A Miskolci Egyetem Hatvany József Informatikai Tudományok Doktori Iskolájában 2020. július 1-jén két doktori értekezés nyilvános védésére került sor, amelyeket Szentmiklósi István Sándor és Veres Péter nyújtottak be.
Mindkét munka a logisztikai szakterülethez kapcsolódott. A cél azonos: optimalizálás. Eltérő a megközelítés: az egyik inkább hardverhez, a másik inkább szoftverhez kötődött. Mindkét védés színvonalas és igényes volt. Tartalmas és érdemi hozzászólások, javaslatok hangzottak el. A nyilvános védés méltó alkalom egy többéves kutató tevékenység lezárásához, egyben alkalmat nyújt a további folytatás irányainak meghatározására. Gratulálok a kollégáknak!
8:30-tól Szentmiklósi István Sándor kezdte, aki Raktári folyamatok optimálhatóságának vizsgálata Ipar 4.0 eszközök alkalmazásával című disszertációját védte.
A jelölt a szakirodalmi áttekintést követően ismertette, hogy megalkotott egy eszközt, amely anyagáramlási folyamatokban a szállítandó árura negatívan ható hatásokat az áru közvetlen környezetében folyamatosan méri, a mért értékeket kiértékeli és minőségromlás megállapítására is képes. Ez az eszköz az okos egységrakomány képző eszköz (OERK), amely egy mobil kiberfizikai eszköz. Az okos egységrakomány képző eszköz legfontosabb összetevői: egységrakomány képző eszköz, ami lehet egy tároló rekesz, műanyag raklap stb., ami az áru befogadására alkalmas, energia átalakító, energiamenedzsment, mikrokontroller, kiskapacitású memória, szenzoregységeket, a fizikai, kémiai és biológiai paraméterek mérésére, dátum, óra funkció és RF-ID antenna.
Kutatómunkájának eredményeit öt tézisben foglalta össze:
- „I. tézis: Elkészítettem egy logisztikai eszköz lehetséges modelljét, amely anyagáramlási folyamatok során az adott áru minőségét befolyásoló paramétereket valós időben folyamatosan méri. A mért paraméterek alapján minőségkiértékelés végezhető. A megalkotott modell alapján elkészítettem annak makettjét.
- II. tézis: Kidolgoztam az új eszköz egy matematikai modelljét, amely alkalmas adott logisztikai folyamat idő és költség értékeinek meghatározására adott sorbanállási modell esetén.
- III. tézis: Kísérleti vizsgálataim alapján megállapítottam, hogy különböző anyagáramlási rendszereknél nagy számban keletkeznek rövid időtartalmú, de nagy energiájú tranziens jelenségek. Feltártam, hogy ezek energiája villamos energiává alakítható.
- IV. tézis: Kidolgoztam és megvalósítottam a III. tézis eredményeire alapozva az eddigiektől eltérő elven működő, a rendszertelen, tranziens rezgéseket is kihasználó áramfejlesztő és energiakicsatoló eszközt.
- V. tézis: Kidolgoztam egy matematikai modellt, amely modern technikai eszközök felhasználásával alkalmas a járműbeérkezések pontos meghatározására. Ennek alapján kidolgoztam egy dinamikus hozzárendelési algoritmust, amely a járműveket az időkapukhoz rendeli.”
12:00-tól Veres Péter folytatta, aki Heurisztikus módszerek alkalmazása logisztikai rendszerek tervezésében és irányításában című disszertációját védte.
A jelölt két célt fogalmazott meg a hálózatszerűen működő nagy kiterjedésű, komplex ellátási láncokhoz kötődően. Ezek: vállalaton belüli és vállalaton kívüli nagyméretű logisztikai hálózatok leírása és kezelését segítő modellek megalkotása, valamint ezen hálózatokban keletkező logisztikai feladatok megoldására olyan új módszerek, modellek és alkalmazások kidolgozása, melyek révén azok működésének hatékonysága javítható. Három modellt mutatott be: belső milkrun útvonal és raktártervezés, külső raktár pozíciójának meghatározása hozzárendeléssel és installációs költségekkel, automatikus járatmódosítás lehetőségei.
Kutatómunkájának eredményeit négy tézisben foglalta össze:
- „I. tézis: Kidolgoztam egy új, szekvenciák közötti távolságok mérésére alkalmas módszert, bizonyítottam annak alkalmasságát különböző hosszúságú és felépítésű szekvenciák közötti távolságok mérésére vonatkozóan az egyezőség, a szimmetria és a távolság nem-negativitás szempontjából. A kidolgozott módszer alkalmas különböző járattervezési feladatokban az egyes megoldásváltozatokat reprezentáló permutációs egyedek közötti távolságok meghatározására.
- II. tézis: Kidolgoztam egy olyan új paramétergenerálási módszert a hagyományos black hole heurisztikára, melynek révén annak konvergenciasebessége – különösen a keresési fázis elején – szignifikáns mértékben javítható. Kifejlesztettem a black hole heurisztikák egy olyan változatát, mely alkalmas szekvencia-problémák, például járattervezési feladatok megoldására.
- III. tézis: Bevezettem a randomizált életciklus és az elhalálozási ráta fogalmát új egyedek generálására a Firefly algoritmus robusztusságnak növelése érdekében. Emellett bevezettem a legfényesebb memória alkalmazását Firefly algoritmusok hatékonyságának növelése céljából. Az elvégzett benchmark tesztek igazolták, hogy az általam kifejlesztett bővítmények révén az eredeti Firefly algoritmus hatékonysága növelhető.
- IV. tézis: Megalkottam egy olyan általános keretrendszert, mely alkalmas speciális logisztikai modellek leszármaztatására. Ezen keretrendszer alapján megalkottam az integrált járattervezés, az elosztás és a milkrun anyagellátás egy-egy speciális modelljét. Ezen modellek által definiált NP-nehéz optimalizálási feladatok megoldására megoldásokat kerestem és egyedi módon átalakítottam. A problémák megoldására egyedi alkalmazásokat készítettem, melyekkel a kidolgozott modellek és módszerek hatékonyságát validáltam. Mindegyik probléma megoldható volt lágyszámítási módszerekkel.”
A tézisfüzetek, disszertációk végleges és korábbi műhelyvitára beadott változatai elérhetők a doktori iskola weboldalán.