Interjú Takács Rolanddal

Takács Roland

Takács Roland egyéves automatizálási teszt mérnöki és ötéves professzionális adatbázis-kezelés (MSSQL, Oracle) tapasztalattal rendelkező mérnök-informatikus. Jól érzi magát multikulturális környezetben. 2017 nyara óta külföldön él és dolgozik. 2018 őszétől PL SQL fejlesztő Madridban.

Takács Roland

Az interjút Kaczur Sándor – az it-tanfolyam.hu alapítója és oktatói csapatának szakmai vezetője – készítette 2019. július 25-én.

K. S.: Hogyan kerestél és találtál munkát a diploma után?

T. R.: Bevallom, az államvizsga előtt volt bennem egy kis aggódás, hogy vajon mennyi időbe fog telni elhelyezkednem. Két héttel a vizsga előtt beregisztráltam a profession.hu oldalra, ahonnan több hívást is kaptam. Az államvizsga után már csak az utolsó kör interjú volt hátra az akkori menedzseremmel, és szerencsére a következő hónap elején már kezdhettem is a Cognizantnál, ahol PL SQL fejlesztőként dolgoztam. Hangulat és munkatársak szempontjából ez volt az eddigi legjobb munkahelyem, jó érzés volt munkába menni reggelente. Szerencsére jelenlegi munkahelyem is hasonló.

K. S.: A jelenlegi a negyedik munkahelyed. Miért és hogyan váltottál?

T. R.: A Cognizantot, ahol 3 évig dolgoztam, legfőképpen a további tanulási lehetőség hiánya miatt hagytam ott, illetve ki akartam próbálni más szakterületet is, amihez az automatizált tesztelői pozíció jónak ígérkezett. Így kerültem a Blackbelthez, ami egy rohamosan bővülő, nagyszerű magyar cég, tele nagyon jó szakemberekkel. Itt rájöttem, hogy a jövőben nem szeretnék teszteléssel foglalkozni, viszont rengeteget tanultam általánosságban, illetve megismerkedtem a Pythonnal. 2017 nyarán eljött a pillanat, amikor nem csak munkahelyet, hanem országot is váltottam. Máltára, egy fiatalos, napsütötte szigetre költöztem, ahol ismét visszatértem az adatbázis-fejlesztéshez. Bő egy évvel később úgy éreztem, elég volt ennyi idő mind az akkori munkahelyemen, mind Máltán, és úgy döntöttem, hogy az egyik legjobb és kedvenc országomba, Spanyolországba költözök. Szerencsére sikerült találnom egy jó PL SQL fejlesztői állást, egy nagyon jó csapatban. Szeretem a munkámat és a csapatot is, örömmel jövök be reggelente, és nincs gyomorgörcsöm vasárnap esténként.

K. S.: Mi motivált abban, hogy külföldön élj és dolgozz?

T. R.: Engem teljes mértékben a kalandvágy és a kihívás motivált. Egyrészt mindig is szerettem utazni, felfedezni a világot, másrészt pedig szerettem volna magam kipróbálni, megmérettetni külföldön is.

K. S.: Miben más egy multikulturális környezet? A nyelvtudáson kívül milyen soft skillek segítenek abban, hogy jól érezd magad és meg tudj felelni az elvárásoknak?

T. R.: Én személy szerint nagyon szeretek multikulturális környezetben élni és dolgozni. Szeretem a kihívást, hogy idegen nyelven kell mindent megérteni és megoldani.

„Mindenképpen a nyelvtudás a legfontosabb soft skill, néhány esetben azonban fontos mérlegelni tudni egy adott munkatárs kulturális hátterét is.”

Gondolok itt arra, hogy például egy indiai sokszor akkor is igent mond, mikor tudja, hogy nem, vagy például egy máltai akkor se beszél mindig angolul, ha ott állok mellette és az én kérdésemet vitatják meg. Ezeken felül kell tudni kerekedni, persze ez csak úgy működik, ha az elfogadás és megértés kétirányú.

K. S.: Hogyan zajlott tesztelőként egy tipikus munkanapod? Hogyan zajlik PL SQL fejlesztőként egy tipikus munkanapod?

T. R.: Mindkét pozíciómban a Scrum szabályai szerint dolgoztam, dolgozom. Ezt azért szeretem, mert megvan a két hetes sprintre a tervezett munka, és nem kell „rohanni” a munka után, hanem tudok haladni a sprint board alapján.

Tesztelőként webfejlesztéssel kapcsolatos sztorikat teszteltem, az aktuális fejlesztéseket manuálisan, a korábbiakat automatizáltan. A Product Owner nagyon részletes specifikációkat írt, ami alapján könnyedén le tudtam tesztelni az adott funkciót. Napjaim legjobb része az volt, mikor az automatizált teszteket írtam.

„Sok esetben segítettem a fejlesztők munkáját, ami mindkét félnek hasznos volt.”

Jelenlegi pozíciómban PL SQL fejlesztőként dolgozom, azonban sok minden mással is foglalkozom, például VB, shell, Power BI, valamint úgy néz ki, a jövőben Node.js is. Mielőtt elkezdek egy sztorin dolgozni, többnyire tisztázom a követelményeket a Product Ownerrel, majd indulhat a munka, aminek végén próbálok működő kódot átadni a tesztelőnek. A senior fejlesztő kollégával rengeteg dolgot megváltoztattunk tavaly szeptember óta, mára eljutottunk egy egész korrekt szakmai munkafolyamathoz. Míg tavaly szeptemberben például simán felülírtunk manuálisan egy teljes SQL package-et Production-ben, addig ma már nem is emlékszem, hogy mikor nyitottam meg utoljára ott kódot.

„Különösen büszke vagyok rá, hogy a Source Control és a Continuous Integration bevezetése teljesen az én nevemhez fűződik, Git és Jenkins formájában.”

Többek között sok adatbázis tábla struktúráját és particionálási stratégiáját is megváltoztattuk, a performanciát is jelentősen javítottuk. Szakmai szempontból itt tanultam és tanulok a legtöbbet, továbbá szintén nagyon fontos, hogy a legtöbb esetben „szabad kezet kapunk”.

Takács Roland

K. S.: A munkád szakmai részében milyen szoftvereket használsz? Melyiket mire?

T. R.: Az adatbázis-fejlesztéshez az Oracle SQL Developer-t használjuk, ami aránylag népszerűnek számít tapasztalatom szerint. Ahogy már említettem, a Source Control és a Continuous Integration a Git és Jenkins segítségével valósul meg. Szerintem az előbbiek a legfontosabbak, de használjuk még többek között a FileZilla-t (FTP kliens), Putty-t (SSH kliens), Beyond Compare-t (szövegösszehasonlító szoftver), valamint az Excelt makrók írására. A Notepad++ általam nagyon kedvelt szintén, egyszerű és nagyszerű.

K. S.: A munkád szervezéséhez kötődően (projektmenedzsment, időgazdálkodás, SCRUM, kommunikáció, verziókezelés) milyen szoftverekkel találkoztál eddig?

T. R.: A két legfontosabb a Jira es Confluence. A Jira tökéletesen megfelel egy Scrum sprint menedzseléséhez, a Confluence pedig egy sokat használt platform dokumentációk, illetve specifikációk tárolására. Egy munkahelyemen használtuk az IBM által fejlesztett RTC és RQM alkalmazásokat. Az RQM a tesztelés dokumentálására szolgál, míg az RTC webes felülete a Jira-t helyettesítette, Eclipse plugin formájában pedig a Source Control-t biztosította.

K. S.: Ha a szakmai pályafutásod hossza 100 egység, akkor jelenlegi tapasztalataid alapján hol tartasz, és milyen mérföldköveket fogalmaznál meg ehhez kötődően?

T. R.: Ez nehéz kérdés, talán 20 egységet mondanék. Az informatika olyan, mint az Univerzum: hatalmas és folyamatosan tágul. Lehet, hogy amit ma a pályafutásom végének gondolok, az 20-30 év múlva már elavult technológia lesz.

Első mérföldkőnek mindenképpen az első munkahelyet gondolom, ott beleszoktam a céges környezetbe, megtanultam a vállalati kultúrát és jellemző folyamatait. Második mérföldkő számomra Málta volt, az első külföldi munkahely. Harmadik pedig a jelenlegi, madridi állásom, mivel itt tanultam szakmailag a legtöbbet.

K. S.: Hogyan tovább, mivel fogsz foglalkozni 5-10 év múlva? Tervezed, hogy hazaköltözöl Magyarországra?

T. R.: Ez nagyon jó kérdés, és pont a napokban, hetekben gondolkoztam ezen, ugyanis szeretnék valami újat tanulni. Naprakésznek kell lenni a piacon. Jelenlegi terveim szerint szeretnék elmélyülni a BI (üzleti intelligencia) adattárházak világában. Úgy érzem ebben van potenciál, elvégre nem lehetek 40 évig „sima” PL SQL fejlesztő.

„Ma azt mondanám, hogy 5-10 év múlva a BI területén fogok dolgozni, de eddigi életem annyira kiszámíthatatlan volt, hogy nem mernék rá fogadni.”

A hazaköltözés ugyan 2 éve még határozott tervem volt, ma már szinte kizártnak tartom. Egyrészt egy külföldi lány személyében talált rám a szerelem, másrészt pedig már nem tudnám megszokni az otthoni mentalitást. Mindemellett imádom a hazámat, és Budapest egy nagyszerű város.

K. S.: Tapasztalataid alapján milyen markáns különbségeket tudnál megfogalmazni informatikusokkal szemben megfogalmazott elvárásokkal kapcsolatosan itthon és külföldön?

T. R.: Szerintem ez nagyban függ az adott ország munkaerő-piacától. Például Máltán aránylag könnyű elhelyezkedni, sok cég nyit ott irodát, sok a munkalehetőség, illetve az angol nyelv hivatalos státusza révén nem követelnek meg egy második idegen nyelvet. Ehhez képest Spanyolországban nehezebb a helyzet, spanyol nyelvtudás nélkül nem olyan könnyű. Én az angolt használom a munkám során, de például a HR-en már spanyolul kell beszélni, és a céges e-mailek is spanyolul jönnek. Azt sem feledhetjük, hogy a spanyol munkaerőpiac néhány nehéz éven volt túl, jelenleg szerencsére egyre javul a helyzet. Összességében úgy gondolom, hogy az informatikában, az angolt beszélve majdnem minden európai országban el lehet helyezkedni, de sok esetben – érthető módon –, jobbnak kell lenni a helyi jelölteknél.

K. S.: Ismertek Spanyolországban a bootcamp jellegű képzések? Ha igen, milyen szakterületeken belül?

T. R.: Bevallom ebben nem vagyok jártas, de gyorsan utánakerestem, és úgy tűnik van sok az informatika területén. Tudomásom szerint egyébként Spanyolországban elég jó az oktatás, sokan jönnek ide tanulni.

Takács Roland

K. S.: Tanulmányaid alatt részt vettél Erasmus intenzív programon. Mit jelentett ez számodra?

T. R.: Mindenekelőtt egy hatalmas élmény volt, életem addigi legnagyobbja. Megtisztelőnek éreztem, hogy megkaptam ezt a lehetőséget, amely egy nagy kihívás is volt. Fontos tapasztalatszerzés volt, hogy egy teljesen külföldi környezetben, idegen nyelven tartsunk csapatban egy szakmai előadást. Nem utolsó sorban pedig rengeteg embert megismertünk, és azonnal beleszerettem Finnországba.

K. S.: Véleményed szerint a Big Data mennyire van hatással az életünkre jelenleg? Mi várható ezen a szakterületen 5-10 éven belül?

T. R.: Elképesztően nagy hatása van, szerintem sokszor nem is gondolunk bele. Csak egy példa, hogy többek között a Google vagy Facebook hirdetések, a különféle reklámok, ezek mind-mind azokon az adatokon alapulnak, amiket hatalmas mennyiségben gyűjtenek rólunk, potenciális fogyasztókról. Az egy másik beszélgetés témája lenne, hogy ez az adatgyűjtés mennyire a beleegyezésünkkel, tudomásunkkal történik. Jelenlegi pozíciómban egy piackutató cégnek dolgozok, hatalmas adatmennyiséget dolgozunk fel, riportokat készítünk különböző ügyfeleknek, akik nagyon sok pénzt hajlandóak fizetni ezért. Nyilván ezen információk birtokában jobban meg tudják célozni a potenciális fogyasztókat, illetve nagyobb hatásfokkal tudnak értékesíteni, ha tudják, hogy kinek mit akarnak eladni. Természetesen számos más területen is nagyon fontos szerepet játszik a Big Data, de talán a hétköznapi emberek számára az utóbb említett a legfontosabb, legkézenfekvőbb.

K. S.: Megfelelőnek tartod a Java adatbázis-kezelő tanfolyamunk részletes tematikáját?

T. R.: Nehéz fogást találni a tematikán, úgy látom, hogy mindenre kiterjedő és részletes a képzés. Biztos vagyok benne, hogy bárki, aki elvégzi, egy alapos, átfogó képpel fog rendelkezni és könnyedén tovább tudja magát képezni. Nagyon szimpatikus a képzés gyakorlatorientáltsága. Tudom, hogy a képzés nem az általános adatbázis-kezelésre összpontosít, inkább a Java implementáció a lényeg, azonban tapasztalataim szerint nagyon fontos a cégeknél a performancia. Esetleg ha marad egy kis idő, érdemes megemlíteni a performancia fontosságát az adatbázis-kezelésben, ugyanis céges környezetben nem néhány ezer, hanem akár több milliárd rekorddal rendelkező táblákról is beszélhetünk. A képzés jellegét tekintve szerintem elég megemlíteni és néhány példát mutatni (például indexek használata, particionálás fogalma). Nem sok ahhoz fogható öröm van, mikor például egy fél órás lekérdezés végrehajtási idejéből két perc lesz.

K. S.: Milyen hozzáállást érzékelsz az adatok felhőben való tárolásához kötődően? Mennyire tudatosak ebben az emberek? Mennyire bíznak meg ebben a cégek? Megfogalmazható valamilyen trend?

T. R.: Tapasztalataim szerint az emberek jelentős része tárol valamilyen adatot a felhőben, például én is. Nagyon kényelmes, hogy a világ bármely pontján – ahol van internet –, hozzáférhetünk a kívánt adatokhoz. Személy szerint be kell valljam, hogy a fényképeimet viszont nem tárolom felhőben, sok ismerősömmel ellentétben. A cégek körében nem tudok hivatalos trendet, azonban beszédes lehet, hogy az eddigi négy munkahelyem közül egyik sem a felhőben tárolta az adatokat. Leszámítva természetesen a szabadság-nyilvántartó táblázatot és ehhez hasonló dokumentumokat, esetleg néhány specifikációt. Véleményem szerint a cégek nagy része még vonakodik ettől, talán nem bíznak meg eléggé a felhők által nyújtott védelemben, biztonságban. Azonban a LinkedIn-t görgetve egyre sűrűbben látom olyan cégek hirdetéseit, akik pontosan arra orientálódnak, hogy cégeknek nyújtanak felhő szolgáltatásokat. Szerintem elkerülhetetlen, hogy a jövőben nagymértékben változni fog a cégek hozzáállása a felhőhöz, eljön majd a pillanat, amikor már „fizikailag” nem tudnak, vagy inkább nem lesz értelme megbirkózni a hatalmas adatmennyiséggel.

K. S.: Egyszer nagyon elámultam, amikor zongorázni láttalak. Ugye nem hagytad abba?

T. R.: Ó igen, emlékszem. Akkoriban volt otthon egy szintetizátorom, amin tudtam gyakorolni. Sajnos már jó néhány éve, hogy nem tudok gyakorolni, viszont sokat repülök mostanában, és sok reptéren van publikus zongora. Minden alkalommal megállok és eljátszom a szokásos dalomat. Terveim között szerepel viszont, hogy a közeljövőben elkezdek rendes zongora órákat venni, egy nagy álmom, hogy egyszer megtanuljak jól játszani.

K. S.: Van kedvenc IT-s idézeted, mémed?

T. R.: Van egy oldal, amely GIF-ekkel mutatja be a fejlesztők, informatikusok életét. Nagyon találónak tartom az összeset, talán ez a kedvencem, mindig jót nevetek rajta: https://dzone.com/articles/reality-developers-life-gifs. Kedvenc idézetet nehezen tudnék megnevezni, de a „Megpróbálta-e már újraindítani a számítógépet?” mindenképpen nagyon elöl van.


Blog bejegyzéseink IT karrier témakörben

Bobály Gábor

Interjú Bobály Gáborral

Bobály Gábor logisztikával foglalkozott korábban tíz évig, különböző munkahelyeken, különböző munkaköröket betöltve. Három éve tudatosan közelít az IT felé. Sikeresen elvégezte az alapozó Java SE szoftverfejlesztő, majd ezt követően a ...
Bővebben
Csolti Péter

Interjú Csolti Péterrel

Csolti Péter informatikatanár, az OKJ szakképzés területén dolgozik. Több intézményben is programozást tanít. A SZÁMALK-Szalézi Szakgimnáziumban a szoftverfejlesztő szak szakfelelőse. Ismeretsége az informatikával a Word és az Excel programokkal kezdődött ...
Bővebben
Révész András

Interjú Révész Andrással

Révész András alapvégzettsége biológus, ökológia szakiránnyal. Szakmai pályafutását tájökológiával kezdte, azon belül is élőhely térképezéssel, amihez kötődik a térinformatika. Négy évig kutatás-fejlesztéssel foglalkozott az MTA Ökológiai és Botanikai Intézetében, majd ...
Bővebben
Schmidt Attila

Interjú Schmidt Attilával

Schmidt Attila három éves szoftverfejlesztői gyakorlattal (főként Android platformhoz kötődően) és két éves szoftvertesztelői tapasztalattal rendelkező mérnök-informatikus. Az interjút Kaczur Sándor – az it-tanfolyam.hu alapítója és oktatói csapatának szakmai vezetője ...
Bővebben
Takács Roland

Interjú Takács Rolanddal

Takács Roland egyéves automatizálási teszt mérnöki és ötéves professzionális adatbázis-kezelés (MSSQL, Oracle) tapasztalattal rendelkező mérnök-informatikus. Jól érzi magát multikulturális környezetben. 2017 nyara óta külföldön él és dolgozik. 2018 őszétől PL ...
Bővebben
Lovas Bertalan

Interjú Lovas Bertalannal

Lovas Bertalan 22 éves pályakezdő szoftverfejlesztő. A kütyük mindig érdekelték. Hivatásként és hobbiként is gondol a programozásra. Sportos, korábban dzsúdózott, tornázott és a műugrást is kipróbálta. Korábban részt vett a ...
Bővebben

Interjú Görög Ibolyával

Görög Ibolya protokollszakértőt mindenki ismeri, bemutatni nem szükséges. De mégis illik, legalább röviden: 1987-től 1999-ig a Miniszterelnöki Hivatal protokollosa, majd protokollfőnöke volt, illetve 1999-től felnőttképzésben oktat. Érdeklődési körébe tartoznak: viselkedéstörténet, ...
Bővebben
Nádai Gábor

Interjú Nádai Gáborral

„Nádai Gábor vagyok, de sokan leginkább Mefiként ismernek, a legtöbb felületen a @mefiblogger nicknév alatt vagyok elérhető. Eredetileg mérnökinformatikusként végeztem, a kétezres évek közepén a fősuli mellett saját vállalkozásba kezdtünk ...
Bővebben
Szűcs Tibor

Interjú Szűcs Tiborral

Szűcs Tibor mérnök-informatikus. Jelenleg a Corvinus Egyetem Koordinációs Irodáján dolgozik órarendszerkesztőként. Ez a feladat a létesítménygazdálkodáshoz kötődik és ő osztja be – sok-sok szempont alapján – az előadásokat, szemináriumokat, számítógépes ...
Bővebben
Markovics Győző

Interjú Markovics Győzővel

Markovics Győző nem­zet­kö­zi kap­cso­la­tok sza­kos köz­gaz­dász, va­la­mint po­li­to­ló­gi­át is ta­nult a Bu­da­pes­ti Cor­vi­nus Egye­te­men. Az egye­tem­től fő­ként időt ka­pott – fel­nő­ni a kép­zés alatt. Gya­kor­la­ti is­me­re­te­it min­dig mun­ká­val sze­rez­te. Csa­lá­di ...
Bővebben

Interjú Lovas Bertalannal

Lovas Bertalan

Lovas Bertalan 22 éves pályakezdő szoftverfejlesztő. A kütyük mindig érdekelték. Hivatásként és hobbiként is gondol a programozásra. Sportos, korábban dzsúdózott, tornázott és a műugrást is kipróbálta. Korábban részt vett a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyamunkon, és 2019-ben végzett egy kétéves szoftverfejlesztő OKJ képzésen.

Lovas Bertalan

Az interjút Kaczur Sándor – az it-tanfolyam.hu alapítója és oktatói csapatának szakmai vezetője – készítette 2019. június 27-én.

K. S.: Honnan származik az érdeklődésed az informatika, a programozás, a kütyük iránt?

L. B.: Érettségi után alapvetően két út közül választottam. Az egyik a Testnevelési Egyetem testnevelő-edző szakja, a másik a lényegesen jobban fizető informatika. Eleinte inkább a hardver és üzemeltetés iránt érdeklődtem, hogy rendszergazda legyek. Később inkább mégis a szoftveres irányt választottam és fejlesztő lettem. Ez sokkal jobban tetszik.

K. S.: Középiskolában hogyan tanultál informatikát?

L. B.: Középszintű érettségire készítettek fel és az sikerült. Ebben nem volt programozás, de procedurális programozást azért tanultunk. Tavaly pedig emelt szintű informatika érettségit is szereztem, amiben már komolyabb adatbázis-kezelés és programozás feladatok is voltak. Előbbi feladatot Access-ben, az utóbbi feladatot Java-ban oldottam meg.

K. S.: Mihez kezdtél az érettségi után?

L. B.: Egy évig a Media Markt-ban dolgoztam szaktanácsadóként, eladóként. Közben elkezdtem az IT Karrier Program (megjegyzés: az it-tanfolyam.hu előtti projekt) Java SE szoftverfejlesztő tanfolyamát. Azért választottam ezt a tanfolyamot a kínálatból, mert esti és hétvégi formában, munka mellett is elvégezhettem, valamint az ára is korrekt volt. Akkor még a gimis rutin volt bennem: bejárok az órákra, otthon nem csinálok semmit és majd meglesz a vizsga. Rájöttem, hogy a programozás így nem megy. Bár

„ideje arra van az embernek, amire akarja,”

de akkor ez munka mellett nekem mégsem ment. A tanfolyamot végigjártam, de mivel otthon nem gyakoroltam, így a végén nem tettem le a vizsgát. Még egy kicsit éretlen voltam akkor.

K. S.: Utána jött az OKJ képzés…

L. B.: Igen, beiratkoztam a SZÁMALK Szakgimnázium szoftverfejlesztő képzésére és nappali tagozaton be is fejeztem. Meglepően gyakorlatias volt a képzés, a helyére került az objektumorientáltság, az osztálykönyvtárak használata, hogyan/mitől fordul le egy program, az MVC… Nemrég elkezdtem Swift-ben fejleszteni – csak úgy, önszorgalomból – és egy Udemy-s kurzus alapján gyorsan haladok is vele.

K. S.: Milyen programot terveztél és készítettél OKJ-s szakdolgozatként?

L. B.: Szakdolgozatomként egy olyan programot szerettem volna elkészíteni, ami felváltja a papír munkát és felgyorsít valamilyen folyamatot. Egy quiz programra jutott a választásom, ugyanis iskolákban rengeteg időt megspórolhat mind a tanároknak mind a diákoknak, ha a program önmaga kijavítja az előre a tanár által létrehozott kérdés sort. Ezt Java nyelven Swinges GUI-val MySQL adatbázist használva implementáltam.

K. S.: Hogyan boldogulsz az angol nyelvvel?

L. B.: Jól megy az angol. Van középfokú nyelvvizsgám. Olvasom a specifikációkat, tutorial videókat. A Skillsoft-os angol nyelvű tananyagokkal is boldogultam. Beszélgetek is angolul, könnyen megy. Szívesen megtanulnék még egy szláv nyelvet is.

Lovas Bertalan

K. S.: Úgy érzem, hogy megtaláltad a helyedet. Hogyan tovább? 

L. B.: Legszívesebben elmennék dolgozni, de tudom, hogy később hiányozna a diploma, így inkább még tanulni szeretnék. Ezért jelentkeztem a Pannon Egyetem mérnök-informatikus szakára és ha minden jól megy, akkor fel is vesznek és ősszel el is kezdtem. Veszprémben majd kicsit kikerülök a komfortzónámból és kollégiumban fogok lakni. Tervezem, hogy az Erasmus+ hallgatói mobilitásban is részt veszek majd tanulmányaim során. B tervem, hogy egy évig programozom/dolgozom és utána újra jelentkezem BSc-re.

K. S.: Mik a hosszabb távú elképzeléseid?

L. B.: Én kipróbálnám magamat külföldön néhány évig, de nem maradnék végleg ott. Szép álom persze a Szilícium-völgy, de a brit IT piac például sokkal elérhetőbb. Nyelvtanulás és tapasztalatszerzés lenne a fő ok, ami miatt kimennék. Szerintem a külföldi fizetés annyira nem versenyelőny a programozóknál, mert a megélhetési költségek is magasabbak. Vannak olyan munkakörök/pozíciók, ahol akár 8-10-szeres különbségek is vannak az itthoni és a külföldi bérek között.

„A Java-val mindenképpen foglalkozom, de nyitott vagyok a mobil platformok felé is.”

A web-programozás is jöhet, de nem Java-val. A JSP-vel is találkoztam már, de még annyira nem fogott meg. PHP-s WordPress-es munka is jöhet.

K. S.: A WordPress-ben milyen tapasztalatot szereztél?

L. B.: Tartalom-szerkesztőként maga a CMS nagyon egyszerű. Fejlesztői oldalról CSS-t dinamikusan szerkesztettem. A PHP részét nézegetve, sok-sok hasznos függvényt ismertem meg, például lekérjük a felhasználók profilképét egyetlen sorral. Erre nem kell SELECT parancsot írni, hanem getterek tömböket, objektumokat adnak vissza. Pluginokat használtam már, testre is szabtam néhányat, de plugint még nem írtam. A WordPress adatbázis-szerkezetét még nem ismerem, nem volt még rá szükségem. Kipróbáltam a Shopify webáruházat is.

K. S.: Elosztott alkalmazásokhoz kötődően milyen ismereteket szereztél?

L. B.: A Cisco CCNA alapjait, azaz foglalkoztam a hálózatkezelés alapjaival, hálózati architektúrákkal, címzési módszerekkel, algoritmusokkal. A Packet Tracer-ben szerettem szimulálni különböző hálózati konfigurációkat. Java-ban is tetszettek a kliens-szerver programok, például a Socket-es chatprogram, vagy az RMI-s denevéres program. Ez nekem átláthatóbb volt. A két területet még nem kapcsoltam össze.

Lovas Bertalan

K. S.: Ha a szakmai pályafutásod hossza 100 egység, akkor jelenlegi tapasztalataid alapján hol tartasz, és milyen mérföldköveket fogalmaznál meg ehhez kötődően?

L. B.: A 0 szerintem az volt, amikor elkezdtem érdeklődni az IT iránt. A WordPress tapasztalatommal lettem 5. Az OKJ után lettem 10. Még nagyon az elején járok. Legyen a 20, amikor elvégzem az egyetemet és elkezdek egy fix helyen dolgozni junior fejlesztőként. Talán 50, amikor senior fejlesztő leszek. 50 után még nem tudom, mi lesz. A 100-at nem tudom megfogalmazni. Lehet, hogy egy multit vezetek, vagy önmegvalósítok – még nem tudom.

K. S.: A szoftverfejlesztés melyik szakterületeivel foglalkoznál szívesen?

L. B.: A belépő tesztelő pozíciót kihagynám. Fejlesztőként a frontend-et – designer kollégával csapatban együtt – el tudnám képzelni. Nem mondanám, hogy van érzékem önállóan a grafikához, ráadásul a GUI szubjektív.

A backend jobban megy, így ezt szívesen választanám.”

A mobil platformok is érdekelnek, főleg cross platform jellegű fejlesztéssel.

K. S.: Hogyan fejleszted saját soft skill-jeidet?

L. B.: A Belbin-teszten kijött, hogy eléggé csapatjátékos vagyok, és tényleg szeretek is csapatban fejleszteni. Könnyen tudok ismerkedni, beilleszkedni. Az időmenedzsment szerintem mindenkinél problémás, de azért igyekszem. Kategorizálom, hogy mivel foglalkozom rövid, illetve hosszú távon – ez erősen témafüggő. Angolul szeretek beszélni, egyre jobban. A konfliktust megoldom ha van időm, elkerülöm, ha nincs időm a megoldásra.

K. S.: Érdeklődsz a mesterséges intelligencia iránt?

L. B.: Igen, szívesen foglalkoznék ezzel is. Tudom, hogy lesznek az egyetemen ezzel foglalkozó tantárgyak. Várom ezeket.

K. S.: Ajánlanál kezdőknek hasznos anyagokat?

L. B.: A tanfolyamon kapott Programozás Java nyelven tankönyv – tapasztalatból mondom – nagyon jó, azóta is többször használtam. A Tanuljuk ​meg a Java programozási nyelvet 24 óra alatt című könyv is tetszett. Kedvelem a YouTube-os The Coding Train! és a SanFranciscobol Jottem videósorozatot. Coding Challange-eket a HackerRank-en szoktam csinálni.

Udemy-s kurzust nem ajánlanék, mert azok csak akkor hasznosak, hogy valaki már valamennyi gyakorlattal rendelkezik. A Stack Overflow-hoz is kell némi tapasztalat.

K. S.: Szoktál állásbörzékre járni?

L. B.: Még nem voltam.

K. S.: Követed a szakmai blogunkat?

L. B.: Igen, olvasgattam már néhány IT karrier interjút. Szakmai témában a kedvenc cikkem: Telefonos billentyűzettel kódolunk/dekódolunk.

K. S.: Van kedvenc IT-s idézeted, mémed?

L. B.: Igen: https://www.instagram.com/tv/BzJUugRg2FC/?igshid=1nihmuki1xdnr.


Blog bejegyzéseink IT karrier témakörben

Bobály Gábor

Interjú Bobály Gáborral

Bobály Gábor logisztikával foglalkozott korábban tíz évig, különböző munkahelyeken, különböző munkaköröket betöltve. Három éve tudatosan közelít az IT felé. Sikeresen elvégezte az alapozó Java SE szoftverfejlesztő, majd ezt követően a ...
Bővebben
Csolti Péter

Interjú Csolti Péterrel

Csolti Péter informatikatanár, az OKJ szakképzés területén dolgozik. Több intézményben is programozást tanít. A SZÁMALK-Szalézi Szakgimnáziumban a szoftverfejlesztő szak szakfelelőse. Ismeretsége az informatikával a Word és az Excel programokkal kezdődött ...
Bővebben
Révész András

Interjú Révész Andrással

Révész András alapvégzettsége biológus, ökológia szakiránnyal. Szakmai pályafutását tájökológiával kezdte, azon belül is élőhely térképezéssel, amihez kötődik a térinformatika. Négy évig kutatás-fejlesztéssel foglalkozott az MTA Ökológiai és Botanikai Intézetében, majd ...
Bővebben
Schmidt Attila

Interjú Schmidt Attilával

Schmidt Attila három éves szoftverfejlesztői gyakorlattal (főként Android platformhoz kötődően) és két éves szoftvertesztelői tapasztalattal rendelkező mérnök-informatikus. Az interjút Kaczur Sándor – az it-tanfolyam.hu alapítója és oktatói csapatának szakmai vezetője ...
Bővebben
Takács Roland

Interjú Takács Rolanddal

Takács Roland egyéves automatizálási teszt mérnöki és ötéves professzionális adatbázis-kezelés (MSSQL, Oracle) tapasztalattal rendelkező mérnök-informatikus. Jól érzi magát multikulturális környezetben. 2017 nyara óta külföldön él és dolgozik. 2018 őszétől PL ...
Bővebben
Lovas Bertalan

Interjú Lovas Bertalannal

Lovas Bertalan 22 éves pályakezdő szoftverfejlesztő. A kütyük mindig érdekelték. Hivatásként és hobbiként is gondol a programozásra. Sportos, korábban dzsúdózott, tornázott és a műugrást is kipróbálta. Korábban részt vett a ...
Bővebben

Interjú Görög Ibolyával

Görög Ibolya protokollszakértőt mindenki ismeri, bemutatni nem szükséges. De mégis illik, legalább röviden: 1987-től 1999-ig a Miniszterelnöki Hivatal protokollosa, majd protokollfőnöke volt, illetve 1999-től felnőttképzésben oktat. Érdeklődési körébe tartoznak: viselkedéstörténet, ...
Bővebben
Nádai Gábor

Interjú Nádai Gáborral

„Nádai Gábor vagyok, de sokan leginkább Mefiként ismernek, a legtöbb felületen a @mefiblogger nicknév alatt vagyok elérhető. Eredetileg mérnökinformatikusként végeztem, a kétezres évek közepén a fősuli mellett saját vállalkozásba kezdtünk ...
Bővebben
Szűcs Tibor

Interjú Szűcs Tiborral

Szűcs Tibor mérnök-informatikus. Jelenleg a Corvinus Egyetem Koordinációs Irodáján dolgozik órarendszerkesztőként. Ez a feladat a létesítménygazdálkodáshoz kötődik és ő osztja be – sok-sok szempont alapján – az előadásokat, szemináriumokat, számítógépes ...
Bővebben
Markovics Győző

Interjú Markovics Győzővel

Markovics Győző nem­zet­kö­zi kap­cso­la­tok sza­kos köz­gaz­dász, va­la­mint po­li­to­ló­gi­át is ta­nult a Bu­da­pes­ti Cor­vi­nus Egye­te­men. Az egye­tem­től fő­ként időt ka­pott – fel­nő­ni a kép­zés alatt. Gya­kor­la­ti is­me­re­te­it min­dig mun­ká­val sze­rez­te. Csa­lá­di ...
Bővebben