Interjú Révész Andrással

Interjú Révész Andrással

Révész András alapvégzettsége biológus, ökológia szakiránnyal. Szakmai pályafutását tájökológiával kezdte, azon belül is élőhely térképezéssel, amihez kötődik a térinformatika. Négy évig kutatás-fejlesztéssel foglalkozott az MTA Ökológiai és Botanikai Intézetében, majd rövid ideig a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban dolgozott, ahol a projektmunkák csökkenésével úgy döntött, hogy „most valami nagyon mást kell csinálni, mert az alternatívák személyesen és szakmailag sem voltak jók”. Angliába két ok miatt költözött az EU csatlakozás után: nyelvtanulás és szakmai fejlődés. Úgy tervezte, hogy miután anyagilag rendbe szedi magát, visszaköltözik Magyarországra. Angliában egy helyi hatóságnál helyezkedett el és térinformatikával foglalkozik 2008 óta. A térinformatikán belül feladataihoz tartozik a térképi adatbázis-kezelés, web-térképezés, továbbá bármi, amit el tud végezni: különböző adatformátumok közötti konvertálás, rendszerintegráció, adatelemzés, stb. Napi feladataihoz kötődően sok mindent automatizált, így felszabadult munkaidejében folyamatosan fejlődik, foglalkozik adatbázis-kezeléssel, dokumentumkezelő rendszerek optimalizálásával.

Az interjút Kaczur Sándor – az it-tanfolyam.hu alapítója és oktatói csapatának szakmai vezetője – készítette 2019. július 7-én.

Révész András

K. S.: Hogyan kerestél munkát külföldön?

R. A.: Már külföldön élő ismerősöktől tudtam, hogy az álláskeresés nem gond: aki akar és tud dolgozni, az el tud helyezkedni a szakmájában is. Tettem, amit sokan mondtak: jártam az ügynökségeket, az álláskereső portálokat, a szóba jöhető munkahelyeket.

Két év többnyire betanított munkák után 2008-ban kaptam meg Halifaxban az első rendes(ebb) állást, ahol hat évig dolgoztam. Több helyre is pályáztam és egyszer csak írtak, hogy várnak interjúra. Ez egy szakmai állásinterjú volt, így a kezdeti izgalom után hamar feloldódtam és még jól is éreztem magam. Hárman felvételiztettek: két leendő kollégám és egy HR-es, de a HR-es nem volt tól beszédes, szinte kizárólag szakmai kérdésekről beszélgettünk. Halifax nagyszerű hely, elég sok természethez közeli terület van, ahol szerettem lenni.

A következő váltást nem terveztem, de éltem a lehetőséggel 2014-ben. Informálisan ismertem kollégákat a környező hatóságoktól és megtudtam, hogy Barnsley-ban keresnek térinformatikust. Egyrészt a több fizetéséért váltottam, másrészt így ismerőseim nagyobbik része közelebb került hozzám. Kellemesen érzem itt magamat, és a következő néhány évben nem is tervezem, hogy munkahelyet/lakóhelyet váltok.

K. S.: Hogyan fejlődött az angol nyelvtudásod?

R. A.: Az egyetem óta folyamatosan. Nem csak az informatikában alapvető az angol nyelvtudás. Rengeteg könyvtári szakirodalom a biológiához kötődően is kizárólag angol nyelvű – egyszerűen nem fordítják le, mert a célközönség kicsi. A szakmai cikkek többsége is angolul van. Követelmény volt, hogy ismerjük az aktuális nemzetközi szakirodalmat, továbbá eleve a diplomához szükséges a nyelvvizsga/nyelvtudás, így erre mindig is készültem. A minisztériumi munkámhoz is szükséges volt az angol nyelvű anyagok olvasása.

„Angliába kiváló szövegértési/olvasási/írási angol nyelvi készségekkel mentem ki. A szóbeli dolgok kezdetben gyengébben mentek.”

Ráadásul sokféle ügyet telefonon lehet intézni – például telefon társaságoknak nincs is személyes ügyfélszolgálata –, így szóbeli kommunikációra kényszerültem, egyben ennek fejlesztésére is. Az első rendes(ebb) állás előtt is dolgoztam, aktívan beszélgettem sokféle kollégámmal, így az említett interjúra már rendelkeztem biztos szóbeli nyelvtudással. Az informatikus kollégákkal rendszerint félszavakból is megértjük egymást. Ha az anyanyelvi tudást 100%-nak vesszük, akkor az enyém kb. 30%-osnak tekinthető.

K. S.: Voltak markáns különbségek a 2008-as és 2014-es szóbeli interjúid között?

R. A.: A körülmények azonosak voltak: mindkét esetben két leendő kollégám/főnököm és egy HR-es vett részt a szóbeli interjún. A helyi hatóságoknál eléggé formálisak a felvételi eljárások. 2008-ban kezdőként főként azt kellett prezentálnom, hogy Magyarországról mit hoztam. Akkor még voltak nyelvi nehézségeim, így elég gyakran körül kellett írnom, magyaráznom dolgokat. 2014-ben már valamennyire már ismertek és tudták, mire vagyok képes. Akkor és ott sokkal konkrétabb igények voltak már. Ez egyszerűbbnek bizonyult, mert tudtam, hogy hová megyek és mit várnak el tőlem, így könnyebb volt felkészülni.

K. S.: Szükségesek Angliában álláskeresés során az ajánlások, referenciák?

R. A.: Halifaxban és Barnsley-ban is két-két referenciát kértek. Az egyik referenciát általában az előző munkáltatótól kérik. A referenciákat többnyire csak a nyertes pályázónál ellenőrzik le, miután visszajelzett, hogy elfogadja az állást. Amikor Halifaxba jelentkeztem, az ügynökségen, örültek is, hogy jó helyre kerültem. A második referencia általában szabadon választható, akár szakmai, akár személyes is lehet. Mindig könnyen be tudtam ezeket szerezni.

„Angliában fontosak a referenciák és le is ellenőrzik azokat.”

Az ellenőrzés kétféleképpen történik. Az egyik része formális: számszerűsíthető, munkaviszonyhoz kötődő adatokból áll, például mennyit volt betegállományban munkaviszonya alatt a munkavállaló. A másik része inkább informális, és a soft skillekre vonatkozik.

K. S.: Milyen munkakörülmények és -szervezés jellemzi a munkádat?

R. A.: Megvan a szervezeti hierarchia, de még a Head of IT-val egy nagy légterű irodában vagyunk. Ha valaki újként kerül be a rendszerbe, akkor például rögtön nem derül ki, hogy az egyes területeknek ki a vezetője (azaz nincs dedikált külön irodája, ahol mindig megtalálható). Továbbá Hot Desking rendszerben működünk: nincs saját asztal, csak egy terület, ahol bármelyik szabad asztalhoz le lehet ülni dolgozni. Így sokkal kötetlenebb a kapcsolat a munkatársak és közvetlen vezetők között.

A teljesítmény az, amit a vezetés elvár. A munkaidőnk flexibilis. 7 és 19 óra között akkor járunk be, amikor csak akarunk. Az előírt óraszámnak meg kell lennie minden héten, de egyébként teljesen magunk osztjuk be az időnket. Sosem kaptam még olyan visszajelzést, hogy bármi gond lenne azzal, hogy mikor érek be dolgozni.

A versenyszférához viszonyítva a közigazgatásban – Angliában is – alacsonyabbak a bérek. Saját főnökömtől tudom, hogy a bérrel versenyezni nem tudnak és nem is akarnak. Ehelyett inkább más jellegű támogatásokra helyezik a hangsúlyt. Investing in People – azaz megkérdezik, hogy mire van szükségem a hatékony munkavégzéshez, hogyan szeretnék fejlődni és ehhez ők mit tudnak hozzátenni. Támogatják a munkavégzéshez szorosan nem kötődő hobbi projekteket. Adott a lehetőség az otthoni munkavégzésre is. Családos kollégák főként azért szeretnek helyi vagy központi hatóságnál dolgozni, mert munka- és szabadidejüket rugalmasabban be tudják osztani.

Révész András

K. S.: Van-e kötelezően előírt képzési, továbbképzési kötelezettséged?

R. A.: Formális követelmény ugyan nincsen, de elvárják a fejlődés iránti elkötelezettséget. Egy angol álláshirdetésben például sokszor előfordul, hogy a pozíció betöltéséhez megadott végzettség vagy adott idejű szakmai gyakorlat szükséges. Főleg arra kíváncsiak, hogy mit tud elvégezni az illető, mire tudják felhasználni (a versenyszférában nyilván még az is számít, hogy az illető mennyi pénzt hoz). Az igazából másodlagos, hogy mindez a tapasztalat honnan jött.

Jellemző egy Personal Development Framework (PDF) rendszer. Évente kétszer a közvetlen főnökkel való megbeszélés során szoktunk egy elég flexibilis tervet készíteni. Mi az, amit el szeretnék érni? Mi az, amire ehhez szükségem van (amiben ő segíteni tud)? Milyen vizsgákat szeretnék teljesíteni? Van egy oktatási keret, amely felhasználó például vizsgadíjak kifizetésére. Képzés esetén adható munkaidő kedvezmény is. A helyi hatóságok ezekkel az eszközökkel elég sikeresen képesek a munkaerő megtartására. A rendszer formalizált: egy online formanyomtatvány kitöltését jelenti. Ez többnyire önkéntes vállalásokat tartalmaz, de mindenképpen közös megegyezésen alapul. Ha valami nem jön össze (időre), akkor nincsenek retorziók és inkább a tanulságok levonása a lényeg. Nem kényszerekkel élnek, hanem sokkal inkább motiválnak.

Néhány kollégámat bumeráng embernek hívják. Korábban itt dolgoztak, elmentek, majd visszajöttek. Közben kipróbáltak mást. Egyébként kilépéskor mindig elmondják a munkavállalóknak, hogy szívesen visszafogadják őket, hiszen ha már korábban egyszer beilleszkedtek a rendszerbe, akkor jóval kevesebb ráfordítással képesek produktív munkavégzésre, mint egy újonc, akit be kell tanítani, hogy képes legyen az adott feladat elvégzésére, adott munkakör betöltésére.

K. S.: Minek köszönhető, hogy a helyi hatóságoknál átrendeződtek a csoportmunkával kapcsolatos elvárások?

R. A.: A 2008-as gazdasági világválságot megérezték az angol helyi hatóságok is. Ezek bevétele két részből tevődik össze: a helyi adókat kiegészítik a központi költségvetésből. Utóbbi jelentősen megcsappant, körülbelül a felére esett vissza. Emiatt a helyi hatóságoknál egyrészt jelentős létszámleépítés történt, másrészt megjelent egy nagyon erős vezetői szándék a folyamatok optimalizálására. Utóbbi jórészt folyamatok automatizálását, digitalizálását jelentette, valamint a személyes ügyintézést fokozatosan felváltja a telefonos és online ügyintézés. Mindez eléggé kreatív hozzáállást és munkavégzést igényel, főként a csapatmunka területén. Én főleg a BackOffice-ban dolgozom (többnyire adatokkal), de ha valamit meg kell valósítani, akkor együttműködünk a Frontend-del és a Web-designerekkel. Sosem volt gondom azzal, hogy unalmas a munka és nincs kedvem csinálni.

K. S.: A térinformatika feladata a klasszikus definíció szerint „a földrajzi helyhez kötött adatok számítógépes megjelenítése, tárolása és analízise”. Hogyan jelenik meg ez a szakterület a hétköznapokban? Hogyan találkoznak ezzel az emberek? Pl.: ügyintézés, web, mobil… Milyen változást/átrendeződést tapasztalsz, amióta ezzel foglalkozol?

R. A.: Az önkormányzat feladatköre elég széles. A mi felelősségünk az ingatlan nyilvántartás, építési engedélyezés, úthálózat egy része, bérlakások, szociális szolgáltatások, szemétszállítás, választási rendszer, meg még néhány. A feladatok ellátásához rengeteg térbeli adatra támaszkodunk.

Elsődleges térbeli adatot viszonylag keveset állítunk elő, viszont rengeteg alapadat áll rendelkezésünkre. Használjuk a világ egyik legfejlettebb kataszteri térképét, néhány évente friss 30 cm felbontású légifotót, közigazgatási térképeket, beleértve az irányítószám határokat (ez utóbbi elég részletes, a házszám, vagy név és az irányítószám egyértelműen azonosítja az épületet), továbbá rengeteg – bárki által ingyenesen – hozzáférhető állami adatot.

Egyik feladatunk mindazon térbeli adatok könnyen hozzáférhetően rendelkezésre bocsátása, ami bármelyik szervezeti egység munkájához szükséges. Egyrészt a minél hatékonyabb és gyorsabb ügyintézéshez, illetve döntéshez, például építési engedélyek minél gyorsabb elbírálásához. Másrészt ha valaki felhívja a Call Centre-t, elvárás és követelmény, hogy az 1. hívás során minél több minden elintéződjön. Például ha valaki bejelent egy közvilágítás hibát, akkor az ügyintéző lássa a térképet, hogy egyértelműen rögzítse, pontosan melyikről is van szó, ne kelljen később pontosítani. A térinformatika ebben a formában akkor működik jól, ha a lakosságnak ez fel sem tűnik.

Amivel találkozhatnak – és szeretnénk is, hogy találkozzanak –, azok az online szolgáltatások. Elvárás az emberek részéről kényelem, idő megtakarítás és kiszámíthatóság miatt is, de számunkra is előnyös, mert munkaidőt és egyéb költséget takarít meg, nem utolsó sorban jobban illeszthetők automatizált folyamatokba. Elég egyértelmű példa az úthibák, illetve az illegális szemétlerakás bejelentése, ahol térképen jelölhetik meg a helyszínt. Nem ennyire egyértelmű, de a háttérben térbeli lekérdezések zajlanak, amikor valaki a szemétszállításról kér információt.

K. S.: A térinformatikához kötődően milyen szoftverkörnyezetben dolgozol?

R. A.: A vektoros adatokat nagyrészt SQL Server clusterben tároljuk, raszteres adatoknál (légifotók) viszont maradt a fájl alapú tárolás. Megjelenítéshez és egyszerű elemzésekhez WebGIS rendszert használunk (StatMap).

Létezik még néhány Deskop GIS (MapInfo) és egyenlőre elkerülhetetlen a fájl alapú tárolástól teljesen megszabadulni, de törekszünk rá.

A különböző szervezeti egységekben sok helyen használnak még térinformatikát saját szoftverek moduljaként, pl.: építkezési engedélyeztetés (új épületek létesítés, illetve meglévő épületek átalakítása), fejlesztési tervek, védett területek (fák) nyilvántartása, országos úthálózat fenntartása.

Adatelemzésre ETL (Extract, Transform, Load) rendszert használunk (FME). Ez többnyire adat átalakítást és rendszerintegrációt takar.

Azokat a funkciókat, amiket a fenti három szoftverrel nem tudunk megvalósítani, nyílt forráskódú szoftverekkel valósítjuk meg, ilyenek például a Quantum GIS és a GeoServer.

K. S.: Adott verseny a közigazgatási szoftverek angol piacán?

R. A.: A helyi hatóságok nagyságrendileg 40-féle szoftvert használnak. Több cég foglalkozik ezen szoftverek fejlesztésével, szóval van verseny. Előfordul, hogy egy szoftverfejlesztő cégtől több szoftver is származik: például a lakcím- és választási nyilvántartások. A helyi hatóságok igyekeznek több szoftvert is ugyanattól a cégtől megvásárolni. Amikor szeretnénk lecserélni egy-egy szoftvert – mert például nehézkesen lehet benne hozzáférni az adatokat, esetleg nem támogatja, hogy saját adatbázisban tároljuk adatainkat – akkor erre adott a lehetőség. Az ingatlan nyilvántartás például a helyi hatóságok felelőssége. Megvannak a törvényi szabályok továbbá standard formátumok, amelyek a központi nyilvántartáshoz szükségesek. Ezeknek a követelményeknek megfelelően több cég is fejleszt rendszert, amivel ellátható a feladat és időnként elküldi a helyi adatokat a központi nyilvántartásba a standard formátumokon keresztül.

K. S.: Milyen egyéb szoftvereket használsz a munkád során például munkaidő nyilvántartásra, levelezésre, szervezésre, folyamat- és projektmenedzsmenthez?

R. A.: Az önkormányzat elég nagy Microsoft fogyasztó. Mindenkinek rendelkezésre áll a Microsoft Office, a levelezés Outlookban megy és aktívan használjuk a Skype for Businesst. A munkaidő nyilvántartása nem annyira komoly – külön szoftverünk sincs erre –, mindössze egy Excel fájlt töltünk ki. A dokumentum menedzsment – kvázi intranet, de inkább fájlszerver – SharePoint alapú és például egy új szoftver beszerzésének folyamata is ebben követhető. IT support szoftvert használunk, hiszen alapkövetelmény, ha bármit kérnek tőlünk, akkor annak ticketing rendszerben legyen nyoma. Van még SAP rendszerünk, ami főleg a HR-t szolgálja ki, de néhány case management (illegális szemétlerakás, úthibák) szolgáltatást is kezel.

K. S.: Milyen a fluktuáció az angol munkaerőpiacon?

R. A.: Teljesen más a munkaviszonyhoz való hozzáállás. Az, hogy az ember az aktív élete során karriert épít teljesen elfogadott.

„Sokkal mobilisabb az angol munkaerő a magyarnál és erre a munkáltatók számítanak és próbálnak felkészülni: például része a Contingency Plan, illetve Business Continuity Plan.”

K. S.: Ha a szakmai pályafutásod hossza 100 egység, akkor jelenlegi tapasztalataid alapján hol tartasz, és milyen mérföldköveket fogalmaznál meg ehhez kötődően?

R. A.: A labdát kicsit visszadobnám, mert amikor elindultam 2000-ben, akkor azt gondoltam, hogy biológus leszek, és ha akkor tartottam 10 egységnél, akkor ez most teljesen más irány. Reset. Desktop térinformatikával és műholdkép elemzéssel kezdtem. Indultam kb. 15-ről és jó térinformatikusként elértem volna a 100-at valamikor. Áttértem főként a szerver és web alapú rendszerekre. Snapshotként: az informatikában 40-et elértem és még sok mindent el szeretnék érni. 40 éves vagyok.

„Angliában általában 70 éves korukig dolgoznak az emberek és látom az ismerősökön, hogy élvezik a munkájukat.”

Ezek alapján a karrierem hosszát tekintve 30-40-nél járok, és nem lehet tudni, hogy 80-90-ig eljutok-e. Hiszen lehet, hogy újra szakterületet fogok váltani. Jönnek az új irányok: mesterséges intelligencia, Big Data. Az még nem látszik, hogy ezek az új technológiák mekkorát fognak kiharapni a térinformatikából. Elérhető a 100, sőt adott technológiától függően akár a 120 is.

K. S.: Hogyan működsz csoportban? Milyen módszereitek vannak?

R. A.: Eddig ketten dolgoztunk szorosabban együtt. Mindkettőnket térinformatikára vettek fel, de sok más dologgal is foglalkozunk. Én inkább a szakmai vonalat képviselem, míg a kollégám inkább a projektmenedzsmentet viszi és a többnyire ő tartja a kapcsolatot a többi csoport/osztály illetékeseivel. Az egymás közötti munkakapcsolatunk főleg informatív, nem igazán formális. Egyszerűen megbeszéljük egymás között, hogy ki és mit csinál.

A „vállalati kultúrára” az Agile módszer a jellemző. Gyakran előfordul, hogy ténylegesen végignézzük a kollégákat, hogy ki, mit és hogyan csinál. Ha ezután megfogalmazza, hogy mit szeretne másképpen, akkor azt mi lefordítjuk technológiai specifikációvá, majd igyekszünk megvalósítani.

„Szeretnénk megérteni, hogy ki mit csinál. Mindannyiunk megközelítése az, hogy az informatika eszköz. Nem az informatika a helyi hatóság, hanem a helyi hatóságnak vannak feladatai és a kérdés az, hogyan tudunk mi ehhez hozzájárulni.”

Próbálunk minél jobban megfelelni már az első körben, de szükség esetén jönnek az iterációk. Ha már dolgozunk valamivel, akkor jó, ha azt használják is, hiszen így hatékony a munkánk és persze csak így van értelme. Informatikával kiváltható feladatok esetén nagyon megkönnyítjük a kollégák munkáját.

Révész András

K. S.: Elképzelhető, hogy néhány év múlva vezető leszel?

R. A.: Szakmailag igyekszem fejlődni és a tudásommal másokat lenyűgözni. Kevésbé vannak vezetői ambícióim. Egy konkrét csapat vezetése helyett jobban el tudom képzelni azt, hogy egy-egy feladat/projekt megoldását koordinálom. Minimális vezetői készségeket elvárnak. Eddig kerültem ezeket a szituációkat. A vezetői skilljeim megléte/ismerete a csapatnak is és egyébként személy szerint nekem is fontos lehet. A legutóbbi PDF-ben most vezetői skillek fejlesztésére is vállalást tettem.

K. S.: Hogyan látod a soft skilljeid fejlődését, mióta külföldön dolgozol?

R. A.: Öt dolgot emelnék ki:

  • A problémamegoldó képességem mindenképpen javult. A kommunikációs készségem is nőtt, de azt tudni kell, hogy az angolok nagyon türelmesek, ami megkönnyítette a helyzetemet.
  • A nyelvi készségeim nem annyira fejlődnek, mert az IT-ban félszavakból is értjük egymást. Említettem a Skype for Businesst, ahol a chat ablakban rövid és tömör üzenet, képernyőkép, válasz formájában meg is valósul a tényleges kommunikáció. Sok magyarral tartom a kapcsolatot. A munkán kívül kb. fele-fele arányban beszélek angolul illetve magyarul.
  • A vezetői készségek tekintetében – ahogy már említettem – mostanában próbálok kilépni a komfortzónámból.
  • Az időmenedzsmentet tekintve nem tapasztalok magamon változást, bár hasznos, hogy saját magam priorizálhatom a feladataimat.
  • A „mások gondolatainak átlátása”-ként megfogalmazható skilljeim jelentősen fejlődtek, és erre nagy szükségem is van, hiszen így – támogató informatikusként – jobban meg tudom könnyíteni mások munkáját. Ezt minél jobban tenni, igazi belső kényszer számomra.

K. S.: Mi a legfontosabb néhány olyan hasznos tanácsod, amit érdemes megfogadnia annak, aki most – vagy rövid időn belül – úgy dönt, hogy külföldre (akár Angliába vagy máshová) költözik?

R. A.: Fontossági sorrendben ezeket említeném:

  1. Járjon utána, hogy hová megy! Például hely- és emberismeret egyaránt. Nézzen szét online, olvasson blogokat! Legyen egy előzetes benyomása arról, hogyan gondolkodnak ott az emberek!
  2. Döntse el, hogy mennyi időt szán a folyamatra! Nagyon nem mindegy, hogy ez két hónap vagy akár egy év. Készüljön fel arra, hogy az átmeneti időszakban meg tudjon ott élni! Tartalék és türelem. Kell B terv is: például tudnia kell, milyen egyéb munkákat hajlandó vállalni, ha pénzre lesz szüksége.
  3. Socializing, azaz kapcsolatokat kell teremteni! Nem csak szakmai, hanem egyéb területeken is. Külföldön sok mindent másképpen kell csinálni, másképpen szerveződik az élet és a helyi tudás, tapasztalat adott esetben nagy segítséget jelenthet. Triviális példák: hol vásárolj be, a közelgő ünnep miatt előre vásárolj be…
  4. Kell kitartás és némi konokság: „igenis meg akarom csinálni”! Enélkül a mentalitás nélkül sokan elvéreznek.
  5. Az előzőekben is benne van, de külön kiemelném: alapvetően befogadónak, nyitottnak kell lenni! A nyitottság alatt egyrészt toleranciát értek, másrészt a kíváncsiságot. Tudni fogják, hogy magyarok vagyunk. A külföldiek akármennyire is az embert nézik, azért az intuíciók és benyomások jelen vannak. Fontos, hogy külföldön egyfajta nagykövetként képviseljük hazánkat, hiszen külföldön mi vendégek vagyunk. Erről sokan elfeledkeznek.

K. S.: Mi az aktuális hobbi projekted és hogyan kapcsolódik a programozáshoz?

R. A.: Nem esik messze az alma a fájától: egy környezeti kibocsátás csökkentő projektet találtam ki. Az épületekben számos tárgyaló van, amiket foglalás ellenében használhatunk. Az aznapi foglalások minden tárgyalónál egy A4-es papíron láthatók. Ez elég sok papírral jár, tárgyalónkét átlag 2 csomag/év és van majd 100 tárgyaló. Nem beszélve arról, hogy a papírokat minden nap nyomtatni és cserélni kell.

A projektem lényege, hogy a papírtartókat eInk kijelzőkre cseréljük amiket távolról, a foglalási rendszer alapján lehet frissíteni. Ezzel mind a papírt, mind a nyomtatást, mind pedig a cserével járó munkaidőt megtakarítjuk. További előnye, hogy a kijelző gyakrabban, jelenleg fél óránként frissíthető, szemben a 24 órás papír cserével.

Az eInk kijelző (ilyenek vannak az elektronikus könyv olvasókban) csak akkor fogyaszt energiát, amikor frissül, akkor is nagyon keveset. A kijelző frissítését egy szintén alacsony energiafogyasztású (ESP32 alapú) mikrokontroller végzi, ezért az egész hardver hónapokig üzemeltethető elemről.

A kijelzővel szemben követelmény, hogy minimális karbantartást igényeljen és azt is minél egyszerűbben. Kollégám olyan burkolat tervezésén dolgozik, amiben könnyű elemet cserélni.

A teszt kijelző frissítése egyenlőre egy egyszerű fél óránkénti frissítés. A kijelzőre küldendő kép előállítását és web tárhelyre feltöltését alapvetően a már korábban említett ETL rendszerben fejlesztettem. A háttérben azonban meg kellett oldani néhány dolgot:

  • A tárgyaló foglalását kezelő rendszernek nincs nyilvános API-ja. Szerencsére adatbázis alapú a nyilvántartás, amihez van hozzáférésünk. A dokumentáció hiányának ellenére az adatbázist nem volt nehéz kiismerni, ezek után a szükséges adatok kinyerése egy SQL query felépítése. Az ETL rendszerben lehetséges SQL lekérdezés az adatbázisból.
  • A kijelző adott felbontású (800*480 px). A tartalom megtervezése és generálására legkézenfekvőbb megoldás a HTML+CSS, annál is inkább, mert tervezésben támaszkodhatok a Web-designer kollégákra. Miután megvan a HTML sablon, a tartalmat az ETL már bele tudja helyezni.
  • Miután az ETL Python kódot is tud futtatni, kódból meg lehet hívni egy böngészőt és generáltani vele HTML fájlt, majd a kész dokumentum bármelyik elemét el lehet érni, például egy canvas-t amire JavaScript segítségével rá lehet helyezni a kívánt dokumentumot.
  • Végül az eInk kijelzőre a képet egy speciális formátumban lehet feltölteni. A canvas képet szintén Python kód konvertálja a kijelző formátumára, ami azután felkerül a webtárhelyre.
  • Végül a kijelző mikrokontrollerének csak le kell töltenie a kész képet és feltölteni a kijelzőre.

Természetesen újabb igények mindig jönnek. Legutóbbi például, ha bármely résztvevő megérkezik, akkor a belépőkártyájával ezt jelezhesse és ez kerüljön rögzítésre is. Probléma ugyanis, hogy elég sokszor nem használják a lefoglalt tárgyalót, amiről egyelőre panasz van, de számok nincsenek. Ez könnyen megvalósítható, mert a kijelzőn keresztül is működik az NFC érzékelés, így most ezen dolgozom.

K. S.: Milyen gyakran látogatsz haza Magyarországra?

R. A.: Az utóbbi időben beállt, hogy évente háromszor vagy négyszer. Karácsonyra mindig, ezenkívül egyszer tavasszal és egyszer ősszel. Nyáron nem szeretek hazamenni, mert akkor a klíma itt jobb számomra. Ritka családi/baráti események miatt általában előfordul további egy látogatás is.

K. S.: Nagy világutazó vagy. Miért vagy ennyire mobilis?

R. A.: Mindig is élveztem az utazást, ha valahova el lehetett menni. Gyerekkoromban rengeteget kirándultam belföldön és ahogy lehetséges volt, családdal majd minden környező országba eljutottunk nyaralások alkalmával. Testvéremmel még mindig találkozunk évente „Valahol Európában”.

Miután itt sikerült berendezkednem, a lehetőségek nagyok kitágultak. Többször jártam Kínában. Ez annyival kezdődött, hogy láttam egy utazási iroda reklámján, hogy mennyibe kerülne egy 2 hetes kínai utazás, a következő sarkon pedig a repülőjegy árakat. Ismerősök elbeszéléseivel összevetve felmerült bennem, hogy azért az utazási irodánál jóval olcsóbban ki lehet ezt hozni. Gondoltam, utánajárok. Az utánajárásnak az lett az eredménye, hogy ha már fele annyiból kijön, meg már majdnem mindennek utánanéztem, akkor most miért ne menjek is el. Ez történt 2011-ben, de ahányszor Kínában voltam, mindig úgy jöttem el, hogy vissza kellene menni, mert ez is kimaradt, az is kimaradt. Nem beszélve arról, hogy a nagysebességű vasúthálózattal sok olyan helyre el lehet jutni, amiről korábban csak álmodtak a nagyon Kína elhivatottak is.

A mobilitásnak úgy érzem, egyre nagyobb szerepe lesz a munkavállalásban is. A helyzet mindenhol egyre bizonytalanabb, most már sok minden elképzelhető. Alapvetően nem tartok attól, hogy itt forró lenne a talaj a lábam alatt, de néhány éve például még senki sem gondolt arra, hogy Anglia kiléphet az EU-ból. Ugyanígy az amerikai választások eredménye is sokakat meglepett.

„Jobb, ha az ember felkészült arra, hogy mobilis legyen.”

Hosszabb távon Európában gondolkodom, de ha adódna egy rövidebb (pl.: félévre) lehetőség, akkor Kínába, Kanadába, Malajziába, Japánba és még néhány helyre is szívesen mennék. Természetesen barátaimhoz is szívesen csatlakozom, mint például a Céline Dion koncerthez kötött kirándulás Japánba.

K. S.: Mik a jelen és szerinted mik lesznek a jövő sikerszakmái?

R. A.: A jövőre való becsléssel nagyon óvatosan fogalmaznék. Volt ugye rengeteg jóslat, ami nem jött be, ezekről rendszeresen vannak hírek, mémek. Másrészt eredeti szakmámból kiindulva, a géntechnológia és a molekuláris biológia is hozott kisebb áttöréseket – akkorát, amekkorát vártak tőle. Hasonlóan a nanotechnológia is csak minimálisan van jelen a mindennapi életben.

Adatot gyűjteni egyre olcsóbb, így véleményem szerint az átrendeződést az adatelemzés és információnyerés fogja jelenteni középtávon. Nem tartok tőle, hogy a szakmák jó részét átveszi a robotizáció és az MI, viszont azok a szakemberek, akik szakmájukban fel tudják használni a Big Data és az MI lehetőséget, jóval keresettebbek lesznek, mint a szakmát csak hagyományosan megközelítők. Például az a szigeteléssel foglalkozó kereskedő/elemző cég, aki távérzékelt adatokból meg tudja állapítani, hogy egy adott ház szigetelésében hol van a hiba és így csak azon a részen kijavítva olcsóbb ajánlatot tud adni, mint aki a fél tetőt újra szigetelné, jóval keresettebb lesz, mint aki erre nem képes.

K. S.: Van kedvenc IT-s idézeted, mémed?

R. A.: Nem IT idézet – terepi ökológusok között forog közszájon –, de IT-ben is tartom magam ehhez:

„Járt utat járatlanra ha csak lehet cserélj fel, hogy más oldalról is lásd a dolgokat!”


Blog bejegyzéseink IT karrier témakörben

Révész András

Interjú Révész Andrással

Révész András alapvégzettsége biológus, ökológia szakiránnyal. Szakmai pályafutását tájökológiával kezdte, azon belül is élőhely térképezéssel, amihez kötődik a térinformatika. Négy évig kutatás-fejlesztéssel foglalkozott az MTA Ökológiai és Botanikai Intézetében, majd ...
Bővebben
/
Schmidt Attila

Interjú Schmidt Attilával

Schmidt Attila három éves szoftverfejlesztői gyakorlattal (főként Android platformhoz kötődően) és két éves szoftvertesztelői tapasztalattal rendelkező mérnök-informatikus. Az interjút Kaczur Sándor – az it-tanfolyam.hu alapítója és oktatói csapatának szakmai vezetője ...
Bővebben
/
Takács Roland

Interjú Takács Rolanddal

Takács Roland egyéves automatizálási teszt mérnöki és ötéves professzionális adatbázis-kezelés (MSSQL, Oracle) tapasztalattal rendelkező mérnök-informatikus. Jól érzi magát multikulturális környezetben. 2017 nyara óta külföldön él és dolgozik. 2018 őszétől PL ...
Bővebben
/
Lovas Bertalan

Interjú Lovas Bertalannal

Lovas Bertalan 22 éves pályakezdő szoftverfejlesztő. A kütyük mindig érdekelték. Hivatásként és hobbiként is gondol a programozásra. Sportos, korábban dzsúdózott, tornázott és a műugrást is kipróbálta. Korábban részt vett a ...
Bővebben
/

Interjú Görög Ibolyával

Görög Ibolya protokollszakértőt mindenki ismeri, bemutatni nem szükséges. De mégis illik, legalább röviden: 1987-től 1999-ig a Miniszterelnöki Hivatal protokollosa, majd protokollfőnöke volt, illetve 1999-től felnőttképzésben oktat. Érdeklődési körébe tartoznak: viselkedéstörténet, ...
Bővebben
/

Interjú Szűcs Tiborral

Szűcs Tibor mérnök-informatikus. Jelenleg a Corvinus Egyetem Koordinációs Irodáján dolgozik órarendszerkesztőként. Ez a feladat a létesítménygazdálkodáshoz kötődik és ő osztja be – sok-sok szempont alapján – az előadásokat, szemináriumokat, számítógépes ...
Bővebben
/
Nádai Gábor

Interjú Nádai Gáborral

„Nádai Gábor vagyok, de sokan leginkább Mefiként ismernek, a legtöbb felületen a @mefiblogger nicknév alatt vagyok elérhető. Eredetileg mérnökinformatikusként végeztem, a kétezres évek közepén a fősuli mellett saját vállalkozásba kezdtünk ...
Bővebben
/
Markovics Győző

Interjú Markovics Győzővel

Markovics Győző nem­zet­kö­zi kap­cso­la­tok sza­kos köz­gaz­dász, va­la­mint po­li­to­ló­gi­át is ta­nult a Bu­da­pes­ti Cor­vi­nus Egye­te­men. Az egye­tem­től fő­ként időt ka­pott – fel­nő­ni a kép­zés alatt. Gya­kor­la­ti is­me­re­te­it min­dig mun­ká­val sze­rez­te. Csa­lá­di ...
Bővebben
/

Szólj hozzá!