A TIOBE Java kódolási szabályokról

A TIOBE Java Coding Standard aktuális verziója a 3.10. Java programozási nyelven írt/karbantartott forráskódra vonatkozó szabályokat/ajánlásokat tartalmaz. Célja: a kódolási hibák elkerülése, az elavult vagy implementációfüggő nyelvi funkciók használatának elkerülése, illetve a következetes, konzisztens kódolási stílus kialakítása.

A TIOBE Java Coding Standard dokumentáció szerkezete

A TIOBE Java kódolási szabályok 19 kategóriába soroltak, 1-8-ig szint alapján csoportosítottak, továbbá ellenőrzött és nem ellenőrzött állapotban vannak. Az alábbi Sankey-diagram segít áttekinteni a dokumentációt:

A TIOBE Java kódolási szabályok kategóriánként

A továbbiakban néhány kategóriából emeltem ki néhány szabályt/ajánlást – amiket fontosabbnak tartok.

  • 34 db alapszabály van. Ezek olyan jó gyakorlatok, amiket mindenkinek követnie kell. Nem írunk üres if, switchutasításokat. Nem írunk üres while, try, finally, synchronized, static blokkokat. Nem írunk tesztelős ciklust számlálósként, így: for (;true;). Nem módosítjuk a for ciklus változóját a ciklusmagban. Ne használjunk felesleges public, static, finalmódosítókat és (eljárásokban) return utasítást.
  • 8 db kódmérethez kötődő szabály van. Ne írjunk hosszú, sok utasításból álló metódusokat. Ne használjunk túl sok paramétert metódusok, konstruktorok esetén. Ügyeljünk a forráskód ciklomatikus komplexitására, amely a tesztelési nehézségek egyik mutatószáma. Ne tervezzünk túl sok publikus metódust és mezőt/tulajdonságot egy osztályba. A limitek a fentiek sorrendjében: 100 utasítás, 10 paraméter, 1000 kódsor, 10-es komplexitású metódus, 45 metódus, 15 mező/tulajdonság.
  • 4 db kommentekre vonatkozó szabály van. Ezek forrásfájlokra, annotációkra, TODO-kra és speciális JavaDoc-ra érvényesek.
  • 4 db ellentmondásos/vitatott szabály van. Például ne importáljunk a sun.* csomagokat, illetve ne használjunk felesleges kerek zárójelpárokat, értékadással egybeépített összehasonlítást egy feltételben.
  • 42 db tervezési szabály van. Függvényben lévő if-then-else utasításben lévő két return helyett adjuk vissza közvetlenül a logikai kifejezés értékét. Logikai kifejezésekben ne legyenek felesleges összehasonlítások. A switch utasításban hiányzó break utasítás tervezési hibára utal (bár nem szintaktikai követelmény, hogy legyen). A switch utasításban kellene default ágnak lennie (és egyben álljon az utolsó helyen). Ne definiáljuk felül egy metódus bejövő paraméterét. Az equals() összehasonlító metódust ne hívjuk meg null paraméterrel. Ne használjunk idempotens műveleteket, például ne adjunk értékül egy változót/objektumot saját magának. A SimpleDateFormat osztály és String.toLowerCase()/toUpperCase() metódusok használata során mindig állítsuk be a Locale objektumot. A synchronized kulcsszót ne kívülről, metódusra, hanem belülről, blokkban használjuk. Konstanst ne inicializáljunk null-ként. Kollekciók esetén a size()==0 vagy size()!=0 helyett hívjuk meg az isEmpty() függvényt. Az instanceof operátor használata előtt nem kell ellenőrizni, hogy az objektum nem null. A megnyitott erőforrásokat mindig zárjuk le a close() metódussal.
  • 7 db véglegesítéshez kötődő szabály van. Ha írunk finalize() metódust, akkor az ne legyen üres és ne legyen paramétere sem. Inkább ne írjunk finalize() metódust, mert nincs garancia arra, hogy végrehajtódik (illetve szintén nem tudjuk, hogy mikor fut le).
  • 5 db importáláshoz kapcsolódó szabály van. Importáljunk pontosan. Ne importáljunk a java.lang csomagból (mert ez alapértelmezett). Ne importáljunk többszörösen. Ne maradjanak nem használt importok a végleges forráskódban.
  • 4 db logolásra vonatkozó szabály van. Egy osztályban egyetlen Logger legyen. A System.(out|err).print() metódus és kivételkezelés során printStackTrace() helyett inkább logoljunk.
  • 1 db szabály van a többszálúsághoz kötődően. Példányváltozó közvetlenül elérhető több szál számára. Az ehhez való megosztott hozzáférés szabályozása, szinkronizálása nehéz, ezért inkább hozzunk létre belőle annyi példányt, ahány szálon fut a program.
  • 10 db elnevezésre vonatkozó szabály van. Kerüljük a hosszú változóneveket és a rövid metódusneveket. Ne használjunk $ jelet a változók, metódusok, osztályok, interfészek elnevezése során. Ne használjunk a Foo osztályban Foo() metódusnevet (mert ez a konstruktor), és foo változónevet sem. Minden osztály és interfész tartozzon csomagba.
  • 8 db optimizáláshoz kötődő szabály van. Ha egy változó nem módosul és csak egyszer kap értéket, akkor legyen konstans. Ha tömbből generikus listát készítünk, akkor használjuk az Arrays.asList() metódust (ahelyett, hogy ciklust írunk az adatszerkezet konstrukciójához). Csomagolóosztályt csak szükség esetén alkalmazzunk (mert autoboxing van). A Calendar helyett használjunk inkább „olcsóbb” osztályokat.
  • 2 db kódbiztonsági szabály van. Ne égessünk a forráskódba kriptográfiához kötődő adatokat (kód, jelszó, hash). Ezeket a kulcsokat külső fájlokban tároljuk.
  • 11 db szabály vonatkozik a kötelező kivételkezelésre. Nem szabad catch (Throwable t) ágat használni, mert memóriaproblémát okozhat. Konstruktor/metódus ne dobjon általános kivételt ( Exception) – helyette dobjon szükség esetén speciálisabb/leszármazott kivételt. Ne kapjunk el általános kivételt; specializáljuk ezt is. Kivételkezeléssel ne valósítsunk meg vezérlést. Ne kapjunk el NullPointerException-t; inkább szüntessük meg a keletkezésének okát. Ha lehet, akkor a try-catch-finally blokk helyett alkalmazzunk erőforrás-kezelő kivételkezelést.
  • 14 db szabály vonatkozik a szövegkezelő String és StringBuffer osztályok használatára. Közvetlenül inicializáljuk a String típusú objektumokat, felesleges hozzá konstruktort használni. Csak akkor használjuk a toString() metódust, amikor feltételül szükséges. Összehasonlításnál az equalsIgnoreCase() metódus gyorsabb a toUpperCase/toLowerCase().equals() metódusoknál. Láncoljuk az append() függvényeket, amikor csak lehet. Ha nem szükséges, akkor ne használjuk a String.valueOf() függvényt. String objektumok összehasonlítát az equals() metódussal végezzük el.
  • 3 db típusrezolúciós szabály van. Használjunk ArrayList list=new ArrayList() helyett List list=new ArrayList() deklarációt (értékadás bal oldalán statikus típus (interfész), jobb oldalán dinamikus típus (implementáció)). Tömb létrehozásához használjunk int[] x=new int[] {1, 2, 3} helyett int[] x={1, 2, 3} inicializáló blokkot. Generikus lista létrehozásánál használjunk List<String> strings=new ArrayList<String>() dupla gyémánt operátor helyett csak egyet, így: List<String> strings=new ArrayList<>().
  • 5 db nem használt forráskódokra vonatkozó szabály van. Ezek privát változókra, lokális változókra, privát metódusokra, felesleges értékadásokra, üres utasításokra érvényesek.

Nem tértem ki a 2 db klónozáshoz, 2 db csatoláshoz (importáláshoz), az 1 db stílushoz kötődő szabályra. Továbbá van 5 db már elavult, tervezésre vonatkozó szabály.

A fentieket érdemes megfogadni, betartani, céges környezetben megfelelően kiegészíteni, testre szabni. A teljes angol nyelvű dokumentáció elérhető: Coding Standard Viewer. A weboldalon érdemes a Java programozási nyelvre vonatkozó szabályokat, ajánlásokat összehasonlítani más nyelvekre vonatkozó szabályokkal, ajánlásokkal. Összesen 8 programozási nyelvhez találhatók szabályok, ajánlások. Elérhetők a forráskód minőségét, karbantarthatóságát kifejező TQI szempontok, paraméterek dokumentációi is: TIOBE Quality Indicator (TQI), valamint a TIOBE TÜViT Trusted Product Maintainability ISO/IEC 25010 Quality Model. Egy szint felett már ezeket is figyelembe kell venni.

Korábbi blog bejegyzésünk a fenti saját készítésű ábra, grafikon elkészítéséről: Sankey-diagram készítése. Érdemes a hozzászólásokat is tanulmányozni a jó példákért.

Doktoranduszok programoznak – újratöltve

it-tanfolyam.hu doktoranduszok programoznak

it-tanfolyam.hu doktoranduszok programoznakSaját doktorandusz csoporttársaimmal én is többször beszélgettem már arról – ahogyan Sándor is tette 2018-ban –, hogyan tudnák/tudják használni a programozás eszköztárát, módszereit, lehetőségeit saját kutatási munkájukban, beépítve a kutatási folyamat egyes lépéseibe, illetve disszertációjuk elkészítésébe.

A 7 fős csoportban mindenkinek más az alapvégzettsége, így szoftverfejlesztéshez, programozáshoz közös szókincs és terminológia haladó szinten természetesen nincs, viszont közös bennünk, hogy mindannyian alkotunk különféle modelleket és elemzünk adatokat. A csoport teljesen inhomogén, több szempontból is: ki melyik évfolyamot végzi, hol tart a kutatómunkájában, vannak-e ipari kapcsolatai, nappali vagy levelező képzésben végzi tanulmányait és persze ki mikor ér rá.

Különféle modelleket alkotunk

  • a mérnökök, fizikusok, geográfusok, biológusok többféle kísérletet végeznek el, szimulációkat terveznek és futtatnak, mérőeszközöket és műszereket használnak,
  • az informatikusok különböző matematikai eszközöket alkalmazva objektumorientált – vagy másféle – modellezést végeznek, szoftvereket terveznek, javítanak, újraírnak.

Adatokat is elemzünk, ki-ki előképzettségének megfelelően

  • kérdőívező szoftverekből exportálva valamit,
  • Excel munkalapokon, függvényekkel, adatbázis-kezelő funkciókkal, kimutatásokkal (Pivot táblák),
  • különböző fájlformátumokkal (CSV, XML, JSON, egyedi) dolgozunk és konvertálunk A-ból B-be,
  • távoli adatbázisokhoz, felhőbeli adattárházakhoz csatlakozunk, lekérdezünk és kapunk valamilyen – többnyire szabványos – adathalmazt,
  • matematikai, statisztikai szoftvereket használunk, például: MATLAB, Derive, Maple, SPSS.

Az öt évvel ezelőtti tematikát újragondoltuk. Kérdőívben felmértük a csoporttársak koncepcionális és konkrét igényeit. Más doktori iskolák hallgatói közül is toboroztunk. Ehhez kötődően köszönjük a DOSZ segítségét. Ezek alapján összeállítottunk egy olyan 3 részből álló tematikát, ami mindannyiunk számára hasznos. A 72 óra három 24 órás modulból áll: Java programozás, MATLAB programrendszer, mesterséges intelligencia.

Java programozás modul

  • 1-6. óra: Objektumorientált modellezés, MVC rétegek, algoritmus- és eseményvezérelt programozás
  • 7-12. óra: Fájlkezelés és szövegfeldolgozás (XLS, CSV, XML, JSON formátumú adatok írása, olvasása, feldolgozása), helyi és távoli adatforrásból
  • 13-18. óra: Adatbázis-kezelés JDBC alapon (SQL parancsok, CRUD műveletek, hierarchikus lekérdezések), helyi és távoli adatforrásból, natív módon és készen kapott API-kkal
  • 19-24. óra: Komplex adatfeldolgozási feladatok megoldása programozási tételek használatával, egyszerű statisztikai funkciók implementálásával

MATLAB programrendszer modul

  • 1-6. óra: Bevezetés az MATLAB nyelvbe (R2012 vs. R2022), utasításkészlet, vektorok, mátrixok, szkriptek, függvények, grafika
  • 7-12. óra: Szimulációk tervezése és készítése, numerikus módszerek áttekintése, algoritmizálása, tesztelés, analitikus megoldás, egyenletek megoldása
  • 13-18. óra: Adatok importálása helyi és távoli adatforrásból is, fájlkezelés: szövegfájlok, Excel-fájlok, import, feldolgozás, export, statisztikai alapok
  • 19-24. óra: Statisztikai próbák (illeszkedés- és függetlenség vizsgálata), hisztogramok készítése, differenciálegyenletek megoldása

Mesterséges intelligencia modul

  • 1-6. óra: Klasszikus és újabb megközelítések, alap AI funkcionalitás, megerősítéses és gépi tanulás lehetőségei és korlátai, OpenAI GPT nyelvi modell
  • 7-12. óra: Általános csevegés lehetőségei, korlátai, hasznos tanácsok; csevegés fájlok (szöveg, multimédia) tartalmáról; generatív AI funkciói; kép, ábra, grafikon, térkép, hang, animáció, videó generálása és ezek tömeges feldolgozása; programozási tételek alkalmazása multimédia analitikával együtt
  • 13-18. óra: Statisztikai adatok elemzése AI eszközökkel, automatikus tételbizonyítás AI eszközökkel, gráfelméleti kérdések kontra AI, hatékonysághoz kötődő kérdések AI eszközök esetén
  • 19-24. óra: Objektum- és aspektusorientált tervezés AI eszközökkel, kutatómunkát támogató AI eszközök

Mivel mindenki doktorandusz a csoportban, így a különböző MSc-s alapvégzettsége ellenére mindannyiunknak vannak strukturális programozáshoz kötődő alapismeretei, valamint adatok elemzéséhez szükséges elméleti matematikai/statisztikai alapjai.

A csoport órái szeptembertől decemberig, szombatonként zajlottak. Sándor tartotta a 24 órás Java programozás modult. Ez nagyban lefedi a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyamunk tematikáját és kapcsolódik a Java EE szoftverfejlesztő tanfolyamunk és a Java adatbázis-kezelő tanfolyamunk tematikájához is. Én tartottam a 24 órás MATLAB programrendszer modult. Ketten közösen tartottuk a 24 órás Mesterséges intelligencia modult. Igazán tartalmas őszi időszakot jelentett számunkra ez a 12 szombat. Mindenki elvitte, amit beletett.

A koncepciót once-in-a-lifetime jelleggel dolgoztuk ki 🙂 (újratöltve) azzal a fő szándékkal, hogy hatékonyabban működjünk együtt a jövőben. A visszajelzések alapján bátran állíthatom, hogy ez gördülékenyen fog menni. Egyben köszönöm mindenkinek az aktív, konstruktív részvételt.

Programozási Hét 2023 – CodeWeek.eu

Programozási hét CodeWeek.eu

Programozási hét CodeWeek.euAz Európai Programozási Hét idén 2023. október 7-22-ig kerül megrendezésre. Ez egy önkéntesek által működtetett, alulról szerveződő kezdeményezés. Az önkéntesek saját országukban a Programozási Hét nagyköveteként népszerűsítik a programozást. Ehhez nyílt és ingyenes (online és offline) eseményeket hirdetnek meg a CodeWeek.eu weboldalon.

A Programozási Hét célja

  • a programozással való alkotás megünneplése,
  • az emberek felvértezése képességekkel,
  • az emberek összekapcsolása,
  • még több ember érdeklődésének felkeltése a tudomány, a technológia, a mérnöki ismeretek és a matematika iránt.

Miért jó ez az érdeklődőknek/résztvevőknek?

  • A programozás szórakoztató!
  • Programozni kreatív tevékenység! Az emberiség a kezdetektől fogva alkot: agyagból, kőből, téglából, papírból vagy fából. Manapság programozással is alkotunk.
  • A programozás felvértez! Sokkal többre is képesek vagyunk annál, hogy csak fogyasszuk a digitális tartalmat; programozással sokféle dolgot alkothatunk, és azokat milliók számára elérhetővé tehetjük. Létrehozhatunk weboldalakat, játékokat, irányíthatunk egy számítógépet vagy egy robotot.
  • Értsük meg a világot! Manapság egyre több minden össze van kapcsolva. Ha némi rálátásunk van arra, hogy mi történik a színfalak mögött, akkor a világot is jobban megérthetjük.
  • A programozás megtanítja nekünk a számítógépes gondolkodást, fejleszti a problémamegoldást, kreativitást, kritikus érvelést, analitikus gondolkodást, valamint csapatmunkára késztet.
  • Manapság a munkahelyek 90%-a digitális készségeket, köztük programozási ismereteket követel a munkavállalóktól.

2015-től veszünk részt az esemény szervezésében, programozást népszerűsítő előadások, laborgyakorlatok meghirdetésével és megtartásával. 2022-ben világszerte 80+ országban 4+ millió érdeklődő résztvevő csatlakozott. Ajánljuk korábbi beszámolóinkat is szakmai blogunkból, lásd: CodeWeek.eu címke.

Meghirdetett eseményeink

2023-ban hat it-tanfolyam.hu-s eseményt hirdettünk meg a Programozási Hét 2023 rendezvényen.
Helyszín: 1056 Budapest, Váci utca 47., 3. emelet, megközelítés
Dátum és időpont: 2023. október 21. 9:00-12:00-ig
Az események ingyenesek voltak, de a részvétel előzetes regisztrációhoz kötött.

Rendezvényünk plakátja

A rendezvény jó hangulatban telt, 40+ érdeklődőt vonzott. Többen rendszeresen visszatérő vendégek voltak, például a tavaszi Digitális Témahét, vagy a szeptember végi Kutatók éjszakája rendezvényeinkről. Eltérő belső motivációval érkeztek, ezek kulcsszavakban: kíváncsiság, pályaorientáció, karrierváltás, programozási trükkök. Igazán tartalmasan telt el idén is ez a rendezvényre szánt három óra. Köszönöm oktató kollégáimnak és 2 korábbi hallgatónknak, hogy előadóként részt vettek a Programozási hét 2023 – CodeWeek.eu rendezvényünkön. Prezentációinkat tanfolyamaink hallgatói számára – a témához kapcsolódó témakörökhöz, ILIAS-ra feltöltve – tesszük elérhetővé.

9:00-9:25 – Szegedi Kristóf: Játékprogramok heurisztikáinak elemzése
A tudásalapú rendszerek elméleti alapjaihoz tartoznak a mesterséges intelligencia különböző megoldáskereső módszerei, az állapottér-reprezentáció és a klasszikus keresési stratégiák, heurisztikák. Egy játék állapotait nyilvántartjuk egy adatszerkezetben. Lehet, hogy néhány lépést előre kalkulálunk (kiterjesztünk) és ezek elágazásaiból fát (fa adatszerkezet) tudunk építeni. Ezeket hatékonyan karban kell tartani konstrukciós és szelekciós műveletekkel. Heurisztika alapján döntéseket kell hozni. Vajon melyik állapot a jobb, vagy kevésbé rossz, legalább olyan jó mint ahol járunk? Ki kell értékelni és abba az irányba érdemes haladni, amelyben végül a döntések sokasága igazolja és egyben adja a nyerő stratégiát. Ha ez nem megy, akkor még mindig játszhatunk nem vesztő stratégiával, azaz lehet cél a hosszabb játékmenet, vagy akár a döntetlen állapot is. Az előadás ismertet néhány tipikus problémaszituációt, játékteret leképező reprezentációs gráfbeli navigációt és összehasonlít néhány fabejáró/gráfbejáró stratégiát. A program mindhárom Java tanfolyamunk orientáló moduljához kötődik. Előismeretként feltételezünk némi jártasságot a programozási alapismeretek, programozási tételek, ciklusok, metódusok, tömbök témakörökből.

9:30-9:55 – Kaczur Sándor: Írjunk hatékony adatbázis-lekérdezéseket!
Az Oracle HR sémában, először tipikus, hétköznapi szavakkal megfogalmazunk néhány lekérdezést, majd SQL nyelven megvalósítjuk és elemezzük, hogy helyesek-e, hatékonyak-e, mit adnak vissza. Szükség esetén optimalizáljuk, testre szabjuk ezeket. Kategóriák: egyszerű, összetett, aggregáló, soktáblás, hierarchikus/rekurzív lekérdezések. Ha lehet, grafikusan is megjelenítjük a lekérdezések eredményeit Java swing felületen, beépített JTable és JTree komponensekkel, illetve JFreeChart grafikonnal is. A Java adatbázis-kezelő tanfolyamunk tematikájához kötődik a program. Előismeretként feltételezünk némi jártasságot adatbázis-kezelés, SQL, Java swing felhasználói felület témakörökből.

10:00-12:20 – Hollós Gábor: Érvényes lottószelvényt kaptunk?
Garantáltan helyes lottószelvény helyett előállítunk valamit, amiről feltételezhetjük, hogy lehet lottószelvény. Egymásra épülő unit teszteket készítünk, hogy valóban lehet-e. Például: kapott a teszt metódus egyáltalán valamit paraméterként? Tömböt kapott paraméterként? Hány elemű tömböt? Mekkora a tömbben lévő legkisebb és legnagyobb elem? Különböző a tömbben minden elem? (Ha nagyon szigorúak vagyunk: növekvő sorrendben vannak a tömbben az elemek?) Ha minden kritérium teljesül, akkor érvényes lottószelvényünk van. Kiegészíthetjük időméréssel is. Megtudjuk, hogyan kapjuk meg azt, hogy az esetek 89%-a helyes ötöslottó szelvény lesz. A program a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyamunk tematikájához kapcsolódik. Előismeretként feltételezünk némi jártasságot programozási alapismeretek, programozási tételek, ciklusok, metódusok, tömbök, listák, halmazok, lambda kifejezések témakörökből.

10:25-10:55 – Kaczur Sándor: Java kollekciók hatékonysága
Adott egy ismert algoritmus egy ismert problémára. A gyakorlati bemutató példákat mutat arra, hogy az ismert Java kollekció keretrendszer különböző adatszerkezeteinek funkcionalitását/szolgáltatásait felhasználva mennyire eltérő megoldásokat tudunk készíteni. Mindegyik megoldás ugyanazt az eredményt adja, de alapjaiban más gondolatmenettel születtek. Vajon melyik tekinthető hatékonyabbnak? Mennyi tárhelyet igényelnek? Mennyi idő alatt hajtódnak végre? Mennyire bonyolultak, azaz mennyire könnyű/nehéz megérteni/dokumentálni/elmagyarázni? Előkerülnek különböző Set, Queue, List, Map implementációk, programozási tételek. Amit csak lehet, mérünk, összehasonlítunk, elemzünk. Végül az eredmények alapján javaslatokat adunk: mikor, miért, mit (mit ne), hogyan (hogyan ne) használjunk. A program a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyamunk tematikájához kötődik. Előismeretként feltételezünk némi jártasságot a programozási alapismeretek, programozási tételek, ciklusok, metódusok, tömbök, listák, halmazok, lambda kifejezések témakörökből.

11:00-11:25 – Kiss Balázs: Gondolkodjunk logikusan!
Az előadás során áttekintjük az intelligencia, a kreatív problémamegoldó és logikus gondolkodás összefüggéseit és izgalmas feladatokból válogatva közösen megoldunk néhány fejtörő feladatot. Néhány példa: Hány éves a kapitány?CHOO + CHOO = TRAIN, Logikus gondolkodás teszt. Minden feladathoz adunk rávezető példákat – ha esetleg egyik-másik nem menne, akkor ebből megtudod, miket érdemes gyakorolni, hogy menjen. A program mindhárom Java tanfolyamunk orientáló moduljához kötődik. Előismeretként feltételezünk némi jártasságot az algoritmusok, programozási alapismeretek, programozási tételek témakörökből.

11:30-12:00 – Falus Anita, Horváth Zoltán Miklós: Friss munkaerőpiaci tapasztalataink szoftverfejlesztőként
Mennyire könnyű ma szoftverfejlesztőként elhelyezkedni szakirányú felsőfokú végzettség nélkül? Milyen kihívásokkal találkozhatunk a felvételi folyamat során? Milyen elvárásokat támasztanak a munkaadók egy junior szakemberrel szemben? Hogyan telnek a beilleszkedés után a hétköznapok junior fejlesztőként kis létszámmal működő informatikai profilú kisvállalkozásnál? A tanfolyamainkon 2021-ben és 2022-ben végzett előadók karrierváltó junior szakemberként személyes tapasztalataikról számolnak be és válaszolnak a kérdésekre. A program a Java tanfolyamaink orientáló moduljához kötődik.

Kutatók éjszakája 2023

Kutatók éjszakája logó

Kutatók éjszakája logó

A Kutatók éjszakája nemzetközi rendezvénysorozat 2005-ben indult. Magyarország 2006-ban csatlakozott. Azóta évről-évre egyre több intézmény nyitja meg hazánkban kapuit, szervez érdekes programokat, sok-sok településen, több száz helyszínen, több ezer eseményt meghirdetve sok tízezer érdeklődő/résztvevő látogatónak biztosít tartalmas estét.

Bár a kezdeményezés elsősorban a kutatói pálya népszerűsítését szolgálja, ezért leginkább a tizen- és huszonévesekre számít, az események vonzók és elég érdekesek ahhoz, hogy a kisgyerekektől a legidősebbekig mindenki megtalálja a számára izgalmas programokat. Korábban nagyobb felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek szerepeltek döntően, de az utóbbi néhány évben egyre több kisebb intézmény, tehetséggondozással foglalkozó középiskola, cég, egyesület is csatlakozott a rendezvényhez. A Kutatók éjszakája rendezvény minden meghirdetett programja ingyenes.

Rendezvényünk plakátja

Az it-tanfolyam.hu 2023-ban is hirdetett programokat az eseményhez kötődően. Programjainkat elsődlegesen követőinknek, aktív hallgatóinknak és az alumni csoportunkban hirdettük meg, de persze nyílt rendezvényként valósult meg. Az eseményekre regisztrálni kellett a weblapon. A regisztrációs időszak másfél hétig tartott, szeptember 18-28-ig. Programjainkra szeptember 29-én 21:00-23:55-ig került sor.

21:00-21:30 – Kiss Balázs: Az ipari forradalom evolúciója: ipar 4.0 és 5.0, okos gyár
Az előadó áttekinti az ipari forradalom evolúcióját. Címszavakban: ipar 1.0 – gépek gőzzel/vízzel és ipari termelés (1780), ipar 2.0 – villamosítás és sorozatgyártás (1870), ipar 3.0 – automatizálás számítógépekkel/elektronikával (1970), ipar 4.0 – digitális transzformáció, AI, IoT, adatelemzés, kiberfizikai rendszerek (jelenleg), ipar 5.0 – emberközpontú megközelítés, fenntarthatóság, fokozott ellenálló képesség (legújabb iteráció). Az Európai Parlament 2016-os állásfoglalásából kiindulva, az okos gyárak koncepciójának ismertetésével folytatva, valamint praktikus tanácsok is előkerülhetnek zárásként – igény szerint. Az előadó évek óta foglalkozik okos architektúrák fejlődésének történetével, koncepciójával, szoftveres integrációjával és konfigurációjával. Szívesen osztja meg gondolatait, kutatási eredményeit a témáról, beszél saját kisebb és nagyobb léptékű okos projektjeiről. A program a Java tanfolyamaink orientáló moduljához kötődik.

21:35-22:10 – Kaczur Sándor: Algoritmusok vesebeteg-donorok párosítására
Hogyan működik 2007 óta Nagy-Britanniában a vesebeteg-donorok párosítása? Sima csere 2 pár esetén adódik. 3 pár esetén körbeadják a vesét egymásnak – ez már jóval összetettebb. A felépített óriási adatbázisban akár több száz lehetőség is adódhat. A probléma megfelelő párosítási algoritmus és számítógép nélkül, pusztán emberi erővel megoldhatatlan lenne. Az implementált algoritmus futási ideje mindössze 30 perc. A párosítást követően a következő lépés a műtétek egyidejűsége, és a donor szervek „utaztatása” minden lehetséges földi, vízi, légi úton és lehetséges közlekedési eszközzel. Hogyan működik mindez a gyakorlatban? Milyen korlátok, problémák vannak? Milyen adatok alapján dönthető el a betegek „kompatibilitása”? Ezek közül mi kapcsolódik az egészségügyhöz és a szállításhoz? Az előadó próbál válaszokat adni, de lehet, hogy a végén több lesz a kérdés, mint a válasz. Vajon egyáltalán felmerül a párosítási algoritmus hatékonysága ekkora társadalmi hasznosság mellett? A tavalyi előadás kibővült: újabb algoritmusokkal egészült ki. A program a Java tanfolyamaink orientáló moduljához kötődik.

22:15-22:40 – Kaczur Sándor: Naprendszer szimuláció: elméleti háttér, objektumorientált tervezés, megvalósítás, tesztelés Java és JavaScript nyelveken
Az előadó ismerteti a feladatspecifikációt, ennek objektumorientált tervezését, a térben elhelyezkedő objektumok pozíciójának leképezését a síkra, a tömegvonzás közelítő kiszámítását a modelltérben, és a megjelenítést. A megvalósítás során különböző technológiákat hasonlít össze, például HTML5 canvas és JavaScript, Java2D. A felépítés a szoftverfejlesztés klasszikus lépéseinek megfelel. Némi tesztelés is előkerül. Adódnak továbbfejlesztési lehetőségek is. Elengedhetetlen némi matematikai, fizikai háttér áttekintése látványosan (animáció, szimuláció, gamifikáció) történik. A program a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyamunk tematikájához kötődik.

22:45-23:10 – Falus Anita, Tóth-Szabó Tamás, Horváth Zoltán Miklós: Karrierváltás után – az álláskeresés én néhány hónap KKV-s tapasztalatai szoftverfejlesztőként
Mennyire könnyű ma szoftverfejlesztőként elhelyezkedni szakirányú felsőfokú végzettség nélkül? Milyen kihívásokkal találkozhatunk a felvételi folyamat során? Milyen elvárásokat támasztanak a munkaadók egy junior szakemberrel szemben? Hogyan telnek a beilleszkedés után a hétköznapok junior fejlesztőként kis létszámmal működő informatikai profilú kisvállalkozásnál? A tanfolyamainkon 2021-ben és 2022-ben végzett előadók karrierváltó junior szakemberként személyes tapasztalataikról számolnak be és válaszolnak a kérdésekre. A program a Java tanfolyamaink orientáló moduljához kötődik.

23:30-23:55 – Szegedi Kristóf, Hollós Gábor: Gondolkodjunk logikusan!
Az előadás során áttekintjük az intelligencia, a kreatív problémamegoldó és logikus gondolkodás összefüggéseit és izgalmas feladatokból válogatva közösen megoldunk néhány fejtörő feladatot. Néhány példa: Hány éves a kapitány?CHOO + CHOO = TRAIN, Logikus gondolkodás teszt. Minden feladathoz adunk rávezető példákat – ha esetleg egyik-másik nem menne, akkor ebből ki fog derülni, hogy miket érdemes gyakorolni ahhoz, hogy sikerüljön.

 

A programjaink népszerűek voltak. 43 érdeklődő látogatót fogadtunk. Többségükben végig velünk tartottak. Elgondolkodtató párbeszéd alakult ki a vesebeteg-donorok párosításáról, valamint sok-sok kreatív ötlet került elő a logikus gondolkodás program fejtörőivel kapcsolatosan. Néhányan megragadták a lehetőséget, hogy több budapesti helyszínt is meglátogassanak – ahogyan ez megszokott a Kutatók éjszakája rendezvényeken hosszú évek óta. Kellemes hangulatban, tartalmasan töltöttük együtt az időt, aminek igazán örülök.

Szeretném megköszönni az előadó oktató kollégák és alumni hallgatóink színvonalas munkáját, igényes felkészülését. Köszönjük mindenkinek, aki részt vett a Kutatók éjszakája 2023 rendezvényünkön. Az előadások prezentációit tanfolyamaink hallgatói számára – a témához kapcsolódó témakörökhöz, ILIAS-ra feltöltve – tesszük elérhetővé.

MAFIOK 2023

A Matematikát, Fizikát és Informatikát Oktatók 44. Országos Konferenciája (MAFIOK 2023) a Neumann év keretében a Neumann János Egyetem GAMF Műszaki és Informatikai Karán, Kecskeméten került megrendezésre 2023. augusztus 23-25-ig.

A konferencia céljai

A rendezvény elsődleges célja annak elősegítése, hogy a felsőoktatási intézmények oktatói és kutatói a matematika, a fizika, az informatika és a logisztika korszerű és hatékony oktatásáról és tudományos eredményeiről előadások, poszter-bemutatók és személyes találkozás révén tapasztalatot cserélhessenek, valamint kapcsolatot építhessenek mind a hazai kollégákkal, mind a környező országok magyar ajkú oktatóival. A rendezvény célja továbbá, hogy fórumot adjunk PhD hallgatók eredményeinek bemutatására.

A konferencia tervezett főbb témakörei

  • a korszerű matematika-, fizika-, logisztika- és informatikatanítás és tanulás új útjai és távlatai, oktatásfejlesztési tapasztalatai,
  • a felsőoktatás alapozó tárgyainak oktatás-módszertani problémái,
  • mesterképzésbe való bekapcsolódás, a duális képzés gondjai és tapasztalatai,
  • matematika, fizika, informatika, logisztika tudományos eredményei,
  • új és innovatív kutatási irányok, problémák és gyakorlati alkalmazások bemutatása a fenti tudományterületeken.

A konferencia programja

A letölthető absztraktkötet tartalmazza a program- és szervezőbizottság által összeállított szakmai programot. A szerdai 5 plenáris előadást este bűvészprogram követte. Csütörtökön párhuzamos szekciókat tartottak: Matematika, Matematika oktatása, Fizika, Informatika, Logisztika, valamint poszterbemutató, mindezek után szakmai kirándulás volt Lakitelken a Hungarikum Ligetben planetáriumi bemutatóval, borkóstolóval, vacsorával. Pénteken a Matematika, Informatika szekciók után a konferenciát 2 plenáris előadás zárta. 20-nál több intézményből 100-nál több előadó regisztrált a rendezvényre.

Részt vettünk a konferencián

2023-ban két szakmai előadást tartottunk, 20-20 percben, a csütörtöki Informatika szekcióban.

Szakmai cikkeink a Gradus lektorált, online folyóiratban fognak megjelenni (ISSN 2064-8014), amely eredeti publikációkat közöl számos témakörben, beleértve a természettudományok minden területét, mindenféle műszaki tudományt, számítástechnikát, kertészetet, környezetmérnökséget, pedagógiát, didaktikát és közgazdaságtant. A számítástechnika és a matematika elméleti és alkalmazott területeit is befogadja. A folyóirat csak kutatási cikkeket közöl, és minden cikk az esettanulmányok, kísérletek, vagy a gyakorlatban már alkalmazott megközelítésekkel való szisztematikus összehasonlítások révén előrehaladó ötletek gyakorlati alkalmazását tárgyalja.

Szakmai előadásaink összefoglalói

Kaczur Sándor, Friedel Attila – Hogyan érdemes nagy tömegű adatot importálni Microsoft .NET Framework platformon?

Üzleti alkalmazások fejlesztésénél elengedhetetlen alkotóelem az adatok kezelése, tárolása. Ezt leggyakrabban valamilyen relációs adatbázis-kezelővel valósítják meg a fejlesztők. A hétköznapi munka során gyakran előforduló feladat külső forrásból történő adatok átvétele, aktualizálása. A cikk szerzői arra a kérdésre keresik a választ, hogy hogyan érdemes ezen (néha igen tetemes mennyiségű) adatokat minél gyorsabban átvenni. A bemutatásra kerülő esettanulmány Microsoft .NET Framework segítségével, a platform által kínált adatbázis-kezelési lehetőségek közül válogat. A cikk összehasonlítja a nyelvben már régóta jelen lévő alacsony szintű SQL parancsokkal végzett megvalósítást a később beépített, de szintén elterjedt objektumrelációs modell keretrendszerrel (azaz az Entity Framework-kel) történő megvalósítással, majd elemzi a kapott eredményeket.

Kaczur Sándor, Kiss Balázs – Alkalmazottak életpálya modellje – Java és SQL esettanulmány az Oracle HR sémára építve

Az objektumorientált programozás oktatásának része olyan kliensprogramok tervezése, kódolása és tesztelése, amelyek képesek adatbázishoz csatlakozni. A belépő szint csupán lekérdezés, adatok megjelenítése űrlapokon, táblázatos komponensekben, vagy grafikonokon. Haladó szinten már szükséges az adatok karbantartása is, illetve konzolos, asztali alkalmazásokról át lehet térni webes és mobil platformokra is. A szerzők cikke ebből az útból emel ki egy esettanulmányt, amely Java és SQL nyelveken készült és MVC architekturális tervezési mintát használ. A felhasznált mintaadatok az Oracle HR sémából származnak. Az elemzés betekintést nyújt a modellalkotás lehetőségeibe – többféle megközelítést alkalmazva, elvi és konkrét szinten is.

Az előadásaink témája a Java adatbázis-kezelős tanfolyam szakmai moduljához és orientáló moduljához is kapcsolódik. Az előadásaink prezentációit ILIAS e-learning tananyagban tettük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára.

Korábbi MAFIOK előadásaink, cikkeink, posztereink

  • Kaczur S.: Az OracleHRJSP webalkalmazás működése, Matematikát, fizikát és informatikát oktatók (MAFIOK) XXXVIII. országos konferenciája, Pécs, Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar, 2014, ISBN 978-963-7298-55-4, p. 121-126 (magyar nyelvű szakcikk)
  • Kaczur, S.: A Gábor Dénes Tehetségpont programozáshoz kötődő diákműhelyei, Matematikát, fizikát és informatikát oktatók (MAFIOK) XXXVIII. országos konferenciája, Pécs, Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar, 2014. augusztus 25-27. (poszter hazai konferencián)
  • Kaczur, S.; Lengyel, B. I. (előadó: Kaczur, S.): A csomópont kiválasztás algoritmus működését bemutató oktatóprogram PLNC adatátvitel esetén, Matematikát, fizikát és informatikát oktatók (MAFIOK) XXXVIII. országos konferenciája, Pécs, Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar, 2014. augusztus 25-27. (poszter hazai konferencián)
  • Kaczur, S.: Nyílt forráskódú EKG analizáló algoritmusok hatékonysága (Signal analysis), Matematikát, fizikát és informatikát oktatók XXXVI. országos konferenciája (MAFIOK), Gyöngyös, Károly Róbert Főiskola, 2012. augusztus 27-29. (előadás hazai konferencián)
  • Kaczur, S.; Fintor, K.: Szerkezetföldtani oktatóprogram, vetőmenti elmozdulások modellezésére, Perspective, XV. évfolyam különszám, Szent István Egyetem Gazdasági Kar, 2011, ISSN 1454-9921, p. 215-222 (magyar nyelvű szakcikk)
  • Fintor, K.; Kaczur, S.: Vetőmozgások 3D-s szimulációjának alkalmazása a földtudományi képzésben, Perspective, XV. évfolyam különszám, Szent István Egyetem Gazdasági Kar, 2011, ISSN 1454-9921, p. 208-204 (magyar nyelvű szakcikk)
  • Kaczur, S.; Fintor, K. (előadó: Kaczur, S.): Szerkezetföldtani oktatóprogram, vetőmenti elmozdulások modellezésére, Matematikát, fizikát és informatikát oktatók XXXIV. konferenciája (MAFIOK), Békéscsaba, Szent István Egyetem Gazdasági Kar, 2010. augusztus 24-26. (előadás hazai konferencián)
  • Fintor, K.; Kaczur, S. (előadó: Fintor, K.): Vetőmozgások 3D-s szimulációjának alkalmazása a földtudományi képzésben, Matematikát, fizikát és informatikát oktatók XXXIV. konferenciája (MAFIOK), Békéscsaba, Szent István Egyetem Gazdasági Kar, 2010. augusztus 24-26. (előadás hazai konferencián)
  • S. Kaczur; S. Kopácsi: Practical application of coordinate and dot transformations, A GAMF Közleményei, Kecskemét, XXIII. évf., 2008, HU ISSN 1587-4400, p. 121-126 (idegen nyelvű szakcikk)
  • Kaczur, S.; Kopácsi, S. (előadó: Kaczur, S.): Koordináta- és ponttranszformációk alkalmazása a gyakorlatban, Felsőfokú alapképzésben matematikát, fizikát és informatikát oktatók XXXII. Konferenciája (MAFIOK), Kecskemét, Kecskeméti Főiskola, 2008. augusztus 25-27. (előadás hazai konferencián)