Murphy törvénykönyve – görbe tükör IT szemmel

Arthur Bloch népszerű könyvéből gyűjtögettem néhány szösszenetet. Biztosan sokaknak ismerős. A címe: Murphy törvénykönyve, avagy miért romlik el minden? A gondolatokat itt-ott kiegészítettem a programozásra, szoftverfejlesztésre jellemző szemléletmóddal. Ezt a blog bejegyzést április 1-jén tesszük közzé. Nem véletlenül. 🙂 Az alap Murphy-törvényből induljunk ki: „Ami el tud romlani, az el is romlik.” Következzen 13+1 bölcsesség.

„Semmi sem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik.” Pláne, ha az ügyfél úgy gondolja, hogy ezt az apróságot bizony 4 perc alatt megoldja egy ügyes fejlesztő.

„Minden több időt vesz igénybe, mint gondolnád.” Ha csak egy paraméter típusát változtatod meg egy metódusban, akkor az biztos, hogy lavinát indít és a forráskódban sok helyen kell módosítanod.

„Ha többféle dolog is elromolhat, biztos, hogy az romlik el közülük, amelyik a legnagyobb kárt okozza.” Elegendő belegondolni abba, hogy egy WordPress-ben lehet bármennyi bővítményed, amik általában gond nélkül frissülnek, de egy apró PHP frissítéstől összedől az egész weboldal.

„Ha rájöttél, hogy egy művelet négyféle módon mondhat csődöt, s mindegyiket kivéded, menten fellép az ötödik.” Hiába készülsz fel minden input adatra, billentyűzet- és egéreseményből adódó problémára. Egy webes űrlap esetén, egy macska mindig átfuthat a billentyűzeten. Teljesen váratlanul.

„Semmit sem lehet a kétbalkezesek ellen bebiztosítani, mert a kétbalkezesek rendkívül találékonyak.” Egy tesztelő mindig tud olyan tesztesetet produkálni, amire senki sem gondolt korábban a tervezésnél, megvalósításnál, dokumentálásnál. Bár egy kicsit sántít ez a gondolat, mert egy tesztelő messze nem kétbalkezes, hanem tudatosan csinálja, amit csinál. Legalábbis remélem.

„Ha javulni látod a dolgokat, akkor valami fölött elsiklottál.” Amikor azt érzed, hogy ez a sprint végre most elkészül határidőre, akkor az utolsó napon, órában, percben tutira borul valami.

„Ha egyszer összekutyulódott valami, a kijavítására tett minden kísérlet csak rontani fog rajta.” Pláne, hogy mindenhol, még a jól megtervezett osztálykönyvtárakban is van legalább egy leggyengébb láncszem.

„Amit ember összerakott, előbb-utóbb szétesik.” Amikor azt gondoljuk, hogy egy jó dátumkezelő funkciót kiválóan megterveztünk, rommá teszteltünk, akkor bezzeg nem 3,9 év múlva jön egy szökőév…

„Egy esemény előfordulásának valószínűsége fordítottan arányos bekövetkezésének kívánatosságával.” Azt kár feltételezni, hogy a jogszabályok, végrehajtási rendeletek ritkán változnak. Pedig gyakran építünk sok-sok funkciót ezekre építve szinte bármilyen szoftverben, webáruházban.

„Nyomás alatt a dolgok tovább rosszabbodnak.” Pedig kipróbáltuk az legkritikusabb adatbázis táblát 1000 db tesztadattal, de arra nem számítottunk, hogy élesben napi 500 rekord kerül bele és ugye előbb-utóbb eljön a havi zárás annyi adattal, amire nem készültünk fel. Ugyanilyen, ha nem skálázható webtárhelyen futó WordPress-re irányítunk intenzív marketingkampánnyal sok-sok látogatót és akkor egyszer csak összeomlik a weboldal a váratlan nagy terhelés alatt.

„Ha n számú alkatrészre van szükség, éppen n-1 van raktáron.” Ez – főleg – akkor (is) igaz, ha egy SCRUM csapatban az alkatrészt kollégának tekintjük. Még szűkebb keresztmetszet, hogy legyen releváns tapasztalata is az aktuális problémához és éppen érjen is rá. És persze ne holnap menjen el a konkurenciához/külföldre dolgozni f+1 fizetésért és ne holnapután üsse el a villamos.

„Legjobban azzal ébreszthetsz magadban új gondolatokat, ha leragasztasz egy levelet.” Korszerűsítve és adaptálva a gondolatot: miután lenyomtad a Deploy gombot egy webalkalmazás aktuális változatának publikálásához, akkor biztosan eszedbe jut, hogy mit kellett volna még beletervezni, fejleszteni a szoftver aktuális verziójába. Nem baj, hamarosan kiadjuk majd a következő frissítést is.

Eddig volt 13 bölcsesség. Azzal akartam zárni, hogy a +1-edik bölcsesség elromlott, hiszen biztosan erre is érvényes a Murphy-törvény, de inkább írok még egyet. Még jó, hogy „Murphy optimista volt”. 🙂 Ez a szerencsénk. Mi lenne velünk, ha pesszimista lett volna? 🙂

Szoftverfejlesztő mémek

IT mémek

IT mémekAz IT kockáknak speciális humorérzéke van. Nekünk külön kategóriákba sorolható mémek készülnek és persze magunk is gyártjuk időnként. Az alábbi összeállítást szabadon keresgélve a weben szedtem össze és csoportosítottam a szoftverfejlesztés, programozás ismert szakterületeihez, folyamataihoz kötődően. Nem fordítottam le angolról magyarra a szövegeket. Aki érti, úgyis érti. Aki nem, úgyis továbbgörget. Enjoy!

Alapelemek, ciklusok

Az algoritmusok alapvető építőelemeivel, egyben a strukturált programozás alapfogalmaival illik tisztában lenni. Ismerni kell ezek működését, egymásba ágyazásának lehetőségeit. Szekvencia, szelekció, iteráció. Időnként döntéseket is hozni kell. Néha úgy érezzük, hogy túl korán, néha pedig későn. Érezzünk rá, mikor jó. Sosem árt lezárni egy-egy blokkot és tudni jól egymásba ágyazni amit kell. Azért a metódusokkal csínján kell bánni.

IT mém 1

Tisztázni kell bizonyos dolgokat

Nem érthetünk mindent és persze nem érthetünk mindenhez. A dolgokat különböző szemüvegen át látjuk, hiszen eltérő tapasztalatokkal rendelkezünk. Persze hasznos, ha egy csoportban értjük egymást, vagy legalább egy valaki tisztában van az ügyfél igényével. J Például a webfejlesztés során el kell fogadni, hogy vannak látványos, azonnali élményt nyújtó változtatások (pl.: design), és hosszú távon megtérülő háttérmunkák (pl.: technológiai SEO).

IT mém 2

Tervezni is tudni kell(ene valakinek)

Azért nem árt a precíz, pontos, konkrét feladatspecifikáció. Mindez akár több szinten is megfogalmazva: fokozatosan közeledve az ügyfél bölcsészmondataitól a kockaságig. Hasznos, ha nem csak a határidő motivál. Nyilván a pénz is. 😉 Érdekek mindig ütköznek, de ezt is meg kell tanulni elfogadni/kezelni. Néha csupán az erősebb kutya esete áll fenn, néha a hatáskörig is megy a történet.

IT mém 3

Ne feledjük: mindenki mást gondol

Mivel a különböző kapcsolódó szakterületeken tevékenykedő szakemberek szókincse eltérő, így ezekből gyakori és tipikus félreértések születhetnek. Ha a fejlesztés hosszabb ideig tart, akkor menet közben is változhatnak – és változnak is 😉 – az igények. Célszerű lenne folyamatokban gondolkodni és feltenni némi empátiával azt a kérdést, hogy igazából mit is akar az ügyfél? Vajon milyen problémát szeretne megoldani, milyen folyamatot tenne könnyebbé a fejlesztendő/karbantartandó szoftverrel? Egy bizonyos szint felett az interdiszciplináris megközelítés elengedhetetlen. Visszacsatolás során kiderül(het), hogy az ügyfél hogyan használja a szoftvert. Lehet, hogy teljesen másképpen, mint ahogyan gondolnánk. Örök bölcsesség: a tervezésre fordított idő később mindig többszörösen megtérül.

IT mém 4

IT mém 5

Módszertanok

Előbb-utóbb eljön az a szint, ahol már a különböző módszertanok is megjelennek. Ezekhez is alkalmazkodni kell. Minden fejben kerül helyre. Ezek többnyire a folyamatokhoz, a napi/heti munka szervezéséhez/ütemezéséhez is kapcsolódnak.

IT mém 6

Amikor már végre kódolunk…

Sokféleképpen mérhető/értékelhető egy fejlesztő munkája. Nyilván nem kilóra, például a megírt forráskód sorainak számával. Persze egy komplex szempontrendszernek lehetnek/vannak kvalitatív és kvantitatív mutatói.

IT mém 7

… kiderül, hogy persze semmi sem könnyű

Sosem az számít, hogy milyen hatások érnek bennünket. Az a fontos, hogyan reagálunk ezekre. Semmi sem könnyű, de természetesen erről is különbözőképpen gondolkodunk. Helyén kell tudni kezelni a dolgokat és akkor minden fenntartható hosszú távon. A programozást elkezdeni sosem késő, vagy másképpen: nem lehet túl korán kezdeni? Mindez nézőpont kérdése.

IT mém 8

A tesztelés sem árt…

Legyünk tisztában a tesztelés alapjaival és folyamatával is. Ha lefuttatjuk még egyszer az összes tesztesetet, azzal biztosan nem rontunk el semmit. 😉

IT mém 9

… ahogyan némi dokumentáció sem

Sokan és sokszor nem szeretünk dokumentálni. Bárki bármit mond és tapasztal, a dokumentálás szükséges és hasznos. Ugye senki sem gondolta, hogy ebből a mém gyűjteményből Chuck Norris kimaradhat? 😉

IT mém 10

Többnyire mindez csoportmunkában zajlik

Tisztában kell lennünk a helyünkkel a csoportban: feladatkör, pozíció, felelősség, szerep, kommunikáció. Három fontos kulcsszó: konfliktuskezelés, időmenedzsment, érdekérvényesítés. És persze a hatékony csoportmunkához szükséges soft skillek is előtérbe kerülnek. Kevesek működnek alapból/ösztönösen jól együtt csoportban, a többségnek ezzel tudatosan foglalkoznia kell. Ne éljünk a tipikus csoportmunka hozzáállással: „megcsináltam”, „elrontottuk”. Ezzel megvolt a kötelező cicás kép, már triplán is. 😉

IT mém 11

Tudni kell tanulni is a programozást

A programozási nyelvek csupán eszközei annak, hogy amit kigondoltunk, megterveztünk, modelleztünk, azt megvalósítsuk és működjön asztali gépen, böngészőben, telefonon. Elveket, koncepciókat is meg kell érteni. Kihagyhatatlanok az alapvető algoritmusok, adatszerkezetek. Meg kell ugrani az objektumorientált paradigmát is. A funkcionális paradigma is egyre népszerűbb. Hasznos, ha a tanulás során el tudjuk fogadni a tapasztaltabbak véleményét, javaslatait. Többnyire elsőre nem alkotunk tökéleteset, de minden hibából tanulunk. Tudomásul kell venni: nincsenek átugorható lépcsőfokok. Egyszerűen kell egy kritikus tömegű önálló gyakorlás és utána jön a sikerélmény.

IT mém 12

Ha elszántad magadat és szoftverfejlesztést/programozást tanulnál Java nyelven, akkor jó helyen jársz. A Jelentkezés lapon követheted, mikor indulnak csoportjaink.

Interjú Bobály Gáborral

Bobály Gábor

Bobály Gábor logisztikával foglalkozott korábban tíz évig, különböző munkahelyeken, különböző munkaköröket betöltve. Három éve tudatosan közelít az IT felé. Sikeresen elvégezte az alapozó Java SE szoftverfejlesztő, majd ezt követően a haladó Java EE szoftverfejlesztő tanfolyamunkat is. Az IT-ben ritka, hogy öt idegen nyelven is beszél és három középfokú nyelvvizsgával is rendelkezik. Az emberi nyelveken túl több programozási nyelvvel is megismerkedett a Javan kívül: Visual Basic, Python, fejlesztett Android platformra, valamint egy-egy SQL lekérdezés sem jelent számára gondot.

Bobály Gábor

Az interjút Kaczur Sándor – az it-tanfolyam.hu alapítója és oktatói csapatának szakmai vezetője – készítette 2019. december 3-án.

K. S.: Milyen IT-hez is köthető munkatapasztalattal rendelkezel?

B. G.: Logisztikai munkáim során lehetőségem nyílt nevesebb vállalatirányítási rendszerekben dolgoznom, mint amilyen az SAP vagy a Fenevision, melyekben különböző munkafázisokat könyvelhettem, szervezhettem, koordinálhattam, működtethettem. Most pedig, amikor 2G, 3G, 4G, 5G-s mobilantennákat működtetek, azokat beállítanom, konfigurálnom kell távoli szerverről.

K. S.: Ha a szakmai pályafutásod hossza 100 egység, akkor jelenlegi tapasztalataid alapján hol tartasz, és milyen mérföldköveket fogalmaznál meg ehhez kötődően?

B. G.: Ha a teljes szakmai pályafutásomat nézem, akkor körülbelül 20 egységnél lehetek. Kb. 10-nél érkeztem egy fordulóponthoz, egy mérföldkőhöz, ahol IT-ra tértem át és jelentkeztem hozzátok a Java SE-re, majd az EE-re. Aztán belekóstoltam a Pythonba, VBA-ba és Androidba, így közelítve a 20 egységhez. Ezek mind egy-egy kisebb mérföldkő.

K. S.: Hogyan zajlik egy tipikus munkanapod?

B. G.: Egy kb. 10 perces bejelentkezési folyamattal kezdődik, amelyben csatlakozunk a mobilantenna-irányító rendszerekhez, amelyeket német szervereken és távoli számítógépeken érünk el. Belépünk a jegyrendszerünkbe és általában egy Office-programban ahol adminisztrálunk magunknak és a cégnek. Bejelentkezünk a Cisco Jabber kommunikációs csatornára, majd a Cisco Finesse-en keresztül az ún. Abschalte-Hotline-ba (Antenna Lekapcsoló Telefonközpont), ahol várjuk többnyire a német antennatechnikusok hívásait, akik felmennek az adótornyokba és háztetőkre antennát szerelni. Mielőtt munkához látnak, aktiváljuk az erre a feladatra az ún. dispatchnél nekik létrehozott jegyüket, lekapcsoljuk az antennaállomást, hogy ne érje őket sugárzás, miután pedig végeztek a munkával vissza felkapcsoljuk és ellenőrizzük, hogy az állomásnak van-e valami hibajelzése. Ha van, megpróbáljuk megoldani a technikussal közösen. Amennyiben ez nem sikerül, akkor egy speciálisabb csoportnak tovább adjuk a probléma kezelést. Antennacsere vagy új állomás esetén többnyire mi konfiguráljuk az új antennákat. Ha minden rendben van, akkor zárjuk a jegyet és kész az adott feladat.

K. S.: Jelenleg munkád szakmai részében milyen szoftvereket használsz? Melyiket mire?

B. G.: Legalapvetőbb talán a Cisco Finesse ügyfélszolgálati Desktop, ami nálunk a hotline felület. Ez a Cisco Jabber kommunikációs szoftverre épül. Ez kell, hogy hívásokat tudjunk kezelni, koordinálni, monitorozni csoportszinten és egyénileg. Az antennaállomások üzemeltetéséhez használjuk a Huawei U2020 Topology Managert, az Ericsson Amos Object Scriptinget, valamint a Nokia Site Managert. Ezek eléréséhez a NoMachine távoli desktopot alkalmazzuk. Jegyrendszereink a belső fejlesztésű COMS és CASM.

K. S.: Mekkora része a projektmenedzsment a munkádnak? A munkád szervezéséhez kötődően (projektmenedzsment, időgazdálkodás, kommunikáció) milyen szoftverekkel találkoztál eddig?

B. G.: A munkám körülbelül 55%-ban adminisztráció és ahhoz kapcsolódó kommunikáció. A maradék 45% pedig az operatív munka. A hálózati meghajtónkon különböző Excel fájlokban adunk számot munkánkról. Például a lezáratlan jegyeket ellenőrizzük, vagy kiemelt ügyfelek munkáit kezeljük, ilyenek a német autógyárak, bankok vagy hivatalok. Illetve Outlookban értesítjük egymást appointment-meghívókkal, hogy leadva a műszakot, a többi kolléga mikor kapcsoljon fel egy-egy állomást.

K. S.: Nem gyakori, hogy IT munkakörben valaki német, angol, szerb nyelvekből középfokú nyelvvizsgával rendelkezik, illetve alapszinten spanyolul és olaszul is beszél. Hogyan szeretnéd ezt minél jobban hasznosítani a jövőben?

B. G.: Mindenkori pozíciómat úgy szeretném a lehetőségekhez mérten kiválasztani, hogy a lehető legtöbb tudást tudjam kamatoztatni, fejleszteni. A német technikusok mellett szoktak angol nyelven beszélő technikusok is dolgozni, ők jórészt cseh, lengyel, szlovák, román nyelvterületről jött szakemberek. Időnként szoktak nyelvi nehézségek lenni, ilyenkor egy-egy plusz nyelvtudás általában segíti a dinamikusabb kommunikációt.

Bobály Gábor

K. S.: Kipróbálnád magadat külföldön?

B. G.: Mindenképpen nyitott lennék rá. Feleségemnek kutatómunka keretében többször volt lehetősége külföldi ösztöndíjakat igénybe venni, amelyek egyikébe nem tartjuk elképzelhetetlennek a becsatlakozásomat. Most is fut néhány közös számítógépes nyelvészeti „projektünk” házon belül ?.

K. S.: Egy vállalatirányítási rendszer testre szabása során adódhatnak egyedi szoftverfejlesztési lehetőségek? Részt vettél ilyen folyamatban?

B. G.: A vállalatirányítási rendszerünket német kollégák fejlesztik, bekapcsolódási lehetőség itt még nem adódott.

K. S.: Hogyan működsz csapatban? Hogyan illeszkedsz be egy új munkahelyen, új csapatban?

B. G.: Szakmai dolgokat tekintve, először megpróbálom megragadni a feladat gerincét, majd abból szerteágazóan kibontakozni. Próbálok időt adni magamnak a logikai értelmezésre. Ha ez sikerült, akkor általában találok saját új módokat az automatizálásra és a kreatív fejlesztésekre. Szeretek szakmai mélységekig menni és ilyenkor sok kérdést teszek fel. És ha ezek is mennek, akkor többnyire magabiztos leszek, és nem okoz gondot felvenni a csapat ütemét. Mindkét oldalról türelemre van szükség a kezdetekben.

K. S.: Tudom, hogy a csapatmunkát segítő kisebb szoftvereket fejlesztettél Java és Visual Basic nyelveken. Ismertetnéd ezeket? Hogyan merült fel rájuk az igény? Milyen folyamatokat tesznek könnyebbé? Milyen alapfunkciókat valósítanak meg?

B. G.: Először Java nyelven egy antennahibákat nyilvántartó programot készítettem. Amikor megjelenik egy hibajelzés az egyik antennán, akkor részletesebb leírása, útmutatása csak lassabb, körülményesebb úton érhető el. Ezt hivatott ez a program gyorsítani, valamint a leírást a lényegre törően leszűkíteni. Excellel szemben a kompaktivitás, könnyebb kezelhetőség, vizualitás került előtérbe.

A VBA-s programomra akkor láttam igényt, amikor láttam, hogy a többiek elég sok időt eltöltenek az Outlook-appointmentek kiküldésével. (Egy műszakot leadó kolléga sokszor több mint 10 ilyen időpontot küld ki a következő műszakban dolgozó kollégáknak antenna felkapcsolásra, adatokkal). Nekem nagyon tetszett, mikor VBA-val Excelből, miután kiválogattam CheckBoxokkal a kollégák neveit egy ListBoxba, egy gombbal elküldhetek akármennyi appointmentet. Így ez a kb. 40 perces munka lerövidül 5 percre.

K. S.: Az utóbbi 12 évben 4 munkahelyen dolgoztál 5 különböző munkakört betöltve, a logisztikától fokozatosan közeledve az IT felé. Mi motivált a váltásokra? Mennyire voltak tudatosak ezek? Hogyan kerestél új/más munkát?

B. G.: Nálam az Excelből indult minden. 2011-ben az első igazán komoly munkahelyemen a kecskeméti Mercedes-gyárban még kb. egy szum és egy átlag függvényt tudtam leírni. Utána 2016-ban családi okok miatt visszakerültem Szegedre. Ekkor a szegedi CE-Glass üveggyárban dolgoztam készletgazdálkodóként, amikor nagyon megerősödött az Excel-tudásom. Ekkor már 6-7 fajta függvény egymásba ágyazása sem okozott különösebb gondot. Ekkor kérdezte meg a feleségem, hogy miért nem tanulok programozni, mikor látta a függvény-rendszereimet. Ekkor döntöttem a programozás mellett és jelentkeztem hozzátok. A Java SE tanfolyamnak köszönhetően már tudatosan kerestem olyan munkát, ami közel áll az IT-hoz, így kerültem az ITSH-hoz.

K. S.: 2017-ben végezted el – még az IT Karrier programban nálunk – az alapozó Java SE szoftverfejlesztő tanfolyamot. Mi motivált arra, hogy jelentkezz? Miért éppen ezt választottad?

B. G.: Szegeden csak úgy tudsz programozni tanulni (nem autodidakta módon), ha beiratkozol az egyetemre, és akkor rengeteg járulékos tantárgy mellett esetleg programozást is tanulsz, továbbá azért az időtávlat is fontos (egyetemen minimum 3 év a képzés). Vagy keresel egy olyan tanfolyamot, ami csak programozásra fókuszál rövidebb időintervallumban. Ez utóbbira Szegeden akkoriban nem nyílt lehetőség. Így ár-érték arányban az IT Karrier volt a legkedvezőbb választás még úgy is, hogy fel kellett járni Pestre.

K. S.: 2018-ban végezted el – ismét nálunk – a haladó Java EE szoftverfejlesztő tanfolyamot. Mi motivált arra, hogy újra hozzánk jelentkezz, illetve arra, hogy továbbra is Java programozási nyelvvel foglalkozz?

B. G.: A Java SE képzés során szerzett kedvező tapasztalatoknak köszönhetően jelentkeztem ismét. A Java EE szerintem jobban illeszkedik egy multi cég mindennapjaiba, valamint korszerű ismeretekkel is fölruház.

K. S.: Milyen kihívást jelentett és mekkora erőfeszítést igényelt a Java EE szoftverfejlesztő tanfolyam online vizsgafeladatának csoportos megoldása?

B. G.: Hasonló csoportmunkában korábban nem vettem még részt, így érdekes kihívásnak bizonyult. Mivel egymásra épültek a feladatok, nehézséget jelentett, ha esetleg az egyik csoporttag nem készült el időre. Ugyanakkor pozitívum volt, hogy jobban tudtunk együttműködni a közös cél érdekében a csoporttársakkal és többféle megoldásra is ráláthattam.

Bobály Gábor

K. S.: Milyen soft skillek szükségesek jelenleg a programozás/szoftverfejlesztés területén?

B. G.: Szerintem elég sok. Talán a legfontosabb a logikus gondolkodás és a türelem. Fontos kitérni arra, hogy az informatika folyamatosan fejlődik, mindig keletkeznek új dolgok, ezért nyitottnak kell lenni az újra. Ahhoz, hogy a csoport is hatékonyan működjön, szükség van az együttműködésre való készségre.

K. S.: Hogyan gyűjtesz magadnak értelmes referenciát karrierváltóként?

B. G.: Egyrészt az utóbbi két munkahelyemen valamelyik munkafolyamat automatizálására vagy optimalizálására írtam programokat. Illetve munkán kívül programozgatok és ezeket mutatom fel. Végül felsorolom az önéletrajzomban azokat az IT képzéseket, amelyeken részt vettem.

K. S.: Mik a jelen és szerinted mik lesznek a jövő sikerszakmái?

B. G.: Szerintem amik a jelenben sikerszakmának tekinthetők, azok a meglehetősen nagy koncentrációt igénylő és felelősségteljes pozíciók, mint például a repülőtéri szoftverek programozása (a Lufthansa irodája hamarosan ezeket csinálja Szegeden), a légiirányítás vagy a gyógyászatban a műtőrobotok (például lézeres szemműtét) programozása.

Nekem eléggé futurisztikus a gondolkodásom ?. Nemhiába tértem át programozásra, hiszen ez kiállja majd az idő próbáját szerintem: robot és cyborg-programozás, DNS-programozások, plazmaerőmű programozások. Remélhetőleg az emberiség továbbra is egyre több felfedezést tesz, így a programozás előtt is sok új kihívás fog adódni.

K. S.: Követed a szakmai blogunkat? Ajánlanál belőle egy-egy bejegyzést?

B. G.: Ha van időm, rá szoktam nézni :). Utóbbi időben a programozási nyelvek népszerűségéről szóló cikket találtam különösen érdekesnek, de hasznosak az egyes programozási példafeladatokat szemléltető bejegyzések is.

K. S.: Van kedvenc IT-s idézeted, mémed?

B. G.: Ez egy tipikus:
– Van szilveszterre programod?
– Még nincs.
– Írjak egyet?


Blog bejegyzéseink IT karrier témakörben

Bobály Gábor

Interjú Bobály Gáborral

Bobály Gábor logisztikával foglalkozott korábban tíz évig, különböző munkahelyeken, különböző munkaköröket betöltve. Három éve tudatosan közelít az IT felé. Sikeresen elvégezte az alapozó Java SE szoftverfejlesztő, majd ezt követően a ...
Révész András

Interjú Révész Andrással

Révész András alapvégzettsége biológus, ökológia szakiránnyal. Szakmai pályafutását tájökológiával kezdte, azon belül is élőhely térképezéssel, amihez kötődik a térinformatika. Négy évig kutatás-fejlesztéssel foglalkozott az MTA Ökológiai és Botanikai Intézetében, majd ...
Schmidt Attila

Interjú Schmidt Attilával

Schmidt Attila három éves szoftverfejlesztői gyakorlattal (főként Android platformhoz kötődően) és két éves szoftvertesztelői tapasztalattal rendelkező mérnök-informatikus. Az interjút Kaczur Sándor – az it-tanfolyam.hu alapítója és oktatói csapatának szakmai vezetője ...
Takács Roland

Interjú Takács Rolanddal

Takács Roland egyéves automatizálási teszt mérnöki és ötéves professzionális adatbázis-kezelés (MSSQL, Oracle) tapasztalattal rendelkező mérnök-informatikus. Jól érzi magát multikulturális környezetben. 2017 nyara óta külföldön él és dolgozik. 2018 őszétől PL ...
Lovas Bertalan

Interjú Lovas Bertalannal

Lovas Bertalan 22 éves pályakezdő szoftverfejlesztő. A kütyük mindig érdekelték. Hivatásként és hobbiként is gondol a programozásra. Sportos, korábban dzsúdózott, tornázott és a műugrást is kipróbálta. Korábban részt vett a ...

Interjú Görög Ibolyával

Görög Ibolya protokollszakértőt mindenki ismeri, bemutatni nem szükséges. De mégis illik, legalább röviden: 1987-től 1999-ig a Miniszterelnöki Hivatal protokollosa, majd protokollfőnöke volt, illetve 1999-től felnőttképzésben oktat. Érdeklődési körébe tartoznak: viselkedéstörténet, ...
Nádai Gábor

Interjú Nádai Gáborral

„Nádai Gábor vagyok, de sokan leginkább Mefiként ismernek, a legtöbb felületen a @mefiblogger nicknév alatt vagyok elérhető. Eredetileg mérnökinformatikusként végeztem, a kétezres évek közepén a fősuli mellett saját vállalkozásba kezdtünk ...
Szűcs Tibor

Interjú Szűcs Tiborral

Szűcs Tibor mérnök-informatikus. Jelenleg a Corvinus Egyetem Koordinációs Irodáján dolgozik órarendszerkesztőként. Ez a feladat a létesítménygazdálkodáshoz kötődik és ő osztja be – sok-sok szempont alapján – az előadásokat, szemináriumokat, számítógépes ...
Markovics Győző

Interjú Markovics Győzővel

Markovics Győző nem­zet­kö­zi kap­cso­la­tok sza­kos köz­gaz­dász, va­la­mint po­li­to­ló­gi­át is ta­nult a Bu­da­pes­ti Cor­vi­nus Egye­te­men. Az egye­tem­től fő­ként időt ka­pott – fel­nő­ni a kép­zés alatt. Gya­kor­la­ti is­me­re­te­it min­dig mun­ká­val sze­rez­te. Csa­lá­di ...

Interjú Révész Andrással

Révész András

Révész András alapvégzettsége biológus, ökológia szakiránnyal. Szakmai pályafutását tájökológiával kezdte, azon belül is élőhely térképezéssel, amihez kötődik a térinformatika. Négy évig kutatás-fejlesztéssel foglalkozott az MTA Ökológiai és Botanikai Intézetében, majd rövid ideig a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban dolgozott, ahol a projektmunkák csökkenésével úgy döntött, hogy „most valami nagyon mást kell csinálni, mert az alternatívák személyesen és szakmailag sem voltak jók”. Angliába két ok miatt költözött az EU csatlakozás után: nyelvtanulás és szakmai fejlődés. Úgy tervezte, hogy miután anyagilag rendbe szedi magát, visszaköltözik Magyarországra. Angliában egy helyi hatóságnál helyezkedett el és térinformatikával foglalkozik 2008 óta. A térinformatikán belül feladataihoz tartozik a térképi adatbázis-kezelés, web-térképezés, továbbá bármi, amit el tud végezni: különböző adatformátumok közötti konvertálás, rendszerintegráció, adatelemzés, stb. Napi feladataihoz kötődően sok mindent automatizált, így felszabadult munkaidejében folyamatosan fejlődik, foglalkozik adatbázis-kezeléssel, dokumentumkezelő rendszerek optimalizálásával.

Az interjút Kaczur Sándor – az it-tanfolyam.hu alapítója és oktatói csapatának szakmai vezetője – készítette 2019. július 7-én.

Révész András

K. S.: Hogyan kerestél munkát külföldön?

R. A.: Már külföldön élő ismerősöktől tudtam, hogy az álláskeresés nem gond: aki akar és tud dolgozni, az el tud helyezkedni a szakmájában is. Tettem, amit sokan mondtak: jártam az ügynökségeket, az álláskereső portálokat, a szóba jöhető munkahelyeket.

Két év többnyire betanított munkák után 2008-ban kaptam meg Halifaxban az első rendes(ebb) állást, ahol hat évig dolgoztam. Több helyre is pályáztam és egyszer csak írtak, hogy várnak interjúra. Ez egy szakmai állásinterjú volt, így a kezdeti izgalom után hamar feloldódtam és még jól is éreztem magam. Hárman felvételiztettek: két leendő kollégám és egy HR-es, de a HR-es nem volt tól beszédes, szinte kizárólag szakmai kérdésekről beszélgettünk. Halifax nagyszerű hely, elég sok természethez közeli terület van, ahol szerettem lenni.

A következő váltást nem terveztem, de éltem a lehetőséggel 2014-ben. Informálisan ismertem kollégákat a környező hatóságoktól és megtudtam, hogy Barnsley-ban keresnek térinformatikust. Egyrészt a több fizetéséért váltottam, másrészt így ismerőseim nagyobbik része közelebb került hozzám. Kellemesen érzem itt magamat, és a következő néhány évben nem is tervezem, hogy munkahelyet/lakóhelyet váltok.

K. S.: Hogyan fejlődött az angol nyelvtudásod?

R. A.: Az egyetem óta folyamatosan. Nem csak az informatikában alapvető az angol nyelvtudás. Rengeteg könyvtári szakirodalom a biológiához kötődően is kizárólag angol nyelvű – egyszerűen nem fordítják le, mert a célközönség kicsi. A szakmai cikkek többsége is angolul van. Követelmény volt, hogy ismerjük az aktuális nemzetközi szakirodalmat, továbbá eleve a diplomához szükséges a nyelvvizsga/nyelvtudás, így erre mindig is készültem. A minisztériumi munkámhoz is szükséges volt az angol nyelvű anyagok olvasása.

„Angliába kiváló szövegértési/olvasási/írási angol nyelvi készségekkel mentem ki. A szóbeli dolgok kezdetben gyengébben mentek.”

Ráadásul sokféle ügyet telefonon lehet intézni – például telefon társaságoknak nincs is személyes ügyfélszolgálata –, így szóbeli kommunikációra kényszerültem, egyben ennek fejlesztésére is. Az első rendes(ebb) állás előtt is dolgoztam, aktívan beszélgettem sokféle kollégámmal, így az említett interjúra már rendelkeztem biztos szóbeli nyelvtudással. Az informatikus kollégákkal rendszerint félszavakból is megértjük egymást. Ha az anyanyelvi tudást 100%-nak vesszük, akkor az enyém kb. 30%-osnak tekinthető.

K. S.: Voltak markáns különbségek a 2008-as és 2014-es szóbeli interjúid között?

R. A.: A körülmények azonosak voltak: mindkét esetben két leendő kollégám/főnököm és egy HR-es vett részt a szóbeli interjún. A helyi hatóságoknál eléggé formálisak a felvételi eljárások. 2008-ban kezdőként főként azt kellett prezentálnom, hogy Magyarországról mit hoztam. Akkor még voltak nyelvi nehézségeim, így elég gyakran körül kellett írnom, magyaráznom dolgokat. 2014-ben már valamennyire már ismertek és tudták, mire vagyok képes. Akkor és ott sokkal konkrétabb igények voltak már. Ez egyszerűbbnek bizonyult, mert tudtam, hogy hová megyek és mit várnak el tőlem, így könnyebb volt felkészülni.

K. S.: Szükségesek Angliában álláskeresés során az ajánlások, referenciák?

R. A.: Halifaxban és Barnsley-ban is két-két referenciát kértek. Az egyik referenciát általában az előző munkáltatótól kérik. A referenciákat többnyire csak a nyertes pályázónál ellenőrzik le, miután visszajelzett, hogy elfogadja az állást. Amikor Halifaxba jelentkeztem, az ügynökségen, örültek is, hogy jó helyre kerültem. A második referencia általában szabadon választható, akár szakmai, akár személyes is lehet. Mindig könnyen be tudtam ezeket szerezni.

„Angliában fontosak a referenciák és le is ellenőrzik azokat.”

Az ellenőrzés kétféleképpen történik. Az egyik része formális: számszerűsíthető, munkaviszonyhoz kötődő adatokból áll, például mennyit volt betegállományban munkaviszonya alatt a munkavállaló. A másik része inkább informális, és a soft skillekre vonatkozik.

K. S.: Milyen munkakörülmények és -szervezés jellemzi a munkádat?

R. A.: Megvan a szervezeti hierarchia, de még a Head of IT-val egy nagy légterű irodában vagyunk. Ha valaki újként kerül be a rendszerbe, akkor például rögtön nem derül ki, hogy az egyes területeknek ki a vezetője (azaz nincs dedikált külön irodája, ahol mindig megtalálható). Továbbá Hot Desking rendszerben működünk: nincs saját asztal, csak egy terület, ahol bármelyik szabad asztalhoz le lehet ülni dolgozni. Így sokkal kötetlenebb a kapcsolat a munkatársak és közvetlen vezetők között.

A teljesítmény az, amit a vezetés elvár. A munkaidőnk flexibilis. 7 és 19 óra között akkor járunk be, amikor csak akarunk. Az előírt óraszámnak meg kell lennie minden héten, de egyébként teljesen magunk osztjuk be az időnket. Sosem kaptam még olyan visszajelzést, hogy bármi gond lenne azzal, hogy mikor érek be dolgozni.

A versenyszférához viszonyítva a közigazgatásban – Angliában is – alacsonyabbak a bérek. Saját főnökömtől tudom, hogy a bérrel versenyezni nem tudnak és nem is akarnak. Ehelyett inkább más jellegű támogatásokra helyezik a hangsúlyt. Investing in People – azaz megkérdezik, hogy mire van szükségem a hatékony munkavégzéshez, hogyan szeretnék fejlődni és ehhez ők mit tudnak hozzátenni. Támogatják a munkavégzéshez szorosan nem kötődő hobbi projekteket. Adott a lehetőség az otthoni munkavégzésre is. Családos kollégák főként azért szeretnek helyi vagy központi hatóságnál dolgozni, mert munka- és szabadidejüket rugalmasabban be tudják osztani.

Révész András

K. S.: Van-e kötelezően előírt képzési, továbbképzési kötelezettséged?

R. A.: Formális követelmény ugyan nincsen, de elvárják a fejlődés iránti elkötelezettséget. Egy angol álláshirdetésben például sokszor előfordul, hogy a pozíció betöltéséhez megadott végzettség vagy adott idejű szakmai gyakorlat szükséges. Főleg arra kíváncsiak, hogy mit tud elvégezni az illető, mire tudják felhasználni (a versenyszférában nyilván még az is számít, hogy az illető mennyi pénzt hoz). Az igazából másodlagos, hogy mindez a tapasztalat honnan jött.

Jellemző egy Personal Development Framework (PDF) rendszer. Évente kétszer a közvetlen főnökkel való megbeszélés során szoktunk egy elég flexibilis tervet készíteni. Mi az, amit el szeretnék érni? Mi az, amire ehhez szükségem van (amiben ő segíteni tud)? Milyen vizsgákat szeretnék teljesíteni? Van egy oktatási keret, amely felhasználó például vizsgadíjak kifizetésére. Képzés esetén adható munkaidő kedvezmény is. A helyi hatóságok ezekkel az eszközökkel elég sikeresen képesek a munkaerő megtartására. A rendszer formalizált: egy online formanyomtatvány kitöltését jelenti. Ez többnyire önkéntes vállalásokat tartalmaz, de mindenképpen közös megegyezésen alapul. Ha valami nem jön össze (időre), akkor nincsenek retorziók és inkább a tanulságok levonása a lényeg. Nem kényszerekkel élnek, hanem sokkal inkább motiválnak.

Néhány kollégámat bumeráng embernek hívják. Korábban itt dolgoztak, elmentek, majd visszajöttek. Közben kipróbáltak mást. Egyébként kilépéskor mindig elmondják a munkavállalóknak, hogy szívesen visszafogadják őket, hiszen ha már korábban egyszer beilleszkedtek a rendszerbe, akkor jóval kevesebb ráfordítással képesek produktív munkavégzésre, mint egy újonc, akit be kell tanítani, hogy képes legyen az adott feladat elvégzésére, adott munkakör betöltésére.

K. S.: Minek köszönhető, hogy a helyi hatóságoknál átrendeződtek a csoportmunkával kapcsolatos elvárások?

R. A.: A 2008-as gazdasági világválságot megérezték az angol helyi hatóságok is. Ezek bevétele két részből tevődik össze: a helyi adókat kiegészítik a központi költségvetésből. Utóbbi jelentősen megcsappant, körülbelül a felére esett vissza. Emiatt a helyi hatóságoknál egyrészt jelentős létszámleépítés történt, másrészt megjelent egy nagyon erős vezetői szándék a folyamatok optimalizálására. Utóbbi jórészt folyamatok automatizálását, digitalizálását jelentette, valamint a személyes ügyintézést fokozatosan felváltja a telefonos és online ügyintézés. Mindez eléggé kreatív hozzáállást és munkavégzést igényel, főként a csapatmunka területén. Én főleg a BackOffice-ban dolgozom (többnyire adatokkal), de ha valamit meg kell valósítani, akkor együttműködünk a Frontend-del és a Web-designerekkel. Sosem volt gondom azzal, hogy unalmas a munka és nincs kedvem csinálni.

K. S.: A térinformatika feladata a klasszikus definíció szerint „a földrajzi helyhez kötött adatok számítógépes megjelenítése, tárolása és analízise”. Hogyan jelenik meg ez a szakterület a hétköznapokban? Hogyan találkoznak ezzel az emberek? Pl.: ügyintézés, web, mobil… Milyen változást/átrendeződést tapasztalsz, amióta ezzel foglalkozol?

R. A.: Az önkormányzat feladatköre elég széles. A mi felelősségünk az ingatlan nyilvántartás, építési engedélyezés, úthálózat egy része, bérlakások, szociális szolgáltatások, szemétszállítás, választási rendszer, meg még néhány. A feladatok ellátásához rengeteg térbeli adatra támaszkodunk.

Elsődleges térbeli adatot viszonylag keveset állítunk elő, viszont rengeteg alapadat áll rendelkezésünkre. Használjuk a világ egyik legfejlettebb kataszteri térképét, néhány évente friss 30 cm felbontású légifotót, közigazgatási térképeket, beleértve az irányítószám határokat (ez utóbbi elég részletes, a házszám, vagy név és az irányítószám egyértelműen azonosítja az épületet), továbbá rengeteg – bárki által ingyenesen – hozzáférhető állami adatot.

Egyik feladatunk mindazon térbeli adatok könnyen hozzáférhetően rendelkezésre bocsátása, ami bármelyik szervezeti egység munkájához szükséges. Egyrészt a minél hatékonyabb és gyorsabb ügyintézéshez, illetve döntéshez, például építési engedélyek minél gyorsabb elbírálásához. Másrészt ha valaki felhívja a Call Centre-t, elvárás és követelmény, hogy az 1. hívás során minél több minden elintéződjön. Például ha valaki bejelent egy közvilágítás hibát, akkor az ügyintéző lássa a térképet, hogy egyértelműen rögzítse, pontosan melyikről is van szó, ne kelljen később pontosítani. A térinformatika ebben a formában akkor működik jól, ha a lakosságnak ez fel sem tűnik.

Amivel találkozhatnak – és szeretnénk is, hogy találkozzanak –, azok az online szolgáltatások. Elvárás az emberek részéről kényelem, idő megtakarítás és kiszámíthatóság miatt is, de számunkra is előnyös, mert munkaidőt és egyéb költséget takarít meg, nem utolsó sorban jobban illeszthetők automatizált folyamatokba. Elég egyértelmű példa az úthibák, illetve az illegális szemétlerakás bejelentése, ahol térképen jelölhetik meg a helyszínt. Nem ennyire egyértelmű, de a háttérben térbeli lekérdezések zajlanak, amikor valaki a szemétszállításról kér információt.

K. S.: A térinformatikához kötődően milyen szoftverkörnyezetben dolgozol?

R. A.: A vektoros adatokat nagyrészt SQL Server clusterben tároljuk, raszteres adatoknál (légifotók) viszont maradt a fájl alapú tárolás. Megjelenítéshez és egyszerű elemzésekhez WebGIS rendszert használunk (StatMap).

Létezik még néhány Deskop GIS (MapInfo) és egyenlőre elkerülhetetlen a fájl alapú tárolástól teljesen megszabadulni, de törekszünk rá.

A különböző szervezeti egységekben sok helyen használnak még térinformatikát saját szoftverek moduljaként, pl.: építkezési engedélyeztetés (új épületek létesítés, illetve meglévő épületek átalakítása), fejlesztési tervek, védett területek (fák) nyilvántartása, országos úthálózat fenntartása.

Adatelemzésre ETL (Extract, Transform, Load) rendszert használunk (FME). Ez többnyire adat átalakítást és rendszerintegrációt takar.

Azokat a funkciókat, amiket a fenti három szoftverrel nem tudunk megvalósítani, nyílt forráskódú szoftverekkel valósítjuk meg, ilyenek például a Quantum GIS és a GeoServer.

K. S.: Adott verseny a közigazgatási szoftverek angol piacán?

R. A.: A helyi hatóságok nagyságrendileg 40-féle szoftvert használnak. Több cég foglalkozik ezen szoftverek fejlesztésével, szóval van verseny. Előfordul, hogy egy szoftverfejlesztő cégtől több szoftver is származik: például a lakcím- és választási nyilvántartások. A helyi hatóságok igyekeznek több szoftvert is ugyanattól a cégtől megvásárolni. Amikor szeretnénk lecserélni egy-egy szoftvert – mert például nehézkesen lehet benne hozzáférni az adatokat, esetleg nem támogatja, hogy saját adatbázisban tároljuk adatainkat – akkor erre adott a lehetőség. Az ingatlan nyilvántartás például a helyi hatóságok felelőssége. Megvannak a törvényi szabályok továbbá standard formátumok, amelyek a központi nyilvántartáshoz szükségesek. Ezeknek a követelményeknek megfelelően több cég is fejleszt rendszert, amivel ellátható a feladat és időnként elküldi a helyi adatokat a központi nyilvántartásba a standard formátumokon keresztül.

K. S.: Milyen egyéb szoftvereket használsz a munkád során például munkaidő nyilvántartásra, levelezésre, szervezésre, folyamat- és projektmenedzsmenthez?

R. A.: Az önkormányzat elég nagy Microsoft fogyasztó. Mindenkinek rendelkezésre áll a Microsoft Office, a levelezés Outlookban megy és aktívan használjuk a Skype for Businesst. A munkaidő nyilvántartása nem annyira komoly – külön szoftverünk sincs erre –, mindössze egy Excel fájlt töltünk ki. A dokumentum menedzsment – kvázi intranet, de inkább fájlszerver – SharePoint alapú és például egy új szoftver beszerzésének folyamata is ebben követhető. IT support szoftvert használunk, hiszen alapkövetelmény, ha bármit kérnek tőlünk, akkor annak ticketing rendszerben legyen nyoma. Van még SAP rendszerünk, ami főleg a HR-t szolgálja ki, de néhány case management (illegális szemétlerakás, úthibák) szolgáltatást is kezel.

K. S.: Milyen a fluktuáció az angol munkaerőpiacon?

R. A.: Teljesen más a munkaviszonyhoz való hozzáállás. Az, hogy az ember az aktív élete során karriert épít teljesen elfogadott.

„Sokkal mobilisabb az angol munkaerő a magyarnál és erre a munkáltatók számítanak és próbálnak felkészülni: például része a Contingency Plan, illetve Business Continuity Plan.”

K. S.: Ha a szakmai pályafutásod hossza 100 egység, akkor jelenlegi tapasztalataid alapján hol tartasz, és milyen mérföldköveket fogalmaznál meg ehhez kötődően?

R. A.: A labdát kicsit visszadobnám, mert amikor elindultam 2000-ben, akkor azt gondoltam, hogy biológus leszek, és ha akkor tartottam 10 egységnél, akkor ez most teljesen más irány. Reset. Desktop térinformatikával és műholdkép elemzéssel kezdtem. Indultam kb. 15-ről és jó térinformatikusként elértem volna a 100-at valamikor. Áttértem főként a szerver és web alapú rendszerekre. Snapshotként: az informatikában 40-et elértem és még sok mindent el szeretnék érni. 40 éves vagyok.

„Angliában általában 70 éves korukig dolgoznak az emberek és látom az ismerősökön, hogy élvezik a munkájukat.”

Ezek alapján a karrierem hosszát tekintve 30-40-nél járok, és nem lehet tudni, hogy 80-90-ig eljutok-e. Hiszen lehet, hogy újra szakterületet fogok váltani. Jönnek az új irányok: mesterséges intelligencia, Big Data. Az még nem látszik, hogy ezek az új technológiák mekkorát fognak kiharapni a térinformatikából. Elérhető a 100, sőt adott technológiától függően akár a 120 is.

K. S.: Hogyan működsz csoportban? Milyen módszereitek vannak?

R. A.: Eddig ketten dolgoztunk szorosabban együtt. Mindkettőnket térinformatikára vettek fel, de sok más dologgal is foglalkozunk. Én inkább a szakmai vonalat képviselem, míg a kollégám inkább a projektmenedzsmentet viszi és a többnyire ő tartja a kapcsolatot a többi csoport/osztály illetékeseivel. Az egymás közötti munkakapcsolatunk főleg informatív, nem igazán formális. Egyszerűen megbeszéljük egymás között, hogy ki és mit csinál.

A „vállalati kultúrára” az Agile módszer a jellemző. Gyakran előfordul, hogy ténylegesen végignézzük a kollégákat, hogy ki, mit és hogyan csinál. Ha ezután megfogalmazza, hogy mit szeretne másképpen, akkor azt mi lefordítjuk technológiai specifikációvá, majd igyekszünk megvalósítani.

„Szeretnénk megérteni, hogy ki mit csinál. Mindannyiunk megközelítése az, hogy az informatika eszköz. Nem az informatika a helyi hatóság, hanem a helyi hatóságnak vannak feladatai és a kérdés az, hogyan tudunk mi ehhez hozzájárulni.”

Próbálunk minél jobban megfelelni már az első körben, de szükség esetén jönnek az iterációk. Ha már dolgozunk valamivel, akkor jó, ha azt használják is, hiszen így hatékony a munkánk és persze csak így van értelme. Informatikával kiváltható feladatok esetén nagyon megkönnyítjük a kollégák munkáját.

Révész András

K. S.: Elképzelhető, hogy néhány év múlva vezető leszel?

R. A.: Szakmailag igyekszem fejlődni és a tudásommal másokat lenyűgözni. Kevésbé vannak vezetői ambícióim. Egy konkrét csapat vezetése helyett jobban el tudom képzelni azt, hogy egy-egy feladat/projekt megoldását koordinálom. Minimális vezetői készségeket elvárnak. Eddig kerültem ezeket a szituációkat. A vezetői skilljeim megléte/ismerete a csapatnak is és egyébként személy szerint nekem is fontos lehet. A legutóbbi PDF-ben most vezetői skillek fejlesztésére is vállalást tettem.

K. S.: Hogyan látod a soft skilljeid fejlődését, mióta külföldön dolgozol?

R. A.: Öt dolgot emelnék ki:

  • A problémamegoldó képességem mindenképpen javult. A kommunikációs készségem is nőtt, de azt tudni kell, hogy az angolok nagyon türelmesek, ami megkönnyítette a helyzetemet.
  • A nyelvi készségeim nem annyira fejlődnek, mert az IT-ban félszavakból is értjük egymást. Említettem a Skype for Businesst, ahol a chat ablakban rövid és tömör üzenet, képernyőkép, válasz formájában meg is valósul a tényleges kommunikáció. Sok magyarral tartom a kapcsolatot. A munkán kívül kb. fele-fele arányban beszélek angolul illetve magyarul.
  • A vezetői készségek tekintetében – ahogy már említettem – mostanában próbálok kilépni a komfortzónámból.
  • Az időmenedzsmentet tekintve nem tapasztalok magamon változást, bár hasznos, hogy saját magam priorizálhatom a feladataimat.
  • A „mások gondolatainak átlátása”-ként megfogalmazható skilljeim jelentősen fejlődtek, és erre nagy szükségem is van, hiszen így – támogató informatikusként – jobban meg tudom könnyíteni mások munkáját. Ezt minél jobban tenni, igazi belső kényszer számomra.

K. S.: Mi a legfontosabb néhány olyan hasznos tanácsod, amit érdemes megfogadnia annak, aki most – vagy rövid időn belül – úgy dönt, hogy külföldre (akár Angliába vagy máshová) költözik?

R. A.: Fontossági sorrendben ezeket említeném:

  1. Járjon utána, hogy hová megy! Például hely- és emberismeret egyaránt. Nézzen szét online, olvasson blogokat! Legyen egy előzetes benyomása arról, hogyan gondolkodnak ott az emberek!
  2. Döntse el, hogy mennyi időt szán a folyamatra! Nagyon nem mindegy, hogy ez két hónap vagy akár egy év. Készüljön fel arra, hogy az átmeneti időszakban meg tudjon ott élni! Tartalék és türelem. Kell B terv is: például tudnia kell, milyen egyéb munkákat hajlandó vállalni, ha pénzre lesz szüksége.
  3. Socializing, azaz kapcsolatokat kell teremteni! Nem csak szakmai, hanem egyéb területeken is. Külföldön sok mindent másképpen kell csinálni, másképpen szerveződik az élet és a helyi tudás, tapasztalat adott esetben nagy segítséget jelenthet. Triviális példák: hol vásárolj be, a közelgő ünnep miatt előre vásárolj be…
  4. Kell kitartás és némi konokság: „igenis meg akarom csinálni”! Enélkül a mentalitás nélkül sokan elvéreznek.
  5. Az előzőekben is benne van, de külön kiemelném: alapvetően befogadónak, nyitottnak kell lenni! A nyitottság alatt egyrészt toleranciát értek, másrészt a kíváncsiságot. Tudni fogják, hogy magyarok vagyunk. A külföldiek akármennyire is az embert nézik, azért az intuíciók és benyomások jelen vannak. Fontos, hogy külföldön egyfajta nagykövetként képviseljük hazánkat, hiszen külföldön mi vendégek vagyunk. Erről sokan elfeledkeznek.

K. S.: Mi az aktuális hobbi projekted és hogyan kapcsolódik a programozáshoz?

R. A.: Nem esik messze az alma a fájától: egy környezeti kibocsátás csökkentő projektet találtam ki. Az épületekben számos tárgyaló van, amiket foglalás ellenében használhatunk. Az aznapi foglalások minden tárgyalónál egy A4-es papíron láthatók. Ez elég sok papírral jár, tárgyalónkét átlag 2 csomag/év és van majd 100 tárgyaló. Nem beszélve arról, hogy a papírokat minden nap nyomtatni és cserélni kell.

A projektem lényege, hogy a papírtartókat eInk kijelzőkre cseréljük amiket távolról, a foglalási rendszer alapján lehet frissíteni. Ezzel mind a papírt, mind a nyomtatást, mind pedig a cserével járó munkaidőt megtakarítjuk. További előnye, hogy a kijelző gyakrabban, jelenleg fél óránként frissíthető, szemben a 24 órás papír cserével.

Az eInk kijelző (ilyenek vannak az elektronikus könyv olvasókban) csak akkor fogyaszt energiát, amikor frissül, akkor is nagyon keveset. A kijelző frissítését egy szintén alacsony energiafogyasztású (ESP32 alapú) mikrokontroller végzi, ezért az egész hardver hónapokig üzemeltethető elemről.

A kijelzővel szemben követelmény, hogy minimális karbantartást igényeljen és azt is minél egyszerűbben. Kollégám olyan burkolat tervezésén dolgozik, amiben könnyű elemet cserélni.

A teszt kijelző frissítése egyenlőre egy egyszerű fél óránkénti frissítés. A kijelzőre küldendő kép előállítását és web tárhelyre feltöltését alapvetően a már korábban említett ETL rendszerben fejlesztettem. A háttérben azonban meg kellett oldani néhány dolgot:

  • A tárgyaló foglalását kezelő rendszernek nincs nyilvános API-ja. Szerencsére adatbázis alapú a nyilvántartás, amihez van hozzáférésünk. A dokumentáció hiányának ellenére az adatbázist nem volt nehéz kiismerni, ezek után a szükséges adatok kinyerése egy SQL query felépítése. Az ETL rendszerben lehetséges SQL lekérdezés az adatbázisból.
  • A kijelző adott felbontású (800*480 px). A tartalom megtervezése és generálására legkézenfekvőbb megoldás a HTML+CSS, annál is inkább, mert tervezésben támaszkodhatok a Web-designer kollégákra. Miután megvan a HTML sablon, a tartalmat az ETL már bele tudja helyezni.
  • Miután az ETL Python kódot is tud futtatni, kódból meg lehet hívni egy böngészőt és generáltani vele HTML fájlt, majd a kész dokumentum bármelyik elemét el lehet érni, például egy canvas-t amire JavaScript segítségével rá lehet helyezni a kívánt dokumentumot.
  • Végül az eInk kijelzőre a képet egy speciális formátumban lehet feltölteni. A canvas képet szintén Python kód konvertálja a kijelző formátumára, ami azután felkerül a webtárhelyre.
  • Végül a kijelző mikrokontrollerének csak le kell töltenie a kész képet és feltölteni a kijelzőre.

Természetesen újabb igények mindig jönnek. Legutóbbi például, ha bármely résztvevő megérkezik, akkor a belépőkártyájával ezt jelezhesse és ez kerüljön rögzítésre is. Probléma ugyanis, hogy elég sokszor nem használják a lefoglalt tárgyalót, amiről egyelőre panasz van, de számok nincsenek. Ez könnyen megvalósítható, mert a kijelzőn keresztül is működik az NFC érzékelés, így most ezen dolgozom.

K. S.: Milyen gyakran látogatsz haza Magyarországra?

R. A.: Az utóbbi időben beállt, hogy évente háromszor vagy négyszer. Karácsonyra mindig, ezenkívül egyszer tavasszal és egyszer ősszel. Nyáron nem szeretek hazamenni, mert akkor a klíma itt jobb számomra. Ritka családi/baráti események miatt általában előfordul további egy látogatás is.

K. S.: Nagy világutazó vagy. Miért vagy ennyire mobilis?

R. A.: Mindig is élveztem az utazást, ha valahova el lehetett menni. Gyerekkoromban rengeteget kirándultam belföldön és ahogy lehetséges volt, családdal majd minden környező országba eljutottunk nyaralások alkalmával. Testvéremmel még mindig találkozunk évente „Valahol Európában”.

Miután itt sikerült berendezkednem, a lehetőségek nagyok kitágultak. Többször jártam Kínában. Ez annyival kezdődött, hogy láttam egy utazási iroda reklámján, hogy mennyibe kerülne egy 2 hetes kínai utazás, a következő sarkon pedig a repülőjegy árakat. Ismerősök elbeszéléseivel összevetve felmerült bennem, hogy azért az utazási irodánál jóval olcsóbban ki lehet ezt hozni. Gondoltam, utánajárok. Az utánajárásnak az lett az eredménye, hogy ha már fele annyiból kijön, meg már majdnem mindennek utánanéztem, akkor most miért ne menjek is el. Ez történt 2011-ben, de ahányszor Kínában voltam, mindig úgy jöttem el, hogy vissza kellene menni, mert ez is kimaradt, az is kimaradt. Nem beszélve arról, hogy a nagysebességű vasúthálózattal sok olyan helyre el lehet jutni, amiről korábban csak álmodtak a nagyon Kína elhivatottak is.

A mobilitásnak úgy érzem, egyre nagyobb szerepe lesz a munkavállalásban is. A helyzet mindenhol egyre bizonytalanabb, most már sok minden elképzelhető. Alapvetően nem tartok attól, hogy itt forró lenne a talaj a lábam alatt, de néhány éve például még senki sem gondolt arra, hogy Anglia kiléphet az EU-ból. Ugyanígy az amerikai választások eredménye is sokakat meglepett.

„Jobb, ha az ember felkészült arra, hogy mobilis legyen.”

Hosszabb távon Európában gondolkodom, de ha adódna egy rövidebb (pl.: félévre) lehetőség, akkor Kínába, Kanadába, Malajziába, Japánba és még néhány helyre is szívesen mennék. Természetesen barátaimhoz is szívesen csatlakozom, mint például a Céline Dion koncerthez kötött kirándulás Japánba.

K. S.: Mik a jelen és szerinted mik lesznek a jövő sikerszakmái?

R. A.: A jövőre való becsléssel nagyon óvatosan fogalmaznék. Volt ugye rengeteg jóslat, ami nem jött be, ezekről rendszeresen vannak hírek, mémek. Másrészt eredeti szakmámból kiindulva, a géntechnológia és a molekuláris biológia is hozott kisebb áttöréseket – akkorát, amekkorát vártak tőle. Hasonlóan a nanotechnológia is csak minimálisan van jelen a mindennapi életben.

Adatot gyűjteni egyre olcsóbb, így véleményem szerint az átrendeződést az adatelemzés és információnyerés fogja jelenteni középtávon. Nem tartok tőle, hogy a szakmák jó részét átveszi a robotizáció és az MI, viszont azok a szakemberek, akik szakmájukban fel tudják használni a Big Data és az MI lehetőséget, jóval keresettebbek lesznek, mint a szakmát csak hagyományosan megközelítők. Például az a szigeteléssel foglalkozó kereskedő/elemző cég, aki távérzékelt adatokból meg tudja állapítani, hogy egy adott ház szigetelésében hol van a hiba és így csak azon a részen kijavítva olcsóbb ajánlatot tud adni, mint aki a fél tetőt újra szigetelné, jóval keresettebb lesz, mint aki erre nem képes.

K. S.: Van kedvenc IT-s idézeted, mémed?

R. A.: Nem IT idézet – terepi ökológusok között forog közszájon –, de IT-ben is tartom magam ehhez:

„Járt utat járatlanra ha csak lehet cserélj fel, hogy más oldalról is lásd a dolgokat!”


Blog bejegyzéseink IT karrier témakörben

Bobály Gábor

Interjú Bobály Gáborral

Bobály Gábor logisztikával foglalkozott korábban tíz évig, különböző munkahelyeken, különböző munkaköröket betöltve. Három éve tudatosan közelít az IT felé. Sikeresen elvégezte az alapozó Java SE szoftverfejlesztő, majd ezt követően a ...
Révész András

Interjú Révész Andrással

Révész András alapvégzettsége biológus, ökológia szakiránnyal. Szakmai pályafutását tájökológiával kezdte, azon belül is élőhely térképezéssel, amihez kötődik a térinformatika. Négy évig kutatás-fejlesztéssel foglalkozott az MTA Ökológiai és Botanikai Intézetében, majd ...
Schmidt Attila

Interjú Schmidt Attilával

Schmidt Attila három éves szoftverfejlesztői gyakorlattal (főként Android platformhoz kötődően) és két éves szoftvertesztelői tapasztalattal rendelkező mérnök-informatikus. Az interjút Kaczur Sándor – az it-tanfolyam.hu alapítója és oktatói csapatának szakmai vezetője ...
Takács Roland

Interjú Takács Rolanddal

Takács Roland egyéves automatizálási teszt mérnöki és ötéves professzionális adatbázis-kezelés (MSSQL, Oracle) tapasztalattal rendelkező mérnök-informatikus. Jól érzi magát multikulturális környezetben. 2017 nyara óta külföldön él és dolgozik. 2018 őszétől PL ...
Lovas Bertalan

Interjú Lovas Bertalannal

Lovas Bertalan 22 éves pályakezdő szoftverfejlesztő. A kütyük mindig érdekelték. Hivatásként és hobbiként is gondol a programozásra. Sportos, korábban dzsúdózott, tornázott és a műugrást is kipróbálta. Korábban részt vett a ...

Interjú Görög Ibolyával

Görög Ibolya protokollszakértőt mindenki ismeri, bemutatni nem szükséges. De mégis illik, legalább röviden: 1987-től 1999-ig a Miniszterelnöki Hivatal protokollosa, majd protokollfőnöke volt, illetve 1999-től felnőttképzésben oktat. Érdeklődési körébe tartoznak: viselkedéstörténet, ...
Nádai Gábor

Interjú Nádai Gáborral

„Nádai Gábor vagyok, de sokan leginkább Mefiként ismernek, a legtöbb felületen a @mefiblogger nicknév alatt vagyok elérhető. Eredetileg mérnökinformatikusként végeztem, a kétezres évek közepén a fősuli mellett saját vállalkozásba kezdtünk ...
Szűcs Tibor

Interjú Szűcs Tiborral

Szűcs Tibor mérnök-informatikus. Jelenleg a Corvinus Egyetem Koordinációs Irodáján dolgozik órarendszerkesztőként. Ez a feladat a létesítménygazdálkodáshoz kötődik és ő osztja be – sok-sok szempont alapján – az előadásokat, szemináriumokat, számítógépes ...
Markovics Győző

Interjú Markovics Győzővel

Markovics Győző nem­zet­kö­zi kap­cso­la­tok sza­kos köz­gaz­dász, va­la­mint po­li­to­ló­gi­át is ta­nult a Bu­da­pes­ti Cor­vi­nus Egye­te­men. Az egye­tem­től fő­ként időt ka­pott – fel­nő­ni a kép­zés alatt. Gya­kor­la­ti is­me­re­te­it min­dig mun­ká­val sze­rez­te. Csa­lá­di ...

Interjú Schmidt Attilával

Schmidt Attila

Schmidt Attila három éves szoftverfejlesztői gyakorlattal (főként Android platformhoz kötődően) és két éves szoftvertesztelői tapasztalattal rendelkező mérnök-informatikus.

Schmidt Attila

Az interjút Kaczur Sándor – az it-tanfolyam.hu alapítója és oktatói csapatának szakmai vezetője – készítette 2019. augusztus 22-én.

K. S.: Már főiskolai tanulmányaid alatt is dolgoztál. Hogyan kerestél és találtál akkor munkát?

S. A.: Akkoriban még nem volt szakmai gyakorlatom és egy olyan helyen szerettem volna ezt abszolválni, ahol esetleg később teljes munkaidőben tudom folytatni a munkát. Hivatalos álláskereső oldalakon nézelődtem, nyitott szemmel jártam és a csoporttársaim tapasztalataira hagyatkoztam. Így sikerült bekerülnöm az első céghez ahol dolgoztam mobilfejlesztőként, ahol a főiskoláról egy csoporttársam volt a mobilos csapatnak a vezetője. Itt szereztem alaptudást a munka kapcsán és tapasztalatot gyűjtöttem, hogy hogyan megy mindez a gyakorlatban.

K. S.: Miről szólt a Tallymarks projekted?

S. A.: A Tallymarks egy számomra kedves mobilalkalmazás, amely ugyan egyszerű, mint a faék, a program működése viszont némileg bonyolultabb logika mentén megy végbe. 5 strigulát kell húznunk a kijelzőn: négyet függőlegesen az utolsót keresztben, mindezt úgy, hogy a program csak érvényes strigulát fogadjon el, így növekszik a számláló és tartja számon (azt, amit előtte beállítottunk például, hogy egy sorozatban hol tartunk). Sok hasonló alkalmazás létezik ezen a területen, de a kijelzőn történő rajzolás és ehhez tartozó funkció egyedülálló volt akkoriban, amikor ezt a programot fejlesztettem.

K. S.: Milyen szakterületei vannak a szoftverfejlesztésnek mobil platformhoz kötődően? Megfogalmaznád a kezdők és a rutinosak szintjén kétféleképpen ezeket?

S. A.: Kezdetben ezekre kell fókuszálni leginkább: UI összeállítása (XML), hálózatkezelés, funkciók implementálása. Ehhez jön később az adatbázis írás/olvasás, push notification/notification kezelés, verziókezelés (Git), hálózati kommunikáció és minden egyéb.

K. S.: Megpróbálnád kategorizálni – tudom, hogy nagyon nehéz – a szoftvertesztelés során előforduló tipikus hibákat? „Mire gondolt a költő”, amikor erről beszélünk…

S. A.: Tipikus hiba talán nem is létezik, ha csak nem nagyon hasonló programokat tesztelünk, amik egy kaptafa alá tartoznak, és mindig rögtön kitaláljuk, hogy hol van hiba a programban. Inkább a funkciók kombinációiban szoktunk hibára gyanakodni, de ezek nem tekinthetőek tipikusnak.

K. S.: Hogyan zajlott fejlesztőként egy tipikus munkanapod? Hogyan zajlik tesztelőként egy tipikus munkanapod?

S. A.: Az én esetemben minden nap azzal kezdődött fejlesztőként, hogy átgondoltam mi az, amit előző nap csináltam, és mi az, amit ma el szeretnék érni. Ez tesztelőként sincsen másképp, annyiban változott, hogy különböző feladataim vannak, fejlesztőként eldönthettem, hogy mi következik: például a szerver kommunikáció vagy a program funkcionalitása. Tesztelőként különféle feladatok vannak – amik függnek a program állapotától – és ez határozza meg a tesztelendő területet illetve a feladat típusát is, hogy most éppen tesztelnem kell-e, teszttervet készíteni, egy már meglévő és a rendszerben szereplő hibajegyet ellenőrizni. Persze

„a programozás lényegesen több gondolkodást igényel, mint a tesztelés”

hacsak nem automatizálásáról beszélünk – amivel én ezt a szakmát kezdtem –, és ilyen esetben is

„lényeges az, hogy mi a cél és milyen szerepet töltünk be a fejlesztés során”.

Schmidt Attila

K. S.: Jelenlegi munkád szakmai részében milyen szoftvereket használsz? Melyiket mire?

S. A.: Helix Alm (testtrack) – hibajegykezelés, Microsoft Teams – kapcsolattartás, Notepad++ – forráskód olvasás/írás.

K. S.: A munkád szervezéséhez kötődően (projektmenedzsment, időgazdálkodás, SCRUM, kommunikáció, verziókezelés) milyen szoftverekkel találkoztál eddig?

S. A.: SourceTree – verziókezelés, Trello – projektmenedzsment, Slack vagy MSTeams – kommunikáció.

K. S.: Általában atipikus, hogy fejlesztői pozíció után valaki tesztelőként folytatja. Mi motivált a váltásra?

S. A.: 2016-ban mobilfejlesztőként dolgoztam és a főnököm megkérdezte, hogy szeretnék-e tesztelő lenni, mert az egy halom pénzbe kerül a cégnek. Boldogan mondtam, hogy persze miért is ne, hiszen érdekelt ez a terület, valamint fejlesztőként is tesztelek ugyan, de kicsit mélyebben is szívesen beleásnám magam.

Fejlesztőként TDD-vel kezdtem, ami az automatizálás része. Kis idő múlva a cég elnyert 2-3 nagyobb projektet is és ezeknek én lehettem a tesztelője, így a manuális tesztelői világ is kinyílt előttem, ráadásul az akkori kollégáimmal – akik a fejlesztésben voltak jelen – remekül tudtam együttműködni.

Azt gondolom, hogy

„a fejlesztésben akkor lehetünk sikeresek, ha már elegendő rutinunk van egy projektet végigvinni az elejétől a végéig és ehhez sok-sok munkatapasztalatra és tudásra van szükség”.

A tesztelésben inkább a jártasság és a tapasztalat számít például, hogyan álljunk neki egy program tesztelésének.

K. S.: Mennyire csapatjátékosok a fejlesztők és a tesztelők? Milyen soft skillek hasznosak ezekben a munkakörökben?

S. A.: A fejlesztő és a tesztelő közötti kapcsolat nagyon fontos, elsősorban úgy gondolom, hogy a tesztelőnek kell azt éreztetni, hogy a fejlesztő munkáját szeretné segíteni és nem hátráltatja azt. Alapszabály, hogy nem szabad sokat kérdezni. Inkább egy adott problémát körültekintően körbe kell járni és meg kell érteni a probléma okát. Így meghatározó információval tudunk szolgálni, amikor a fejlesztő elé állunk, vagy ha csupán hibajegyet rögzítünk, ezzel (is) könnyítve a fejlesztő munkáját is a hiba kijavításában.

Ha csapatjátékos és segítőkész hozzáállást tanúsítunk, az sokat segíthet mind a két szakterületen, ezzel elősegítve azt, hogy hasznos információkhoz jussunk, amelyek segítenek a projekt előre haladásában.

K. S.: Ha a szakmai pályafutásod hossza 100 egység, akkor jelenlegi tapasztalataid alapján hol tartasz, és milyen mérföldköveket fogalmaznál meg ehhez kötődően?

S. A.: Ez kimondottan nehéz kérdés, de azért nem megválaszolhatatlan. Úgy gondolom, hogy az elmúlt 5 évben találkoztam pár dologgal ezen a két területen. A fejlesztést tekintve: az egy komoly mérföldkő, amikor a fejlesztő állítja elő a backendet is magának és erre írja meg a frontendet. Létrehozza a szervert, az adatbázist majd a végterméket. Ha években szeretnénk felállítani mérföldköveket magunknak, akkor a standard 1-3, 3-5, 5+ amivel számolni lehet, de ez nem mutat rá a munkavállaló tudására.

A tesztelést akkor kezdtem el, amikor a fejlesztésben úgy 15-25 között voltam és ez azóta nem is mozgott tovább, bőven lenne még mit tanulnom ezen a területen. A tesztelésben a tapasztalatok alapján egy kicsivel előrébb tartok, de ebben a szakmában is van hova tovább. Inkább az automata tesztelés felé szeretnék specializálódni.

K. S.: Hogyan tovább, mivel fogsz foglalkozni 5-10 év múlva?

S. A.: Célom, hogy tesztmenedzserré váljak és egy tesztelői csapatot koordinálhassak. Így képzelem el a jövőt 5 év múlva. Addig pedig minél több területen szeretnék tapasztalatot gyűjteni és kiegészíteni meglévő tudásomat. Érdeklődöm afelől is, hogyan zajlik a fejlesztés máshol, akár kisebb vagy nagyobb méretű cégről legyen szó.

Schmidt Attila

K. S.: Véleményed szerint mitől függ egy szoftverfejlesztő, szoftvertesztelő fizetése?

S. A.: Elsősorban a cég méretétől: startup, 10-15 éve működő vagy multinacionális. Másodsorban a munkavállaló években mérhető tapasztalatától. Ennek a kettőnek a függvénye adja meg a fizetést.

K. S.: Milyen tapasztalatod van bootcamp-es kollégával? Mit gondolsz, az idősebb (30+, 40+) karrierváltókat mi motiválja, hogy szoftverfejlesztők legyenek?

S. A.: Szerintem elsősorban a fizetés, mert sokat hallani, hogy kiemelkedően lehet keresni ezen a területen és érdeklődnek a szakma iránt, illetve érdekes is annak, aki lát benne perspektívát és elhivatott.

K. S.: Kipróbálnád magadat külföldön fejlesztői vagy tesztelői munkakörben?

S. A.: Mindig úgy voltam vele, hogy én itthon szeretnék dolgozni. Bőven van munka IT területen itthon, sőt egyre több. Egyelőre nem gondolkodom külföldi munkavállaláson, de sose tudni: biztosan átgondolnám, ha lenne rá lehetőség.

K. S.: A Java EE szoftverfejlesztő tanfolyamunk részletes tematikájához tartozik a hálózatkezelés, XML és JSON feldolgozás, valamint különböző hálózati kommunikáció megvalósítása is (Socket, RMI). Mennyire hasznosak ezek a témakörök, esettanulmányok azoknak, akik mobil irányba szeretnének specializálódni?

S. A.: A XML és JSON mindenképpen már kezdetben is hasznosak, a Socket, RMI szintén és gondolom, időben később játszanak szerepet és mindenképpen jó, ha a tanfolyam során ezekkel is megismerkedünk.

K. S.: Véleményed szerint a mesterséges intelligencia különböző szakterületei milyen hatással lesznek a szoftverfejlesztéssel és teszteléssel foglalkozó szakemberek hétköznapi tevékenységeire a közeli jövőben? És hosszabb távon?

S. A.: „Már saját magát tanítja programozni a mesterséges intelligencia.” Azt hiszem ezzel a mondattal válaszoltam is egyben arra, hogy milyen hatással lesz idővel a szoftverfejlesztésre. A tesztelésben szerintem kiváltja a konkrét tesztelőt, mint ahogyan egy gyár csomagoló részlegén a gép leváltotta már az embert, és még sokkal hatékonyabb is.

K. S.: Van kedvenc IT-s idézeted?

S. A.: “Quality is never an accident, it is always the result of intelligent effort.” – John Ruskin
Ha magyarul szeretném ezt megfogalmazni: a minőség sosem véletlenszerű, hanem a szakszerű erőfeszítés eredménye.


Blog bejegyzéseink IT karrier témakörben

Bobály Gábor

Interjú Bobály Gáborral

Bobály Gábor logisztikával foglalkozott korábban tíz évig, különböző munkahelyeken, különböző munkaköröket betöltve. Három éve tudatosan közelít az IT felé. Sikeresen elvégezte az alapozó Java SE szoftverfejlesztő, majd ezt követően a ...
Révész András

Interjú Révész Andrással

Révész András alapvégzettsége biológus, ökológia szakiránnyal. Szakmai pályafutását tájökológiával kezdte, azon belül is élőhely térképezéssel, amihez kötődik a térinformatika. Négy évig kutatás-fejlesztéssel foglalkozott az MTA Ökológiai és Botanikai Intézetében, majd ...
Schmidt Attila

Interjú Schmidt Attilával

Schmidt Attila három éves szoftverfejlesztői gyakorlattal (főként Android platformhoz kötődően) és két éves szoftvertesztelői tapasztalattal rendelkező mérnök-informatikus. Az interjút Kaczur Sándor – az it-tanfolyam.hu alapítója és oktatói csapatának szakmai vezetője ...
Takács Roland

Interjú Takács Rolanddal

Takács Roland egyéves automatizálási teszt mérnöki és ötéves professzionális adatbázis-kezelés (MSSQL, Oracle) tapasztalattal rendelkező mérnök-informatikus. Jól érzi magát multikulturális környezetben. 2017 nyara óta külföldön él és dolgozik. 2018 őszétől PL ...
Lovas Bertalan

Interjú Lovas Bertalannal

Lovas Bertalan 22 éves pályakezdő szoftverfejlesztő. A kütyük mindig érdekelték. Hivatásként és hobbiként is gondol a programozásra. Sportos, korábban dzsúdózott, tornázott és a műugrást is kipróbálta. Korábban részt vett a ...

Interjú Görög Ibolyával

Görög Ibolya protokollszakértőt mindenki ismeri, bemutatni nem szükséges. De mégis illik, legalább röviden: 1987-től 1999-ig a Miniszterelnöki Hivatal protokollosa, majd protokollfőnöke volt, illetve 1999-től felnőttképzésben oktat. Érdeklődési körébe tartoznak: viselkedéstörténet, ...
Nádai Gábor

Interjú Nádai Gáborral

„Nádai Gábor vagyok, de sokan leginkább Mefiként ismernek, a legtöbb felületen a @mefiblogger nicknév alatt vagyok elérhető. Eredetileg mérnökinformatikusként végeztem, a kétezres évek közepén a fősuli mellett saját vállalkozásba kezdtünk ...
Szűcs Tibor

Interjú Szűcs Tiborral

Szűcs Tibor mérnök-informatikus. Jelenleg a Corvinus Egyetem Koordinációs Irodáján dolgozik órarendszerkesztőként. Ez a feladat a létesítménygazdálkodáshoz kötődik és ő osztja be – sok-sok szempont alapján – az előadásokat, szemináriumokat, számítógépes ...
Markovics Győző

Interjú Markovics Győzővel

Markovics Győző nem­zet­kö­zi kap­cso­la­tok sza­kos köz­gaz­dász, va­la­mint po­li­to­ló­gi­át is ta­nult a Bu­da­pes­ti Cor­vi­nus Egye­te­men. Az egye­tem­től fő­ként időt ka­pott – fel­nő­ni a kép­zés alatt. Gya­kor­la­ti is­me­re­te­it min­dig mun­ká­val sze­rez­te. Csa­lá­di ...