Kutatók éjszakája 2022

Kutatók éjszakája logó

Kutatók éjszakája logóA Kutatók éjszakája nemzetközi rendezvénysorozat 2005-ben indult. Magyarország 2006-ban csatlakozott. Azóta évről-évre egyre több intézmény nyitja meg hazánkban kapuit, szervez érdekes programokat, sok-sok településen, több száz helyszínen, több ezer eseményt meghirdetve sok tízezer érdeklődő/résztvevő látogatónak biztosít tartalmas estét.

Bár a kezdeményezés elsősorban a kutatói pálya népszerűsítését szolgálja, ezért leginkább a tizen- és huszonévesekre számít, az események vonzók és elég érdekesek ahhoz, hogy a kisgyerekektől a legidősebbekig mindenki megtalálja a számára izgalmas programokat. Korábban nagyobb felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek szerepeltek döntően, de az utóbbi néhány évben egyre több kisebb intézmény, tehetséggondozással foglalkozó középiskola, cég, egyesület is csatlakozott a rendezvényhez. A Kutatók éjszakája rendezvény minden meghirdetett programja ingyenes.

Rendezvényünk plakátja

Az it-tanfolyam.hu 2022-ben is hirdetett programokat az eseményhez kötődően. Programjainkat elsődlegesen követőinknek, aktív hallgatóinknak és az alumni csoportunkban hirdettük meg, de persze nyílt rendezvényként valósult meg. Az eseményekre regisztrálni kellett a weblapon. A regisztrációs időszak két hétig tartott, szeptember 16-29-ig. Programjainkra szeptember 30-án 21:00-23:55-ig került sor.

21:00-21:35 – Kiss Balázs: Mi az ipar 4.0? Mi az okos gyár?
Az előadó évek óta foglalkozik okos architektúrák fejlődésének történetével, koncepciójával, szoftveres integrációjával és konfigurációjával. Szívesen osztja meg gondolatait, kutatási eredményeit a témáról, beszél saját kisebb és nagyobb léptékű okos projektjeiről. Praktikus tanácsok is előkerülhetnek – igény szerint. Egyensúlyoz a kész komponensek testre szabási lehetőségei és a saját fejlesztés határán. Utóbbi kulcsszavai: hálózati kommunikáció megvalósítása szerver-kliens között vagy peer-to-peer többféle programozási nyelven, autentikáció, autorizáció, protokoll, tömörítés, felhő architektúrák, robotika, robotprogramozás. Az előadó ismerteti az Európai Parlament 2016-os állásfoglalásából kiindulva, hogy milyen mérföldkövek voltak és jelenleg hol tartunk az ipar 4.0 és az okos gyárak tekintetében és mi várható a közeljövőben. A program a Java tanfolyamaink orientáló moduljához kötődik.

21:40-22:15 – Kaczur Sándor: Algoritmus vesebeteg-donorok párosítására
Hogyan működik 2007 óta Nagy-Britanniában a vesebeteg-donorok párosítása? Sima csere 2 pár esetén adódik. 3 pár esetén körbeadják a vesét egymásnak – ez már jóval összetettebb probléma. A felépített óriási adatbázisban akár több száz lehetőség is adódhat. A probléma megfelelő párosítási algoritmus és számítógép nélkül, pusztán emberi erővel megoldhatatlan lenne. Az implementált algoritmus futási ideje mindössze 30 perc. A párosítást követően a következő lépés a műtétek egyidejűsége, és a donor szervek „utaztatása” minden lehetséges úton – földön, vízen, levegőben –, minden lehetséges közlekedési eszközzel. Hogyan működik mindez a gyakorlatban? Milyen korlátok, problémák vannak? Milyen adatok alapján dönthető el a betegek „kompatibilitása”? Ezek közül mi kapcsolódik az egészségügyhöz és mi a szállításhoz? Az előadó próbál válaszokat adni, de lehet, hogy a végén több lesz a kérdés, mint a válasz. Vajon egyáltalán felmerül a párosítási algoritmus hatékonysága ekkora társadalmi hasznosság mellett? A program a Java tanfolyamaink orientáló moduljához kötődik.

22:20-22:55 – Hollós Gábor: Objektumorientált programozás vs. funkcionális programozás Java nyelven
Az előadó ismert adatszerkezeteket és ismert programozási tételeket használva összehasonlítja a hatékonyság szempontjai alapján egy-egy feladat különböző megvalósításait. Referenciaként tekint az objektumorientált megoldásokra és ehhez képest kiderül, hogy a Java 8-tól elérhető funkcionális elemek milyen változásokat jelenthetnek. Vajon kevesebb memóriát használnak? Gyorsabbak? Egyszerűbbek/bonyolultabbak? Könnyebben megérthetőek, karbantarthatóak, dokumentálhatóak? Hogyan érdemes egyensúlyozni az általunk leprogramozott, a kollekciók hagyományos beépített műveleteit használó és a lambda kifejezések között? Kiderül. A program a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyamunk tematikájához kötődik.

23:00-23:25 – Németh András, Tóth-Szabó Tamás: Karrierváltás után – néhány hónap KKV-s tapasztalatai szoftverfejlesztőként
Mennyire könnyű ma szoftverfejlesztőként elhelyezkedni szakirányú felsőfokú végzettség nélkül? Milyen kihívásokkal találkozhatunk a felvételi folyamat során? Milyen elvárásokat támasztanak a munkaadók egy junior szakemberrel szemben? Hogyan telnek a beilleszkedés után a hétköznapok junior fejlesztőként kis létszámmal működő informatikai profilú kisvállalkozásnál? A tanfolyamainkon 2020-ban és 2021-ben végzett előadók karrierváltó junior szakemberként személyes tapasztalataikról számolnak be és válaszolnak a kérdésekre. A program a Java tanfolyamaink orientáló moduljához kötődik.

23:30-23:55 – Szegedi Kristóf: Gondolkodjunk logikusan!
Az előadás során áttekintjük az intelligencia, a kreatív problémamegoldó és logikus gondolkodás összefüggéseit és izgalmas feladatokból válogatva közösen megoldunk néhány fejtörő feladatot. Néhány példa: Hány éves a kapitány?CHOO + CHOO = TRAIN, Logikus gondolkodás teszt. Minden feladathoz adunk rávezető példákat – ha esetleg egyik-másik nem menne, akkor ebből ki fog derülni, hogy miket érdemes gyakorolni ahhoz, hogy sikerüljön.

 

A programjaink népszerűek voltak. Közel 40 érdeklődő látogatót fogadtunk. Többségükben végig velünk tartottak. Néhányan kifejezetten egy-egy adott program iránt érdeklődtek és már késő délutántól úton voltak kora hajnalig. Megragadták a lehetőséget, hogy több budapesti helyszínt is meglátogassanak – ahogyan ez megszokott a Kutatók éjszakája rendezvényeken hosszú évek óta. Kellemes hangulatban, tartalmasan töltöttük együtt az időt, aminek igazán örülök.

Szeretném megköszönni az előadó kollégák és alumni hallgatóink színvonalas munkáját, igényes felkészülését. Köszönjük mindenkinek, aki részt vett a Kutatók éjszakája 2022 rendezvényünkön. Az aktív kérdező csapatot külön is kiemelem. Az előadások prezentációit tanfolyamaink hallgatói számára – a témához kapcsolódó témakörökhöz, ILIAS-ra feltöltve – tesszük elérhetővé.

Kutatók éjszakája 2021

Kutatók éjszakája logó

Kutatók éjszakája logóA Kutatók éjszakája nemzetközi rendezvénysorozat 2005-ben indult. Magyarország 2006-ban csatlakozott. Azóta évről-évre egyre több intézmény nyitja meg hazánkban kapuit, szervez érdekes programokat, sok-sok településen, több száz helyszínen, több ezer eseményt meghirdetve sok tízezer érdeklődő/résztvevő látogatónak biztosít tartalmas estét.

Bár a kezdeményezés elsősorban a kutatói pálya népszerűsítését szolgálja, ezért leginkább a tizen- és huszonévesekre számít, az események vonzók és elég érdekesek ahhoz, hogy a kisgyerekektől a legidősebbekig mindenki megtalálja a számára izgalmas programokat. Korábban nagyobb felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek szerepeltek döntően, de az utóbbi néhány évben egyre több kisebb intézmény, tehetséggondozással foglalkozó középiskola, cég, egyesület is csatlakozott a rendezvényhez. A Kutatók éjszakája rendezvény minden meghirdetett programja ingyenes.

Rendezvényünk plakátja

it-tanfolyam.hu Kutatók éjszakája 2021 plakát

Az it-tanfolyam.hu 2021-ben is hirdetett programokat az eseményhez kötődően. Programjainkat elsődlegesen követőinknek, aktív hallgatóinknak és az alumni csoportunkban hirdettük meg, de persze nyílt rendezvényként valósult meg. Az eseményekre regisztrálni kellett a weblapon. A regisztrációs időszak két hétig tartott, szeptember 9-23-ig. Programjainkra szeptember 24-én 22:00-23:55-ig került sor.

A programjaink népszerűek voltak. A két teremben közel 50 érdeklődő látogatót fogadtunk. A többség több programon is részt vett. Néhányan kifejezetten egy-egy adott program iránt érdeklődtek. Többen is úton voltak késő délutántól szinte hajnalig, megragadva a lehetőséget, több helyszínt is meglátogattak. Kellemes hangulatban, tartalmasan töltöttük együtt az időt – végre újra személyes jelenléttel az offline világban – aminek igazán örülök.

Szeretném megköszönni az előadók színvonalas munkáját, igényes felkészülését. Köszönjük mindenkinek, aki részt vett a Kutatók éjszakája 2021 rendezvényünkön. Az előadások prezentációit tanfolyamaink hallgatói számára – a témához kapcsolódó témakörökhöz, ILIAS-ra feltöltve – tesszük elérhetővé.

22:00-22:25 – Kiss Balázs: Mitől okos egy otthon, egy pláza, egy város?
Néhány hónapja ismert, hogy okos lesz (időközben lett) az Etele pláza. Nem, nem szponzorálja 🙂 ezt az előadást. Ha a léptékeket tekintjük, akkor bizony éles a határ az otthonokban, intézményi és település szinten alkalmazott és alkalmazható okos technológiák között. Az előadó évek óta foglalkozik okos architektúrák fejlődésének történetével, koncepciójával, szoftveres integrációjával és konfigurációjával. Szívesen osztja meg gondolatait, kutatási eredményeit a témáról, beszél saját kisebb és nagyobb léptékű projektjeiről. Praktikus tanácsok is előkerülhetnek – igény szerint. Egyensúlyoz a kész komponensek testre szabási lehetőségei és a saját fejlesztés határán. Utóbbi kulcsszavai: hálózati kommunikáció megvalósítása szerver-kliens között vagy peer-to-peer többféle programozási nyelven, autentikáció, autorizáció, protokoll, tömörítés, felhő architektúrák. A program a Java tanfolyamaink orientáló moduljához kötődik.

22:30-22:55 – Kaczur Sándor: Algoritmus vesebeteg-donorok párosítására
Hogyan működik 2007 óta Nagy-Britanniában a vesebeteg-donorok párosítása? Sima csere 2 pár esetén adódik. 3 pár esetén körbeadják a vesét egymásnak – ez már jóval összetettebb probléma. A felépített óriási adatbázisban akár több száz lehetőség is adódhat. A probléma megfelelő párosítási algoritmus és számítógép nélkül, pusztán emberi erővel megoldhatatlan lenne. Az implementált algoritmus futási ideje mindössze 30 perc. A párosítást követően a következő lépés a műtétek egyidejűsége, és a donor szervek „utaztatása” minden lehetséges úton – földön, vízen, levegőben –, minden lehetséges közlekedési eszközzel. Hogyan működik mindez a gyakorlatban? Milyen korlátok, problémák adódnak? Milyen adatok alapján dönthető el a betegek „kompatibilitása”? Ezek közül mi kötődik az egészségügyhöz és mi a szállításhoz? Az előadó próbál válaszokat adni, de lehet, hogy a végén több lesz a kérdés, mint a válasz. Vajon milyen a párosítási algoritmus hatékonysága? A program a Java tanfolyamaink orientáló moduljához kötődik.

23:00-23:25 – Szegedi Kristóf: Hogyan változik a világ vezető innovációs vállalatainak 100-as toplistája?
A Thomson Reuters hírügynökség évről-évre közzéteszi a világ vezető innovációs vállalatait tartalmazó frissített 100-as toplistáját. Vajon milyen szempontrendszer alapján születik a döntés, alakul a rangsor? Az előadó áttekinti a háttérben lévő metodológia elemeit. Íme, néhány szempont: pénzügyi teljesítmény, a vezetők és befektetők közötti bizalom, innováció, környezeti hatás, emberek és társadalmi felelősség, hírnév, kockázatviselés és ellenálló képesség, jogszabályok betartása. Vajon mivel foglalkoznak a toplista elején lévő vállalatok? Kiderül, hogy az elmúlt néhány évben milyen változások történtek a toplista elején. Az előadó próbálja indokolni, vajon mik lehettek az elmozdulások okai. Lehetne előrejelzést adni és vajon érdemes? Közösen gondolkodunk mindezeken. A program a Java tanfolyamaink orientáló moduljához kötődik.

23:30-23:55 – Kaczur Sándor: Gondolkodjunk logikusan!
Az előadás során áttekintjük az intelligencia, a kreatív problémamegoldó és logikus gondolkodás összefüggéseit és izgalmas feladatokból válogatva közösen megoldunk néhány fejtörő feladatot. Néhány példa: Hány éves a kapitány?CHOO + CHOO = TRAIN, Logikus gondolkodás teszt.

 

22:00-22:45 – Hollós Gábor: Objektumorientált programozás vs. funkcionális programozás Java nyelven
Az előadó ismert adatszerkezeteket és ismert programozási tételeket használva összehasonlítja a hatékonyság szempontjai alapján egy-egy feladat különböző megvalósításait. Referenciaként tekint az objektumorientált megoldásokra és ehhez képest kiderül, hogy a Java 8-tól elérhető funkcionális elemek milyen változásokat jelenthetnek. Vajon kevesebb memóriát használnak? Vajon gyorsabbak? Vajon egyszerűbbek/bonyolultabbak? Vajon könnyebben megérthetőek, karbantarthatóak, dokumentálhatóak? Hogyan érdemes egyensúlyozni az általunk leprogramozott, a kollekciók hagyományos beépített műveleteit használó és a lambda kifejezések között? Kiderül. A program a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyamunk tematikájához kötődik.

22:50-23:35 – Kiss Balázs: Denevérek a barlangban – Hálózatos Java esettanulmány tervezése és tesztelése
Az előadó újragondolta egyik örökzöld esettanulmányukat, amelynek koncepciója elérhető szakmai blogunkon: Denevérek a barlangban. Kiderül, érdemes-e változtatni a programban megvalósuló elosztott, hálózati kommunikáción. Tekintettel az utolsó néhány Java verzió újdonságaira, fókuszálva különösen a 13-astól a 17-esig. Ha érdemes refaktorálni, akkor megtudjuk, hogy mit és hogyan. Ha nem érdemes, akkor indoklást kapunk arra, hogy miért nem. Az áttekintett tesztadatokat elemezve megkapjuk a választ. A program a Java EE szoftverfejlesztő tanfolyamunk tematikájához kötődik.

23:40-23:55 – Falus Anita, Németh András: Karrierváltás után – néhány hónap KKV-s tapasztalatai szoftverfejlesztőként
Mennyire könnyű ma szoftverfejlesztőként elhelyezkedni szakirányú felsőfokú végzettség nélkül? Milyen kihívásokkal találkozhatunk a felvételi folyamat során? Milyen elvárásokat támasztanak a munkaadók egy junior szakemberrel szemben? Hogyan telnek a beilleszkedés után a hétköznapok junior fejlesztőként kis létszámmal működő informatikai profilú kisvállalkozásnál? A tanfolyamainkon 2020-ban végzett előadók karrierváltó junior szakemberként személyes tapasztalataikról számolnak be. A program a Java tanfolyamaink orientáló moduljához kötődik.

 

Kutatók éjszakája 2020

Kutatók éjszakája logó

Kutatók éjszakája logóA Kutatók éjszakája nemzetközi rendezvénysorozat 2005-ben indult. Magyarország 2006-ban csatlakozott. Azóta évről-évre egyre több intézmény nyitja meg hazánkban kapuit, szervez érdekes programokat, sok-sok településen, több száz helyszínen, több ezer eseményt meghirdetve sok tízezer érdeklődő/résztvevő látogatónak biztosít tartalmas estét.

Bár a kezdeményezés elsősorban a kutatói pálya népszerűsítését szolgálja, ezért leginkább a tizen- és huszonévesekre számít, az események vonzók és elég érdekesek ahhoz, hogy a kisgyerekektől a legidősebbekig mindenki megtalálja a számára izgalmas programokat. Korábban nagyobb felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek szerepeltek döntően, de az utóbbi néhány évben egyre több kisebb intézmény, tehetséggondozással foglalkozó középiskola, cég, egyesület is csatlakozott a rendezvényhez. A Kutatók éjszakája rendezvény minden meghirdetett programja ingyenes.

Rendezvényünk plakátja

Az it-tanfolyam.hu 2020-ban is csatlakozott. Három oktatónk hirdetett öt programot a kutatokejszakaja.hu weblapon. Az eseményekre regisztrálni kellett a weblapon, ami talán szervezőként ránk keresve bizonyult legegyszerűbbnek. A regisztrációs időszak november 16-26-ig tartott és a programjainkra november 27-én 17:40-20:50 óráig került sor. Az élő közvetítés linkjét a programra regisztráltak e-mail-ben megkapták. Néhány online látogatónk jelzéséből megtudtuk, hogy ez a folyamat sajnos nem volt zökkenőmentes. Valószínűleg ennek az lehetett az oka, hogy a központi honlap még azután is engedte a regisztrációt a meghirdetett programokra, miután kiküldtük az élő közvetítés linkjét. Tőlük ezúttal is elnézést kérünk.

Terveztük, hogy az előadások élő közvetítését rögzíteni fogjuk és tanfolyamaink hallgatói számára – a kapcsolódó témakörökhöz, ILIAS-ra feltöltve – elérhetővé tesszük. A központi honlap szervezői a rendezvény előtt néhány órával (pénteken 10 órakor) körlevélben értesítettek mindenkit az alábbiak szerint: „Nem készíthetnek és nem tölthetnek fel semmilyen webhelyre vagy fórumra olyan videót vagy felvételt, amelyen a becsatlakozó látogató felismerhető, azaz az arca látszik, neve felismerhető, hangja nevéhez vagy arcához köthető, azaz a személy azonosítható. Ezért rögzíteni bármit csak úgy szabályos, ha erre külön beszerzik a résztvevők hozzájárulását. Amennyiben rögzítésre sor kerülne, felhívjuk a figyelmet arra is, hogy kiskorúak esetében a törvényes képviselőktől is szükséges a hozzájáruló nyilatkozat beszerzése. Hozzájárulás hiányában a felvétel rögzítése, közlése úgy lehet szabályos, ha azon a résztvevők bármilyen technika segítségével felismerhetetlenek, azaz kitakarásra, anonimizálásra kerülnek.” Sajnos erre nem készültünk fel előre és aznap már nem tudtuk megoldani a hozzájáruló nyilatkozatok beszerzését. Ezért az élő közvetítést nem rögzítettük. Ezt kifejezetten sajnáljuk, hiszen sok-sok előkészítő munkát fektettünk bele és a meghirdetett öt programból három teljesen újonnan összeállított anyag volt, egy korábbit frissítettünk és egy pedig igazi örökzöld téma. Természetesen a prezentációkat elérhetővé tettük tanfolyamaink hallgatói számára.

17:40-18:10 – Kaczur Sándor: Szoftverek architekturális tervezésének szempontjai
Az előadás áttekinti, hogyan válasszunk az ismert/tipikus tervezési minták közül és válaszokat ad a következő kérdésekre. Legalábbis megpróbálja. Mekkora a mozgástér a választás során? Mikor jó az MVC? Mikor kell a Factory? Mikor nem jó a Bridge? Mikor hasznos a Chain-of-responsibility? Hogyan csoportosítsuk az igényeinket? Hogyan osszunk szét jól specifikált funkciókat az alkalmazás rétegei között? És vajon mi a teendő kevésbé körültekintő specifikáció esetén? Milyen alapvető modulok állnak rendelkezésre? Minden célszerű ismerni ahhoz, hogy vállalható döntést tudjunk hozni? Hogyan osszunk szét funkciókat a szerver és a kliens oldal között? Mekkora strukturális redundancia kell/hasznos elosztott alkalmazások esetén? Hogyan értékelhető egy szoftver architekturális terve? Lehet két hasonló? Ha igen, melyik lehet a jobb? Ha nem, miért nem? Hogyan kell(ene) dokumentálni egy szoftver architekturális tervét? A program a Java tanfolyamaink orientáló moduljához kötődik.

18:20-18:50 – Kaczur Sándor: Java kollekciók hatékonysága
Adott egy ismert algoritmus egy ismert problémára. A gyakorlati bemutató példákat mutat arra, hogy az ismert Java kollekció keretrendszer különböző adatszerkezeteinek funkcionalitását/szolgáltatásait felhasználva mennyire eltérő megoldásokat tudunk készíteni. Mindegyik megoldás ugyanazt az eredményt adja, de alapjaiban más gondolatmenettel születtek. Vajon melyik tekinthető hatékonyabbnak? Mennyi tárhelyet igényelnek? Mennyi idő alatt hajtódnak végre? Mennyire bonyolultak, azaz mennyire könnyű/nehéz megérteni/dokumentálni/elmagyarázni? Előkerülnek különböző Set, Queue, List, Map implementációk, programozási tételek. Amit csak lehet, mérünk, összehasonlítunk, elemzünk. Végül az eredmények alapján javaslatokat adunk: mikor, miért, mit (mit ne), hogyan (hogyan ne) használjunk. A program a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyamunk tematikájához kötődik.

19:00-19:30 – Kaczur Sándor: Reflexjátékot fejlesztünk
Játékprogramot tervezünk és fejlesztünk, grafikus felülettel. Egy 2×2, 3×3, …, 9×9 négyzetrács alkotja a játékteret, ahol minden négyzet színnel kitöltött. A kitöltés véletlenszerű, de annyiban manipulált, hogy a színek minél különbözőbbek legyenek. A játékmenet során minél gyorsabban ki kell választani a rácsban az egyik négyzetet. Azt, amelyik ugyanolyan színű, mint egy minta. A rács miatt a játék egyre nehezebb. Ez az alapeset, tekintsük ingyenes 1.0-ás verziónak. Ötletelünk a továbbfejlesztési lehetőségek között. Például beépíthetnénk időkorlátot: a teljes játékmenetre globálisat, vagy akár négyzetrácsonként lokálisat is. Csalhatnánk is, akár többféleképpen is. Tűnhetnénk engedékenynek azzal, hogy nem a pontos találatokat számoljuk össze, hanem a hasonló színek is pontot érnek, de arányosan kevesebbet, minél inkább különböznek. Skálázhatjuk a pontszámot, például százalékosan. A megjelenítést GUI kliensprogram végzi, amely a feladatokat a szervertől kapja, amely pontoz is. A program a Java EE szoftverfejlesztő tanfolyamunk tematikájához kötődik.

19:40-20:10 – Szegedi Kristóf: Mihez kezdhetünk a kétszeresen kivételes tanulókkal?
Áttekintjük milyen az, amikor találkozik a tehetség és a deficit. Hiszen a természet általában kompenzál. Hogyan vegyük észre? Hogyan éljünk vele (a lehetőséggel)? Hogyan profitáljunk belőle? Milyen soft skillek fedhetik (legalább részben) el a deficitet? Milyen tréningek javasolhatóak? Hogyan bontakoztatható ki a tehetség? Három főbb kategóriát érint az előadás: Asperger-szindróma, ADHD-szindróma, tanulási zavar. Renzulli, Czeizel, Csíkszentmihályi tehetségmodelljeiből kiindulva fokozatosan közelítünk Bagdy Emőke tehetség kibontakozási koncepciójához. Ismertetünk néhány tipikus, atipikus, kritikus és paradigmatikus esetet. Vajon Einstein, Darwin, Michelangelo, Newton, Hitchcook, Cher, Daryl Hannah, Steve Jobs miben volt tehetséges és deficites? Miben különleges a Pokémon Go megalkotója? Előkerül az Esőember, Dr. Murphy és persze Dr. Sheldon Cooper sem maradhat ki.

20:20-20:50 – Kiss Balázs: Gondolkodjunk logikusan!
Az előadás során áttekintjük az intelligencia, a kreatív problémamegoldó és logikus gondolkodás összefüggéseit és izgalmas feladatokból válogatva közösen megoldunk néhány fejtörő feladatot.

 

A programjaink népszerűek voltak. A Google Meet online platformon kb. 80-an csatlakoztak. A többség több programon is részt vett. Néhányan kifejezetten egy-egy adott program iránt érdeklődtek. Az online platform sokaknak újdonságot jelentett, de azért a chat felületen élénk kérdezz-felelek párbeszéd zajlott. Ahogyan számítottunk rá, markánsan más célközönséget vonzott az első három és az utolsó kettő programunk. Köszönöm oktató kollégáimnak, hogy örömmel csatlakoztak. Külön köszönöm Hollós Gábor kolléga előkészítő tevékenységét, valamint a rendezvény ideje alatt a technikai ügyelet biztosítását. Mindannyian jól éreztük magunkat. Igazán tartalmas esti programot állítottunk össze. Nem akartunk pusztán előre felvett videókat megosztani. Megvolt a varázsa az élő közvetítésnek, hiszen így sokkal személyesebb és interaktív élményt jelentett. Szívesen emlékszünk majd rá. Jövőre talán már az offline világban is szervezhetünk eseményeket, tarthatunk rendezvényeket.

Kutatók éjszakája 2019

Kutatók éjszakája logó

Kutatók éjszakája logóA Kutatók éjszakája nemzetközi rendezvénysorozat 2005-ben indult. Magyarország 2006-ban csatlakozott. Azóta évről-évre egyre több intézmény nyitja meg hazánkban kapuit, szervez érdekes programokat, sok-sok településen, több száz helyszínen, több ezer eseményt meghirdetve sok tízezer érdeklődő/résztvevő látogatónak biztosít tartalmas estét.

Bár a kezdeményezés elsősorban a kutatói pálya népszerűsítését szolgálja, ezért leginkább a tizen- és huszonévesekre számít, az események vonzók és elég érdekesek ahhoz, hogy a kisgyerekektől a legidősebbekig mindenki megtalálja a számára izgalmas programokat. Korábban nagyobb felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek szerepeltek döntően, de az utóbbi néhány évben egyre több kisebb intézmény, tehetséggondozással foglalkozó középiskola, cég, egyesület is csatlakozott a rendezvényhez. A Kutatók éjszakája rendezvény minden meghirdetett programja ingyenes.

Rendezvényünk plakátja

Kutatók éjszakája 2019 plakát

 

Az it-tanfolyam.hu 2019-ben sem marad ki a sorból. (2018-ban is szerveztünk programokat.) Meghirdettünk öt programot a kutatokejszakaja.hu weblapon. Az eseményekre regisztrálni kell a weblapon, ami talán szervezőként ránk keresve bizonyul legegyszerűbbnek. A regisztrációs időszak szeptember 14-26-ig tart és a programjainkra szeptember 27-én 17:40-20:50 óráig kerül sor.

Bízunk abban, hogy idei programjaink is népszerűek lesznek, sok-sok kérdés is elhangzik és kellemes hangulatú szakmai párbeszéd alakul ki.

Az előadások prezentációit tanfolyamaink hallgatói számára – a témához kapcsolódó témakörökhöz, ILIAS-ra feltöltve – tesszük elérhetővé.

17:40-18:10 – Milyen eséllyel és hány találatos szelvénnyel nyerhetünk, ha sok lottószelvénnyel fogadunk?
Véletlenszám-generátorral lottószelvényeket állítunk elő. Különbözőeket. Sokat: ezret, tízezret, százezret. Azután szimulálunk egy lottósorsolást. Megnézzük az eredményeket: hány darab két-, három-, négy- és telitalálatos szelvényt kaptunk. Átgondoljuk, hogy milyen eltérések adód(ná)nak ötös-, hatos- és heteslottó esetén. Közösen áttekintjük a Java nyelven implementált szoftver lépéseit és testre szabásának lehetőségeit. A program a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyamunk tematikájához kapcsolódik.

18:20-18:50 – Tervezzünk hálózatos programokat! – Denevérek a barlangban
Adott a szerver és kliensek. Előbbi a barlang, utóbbiak a denevérek. Átgondoljuk, hogyan kommunikálnak egymással és ennek milyen elvi és gyakorlati megvalósítási lehetőségei adódnak. Ismertetjük a Java RMI technológiáját. Mit érdemes megmutatni a két program működése közben? Közösen áttekintjük az osztálydiagramot és a Java forráskódokat. Ötletelünk és megfogalmazunk sok-sok ötletet a továbbfejlesztésre. A program a Java EE szoftverfejlesztő tanfolyamunk tematikájához kapcsolódik.

19:00-19:30 – Jelenítsük meg webes térképeken Céline Dion koncertturnéjának helyszíneit!
A híres énekesnő idén szeptemberben világ körüli turnéba kezd (Courage World Tour) és ennek állomásait kb. fél évre előre meghirdették már áprilisban. Ismertetünk egy esettanulmányt. Ez egy hálózatos Java projekt, amely webről összegyűjtött adatok alapján, többféle Google Charts objektumot állít elő. A termék JavaScript-re épülő weboldalak sokasága, amely tipikus felhasználói igényeket/követelményeket kielégíthet. A megvalósítás kivételkezelést alkalmaz, HTML és JSON tartalmat olvas és generál, valamint elvégzi/elvégezteti az adatok térképen való megjelenítéséhez szükséges geokódolást. Az előadás ismerteti a specifikáció és a tervezés lépéseit, az implementációt, a tesztelést, valamint továbbfejlesztési javaslatokat is ad.
A program a Java EE szoftverfejlesztő tanfolyamunk tematikájához kapcsolódik.

19:40-20:10 – Írjunk hatékony adatbázis-lekérdezéseket!
Az Oracle HR sémában, először tipikus, hétköznapi szavakkal megfogalmazunk néhány lekérdezést, majd SQL nyelven megvalósítjuk és elemezzük, hogy helyesek-e, hatékonyak-e, mit adnak vissza. Szükség esetén optimalizáljuk, testre szabjuk ezeket. Kategóriák: egyszerű, összetett, aggregáló, soktáblás, hierarchikus/rekurzív lekérdezések. Ha lehet, grafikusan is megjelenítjük a lekérdezések eredményeit Java swing felületen, beépített JTable és JTree komponensekkel, illetve JFreeChart grafikonnal is. A Java adatbázis-kezelő tanfolyamunk tematikájához kötődik a program.

20:20-20:50 – Gondolkodjunk logikusan!
Az előadás során áttekintjük az intelligencia, a kreatív problémamegoldó és logikus gondolkodás összefüggéseit és izgalmas feladatokból válogatva közösen megoldunk néhány fejtörő feladatot.

Interjú Markovics Győzővel

Markovics Győző

Markovics Győző nem­zet­kö­zi kap­cso­la­tok sza­kos köz­gaz­dász, va­la­mint po­li­to­ló­gi­át is ta­nult a Bu­da­pes­ti Cor­vi­nus Egye­te­men. Az egye­tem­től fő­ként időt ka­pott – fel­nő­ni a kép­zés alatt. Gya­kor­la­ti is­me­re­te­it min­dig mun­ká­val sze­rez­te. Csa­lá­di vállal­ko­zás­ban kez­dett el pro­jekt­me­nedzs­menttel és folya­mat­fej­lesz­tés­sel fog­lal­koz­ni. El­mon­dá­sa sze­rint „IT affin gye­rek”, aki nem túl­sá­go­san fej­lesz­tő, in­kább power user-szerű, ami­nek hasz­nos­sá­gát mul­ti kör­nye­zet­ben, a K&H Bank­nál is meg­ta­lál­ta. Az idők so­rán meg­ta­nul­ta, hogy az üz­le­ti folya­ma­to­k fej­lesz­té­si ele­me­it, ho­gyan ér­de­mes IT-ready mó­don meg­fo­gal­maz­ni, hogy az auto­ma­ti­zált és va­ló élet­be­li folya­ma­tok zökke­nő­men­te­sen illesz­ked­je­nek egy­más­hoz. Dol­go­zott a Grow Cso­port­nál is – innen az is­me­ret­ség –, ahol Izsó Gábor ha­lá­la után irá­nyí­totta a sa­ját IT fej­lesz­té­se­ket és – önálló üz­let­ág­ként – ve­zette az IT Karrier prog­ra­mot. Je­len­leg startup kör­nye­zet­ben pró­bál okos lenni a Tappointment Kft.-nél, ahol fő­ként a business analyst és pro­jekt­me­nedzs­ment te­rü­le­te­in be­lül te­vé­keny­ke­dik.

Markovics Győző

Az interjút Kaczur Sándor – az it-tanfolyam.hu alapítója és oktatói csapatának szakmai vezetője – készítette 2019. február 13-án.

K. S.: Mit tartottál a 3 legfontosabb feladatodnak az IT Karrier program megvalósításához kötődően?

M. Gy.: Gábor halálával fontosnak tartottam, hogy ennek negatív hatásai a már folyamatban lévő kurzusainkat ne érintsék és emellett a tervezett menetben indíthassuk az újabbakat.

Emellett pedig mottónká vált, hogy reális képet adjunk a nehézségekről. Mindig elmondtuk a nyílt napoknak tekinthető első alkalmakon, hogy programozóvá válni nehéz, a tanfolyam nem könnyű, sokat kell tanulni, sokat kell gyakorolni, sok időt kell belerakni. Nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy azt érezzék a tanulók, megéri nálunk tanulni.

„Kitűnni úgy lehet, hogy Te többet raksz bele a többieknél.”

Harmadikként pedig célul tűztük ki, hogy nem mindenkivel tudunk és szeretnénk egyformán bánni. Extra figyelmet szenteltünk azokra, akikben van akarat!

K. S.: Ha a szakmai pályafutásod hossza 100 egység, akkor jelenlegi tapasztalataid alapján hol tartasz, és milyen mérföldköveket fogalmaznál meg ehhez kötődően?

M. Gy.: Nem (lineáris) számegyenesnek gondolom ezt. Abban biztos vagyok, hogy most nem azt csinálom, amit 10 év múlva fogok. Nem lehet mindenkiből vezető, már csak a számosság miatt sem. Ez szerintem nem úgy megy, hogy mindig csak felfelé kell lépkedni, és a munkát a karriered – pozíció szerint értve – csúcsán hagyod abba. Vannak jó szakemberek, akikből nem lesz vezető. Én csak nem régiben kezdtem el jobban belelátni a vezetés nehézségeibe. Sosem éreztem eddig annak a súlyát, hogy mennyire más dolog dolgozni és irányítani másokat (mellette persze dolgozni). Izgalmas azzal foglalkozni, hogy egy szervezet mitől és mennyire hatékony – ennek sok összetevője van. Picit olyan, mint egy stratégiai játék. És nem tudom, hogy én leszek-e vezető. Ezért inkább személyiségfejlődésre húznám ezt fel (közel 34 évesen), de ha ezt számszerűsítem, akkor kb. 20-nál tartok a 100-ból.

Mindenben érdemes tapasztalatot szerezni, mert a cross-functional skillekkel lehet jól előre haladni, és a pótolhatatlanságot is növeli. Egy munkahelyről olyan skilleket fogsz tudni elvinni, amiket máshol, más témában/szakterületen is kamatoztathatsz. Csak soft skillekkel szerintem nem lehet boldogulni, fontos, hogy valami hard skillben is elmélyedj, – tehát szakmailag csináld nagyon jól, amit csinálsz – de mégis fontosabbnak gondolom a soft skilleket. Nem biztos, hogy mindig ugyanazt fogod csinálni, de az biztos, hogy mindenhol csapatban fogsz dolgozni. A one-men-show nagyon nem megy.

Mindig is önelemző típus voltam. Ha a kérdés mögé tekintek, akkor nem gondolom, hogy elérem a 100-at. Sajnos be kell, hogy ismerjem, hogy átlagember vagyok. Nem leszek a következő földi vezető. Vannak emberek, akikre hatással vagyok, de én nem leszek egy nagy formátumú valaki. Ezt nem beletörődésként élem meg, tudok jól lenni ezzel.

K. S.: Hogyan zajlik egy tipikus munkanapod?

M. Gy.: A Te munkanapodat pontosan meg tudnám mondani, hogyan csináld, hogyan lenne jó, de saját magammal ez nehéz. Valószínű ezzel mindenki így van. Sajnos nagyon nehezen boldogulok a halogatásra való hajlamommal, ezért rengeteget voltam kénytelen olvasni a produktivitás témakörében, és rengeteg módszert, javaslatot próbáltam ki saját magamon, hogy egy kicsit javuljak. Ezek alapján ma azt mondom, hogy David Allen: Getting Things Done-jánál a mai napig nem találtam jobbat. Ez alapján két dolgod van: Ha felépítesz magadnak egy szisztémát, akkor (1) tartsd fenn és (2) bízz benne. Legyen rendszer. Egy 8 órás munkanapból én biztosan nem tudok nyolc órán át teljes figyelemmel dolgozni. És szerintem leszögezhetjük: nyolcból nyolc órát senki sem dolgozik egy nap. Előfordul, hogy egy feladaton 10 percet pörögsz, máskor hosszú órákat – ezt ismerd fel. Próbáld úgy betárazni a napodat feladatokkal, hogy tudod, mikor hogyan fogsz teljesíteni, és lehetőségképpen annak megfelelő típusú feladatot allokálj arra az időszakra. Mindenkinek van kulimunkája: végezd azt mondjuk ebéd után, amikor még nem tértél teljesen vissza, esetleg rajtad a kajakóma. Kell a fókusz, egyébként nagyon szét tudsz esni. A YouTube tele van produktivitásról szóló vlogokkal (Casey Neistatot nagyon ajánlom).

Úgy kilencre szoktam beérni. Általában egy rövid kvízzel kezdjük a reggelt: zeneszámokat kell kitalálni vagy hasonlóak, mint a régi Kérdezz-Felelekben). Nincs nagy tét, csak az elismerés, generál némi egészséges versengést, nem mesterséges csapatépítés. Ezzel már lassan fél 10. Bent szoktam megreggelizni, és 10 körül szoktam neki állni dolgozni. Tudom magamról, hogy ez kell nekem, nem stresszelem magam, inkább tovább maradok egy kicsit.

A napom felépítésében pedig gyakorlati híve vagyok annak, hogy minden kerüljön bele a naptárba. Ezzel előre megbecsülöm, hogy kb. mennyit kell foglalkoznom adott feladattal, és már rögtön meg is találom, hogy mikor fogok vele foglalkozni. Már tegnap tudom, hogy ma mit fogok csinálni.

Persze vannak ad hoc felmerülő feladatok, de ez fejlesztési területen sokszor abból adódik, hogy valamire nem szántunk elég időt, és egy ismeretlen hiba ugrik elő, amivel foglalkozni kell. Projektmenedzsmentet illetően mi, a Tappointmentnél SCRUM-ot használunk két hetes sprintekkel. Ebből adódóan pedig vannak még az ezzel járó előre betervezett feladatok: daily standupok, backlog grooming, retrospektívek és sprint indítók. Ha valaki szeretne gyakorlatában olvasni a SCRUM és úgy általában az agilis témakörében, nagyon, de nagyon ajánlom Henrik Kniberg: Lean from the Trenches című könyvét.

Markovics Győző

K. S.: A stabil elméleti és gyakorlati ismereteken kívül, a programozás/szoftverfejlesztés területén milyen soft skillek szükségesek jelenleg?

M. Gy.: Elsőként mindenképpen a proaktivitás. Ez nekem arról szól, hogy legyél igényes a munkádra. Ha tetszik, akkor szerintem úgy kell dolgozni, hogy ne szidva emlegessék fel a tevékenységedet egy korábbi cégednél. Egy feladatot meg lehet csinálni a leírás alapján, de mit szólnál hozzá, ha neked kellene az alapján használnod azt a valamit, amit épp létrehoznál? Mit tennél hozzá? Hogyan tennéd jobbá?

A másik pedig, ahogy én látom, a proaktivitás párja/kiegészítője, a felelősség. Ez a legnehezebb, mert nincs hibakultúránk. Azt tanultuk, hogy hibázni mindenképpen rossz. Mondás szintjén klisés manapság, hogy a sikerhez hibák sorozatán át vezet az út. Ettől függetlenül ezt a gyakorlatban nem tapasztalom. Úgy igazán nem izgalmas, hogy ki vétette a hibát. A fontos, hogy a lehető leghamarabb tudjunk róla. Ezért merd elismerni, ha hibáztál, és légy azon, hogy azt ki tudd javítani. Ha más hibázott, segíts neki, és ő is segíteni fog neked.

„Mondd el, hogy Te milyen megoldást javasolsz, de ne akard ráerőltetni az ügyfélre!
Csak érd el, hogy megértse, amit mondasz, és hagyd dönteni!”

Próbáljunk elé menni az ügyfél igényeinek. Kérdezzünk rá a problémára/hiányosságra, amit észrevettünk. Ha belefér, oldjuk meg. Ha nem, akkor is rendben van, hiszen tisztáztuk.

Ezeken kívül pedig az angol. Pont. Angol nélkül nem lehet létezni. Merj megszólalni, gyakorolj, és meghálálja magát.

K. S.: Nem állítom, hogy születni kell arra, hogy valaki igazi csapatjátékos legyen, de azért egy tipikus kocka/geek nem feltétlenül könnyen találja meg a helyét egy SCRUM csoportban…

M. Gy.: Én sok aspektusban introvertált vagyok. Egy introvertált sokszor azért – is – introvertált, mert így reagált a környezetére mondjuk a középiskolában; nem azért, mert nem lenne igénye beszélgetni. Ha két introvertált véletlenül egymás mellé kerül, akkor szinte biztos vagyok benne, hogy meg fogják találni a közös hangot egymással. Nem csapatjátékos viszont az a nárcisztikus szemléletű, aki szerint ő írja a legszebb kódot és mindenki hülye – ez alapvetően rontja a hangulatot.

Azzal nincs baj, ha valaki nem kommunikatív szóban, hiszen ez online eszközökkel kiváltható. Azzal sincs baj, ha valaki elvonultan szeret dolgozni, ha egyébként rendesen elvégzi a munkáját. Szerintem az introvertáltság önmagában nem befolyásolja jelentősen a csapatmunkára való képességet.

K. S.: Saját elmondásod szerint sok-sok online/digitális tartalmat fogyasztasz a jövőnk lehetséges alakulásával kapcsolatosan. Milyen trendeket látsz, milyen markáns változások várhatók rövid és hosszú távon a munkaerőpiacon?

M. Gy.: Itthon markáns változások szerintem nem várhatók. Nem az a kiemelt célja a magyar gazdaságfejlesztésnek, hogy a magasabb hozzáadott értéket képviselő szektorokat próbálja fejleszteni (az IT ilyen). Probléma például az itthoni női mérnökök alacsony aránya. Így az ilyen, magas képzettségű munkaerő felét egyszerűen ki sem képezzük, és jóval kisebb hozzáadott értékű munkakörökben látjuk őket viszont. Ugyanígy a legtöbb itthonról indult sikeres startup nem Magyarország miatt vitte sokra, hanem egyszerűen itthon is nyitottak egy irodát, de alapvetően külföldi tőkéből és munkamódszerekkel éltek és inkább külföldön, mint itthon vannak jobban beágyazódva. Ha nem lennének multik Magyarországon, akkor ezzel együtt a know-how sem jött volna be. Kb. 10-15 évvel le vagyunk maradva munkakultúrában a legmodernebb területektől, de azt is el kell ismernünk, hogy produktivitás tekintetében rengeteget fejlődtünk.

„Járj meetupokra! Nézz, láss, kérdezz, tanulj!
Kövesd, hogy mi az, amivel a szakmában éppen aktuálisan foglalkoznak!”

Viszont a sokak által szívesen VUCA-nak nevezett világ ránk is erősen hat. Most minden nagyon diszruptív. Várok valamilyen visszarendeződést, ahol azért rájövünk, hogy a tapasztalat és az idő sokat ad a gyorsaság helyett. Az rendben van, hogy ügyesebbek lettünk, de most sok mindent a hiábavalóságnak készítünk, hogy gyorsan meglegyen. Várok egy telítődést, egy lassulási folyamatot: nem kell mindenből mindig a legújabb. Hosszú távon alapvetően a szakmákon át hordozható soft skillekben és a kétkezi skillekben hiszek. Mindkettőt érdemes már most gyakorolni.

K. S.: Hogyan látod a mesterséges intelligencia és a magas hozzáadott értékű munkakörök kapcsolatát, illetve ezek változását?

M. Gy.: Nekem nincs ezzel gondom, főleg azért, mert nincs rá hatásom. A géprombolók sem tudták megállítani az ipari forradalmat. A többségi társadalom az MI fejlesztésének irányába halad. Ezt el kell fogadni. Akinek ez nem tetszik, bőven talál olyan közösségeket, akik másképpen tekintenek a mai világra, nem városokban, közösségekben élnek. Maguk termelnek. Ez mindig opció marad szerintem.

Úgy gondolom, hogy a magas hozzáadott értékű munkaköröket is könnyen elláthatja egy MI, hiszen például vannak olyan újságok, ahol az egyszerűbb, közleményszerű híreket már most MI-vel íratják meg. Máshol, például az adatbányászat területén (milyen mintákat érdemes felismerni az adathalmazban), vagy mondjuk mire képes a Google DeepMind. Emberként szerintem a szervezési képességünk és a kreativitásunk miatt emelkedhetünk ki az MI-k közül, egyben ezek lehetnek az utolsó skilljeink, amik MI-vel kiválthatók. Az MI óriási számítási kapacitással Big Datan dolgozik, szóval sok sikert ellene :-)! Azon is gondolkodtam, hogy talán mi emberek jobban ismerjük egymást, ez a miénk marad, de már ez sem igaz, hiszen például a Google sokkal többet tud bármelyikünkről, mint gondolnánk (individiuumról és fajról egyaránt).

Markovics Győző

K. S.: Vannak-e jelentős eltérések a KKV és multi elvárások/követelmények között (munkaerőpiaci igényekre vonatkoztatva)?

M. Gy.: A KKV-ban az az extra, hogy még nincs az benne a cégben, amit csinálsz. Neked azt ki kell találni! Amit most csinálsz, az van először és ebből lesz majd valamikor egy folyamat. A multi is volt egyszer KKV, csak nem ma, és így idővel ki tudtak alakítani standard folyamatokat. 10 fővel még el lehet boldogul ad hoc módon, de egy sok száz vagy ezer fős szervezetet már képtelenség.

Mindkettőnek van létjogosultsága. Az alapvető eltérés méretben mutatkozik. Minden lehet hátrány és előny. A multiban jobban meghatározottak a felelősségi körök. Döntsd el, hogy Neked melyik kell! Ha a pályád elején állsz, lényeges döntés, hogy multit vagy KKV-t választasz. Van átjárás a kettő között, de egyre inkább kevesebb. Minél inkább beleszoktál egy adott munkakultúrába, annál kevésbé szívesen vesznek fel a másikba. Multiban darabra dolgozol, kisebb a felelősség, gyakran nagyobb a hatékonyság. Kis cégben van lehetőséged nyitottabban dolgozni, de a felelősség is nagyobb. Multihoz érdemes elmenni, hiszen – még mindig – hasznos, ha az önéletrajzodban szerepel, és minden rosszmájúság ellenére sokat lehet tanulni szervezeti hatékonyságról. A KKV esetében pedig készülj fel, hogy mindig több sapkád lesz. Mert kell egy volumen ahhoz, hogy mondjuk önálló business analystet lehessen foglalkoztatni, vagy például egy tesztelő csapatot is el kell látni megfelelő mennyiségű feladattal, hogy rentábilisen tudjon működni. Ha nincs még meg a volumen, akkor valaki félig business analyst, félig PM, harmadik félig meg szervezetfejlesztő :-).

K. S.: Mik a jelen és szerinted mik lesznek a jövő sikerszakmái?

M. Gy.: Hát, itt főként az IT világra látok rá, de összességében elmondható, hogy jelenleg a programozók egyértelműen jól állnak, de sok-sok részfeladatuk várhatóan 10-15 éven belül MI által kiváltható lesz – főleg, ha a jelen és a közeli jövő programozói ügyesek.

Az IT architect lehet egy jövőtállóbb továbbfejlődési lehetőség a jó/vezető programozók számára, de egy korábbi kérdésedre visszatérve: nem kell mindenáron egy elképzelt ranglétrát bejárni. Aki imád kódolni, inkább kódoljon. Multiknál gyakran előfordul, hogy aki jól programoz, megteszik vezetőnek – pedig a kettő között óriási különbség van.

Illetve nagyon keresett mostanában a devops mérnök is, aki az egész architektúrát össze tudja rakni és rá tudja építeni a deployment folyamatot.

A projektmenedzsment egyelőre rendben van, de azt gondolom, kissé túlmisztifikált. Nagyon el lehet rontani, de sokszor azért van akkora felelősségtudat a csapat tagjaiban, hogy koordináció nélkül is elevickéljenek valahogy. Egy családot ellátni, működtetni is projektmenedzsment. Nincs benne semmi ördöngősség. Én nem a csapatomat vezetem – nem csapatom van –, hanem a csapat tagja vagyok. Az én feladatom az, hogy a srácoknak csak programozni kelljen. Én mit irányítsak? Mit mondjak meg? Van valaminek értelme, hogy mi után milyen építőkocka jön, ezt együtt kitaláljuk. És van egy ember, aki odafigyel arra, hogy tényleg ez történjen. Szóval szerintem ez inkább koordináció. Mint a tested: a sejtjeid külön-külön is léteznek, mégis kell ahhoz egy közös koordináció, hogy elkapd a feléd passzolt labdát.

Ha nem csak IT-re gondolok, akkor szeretném, ha a tanár lenne a sikerszakma. Nem, nem az életunt, unalmas, követhetetlen órákat tartó tanárokról beszélek. Hanem mondjuk a finn modellről.

K. S.: Tipikusan mire kíváncsi egy junior szoftverfejlesztőt kereső munkáltató?

M. Gy.: Bármennyire is profán, fontos, hogy olcsó legyen. Egy junior nem fog nettó 350.000 Ft-os bérrel kezdeni. Ne legyenek illúzióink. A karrierváltók is juniorok, hiszen amire váltanak, abban nincs, vagy csak kevés tapasztalatuk van.

„Legyen saját projekted, vagy találj és olyan projektet mástól, amiben elmélyedsz és továbbfejleszted! Akarnak látni valamit.
Tudj mutatni valamint – például Giten – amit egyébként is csinálsz! Azt kell látniuk, hogy ez Téged miért érdekel.”

Másodsorban viszont a junior egy gyurma, a munkáltató úgy alakíthatja, szabhatja testre, ahogyan akarja. Nagyon gyorsan tud tanulni. Még nincsenek benne hibás gyakorlatok.

Legyen nyitott és ne zárkózzon el a különböző programozási nyelvektől és technológiáktól! Éljen motiváltan benne – csináljon sok-sok gyakorlatot, feladatot!

K. S.: 2017-ben tartottál egy izgalmas előadást a Kutatók éjszakája rendezvényen, Milyen skillekre lesz szükség a jövő munkahelyein? címmel. Ebben nekem a 10 Growth Mindset Statements elképzelés volt a kedvencem. Kifejtenéd ezt érdeklődő olvasóink számára?

M. Gy.: Hogyne.

Felejtsük el ezeket az életszakaszainkat: az első 20 évben iskolákba jársz, a következő 40 évben dolgozol és a következő 20 évben – állítólag – pihensz. Az iskolák elvégzése után lehet(ne) ez a gondolatom: megtanultam, nekem ez van, ezzel dolgozom, már nem kell megtanulnom semmit. Felejtsük ezt el! Helyette fejlődjünk folyamatosan, legyünk nyitottak, tanuljunk folyamatosan!

10-grown-mindset-statements

A családomban mindig azt mondták, hogy ez fejben dől el. Az életünk egymást követő – boldog és depressziós – állapotaiban gyakorlatilag semmi különbség nincs, csak az, hogy honnan nézzük ugyanazt.

Ne vesztesként éljük az életünket, hogy velünk csupán megtörténtek a dolgok!

Nem segít, ha adottnak veszek olyan dolgokat, amikre igazából van ráhatásom: például nem mondhatok fel, ha rosszul vagyok a munkahelyemen, mert ott a család, a gyerekek. De! Felmondhatsz. Találsz másik munkahelyet. Oldd meg! Tanulj meg egy új skillt! Csináld meg a saját vállalkozásodat! Mindegy. Oldd meg! Legyél nyitott. Ne vakmerő. Tervezz és utána lépj!

Probléma vagy kihívás? Te döntöd el.

K. S.: A tanárképző első pszichológiaóráján Dr. Páger Margit első mondata így hangzott:

„Nem az a lényeg, hogy milyen hatások érnek bennünket, hanem az, hogyan reagálunk minderre.”

Mit tanácsolnál azon hallgatóink számára, akik éppen részt vesznek a tanfolyamainkon, illetve alumni tagok?

M. Gy.: Amit az órán tanulsz, azzal nem fogsz kitűnni a piacon. Ugyan hiányszakmáról beszélünk, de ettől még sokan is keresnek az IT vonalon munkát. Meg fognak szűrni. Úgyhogy legyél szorgalmas, alázatos, de nem gyenge! Állj ki magadért, de ne bánts meg másokat! Ne foglalkozz a hiperérzékenyekkel, a hisztisekkel, az érzelmi zsarolókkal! Tanulj sokat, de ne egyedül! Keress tanfolyamokat, gyakornoki programokat! Keress kollaborációs lehetőséget, ahol másokkal tanulhatsz, fejlődhetsz! Keress valakinek valamilyen kódját, értsd meg, fejlessz bele új funkcionalitásokat!


Blog bejegyzéseink IT karrier témakörben

Bobály Gábor

Interjú Bobály Gáborral

Bobály Gábor logisztikával foglalkozott korábban tíz évig, különböző munkahelyeken, különböző munkaköröket betöltve. Három éve tudatosan közelít az IT felé. Sikeresen elvégezte az alapozó Java SE szoftverfejlesztő, majd ezt követően a ...
Bővebben
Révész András

Interjú Révész Andrással

Révész András alapvégzettsége biológus, ökológia szakiránnyal. Szakmai pályafutását tájökológiával kezdte, azon belül is élőhely térképezéssel, amihez kötődik a térinformatika. Négy évig kutatás-fejlesztéssel foglalkozott az MTA Ökológiai és Botanikai Intézetében, majd ...
Bővebben
Schmidt Attila

Interjú Schmidt Attilával

Schmidt Attila három éves szoftverfejlesztői gyakorlattal (főként Android platformhoz kötődően) és két éves szoftvertesztelői tapasztalattal rendelkező mérnök-informatikus. Az interjút Kaczur Sándor – az it-tanfolyam.hu alapítója és oktatói csapatának szakmai vezetője ...
Bővebben
Takács Roland

Interjú Takács Rolanddal

Takács Roland egyéves automatizálási teszt mérnöki és ötéves professzionális adatbázis-kezelés (MSSQL, Oracle) tapasztalattal rendelkező mérnök-informatikus. Jól érzi magát multikulturális környezetben. 2017 nyara óta külföldön él és dolgozik. 2018 őszétől PL ...
Bővebben
Lovas Bertalan

Interjú Lovas Bertalannal

Lovas Bertalan 22 éves pályakezdő szoftverfejlesztő. A kütyük mindig érdekelték. Hivatásként és hobbiként is gondol a programozásra. Sportos, korábban dzsúdózott, tornázott és a műugrást is kipróbálta. Korábban részt vett a ...
Bővebben

Interjú Görög Ibolyával

Görög Ibolya protokollszakértőt mindenki ismeri, bemutatni nem szükséges. De mégis illik, legalább röviden: 1987-től 1999-ig a Miniszterelnöki Hivatal protokollosa, majd protokollfőnöke volt, illetve 1999-től felnőttképzésben oktat. Érdeklődési körébe tartoznak: viselkedéstörténet, ...
Bővebben
Nádai Gábor

Interjú Nádai Gáborral

„Nádai Gábor vagyok, de sokan leginkább Mefiként ismernek, a legtöbb felületen a @mefiblogger nicknév alatt vagyok elérhető. Eredetileg mérnökinformatikusként végeztem, a kétezres évek közepén a fősuli mellett saját vállalkozásba kezdtünk ...
Bővebben
Szűcs Tibor

Interjú Szűcs Tiborral

Szűcs Tibor mérnök-informatikus. Jelenleg a Corvinus Egyetem Koordinációs Irodáján dolgozik órarendszerkesztőként. Ez a feladat a létesítménygazdálkodáshoz kötődik és ő osztja be – sok-sok szempont alapján – az előadásokat, szemináriumokat, számítógépes ...
Bővebben
Markovics Győző

Interjú Markovics Győzővel

Markovics Győző nem­zet­kö­zi kap­cso­la­tok sza­kos köz­gaz­dász, va­la­mint po­li­to­ló­gi­át is ta­nult a Bu­da­pes­ti Cor­vi­nus Egye­te­men. Az egye­tem­től fő­ként időt ka­pott – fel­nő­ni a kép­zés alatt. Gya­kor­la­ti is­me­re­te­it min­dig mun­ká­val sze­rez­te. Csa­lá­di ...
Bővebben