Doktori értekezések védése a Miskolci Egyetemen

Miskolci Egyetem logó

Miskolci Egyetem logóA Miskolci Egyetem Hatvany József Informatikai Tudományok Doktori Iskolájában 2020. július 1-jén két doktori értekezés nyilvános védésére került sor, amelyeket Szentmiklósi István Sándor és Veres Péter nyújtottak be.

Mindkét munka a logisztikai szakterülethez kapcsolódott. A cél azonos: optimalizálás. Eltérő a megközelítés: az egyik inkább hardverhez, a másik inkább szoftverhez kötődött. Mindkét védés színvonalas és igényes volt. Tartalmas és érdemi hozzászólások, javaslatok hangzottak el. A nyilvános védés méltó alkalom egy többéves kutató tevékenység lezárásához, egyben alkalmat nyújt a további folytatás irányainak meghatározására. Gratulálok a kollégáknak!

8:30-tól Szentmiklósi István Sándor kezdte, aki Raktári folyamatok optimálhatóságának vizsgálata Ipar 4.0 eszközök alkalmazásával című disszertációját védte.

A jelölt a szakirodalmi áttekintést követően ismertette, hogy megalkotott egy eszközt, amely anyagáramlási folyamatokban a szállítandó árura negatívan ható hatásokat az áru közvetlen környezetében folyamatosan méri, a mért értékeket kiértékeli és minőségromlás megállapítására is képes. Ez az eszköz az okos egységrakomány képző eszköz (OERK), amely egy mobil kiberfizikai eszköz. Az okos egységrakomány képző eszköz legfontosabb összetevői: egységrakomány képző eszköz, ami lehet egy tároló rekesz, műanyag raklap stb., ami az áru befogadására alkalmas, energia átalakító, energiamenedzsment, mikrokontroller, kiskapacitású memória, szenzoregységeket, a fizikai, kémiai és biológiai paraméterek mérésére, dátum, óra funkció és RF-ID antenna.

Kutatómunkájának eredményeit öt tézisben foglalta össze:

  • „I. tézis: Elkészítettem egy logisztikai eszköz lehetséges modelljét, amely anyagáramlási folyamatok során az adott áru minőségét befolyásoló paramétereket valós időben folyamatosan méri. A mért paraméterek alapján minőségkiértékelés végezhető. A megalkotott modell alapján elkészítettem annak makettjét.
  • II. tézis: Kidolgoztam az új eszköz egy matematikai modelljét, amely alkalmas adott logisztikai folyamat idő és költség értékeinek meghatározására adott sorbanállási modell esetén.
  • III. tézis: Kísérleti vizsgálataim alapján megállapítottam, hogy különböző anyagáramlási rendszereknél nagy számban keletkeznek rövid időtartalmú, de nagy energiájú tranziens jelenségek. Feltártam, hogy ezek energiája villamos energiává alakítható.
  • IV. tézis: Kidolgoztam és megvalósítottam a III. tézis eredményeire alapozva az eddigiektől eltérő elven működő, a rendszertelen, tranziens rezgéseket is kihasználó áramfejlesztő és energiakicsatoló eszközt.
  • V. tézis: Kidolgoztam egy matematikai modellt, amely modern technikai eszközök felhasználásával alkalmas a járműbeérkezések pontos meghatározására. Ennek alapján kidolgoztam egy dinamikus hozzárendelési algoritmust, amely a járműveket az időkapukhoz rendeli.”

Szentmiklósi István Sándor és Veres Péter doktori védése

12:00-tól Veres Péter folytatta, aki Heurisztikus módszerek alkalmazása logisztikai rendszerek tervezésében és irányításában című disszertációját védte.

A jelölt két célt fogalmazott meg a hálózatszerűen működő nagy kiterjedésű, komplex ellátási láncokhoz kötődően. Ezek: vállalaton belüli és vállalaton kívüli nagyméretű logisztikai hálózatok leírása és kezelését segítő modellek megalkotása, valamint ezen hálózatokban keletkező logisztikai feladatok megoldására olyan új módszerek, modellek és alkalmazások kidolgozása, melyek révén azok működésének hatékonysága javítható. Három modellt mutatott be: belső milkrun útvonal és raktártervezés, külső raktár pozíciójának meghatározása hozzárendeléssel és installációs költségekkel, automatikus járatmódosítás lehetőségei.

Kutatómunkájának eredményeit négy tézisben foglalta össze:

  • „I. tézis: Kidolgoztam egy új, szekvenciák közötti távolságok mérésére alkalmas módszert, bizonyítottam annak alkalmasságát különböző hosszúságú és felépítésű szekvenciák közötti távolságok mérésére vonatkozóan az egyezőség, a szimmetria és a távolság nem-negativitás szempontjából. A kidolgozott módszer alkalmas különböző járattervezési feladatokban az egyes megoldásváltozatokat reprezentáló permutációs egyedek közötti távolságok meghatározására.
  • II. tézis: Kidolgoztam egy olyan új paramétergenerálási módszert a hagyományos black hole heurisztikára, melynek révén annak konvergenciasebessége – különösen a keresési fázis elején – szignifikáns mértékben javítható. Kifejlesztettem a black hole heurisztikák egy olyan változatát, mely alkalmas szekvencia-problémák, például járattervezési feladatok megoldására.
  • III. tézis: Bevezettem a randomizált életciklus és az elhalálozási ráta fogalmát új egyedek generálására a Firefly algoritmus robusztusságnak növelése érdekében. Emellett bevezettem a legfényesebb memória alkalmazását Firefly algoritmusok hatékonyságának növelése céljából. Az elvégzett benchmark tesztek igazolták, hogy az általam kifejlesztett bővítmények révén az eredeti Firefly algoritmus hatékonysága növelhető.
  • IV. tézis: Megalkottam egy olyan általános keretrendszert, mely alkalmas speciális logisztikai modellek leszármaztatására. Ezen keretrendszer alapján megalkottam az integrált járattervezés, az elosztás és a milkrun anyagellátás egy-egy speciális modelljét. Ezen modellek által definiált NP-nehéz optimalizálási feladatok megoldására megoldásokat kerestem és egyedi módon átalakítottam. A problémák megoldására egyedi alkalmazásokat készítettem, melyekkel a kidolgozott modellek és módszerek hatékonyságát validáltam. Mindegyik probléma megoldható volt lágyszámítási módszerekkel.”

A tézisfüzetek, disszertációk végleges és korábbi műhelyvitára beadott változatai elérhetők az iskola weboldalán: most még a Hírek, később a Disszertációk oldalon.

Multimédia az oktatásban 2020

Multimédia az oktatásban logó

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) „Multimédia az oktatásban” Szakosztály által – évente – szervezett XXVI. Multimédia az oktatásban című online nemzetközi konferencia került megrendezésre 2020. június 11-12-én. Az online platformot a Pexip webkonferencia szolgáltatás biztosította.

A konferencia célja

A szakmai rendezvény célja, hogy elősegítse az oktatás, valamint a kutatás és fejlesztés különböző területein dolgozó, oktató hazai és külföldi szakemberek, PhD és felsőoktatási hallgatók kapcsolatfelvételét, tapasztalatok és jó gyakorlatok cseréjét, egyes képzési szakterületekhez kapcsolódó kreditek gyűjtését.

24 témakörben hirdették meg az előadóknak a jelentkezési lehetőséget, köztük néhány hozzánk kötődő

  • élethelyzethez igazított tanulás,
  • a multimédia alkalmazása a felsőoktatásban és a felnőttképzésben,
  • mLearning, eLearning és környezete,
  • a tanulási környezet technikai, technológiai változása,
  • felhőalapú szolgáltatások,
  • multimédia és a tudományos kutatás összefonódása,
  • multimédia-fejlesztések, eredmények, alkalmazások bemutatása.

Letölthető a konferencia absztrakt kötete, benne a konferencia programjával.

Már többször is részt vettem előadóként ezen a konferencián szakmai előadással, magyar és/vagy angol nyelvű cikkel, poszterrel az oktatói csapat tagjaival együtt. Ezek a publikációs listámban megtalálhatók. Legutóbb tavaly is, lásd Multimédia az oktatásban 2019.

2020-ban előadást tartottam “Analysis of the Sorting with distribution and counting algorithm; is it worth or not?” (Szétosztva leszámoló rendezési algoritmus hatékonyságának vizsgálata, jobb vagy sem?) címmel 20 percben, amely a konferencia “Multimédia-fejlesztések, eredmények, alkalmazások bemutatása/ Az űrkutatás és űrtevékenység a modern oktatásban” című szekciójába került. Előadásom rövid, angol nyelvű összefoglalója az absztrakt kötet 19-20. oldalán olvasható. Előadásom prezentációját ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára.

Előadásom témája a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyam 5-8. óra: Vezérlési szerkezetek, 9-12. óra: Metódusok, rekurzió, 13-16. óra: Tömbök alkalmaihoz kapcsolódik.

Multimédia az oktatásban online nemzetközi konferencia 2020

A teljes konferencia élő közvetítésben zajlott. 2 nap alatt 51 előadás hangzott el. 5 országból 300 fő követte. Egy-egy szekciót átlagosan 50 fő látogatott. A plenáris előadások a mesterséges intelligencia témakörhöz kapcsolódtak. Külön kiemelném Gulyás István kiváló összefoglalóját a 4 ipari forradalomról. A program szerteágazó, színvonalas és izgalmas volt. Az aktuális digitális oktatás technológiai és módszertani kihívásaival több előadás is foglalkozott. Számomra hasznosnak bizonyult az ezekhez kötődő többféle nézőpontból való megközelítés. A szakmai társalgás virtuális konferenciaszobákban folyt, és a szervezők még további 3 beszélgetős sarkot is létrehoztak a kötetlen kommunikáció biztosítására. A szervezés abszolút profi volt, a korábbi évek offline eseményeihez hasonlóan. Jövőre is szívesen csatlakozom a rendezvényhez. 2021-ben a Multimédia az oktatásban konferencia helyszíne a Dunaújvárosi Egyetem lesz.

Szakmák Éjszakája 2020

Szakmák Éjszakája logo

Szakmák Éjszakája logoA Szak­mák Éj­sza­ká­ja ren­dez­vény­so­ro­zat 2016-ban in­dult Ma­gyar­or­szá­gon. 2019-ben 161 te­le­pü­lés 476 in­téz­mény hir­dette meg 4448 prog­ram­ját, amelye­ken a lá­to­ga­tók be­csült szá­ma 64071 volt. Sze­re­pel az eu­ró­pai jó gya­kor­la­tok gyűj­te­ményé­ben.

Ter­vez­tük, hogy az it-tanfolyam.hu csatlakozik – 2020-ban elő­ször – az or­szág leg­na­gyobb pálya­ori­en­tá­ci­ós ren­dez­vé­nyé­hez. Re­giszt­rál­tunk, készültünk rá, össze­állí­tottuk a prog­ra­mot, el­ké­szí­tettük az alábbi posz­tert és meg­hir­dettük a ren­dez­vényt.

Szakmák Éjszakája poszter

Magyarország Kormánya által 2020. március 11-én elrendelt, koronavírus okozta veszély­hely­zet­tel kapcsolatos intézkedések részeként március 12-től a felsőoktatási intézmények, 16-ától a köznevelési intézmények áttértek a digitális munkarendre, bezártak a színházak, mozik és elmaradt minden nagyobb létszámú rendezvény. Ezért március 20-án értesítettük az addig regisztrált résztvevőinket arról, hogy – tekintettel a körülményekre – április 3-án nem tartjuk meg ezt a rendezvényünket és egyben eltávolítottuk erről a weboldalról a regisztrációs űrlapot.

Ízelítő a meghirdetett programból

Bemutatjuk, hogy sok lottószelvénnyel fogadva hogyan alakulhatnak a találatok. Minden véletlenszerűen történik a programban. Az előállított szelvények sorszámozottak és legalább egy lottószámban különböznek egymástól. A Java program első változatában az alábbi eredményt kaphatjuk 10000 db lottószelvénnyel.

A Java program második változatában paraméterezhető a lottószelvények száma, előre tárolható a heti telitalálatos lottószelvény, illetve beállítható, hogy meddig folytatódjon a fogadás (például amíg nincs legalább 1 db négytalálatos lottószelvény, amíg legfeljebb 20 db kéttalálatos lottószelvény készül). A program időt is mér és többféle adatszerkezetet (tömb, generikus lista, generikus halmaz) is használ. Vizsgálhatjuk azt is, hogyan alakulnának az esélyeink, ha például biztosan tudnánk előre az egyik nyerőszámot az ötből.

Appmenedzsment és marketing meetup

hwsw logó

HWSW logo

2020. február 26-án este a HWSW szervezésében részt vettem az Appmenedzsment és marketing meetup-on az EPAM Rendezvényközpontban. Így hirdették meg az eseményt: „laza hangvételű délutáni rendezvény olyan szakembereknek, marketingeseknek és fejlesztőknek, akik az élesítés után is gondoznák és mérnék mobilalkalmazásukat, hiszen azok sikere elsősorban nem a fejlesztőkön, hanem a megfelelő appmenedzsmenten múlik”. Az utógondozás, karbantartás, továbbfejlesztés gyakorlatilag rövidebb-hosszabb ideig minden fejlesztő, fejlesztői csapat tevékenységeire igaz. Az eseményen négy darab 15 perces előadás hangzott el.

Az első előadó Szuhai Viktor volt, aki a Planet of the Apps-nál Mobile Product & Marketing Manager. A Letöltések bűvöletében: hogyan tereljünk forgalmat az alkalmazásunkba? című előadás annak a 3 fő oknak a kifejtésével kezdődött, amiért a cégek alkalmazásait nem használják az emberek:

  • van alkalmazás, de maga a cég sem tudja, hogy miért készült el a termék,
  • van jó alkalmazás, de elkészülését követően a cég nem követi, hogy mire és hogyan használják azt a felhasználók és a cég nem reagál a felhasználók visszajelzéseire,
  • hatástalan marketing aktivitások (úgy hirdetik a cégek az alkalmazásaikat, hogy a megtekintések számát vagy a kattintások számát mérik, pedig hasznosabb lenne a valós letöltések számát illetve a letöltést követő aktivitások számát mérni).

Elhangzott, hogy egy mobil alkalmazást használó értékesebb egy weboldal látogatójához viszonyítva, hiszen több ideig velünk marad. Ha sokáig használja az alkalmazást, követhető a tevékenysége. Ha kihasználjuk a push üzenetek lehetőségeit, akkor a termékünkből egy „sales gépezetet” készíthetünk. A legtöbb cégnél nincs mobil marketinges. Az előadó ezt követően saját külföldi – céges környezetben szerzett – tapasztalatairól számolt be. Alapvetően háromféle ügyfélszerzési csatornáról hallhattunk:

  • ingyenes csatornák: ASO, saját webes felületek,
  • fizetős tradícionális csatornák: Facebook, Google, Instagram,
  • alternatív csatornák: SearchAds, Appnetwork-ök, ösztönzött letöltések.

HWSW - Appmenedzsment és marketing meetup

A második előadást – Tervezéstől a riportolásig: mire figyelj a sikeres mobil app mérés érdekében? címmel – a Mito képviseletében Horváth Ádám és Gyöngyösi Balázs tartotta. Egy app életciklusához igazodóan áttekintették, hogy mit, mivel és hogyan érdemes mérni annak érdekében, hogy az alkalmazásunkat, illetve annak használatát megérthessük. A mobil alkalmazáspiacon lévő nagy verseny miatt szükséges, hogy a felhasználók érdeklődését folyamatosan fenntartsuk a mért adatok alapján. A webes analitika bevett gyakorlat (cookie és session alapon), a mobil appok esetén ez – még – kisebb szerepet kap (User ID alapon és itt a session azt jelenti, hogy előtérben van a telefonon a mobil app legalább 10 másodpercig és 30 másodperc után jár le a session). A főbb szempontok ezek voltak:

  • ügyfélszerzés (új és aktív user-ek száma, hogyan találják meg az appunkat),
  • elkötelezettség (tartós használat és/vagy lemorzsolódás),
  • eredmények/konverziók (mennyire sikerült elérnünk az üzleti céljainkat),
  • mérési tervezési folyamat lépései (üzleti célok egyértelmű definiálása, KPI és eszközök meghatározása, mérési stratégia kialakítása, implementáció és fenntartás).

Mindkét előadó hangsúlyosan kiemelte a különböző szoftverfejlesztéshez kötődő munkakörökben, beosztásokban, pozíciókban, szakterületeken dolgozó minden alkalmazott komplex, szerteágazó és hatékony együttműködésének fontosságát.

HWSW - Appmenedzsment és marketing meetup

A harmadik előadást Álmos Balázs tartotta a Planet of the Apps-tól Adatokból valóság, avagy hogyan hoznak nekem üzleti előnyt az adatok, hol térül meg az app-analitika? címmel. Kérdések felvetésével indult az előadás. Hogyan tartsuk meg azokat a felhasználókat, akik már letöltötték az appot? Mi az adatvagyon és az adathalom közötti markáns különbség? Miért szükségesek üzleti döntéseket támogató üzleti intelligencia alkalmazások? Vannak kérdéseink, amikre választ várunk az adatok elemzésekor? Mire lehet célozni az analitikát? Lehet termékfejlesztési indikátor, alkalmas marketing optimalizálásra, UX-es viselkedés optimalizálásra, stabilitás vizsgálatára, marketing kommunikáció hatékonyságának növelésére. Az egésznek csak akkor van értelme, ha mindenkinek érthető és átlátható a teljes folyamat/rendszer. Mitől függhet az app sikeressége? Alapvető cél az aktív felhasználók megszerzése, számuk növelése és megkötése/megtartása. Hasznos tippeket kaptunk az analitika felkészültségétől függően a felhasználói élmény fokozására, és az automatizálási stratégia (push kommunikációs stratégia) kialakítására.

HWSW - Appmenedzsment és marketing meetup

A negyedik előadó Dombi Soma volt a Product Factory képviseletében, aki Analitika sokoldalú felhasználása hiba detektálásra, rollout tervezésre, ux javításra, bevétel becslésre címmel gyakorlati megközelítésű prezentációt tartott. Egy esettanulmányt ismertetett, amiből kiderült, hogyan javítottak az egyik alkalmazásuk felhasználói élményén az általuk mért adatok alapján. A korábbi elméleti és összefoglaló jellegű előadás zárásaként kifejezetten hasznos volt látni a konkrét mérési eredményeket, illetve hallani a megvalósítások technológiai trükkjeit (például PDF fájlok oldalainak képként való kezelése, pufferelése, sebesség optimalizálása…).

HWSW - Appmenedzsment és marketing meetup

A szervezők utólag publikálták a rendezvény prezentációit, fényképgalériát és két előadásról videót.

RobonAUT – Autónom robotok versenye 2020

RobonAUT kiemelt kép

RobonAUT logó2020. február 15-én 11. alkalommal került megrendezésre a 2019/2020-as tanév őszi félévében a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékének a gondozásában a RobonAUT – Autónom robotok versenye.

Kaló Péter és Török Barbara szoftverfejlesztő OKJ képzésben résztvevő végzős hallgatók szakmai- és élménybeszámolója következik. Mindketten nagyon jól érezték magukat a versenyen. Beszámolójukat köszönjük.

Mi is az a RobonAUT?

A 2010 óta évente megrendezett programon egy műegyetemi tárgy keretében a résztvevőknek egy autonóm robotot és vezérlését kell elkészíteniük. A feladat, hogy a robotjárművek emberi beavatkozás nélkül, minél rövidebb idő alatt teljesítsék az akadálypályákat, egy előre nem ismert ügyességi pályán, útjuk során teljesítve a legtöbb részfeladatot. Az a csapat lesz a győztes, aki gyors és pontos irányítással szereli fel robotját, így szerezve a legtöbb pontot a futamokon.

A verseny sikerét egyértelműen jelzi a hallgatók aktivitása, valamint a külvilág érdeklődése a RobonAUT iránt. A versenyen villamosmérnökök, mérnökinformatikusok és mechatronikai mérnök mesterhallgatók vehetnek részt. Csapatonként egy robotot kell készíteni. A csapatok létszáma 3 fő (indokolt esetben 2 fő).

2020-ban a csapatok között volt 7 junior és 4 senior csapat, összesen 32 versenyző indult neki a kihívásnak. A jelentkező csapatok között fellelhető a 2019-es év junior győztese, az Override, és újra jelen van az összesítettben első helyezett Faketelen Taxi, és az összesített második, a Tesla Monsters is.

A tanszék biztosít eszközöket, illetve anyagi támogatást a robot megépítéséhez:

  • 1 db autómodell,
  • 1 db processzorkártya,
  • 2 db rádiós modul,
  • 75000 Ft szabadon felhasználható költségkeret,
  • egyéb alkatrészek (vonalszenzor, motorvezérlő, Bluetooth modul).

A csapatokat tematikus szemináriumokkal készítették fel a versenyre. Ezen alkalmakon egy-egy, a verseny szempontjából fontos tématerületeket érintettek és tekintettek meg. Négy szeminárium (Hardver, Altium Designer, Szoftver, Szabályozástechnika) támogatta a csapatokat a felkészülésben.

Versenyfeladat

A robotjárműveknek két akadálypályán kell végig haladniuk, és ennek során különböző feladatokat kell teljesíteniük. Egyik pályán az ügyesség, a másik pályán a gyorsaság számít.

A gyorsasági pályán enyhe lejtők és emelkedők nehezítik a robot haladását, illetve magát az útvonalat egy vezetővonal jelöli. A gyorsasági pályán minél jobb köridő elérése a cél.

Az ügyességi pálya egy labirintusnak felel meg, ahol a robotjárműnek fel kell térképeznie a területet, és ezt követően tud tovább haladni a gyorsasági pályára.

RobonAUT 1. kép

Ügyességi pálya elemei

A gyorsasági és ügyességi pálya előre definiált elemekből épül fel, ezek:

  • a pályaelemeket összekötő egyszerű vezetővonal,
  • start és cél,
  • elágazás és becsatlakozás,
  • zsákutca,
  • pályaszakasz kapu (18 db),
  • sávváltás.

RobonAUT 2. kép

Kvalifikációk

  • Előzetes kvalifikáció: az autók vonalkövetését és safety car (tanszék által készített autó) követését hivatott ellenőrizni.
  • Ügyességi kvalifikáció: az autóknak sikeresen kell teljesíteniük az ügyességi pályaelemeket egy versenybíró jelenlétében.
  • Gyorsasági kvalifikáció: az autóknak, egy előre felépített pályán kell végig haladniuk, egy megadott időn belül.

Az induló csapatok nevei és logói elérhetők a verseny weboldalán.

A Tesla Monsters csapat autójának terve és fényképe:

RobonAUT Tesla Monsters

Élménybeszámoló

Már kezdés előtt fél órával nagy tömeg várta a verseny kezdetét a BME Q épület aulájában. Dr. Tevesz Gábor egyetemi docens, a fő szervező, a verseny megálmodója kezdte beszéddel ezt a fantasztikus napot. Népes csapat munkálkodott a versenyen, kb. 40-50 ember. Kiss Domokos versenykoordinátor és versenybíró folytatta a beszédet, a nézőközönséggel ismertette a verseny szabályait.

Aznap reggelig nem volt ismert a pálya felépítése a csapatok számára. A döntőig 6 junior és 4 senior csapat jutott el, hogy hősiesen megküzdhessenek egymással. A versenyen vegyesen mérték össze az erejüket. A csapatoknak fél év felkészülési idejük volt, hogy egy jól működő robot autót készítsenek el. Sokat számított a találékonyság, az ötletelés és a robot autók design-ja.

A csapatok plusz 10 pontot tudtak gyűjteni a nézőközönség által. A közönség szavazhatott arra a csapatra, amelyik a legjobban tetszett nekik. Figyelembe vették ki milyen jól vette az akadályokat, vagy éppen kinek milyen design került az autójára. A közönség szavazásnál a Faketelen Taxi kapta a 10 pontot.

  • A versenyt elsőként az ABS nevű csapat kezdte. Az akadályokat jól vették.
  • A második csapat volt a Led Bull, akiknél egy ütközést követően megsérült az egyik szenzor, így az ügyességi pályát nem tudták befejezni. A gyorsasági pályát így is megpróbálták, de végül az autójuk kiment a pályáról.
  • Az Override nevű senior csapat folytatta harmadikként a mérkőzést.
  • Negyedikként a FalnakMegyek csapatnak csak 4 kaput sikerült teljesíteniük, majd a programjuk végtelen ciklusba került. Próbáltak javítani a helyzeten egy rögtönzött szereléssel, mert mint kiderült: kiégett az egyik biztosítékuk. A felkészülés alatt már történt ilyen velük, így tartalék biztosítékkal hamar megoldották a problémát.
  • A Stranger Gears volt az ötödik csapat, akik két kapu kivételével teljesítették az ügyességi pályát. Ők voltak az első csapat a verseny alatt, akik a gyorsasági pályán az autójukkal előzést hajtottak végre.
  • Az Unemployed & Single volt az első olyan csapat, akik minden kaput érintettek és sikeresen ki tudtak állni a safety car mögé. A gyorsaságin az első előzést sikeresen teljesítették, a másodikat sajnos nem.
  • A hetedik csapat a GITegylet volt, akik az autójukon díszként Nemecsek Ernő „kalapját” használták kabalaként. Az ügyességi pályán minden kaput érintettek, a gyorsasági pályán mindkét előzést sikeresen végrehajtották.
  • Nyolcadik csapatként következett a Riders of the ST ARM, akik az ügyességi pályán csak 3 kaput hagytak ki. A gyorsasági pályán már nem tudtak elindulni, mert az autójukban hiba keletkezett.
  • A Tesla Monsters kilencedikként vett részt a versenyen. Senior csapatként teljesen új autót készítettek, melyben két ventilátor helyezkedett el, hogy jobban le tudja szorítani az autót. Az összes kaput sikeresen teljesítették az ügyességi pályán.
  • Az utolsó induló csapat a Faketelen Taxi volt. Ők is egy teljesen új autót építettek, melynek összsúlya 8 kg lett. Az ügyességi pályán az összes kaput hibátlanul bejárták, a kiállást egy új manőverrel oldották meg, melytől a nézőközönség tapsviharban tört ki. A gyorsasági pályán mindkét előzést sikeresen teljesítették, és az idei legjobb kört futották.

Ezután fél órás szünet következett az eredményhirdetés előtt. A Faketelen Taxi egyik tagját, Sárközy Balázst kérdeztük meg arról, hogy milyen nyelven programoztak. Az autó alapját egy Raspberry Pi adta, amelyen Linux futott. Programozás terén az autót több részre osztották, egyes részek Python-ban, más részek C-ben és C++-ban voltak megírva. Az autójukba 14 szenzort építettek be, ezek segítségével navigált a robot autó a pályán. A pálya feltérképezésénél és követésénél Descartes koordináta-rendszerrel dolgoztak.

A verseny részletes eredményei megtalálhatóak a verseny weboldalán.