Programozd a jövőd! – IT a jövőd

A GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 „Programozd a jövőd!” projekt célja volt, hogy a nemzetgazdasági szempontból egyre jelentősebb informatikai ágazatban minél több diplomás fiatal kezdje meg pályafutását.

Kiemelt feladata volt a munkaerő-kínálat fejlesztése, a felsőoktatási informatikai kompetenciafejlesztés és a képzés támogatása, valamint, hogy a képzési rendszer a gazdasági szereplők igényeinek megfelelő piacképest tudást nyújtson.

Arra került a fókusz, hogy az egyetemi hallgatók megismerhessék az információs-kommunikációs technológiai (IKT) vállalkozások által alkalmazott technológiákat.

A Programozd a jövőd! projekt pillérei

  • I. pillér – Az informatikai oktatás megújítását támogató tudásbázis kialakítása
    Olyan kutatás, felmérés és adatgyűjtés valósult meg, amely lehetővé tette az informatikai munkaerő-piaci igények feltérképezését és a beavatkozások tervezését nemzetközi és hazai jó gyakorlatok feltárásán keresztül.
  • II. pillér – A képző intézmények és a környezetükben működő IKT vállalkozások közötti együttműködések fejlesztése
    Vállalati együttműködések valósultak meg felsőoktatási intézmények bevonásával, amelyek növelték a képzések munkaerő-piaci relevanciáját.
  • III. pillér – Az informatikai szakmák társadalmi-gazdasági elismertségének és népszerűségének növelése
    A középiskolásokat célzó motivációs akciók valósultak meg, amelyek az informatikai szakmák bemutatásán keresztül elősegítették a pályaorientációt a pályaválasztást.
  • IV. pillér – Kommunikációs tevékenységek megvalósítása
    Megvalósultak a projekt tevékenységeit támogató kommunikációs kampányok, amelyek fő célja volt a társadalmi szemléletformálás, a digitalizáció népszerűsítése.
  • V. pillér – IT pályára terelést segítő digitális élményközpontok létrehozása
    Olyan digitális élmény központok kerültek kialakításra, amelyek a diákok, családok számára az IT szakma élményszerű bemutatását szolgálta.

A projekt megvalósulása

A projekt a foglalkoztatás és a gazdaság bővítését kívánta elősegíteni a munkaerő-piaci szempontból releváns informatikai végzettséggel rendelkezők számának növelésével és szaktudásuk minőségének fejlesztésével. Közvetlen célja volt a gazdasági szereplők által meghatározott munkaerő-piaci illeszkedési problémák okait feltáró és kezelő javaslatok kidolgozása és pilot programok lebonyolítása együttműködésben a gazdasági és munkaerő-piaci szereplőkkel, a vállalkozások és a képző intézmények közötti együttműködések fejlesztése, valamint az informatikai szakmák vonzerejének, társadalmi-gazdasági elismertségének növelése.

A KIFÜ, az ITM és az IVSZ voltak a projekt megvalósítói. Célcsoportjaiba az IKT vállalkozások, a felsőoktatási és közoktatási intézmények, az oktatásban érintett szervezetek, illetve az oktatási intézmények tanulói és szüleik tartoztak. 2016 szeptemberben indult és 2023 februárban zárult le a projekt, amely során 21 egyetemmel alakult ki együttműködés, valamint számos kisebb vállalkozással és nagyobb vállalattal is.

Adódott lehetőség Microsoft, Oracle, ULX, SAP tananyagokhoz való hozzáférésre és vizsga voucherekre többféle, elismert MTA és MCP szinten, valamint releváns szakmai gyakorlat megszerzésére is. Az IKT vállalkozások, vagy IKT vállalkozásban dolgozó szakemberek jelezhették részvételi szándékukat vendégoktatásokat szervező cégek felé.

A felsőoktatási intézményeknek lehetőségük volt kiválasztani a vendégoktatás tartására jelentkező személyek/cégek közül a számukra érdekes témában előadó leendő vendégoktatókat.

Az it-tanfolyam.hu részvétele

Az it-tanfolyam.hu oktatói bekapcsolódtak a Programozd a jövőd! projektbe. Ennek keretében:

  • 2 felsőoktatási intézményben vettünk részt a projekt pilot fázisában (2016-2017),
  • 12 vendégelőadást tartottunk 5 felsőoktatási intézményben Java programozás, Ipar 4.0 digitalizáció és mesterséges intelligencia, Funkcionális programozás, Tervezési minták címmel és témakörökben (2017-2022),
  • 47 pályaorientációs előadást tartottunk 34 középiskolában az IT a jövőd! – A Tiéd a pálya! előadás sorozathoz kötődően országszerte (2018-2023),
  • tanfolyamaink hallgatói számára évente offline vagy online rendezvényt szerveztünk, amelyeken sok-sok ismeretterjesztő előadást és laborgyakorlatot tartottunk (2018-2022),
  • tanfolyamaink hallgatóival és gyermekeikkel 6 alkalommal látogattunk meg digitális élményközpontokat (2018-2020),
  • karrierváltó hallgatóink gyermekei 4 alkalommal részt vettek az élményközpontok nyári táborain, ahol mi is tartottunk előadásokat (2019, 2021-2022),
  • mindent precízen dokumentáltunk a projekt követelményeinek megfelelően, valamint
  • oktatóink 14 szakmai vizsgát szereztek (2017, 2019-2021).

Köszönöm oktató kollégáimnak a folyamatos lelkesedést, az állandó tenni akarást és a rendezvényeinken való aktív közreműködést! A koordinációban nyújtott segítséget szerteágazó szakmai kapcsolatainknak köszönhetjük és köszönjük.

Fejlesztők délutánja – látogatás a KUKA Hungária Kft. R&D központjában

2019. november 7-én délután látogatást tettem a KUKA Hungária Kft. telephelyén, ami Budapesten, a XI. kerület Dorottya udvarban található. A rendezvényre elsősorban programozáshoz értő fejlesztőket vártak, az már a jelentkezési lapról kiderült, amikor meg kellett adni, hogy milyen programnyelvekhez értek.

Az ott töltött időt három nagyobb részre lehetett osztani. Először a prezentációs bemutatkozások zajlottak, azután a robotok megtekintése, végül pedig egy pizzázással egybekötött kötetlen beszélgetés az előadókkal.

Prezentációk

Először Grósz László R&D vezető bemutatta a céget, és a KUKA cég történelmét. Régóta fennálló céget ismertem meg, melyet 1898-ban alapítottak. Abban az időben acetiléngázt állítottak elő, amivel világítótesteket lehetett működtetni. Nem sokkal később az elektromos világítás megjelenésével és terjedésével a hegesztéstechnikai szektorba helyezték át tevékenységüket, ahol úttörőnek számítottak. Látták az igényt és a lehetőséget a hegesztőgépek automatizálására, így 1956-ban első automata hegesztő gépeik a Volkswagen AG-nál kerültek üzembe. A fejlesztés tovább folytatódott és az első ipari robotjuk, a 6 elektromechanikus meghajtású tengellyel rendelkező Famulus 1973-ban készült el. 1996-ban a KUKA a robotjainak vezérlését PC alapúra cserélte, elsőként az iparágban.

Az ezredforduló után a cég számos további területen jelent meg robotjaival, például az egészségügyben. Az utóbbi évtizedben pedig azon dolgozik, hogy olyan robotokat fejlesszen ki és gyártson (LBR iiwa), amelyek képesek az emberrel együttműködve dolgozni.

Collaborative Roboter

Második előadó Komlósi István vezető fejlesztő volt, aki a mobil robotok fejlődéséről beszélt. Napjainkban fontos hívószavak az ipar 4.0 és az okos gyár. Ebbe a paradigmába illeszkedik bele a KUKA a földön mozogni képes, kerekeken mozgó robotjaival. István bemutatott nekünk egy rövidfilmet, ahol a robotok a Boeing gyárban teljesítenek szolgálatot, feladatuk pedig különböző méretű és nagyságú alkatrészek, vagy akár egy fél repülőgéptest szállítása volt.

Mindegyik robot képes volt a saját környezetét érzékelni, mozgás közben előállítani a terület térképét, és elkerülni az útjukba kerülő akadályokat. Ilyen akadályokból többféle is előfordulhatott. Átmeneti akadály, például egy ember vagy másik robot akadályozza a továbbhaladást, ekkor elegendő várakozni amíg az akadály el nem hárul. Állandó akadály, ami olyan új utat elzáró tárgy, ami korábban nem volt jelen, és nem lehet arra számítani, hogy rövid időn belül úja szabaddá válik az út. Ekkor a robotnak ki kell kerülnie az akadályt, ami azt jelenti, hogy az éppen aktuális térképet figyelembe véve új haladási útvonalat kell tervezzen a céljához, majd ezt végre kell hajtania.

A felhő alapú információfeldolgozás a robotikában is utat talált magának: a fejlesztők arra törekszenek, hogy minél inkább felhő alapú legyen a robotok információinak a feldolgozása, ahelyett, hogy magára a robotra kelljen bonyolult és drága információfeldolgozó számítógépeket telepítsenek, így csökkenthető az egyes termékek – amúgy sem csekély – ára. Ahhoz, hogy megvalósulhasson a felhő alapú információfeldolgozás, nagyon alacsony hálózati késleltetésre van szükség, például a napjainkban szárnyait bontogató 5G mobilhálózatra. Itt hangzott el a mesterséges intelligencia szerepe is, amely ipari alkalmazásokat tekintve, csak teljesen biztonságos formában, népszerű hívószóval AI-Safe módon kerülhet alkalmazásra.

Harmadik előadónk Laboda Krisztián volt, csapatvezető és Software Architect. Az ő előadása robotprogramozásról, azon belül is útvonaltervezésről szólt, természetesen csak áttekintő jelleggel. Kezdetben az ipari robotoknak saját, dedikált térre volt szükségük, amelyben mozogni tudtak. Nem voltak képesek érzékelni a környezetüket, de a rájuk bízott és előre megtervezett mozdulatsorokat tetszőleges számban megismételve precízen tudtak dolgozni. A mozgás leírása spline polinomokkal történhet.

Ha mobil robotokban gondolkodunk – ráadásul az emberrel is együttműködni képes robotokban – a probléma az, hogy nem mindig írható le a mozgás teljes pályája, hiszen váratlan események is bekövetkezhetnek a mozgás közben. Ebben az esetben pedig újra kell tervezni a mozgást, amit nyílt hurkú szabályozók használatával érnek el. Így a teljes mozgást kis időszeletekre elosztva, mindig csak a következő időszeletet megtervezve lehetőség van észlelni és reagálni a külvilág felől érkező információkra. A külvilág érzékelése bonyolult művelet, a jelenlegi tudásunk alapján már nem egy gép szenzorjaival dolgoznak az algoritmusok, hanem több gép szenzoradatát összesítve, úgynevezett szenzorfúzióval állítják elő a külvilág modelljét, és ebben a modellben tervezik meg a következő mozdulatot.

Krisztián másik megvilágításból is bemutatta a robotprogramozást. A közönséggel közösen megállapodtunk, hogy a földön élő emberek kb. 0,3%-a tud programozni, és egy-egy robot felprogramozása egy konkrét feladatra – természetesen csak nagy átlagot tekintve – kb. 200 munkaóra. A KUKA-nál azt szeretnék elérni, hogy ennél sokkal többen tudjanak robotot programozni, akár programozói tudás nélkül is, ezért létrehozták az LBR iisy kísérleti platformot.

LBR iisy Product Image

Ez a robotkar érzékeny az emberi mozdulatokra, ezért képes az együttműködésre, és a Scratch-re megszólalásig hasonlító programozási felületet kapott. A gyártó cég fejlesztői elkészítik az egyes utasítások mögött álló bonyolult kódot, így a felhasználónak már csak az egyes magasszintű utasításokat kell grafikusan összeállítania a kívánt hatás elérésére. Ezt a rendszert nyílttá szeretnék tenni a külső cégek számára, akik eszközöket szeretnének gyártani a robothoz. (Eszköz alatt itt azt értem, hogy a robot „keze” cserélhető, így több feladatra is alkalmas lehet). A külső cégek elkészíthetik az általuk kifejlesztett eszközhöz tartozó programozói könyvtárakat, amit a felhasználó egy fogd és vidd művelettel a robotjához tud rendelni. Az így elkészített programkönyvtárak pedig letölthetőek lesznek egy erre a célra épített alkalmazásboltból.

Utolsó vendég előadónk Dr. Kiss Bálint, a BME Irányítástechnika és Informatika Tanszékének vezetője volt. Ő a mobil robotok fejlesztésének jövőjébe engedett bepillantást. A fejlesztők számára megoldandó feladatok összességét egy mocsárként jellemezte, amelyben vannak könnyű, nehéz és szinte megoldhatatlan feladatok. Ha a fejlesztők meg is oldanak egy-egy feladatot, a következő lépésük a mocsárban egy újabb problémához fogja vezetni őket. Így tekintve nagyon nehéz megmondani, hogy a vágyott végkifejlet mikor is fog elérkezni. Amit mondani lehet, hogy egyes részproblémák megoldásával milyen új alkalmazási lehetőségeink lesznek a közeljövőben.

Kétféle fejlődési irányt lehet megkülönböztetni, ahogyan el lehet jutni a teljesen önállóan működő mobil robothoz. Az első irányzat sokunk számára ismert, gondoljunk csak a mai autóinkra. Egyre többféle vezetést támogató rendszert építenek be a járművekbe, ezzel egyre több feladatot vállal át az autó a vezetőtől. Az ideális állapot az lesz, ha a vezetőnek egyáltalán nem marad majd vezetési teendője. Az ipari robotok esete pont ellentéte ennek. Az ipari robot az első pillanattól kezdve önállóan és biztonságosan kell végrehajtsa a rábízott feladatot, és idővel a robot környezete válik egyre bonyolultabbá, ahogyan egyre nő az igény az alkalmazásának sokféleségére. Először még csak egy elkerített privát térben tevékenykedett, ma már emberek és folyamatosan változó környezetben kell helyt állnia. Probléma, hogy nincs egy egységes szabvány a robotok biztonságos működésére. További probléma, hogy sokféle kihívással találkozhatunk egy mobilis robot fejlesztése kapcsán, ám ezek a kihívások már évtizedek óta léteznek, mint ahogyan a rájuk adott válaszok is.

A különbség a válaszokban az eltelt idő, ugyanis egyre jobb, pontosabb, korszerűbb válaszokat tudunk adni egy-egy kihívásra. Shakey volt az első robot, amely válaszolni kívánt a kihívásokra. 1966-tól 1972-ig fejlesztették és a maga korában egyedülálló volt. Az adott válaszok minőségének javulását többek között ilyen technológiák tették lehetővé: Li-Ion akkumulátor, Lidar, szenzorfúziós becslések, Kálmán-szűrő eljárás, GPU hardver, deep learning.

Végezetül megismerkedhettünk két, a mai kor tudása szerinti válasszal a mobil robot építés kihívásaira. Egy űrben használható robottal, Robonaut 2-vel, ami éppen a nemzetközi űrállomáson tartózkodik, és egy víz alatt használható változattal, Aquanaut-tal.

Robotok megtekintése

Először a robotkarokkal dolgozó fejlesztők laborjában megismerkedtünk az LBR iiwa robotok programozásával, működésével. Placskó András fejlesztő és Schieder Gábor csapatvezető mutatta meg nekünk, milyen egyszerű is egy robotot Scratch-szerű felületen programozni. Tíz-tizenöt parancsból álló kis programmal a robotkar képes volt egy golflabdát megfogni, és egy másik pozícióba áthelyezni. Ehhez természetesen az kellett, hogy ezeket a magasszintű utasításokat előtte a mérnökök elkészítsék. Egy másik robotkaron pedig azt tudtuk kipróbálni, hogy milyen az, amikor az ember együttműködik a robotkarral. Az első bemutató program mozgatta a kart, közben pedig valaki a kezét a kar útjába tette. Alig érintette meg a kar az akadályt, azonnal megállt. Számomra meglepően kis erőket is pontosan tudott érzékelni a robotkar. Másodjára pedig kézzel szabadon mozgathattuk a robotkart és követte az iránymutatásunkat. Így lehetővé vált a „megmutatom a pozíciót”-szerű betanítás, nem csak a vezérlőn keresztüli „addig léptetem, amíg jó helyre nem kerül” fajta.

A robotkarok után továbbmentünk a mobilis robotok laborjába. Itt is két bemutatót nézhettünk meg Baji Bence csapatvezető és Fehér Ágoston csapatvezetők jóvoltából. Ezek a robotok kerekekkel rendelkeztek, így tudtak helyet változtatni. Az első robotra felszereltek egy LBR iiwa kart is, melynek kezében egy kartonlap volt. A kartonlap két felén pedig David Hasselhoff, amint egyszer boldog, egyszer pedig mérges. A robot programja szerint: ha David Hasselhoff jókedvű, akkor a robothoz legközelebbi személy elől megpróbál elmenekülni, ha pedig mérges, akkor a legközelebbi személyt üldözőbe veszi. A két állapot között pedig a robotkart ért külső nyomás váltott. David Hasselhoff mindig a célszemély felé nézett. A fejlesztők elmondták, hogy szerencsénk van, mert ezt a projektet eddig csak a KUKA-s fejlesztőcsapat látta, még nem mutatták be sehol a közönségnek. A program célja pedig az, hogy legyenek olyan látványos és egyszerű alkalmazások, melyeket kiállítások alkalmával be tudnak mutatni, így szemléltetve a robotok képességeit.

A második elkerített részben három „raktáros” robot dolgozott, alágurultak az áruval megrakott polcoknak, kicsit megemelték, és a hátukon vitték a kijelölt új pozícióba. A három robot mozgását egy központi raktár menedzser program koordinálta. A robotok önmaguktól csak arra voltak képesek, hogy a négyzetrácsosan felosztott térben egy téglalappal odébb menjenek, és annak pontosan a közepén megálljanak. A több robot ütközésmentes mozgatását a menedzser program irányította, ami teljesen a budapesti központ fejlesztése.

Számomra az volt a meglepetés, hogy több százszor, vagy ezerszer megemelt, mozgatott és letett polcok pontosan három centiméter távolságban voltak egymáshoz képest. Ilyen pontos pozícionáláshoz elegendő volt mindössze a robotok alján található egy darab kamera, és a padló virtuálisan téglalapokra osztott területén, minden téglalap közepén elhelyezkedő QR-kód-szerű matrica.

Pizza és kötetlen beszélgetés

Az utolsó napirendi pont, a pizza és a beszélgetés következett. Laboda Krisztián mellett találtam helyet, néhány további érdeklődővel együtt. Arról kérdeztük Krisztiánt, hogy milyen feltételei vannak, ha valaki a KUKA-hoz szeretne jönni dolgozni, milyen programozási nyelvet érdemes tudni, milyen tapasztalati szint elegendő egy sikeres felvételihez, hogyan zajlik náluk a felvételi eljárás. Ő azt válaszolta, hogy sokféle programnyelvvel dolgoznak, a C, C++, C#, Java nyelveket biztosan használják, de előfordul náluk a JavaScript, TypeScript is, sőt, néha a Python-ra is szükségük van. Tapasztalati szint szerint a juniortól egészen a csapatvezetőig keresnek munkatársakat, természetesen nem egyszerre mindenfélét, inkább szükség szerint. Egykörös interjúkat szoktak tartani.

Nagyon érdekes délutánt töltöttem el a KUKA Hungary Kft. rendezvényén, ahol látszott, hogy sok vendéget megfogott a téma és az ipari robotos világ. Ha valaki érdeklődne hasonló nyílt napok után, érdemes a KUKA Global oldalt követnie a facebookon, mert várható, hogy a cég félévente újabb fejlesztői délutánokat fog szervezni.

A rendezvény szervezői nem engedélyezték a fényképezést.

SzámOkt 2019

EMT SzámOkt logóAz Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Számítástechnika Szakosztálya által – évente – szervezett XXIX. Számítástechnika és Oktatás Konferencia – SzámOkt 2019 Temesváron került megrendezésre 2019. október 10-13-ig. Társszervező volt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Kar. Párhuzamos rendezvény volt a XX. Energetika-Elektrotechnika Konferencia – ENELKO 2019 az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Energetika-Elektrotechnika Szakosztálya és a Magyar Energetikai Társaság (MET) társszervezésében.

A konferencia célja:

  • lehetőséget teremteni az erdélyi és külföldi magyar szakembereknek tudományos eredményeik bemutatására, illetve szakmai kapcsolatteremtésre és tapasztalatcserére,
  • az erdélyi magyar számítástechnikusok – középiskolai és egyetemi tanárok, rendszergazdák, egyetemi hallgatók, vállalkozók, felhasználók – számára találkozási lehetőséget biztosítani egy olyan rendezvényen, melynek keretében beszámolhatnak legújabb tapasztalataikról az oktatás, kutatás terén,
  • hogy egy átfogóbb képet nyújtson a magyar kutatók munkásságáról és eredményeikről, mint az informatika területén dolgozó magyar kutatók/fejlesztők fóruma.

8 témakörben hirdették meg az előadóknak a jelentkezési lehetőséget:

  • Számítástechnika és oktatás,
  • Algoritmika és programozás,
  • Informatikai alkalmazások,
  • Irányítástechnika, automatika, méréstechnika,
  • Képfeldolgozás és mesterséges intelligencia,
  • Elosztott és párhuzamos rendszerek, cloud rendszerek,
  • Hálózati kommunikáció és Internet, IoT, Industry.4.0,
  • Gazdasági informatika.

Letölthető a konferencia programja.

Már 2015-ben és 2018-ban is részt vettem előadóként ezen a konferencián szakmai előadással és magyar nyelvű cikkel. Ezek a publikációs listámban megtalálhatók.

2019-ben két előadást tartottam Térképek dinamikus ábrázolása Google Charts, Java és JavaScript eszközökkel, valamint Kik vettek részt projektmunkában? – Java esettanulmány az Oracle HR sémára építvecímmel 2*15 percben, amelyek a konferencia „Számítástechnika és oktatás” című szekciójába kerültek. Az előadásokra sok-sok ábrával, képernyőképpel, technológiai apróságokkal/részletekkel/érdekességekkel készültem. A cikkeim is megjelentek a konferencia kiadványában. Négy párhuzamos szekció volt és sokan vándoroltak közöttük érdeklődési körüknek megfelelően, de kb. 30-an megfordultak a „Számítástechnika és oktatás” szekcióban. Nagyon tetszett Kádek Tamás kolléga (DE) előadása a ProgCont API-ról és a több évnyi tapasztalat összegzése az online programozó versenyek automatizált értékelési rendszeréről. Izgalmas kitekintést jelentett számomra a hardver architektúrákról (és ezek programozásáról) szóló két előadás, amelyeket Bakó László és Drótos Dániel kollégák tartottak. A Budapest-Temesvár és vissza utazás is valódi élményt jelentett. Ritkán töltünk kollégákkal együtt annyi időt, amennyit most autóztunk. Közben tartalmasakat beszélgettünk.

SzámOkt 2019

Az előadásaim prezentációját ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára.

Az első előadásom témája a Java EE szoftverfejlesztő tanfolyam 13-16. óra: JSON feldolgozás alkalmához, a második előadásom témája a Java adatbázis-kezelő tanfolyam 29-32. óra: Konzolos kliensalkalmazás fejlesztése JDBC alapon, 2. rész alkalmához kapcsolódik.

Programozási Hét 2019 – CodeWeek.eu

Programozási hét CodeWeek.eu

Programozási hét CodeWeek.euAz Európai Programozási Hét idén 2019. október 5-20-ig került megrendezésre. Ez egy önkéntesek által működtetett, alulról szerveződő kezdeményezés. Az önkéntesek saját országukban a Programozási Hét nagyköveteként népszerűsítik a programozást. Ehhez nyílt és ingyenes eseményeket hirdetnek meg a CodeWeek.eu weboldalon.

A Programozási Hét célja

  • a programozással való alkotás megünneplése,
  • az emberek felvértezése képességekkel,
  • az emberek összekapcsolása,
  • még több ember érdeklődésének felkeltése a tudomány, a technológia, a mérnöki ismeretek és a matematika iránt.

Miért jó ez az érdeklődőknek/résztvevőknek?

  • A programozás szórakoztató!
  • Programozni kreatív tevékenység! Az emberiség a kezdetektől fogva alkot: agyagból, kőből, téglából, papírból vagy fából. Manapság programozással is alkotunk.
  • A programozás felvértez! Sokkal többre is képesek vagyunk annál, hogy csak fogyasszuk a digitális tartalmat; programozással sokféle dolgot alkothatunk, és azokat milliók számára elérhetővé tehetjük. Létrehozhatunk weboldalakat, játékokat, irányíthatunk egy számítógépet vagy egy robotot.
  • Értsük meg a világot! Manapság egyre több minden össze van kapcsolva. Ha némi rálátásunk van arra, hogy mi történik a színfalak mögött, akkor a világot is jobban megérthetjük.
  • A programozás megtanítja nekünk a számítógépes gondolkodást, fejleszti a problémamegoldást, kreativitást, kritikus érvelést, analitikus gondolkodást, valamint csapatmunkára késztet.
  • Manapság a munkahelyek 90%-a digitális készségeket, köztük programozási ismereteket követel a munkavállalóktól.

2015-től veszünk részt az esemény szervezésében, programozást népszerűsítő előadások, laborgyakorlatok meghirdetésével és megtartásával. 2017-ben 50+ országban 1,2 millió érdeklődő résztvevő csatlakozott.

Meghirdetett eseményeink

2019-ban három it-tanfolyam.hu-s eseményt hirdettünk meg Programozási Hét 2019 rendezvényen.
Helyszín: 1056 Budapest, Váci utca 47., 3. emelet 309-es terem, megközelítés
Dátum és időpont: 2019. október 8. 10:00-13:00-ig
Az események ingyenesek voltak, de a részvétel előzetes regisztrációhoz kötött.

Rendezvényünk plakátja

it-tanfolyam.hu - Programozási Hét 2019 CodeWeek.eu plakát

A rendezvény jó hangulatban telt, 47-en látogattak el hozzánk. Idén is volt közöttük emelt szintű informatika érettségire készülő középiskolás csoport informatikatanárával együtt, tanfolyamaink iránt érdeklődő és jelentkezést fontolgató, Java SE szoftverfejlesztő tanfolyamunkat korábban sikeresen teljesítő hallgatók és olyan is, aki tavaly járt nálunk először a Kutatók éjszakája 2018 rendezvényünkön. Az egyszerűbb lottószelvényes előadásnál most is elhangzott számos kérdés és ötlet, az absztraktabb témákhoz már lényegesen kevesebb hozzászólás/kérdés érkezett, de azért előfordult néhány. Igazán tartalmasan telt el idén is ez a három óra. Köszönjük mindenkinek, aki részt vett a Programozási hét 2019 – CodeWeek.eu rendezvényünkön. Az előadások prezentációit tanfolyamaink hallgatói számára – a témához kapcsolódó témakörökhöz, ILIAS-ra feltöltve – tesszük elérhetővé.

10:00-11:00 – Kaczur Sándor: Generáljunk lottószelvényeket és hasonlítsuk össze megoldásainkat!
Véletlenszám-generátorral lottószelvényeket állítunk elő. Többféle ötletet, módszert, algoritmust, adatszerkezetet, tesztelési módszert összehasonlítva vizsgáljuk, hogy melyik a hatékonyabb lépésszámot, memóriaigényt, bonyolultságot tekintve. Java nyelven implementálunk és az érdeklődők javaslatait is azonnal beépíthetjük a forráskódba. A program a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyamunk tematikájához kapcsolódik. Előismeretként feltételezünk némi jártasságot programozási alapismeretek, programozási tételek, ciklusok, metódusok, tömbök témakörökből.

11:00-12:00 – Kaczur Sándor: Írjunk hatékony adatbázis-lekérdezéseket!
Az Oracle HR sémában, először tipikus, hétköznapi szavakkal megfogalmazunk néhány lekérdezést, majd SQL nyelven megvalósítjuk és elemezzük, hogy helyesek-e, hatékonyak-e, mit adnak vissza. Szükség esetén optimalizáljuk, testre szabjuk ezeket. Kategóriák: egyszerű, összetett, aggregáló, soktáblás, hierarchikus/rekurzív lekérdezések. Ha lehet, grafikusan is megjelenítjük a lekérdezések eredményeit Java swing felületen, beépített JTable és  JTree komponensekkel, illetve  JFreeChart grafikonnal is. A Java adatbázis-kezelő tanfolyamunk tematikájához kötődik a program. Előismeretként feltételezünk némi jártasságot adatbázis-kezelés, SQL, Java swing felhasználói felület témakörökből.

12:00-13:00 – Kaczur Sándor: Építsünk látványos weboldalt XML fájlból megszerzett adatokból!
XML adatforrásban kapjuk egy cég alkalmazottainak adatait, amelyeket Java programmal feldolgozva, látványosan, animálhatóan megjelenítjük böngészőben az eredményt. Például: ki melyik részlegben dolgozik, kik dolgoznak az egyes részlegekben. Az érdeklődők igénye szerint a feladatot megoldhatjuk a következő technológiák közül választva: JavaScript, Bootstrap, jQuery. A Java EE szoftverfejlesztő tanfolyamunk tematikájához kötődik a program. Előismeretként feltételezünk némi jártasságot Java fájlkezelés, kivételkezelés, adatfeldolgozás, HTML, JavaScript témakörökből.

 

Kutatók éjszakája 2019

Kutatók éjszakája logó

Kutatók éjszakája logóA Kutatók éjszakája nemzetközi rendezvénysorozat 2005-ben indult. Magyarország 2006-ban csatlakozott. Azóta évről-évre egyre több intézmény nyitja meg hazánkban kapuit, szervez érdekes programokat, sok-sok településen, több száz helyszínen, több ezer eseményt meghirdetve sok tízezer érdeklődő/résztvevő látogatónak biztosít tartalmas estét.

Bár a kezdeményezés elsősorban a kutatói pálya népszerűsítését szolgálja, ezért leginkább a tizen- és huszonévesekre számít, az események vonzók és elég érdekesek ahhoz, hogy a kisgyerekektől a legidősebbekig mindenki megtalálja a számára izgalmas programokat. Korábban nagyobb felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek szerepeltek döntően, de az utóbbi néhány évben egyre több kisebb intézmény, tehetséggondozással foglalkozó középiskola, cég, egyesület is csatlakozott a rendezvényhez. A Kutatók éjszakája rendezvény minden meghirdetett programja ingyenes.

Rendezvényünk plakátja

Kutatók éjszakája 2019 plakát

 

Az it-tanfolyam.hu 2019-ben sem marad ki a sorból. (2018-ban is szerveztünk programokat.) Meghirdettünk öt programot a kutatokejszakaja.hu weblapon. Az eseményekre regisztrálni kell a weblapon, ami talán szervezőként ránk keresve bizonyul legegyszerűbbnek. A regisztrációs időszak szeptember 14-26-ig tart és a programjainkra szeptember 27-én 17:40-20:50 óráig kerül sor.

Bízunk abban, hogy idei programjaink is népszerűek lesznek, sok-sok kérdés is elhangzik és kellemes hangulatú szakmai párbeszéd alakul ki.

Az előadások prezentációit tanfolyamaink hallgatói számára – a témához kapcsolódó témakörökhöz, ILIAS-ra feltöltve – tesszük elérhetővé.

17:40-18:10 – Milyen eséllyel és hány találatos szelvénnyel nyerhetünk, ha sok lottószelvénnyel fogadunk?
Véletlenszám-generátorral lottószelvényeket állítunk elő. Különbözőeket. Sokat: ezret, tízezret, százezret. Azután szimulálunk egy lottósorsolást. Megnézzük az eredményeket: hány darab két-, három-, négy- és telitalálatos szelvényt kaptunk. Átgondoljuk, hogy milyen eltérések adód(ná)nak ötös-, hatos- és heteslottó esetén. Közösen áttekintjük a Java nyelven implementált szoftver lépéseit és testre szabásának lehetőségeit. A program a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyamunk tematikájához kapcsolódik.

18:20-18:50 – Tervezzünk hálózatos programokat! – Denevérek a barlangban
Adott a szerver és kliensek. Előbbi a barlang, utóbbiak a denevérek. Átgondoljuk, hogyan kommunikálnak egymással és ennek milyen elvi és gyakorlati megvalósítási lehetőségei adódnak. Ismertetjük a Java RMI technológiáját. Mit érdemes megmutatni a két program működése közben? Közösen áttekintjük az osztálydiagramot és a Java forráskódokat. Ötletelünk és megfogalmazunk sok-sok ötletet a továbbfejlesztésre. A program a Java EE szoftverfejlesztő tanfolyamunk tematikájához kapcsolódik.

19:00-19:30 – Jelenítsük meg webes térképeken Céline Dion koncertturnéjának helyszíneit!
A híres énekesnő idén szeptemberben világ körüli turnéba kezd (Courage World Tour) és ennek állomásait kb. fél évre előre meghirdették már áprilisban. Ismertetünk egy esettanulmányt. Ez egy hálózatos Java projekt, amely webről összegyűjtött adatok alapján, többféle Google Charts objektumot állít elő. A termék JavaScript-re épülő weboldalak sokasága, amely tipikus felhasználói igényeket/követelményeket kielégíthet. A megvalósítás kivételkezelést alkalmaz, HTML és JSON tartalmat olvas és generál, valamint elvégzi/elvégezteti az adatok térképen való megjelenítéséhez szükséges geokódolást. Az előadás ismerteti a specifikáció és a tervezés lépéseit, az implementációt, a tesztelést, valamint továbbfejlesztési javaslatokat is ad.
A program a Java EE szoftverfejlesztő tanfolyamunk tematikájához kapcsolódik.

19:40-20:10 – Írjunk hatékony adatbázis-lekérdezéseket!
Az Oracle HR sémában, először tipikus, hétköznapi szavakkal megfogalmazunk néhány lekérdezést, majd SQL nyelven megvalósítjuk és elemezzük, hogy helyesek-e, hatékonyak-e, mit adnak vissza. Szükség esetén optimalizáljuk, testre szabjuk ezeket. Kategóriák: egyszerű, összetett, aggregáló, soktáblás, hierarchikus/rekurzív lekérdezések. Ha lehet, grafikusan is megjelenítjük a lekérdezések eredményeit Java swing felületen, beépített JTable és JTree komponensekkel, illetve JFreeChart grafikonnal is. A Java adatbázis-kezelő tanfolyamunk tematikájához kötődik a program.

20:20-20:50 – Gondolkodjunk logikusan!
Az előadás során áttekintjük az intelligencia, a kreatív problémamegoldó és logikus gondolkodás összefüggéseit és izgalmas feladatokból válogatva közösen megoldunk néhány fejtörő feladatot.