Logikus gondolkodás teszt

Mensa logó

Mensa logóAz elmúlt 20 évben rengeteg logikai feladatokból álló tesztet állítottam össze. Kezdetben iskolai szakkörökhöz, versenyekre való felkészítéshez, tehetséggondozáshoz használtam ezeket. Ezután következett a Logikus gondolkodásra nevelő Diákműhely, amelyben ez már professzionális lett. Végül több cég/vállalkozás számára állítottam össze többféle programozói, szoftverfejlesztői tanfolyam tematikájához illeszkedően toborzáshoz, felvételihez, jelentkeztetéshez, kiválogatáshoz, szakmai interjúk során használható tesztet/feladatsort. Ezek eltérő igények szerint mérik/skálázzák a logikus gondolkodást, a problémamegoldást, az algoritmikus készségek meglétét, az összefüggések/szabályok felismerésének és alkalmazásának szintjét, a szakmai felkészültséget.

A logikus gondolkodáshoz kötődően rendszeresen szoktam előadásokat is tartani például országos rendezvényeken (Kutatók éjszakája, Szakmák éjszakája), tehetséggondozó versenyek szakmai napjain tanároknak, diákoknak, főiskolás/egyetemista Erasmus hallgatóknak.

Korábban blogoltam a népszerű Hány éves a kapitány? címmel, ahol ajánlottam 8 db magyar szakirodalmat a témában.

Most angol Mensa IQ teszt szakfolyóiratból [1, 2, 3, 4, 5] válogattam össze egy 10 feladatból álló, logikus gondolkodás mérésére alkalmas tesztet. A válaszok/megoldások név és e-mail cím megadásával automatikus válaszlevélben a bejegyzés végén hozzáférhetőek.

Logikus gondolkodás teszt – feladatok

1. feladat
Az alakzatok pozitív egész számokat jelölnek. Mi kerül a kérdőjel helyére?

logikai-feladat-01

 

2. feladat
A betűk és számok elrendezése logikus. Mi kerül a kérdőjel helyére?

logikai-feladat-02

 

3. feladat
A számok elrendezése logikus. Mi kerül a kérdőjel helyére?

logikai-feladat-03

 

4. feladat
A számok elrendezése logikus. Mi kerül a kérdőjel helyére?

logikai-feladat-04

 

5. feladat
Folytatva a sorozatot mennyi az idő a 4. analóg órán?logikai-feladat-05

 

6. feladat
A számok elrendezése logikus. Mi kerül a kérdőjel helyére?logikai-feladat-06

 

7. feladat
A táblázatban a piros mintával kitöltött cellák elhelyezkedése logikus. Honnan hiányzik 1 db piros mintával kitöltött cella?logikai-feladat-07

 

8. feladat
A szimbólumok elrendezése logikus. Mi kerül a kérdőjel helyére?

logikai-feladat-08

 

9. feladat
56 db jutalomfalattal megetethető 10 háziállat, amelyek vegyesen macskák és kutyák. A macskák 5 db-ot, a kutyák 6 db-ot kapnak és végül marad 1 db jutalomfalat. Hány macska és hány kutya kap enni?

logikai-feladat-09

 

10. feladat
A 7 szám közül 6 párba állítható. Melyik szám marad ki?logikai-feladat-10


Logikus gondolkodás teszt – megoldások

    Interjú Bobály Gáborral

    Bobály Gábor

    Bobály Gábor logisztikával foglalkozott korábban tíz évig, különböző munkahelyeken, különböző munkaköröket betöltve. Három éve tudatosan közelít az IT felé. Sikeresen elvégezte az alapozó Java SE szoftverfejlesztő, majd ezt követően a haladó Java EE szoftverfejlesztő tanfolyamunkat is. Az IT-ben ritka, hogy öt idegen nyelven is beszél és három középfokú nyelvvizsgával is rendelkezik. Az emberi nyelveken túl több programozási nyelvvel is megismerkedett a Javan kívül: Visual Basic, Python, fejlesztett Android platformra, valamint egy-egy SQL lekérdezés sem jelent számára gondot.

    Bobály Gábor

    Az interjút Kaczur Sándor – az it-tanfolyam.hu alapítója és oktatói csapatának szakmai vezetője – készítette 2019. december 3-án.

    K. S.: Milyen IT-hez is köthető munkatapasztalattal rendelkezel?

    B. G.: Logisztikai munkáim során lehetőségem nyílt nevesebb vállalatirányítási rendszerekben dolgoznom, mint amilyen az SAP vagy a Fenevision, melyekben különböző munkafázisokat könyvelhettem, szervezhettem, koordinálhattam, működtethettem. Most pedig, amikor 2G, 3G, 4G, 5G-s mobilantennákat működtetek, azokat beállítanom, konfigurálnom kell távoli szerverről.

    K. S.: Ha a szakmai pályafutásod hossza 100 egység, akkor jelenlegi tapasztalataid alapján hol tartasz, és milyen mérföldköveket fogalmaznál meg ehhez kötődően?

    B. G.: Ha a teljes szakmai pályafutásomat nézem, akkor körülbelül 20 egységnél lehetek. Kb. 10-nél érkeztem egy fordulóponthoz, egy mérföldkőhöz, ahol IT-ra tértem át és jelentkeztem hozzátok a Java SE-re, majd az EE-re. Aztán belekóstoltam a Pythonba, VBA-ba és Androidba, így közelítve a 20 egységhez. Ezek mind egy-egy kisebb mérföldkő.

    K. S.: Hogyan zajlik egy tipikus munkanapod?

    B. G.: Egy kb. 10 perces bejelentkezési folyamattal kezdődik, amelyben csatlakozunk a mobilantenna-irányító rendszerekhez, amelyeket német szervereken és távoli számítógépeken érünk el. Belépünk a jegyrendszerünkbe és általában egy Office-programban ahol adminisztrálunk magunknak és a cégnek. Bejelentkezünk a Cisco Jabber kommunikációs csatornára, majd a Cisco Finesse-en keresztül az ún. Abschalte-Hotline-ba (Antenna Lekapcsoló Telefonközpont), ahol várjuk többnyire a német antennatechnikusok hívásait, akik felmennek az adótornyokba és háztetőkre antennát szerelni. Mielőtt munkához látnak, aktiváljuk az erre a feladatra az ún. dispatchnél nekik létrehozott jegyüket, lekapcsoljuk az antennaállomást, hogy ne érje őket sugárzás, miután pedig végeztek a munkával vissza felkapcsoljuk és ellenőrizzük, hogy az állomásnak van-e valami hibajelzése. Ha van, megpróbáljuk megoldani a technikussal közösen. Amennyiben ez nem sikerül, akkor egy speciálisabb csoportnak tovább adjuk a probléma kezelést. Antennacsere vagy új állomás esetén többnyire mi konfiguráljuk az új antennákat. Ha minden rendben van, akkor zárjuk a jegyet és kész az adott feladat.

    K. S.: Jelenleg munkád szakmai részében milyen szoftvereket használsz? Melyiket mire?

    B. G.: Legalapvetőbb talán a Cisco Finesse ügyfélszolgálati Desktop, ami nálunk a hotline felület. Ez a Cisco Jabber kommunikációs szoftverre épül. Ez kell, hogy hívásokat tudjunk kezelni, koordinálni, monitorozni csoportszinten és egyénileg. Az antennaállomások üzemeltetéséhez használjuk a Huawei U2020 Topology Managert, az Ericsson Amos Object Scriptinget, valamint a Nokia Site Managert. Ezek eléréséhez a NoMachine távoli desktopot alkalmazzuk. Jegyrendszereink a belső fejlesztésű COMS és CASM.

    K. S.: Mekkora része a projektmenedzsment a munkádnak? A munkád szervezéséhez kötődően (projektmenedzsment, időgazdálkodás, kommunikáció) milyen szoftverekkel találkoztál eddig?

    B. G.: A munkám körülbelül 55%-ban adminisztráció és ahhoz kapcsolódó kommunikáció. A maradék 45% pedig az operatív munka. A hálózati meghajtónkon különböző Excel fájlokban adunk számot munkánkról. Például a lezáratlan jegyeket ellenőrizzük, vagy kiemelt ügyfelek munkáit kezeljük, ilyenek a német autógyárak, bankok vagy hivatalok. Illetve Outlookban értesítjük egymást appointment-meghívókkal, hogy leadva a műszakot, a többi kolléga mikor kapcsoljon fel egy-egy állomást.

    K. S.: Nem gyakori, hogy IT munkakörben valaki német, angol, szerb nyelvekből középfokú nyelvvizsgával rendelkezik, illetve alapszinten spanyolul és olaszul is beszél. Hogyan szeretnéd ezt minél jobban hasznosítani a jövőben?

    B. G.: Mindenkori pozíciómat úgy szeretném a lehetőségekhez mérten kiválasztani, hogy a lehető legtöbb tudást tudjam kamatoztatni, fejleszteni. A német technikusok mellett szoktak angol nyelven beszélő technikusok is dolgozni, ők jórészt cseh, lengyel, szlovák, román nyelvterületről jött szakemberek. Időnként szoktak nyelvi nehézségek lenni, ilyenkor egy-egy plusz nyelvtudás általában segíti a dinamikusabb kommunikációt.

    Bobály Gábor

    K. S.: Kipróbálnád magadat külföldön?

    B. G.: Mindenképpen nyitott lennék rá. Feleségemnek kutatómunka keretében többször volt lehetősége külföldi ösztöndíjakat igénybe venni, amelyek egyikébe nem tartjuk elképzelhetetlennek a becsatlakozásomat. Most is fut néhány közös számítógépes nyelvészeti „projektünk” házon belül 😊.

    K. S.: Egy vállalatirányítási rendszer testre szabása során adódhatnak egyedi szoftverfejlesztési lehetőségek? Részt vettél ilyen folyamatban?

    B. G.: A vállalatirányítási rendszerünket német kollégák fejlesztik, bekapcsolódási lehetőség itt még nem adódott.

    K. S.: Hogyan működsz csapatban? Hogyan illeszkedsz be egy új munkahelyen, új csapatban?

    B. G.: Szakmai dolgokat tekintve, először megpróbálom megragadni a feladat gerincét, majd abból szerteágazóan kibontakozni. Próbálok időt adni magamnak a logikai értelmezésre. Ha ez sikerült, akkor általában találok saját új módokat az automatizálásra és a kreatív fejlesztésekre. Szeretek szakmai mélységekig menni és ilyenkor sok kérdést teszek fel. És ha ezek is mennek, akkor többnyire magabiztos leszek, és nem okoz gondot felvenni a csapat ütemét. Mindkét oldalról türelemre van szükség a kezdetekben.

    K. S.: Tudom, hogy a csapatmunkát segítő kisebb szoftvereket fejlesztettél Java és Visual Basic nyelveken. Ismertetnéd ezeket? Hogyan merült fel rájuk az igény? Milyen folyamatokat tesznek könnyebbé? Milyen alapfunkciókat valósítanak meg?

    B. G.: Először Java nyelven egy antennahibákat nyilvántartó programot készítettem. Amikor megjelenik egy hibajelzés az egyik antennán, akkor részletesebb leírása, útmutatása csak lassabb, körülményesebb úton érhető el. Ezt hivatott ez a program gyorsítani, valamint a leírást a lényegre törően leszűkíteni. Excellel szemben a kompaktivitás, könnyebb kezelhetőség, vizualitás került előtérbe.

    A VBA-s programomra akkor láttam igényt, amikor láttam, hogy a többiek elég sok időt eltöltenek az Outlook-appointmentek kiküldésével. (Egy műszakot leadó kolléga sokszor több mint 10 ilyen időpontot küld ki a következő műszakban dolgozó kollégáknak antenna felkapcsolásra, adatokkal). Nekem nagyon tetszett, mikor VBA-val Excelből, miután kiválogattam CheckBoxokkal a kollégák neveit egy ListBoxba, egy gombbal elküldhetek akármennyi appointmentet. Így ez a kb. 40 perces munka lerövidül 5 percre.

    K. S.: Az utóbbi 12 évben 4 munkahelyen dolgoztál 5 különböző munkakört betöltve, a logisztikától fokozatosan közeledve az IT felé. Mi motivált a váltásokra? Mennyire voltak tudatosak ezek? Hogyan kerestél új/más munkát?

    B. G.: Nálam az Excelből indult minden. 2011-ben az első igazán komoly munkahelyemen a kecskeméti Mercedes-gyárban még kb. egy szum és egy átlag függvényt tudtam leírni. Utána 2016-ban családi okok miatt visszakerültem Szegedre. Ekkor a szegedi CE-Glass üveggyárban dolgoztam készletgazdálkodóként, amikor nagyon megerősödött az Excel-tudásom. Ekkor már 6-7 fajta függvény egymásba ágyazása sem okozott különösebb gondot. Ekkor kérdezte meg a feleségem, hogy miért nem tanulok programozni, mikor látta a függvény-rendszereimet. Ekkor döntöttem a programozás mellett és jelentkeztem hozzátok. A Java SE tanfolyamnak köszönhetően már tudatosan kerestem olyan munkát, ami közel áll az IT-hoz, így kerültem az ITSH-hoz.

    K. S.: 2017-ben végezted el – még az IT Karrier programban nálunk – az alapozó Java SE szoftverfejlesztő tanfolyamot. Mi motivált arra, hogy jelentkezz? Miért éppen ezt választottad?

    B. G.: Szegeden csak úgy tudsz programozni tanulni (nem autodidakta módon), ha beiratkozol az egyetemre, és akkor rengeteg járulékos tantárgy mellett esetleg programozást is tanulsz, továbbá azért az időtávlat is fontos (egyetemen minimum 3 év a képzés). Vagy keresel egy olyan tanfolyamot, ami csak programozásra fókuszál rövidebb időintervallumban. Ez utóbbira Szegeden akkoriban nem nyílt lehetőség. Így ár-érték arányban az IT Karrier volt a legkedvezőbb választás még úgy is, hogy fel kellett járni Pestre.

    K. S.: 2018-ban végezted el – ismét nálunk – a haladó Java EE szoftverfejlesztő tanfolyamot. Mi motivált arra, hogy újra hozzánk jelentkezz, illetve arra, hogy továbbra is Java programozási nyelvvel foglalkozz?

    B. G.: A Java SE képzés során szerzett kedvező tapasztalatoknak köszönhetően jelentkeztem ismét. A Java EE szerintem jobban illeszkedik egy multi cég mindennapjaiba, valamint korszerű ismeretekkel is fölruház.

    K. S.: Milyen kihívást jelentett és mekkora erőfeszítést igényelt a Java EE szoftverfejlesztő tanfolyam online vizsgafeladatának csoportos megoldása?

    B. G.: Hasonló csoportmunkában korábban nem vettem még részt, így érdekes kihívásnak bizonyult. Mivel egymásra épültek a feladatok, nehézséget jelentett, ha esetleg az egyik csoporttag nem készült el időre. Ugyanakkor pozitívum volt, hogy jobban tudtunk együttműködni a közös cél érdekében a csoporttársakkal és többféle megoldásra is ráláthattam.

    Bobály Gábor

    K. S.: Milyen soft skillek szükségesek jelenleg a programozás/szoftverfejlesztés területén?

    B. G.: Szerintem elég sok. Talán a legfontosabb a logikus gondolkodás és a türelem. Fontos kitérni arra, hogy az informatika folyamatosan fejlődik, mindig keletkeznek új dolgok, ezért nyitottnak kell lenni az újra. Ahhoz, hogy a csoport is hatékonyan működjön, szükség van az együttműködésre való készségre.

    K. S.: Hogyan gyűjtesz magadnak értelmes referenciát karrierváltóként?

    B. G.: Egyrészt az utóbbi két munkahelyemen valamelyik munkafolyamat automatizálására vagy optimalizálására írtam programokat. Illetve munkán kívül programozgatok és ezeket mutatom fel. Végül felsorolom az önéletrajzomban azokat az IT képzéseket, amelyeken részt vettem.

    K. S.: Mik a jelen és szerinted mik lesznek a jövő sikerszakmái?

    B. G.: Szerintem amik a jelenben sikerszakmának tekinthetők, azok a meglehetősen nagy koncentrációt igénylő és felelősségteljes pozíciók, mint például a repülőtéri szoftverek programozása (a Lufthansa irodája hamarosan ezeket csinálja Szegeden), a légiirányítás vagy a gyógyászatban a műtőrobotok (például lézeres szemműtét) programozása.

    Nekem eléggé futurisztikus a gondolkodásom 😊. Nemhiába tértem át programozásra, hiszen ez kiállja majd az idő próbáját szerintem: robot és cyborg-programozás, DNS-programozások, plazmaerőmű programozások. Remélhetőleg az emberiség továbbra is egyre több felfedezést tesz, így a programozás előtt is sok új kihívás fog adódni.

    K. S.: Követed a szakmai blogunkat? Ajánlanál belőle egy-egy bejegyzést?

    B. G.: Ha van időm, rá szoktam nézni :). Utóbbi időben a programozási nyelvek népszerűségéről szóló cikket találtam különösen érdekesnek, de hasznosak az egyes programozási példafeladatokat szemléltető bejegyzések is.

    K. S.: Van kedvenc IT-s idézeted, mémed?

    B. G.: Ez egy tipikus:
    – Van szilveszterre programod?
    – Még nincs.
    – Írjak egyet?


    Blog bejegyzéseink IT karrier témakörben

    Bobály Gábor

    Interjú Bobály Gáborral

    Bobály Gábor logisztikával foglalkozott korábban tíz évig, különböző munkahelyeken, különböző munkaköröket betöltve. Három éve tudatosan közelít az IT felé. Sikeresen elvégezte az alapozó Java SE szoftverfejlesztő, majd ezt követően a ...
    Bővebben
    Révész András

    Interjú Révész Andrással

    Révész András alapvégzettsége biológus, ökológia szakiránnyal. Szakmai pályafutását tájökológiával kezdte, azon belül is élőhely térképezéssel, amihez kötődik a térinformatika. Négy évig kutatás-fejlesztéssel foglalkozott az MTA Ökológiai és Botanikai Intézetében, majd ...
    Bővebben
    Schmidt Attila

    Interjú Schmidt Attilával

    Schmidt Attila három éves szoftverfejlesztői gyakorlattal (főként Android platformhoz kötődően) és két éves szoftvertesztelői tapasztalattal rendelkező mérnök-informatikus. Az interjút Kaczur Sándor – az it-tanfolyam.hu alapítója és oktatói csapatának szakmai vezetője ...
    Bővebben
    Takács Roland

    Interjú Takács Rolanddal

    Takács Roland egyéves automatizálási teszt mérnöki és ötéves professzionális adatbázis-kezelés (MSSQL, Oracle) tapasztalattal rendelkező mérnök-informatikus. Jól érzi magát multikulturális környezetben. 2017 nyara óta külföldön él és dolgozik. 2018 őszétől PL ...
    Bővebben
    Lovas Bertalan

    Interjú Lovas Bertalannal

    Lovas Bertalan 22 éves pályakezdő szoftverfejlesztő. A kütyük mindig érdekelték. Hivatásként és hobbiként is gondol a programozásra. Sportos, korábban dzsúdózott, tornázott és a műugrást is kipróbálta. Korábban részt vett a ...
    Bővebben

    Interjú Görög Ibolyával

    Görög Ibolya protokollszakértőt mindenki ismeri, bemutatni nem szükséges. De mégis illik, legalább röviden: 1987-től 1999-ig a Miniszterelnöki Hivatal protokollosa, majd protokollfőnöke volt, illetve 1999-től felnőttképzésben oktat. Érdeklődési körébe tartoznak: viselkedéstörténet, ...
    Bővebben
    Nádai Gábor

    Interjú Nádai Gáborral

    „Nádai Gábor vagyok, de sokan leginkább Mefiként ismernek, a legtöbb felületen a @mefiblogger nicknév alatt vagyok elérhető. Eredetileg mérnökinformatikusként végeztem, a kétezres évek közepén a fősuli mellett saját vállalkozásba kezdtünk ...
    Bővebben
    Szűcs Tibor

    Interjú Szűcs Tiborral

    Szűcs Tibor mérnök-informatikus. Jelenleg a Corvinus Egyetem Koordinációs Irodáján dolgozik órarendszerkesztőként. Ez a feladat a létesítménygazdálkodáshoz kötődik és ő osztja be – sok-sok szempont alapján – az előadásokat, szemináriumokat, számítógépes ...
    Bővebben
    Markovics Győző

    Interjú Markovics Győzővel

    Markovics Győző nem­zet­kö­zi kap­cso­la­tok sza­kos köz­gaz­dász, va­la­mint po­li­to­ló­gi­át is ta­nult a Bu­da­pes­ti Cor­vi­nus Egye­te­men. Az egye­tem­től fő­ként időt ka­pott – fel­nő­ni a kép­zés alatt. Gya­kor­la­ti is­me­re­te­it min­dig mun­ká­val sze­rez­te. Csa­lá­di ...
    Bővebben

    Interjú Révész Andrással

    Révész András

    Révész András alapvégzettsége biológus, ökológia szakiránnyal. Szakmai pályafutását tájökológiával kezdte, azon belül is élőhely térképezéssel, amihez kötődik a térinformatika. Négy évig kutatás-fejlesztéssel foglalkozott az MTA Ökológiai és Botanikai Intézetében, majd rövid ideig a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban dolgozott, ahol a projektmunkák csökkenésével úgy döntött, hogy „most valami nagyon mást kell csinálni, mert az alternatívák személyesen és szakmailag sem voltak jók”. Angliába két ok miatt költözött az EU csatlakozás után: nyelvtanulás és szakmai fejlődés. Úgy tervezte, hogy miután anyagilag rendbe szedi magát, visszaköltözik Magyarországra. Angliában egy helyi hatóságnál helyezkedett el és térinformatikával foglalkozik 2008 óta. A térinformatikán belül feladataihoz tartozik a térképi adatbázis-kezelés, web-térképezés, továbbá bármi, amit el tud végezni: különböző adatformátumok közötti konvertálás, rendszerintegráció, adatelemzés, stb. Napi feladataihoz kötődően sok mindent automatizált, így felszabadult munkaidejében folyamatosan fejlődik, foglalkozik adatbázis-kezeléssel, dokumentumkezelő rendszerek optimalizálásával.

    Az interjút Kaczur Sándor – az it-tanfolyam.hu alapítója és oktatói csapatának szakmai vezetője – készítette 2019. július 7-én.

    Révész András

    K. S.: Hogyan kerestél munkát külföldön?

    R. A.: Már külföldön élő ismerősöktől tudtam, hogy az álláskeresés nem gond: aki akar és tud dolgozni, az el tud helyezkedni a szakmájában is. Tettem, amit sokan mondtak: jártam az ügynökségeket, az álláskereső portálokat, a szóba jöhető munkahelyeket.

    Két év többnyire betanított munkák után 2008-ban kaptam meg Halifaxban az első rendes(ebb) állást, ahol hat évig dolgoztam. Több helyre is pályáztam és egyszer csak írtak, hogy várnak interjúra. Ez egy szakmai állásinterjú volt, így a kezdeti izgalom után hamar feloldódtam és még jól is éreztem magam. Hárman felvételiztettek: két leendő kollégám és egy HR-es, de a HR-es nem volt tól beszédes, szinte kizárólag szakmai kérdésekről beszélgettünk. Halifax nagyszerű hely, elég sok természethez közeli terület van, ahol szerettem lenni.

    A következő váltást nem terveztem, de éltem a lehetőséggel 2014-ben. Informálisan ismertem kollégákat a környező hatóságoktól és megtudtam, hogy Barnsley-ban keresnek térinformatikust. Egyrészt a több fizetéséért váltottam, másrészt így ismerőseim nagyobbik része közelebb került hozzám. Kellemesen érzem itt magamat, és a következő néhány évben nem is tervezem, hogy munkahelyet/lakóhelyet váltok.

    K. S.: Hogyan fejlődött az angol nyelvtudásod?

    R. A.: Az egyetem óta folyamatosan. Nem csak az informatikában alapvető az angol nyelvtudás. Rengeteg könyvtári szakirodalom a biológiához kötődően is kizárólag angol nyelvű – egyszerűen nem fordítják le, mert a célközönség kicsi. A szakmai cikkek többsége is angolul van. Követelmény volt, hogy ismerjük az aktuális nemzetközi szakirodalmat, továbbá eleve a diplomához szükséges a nyelvvizsga/nyelvtudás, így erre mindig is készültem. A minisztériumi munkámhoz is szükséges volt az angol nyelvű anyagok olvasása.

    „Angliába kiváló szövegértési/olvasási/írási angol nyelvi készségekkel mentem ki. A szóbeli dolgok kezdetben gyengébben mentek.”

    Ráadásul sokféle ügyet telefonon lehet intézni – például telefon társaságoknak nincs is személyes ügyfélszolgálata –, így szóbeli kommunikációra kényszerültem, egyben ennek fejlesztésére is. Az első rendes(ebb) állás előtt is dolgoztam, aktívan beszélgettem sokféle kollégámmal, így az említett interjúra már rendelkeztem biztos szóbeli nyelvtudással. Az informatikus kollégákkal rendszerint félszavakból is megértjük egymást. Ha az anyanyelvi tudást 100%-nak vesszük, akkor az enyém kb. 30%-osnak tekinthető.

    K. S.: Voltak markáns különbségek a 2008-as és 2014-es szóbeli interjúid között?

    R. A.: A körülmények azonosak voltak: mindkét esetben két leendő kollégám/főnököm és egy HR-es vett részt a szóbeli interjún. A helyi hatóságoknál eléggé formálisak a felvételi eljárások. 2008-ban kezdőként főként azt kellett prezentálnom, hogy Magyarországról mit hoztam. Akkor még voltak nyelvi nehézségeim, így elég gyakran körül kellett írnom, magyaráznom dolgokat. 2014-ben már valamennyire már ismertek és tudták, mire vagyok képes. Akkor és ott sokkal konkrétabb igények voltak már. Ez egyszerűbbnek bizonyult, mert tudtam, hogy hová megyek és mit várnak el tőlem, így könnyebb volt felkészülni.

    K. S.: Szükségesek Angliában álláskeresés során az ajánlások, referenciák?

    R. A.: Halifaxban és Barnsley-ban is két-két referenciát kértek. Az egyik referenciát általában az előző munkáltatótól kérik. A referenciákat többnyire csak a nyertes pályázónál ellenőrzik le, miután visszajelzett, hogy elfogadja az állást. Amikor Halifaxba jelentkeztem, az ügynökségen, örültek is, hogy jó helyre kerültem. A második referencia általában szabadon választható, akár szakmai, akár személyes is lehet. Mindig könnyen be tudtam ezeket szerezni.

    „Angliában fontosak a referenciák és le is ellenőrzik azokat.”

    Az ellenőrzés kétféleképpen történik. Az egyik része formális: számszerűsíthető, munkaviszonyhoz kötődő adatokból áll, például mennyit volt betegállományban munkaviszonya alatt a munkavállaló. A másik része inkább informális, és a soft skillekre vonatkozik.

    K. S.: Milyen munkakörülmények és -szervezés jellemzi a munkádat?

    R. A.: Megvan a szervezeti hierarchia, de még a Head of IT-val egy nagy légterű irodában vagyunk. Ha valaki újként kerül be a rendszerbe, akkor például rögtön nem derül ki, hogy az egyes területeknek ki a vezetője (azaz nincs dedikált külön irodája, ahol mindig megtalálható). Továbbá Hot Desking rendszerben működünk: nincs saját asztal, csak egy terület, ahol bármelyik szabad asztalhoz le lehet ülni dolgozni. Így sokkal kötetlenebb a kapcsolat a munkatársak és közvetlen vezetők között.

    A teljesítmény az, amit a vezetés elvár. A munkaidőnk flexibilis. 7 és 19 óra között akkor járunk be, amikor csak akarunk. Az előírt óraszámnak meg kell lennie minden héten, de egyébként teljesen magunk osztjuk be az időnket. Sosem kaptam még olyan visszajelzést, hogy bármi gond lenne azzal, hogy mikor érek be dolgozni.

    A versenyszférához viszonyítva a közigazgatásban – Angliában is – alacsonyabbak a bérek. Saját főnökömtől tudom, hogy a bérrel versenyezni nem tudnak és nem is akarnak. Ehelyett inkább más jellegű támogatásokra helyezik a hangsúlyt. Investing in People – azaz megkérdezik, hogy mire van szükségem a hatékony munkavégzéshez, hogyan szeretnék fejlődni és ehhez ők mit tudnak hozzátenni. Támogatják a munkavégzéshez szorosan nem kötődő hobbi projekteket. Adott a lehetőség az otthoni munkavégzésre is. Családos kollégák főként azért szeretnek helyi vagy központi hatóságnál dolgozni, mert munka- és szabadidejüket rugalmasabban be tudják osztani.

    Révész András

    K. S.: Van-e kötelezően előírt képzési, továbbképzési kötelezettséged?

    R. A.: Formális követelmény ugyan nincsen, de elvárják a fejlődés iránti elkötelezettséget. Egy angol álláshirdetésben például sokszor előfordul, hogy a pozíció betöltéséhez megadott végzettség vagy adott idejű szakmai gyakorlat szükséges. Főleg arra kíváncsiak, hogy mit tud elvégezni az illető, mire tudják felhasználni (a versenyszférában nyilván még az is számít, hogy az illető mennyi pénzt hoz). Az igazából másodlagos, hogy mindez a tapasztalat honnan jött.

    Jellemző egy Personal Development Framework (PDF) rendszer. Évente kétszer a közvetlen főnökkel való megbeszélés során szoktunk egy elég flexibilis tervet készíteni. Mi az, amit el szeretnék érni? Mi az, amire ehhez szükségem van (amiben ő segíteni tud)? Milyen vizsgákat szeretnék teljesíteni? Van egy oktatási keret, amely felhasználó például vizsgadíjak kifizetésére. Képzés esetén adható munkaidő kedvezmény is. A helyi hatóságok ezekkel az eszközökkel elég sikeresen képesek a munkaerő megtartására. A rendszer formalizált: egy online formanyomtatvány kitöltését jelenti. Ez többnyire önkéntes vállalásokat tartalmaz, de mindenképpen közös megegyezésen alapul. Ha valami nem jön össze (időre), akkor nincsenek retorziók és inkább a tanulságok levonása a lényeg. Nem kényszerekkel élnek, hanem sokkal inkább motiválnak.

    Néhány kollégámat bumeráng embernek hívják. Korábban itt dolgoztak, elmentek, majd visszajöttek. Közben kipróbáltak mást. Egyébként kilépéskor mindig elmondják a munkavállalóknak, hogy szívesen visszafogadják őket, hiszen ha már korábban egyszer beilleszkedtek a rendszerbe, akkor jóval kevesebb ráfordítással képesek produktív munkavégzésre, mint egy újonc, akit be kell tanítani, hogy képes legyen az adott feladat elvégzésére, adott munkakör betöltésére.

    K. S.: Minek köszönhető, hogy a helyi hatóságoknál átrendeződtek a csoportmunkával kapcsolatos elvárások?

    R. A.: A 2008-as gazdasági világválságot megérezték az angol helyi hatóságok is. Ezek bevétele két részből tevődik össze: a helyi adókat kiegészítik a központi költségvetésből. Utóbbi jelentősen megcsappant, körülbelül a felére esett vissza. Emiatt a helyi hatóságoknál egyrészt jelentős létszámleépítés történt, másrészt megjelent egy nagyon erős vezetői szándék a folyamatok optimalizálására. Utóbbi jórészt folyamatok automatizálását, digitalizálását jelentette, valamint a személyes ügyintézést fokozatosan felváltja a telefonos és online ügyintézés. Mindez eléggé kreatív hozzáállást és munkavégzést igényel, főként a csapatmunka területén. Én főleg a BackOffice-ban dolgozom (többnyire adatokkal), de ha valamit meg kell valósítani, akkor együttműködünk a Frontend-del és a Web-designerekkel. Sosem volt gondom azzal, hogy unalmas a munka és nincs kedvem csinálni.

    K. S.: A térinformatika feladata a klasszikus definíció szerint „a földrajzi helyhez kötött adatok számítógépes megjelenítése, tárolása és analízise”. Hogyan jelenik meg ez a szakterület a hétköznapokban? Hogyan találkoznak ezzel az emberek? Pl.: ügyintézés, web, mobil… Milyen változást/átrendeződést tapasztalsz, amióta ezzel foglalkozol?

    R. A.: Az önkormányzat feladatköre elég széles. A mi felelősségünk az ingatlan nyilvántartás, építési engedélyezés, úthálózat egy része, bérlakások, szociális szolgáltatások, szemétszállítás, választási rendszer, meg még néhány. A feladatok ellátásához rengeteg térbeli adatra támaszkodunk.

    Elsődleges térbeli adatot viszonylag keveset állítunk elő, viszont rengeteg alapadat áll rendelkezésünkre. Használjuk a világ egyik legfejlettebb kataszteri térképét, néhány évente friss 30 cm felbontású légifotót, közigazgatási térképeket, beleértve az irányítószám határokat (ez utóbbi elég részletes, a házszám, vagy név és az irányítószám egyértelműen azonosítja az épületet), továbbá rengeteg – bárki által ingyenesen – hozzáférhető állami adatot.

    Egyik feladatunk mindazon térbeli adatok könnyen hozzáférhetően rendelkezésre bocsátása, ami bármelyik szervezeti egység munkájához szükséges. Egyrészt a minél hatékonyabb és gyorsabb ügyintézéshez, illetve döntéshez, például építési engedélyek minél gyorsabb elbírálásához. Másrészt ha valaki felhívja a Call Centre-t, elvárás és követelmény, hogy az 1. hívás során minél több minden elintéződjön. Például ha valaki bejelent egy közvilágítás hibát, akkor az ügyintéző lássa a térképet, hogy egyértelműen rögzítse, pontosan melyikről is van szó, ne kelljen később pontosítani. A térinformatika ebben a formában akkor működik jól, ha a lakosságnak ez fel sem tűnik.

    Amivel találkozhatnak – és szeretnénk is, hogy találkozzanak –, azok az online szolgáltatások. Elvárás az emberek részéről kényelem, idő megtakarítás és kiszámíthatóság miatt is, de számunkra is előnyös, mert munkaidőt és egyéb költséget takarít meg, nem utolsó sorban jobban illeszthetők automatizált folyamatokba. Elég egyértelmű példa az úthibák, illetve az illegális szemétlerakás bejelentése, ahol térképen jelölhetik meg a helyszínt. Nem ennyire egyértelmű, de a háttérben térbeli lekérdezések zajlanak, amikor valaki a szemétszállításról kér információt.

    K. S.: A térinformatikához kötődően milyen szoftverkörnyezetben dolgozol?

    R. A.: A vektoros adatokat nagyrészt SQL Server clusterben tároljuk, raszteres adatoknál (légifotók) viszont maradt a fájl alapú tárolás. Megjelenítéshez és egyszerű elemzésekhez WebGIS rendszert használunk (StatMap).

    Létezik még néhány Deskop GIS (MapInfo) és egyenlőre elkerülhetetlen a fájl alapú tárolástól teljesen megszabadulni, de törekszünk rá.

    A különböző szervezeti egységekben sok helyen használnak még térinformatikát saját szoftverek moduljaként, pl.: építkezési engedélyeztetés (új épületek létesítés, illetve meglévő épületek átalakítása), fejlesztési tervek, védett területek (fák) nyilvántartása, országos úthálózat fenntartása.

    Adatelemzésre ETL (Extract, Transform, Load) rendszert használunk (FME). Ez többnyire adat átalakítást és rendszerintegrációt takar.

    Azokat a funkciókat, amiket a fenti három szoftverrel nem tudunk megvalósítani, nyílt forráskódú szoftverekkel valósítjuk meg, ilyenek például a Quantum GIS és a GeoServer.

    K. S.: Adott verseny a közigazgatási szoftverek angol piacán?

    R. A.: A helyi hatóságok nagyságrendileg 40-féle szoftvert használnak. Több cég foglalkozik ezen szoftverek fejlesztésével, szóval van verseny. Előfordul, hogy egy szoftverfejlesztő cégtől több szoftver is származik: például a lakcím- és választási nyilvántartások. A helyi hatóságok igyekeznek több szoftvert is ugyanattól a cégtől megvásárolni. Amikor szeretnénk lecserélni egy-egy szoftvert – mert például nehézkesen lehet benne hozzáférni az adatokat, esetleg nem támogatja, hogy saját adatbázisban tároljuk adatainkat – akkor erre adott a lehetőség. Az ingatlan nyilvántartás például a helyi hatóságok felelőssége. Megvannak a törvényi szabályok továbbá standard formátumok, amelyek a központi nyilvántartáshoz szükségesek. Ezeknek a követelményeknek megfelelően több cég is fejleszt rendszert, amivel ellátható a feladat és időnként elküldi a helyi adatokat a központi nyilvántartásba a standard formátumokon keresztül.

    K. S.: Milyen egyéb szoftvereket használsz a munkád során például munkaidő nyilvántartásra, levelezésre, szervezésre, folyamat- és projektmenedzsmenthez?

    R. A.: Az önkormányzat elég nagy Microsoft fogyasztó. Mindenkinek rendelkezésre áll a Microsoft Office, a levelezés Outlookban megy és aktívan használjuk a Skype for Businesst. A munkaidő nyilvántartása nem annyira komoly – külön szoftverünk sincs erre –, mindössze egy Excel fájlt töltünk ki. A dokumentum menedzsment – kvázi intranet, de inkább fájlszerver – SharePoint alapú és például egy új szoftver beszerzésének folyamata is ebben követhető. IT support szoftvert használunk, hiszen alapkövetelmény, ha bármit kérnek tőlünk, akkor annak ticketing rendszerben legyen nyoma. Van még SAP rendszerünk, ami főleg a HR-t szolgálja ki, de néhány case management (illegális szemétlerakás, úthibák) szolgáltatást is kezel.

    K. S.: Milyen a fluktuáció az angol munkaerőpiacon?

    R. A.: Teljesen más a munkaviszonyhoz való hozzáállás. Az, hogy az ember az aktív élete során karriert épít teljesen elfogadott.

    „Sokkal mobilisabb az angol munkaerő a magyarnál és erre a munkáltatók számítanak és próbálnak felkészülni: például része a Contingency Plan, illetve Business Continuity Plan.”

    K. S.: Ha a szakmai pályafutásod hossza 100 egység, akkor jelenlegi tapasztalataid alapján hol tartasz, és milyen mérföldköveket fogalmaznál meg ehhez kötődően?

    R. A.: A labdát kicsit visszadobnám, mert amikor elindultam 2000-ben, akkor azt gondoltam, hogy biológus leszek, és ha akkor tartottam 10 egységnél, akkor ez most teljesen más irány. Reset. Desktop térinformatikával és műholdkép elemzéssel kezdtem. Indultam kb. 15-ről és jó térinformatikusként elértem volna a 100-at valamikor. Áttértem főként a szerver és web alapú rendszerekre. Snapshotként: az informatikában 40-et elértem és még sok mindent el szeretnék érni. 40 éves vagyok.

    „Angliában általában 70 éves korukig dolgoznak az emberek és látom az ismerősökön, hogy élvezik a munkájukat.”

    Ezek alapján a karrierem hosszát tekintve 30-40-nél járok, és nem lehet tudni, hogy 80-90-ig eljutok-e. Hiszen lehet, hogy újra szakterületet fogok váltani. Jönnek az új irányok: mesterséges intelligencia, Big Data. Az még nem látszik, hogy ezek az új technológiák mekkorát fognak kiharapni a térinformatikából. Elérhető a 100, sőt adott technológiától függően akár a 120 is.

    K. S.: Hogyan működsz csoportban? Milyen módszereitek vannak?

    R. A.: Eddig ketten dolgoztunk szorosabban együtt. Mindkettőnket térinformatikára vettek fel, de sok más dologgal is foglalkozunk. Én inkább a szakmai vonalat képviselem, míg a kollégám inkább a projektmenedzsmentet viszi és a többnyire ő tartja a kapcsolatot a többi csoport/osztály illetékeseivel. Az egymás közötti munkakapcsolatunk főleg informatív, nem igazán formális. Egyszerűen megbeszéljük egymás között, hogy ki és mit csinál.

    A „vállalati kultúrára” az Agile módszer a jellemző. Gyakran előfordul, hogy ténylegesen végignézzük a kollégákat, hogy ki, mit és hogyan csinál. Ha ezután megfogalmazza, hogy mit szeretne másképpen, akkor azt mi lefordítjuk technológiai specifikációvá, majd igyekszünk megvalósítani.

    „Szeretnénk megérteni, hogy ki mit csinál. Mindannyiunk megközelítése az, hogy az informatika eszköz. Nem az informatika a helyi hatóság, hanem a helyi hatóságnak vannak feladatai és a kérdés az, hogyan tudunk mi ehhez hozzájárulni.”

    Próbálunk minél jobban megfelelni már az első körben, de szükség esetén jönnek az iterációk. Ha már dolgozunk valamivel, akkor jó, ha azt használják is, hiszen így hatékony a munkánk és persze csak így van értelme. Informatikával kiváltható feladatok esetén nagyon megkönnyítjük a kollégák munkáját.

    Révész András

    K. S.: Elképzelhető, hogy néhány év múlva vezető leszel?

    R. A.: Szakmailag igyekszem fejlődni és a tudásommal másokat lenyűgözni. Kevésbé vannak vezetői ambícióim. Egy konkrét csapat vezetése helyett jobban el tudom képzelni azt, hogy egy-egy feladat/projekt megoldását koordinálom. Minimális vezetői készségeket elvárnak. Eddig kerültem ezeket a szituációkat. A vezetői skilljeim megléte/ismerete a csapatnak is és egyébként személy szerint nekem is fontos lehet. A legutóbbi PDF-ben most vezetői skillek fejlesztésére is vállalást tettem.

    K. S.: Hogyan látod a soft skilljeid fejlődését, mióta külföldön dolgozol?

    R. A.: Öt dolgot emelnék ki:

    • A problémamegoldó képességem mindenképpen javult. A kommunikációs készségem is nőtt, de azt tudni kell, hogy az angolok nagyon türelmesek, ami megkönnyítette a helyzetemet.
    • A nyelvi készségeim nem annyira fejlődnek, mert az IT-ban félszavakból is értjük egymást. Említettem a Skype for Businesst, ahol a chat ablakban rövid és tömör üzenet, képernyőkép, válasz formájában meg is valósul a tényleges kommunikáció. Sok magyarral tartom a kapcsolatot. A munkán kívül kb. fele-fele arányban beszélek angolul illetve magyarul.
    • A vezetői készségek tekintetében – ahogy már említettem – mostanában próbálok kilépni a komfortzónámból.
    • Az időmenedzsmentet tekintve nem tapasztalok magamon változást, bár hasznos, hogy saját magam priorizálhatom a feladataimat.
    • A „mások gondolatainak átlátása”-ként megfogalmazható skilljeim jelentősen fejlődtek, és erre nagy szükségem is van, hiszen így – támogató informatikusként – jobban meg tudom könnyíteni mások munkáját. Ezt minél jobban tenni, igazi belső kényszer számomra.

    K. S.: Mi a legfontosabb néhány olyan hasznos tanácsod, amit érdemes megfogadnia annak, aki most – vagy rövid időn belül – úgy dönt, hogy külföldre (akár Angliába vagy máshová) költözik?

    R. A.: Fontossági sorrendben ezeket említeném:

    1. Járjon utána, hogy hová megy! Például hely- és emberismeret egyaránt. Nézzen szét online, olvasson blogokat! Legyen egy előzetes benyomása arról, hogyan gondolkodnak ott az emberek!
    2. Döntse el, hogy mennyi időt szán a folyamatra! Nagyon nem mindegy, hogy ez két hónap vagy akár egy év. Készüljön fel arra, hogy az átmeneti időszakban meg tudjon ott élni! Tartalék és türelem. Kell B terv is: például tudnia kell, milyen egyéb munkákat hajlandó vállalni, ha pénzre lesz szüksége.
    3. Socializing, azaz kapcsolatokat kell teremteni! Nem csak szakmai, hanem egyéb területeken is. Külföldön sok mindent másképpen kell csinálni, másképpen szerveződik az élet és a helyi tudás, tapasztalat adott esetben nagy segítséget jelenthet. Triviális példák: hol vásárolj be, a közelgő ünnep miatt előre vásárolj be…
    4. Kell kitartás és némi konokság: „igenis meg akarom csinálni”! Enélkül a mentalitás nélkül sokan elvéreznek.
    5. Az előzőekben is benne van, de külön kiemelném: alapvetően befogadónak, nyitottnak kell lenni! A nyitottság alatt egyrészt toleranciát értek, másrészt a kíváncsiságot. Tudni fogják, hogy magyarok vagyunk. A külföldiek akármennyire is az embert nézik, azért az intuíciók és benyomások jelen vannak. Fontos, hogy külföldön egyfajta nagykövetként képviseljük hazánkat, hiszen külföldön mi vendégek vagyunk. Erről sokan elfeledkeznek.

    K. S.: Mi az aktuális hobbi projekted és hogyan kapcsolódik a programozáshoz?

    R. A.: Nem esik messze az alma a fájától: egy környezeti kibocsátás csökkentő projektet találtam ki. Az épületekben számos tárgyaló van, amiket foglalás ellenében használhatunk. Az aznapi foglalások minden tárgyalónál egy A4-es papíron láthatók. Ez elég sok papírral jár, tárgyalónkét átlag 2 csomag/év és van majd 100 tárgyaló. Nem beszélve arról, hogy a papírokat minden nap nyomtatni és cserélni kell.

    A projektem lényege, hogy a papírtartókat eInk kijelzőkre cseréljük amiket távolról, a foglalási rendszer alapján lehet frissíteni. Ezzel mind a papírt, mind a nyomtatást, mind pedig a cserével járó munkaidőt megtakarítjuk. További előnye, hogy a kijelző gyakrabban, jelenleg fél óránként frissíthető, szemben a 24 órás papír cserével.

    Az eInk kijelző (ilyenek vannak az elektronikus könyv olvasókban) csak akkor fogyaszt energiát, amikor frissül, akkor is nagyon keveset. A kijelző frissítését egy szintén alacsony energiafogyasztású (ESP32 alapú) mikrokontroller végzi, ezért az egész hardver hónapokig üzemeltethető elemről.

    A kijelzővel szemben követelmény, hogy minimális karbantartást igényeljen és azt is minél egyszerűbben. Kollégám olyan burkolat tervezésén dolgozik, amiben könnyű elemet cserélni.

    A teszt kijelző frissítése egyenlőre egy egyszerű fél óránkénti frissítés. A kijelzőre küldendő kép előállítását és web tárhelyre feltöltését alapvetően a már korábban említett ETL rendszerben fejlesztettem. A háttérben azonban meg kellett oldani néhány dolgot:

    • A tárgyaló foglalását kezelő rendszernek nincs nyilvános API-ja. Szerencsére adatbázis alapú a nyilvántartás, amihez van hozzáférésünk. A dokumentáció hiányának ellenére az adatbázist nem volt nehéz kiismerni, ezek után a szükséges adatok kinyerése egy SQL query felépítése. Az ETL rendszerben lehetséges SQL lekérdezés az adatbázisból.
    • A kijelző adott felbontású (800*480 px). A tartalom megtervezése és generálására legkézenfekvőbb megoldás a HTML+CSS, annál is inkább, mert tervezésben támaszkodhatok a Web-designer kollégákra. Miután megvan a HTML sablon, a tartalmat az ETL már bele tudja helyezni.
    • Miután az ETL Python kódot is tud futtatni, kódból meg lehet hívni egy böngészőt és generáltani vele HTML fájlt, majd a kész dokumentum bármelyik elemét el lehet érni, például egy canvas-t amire JavaScript segítségével rá lehet helyezni a kívánt dokumentumot.
    • Végül az eInk kijelzőre a képet egy speciális formátumban lehet feltölteni. A canvas képet szintén Python kód konvertálja a kijelző formátumára, ami azután felkerül a webtárhelyre.
    • Végül a kijelző mikrokontrollerének csak le kell töltenie a kész képet és feltölteni a kijelzőre.

    Természetesen újabb igények mindig jönnek. Legutóbbi például, ha bármely résztvevő megérkezik, akkor a belépőkártyájával ezt jelezhesse és ez kerüljön rögzítésre is. Probléma ugyanis, hogy elég sokszor nem használják a lefoglalt tárgyalót, amiről egyelőre panasz van, de számok nincsenek. Ez könnyen megvalósítható, mert a kijelzőn keresztül is működik az NFC érzékelés, így most ezen dolgozom.

    K. S.: Milyen gyakran látogatsz haza Magyarországra?

    R. A.: Az utóbbi időben beállt, hogy évente háromszor vagy négyszer. Karácsonyra mindig, ezenkívül egyszer tavasszal és egyszer ősszel. Nyáron nem szeretek hazamenni, mert akkor a klíma itt jobb számomra. Ritka családi/baráti események miatt általában előfordul további egy látogatás is.

    K. S.: Nagy világutazó vagy. Miért vagy ennyire mobilis?

    R. A.: Mindig is élveztem az utazást, ha valahova el lehetett menni. Gyerekkoromban rengeteget kirándultam belföldön és ahogy lehetséges volt, családdal majd minden környező országba eljutottunk nyaralások alkalmával. Testvéremmel még mindig találkozunk évente „Valahol Európában”.

    Miután itt sikerült berendezkednem, a lehetőségek nagyok kitágultak. Többször jártam Kínában. Ez annyival kezdődött, hogy láttam egy utazási iroda reklámján, hogy mennyibe kerülne egy 2 hetes kínai utazás, a következő sarkon pedig a repülőjegy árakat. Ismerősök elbeszéléseivel összevetve felmerült bennem, hogy azért az utazási irodánál jóval olcsóbban ki lehet ezt hozni. Gondoltam, utánajárok. Az utánajárásnak az lett az eredménye, hogy ha már fele annyiból kijön, meg már majdnem mindennek utánanéztem, akkor most miért ne menjek is el. Ez történt 2011-ben, de ahányszor Kínában voltam, mindig úgy jöttem el, hogy vissza kellene menni, mert ez is kimaradt, az is kimaradt. Nem beszélve arról, hogy a nagysebességű vasúthálózattal sok olyan helyre el lehet jutni, amiről korábban csak álmodtak a nagyon Kína elhivatottak is.

    A mobilitásnak úgy érzem, egyre nagyobb szerepe lesz a munkavállalásban is. A helyzet mindenhol egyre bizonytalanabb, most már sok minden elképzelhető. Alapvetően nem tartok attól, hogy itt forró lenne a talaj a lábam alatt, de néhány éve például még senki sem gondolt arra, hogy Anglia kiléphet az EU-ból. Ugyanígy az amerikai választások eredménye is sokakat meglepett.

    „Jobb, ha az ember felkészült arra, hogy mobilis legyen.”

    Hosszabb távon Európában gondolkodom, de ha adódna egy rövidebb (pl.: félévre) lehetőség, akkor Kínába, Kanadába, Malajziába, Japánba és még néhány helyre is szívesen mennék. Természetesen barátaimhoz is szívesen csatlakozom, mint például a Céline Dion koncerthez kötött kirándulás Japánba.

    K. S.: Mik a jelen és szerinted mik lesznek a jövő sikerszakmái?

    R. A.: A jövőre való becsléssel nagyon óvatosan fogalmaznék. Volt ugye rengeteg jóslat, ami nem jött be, ezekről rendszeresen vannak hírek, mémek. Másrészt eredeti szakmámból kiindulva, a géntechnológia és a molekuláris biológia is hozott kisebb áttöréseket – akkorát, amekkorát vártak tőle. Hasonlóan a nanotechnológia is csak minimálisan van jelen a mindennapi életben.

    Adatot gyűjteni egyre olcsóbb, így véleményem szerint az átrendeződést az adatelemzés és információnyerés fogja jelenteni középtávon. Nem tartok tőle, hogy a szakmák jó részét átveszi a robotizáció és az MI, viszont azok a szakemberek, akik szakmájukban fel tudják használni a Big Data és az MI lehetőséget, jóval keresettebbek lesznek, mint a szakmát csak hagyományosan megközelítők. Például az a szigeteléssel foglalkozó kereskedő/elemző cég, aki távérzékelt adatokból meg tudja állapítani, hogy egy adott ház szigetelésében hol van a hiba és így csak azon a részen kijavítva olcsóbb ajánlatot tud adni, mint aki a fél tetőt újra szigetelné, jóval keresettebb lesz, mint aki erre nem képes.

    K. S.: Van kedvenc IT-s idézeted, mémed?

    R. A.: Nem IT idézet – terepi ökológusok között forog közszájon –, de IT-ben is tartom magam ehhez:

    „Járt utat járatlanra ha csak lehet cserélj fel, hogy más oldalról is lásd a dolgokat!”


    Blog bejegyzéseink IT karrier témakörben

    Bobály Gábor

    Interjú Bobály Gáborral

    Bobály Gábor logisztikával foglalkozott korábban tíz évig, különböző munkahelyeken, különböző munkaköröket betöltve. Három éve tudatosan közelít az IT felé. Sikeresen elvégezte az alapozó Java SE szoftverfejlesztő, majd ezt követően a ...
    Bővebben
    Révész András

    Interjú Révész Andrással

    Révész András alapvégzettsége biológus, ökológia szakiránnyal. Szakmai pályafutását tájökológiával kezdte, azon belül is élőhely térképezéssel, amihez kötődik a térinformatika. Négy évig kutatás-fejlesztéssel foglalkozott az MTA Ökológiai és Botanikai Intézetében, majd ...
    Bővebben
    Schmidt Attila

    Interjú Schmidt Attilával

    Schmidt Attila három éves szoftverfejlesztői gyakorlattal (főként Android platformhoz kötődően) és két éves szoftvertesztelői tapasztalattal rendelkező mérnök-informatikus. Az interjút Kaczur Sándor – az it-tanfolyam.hu alapítója és oktatói csapatának szakmai vezetője ...
    Bővebben
    Takács Roland

    Interjú Takács Rolanddal

    Takács Roland egyéves automatizálási teszt mérnöki és ötéves professzionális adatbázis-kezelés (MSSQL, Oracle) tapasztalattal rendelkező mérnök-informatikus. Jól érzi magát multikulturális környezetben. 2017 nyara óta külföldön él és dolgozik. 2018 őszétől PL ...
    Bővebben
    Lovas Bertalan

    Interjú Lovas Bertalannal

    Lovas Bertalan 22 éves pályakezdő szoftverfejlesztő. A kütyük mindig érdekelték. Hivatásként és hobbiként is gondol a programozásra. Sportos, korábban dzsúdózott, tornázott és a műugrást is kipróbálta. Korábban részt vett a ...
    Bővebben

    Interjú Görög Ibolyával

    Görög Ibolya protokollszakértőt mindenki ismeri, bemutatni nem szükséges. De mégis illik, legalább röviden: 1987-től 1999-ig a Miniszterelnöki Hivatal protokollosa, majd protokollfőnöke volt, illetve 1999-től felnőttképzésben oktat. Érdeklődési körébe tartoznak: viselkedéstörténet, ...
    Bővebben
    Nádai Gábor

    Interjú Nádai Gáborral

    „Nádai Gábor vagyok, de sokan leginkább Mefiként ismernek, a legtöbb felületen a @mefiblogger nicknév alatt vagyok elérhető. Eredetileg mérnökinformatikusként végeztem, a kétezres évek közepén a fősuli mellett saját vállalkozásba kezdtünk ...
    Bővebben
    Szűcs Tibor

    Interjú Szűcs Tiborral

    Szűcs Tibor mérnök-informatikus. Jelenleg a Corvinus Egyetem Koordinációs Irodáján dolgozik órarendszerkesztőként. Ez a feladat a létesítménygazdálkodáshoz kötődik és ő osztja be – sok-sok szempont alapján – az előadásokat, szemináriumokat, számítógépes ...
    Bővebben
    Markovics Győző

    Interjú Markovics Győzővel

    Markovics Győző nem­zet­kö­zi kap­cso­la­tok sza­kos köz­gaz­dász, va­la­mint po­li­to­ló­gi­át is ta­nult a Bu­da­pes­ti Cor­vi­nus Egye­te­men. Az egye­tem­től fő­ként időt ka­pott – fel­nő­ni a kép­zés alatt. Gya­kor­la­ti is­me­re­te­it min­dig mun­ká­val sze­rez­te. Csa­lá­di ...
    Bővebben

    Interjú Görög Ibolyával

    Görög Ibolya protokollszakértőt mindenki ismeri, bemutatni nem szükséges. De mégis illik, legalább röviden: 1987-től 1999-ig a Miniszterelnöki Hivatal protokollosa, majd protokollfőnöke volt, illetve 1999-től felnőttképzésben oktat. Érdeklődési körébe tartoznak: viselkedéstörténet, kultúratörténet, történelem, gasztronómia, más országok szokásai. Lelkesen és fáradhatatlanul járja az országot, népszerű előadásokat és egész napos tréningeket tart. Ilyenkor mindig megadja elérhetőségeit és felajánlja, hogy bátran keresse meg bárki tanácsért, mert olyankor boldog, hogy szükség van rá. Sajátos és egyedi humorával izgalmasan mutatja be, hogy különböző helyzetekben hogyan illik – másképpen hogyan kellene – viselkednünk az európai kultúrkörben. Több sikeres könyve jelent meg az elmúlt két évtizedben, legutóbbi Summa Summarum – Európaiság – hitelesség – protokoll címmel 2018-ban. Számomra mindig a protokolltanárnő marad, hiszen így emlékszem rá a Diplomáciai protokoll című tantárgy kapcsán.

    Görög Ibolya 1

    Az interjút Kaczur Sándor – az it-tanfolyam.hu alapítója és oktatói csapatának szakmai vezetője – készítette 2019. április 19-én.

    K. S.: Hogyan tegyünk megfelelő benyomást az állásinterjún?

    G. I.: A legfontosabb, hogy olyan szavakat használjunk, olyan vokalitással és olyan külsővel, amit az adott szakma elvár. Egyik ismerősöm fel akart venni egy vállalati jogászt, és az interjúra a jelölt szakadozott farmerben, kicsit viseltes pólóban és papucsban érkezett – ez durva, tudom, de létezik ilyen! Elnézést kért a jelölttől, hogy feltehetően a titkárnő nem szólt neki, mert az állás betelt. Ugyanakkor egy kreatív reklámcéghez ment egy lány jól szabott nadrágkosztümben, konszolidált cipő, táska, fegyelmezett haj, visszafogott stílus – hát az sem volt jó!

    „A lényeg, hogy diplomával a kezünkben ne legyünk „dögösek” vagy „macsók”, a tanult ember megjelenés az elvárt. Feltétlenül alapkövetelmény az ápoltság, a fegyelmezett beszéd (kerüljük a hadarást, motyogást, túl halk vagy túl hangos hangot).”

    K. S.: Milyen elemi lépésekre, tevékenységekre figyeljünk az állásinterjún? Első benyomás, bemegyünk, szemkontaktus, köszönünk, kézfogás, helyet foglalunk, hová tegyük a kezünket, lábunkat, hogyan üljünk, kire nézzünk, ha többen kérdeznek bennünket, hogyan zárjuk le az interjút?

    G. I.: Kezdjük mindjárt azzal, hogy ne késsünk, egy percet se. A késés nagyon idegesít mindenkit (még azt is, aki egyébként szokott késni). Időben kell indulni, és ha netán valami elháríthatatlan akadály jön közbe (leszakad a híd vagy ilyesmi), akkor oda kell telefonálni. Tehát kontakt telefonszám nélkül soha ne induljunk el. Ha lehet, a tól-ig-et tisztázzuk, tudnunk kell, mennyi idő áll rendelkezésünkre.

    Megérkezvén kopogjunk, majd számoljunk magunkban háromig és benyithatunk. Aki belép, köszön, érthetően, tisztán jó napot kívánok-kal. Ne kezdjük a kézfogást, mert mindig az nyújt előre, aki fogad bennünket. De ha nem történik meg, akkor sincs semmi baj, a szemkontaktus fontosabb.

    Várjuk meg, hogy a fogadó fél hova int, oda kell leülnünk. A széken tegyük be a hajlatig a fenekünket, üljünk egyenesen. A lányok ne tegyék fel keresztbe a lábukat. Fotelben pláne ne! Ha fotelbe kell ülni, igyekezzünk minél beljebb leülni (ahonnan még a talpunk leér) és ne feküdjünk el benne. A legjobb, ha normál magasságú asztalhoz ülünk, ott a lábunk nem is látszik. A kezünket alsókarban tegyük az asztal lapjára, tenyér a kézfejen. Nagyon fontos, hogy a derekunk egyenes maradjon.

    Ne kezdjünk el fecsegni, várjuk meg, amíg a fogadó fél szól és kérdez. Ha többen ülnek velünk szemben, arra nézzünk először, aki a kérdést feltette, majd miközben beszélünk, nézzünk a többiekre is.

    Az interjút a fogadó fél zárja le, ezt vegyük észre és mi álljunk fel.

    K. S.: A HR-esek többsége nő és reméljük, hogy a TANULT NŐ szerepben van. Az állásinterjú szóbeli részét hogyan tegyük nemtől független TANULT EMBER és TANULT EMBER szituációjává?

    G. I.: A verbalitás legfőbb gondja, hogy mi legyen a tegezés-magázással. A tegezés – bármennyire is elterjedt – azt jelenti, hogy „együtt őriztünk libát”. Az interjúra érkezvén magázva kell köszönnünk (jó napot kívánok – a „kívánok”-at tegyük hozzá!), magázva kell beszélgetnünk. Ha netán a HR-es felajánlja a tegezést, nyilván el kell fogadni. De ebben az esetben ő hibázott, hiszen még nem vagyunk felvéve.

    K. S.: Miről és hogyan beszéljünk, ha nem kapunk segítő kérdéseket? Ha csak annyit mondanak, hogy „Beszéljen magáról”, „Mutatkozzon be”. Hogyan készüljünk fel erre a helyzetre?

    G. I.: Ezt biztosan megkérdezik, ne engedjük bő lére a mondandónkat. „Ennyi éves vagyok, a … főiskolán/egyetemen végeztem … szakon.

    „A legkedvesebb tantárgyaim: … – itt azt kell mondani, ami az adott álláshoz kapcsolódik. Esetleg erre szánjunk egy-két mondatot. Ennyi elég.”

    És ha rákérdeznek, hogy mi a hobbink, valami olyat kell mondani, ami nem fogja elvenni az időnket a munkától.

    Görög Ibolya 2

    K. S.: Mi az – a durva protokoll hiba –, ami sosem fordulhat elő az állásinterjún?

    G. I.: Soha ne lépjünk be sehova tegezve. Mindig köszönni kell. Ne legyünk nagyképűek. Száz százalékig győződjünk meg, hogy nincs test- és szájszagunk. Reggelig sorolhatnám….

    K. S.: Hogyan öltözködjünk a hétköznapokban olyan munkahelyen, ahol nincs szigorú Dress Code?

    G. I.: A magára valamit is adó cégnél létezik etikai kódex, az abban foglaltakat tartsuk be. És legyünk büszkék a munkánkra, ezt fejezzük ki az öltözékünkkel is. Nyilván van ing-nyakkendős, kosztümös munkahely (a pénzügy, a jog világa), de ha nem, akkor sem menjünk szakadozott farmerben, nyáron is hordjunk férfiként hosszú nadrágot és viseljünk inget póló helyett. A lányoknak tudniuk kell, hogy ha túl sokat mutatnak (dekoltázs, szoknya rövidsége), akkor nem igazán fognak a tudásukra, az agyukra figyelni.

    K. S.: Várható az, hogy spontán átváltanak angolra/németre és/vagy vissza egy állásinterjún? Hogyan reagáljunk ilyenkor?

    G. I.: Ha a multi cégnél vagyunk, várható, hogy átváltanak, hiszen a munkánkhoz szükséges. Picit mosolyogva gond nélkül váltsunk át. Én voltam olyan cégnél, ahol kötelező volt angolul beszélgetni még két magyarnak is pl. a büfében, ha már egy nem magyar kolléga ott volt.

    K. S.: Nagyon másképp viselkednek a pályakezdő Z generációsok és a karrierváltó X és Y generációba tartozók. Adhatók külön nekik hasznos tanácsok az állásinterjúhoz?

    G. I.: Talán a legfontosabb, hogy az „én így akarom, nekem így a jó” szemléleten gondolkodjanak el. Ugyanis a szüleiket még tán tudták terrorizálni, de a munkahelyen ez már nem fog menni, percek alatt elküldhetik.

    K. S.: A szoftverfejlesztők között igencsak kevés a nő. Megfogalmazható néhány hasznos tanács…

    • ha én nő vagyok a TANULT EMBER szerepben és körülöttem mindenki férfi, illetve
    • ha én férfi vagyok a TANULT EMBER szerepben és a csapatomban egyetlen nő van TANULT EMBER szerepben, illetve
    • ha a csupa férfi csapatot nő vezeti?
    • És mihez kezdjünk a KICCSAJ-jal? 😉

    G. I.: Az én rendszergazda-cégemnél 6-8 fiú és két lány van. Nagy a respektjük, mert az egyik varázsol a számítógéppel, a másik pedig percre pontosan megmondja, mikor kinek mit kell csinálni, melyik céghez menni, stb. A nő a férfiak között az eszével, tudásával, humorával tud elérni bármit is. És nem a dekoltázsával. Ha mégis bekerül a csapatba – ki tudja, miért – a pici szoknyás, dögös kiccsaj, perceken belül elmenekül, mert a viccek céltáblája lesz.

    Görög Ibolya 3

    K. S.: Hogyan viselkedjünk egy kötetlennek meghirdetett, munkaidőn kívüli céges eseményen, csapatépítő tréningen?

    G. I.: Nagyon kell vigyázni a megivott alkohol mennyiségével, mert ha elszabadulnak a gátlások, nevetségessé válhatunk. És aki emlékszik másnap, meglesz rólunk a véleménye. A csapatépítő tréningen vegyünk részt a játékokban, és ha már úgyis kell, akkor lelkesen, vidáman.

    K. S.: Hogyan váltsunk munkahelyet? Hogyan viselkedjünk a felmondási idő alatt?

    G. I.: Ha szerencsénk van, akkor a vezető leül velünk és elmondja, miért küld el bennünket. Ilyenkor a hibáinkért ne másokat okoljunk, ne árulkodjunk. Tisztességgel hallgassuk végig, ez a legelegánsabb. A felmondási idő alatt se gyalázzuk a főnököt, a munkahelyet – ha tényleg utáltuk, akkor inkább kérjünk felmentést a felmondási idő alól és azonnal menjünk el. Egyre vigyázzanak – ugyanoda soha nem szabad visszamenni.

    K. S.: Tudom – korábban nyilatkozta –, hogy John Steinbeck Kék öböl című könyve hatott egész életére, stílusára. Kinek és milyen élethelyzetben javasolná elolvasni ezt a regényt?

    G. I.: Ó, nagyon sok könyv hatott rám, mondhatni, hogy mindegyik. Olvasni mindig érdemes, mert ezzel gyarapodik az ember szókincse. Aki olvas, meg tud írni még egy motivációs levelet is! Az olvasáson irodalmat értek és nem kommenteket és facebook bejegyzéseket. Tudom, hogy az X és Y generáció pörög, rohan, maximum filmeket néz, de abból nem gazdagodik. Rengeteg könyv megvan e-formátumban is, azt akárhol elő lehet venni. Ha elkezdik az olvasást, rá fognak kapni, mert játszi könnyedséggel ki tudják fejezni magukat és rájönnek, hogy nem csak b-vel kezdődő igék vannak.


    Blog bejegyzéseink IT karrier témakörben

    Bobály Gábor

    Interjú Bobály Gáborral

    Bobály Gábor logisztikával foglalkozott korábban tíz évig, különböző munkahelyeken, különböző munkaköröket betöltve. Három éve tudatosan közelít az IT felé. Sikeresen elvégezte az alapozó Java SE szoftverfejlesztő, majd ezt követően a ...
    Bővebben
    Révész András

    Interjú Révész Andrással

    Révész András alapvégzettsége biológus, ökológia szakiránnyal. Szakmai pályafutását tájökológiával kezdte, azon belül is élőhely térképezéssel, amihez kötődik a térinformatika. Négy évig kutatás-fejlesztéssel foglalkozott az MTA Ökológiai és Botanikai Intézetében, majd ...
    Bővebben
    Schmidt Attila

    Interjú Schmidt Attilával

    Schmidt Attila három éves szoftverfejlesztői gyakorlattal (főként Android platformhoz kötődően) és két éves szoftvertesztelői tapasztalattal rendelkező mérnök-informatikus. Az interjút Kaczur Sándor – az it-tanfolyam.hu alapítója és oktatói csapatának szakmai vezetője ...
    Bővebben
    Takács Roland

    Interjú Takács Rolanddal

    Takács Roland egyéves automatizálási teszt mérnöki és ötéves professzionális adatbázis-kezelés (MSSQL, Oracle) tapasztalattal rendelkező mérnök-informatikus. Jól érzi magát multikulturális környezetben. 2017 nyara óta külföldön él és dolgozik. 2018 őszétől PL ...
    Bővebben
    Lovas Bertalan

    Interjú Lovas Bertalannal

    Lovas Bertalan 22 éves pályakezdő szoftverfejlesztő. A kütyük mindig érdekelték. Hivatásként és hobbiként is gondol a programozásra. Sportos, korábban dzsúdózott, tornázott és a műugrást is kipróbálta. Korábban részt vett a ...
    Bővebben

    Interjú Görög Ibolyával

    Görög Ibolya protokollszakértőt mindenki ismeri, bemutatni nem szükséges. De mégis illik, legalább röviden: 1987-től 1999-ig a Miniszterelnöki Hivatal protokollosa, majd protokollfőnöke volt, illetve 1999-től felnőttképzésben oktat. Érdeklődési körébe tartoznak: viselkedéstörténet, ...
    Bővebben
    Nádai Gábor

    Interjú Nádai Gáborral

    „Nádai Gábor vagyok, de sokan leginkább Mefiként ismernek, a legtöbb felületen a @mefiblogger nicknév alatt vagyok elérhető. Eredetileg mérnökinformatikusként végeztem, a kétezres évek közepén a fősuli mellett saját vállalkozásba kezdtünk ...
    Bővebben
    Szűcs Tibor

    Interjú Szűcs Tiborral

    Szűcs Tibor mérnök-informatikus. Jelenleg a Corvinus Egyetem Koordinációs Irodáján dolgozik órarendszerkesztőként. Ez a feladat a létesítménygazdálkodáshoz kötődik és ő osztja be – sok-sok szempont alapján – az előadásokat, szemináriumokat, számítógépes ...
    Bővebben
    Markovics Győző

    Interjú Markovics Győzővel

    Markovics Győző nem­zet­kö­zi kap­cso­la­tok sza­kos köz­gaz­dász, va­la­mint po­li­to­ló­gi­át is ta­nult a Bu­da­pes­ti Cor­vi­nus Egye­te­men. Az egye­tem­től fő­ként időt ka­pott – fel­nő­ni a kép­zés alatt. Gya­kor­la­ti is­me­re­te­it min­dig mun­ká­val sze­rez­te. Csa­lá­di ...
    Bővebben

    Interjú Markovics Győzővel

    Markovics Győző

    Markovics Győző nem­zet­kö­zi kap­cso­la­tok sza­kos köz­gaz­dász, va­la­mint po­li­to­ló­gi­át is ta­nult a Bu­da­pes­ti Cor­vi­nus Egye­te­men. Az egye­tem­től fő­ként időt ka­pott – fel­nő­ni a kép­zés alatt. Gya­kor­la­ti is­me­re­te­it min­dig mun­ká­val sze­rez­te. Csa­lá­di vállal­ko­zás­ban kez­dett el pro­jekt­me­nedzs­menttel és folya­mat­fej­lesz­tés­sel fog­lal­koz­ni. El­mon­dá­sa sze­rint „IT affin gye­rek”, aki nem túl­sá­go­san fej­lesz­tő, in­kább power user-szerű, ami­nek hasz­nos­sá­gát mul­ti kör­nye­zet­ben, a K&H Bank­nál is meg­ta­lál­ta. Az idők so­rán meg­ta­nul­ta, hogy az üz­le­ti folya­ma­to­k fej­lesz­té­si ele­me­it, ho­gyan ér­de­mes IT-ready mó­don meg­fo­gal­maz­ni, hogy az auto­ma­ti­zált és va­ló élet­be­li folya­ma­tok zökke­nő­men­te­sen illesz­ked­je­nek egy­más­hoz. Dol­go­zott a Grow Cso­port­nál is – innen az is­me­ret­ség –, ahol Izsó Gábor ha­lá­la után irá­nyí­totta a sa­ját IT fej­lesz­té­se­ket és – önálló üz­let­ág­ként – ve­zette az IT Karrier prog­ra­mot. Je­len­leg startup kör­nye­zet­ben pró­bál okos lenni a Tappointment Kft.-nél, ahol fő­ként a business analyst és pro­jekt­me­nedzs­ment te­rü­le­te­in be­lül te­vé­keny­ke­dik.

    Markovics Győző

    Az interjút Kaczur Sándor – az it-tanfolyam.hu alapítója és oktatói csapatának szakmai vezetője – készítette 2019. február 13-án.

    K. S.: Mit tartottál a 3 legfontosabb feladatodnak az IT Karrier program megvalósításához kötődően?

    M. Gy.: Gábor halálával fontosnak tartottam, hogy ennek negatív hatásai a már folyamatban lévő kurzusainkat ne érintsék és emellett a tervezett menetben indíthassuk az újabbakat.

    Emellett pedig mottónká vált, hogy reális képet adjunk a nehézségekről. Mindig elmondtuk a nyílt napoknak tekinthető első alkalmakon, hogy programozóvá válni nehéz, a tanfolyam nem könnyű, sokat kell tanulni, sokat kell gyakorolni, sok időt kell belerakni. Nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy azt érezzék a tanulók, megéri nálunk tanulni.

    „Kitűnni úgy lehet, hogy Te többet raksz bele a többieknél.”

    Harmadikként pedig célul tűztük ki, hogy nem mindenkivel tudunk és szeretnénk egyformán bánni. Extra figyelmet szenteltünk azokra, akikben van akarat!

    K. S.: Ha a szakmai pályafutásod hossza 100 egység, akkor jelenlegi tapasztalataid alapján hol tartasz, és milyen mérföldköveket fogalmaznál meg ehhez kötődően?

    M. Gy.: Nem (lineáris) számegyenesnek gondolom ezt. Abban biztos vagyok, hogy most nem azt csinálom, amit 10 év múlva fogok. Nem lehet mindenkiből vezető, már csak a számosság miatt sem. Ez szerintem nem úgy megy, hogy mindig csak felfelé kell lépkedni, és a munkát a karriered – pozíció szerint értve – csúcsán hagyod abba. Vannak jó szakemberek, akikből nem lesz vezető. Én csak nem régiben kezdtem el jobban belelátni a vezetés nehézségeibe. Sosem éreztem eddig annak a súlyát, hogy mennyire más dolog dolgozni és irányítani másokat (mellette persze dolgozni). Izgalmas azzal foglalkozni, hogy egy szervezet mitől és mennyire hatékony – ennek sok összetevője van. Picit olyan, mint egy stratégiai játék. És nem tudom, hogy én leszek-e vezető. Ezért inkább személyiségfejlődésre húznám ezt fel (közel 34 évesen), de ha ezt számszerűsítem, akkor kb. 20-nál tartok a 100-ból.

    Mindenben érdemes tapasztalatot szerezni, mert a cross-functional skillekkel lehet jól előre haladni, és a pótolhatatlanságot is növeli. Egy munkahelyről olyan skilleket fogsz tudni elvinni, amiket máshol, más témában/szakterületen is kamatoztathatsz. Csak soft skillekkel szerintem nem lehet boldogulni, fontos, hogy valami hard skillben is elmélyedj, – tehát szakmailag csináld nagyon jól, amit csinálsz – de mégis fontosabbnak gondolom a soft skilleket. Nem biztos, hogy mindig ugyanazt fogod csinálni, de az biztos, hogy mindenhol csapatban fogsz dolgozni. A one-men-show nagyon nem megy.

    Mindig is önelemző típus voltam. Ha a kérdés mögé tekintek, akkor nem gondolom, hogy elérem a 100-at. Sajnos be kell, hogy ismerjem, hogy átlagember vagyok. Nem leszek a következő földi vezető. Vannak emberek, akikre hatással vagyok, de én nem leszek egy nagy formátumú valaki. Ezt nem beletörődésként élem meg, tudok jól lenni ezzel.

    K. S.: Hogyan zajlik egy tipikus munkanapod?

    M. Gy.: A Te munkanapodat pontosan meg tudnám mondani, hogyan csináld, hogyan lenne jó, de saját magammal ez nehéz. Valószínű ezzel mindenki így van. Sajnos nagyon nehezen boldogulok a halogatásra való hajlamommal, ezért rengeteget voltam kénytelen olvasni a produktivitás témakörében, és rengeteg módszert, javaslatot próbáltam ki saját magamon, hogy egy kicsit javuljak. Ezek alapján ma azt mondom, hogy David Allen: Getting Things Done-jánál a mai napig nem találtam jobbat. Ez alapján két dolgod van: Ha felépítesz magadnak egy szisztémát, akkor (1) tartsd fenn és (2) bízz benne. Legyen rendszer. Egy 8 órás munkanapból én biztosan nem tudok nyolc órán át teljes figyelemmel dolgozni. És szerintem leszögezhetjük: nyolcból nyolc órát senki sem dolgozik egy nap. Előfordul, hogy egy feladaton 10 percet pörögsz, máskor hosszú órákat – ezt ismerd fel. Próbáld úgy betárazni a napodat feladatokkal, hogy tudod, mikor hogyan fogsz teljesíteni, és lehetőségképpen annak megfelelő típusú feladatot allokálj arra az időszakra. Mindenkinek van kulimunkája: végezd azt mondjuk ebéd után, amikor még nem tértél teljesen vissza, esetleg rajtad a kajakóma. Kell a fókusz, egyébként nagyon szét tudsz esni. A YouTube tele van produktivitásról szóló vlogokkal (Casey Neistatot nagyon ajánlom).

    Úgy kilencre szoktam beérni. Általában egy rövid kvízzel kezdjük a reggelt: zeneszámokat kell kitalálni vagy hasonlóak, mint a régi Kérdezz-Felelekben). Nincs nagy tét, csak az elismerés, generál némi egészséges versengést, nem mesterséges csapatépítés. Ezzel már lassan fél 10. Bent szoktam megreggelizni, és 10 körül szoktam neki állni dolgozni. Tudom magamról, hogy ez kell nekem, nem stresszelem magam, inkább tovább maradok egy kicsit.

    A napom felépítésében pedig gyakorlati híve vagyok annak, hogy minden kerüljön bele a naptárba. Ezzel előre megbecsülöm, hogy kb. mennyit kell foglalkoznom adott feladattal, és már rögtön meg is találom, hogy mikor fogok vele foglalkozni. Már tegnap tudom, hogy ma mit fogok csinálni.

    Persze vannak ad hoc felmerülő feladatok, de ez fejlesztési területen sokszor abból adódik, hogy valamire nem szántunk elég időt, és egy ismeretlen hiba ugrik elő, amivel foglalkozni kell. Projektmenedzsmentet illetően mi, a Tappointmentnél SCRUM-ot használunk két hetes sprintekkel. Ebből adódóan pedig vannak még az ezzel járó előre betervezett feladatok: daily standupok, backlog grooming, retrospektívek és sprint indítók. Ha valaki szeretne gyakorlatában olvasni a SCRUM és úgy általában az agilis témakörében, nagyon, de nagyon ajánlom Henrik Kniberg: Lean from the Trenches című könyvét.

    Markovics Győző

    K. S.: A stabil elméleti és gyakorlati ismereteken kívül, a programozás/szoftverfejlesztés területén milyen soft skillek szükségesek jelenleg?

    M. Gy.: Elsőként mindenképpen a proaktivitás. Ez nekem arról szól, hogy legyél igényes a munkádra. Ha tetszik, akkor szerintem úgy kell dolgozni, hogy ne szidva emlegessék fel a tevékenységedet egy korábbi cégednél. Egy feladatot meg lehet csinálni a leírás alapján, de mit szólnál hozzá, ha neked kellene az alapján használnod azt a valamit, amit épp létrehoznál? Mit tennél hozzá? Hogyan tennéd jobbá?

    A másik pedig, ahogy én látom, a proaktivitás párja/kiegészítője, a felelősség. Ez a legnehezebb, mert nincs hibakultúránk. Azt tanultuk, hogy hibázni mindenképpen rossz. Mondás szintjén klisés manapság, hogy a sikerhez hibák sorozatán át vezet az út. Ettől függetlenül ezt a gyakorlatban nem tapasztalom. Úgy igazán nem izgalmas, hogy ki vétette a hibát. A fontos, hogy a lehető leghamarabb tudjunk róla. Ezért merd elismerni, ha hibáztál, és légy azon, hogy azt ki tudd javítani. Ha más hibázott, segíts neki, és ő is segíteni fog neked.

    „Mondd el, hogy Te milyen megoldást javasolsz, de ne akard ráerőltetni az ügyfélre!
    Csak érd el, hogy megértse, amit mondasz, és hagyd dönteni!”

    Próbáljunk elé menni az ügyfél igényeinek. Kérdezzünk rá a problémára/hiányosságra, amit észrevettünk. Ha belefér, oldjuk meg. Ha nem, akkor is rendben van, hiszen tisztáztuk.

    Ezeken kívül pedig az angol. Pont. Angol nélkül nem lehet létezni. Merj megszólalni, gyakorolj, és meghálálja magát.

    K. S.: Nem állítom, hogy születni kell arra, hogy valaki igazi csapatjátékos legyen, de azért egy tipikus kocka/geek nem feltétlenül könnyen találja meg a helyét egy SCRUM csoportban…

    M. Gy.: Én sok aspektusban introvertált vagyok. Egy introvertált sokszor azért – is – introvertált, mert így reagált a környezetére mondjuk a középiskolában; nem azért, mert nem lenne igénye beszélgetni. Ha két introvertált véletlenül egymás mellé kerül, akkor szinte biztos vagyok benne, hogy meg fogják találni a közös hangot egymással. Nem csapatjátékos viszont az a nárcisztikus szemléletű, aki szerint ő írja a legszebb kódot és mindenki hülye – ez alapvetően rontja a hangulatot.

    Azzal nincs baj, ha valaki nem kommunikatív szóban, hiszen ez online eszközökkel kiváltható. Azzal sincs baj, ha valaki elvonultan szeret dolgozni, ha egyébként rendesen elvégzi a munkáját. Szerintem az introvertáltság önmagában nem befolyásolja jelentősen a csapatmunkára való képességet.

    K. S.: Saját elmondásod szerint sok-sok online/digitális tartalmat fogyasztasz a jövőnk lehetséges alakulásával kapcsolatosan. Milyen trendeket látsz, milyen markáns változások várhatók rövid és hosszú távon a munkaerőpiacon?

    M. Gy.: Itthon markáns változások szerintem nem várhatók. Nem az a kiemelt célja a magyar gazdaságfejlesztésnek, hogy a magasabb hozzáadott értéket képviselő szektorokat próbálja fejleszteni (az IT ilyen). Probléma például az itthoni női mérnökök alacsony aránya. Így az ilyen, magas képzettségű munkaerő felét egyszerűen ki sem képezzük, és jóval kisebb hozzáadott értékű munkakörökben látjuk őket viszont. Ugyanígy a legtöbb itthonról indult sikeres startup nem Magyarország miatt vitte sokra, hanem egyszerűen itthon is nyitottak egy irodát, de alapvetően külföldi tőkéből és munkamódszerekkel éltek és inkább külföldön, mint itthon vannak jobban beágyazódva. Ha nem lennének multik Magyarországon, akkor ezzel együtt a know-how sem jött volna be. Kb. 10-15 évvel le vagyunk maradva munkakultúrában a legmodernebb területektől, de azt is el kell ismernünk, hogy produktivitás tekintetében rengeteget fejlődtünk.

    „Járj meetupokra! Nézz, láss, kérdezz, tanulj!
    Kövesd, hogy mi az, amivel a szakmában éppen aktuálisan foglalkoznak!”

    Viszont a sokak által szívesen VUCA-nak nevezett világ ránk is erősen hat. Most minden nagyon diszruptív. Várok valamilyen visszarendeződést, ahol azért rájövünk, hogy a tapasztalat és az idő sokat ad a gyorsaság helyett. Az rendben van, hogy ügyesebbek lettünk, de most sok mindent a hiábavalóságnak készítünk, hogy gyorsan meglegyen. Várok egy telítődést, egy lassulási folyamatot: nem kell mindenből mindig a legújabb. Hosszú távon alapvetően a szakmákon át hordozható soft skillekben és a kétkezi skillekben hiszek. Mindkettőt érdemes már most gyakorolni.

    K. S.: Hogyan látod a mesterséges intelligencia és a magas hozzáadott értékű munkakörök kapcsolatát, illetve ezek változását?

    M. Gy.: Nekem nincs ezzel gondom, főleg azért, mert nincs rá hatásom. A géprombolók sem tudták megállítani az ipari forradalmat. A többségi társadalom az MI fejlesztésének irányába halad. Ezt el kell fogadni. Akinek ez nem tetszik, bőven talál olyan közösségeket, akik másképpen tekintenek a mai világra, nem városokban, közösségekben élnek. Maguk termelnek. Ez mindig opció marad szerintem.

    Úgy gondolom, hogy a magas hozzáadott értékű munkaköröket is könnyen elláthatja egy MI, hiszen például vannak olyan újságok, ahol az egyszerűbb, közleményszerű híreket már most MI-vel íratják meg. Máshol, például az adatbányászat területén (milyen mintákat érdemes felismerni az adathalmazban), vagy mondjuk mire képes a Google DeepMind. Emberként szerintem a szervezési képességünk és a kreativitásunk miatt emelkedhetünk ki az MI-k közül, egyben ezek lehetnek az utolsó skilljeink, amik MI-vel kiválthatók. Az MI óriási számítási kapacitással Big Datan dolgozik, szóval sok sikert ellene :-)! Azon is gondolkodtam, hogy talán mi emberek jobban ismerjük egymást, ez a miénk marad, de már ez sem igaz, hiszen például a Google sokkal többet tud bármelyikünkről, mint gondolnánk (individiuumról és fajról egyaránt).

    Markovics Győző

    K. S.: Vannak-e jelentős eltérések a KKV és multi elvárások/követelmények között (munkaerőpiaci igényekre vonatkoztatva)?

    M. Gy.: A KKV-ban az az extra, hogy még nincs az benne a cégben, amit csinálsz. Neked azt ki kell találni! Amit most csinálsz, az van először és ebből lesz majd valamikor egy folyamat. A multi is volt egyszer KKV, csak nem ma, és így idővel ki tudtak alakítani standard folyamatokat. 10 fővel még el lehet boldogul ad hoc módon, de egy sok száz vagy ezer fős szervezetet már képtelenség.

    Mindkettőnek van létjogosultsága. Az alapvető eltérés méretben mutatkozik. Minden lehet hátrány és előny. A multiban jobban meghatározottak a felelősségi körök. Döntsd el, hogy Neked melyik kell! Ha a pályád elején állsz, lényeges döntés, hogy multit vagy KKV-t választasz. Van átjárás a kettő között, de egyre inkább kevesebb. Minél inkább beleszoktál egy adott munkakultúrába, annál kevésbé szívesen vesznek fel a másikba. Multiban darabra dolgozol, kisebb a felelősség, gyakran nagyobb a hatékonyság. Kis cégben van lehetőséged nyitottabban dolgozni, de a felelősség is nagyobb. Multihoz érdemes elmenni, hiszen – még mindig – hasznos, ha az önéletrajzodban szerepel, és minden rosszmájúság ellenére sokat lehet tanulni szervezeti hatékonyságról. A KKV esetében pedig készülj fel, hogy mindig több sapkád lesz. Mert kell egy volumen ahhoz, hogy mondjuk önálló business analystet lehessen foglalkoztatni, vagy például egy tesztelő csapatot is el kell látni megfelelő mennyiségű feladattal, hogy rentábilisen tudjon működni. Ha nincs még meg a volumen, akkor valaki félig business analyst, félig PM, harmadik félig meg szervezetfejlesztő :-).

    K. S.: Mik a jelen és szerinted mik lesznek a jövő sikerszakmái?

    M. Gy.: Hát, itt főként az IT világra látok rá, de összességében elmondható, hogy jelenleg a programozók egyértelműen jól állnak, de sok-sok részfeladatuk várhatóan 10-15 éven belül MI által kiváltható lesz – főleg, ha a jelen és a közeli jövő programozói ügyesek.

    Az IT architect lehet egy jövőtállóbb továbbfejlődési lehetőség a jó/vezető programozók számára, de egy korábbi kérdésedre visszatérve: nem kell mindenáron egy elképzelt ranglétrát bejárni. Aki imád kódolni, inkább kódoljon. Multiknál gyakran előfordul, hogy aki jól programoz, megteszik vezetőnek – pedig a kettő között óriási különbség van.

    Illetve nagyon keresett mostanában a devops mérnök is, aki az egész architektúrát össze tudja rakni és rá tudja építeni a deployment folyamatot.

    A projektmenedzsment egyelőre rendben van, de azt gondolom, kissé túlmisztifikált. Nagyon el lehet rontani, de sokszor azért van akkora felelősségtudat a csapat tagjaiban, hogy koordináció nélkül is elevickéljenek valahogy. Egy családot ellátni, működtetni is projektmenedzsment. Nincs benne semmi ördöngősség. Én nem a csapatomat vezetem – nem csapatom van –, hanem a csapat tagja vagyok. Az én feladatom az, hogy a srácoknak csak programozni kelljen. Én mit irányítsak? Mit mondjak meg? Van valaminek értelme, hogy mi után milyen építőkocka jön, ezt együtt kitaláljuk. És van egy ember, aki odafigyel arra, hogy tényleg ez történjen. Szóval szerintem ez inkább koordináció. Mint a tested: a sejtjeid külön-külön is léteznek, mégis kell ahhoz egy közös koordináció, hogy elkapd a feléd passzolt labdát.

    Ha nem csak IT-re gondolok, akkor szeretném, ha a tanár lenne a sikerszakma. Nem, nem az életunt, unalmas, követhetetlen órákat tartó tanárokról beszélek. Hanem mondjuk a finn modellről.

    K. S.: Tipikusan mire kíváncsi egy junior szoftverfejlesztőt kereső munkáltató?

    M. Gy.: Bármennyire is profán, fontos, hogy olcsó legyen. Egy junior nem fog nettó 350.000 Ft-os bérrel kezdeni. Ne legyenek illúzióink. A karrierváltók is juniorok, hiszen amire váltanak, abban nincs, vagy csak kevés tapasztalatuk van.

    „Legyen saját projekted, vagy találj és olyan projektet mástól, amiben elmélyedsz és továbbfejleszted! Akarnak látni valamit.
    Tudj mutatni valamint – például Giten – amit egyébként is csinálsz! Azt kell látniuk, hogy ez Téged miért érdekel.”

    Másodsorban viszont a junior egy gyurma, a munkáltató úgy alakíthatja, szabhatja testre, ahogyan akarja. Nagyon gyorsan tud tanulni. Még nincsenek benne hibás gyakorlatok.

    Legyen nyitott és ne zárkózzon el a különböző programozási nyelvektől és technológiáktól! Éljen motiváltan benne – csináljon sok-sok gyakorlatot, feladatot!

    K. S.: 2017-ben tartottál egy izgalmas előadást a Kutatók éjszakája rendezvényen, Milyen skillekre lesz szükség a jövő munkahelyein? címmel. Ebben nekem a 10 Growth Mindset Statements elképzelés volt a kedvencem. Kifejtenéd ezt érdeklődő olvasóink számára?

    M. Gy.: Hogyne.

    Felejtsük el ezeket az életszakaszainkat: az első 20 évben iskolákba jársz, a következő 40 évben dolgozol és a következő 20 évben – állítólag – pihensz. Az iskolák elvégzése után lehet(ne) ez a gondolatom: megtanultam, nekem ez van, ezzel dolgozom, már nem kell megtanulnom semmit. Felejtsük ezt el! Helyette fejlődjünk folyamatosan, legyünk nyitottak, tanuljunk folyamatosan!

    10-grown-mindset-statements

    A családomban mindig azt mondták, hogy ez fejben dől el. Az életünk egymást követő – boldog és depressziós – állapotaiban gyakorlatilag semmi különbség nincs, csak az, hogy honnan nézzük ugyanazt.

    Ne vesztesként éljük az életünket, hogy velünk csupán megtörténtek a dolgok!

    Nem segít, ha adottnak veszek olyan dolgokat, amikre igazából van ráhatásom: például nem mondhatok fel, ha rosszul vagyok a munkahelyemen, mert ott a család, a gyerekek. De! Felmondhatsz. Találsz másik munkahelyet. Oldd meg! Tanulj meg egy új skillt! Csináld meg a saját vállalkozásodat! Mindegy. Oldd meg! Legyél nyitott. Ne vakmerő. Tervezz és utána lépj!

    Probléma vagy kihívás? Te döntöd el.

    K. S.: A tanárképző első pszichológiaóráján Dr. Páger Margit első mondata így hangzott:

    „Nem az a lényeg, hogy milyen hatások érnek bennünket, hanem az, hogyan reagálunk minderre.”

    Mit tanácsolnál azon hallgatóink számára, akik éppen részt vesznek a tanfolyamainkon, illetve alumni tagok?

    M. Gy.: Amit az órán tanulsz, azzal nem fogsz kitűnni a piacon. Ugyan hiányszakmáról beszélünk, de ettől még sokan is keresnek az IT vonalon munkát. Meg fognak szűrni. Úgyhogy legyél szorgalmas, alázatos, de nem gyenge! Állj ki magadért, de ne bánts meg másokat! Ne foglalkozz a hiperérzékenyekkel, a hisztisekkel, az érzelmi zsarolókkal! Tanulj sokat, de ne egyedül! Keress tanfolyamokat, gyakornoki programokat! Keress kollaborációs lehetőséget, ahol másokkal tanulhatsz, fejlődhetsz! Keress valakinek valamilyen kódját, értsd meg, fejlessz bele új funkcionalitásokat!


    Blog bejegyzéseink IT karrier témakörben

    Bobály Gábor

    Interjú Bobály Gáborral

    Bobály Gábor logisztikával foglalkozott korábban tíz évig, különböző munkahelyeken, különböző munkaköröket betöltve. Három éve tudatosan közelít az IT felé. Sikeresen elvégezte az alapozó Java SE szoftverfejlesztő, majd ezt követően a ...
    Bővebben
    Révész András

    Interjú Révész Andrással

    Révész András alapvégzettsége biológus, ökológia szakiránnyal. Szakmai pályafutását tájökológiával kezdte, azon belül is élőhely térképezéssel, amihez kötődik a térinformatika. Négy évig kutatás-fejlesztéssel foglalkozott az MTA Ökológiai és Botanikai Intézetében, majd ...
    Bővebben
    Schmidt Attila

    Interjú Schmidt Attilával

    Schmidt Attila három éves szoftverfejlesztői gyakorlattal (főként Android platformhoz kötődően) és két éves szoftvertesztelői tapasztalattal rendelkező mérnök-informatikus. Az interjút Kaczur Sándor – az it-tanfolyam.hu alapítója és oktatói csapatának szakmai vezetője ...
    Bővebben
    Takács Roland

    Interjú Takács Rolanddal

    Takács Roland egyéves automatizálási teszt mérnöki és ötéves professzionális adatbázis-kezelés (MSSQL, Oracle) tapasztalattal rendelkező mérnök-informatikus. Jól érzi magát multikulturális környezetben. 2017 nyara óta külföldön él és dolgozik. 2018 őszétől PL ...
    Bővebben
    Lovas Bertalan

    Interjú Lovas Bertalannal

    Lovas Bertalan 22 éves pályakezdő szoftverfejlesztő. A kütyük mindig érdekelték. Hivatásként és hobbiként is gondol a programozásra. Sportos, korábban dzsúdózott, tornázott és a műugrást is kipróbálta. Korábban részt vett a ...
    Bővebben

    Interjú Görög Ibolyával

    Görög Ibolya protokollszakértőt mindenki ismeri, bemutatni nem szükséges. De mégis illik, legalább röviden: 1987-től 1999-ig a Miniszterelnöki Hivatal protokollosa, majd protokollfőnöke volt, illetve 1999-től felnőttképzésben oktat. Érdeklődési körébe tartoznak: viselkedéstörténet, ...
    Bővebben
    Nádai Gábor

    Interjú Nádai Gáborral

    „Nádai Gábor vagyok, de sokan leginkább Mefiként ismernek, a legtöbb felületen a @mefiblogger nicknév alatt vagyok elérhető. Eredetileg mérnökinformatikusként végeztem, a kétezres évek közepén a fősuli mellett saját vállalkozásba kezdtünk ...
    Bővebben
    Szűcs Tibor

    Interjú Szűcs Tiborral

    Szűcs Tibor mérnök-informatikus. Jelenleg a Corvinus Egyetem Koordinációs Irodáján dolgozik órarendszerkesztőként. Ez a feladat a létesítménygazdálkodáshoz kötődik és ő osztja be – sok-sok szempont alapján – az előadásokat, szemináriumokat, számítógépes ...
    Bővebben
    Markovics Győző

    Interjú Markovics Győzővel

    Markovics Győző nem­zet­kö­zi kap­cso­la­tok sza­kos köz­gaz­dász, va­la­mint po­li­to­ló­gi­át is ta­nult a Bu­da­pes­ti Cor­vi­nus Egye­te­men. Az egye­tem­től fő­ként időt ka­pott – fel­nő­ni a kép­zés alatt. Gya­kor­la­ti is­me­re­te­it min­dig mun­ká­val sze­rez­te. Csa­lá­di ...
    Bővebben