektetők közötti bizalom, innováció, környezeti hatás, emberek és társadalmi felelősség, hírnév, kockázatviselés és ellenálló képesség, jogszabályok betartása. Vajon mivel foglalkoznak a toplista elején lévő vállalatok? Kiderül, hogy az elmúlt néhány évben milyen változások történtek a toplista elején. Az előadó próbálja indokolni, vajon mik lehettek az elmozdulások okai. Lehetne előrejelzést adni és vajon érdemes? Közösen gondolkodunk mindezeken. A program a Java tanfolyamaink orientáló moduljához kötődik.

23:30-23:55 – Kaczur Sándor: Gondolkodjunk logikusan!
Az előadás során áttekintjük az intelligencia, a kreatív problémamegoldó és logikus gondolkodás összefüggéseit és izgalmas feladatokból válogatva közösen megoldunk néhány fejtörő feladatot. Néhány példa: Hány éves a kapitány?CHOO + CHOO = TRAIN, Logikus gondolkodás teszt.

 

22:00-22:45 – Hollós Gábor: Objektumorientált programozás vs. funkcionális programozás Java nyelven
Az előadó ismert adatszerkezeteket és ismert programozási tételeket használva összehasonlítja a hatékonyság szempontjai alapján egy-egy feladat különböző megvalósításait. Referenciaként tekint az objektumorientált megoldásokra és ehhez képest kiderül, hogy a Java 8-tól elérhető funkcionális elemek milyen változásokat jelenthetnek. Vajon kevesebb memóriát használnak? Vajon gyorsabbak? Vajon egyszerűbbek/bonyolultabbak? Vajon könnyebben megérthetőek, karbantarthatóak, dokumentálhatóak? Hogyan érdemes egyensúlyozni az általunk leprogramozott, a kollekciók hagyományos beépített műveleteit használó és a lambda kifejezések között? Kiderül. A program a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyamunk tematikájához kötődik.

22:50-23:35 – Kiss Balázs: Denevérek a barlangban – Hálózatos Java esettanulmány tervezése és tesztelése
Az előadó újragondolta egyik örökzöld esettanulmányukat, amelynek koncepciója elérhető szakmai blogunkon: Denevérek a barlangban. Kiderül, érdemes-e változtatni a programban megvalósuló elosztott, hálózati kommunikáción. Tekintettel az utolsó néhány Java verzió újdonságaira, fókuszálva különösen a 13-astól a 17-esig. Ha érdemes refaktorálni, akkor megtudjuk, hogy mit és hogyan. Ha nem érdemes, akkor indoklást kapunk arra, hogy miért nem. Az áttekintett tesztadatokat elemezve megkapjuk a választ. A program a Java EE szoftverfejlesztő tanfolyamunk tematikájához kötődik.

23:40-23:55 – Falus Anita, Németh András: Karrierváltás után – néhány hónap KKV-s tapasztalatai szoftverfejlesztőként
Mennyire könnyű ma szoftverfejlesztőként elhelyezkedni szakirányú felsőfokú végzettség nélkül? Milyen kihívásokkal találkozhatunk a felvételi folyamat során? Milyen elvárásokat támasztanak a munkaadók egy junior szakemberrel szemben? Hogyan telnek a beilleszkedés után a hétköznapok junior fejlesztőként kis létszámmal működő informatikai profilú kisvállalkozásnál? A tanfolyamainkon 2020-ban végzett előadók karrierváltó junior szakemberként személyes tapasztalataikról számolnak be. A program a Java tanfolyamaink orientáló moduljához kötődik.

 

IT történet – szeptemberben történt

IT történet blog bejegyzés sorozatunkban válogatunk a szeptemberben történt események közül – bármikortól napjainkig. A főbb témakörök: IT általában, számítástudomány, hardver, szoftver, platform, szoftverfejlesztés, játékprogramok, híres informatikusok, kibernetikusok, feltalálók, IT hírek, technológiai mérföldkövek. Természetesen nem törekedhetünk a teljességre, pusztán érdekességeket említünk röviden, tömören, amit illik tudni a szakterület iránt érdeklődőknek.


1936. szeptember 2-án, 85 éve történt:
Megszületett Andrew Steven Grove magyar származású amerikai üzletember, mérnök, a félvezetőipar úttörője, az Intel társalapítója, a cég felemelkedésének egyik kulcsfigurája


1995. szeptember 3-án, 26 éve történt:
Megalapították ‘a világ online piaca’ szlogennel Kaliforniában az eBay internetes, aukciós weboldalt.


1998. szeptember 4-én, 23 éve történt:
Megalapították az amerikai Google Inc. részvénytársaságot, aminek a nevéhez fűződik a PageRank algoritmuson alapuló Google keresőmotor kifejlesztése és üzemeltetése.


1985. szeptember 7-én, 36 éve történt:
Elhunyt Pólya György magyar matematikus, fizikus. Kidolgozta a cél-hajtott stratégiát és heurisztikát, amelyet a mesterséges intelligencia területén alkalmaznak. A matematikaoktatás megreformálásának egyik ösztönzője volt.


1941. szeptember 9-én, 80 éve történt:
Megszületett Dennis M. Ritchie amerikai számítógéptudós. Legismertebb a C programozási nyelv kifejlesztéséről, és a UNIX operációs rendszer kifejlesztésében is komoly érdemei voltak.


1948. szeptember 10-én, 73 éve történt:
Megszületett Charles Simonyi magyar származású szoftverfejlesztő, kutató, űrturista. Vezetésével készült el a népszerű Word és Excel a Microsoft-nál. Tőle származik a kódolás során világszerte ismert magyar jelölés.


2004. szeptember 14-én, 17 éve történt:
Megjelent a The Sims 2 stratégiai élet-szimulációs játék, melyet a Maxis készített, az Electronic Arts adott ki az egyik legtöbbet eladott videójáték folytatásaként.


1987. szeptember 15-én, 34 éve történt:
Megalapították a kínai Huawei-t, amely a világ egyik vezető információs és kommunikációs technológiai vállalata, legnagyobb okostelefon gyártója. Termékeit és szolgáltatásait a világ népességének közel egyharmada használja.


1998. szeptember 18-án, 23 éve történt:
Megalakult a doménnevek kezeléséért felelős nonprofit nemzetközi szövetség, az amerikai székhelyű ICANN (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers).


2014. szeptember 19-én, 7 éve történt:
Az Alibaba Group New York-i tőzsdén indított nyilvános részvénykibocsátása (IPO) 25 milliárd USD-t hozott. Messze ez volt a világtörténelem legnagyobb IPO-ja. A tíz legértékesebb vállalat közé tartozik.


2002. szeptember 23-án, 19 éve történt:
Megjelent a Mozilla Firefox nyílt forráskódú, ingyenes, a Gecko böngészőmotort használó, multiplatformos webböngésző program első verziója.


2005. szeptember 23-án, 16 éve történt:
Egy maratoni előadássorozattal – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szervezésében – elindult a Kutatók Éjszakája nemzetközi rendezvénysorozat.


2008. szeptember 23-án, 13 éve történt:
Megjelent a népszerű mobil operációs rendszer első kereskedelmi verziója, az Android 1.0, legelőször a HTC Dream készüléken. Ez volt az API 1 szint és a Linux 2.1 verzió.


1930. szeptember 27-én, 91 éve történt:
Megszületett Alan Shugart amerikai mérnök, vállalkozó és üzletvezető, karrierje meghatározta a modern számítógépes meghajtóipart. A 8 inches flopi feltalálója (IBM, 1971).


1995. szeptember 29-én, 26 éve történt:
Megjelent az első Playstation 1 otthoni videójáték-konzol Európában. A Sony Computer Entertainment fejlesztette és világszerte 100 millió darabnál is többet értékesített belőle.


Skandináv lottó demóprogram

Skandináv lottó (heteslottó) demóprogramot tervezünk és írunk meg Java nyelven. Lépésenként mutatja meg, hogy mi történik a háttérben: hogyan állítja elő véletlenszerűen a lottószelvényt.

Az emlékezet egy logikai tömb. Ebben 36 elem van. A nulladik elem nem számít, és legyen a többi elem (1-35-ig indexelve) kezdetben mind hamis. A cél: legyen a tömbben pontosan 7 db igaz érték. Másképpen: a logikai tömb a lottószelvényen megjátszható számok kiválasztottságát jelöli, igen vagy nem. A heteslottó-szelvény 7 db 1 és 35 közötti különböző egész számból áll.

Mindig 1 és 35 közötti egész véletlenszámot tippelünk. Kezdetben jóSzámDb=0. Az első tipp biztosan jó és jóSzámDb=1. A többi tipp esetén vizsgálni kell, hogy már kiválasztott-e. Ha igen, akkor nincs teendőnk. Ha nem, akkor meg kell jegyezni (kiválasztottá kell tenni, azaz igazzá kell állítani a logikai tömbben) és a jóSzámDb++ (növelhető). Mindezt ciklusban ismételjük, amíg a jóSzámDb<7 feltétel teljesül (másképpen: amíg nincs elegendő kiválasztott szám a szelvényen). Mindez biztosítja az egyediséget, különbözőséget. Ha jóSzámDb==7, akkor kiírjuk a lottószelvényre kerülő számokat az alapján, hol (melyik indexen) van a logikai tömbben igaz érték.

Tekintsük át az alkalmazott módszer hátrányait és előnyeit. Hátrány, hogy 36 logikai érték szükséges ahhoz, hogy 7 különböző számot előállítsunk. Előny, hogy egyszerű az algoritmus (nem kell keresés és megszámolás programozási tétel) és nincs szükség rendezésre sem, mert a szakterületre jellemző „emelkedő számsorrend” a logikai tömb bejárásával önkéntelenül is adódik. Hangsúlyozzuk, hogy ez csupán egyetlen módszer a nagyon sok izgalmas közül, amikkel generálható egy véletlenszerű lottószelvény.

A megvalósítás, Java forráskód nagy egyszerű. Íme egy függvény, amely visszaadja azt kiválasztottságot jelölő logikai tömböt, amiből megfelelően indexelve kiíratható a véletlenszerűen generált lottószelvény:

Egy demóprogram, szimulációs program, oktatóprogram esetén nem is a konkrét feladat megoldása a cél/probléma. Sokkal inkább a lépésenkénti bemutatás, sok-sok konzolos kiírással vagy grafikus szemléltetéssel. Sokszor időzítővel késleltetjük, lassítjuk, gyorsítjuk a folyamatot, de előfordul az is, hogy rengetegszer megismételjük a tevékenységet és a kapott adatokat elemezzük, következtetünk belőlük. Most például a ciklust ki kell cserélni olyan léptetésre, ami a felhasználó kattintásához kötődik. Ha kéri a következő tippet a lottószelvényre, akkor megkapja. Ha nem kattint, akkor nem kapja meg. Az is egy csalás/lehetőség lenne, hogy a háttérben nem is logikai tömb adatszerkezet van, csupán a vizualizáció miatt tűnik annak.

Az elkészült demóprogram megvalósítja a fenti algoritmust. Az alábbi képernyőképeken végiglapozható a demóprogram működése. Nem is az algoritmus megvalósítása a kihívás és a cél, hanem a folyamat lépésenkénti megjelenítése. Java swing grafikus felület készült el.

 

A demóprogram Start állapottal indul. Olyan a lépésenként tesztesetek sorozata, hogy a lottószelvény nem sikerül rögtön elsőre. Az egyik szám már előfordult korábban. A demóprogram Stop állapottal ér véget. A demóprogram pénztárszalagszerűen időnként jelzi, hol tart éppen. A demóprogram képes egymás után több lottószelvényt is előállítani és az emlékezete egyetlen szelvényre korlátozódik.

A bejegyzéshez tartozó teljes forráskódot ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára.

A Java SE szoftverfejlesztő tanfolyamunkon, a szakmai modul Objektumorientált programozás témakörét követő 29-36. óra Grafikus felhasználói felület alkalmain már tudunk egyszerűbb szimulációs programot tervezni, kódolni, tesztelni. A Java EE szoftverfejlesztő tanfolyamunkon, a szakmai modul 33-40. óra Java Server Pages alkalmain már a program böngészőben futó változatát is el tudjuk készíteni.

IT történet – júliusban történt

IT történet blog bejegyzés sorozatunkban válogatunk a júliusban történt események közül – bármikortól napjainkig. A főbb témakörök: IT általában, számítástudomány, hardver, szoftver, platform, szoftverfejlesztés, játékprogramok, híres informatikusok, kibernetikusok, feltalálók, IT hírek, technológiai mérföldkövek. Természetesen nem törekedhetünk a teljességre, pusztán érdekességeket említünk röviden, tömören, amit illik tudni a szakterület iránt érdeklődőknek.


1999. július 1-jén, 22 éve történt:
A zenemegosztás kezdete. A Napster első béta változata illegális fájlcserélőként jelent meg. Shawn Fanning nevéhez fűződik.


1997. július 4-én, 24 éve történt:
A Mars Pathfinder – a Mars-kutatás egyik legsikeresebb űrszondája – leszállt a Mars felszínére és legördült róla a talajra a Sojourner marsautó.


1994. július 5-én, 27 éve történt:
Jeff Besos megalapítja az Amazon.com-ot – saját garázsában. Az online könyváruházként indult vállalkozás azóta az egyik legnagyobb internetes kereskedelmi céggé vált.


2003. július 8-án, 18 éve történt:
A Magyar Wikipédia napja. A Wikipédia magyar változata új verziójú programmal a hu.wikipedia.org címen történő elindításának emlékére jött létre.


2011. július 8-án, 10 éve történt:
Picaboo néven elindult a Snapchat multimédiás üzenetküldő alkalmazás, amelyen a a képek és üzenetek csak rövid ideig elérhetők, majd eltűnnek és elérhetetlenné válnak.


1982. július 9-én, 39 éve történt:
A Disney kiadta Tron, avagy a számítógép lázadása címmel az első mainstream filmet, amely kiterjedt számítógéppel generált grafikákat és speciális effektusokat használt.


1856. július 10-én, 165 éve történt:
Megszületett Nikola Tesla, aki a világ egyik legjelentősebb és leghíresebb tudósa és feltalálója volt, tevékenységét elsősorban az elektromosság, mágnesség és gépészet területén fejtette ki.


1995. július 12-én, 26 éve történt:
Tatu Ylönen, a Helsinki Műszaki Egyetem kutatója freeware-ként közzéteszi a Secure Shell (SSH) kriptográfiai hálózati (biztonsági) protokoll első verzióját.


2018. július 17-én, 3 éve történt:
Az emodzsi világnapja. Az Apple bejelentette, hogy 70 újabb emodzsit ad a rendszeréhez, melyek között ott lesznek a régóta várt vörös hajú, ősz hajú, hullámos hajú és a kopasz emodzsi is.


1968. július 18-án, 53 éve történt:
Létrejött az Intel Corporation amerikai vállalat, amely elsősorban mikroprocesszorairól ismert, de gyárt hálózati kártyákat, alaplapi chipkészleteket, videokártyákat és egyéb számítógépes eszközöket is.


1922. július 20-án, 99 éve történt:
Elhunyt Andrej Andrejevics Markov szovjet-orosz matematikus. 1906-ban bevezette a Markov-láncok fogalmát. Ezen alapul a Google PageRank algoritmusa: annak a valószínűségét adja meg, hogy odatalálunk egy weboldalra.


2008. július 25-én, 13 éve történt:
A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) számítógépvírust észleltek. A világűrbe elsőként kikerült W32.Gammima.AG vírus egy űrhajós USB-meghajtójáról két laptopot fertőzött meg. A vírus célja volt ellopni a felhasználók online játékokhoz használt login adatait.


1963. július 26-án, 58 éve történt:
Geoszinkron pályára állt a Syncom-2, az első működőképes, amerikai távközlési műhold. Küldetése különféle kommunikációs tesztek elvégzéséből állt.


2000. július 26-án, 21 éve történt:
Elhunyt John Wilder Tukey amerikai matematikus, statisztikus. A számítógépek alkalmazásának egyik úttörője, ő alkotta meg a „bit” és a „szoftver” kifejezéseket.


2015. július 29-én, 6 éve történt:
Megjelent a Microsoft új operációs rendszere, a Windows 10. Úgy tervezték, hogy ez lesz a cég utolsó operációs rendszere.


Multimédia az oktatásban 2021

Multimédia az oktatásban logó

Multimédia az oktatásban logóA Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) „Multimédia az oktatásban” Szakosztály által – évente – szervezett XXVII. Multimédia az oktatásban című online nemzetközi konferencia került megrendezésre 2021. június 10-11-én.

A konferencia célja

A szakmai rendezvény célja, hogy elősegítse az oktatás, valamint a kutatás és fejlesztés különböző területein dolgozó, oktató hazai és külföldi szakemberek, PhD és felsőoktatási hallgatók kapcsolatfelvételét, tapasztalatok és jó gyakorlatok cseréjét, egyes képzési szakterületekhez kapcsolódó kreditek gyűjtését.

24 témakörben hirdették meg az előadóknak a jelentkezési lehetőséget, köztük néhány hozzánk kötődő

  • élethelyzethez igazított tanulás,
  • a multimédia alkalmazása a felsőoktatásban és a felnőttképzésben,
  • mLearning, eLearning és környezete,
  • a tanulási környezet technikai, technológiai változása,
  • felhőalapú szolgáltatások,
  • multimédia és a tudományos kutatás összefonódása,
  • multimédia-fejlesztések, eredmények, alkalmazások bemutatása.

A konferencia programja

Letölthető a konferencia programja. A konferencia a Dunaújvárosi Egyetemről élő közvetítésben zajlott a Pexip webkonferencia platformon. 2 nap alatt 13 szekcióban 65 előadás hangzott el 99 társszerzőtől. A rendezvényre 169 fő regisztrált és kb. 250-en követték az élő közvetítést 4 országból.

A plenáris előadások némileg számvetésre sarkalltak. Ez a 16. MMO-s anyagom 2009 óta. Ezek a szakmai előadások, magyar és/vagy angol nyelvű cikkek, poszterek megtalálhatók a publikációs listámban. Szakmai blogunkban több korábbi beszámoló is van: MMO 2020, MMO 2019, MMO 2018. Jövőre is szívesen csatlakozom a rendezvényhez. 2022-ben a Multimédia az oktatásban konferencia helyszíne a Zágrábban található Eszéki Egyetem lesz.

Részt vettem

2021-ben előadást tartottam „Python tanfolyam tapasztalatai az átalakuló szoftverfejlesztő OKJ képzésben” címmel 20 percben, amely a konferencia „Multimédia-fejlesztések, eredmények, alkalmazások bemutatása” című szekciójába került. Előadásom prezentációját ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára. Az anyagból készült 5 oldalas szakmai cikket is készítettem, amely elérhető lesz a hamarosan megjelenő konferencia kiadványban.

A cikk összefoglalója

A 2020/2021-es tanév átmenetet/átállást jelentett a szakképző intézményekben. Az informatika és távközlés ágazatban a korábbi szoftverfejlesztő képzést felváltotta a szoftverfejlesztő és –tesztelő képzés. A korábbi szabályozó és az új KKK, PTT dokumentumokat áttekintve több markáns különbség is adódik. Ezek egyike a Python programozási nyelv hangsúlyos beépülése. A kifutó kétéves OKJ képzést 2021-ben befejező diákok számára az it-tanfolyam.hu oktatói csapata kidolgozott és megvalósított egy Python tanfolyamot. Ők speciális célcsoport, mert már tanultak más programozási nyelveket, de Pythont még nem, vagy csak bevezetőként. Az előadás/cikk ismerteti a 2021. májustól elindult tanfolyam hátterét, tematikáját, szervezésének folyamatát, visszajelzéseit és összegzi a tapasztalatokat.

A cikk tartalomjegyzéke

  1. A szakképzés átalakulásának jogi háttere
  2. Tartalmi megújulás elemei
    1. Korábbi tartalom
    2. Új tartalom
    3. Releváns markáns különbségek
  3. Oktatók tapasztalatai
  4. A Python tanfolyam általános koncepciója
  5. A Python tanfolyam előkészítése, szervezése
  6. A tematika kiemelt elemei
    1. Adatszerkezetek
    2. Fájlok feldolgozása, adatbázis-kezelés
    3. Grafikus felhasználói felület – TKinter
    4. Webes alkalmazások – Flask és Django
    5. Mobil alkalmazások – Kivy
    6. IoT programozás – Raspberry Pi
    7. Mesterséges intelligencia
  7. Visszajelzések, tapasztalatok