Beszámoló: it-tanfolyam.hu STEM nyári tábor 2023

A STEM mozaikszó eléggé közismert: a tudományos-technológiai tudományágakat (természettudomány, technológia, mérnöki tudomány és matematika) foglalja egybe, interdiszciplináris megközelítésben. A STEM területén való elmélyedés során a hangsúly nem a mit tanulunk/tanítunk, hanem inkább a hogyan tanulunk/tanítunk. Nem azonnal ad kézzel fogható válaszokat, de kitartó próbálkozással – saját élménnyel – elérhető az eredmény.

Az it-tanfolyam.hu oktatói csapata 2023-ban először hirdetett STEM nyári tábort. Erről számolunk be röviden ebben a blog bejegyzésben. Tervezzük, hogy a jövőben rendszeresen fogunk szervezni STEM nyári tábort.

A STEM nyári tábor koncepciója

2023. nyarán 4 turnusban hirdettünk programozás fókuszú STEM nyári tábort:

  • 1. turnus: július 3-7-ig,
  • 2. turnus: július 10-14-ig,
  • 3. turnus: július 17-21-ig,
  • 4. turnus: július 24-28-ig.

Előzetes tudás- és igényfelmérést végeztünk, így alakítottunk ki 3 db csoportot, ezek: Java kezdő, Python kezdő, Python haladó. A kiinduló célcsoportot tanfolyamaink karrierváltó hallgatóinak gyermekei jelentették, akik mellé toboroztunk még. A korosztály a 16-20 éves diákok voltak a 11-14. évfolyamról. A 11-12. évfolyamosok közül sokan informatika, digitális kultúra érettségi előkészítő fakultációra jelentkeztek, jártak, járnak és ebből érettségiznek/érettségiztek. A már korábban érettségizett 13-14. évfolyamosok körülbelül fele az OKJ utód szakmajegyzékhez tartozó szakképzésben tanult.

Mindegyik turnus azonos tematikával valósult meg. Turnusonként 3 db párhuzamos, 10-12 fős csoportokat indítottunk. Voltak közös elméleti programok, szakmai kirándulás, illetve külön-külön Java és Python nyelven megvalósuló gyakorlati programok, valamint projektbemutatóra is sor került. Igyekeztünk érinteni sokféle STEM területet: fizika, kémia, biológia, csillagászat, térinformatika, mesterséges intelligencia, szimuláció, játékprogramok, matematika, orvostudomány; mindegyiket a programozáshoz kapcsolva. Végeztünk tervezést, kódolást, tesztelést is. Belefért némi pályaorientáció is.

A STEM nyári tábor órarendje

Turnusonként 4 oktató kollégával és vendégelőadókkal hétfőtől-péntekig minden nap 8 és 18 óra között biztosítottuk a jelenlétet, felügyeletet. 40 órában szakmai programokat (elmélet+gyakorlat) kínáltunk. Reggelenként és késő délutánonként 1-1 órában offline, egyéni vagy csoportos játékok voltak kipróbálhatók. Ez mindösszesen 50 órát jelentett. Délelőttönként 20, 30 és 60 perces programokat terveztünk, délutánonként 120 és 240 perceseket. Szerdára szakmai kirándulást, gyárlátogatást ütemeztünk be. Íme az órarend áttekintő formában:

Íme az órarend naponként lapozható formában, benne a részletekkel:

Előzetes tapasztalataink

Előzetes tapasztalatainkat több forrásból merítettük, inspirálódtunk:

Köszönetnyilvánítás

Köszönjük résztvevő diákjainknak az aktivitást, a lelkesedést, a sok-sok elgondolkodtató kérdést, az offline kapott/szerzett élményeket, a pozitív visszajelzéseket.

Szeretnék köszönetet mondani együttműködő partnereinknek: LEGO Manufacturing Kft., REGIO Játékkereskedelmi Kft., Revolt Kereskedelmi Kft., Pannon Kincstár Humán Szakképző Központ.

Végül szeretnék köszönetet mondani minden oktató kollégámnak konstruktív részvételüként, kitartásukért a projekt teljes életciklusában. A tervezési, a szponzorszerző, a promóciós és a megvalósítási szakaszokban egyaránt 2023. április elejétől július végéig. Kiemelem korábbi és az aktuális projekthez kötődő tananyagfejlesztési tevékenységüket. A sikeresen lezárt projektünket augusztusban kipihenjük. 😉

Milyen vezetők a milliárdos techmogulok?

Bill Gates, Mark Zuckerberg, Larry Page, Jeff Bezos, Steve Jobs, Elon Musk, Zhang Yiming neve mindenkinek ismerős. Biztosan mindenki társítana hozzájuk rögtön cégnevet, projektet, küldetést, akár többet is. Milyen hard- és soft skill birtokában vannak a milliárdos techmogulok? Mi a szakterületük, azon belül mivel foglalkoznak? Milyen vezetők? Hogyan lehet velük kooperálni? Honnan származik igen erős küldetéstudatuk? Munkájukon kívül mivel foglalkoznak még? Vannak-e közöttük közös pontok, tulajdonságok, konfliktusok? Mitől sikeresek, eredményesek?

A Forbes üzleti magazin évről-évre megjelenteti a leggazdagabb emberek listáját. Közülük számos üzletember számítástechnikával, IT technológiával, szoftverfejlesztéssel, informati­kával foglalkozott/foglalkozik. Közülük válogattam ebben a blog bejegyzésben:

Mindhárom elemzett nagy vezető általában „nehéz ember”. A szakterületükön belül kiválóak, értenek ahhoz, mit csinálnak. Ez sokszor technológiai hard skilleket jelent. A vezetéshez viszont sok-sok soft skill is szükséges. Gyakran autokratikus stílust képviselnek, azaz tekintélyi, hatalmi eszközökkel, céltudatosan, fenyegetéssel érik el nagy céljaikat, amik erősen motiválják, vezérlik őket. A beosztottakra többnyire úgy gondolnak, mint kizsákmá­nyolható lehetőség, akik rendelkeznek a szükséges tapasztalatokkal, amire támaszkodnak a vezetők, de ezen túl a beosztottak emberek is (érzésekkel, gondolatokkal, véleménnyel), ami ezeknek a vezetőknek kevésbé vagy egyáltalán nem számít. Egy-egy projekt koordinálásában azonban mindegyikük kiváló, akár többféle szerepben is. Ez többnyire segít „elviselni őket”, hiszen meggyőző a szakértelmük.


Bill Gates

Bill Gates (1955-) amerikai üzletember, szoftverfejlesztő, feltaláló, filantróp, a világ egyik leggazdagabb embere. Életének mérföldkövei:

Szülei sikeres üzletemberek voltak. Érdeklődési területének meg­felelően a Lakeside középiskolába járt (1968-1973), mert ott kimagasló volt a számítás­tudomány specializáció. Felsőoktatási tanulmányait a Harvardon (1973-1975) matematika szakon kezdte, de 1976-ban halasztott és nem szerzett diplomát.

Gates első vállalkozása a Paul Allennel közösen alapított Traf-O-Data, amely a seattle-i utakon végzett forgalommérés adatait dolgozta fel mikroszámítógép segítségével. Az IT-ban hírnevét elsősorban a grafikus interfész forradalmasítása során végzett tevékenységéért szerezte. A Microsoft vezérigazgatója 1975-től.

A grafikus interfész ötletének eredete a ’60-as évekig nyúlik vissza, de sokáig laboratóriu­mokban, a nagyközönségtől elzártan maradt a koncepció. Az Apple alapító-tulajdonosának, Steve Jobsnak felkeltette az érdeklődését a Xerox PARC kutatólaboratóriumban folyó munka, illetve számítógépük, a Xerox Star, és az Apple elkezdett dolgozni a grafikus interfészen. Az Apple és a Microsoft ebben az időben szoros partneri viszonyban álltak, a Microsoft különféle szoftvereket fejlesztett a konstruktőr számára. A kapcsolatnak köszönhetően Gates tudomást szerzett a megvalósítási fázisba lépett tervről. Ő maga is elkötelezettje volt a grafikus felületnek. Steve Jobs előrelátóan olyan megállapodást kötött a Microsofttal, amelyben ki kellett jelenteniük, hogy 1983 decemberéig nem szállítanak grafikus felhasználói felületet az MS-DOS-hoz. Gates elhatározta, hogy az MS-DOS-hoz is kifejleszt egy grafikus képernyőt, ez lett a későbbi Windows. Amint ez Jobs tudomására jutott, lopással és ipari kémkedéssel vádolta meg Gatest, de akkor még sikerült elsimítani a konfliktust, mivel a Windows még csak ötlet szintjén létezett. 1984. január 23-án bemutatták az Apple Macintosht, amely óriási sikert aratott. A bemutatón Gates is részt vett, és kifejezte szándékát minél több Microsoft alkal­mazás Macintoshra történő adaptálására. A Microsoft következő generációs operációs rend­szere IBM-kompatibilis rendszerekre a grafikus felülettel rendelkező Windows 1.0 lett, amely kereskedelmi forgalomba majdnem két év késéssel, 1985. november 20-án került.

Bill Gates és felesége, Melinda 2000-ben hozta létre a Bill és Melinda Gates alapítványt. Az eleinte számítástechnikai irányultságú tervek (interneten elérhető nyilvános könyvtárak létrehozása) után a házaspár figyelme a szegény gyerekek támogatása és az orvosi célú kutatások felé fordult. Célul tűzték ki a gyermekhalandóság csökkentését, valamint az Egyesült Államokban beindítottak egy lakhatási programot hajléktalan családok számára. 2003-ban Indiában AIDS-ellenes kutatásokat támogatott az alapítvány, illetve malária-ellenes vakcinák kifejlesztésére fordítottak 258 millió dollárt. E két betegség ellen a szervezet ezt követően is kitartóan küzdött. 2006-ban az alapítvány három alappillérre helyezte tevékenységét, melyek a globális egészségügy, a globális fejlődés, illetve az Egyesült Államokban tapasztalható munkanélküliség csökkentése új munkahelyek teremtésével. Az alapítvány projektjei az évek során folyamatosan bővültek a fenntartható mezőgazdasági fejlődés, a természeti katasztró­fák elleni gyors reagálás, az éhínség leküzdése, a gyermekbénulás elleni harc, védőoltások és más hasonló témákkal, mely projektek elsősorban a fejlődő világ országaira fókuszáltak. Bill Gates 2012-ig 28 milliárd dollárt költött jótékonyságra. 2008-ban felhagyott a Microsoft-beli napi munkával, hogy minél több időt tudjon jótékonysági tevékenységére fordítani.

Bill Gates 2005. március 2-án lovagi címet kapott II. Erzsébet brit királynőtől, elsősorban jótékonysági tevékenységének elismeréseként. Világszerte hírnévre tett szert.

Bill Gates legfontosabb vezetői tulajdonságai voltak

  • Céltudatos
    Gates kezdettől fogva arra fókuszált, amihez a legjobban – és mindenki másnál jobban – értett: a szoftverre. Ezt kemény munkával a lehető legmagasabb szintre tökéletesítette. Évtizedeken át képes volt kitartóan követni célját, bármilyen akadályok kerültek útjába. Céltudatossága megmutatkozik jótékonysági tevékenységében is.
  • Elkötelezett
    Az volt az álma, hogy minden háztartásban legyen számítógép. Ezt a célt gyakorlatias módon, lépésenként haladva kívánta megvalósítani. Vezetői gyakorlatában azt az elvet követte, hogy „Ahelyett, hogy megpróbálnánk egyből a csúcsra jutni, egyszerre csak egy lépést teszünk”.
  • A változásokból előnyt kovácsolt
    „Az egyetlen biztos dolog a változás, és minél jobban tudunk alkalmazkodni hozzá, annál sikeresebbek lehetünk.” Bill Gates tisztában volt azzal, hogy az üzleti életben mindig vannak fluktuációk és változások, amelyekhez a siker elérése érdekében alkalmazkodni kell. Ezzel a hozzáállással egy olyan vállalatot hozott létre, amely túlélte a nehézségeket, válságokat, és sikerrel jött ki belőlük.
  • Szenvedélyes, mindent beleadva dolgozott
    Gates hitt abban, hogy „Ha valamit érdemes csinálni, akkor azt érdemes a lehető legjobban csinálni”. Óriási lelkesedéssel és szeretettel csinált mindent. Gates szerint rendkívül fontos, hogy mindent, amit az ember elvállal, a tőle telhető legnagyobb odaadással végezze.
  • Önképző
    Annak ellenére, hogy abbahagyta a felsőoktatást és tisztában volt a formális oktatás korlátaival, Gates számára a tanulás egy élethosszig tartó folyamatot jelent, és vezetőként is ezt a meggyőződést adta át az embereinek. Folyamatosan tanult, képezte magát, fejlesztette a kommunikációs és társas készségeit, tanulta a nyilvános beszéd fortélyait. Emellett rengeteget írt és olvasott. Többet, mint amennyit legtöbbünk valaha is fog egész életében. A tudás – ahogy Gates vallja – korlátlan, az emberben pedig bölcsességet és alázatot kell, hogy eredményezzen felsőbbrendűség helyett.
  • Jótékonykodó
    Bill Gates a világ egyik leggazdagabb embere, azt is elmondhatjuk róla, hogy ő az egyik azok közül, akik jótékonysági munkájuk által a legtöbbet adják vissza az emberiségnek, lásd fenn: Bill és Melinda Gates Alapítvány.
  • Jövőkép-orientált
    A Microsoft azért tudta legyőzni versenytársait, mert Gates mindig, folyamatosan egyre nagyobb és nagyobb jövőképet vizionált.

Bill Gates ismert gyenge pontjai voltak vezetőként

  • Konfliktuskerülő
    Gates nem szeretett konfrontálódni. Gyakran amennyire csak lehetett, kerülte a konfliktusokat, mert kényelmetlenül érezte magát ezekben a helyzetekben.
  • Arrogáns
    Amikor valaki mélyreható tudással rendelkezik egy témában, amit szenvedéllyel kutat, könnyen átcsúszhat a túlzott magabiztosságból az arroganciába. Gates önérvényesítő volt, nyíltan kinyilvánította az általa helyesnek vélt elképzeléseket, ötleteket. Ha úgy érezte, hogy az ő ötlete a legjobb, akkor elvárta, hogy azt kövessék. Amennyiben kiderült, hogy az adott elképzelés mégsem működik, Gates könnyen arrogánssá vált, amivel megnehezítette mások munkáját.

Steve Jobs

Steve Jobs (1955-2011) amerikai feltaláló és üzletember volt. Az Apple multinacionális IT vállalat társalapítója, egykori elnök-vezérigazgatója. Jobs irányítása alatt fejlesztette ki a cég egyik fő termékét, a kultikus Macintosh számítógépet, valamint az iPod médialejátszót, az iPhone okostelefont és az iPad táblagépet. Életének mérföldkövei:

A fiatal Steve Jobsra nagy hatással volt apja ezermester-tudása és tökéletességre való törek­vése. Jobs az iskolai éveket unalmasnak találta, később pedig beilleszkedési zavarai voltak. Több csínytevése volt, de örökbefogadó szülei laza fegyelemmel nevelték. A Life magazin egyik éhező gyerekeket mutató címlapjának hatására megingott a bizalma a keresztény vallásban. Jobs a Homestead középiskolában tanult, ahol kiemelten foglalkozott elektronikával. Kipró­bálta a marihuánát és az LSD-t is. Különc volt megjelenési és étkezési szokásait illetően. Egy elektronikai témájú órán ismerkedett meg az öt évvel idősebb, zseniális Steve Wozniakkal. Habár a szintén némileg aszociális Wozniak jelleme különbözött Jobsétól, mégis összebarát­koztak. Később együtt alapították meg az Apple vállalatot.

Vegyük sorra legfontosabb találmányait, amelyek elkészültében többféle szerepet is betöltött (technológiai innovátor, tervező, termékmenedzser, folyamatmenedzser, értékesítő):

  • Apple I., 1975: korának megfelelően „teljesen összeszerelt” számítógép volt, de tápegységgel, monitorral, burkolattal, de még billentyűzettel se rendelkezett, csak a készre szerelt alaplap volt meg a szükséges csatlakozóhelyekkel.
  • Apple II., 1977: az egyik első rendkívül sikeres, tömeggyártású mikroszámítógép, kapcsolóüzemű tápegységgel, értékesítése fogyasztói piacra irányult: az amerikai háztartásokat célozta meg.
  • Macintosh 128k (1984): az első üzleti sikert hozó számítógép a Classis Max OS grafikus felhasználói felülettel rendelkező operációs rendszerrel.
  • Apple-boltok (2001-től): exkluzív üzlethálózat az Apple termékek kizárólagos értékesítésére szánva.
  • iPod (2001): az első hordozható mp3 lejátszó.
  • iTunes-bolt (2004): legális digitális zeneletöltési lehetőség, online platform.
  • iPhone (2005): az első saját, zárt platformos okostelefon és egyben fejlesztői platform és online alkalmazásbolt.
  • iPad (2010): az első óriási táblagép, ezzel az Apple mindenhol jelen van, ahol csak lehet az elektronikai piacon.

Egy lopás története: Steve Jobsszal kapcsolatban az egyik legtöbbet emlegetett kritika, hogy ellopta a Xerox PARC által kifejlesztett grafikus felhasználói felület (GUI) és az egér ötletét, megfosztva a feltalálót a jogos sikerétől. A valóság azonban ennél árnyaltabb. Habár Jobs a Xerox PARC által fejlesztett találmányt felhasználta, sőt a „lopás tényét” is elismerte, jóval többet tett egy technika átvételénél. A Xerox PARC által készített rendszer nem csak nagyon drága, de működése is kényelmetlen és kidolgozatlan volt. Jobs a Xerox PARC egeret nem csak továbbfejlesztette, hanem az árát 300 dollárról mindössze 15 dollárra csökkentette. A grafikus kezelőfelület pedig jóval kifinomultabb és felhasználóbarátabb lett, mint az eredeti. Habár nem közismert, de a Xerox PARC 1981-ben – jóval Steve Jobs előtt – bemutatta a maga modelljét Xerox Star néven. Azonban a forradalmi gép üzleti bukás volt és mindössze 30 ezer darabot tudtak értékesíteni. Jobs így lényegében egy olyan technológiát „lopott el”, amit feltalálója nem tudott sikeresen hasznosítani. Ez az eset jó példája Jobs munkásságának, amikor mások számára sikertelen vagy kevésbé sikeres technológiát gondol újra és áttervezve sikerre viszi azt.

Steve Jobs legfontosabb vezetői tulajdonságai

  • Nem szívesen delegált.
  • Jobs tudta, hogy a kreativitás csak „összekapcsolja a dolgokat”.
  • Megtalálta az egyensúlyt a munkatársai felhatalmazása és a példamutatás között.
  • Távol tartotta a kreatív munkatársait a kritikusoktól.
  • Az innováció néha a kivonásról szól. „Hagyjuk el a nem szükséges dolgokat, funkciókat, nyessük le a vadhajtásokat.”
  • Rendíthetetlenül szenvedélyes volt cégei iránt.
  • Nem félt másként gondolkodni.
  • „Sokkal többre van szükséged, mint a vízióra – makacsságra, szívósságra, hitre és türelemre van szükséged ahhoz, hogy megtartsd az irányt” – mondta Edwin Catmull, a Pixar társalapítója. „Steve esetében egészen a határig nyomul, hogy megpróbálja megtenni a következő nagy lépést előre.”
  • „A nagyszerű dolgokat az üzleti életben soha nem egy ember csinálja, hanem egy csapat ember.”
  • Hatékony prezentációs technikát fejlesztett ki.

Elon Musk

Elon Musk (1971-) dél-afrikai származású amerikai mérnök, vállalkozó és multimilliárdos újító, a világ egyik leggazdagabb embere. Nevéhez fűződnek a következő cégek/projektek: Zip2, X.com, PayPal, SpaceX, Tesla Inc., SolarCity, The Boring Company, Neuralink, Starlink, Hyperloop. Napjaink egyik géniusza, megszállott zseni, magával ragadó jövőképpel és tömény ambícióval. Életének mérföldkövei:

12 évesen játékprogramot írt, amivel 500 dollárt keresett. 17 évesen Amerikába szeretett volna emigrálni, de csak Kanadában kapta meg az állampolgárságot. Fizikát és közgazdaság­tant tanult, szerzett is 2 diplomát, majd az USA-ba költözött. 1995-ben meg alapította az öccsével a Zip2 vállalatot, majd ezt el is adták 1999-ben 345 millió dollárért a Compaqnak. Musk vállalatai az elektronika köré csoportosítható technológiákkal foglalkoznak, ő maga pedig az elektromos járműveinek (Tesla típusok), akkumulátorainak és napenergiás termékei­nek terméktervezési, mérnöki és globális gyártási munkálatait látja el. Űrkutatással foglalkozó vállalata kifejlesztette a Dragon űrhajót és a Falcon hordozórakétát, amelyek képesek a Nem­zetközi Űrállomás ellátására, innovatív, nagy arányban újrahasznosítható/visszatérő modulok­ból állnak.

Elon Musk vezetői tulajdonságai

  • Megszállott
    A munkája a lételeme. Hajthatatlan. Minden ébren töltött órájában formálja, finomítja és megvalósítja elképzeléseit. Szenvedélyesen merül bele a munka legapróbb részleteibe is. Napjainkra elért sikerének kulcsa, hogy heti kb. 100 órát dolgozik. Extrém magas elvárásokat támaszt önmaga és a cég emberei felé is, és hidegvérrel kirúgja azokat, akik nem képesek megugrani ezeket. Nagyon személyes kapcsolat fűzi találmányaihoz és vállalkozásaihoz. Ez a szenvedély és szeretet pedig ragályos: bizalmat, tiszteletet, sőt odaadást, imádatot vált ki másokból. Hosszú távú és másokat is magával ragadó jövőképpel rendelkezik. Rendkívüli ambícióval és kitartással valósítja meg mindazokat a dolgokat, amiket mindenki más lehetetlennek tart. Musk jövőképe, a sikerei mögött rejlő hajtóerő: az emberiség jobb jövője. Egy olyan világ, amely a fosszilis energiahordozók helyett környezetbarát energiaforrásokkal működik. Egy olyan világ, amely elektromos autókat használ, amely meghódítja az űrt és kolóniákat épít a Marson. Ezenfelül Musk azáltal, hogy megosztja grandiózus jövőképét és céljait a munkavállalókkal, képes magához vonzani a világ legtehetségesebb, legjobb szakembereit. Még olyankor is, amikor más vállalatok jelentősen nagyobb fizetéseket vagy kedvezőbb feltételeket ígérnek nekik. Az egyik tehetséges szakembere így nyilatkozott erről: „Amikor döntenem kellett, hogy Musknak akarok-e dolgozni vagy egy másik cégnél, ahol többet fizetnek, eldobtam minden logikát és óvatosságot, és a kreatív géniusz mellett döntöttem.”
  • Csapatban gondolkodik
    Musk folyamatosan nyeri el követőinek bizalmát még a bizonytalan helyzetekben is azáltal, hogy kiszámítható, megbízható és átlátható. Ezért tartanak ki mellette a befektetői és támogatói még a gazdaságilag instabil időszakokban is. Musk rendkívüli mértékben tudja inspirálni az embereit. Kulcsfontosságú számára, hogy a legjobb embereket a számukra legmegfelelőbb munkakörökben alkalmazza. Majd ezt követően magas követelményeket támasszon feléjük és – amennyiben teljesítik ezeket – tisztességes javadalmazásban részesítse őket. Ugyanakkor igen gyorsan kirúgja azokat, akik nem végzik munkájukat kellő szenvedéllyel és lelkesedéssel.
  • Rendíthetetlenül optimista
    Musk ötleteit sokan kételyekkel fogadják. Őt azonban semmilyen módon nem befolyásolja mások szkepticizmusa, és nem törődik azzal, ha mások nem hisznek benne. Folyamatosan kiáll azért, amiben hisz. A kritikát, ellenvéleményeket azonnal lereagálja, és konkrét tényekkel érvelve támasztja alá meggyőződéseit. Musk számára a kudarc a kreatív, alkotó folyamat természetes velejárója. Nagyra értékeli a visszajelzéseket. Folyamatosan arra törekszik, hogy egyre jobban teljesítsen, mert tudja, hogy csak így juthat el céljai megvalósításához. Musk a kudarcok ellenére is mindig megtartja rendíthetetlen optimizmusát, és teljes bizonyossággal tudja, hogy sikert fog elérni.
  • Az állandó tanulásra, fejlődésre fókuszál egyéni és vállalati szinten egyaránt
    Muskot a folyamatos kíváncsiság, tudásszomj és tanulási vágy jellemzi. Az összes vállalkozásának minden részletét alaposan kitanulta. Hibáiból, kudarcaiból és sikereiből egyaránt gyorsan tanul. Minden új információra nyitott, és nem fél a változtatástól, amikor új információk segítségével ismeretlen szituációkhoz kell alkalmazkodnia. Dolgozóit is arra biztatja, hogy merjenek elrugaszkodni a megszokottól, a hagyományos módszerektől, és legyenek kreatívak, innovatívak. „Igen, lehet, hogy hibázni fog az ember. Ha sosem hibázik, az azt jelenti, hogy nem eléggé újító.”
  • Nagyra értékeli önmagát
    Musk a gyengeségei helyett az erősségeire fókuszál, és ezeket nem rejti véka alá. Nem szerénykedik képességeivel, tudásával, sőt, nyíltan vállalja azokat.
  • Nyers stílusban kommunikál
    Muskot agresszív, követelőző magatartás jellemzi. Makacs és rugalmatlan. Nyers, durva stílusban kommunikál és konfrontálódik. Egocentrikus, és ez a mindennapos kommunikációjában is jelen van. Hiányoznak az érzelmi intelligenciához szükséges bizonyos képességei. Nem képes az empátiára, és nem tudja felismerni mások érzéseit. Számára egyébként sem fontos a dolgozók lelkivilága, vagy az, hogy az emberei hogyan érzik magukat a cégnél. A termelékenység és a hatékonyság élvez prioritást a humán tényezőkkel szemben.

Források

Interjú Bobály Gáborral

Bobály Gábor

Bobály Gábor logisztikával foglalkozott korábban tíz évig, különböző munkahelyeken, különböző munkaköröket betöltve. Három éve tudatosan közelít az IT felé. Sikeresen elvégezte az alapozó Java SE szoftverfejlesztő, majd ezt követően a haladó Java EE szoftverfejlesztő tanfolyamunkat is. Az IT-ben ritka, hogy öt idegen nyelven is beszél és három középfokú nyelvvizsgával is rendelkezik. Az emberi nyelveken túl több programozási nyelvvel is megismerkedett a Javan kívül: Visual Basic, Python, fejlesztett Android platformra, valamint egy-egy SQL lekérdezés sem jelent számára gondot.

Bobály Gábor

Az interjút Kaczur Sándor – az it-tanfolyam.hu alapítója és oktatói csapatának szakmai vezetője – készítette 2019. december 3-án.

K. S.: Milyen IT-hez is köthető munkatapasztalattal rendelkezel?

B. G.: Logisztikai munkáim során lehetőségem nyílt nevesebb vállalatirányítási rendszerekben dolgoznom, mint amilyen az SAP vagy a Fenevision, melyekben különböző munkafázisokat könyvelhettem, szervezhettem, koordinálhattam, működtethettem. Most pedig, amikor 2G, 3G, 4G, 5G-s mobilantennákat működtetek, azokat beállítanom, konfigurálnom kell távoli szerverről.

K. S.: Ha a szakmai pályafutásod hossza 100 egység, akkor jelenlegi tapasztalataid alapján hol tartasz, és milyen mérföldköveket fogalmaznál meg ehhez kötődően?

B. G.: Ha a teljes szakmai pályafutásomat nézem, akkor körülbelül 20 egységnél lehetek. Kb. 10-nél érkeztem egy fordulóponthoz, egy mérföldkőhöz, ahol IT-ra tértem át és jelentkeztem hozzátok a Java SE-re, majd az EE-re. Aztán belekóstoltam a Pythonba, VBA-ba és Androidba, így közelítve a 20 egységhez. Ezek mind egy-egy kisebb mérföldkő.

K. S.: Hogyan zajlik egy tipikus munkanapod?

B. G.: Egy kb. 10 perces bejelentkezési folyamattal kezdődik, amelyben csatlakozunk a mobilantenna-irányító rendszerekhez, amelyeket német szervereken és távoli számítógépeken érünk el. Belépünk a jegyrendszerünkbe és általában egy Office-programban ahol adminisztrálunk magunknak és a cégnek. Bejelentkezünk a Cisco Jabber kommunikációs csatornára, majd a Cisco Finesse-en keresztül az ún. Abschalte-Hotline-ba (Antenna Lekapcsoló Telefonközpont), ahol várjuk többnyire a német antennatechnikusok hívásait, akik felmennek az adótornyokba és háztetőkre antennát szerelni. Mielőtt munkához látnak, aktiváljuk az erre a feladatra az ún. dispatchnél nekik létrehozott jegyüket, lekapcsoljuk az antennaállomást, hogy ne érje őket sugárzás, miután pedig végeztek a munkával vissza felkapcsoljuk és ellenőrizzük, hogy az állomásnak van-e valami hibajelzése. Ha van, megpróbáljuk megoldani a technikussal közösen. Amennyiben ez nem sikerül, akkor egy speciálisabb csoportnak tovább adjuk a probléma kezelést. Antennacsere vagy új állomás esetén többnyire mi konfiguráljuk az új antennákat. Ha minden rendben van, akkor zárjuk a jegyet és kész az adott feladat.

K. S.: Jelenleg munkád szakmai részében milyen szoftvereket használsz? Melyiket mire?

B. G.: Legalapvetőbb talán a Cisco Finesse ügyfélszolgálati Desktop, ami nálunk a hotline felület. Ez a Cisco Jabber kommunikációs szoftverre épül. Ez kell, hogy hívásokat tudjunk kezelni, koordinálni, monitorozni csoportszinten és egyénileg. Az antennaállomások üzemeltetéséhez használjuk a Huawei U2020 Topology Managert, az Ericsson Amos Object Scriptinget, valamint a Nokia Site Managert. Ezek eléréséhez a NoMachine távoli desktopot alkalmazzuk. Jegyrendszereink a belső fejlesztésű COMS és CASM.

K. S.: Mekkora része a projektmenedzsment a munkádnak? A munkád szervezéséhez kötődően (projektmenedzsment, időgazdálkodás, kommunikáció) milyen szoftverekkel találkoztál eddig?

B. G.: A munkám körülbelül 55%-ban adminisztráció és ahhoz kapcsolódó kommunikáció. A maradék 45% pedig az operatív munka. A hálózati meghajtónkon különböző Excel fájlokban adunk számot munkánkról. Például a lezáratlan jegyeket ellenőrizzük, vagy kiemelt ügyfelek munkáit kezeljük, ilyenek a német autógyárak, bankok vagy hivatalok. Illetve Outlookban értesítjük egymást appointment-meghívókkal, hogy leadva a műszakot, a többi kolléga mikor kapcsoljon fel egy-egy állomást.

K. S.: Nem gyakori, hogy IT munkakörben valaki német, angol, szerb nyelvekből középfokú nyelvvizsgával rendelkezik, illetve alapszinten spanyolul és olaszul is beszél. Hogyan szeretnéd ezt minél jobban hasznosítani a jövőben?

B. G.: Mindenkori pozíciómat úgy szeretném a lehetőségekhez mérten kiválasztani, hogy a lehető legtöbb tudást tudjam kamatoztatni, fejleszteni. A német technikusok mellett szoktak angol nyelven beszélő technikusok is dolgozni, ők jórészt cseh, lengyel, szlovák, román nyelvterületről jött szakemberek. Időnként szoktak nyelvi nehézségek lenni, ilyenkor egy-egy plusz nyelvtudás általában segíti a dinamikusabb kommunikációt.

Bobály Gábor

K. S.: Kipróbálnád magadat külföldön?

B. G.: Mindenképpen nyitott lennék rá. Feleségemnek kutatómunka keretében többször volt lehetősége külföldi ösztöndíjakat igénybe venni, amelyek egyikébe nem tartjuk elképzelhetetlennek a becsatlakozásomat. Most is fut néhány közös számítógépes nyelvészeti „projektünk” házon belül ?.

K. S.: Egy vállalatirányítási rendszer testre szabása során adódhatnak egyedi szoftverfejlesztési lehetőségek? Részt vettél ilyen folyamatban?

B. G.: A vállalatirányítási rendszerünket német kollégák fejlesztik, bekapcsolódási lehetőség itt még nem adódott.

K. S.: Hogyan működsz csapatban? Hogyan illeszkedsz be egy új munkahelyen, új csapatban?

B. G.: Szakmai dolgokat tekintve, először megpróbálom megragadni a feladat gerincét, majd abból szerteágazóan kibontakozni. Próbálok időt adni magamnak a logikai értelmezésre. Ha ez sikerült, akkor általában találok saját új módokat az automatizálásra és a kreatív fejlesztésekre. Szeretek szakmai mélységekig menni és ilyenkor sok kérdést teszek fel. És ha ezek is mennek, akkor többnyire magabiztos leszek, és nem okoz gondot felvenni a csapat ütemét. Mindkét oldalról türelemre van szükség a kezdetekben.

K. S.: Tudom, hogy a csapatmunkát segítő kisebb szoftvereket fejlesztettél Java és Visual Basic nyelveken. Ismertetnéd ezeket? Hogyan merült fel rájuk az igény? Milyen folyamatokat tesznek könnyebbé? Milyen alapfunkciókat valósítanak meg?

B. G.: Először Java nyelven egy antennahibákat nyilvántartó programot készítettem. Amikor megjelenik egy hibajelzés az egyik antennán, akkor részletesebb leírása, útmutatása csak lassabb, körülményesebb úton érhető el. Ezt hivatott ez a program gyorsítani, valamint a leírást a lényegre törően leszűkíteni. Excellel szemben a kompaktivitás, könnyebb kezelhetőség, vizualitás került előtérbe.

A VBA-s programomra akkor láttam igényt, amikor láttam, hogy a többiek elég sok időt eltöltenek az Outlook-appointmentek kiküldésével. (Egy műszakot leadó kolléga sokszor több mint 10 ilyen időpontot küld ki a következő műszakban dolgozó kollégáknak antenna felkapcsolásra, adatokkal). Nekem nagyon tetszett, mikor VBA-val Excelből, miután kiválogattam CheckBoxokkal a kollégák neveit egy ListBoxba, egy gombbal elküldhetek akármennyi appointmentet. Így ez a kb. 40 perces munka lerövidül 5 percre.

K. S.: Az utóbbi 12 évben 4 munkahelyen dolgoztál 5 különböző munkakört betöltve, a logisztikától fokozatosan közeledve az IT felé. Mi motivált a váltásokra? Mennyire voltak tudatosak ezek? Hogyan kerestél új/más munkát?

B. G.: Nálam az Excelből indult minden. 2011-ben az első igazán komoly munkahelyemen a kecskeméti Mercedes-gyárban még kb. egy szum és egy átlag függvényt tudtam leírni. Utána 2016-ban családi okok miatt visszakerültem Szegedre. Ekkor a szegedi CE-Glass üveggyárban dolgoztam készletgazdálkodóként, amikor nagyon megerősödött az Excel-tudásom. Ekkor már 6-7 fajta függvény egymásba ágyazása sem okozott különösebb gondot. Ekkor kérdezte meg a feleségem, hogy miért nem tanulok programozni, mikor látta a függvény-rendszereimet. Ekkor döntöttem a programozás mellett és jelentkeztem hozzátok. A Java SE tanfolyamnak köszönhetően már tudatosan kerestem olyan munkát, ami közel áll az IT-hoz, így kerültem az ITSH-hoz.

K. S.: 2017-ben végezted el – még az IT Karrier programban nálunk – az alapozó Java SE szoftverfejlesztő tanfolyamot. Mi motivált arra, hogy jelentkezz? Miért éppen ezt választottad?

B. G.: Szegeden csak úgy tudsz programozni tanulni (nem autodidakta módon), ha beiratkozol az egyetemre, és akkor rengeteg járulékos tantárgy mellett esetleg programozást is tanulsz, továbbá azért az időtávlat is fontos (egyetemen minimum 3 év a képzés). Vagy keresel egy olyan tanfolyamot, ami csak programozásra fókuszál rövidebb időintervallumban. Ez utóbbira Szegeden akkoriban nem nyílt lehetőség. Így ár-érték arányban az IT Karrier volt a legkedvezőbb választás még úgy is, hogy fel kellett járni Pestre.

K. S.: 2018-ban végezted el – ismét nálunk – a haladó Java EE szoftverfejlesztő tanfolyamot. Mi motivált arra, hogy újra hozzánk jelentkezz, illetve arra, hogy továbbra is Java programozási nyelvvel foglalkozz?

B. G.: A Java SE képzés során szerzett kedvező tapasztalatoknak köszönhetően jelentkeztem ismét. A Java EE szerintem jobban illeszkedik egy multi cég mindennapjaiba, valamint korszerű ismeretekkel is fölruház.

K. S.: Milyen kihívást jelentett és mekkora erőfeszítést igényelt a Java EE szoftverfejlesztő tanfolyam online vizsgafeladatának csoportos megoldása?

B. G.: Hasonló csoportmunkában korábban nem vettem még részt, így érdekes kihívásnak bizonyult. Mivel egymásra épültek a feladatok, nehézséget jelentett, ha esetleg az egyik csoporttag nem készült el időre. Ugyanakkor pozitívum volt, hogy jobban tudtunk együttműködni a közös cél érdekében a csoporttársakkal és többféle megoldásra is ráláthattam.

Bobály Gábor

K. S.: Milyen soft skillek szükségesek jelenleg a programozás/szoftverfejlesztés területén?

B. G.: Szerintem elég sok. Talán a legfontosabb a logikus gondolkodás és a türelem. Fontos kitérni arra, hogy az informatika folyamatosan fejlődik, mindig keletkeznek új dolgok, ezért nyitottnak kell lenni az újra. Ahhoz, hogy a csoport is hatékonyan működjön, szükség van az együttműködésre való készségre.

K. S.: Hogyan gyűjtesz magadnak értelmes referenciát karrierváltóként?

B. G.: Egyrészt az utóbbi két munkahelyemen valamelyik munkafolyamat automatizálására vagy optimalizálására írtam programokat. Illetve munkán kívül programozgatok és ezeket mutatom fel. Végül felsorolom az önéletrajzomban azokat az IT képzéseket, amelyeken részt vettem.

K. S.: Mik a jelen és szerinted mik lesznek a jövő sikerszakmái?

B. G.: Szerintem amik a jelenben sikerszakmának tekinthetők, azok a meglehetősen nagy koncentrációt igénylő és felelősségteljes pozíciók, mint például a repülőtéri szoftverek programozása (a Lufthansa irodája hamarosan ezeket csinálja Szegeden), a légiirányítás vagy a gyógyászatban a műtőrobotok (például lézeres szemműtét) programozása.

Nekem eléggé futurisztikus a gondolkodásom ?. Nemhiába tértem át programozásra, hiszen ez kiállja majd az idő próbáját szerintem: robot és cyborg-programozás, DNS-programozások, plazmaerőmű programozások. Remélhetőleg az emberiség továbbra is egyre több felfedezést tesz, így a programozás előtt is sok új kihívás fog adódni.

K. S.: Követed a szakmai blogunkat? Ajánlanál belőle egy-egy bejegyzést?

B. G.: Ha van időm, rá szoktam nézni :). Utóbbi időben a programozási nyelvek népszerűségéről szóló cikket találtam különösen érdekesnek, de hasznosak az egyes programozási példafeladatokat szemléltető bejegyzések is.

K. S.: Van kedvenc IT-s idézeted, mémed?

B. G.: Ez egy tipikus:
– Van szilveszterre programod?
– Még nincs.
– Írjak egyet?


Blog bejegyzéseink IT karrier témakörben

Bobály Gábor

Interjú Bobály Gáborral

Bobály Gábor logisztikával foglalkozott korábban tíz évig, különböző munkahelyeken, különböző munkaköröket betöltve. Három éve tudatosan közelít az IT felé. Sikeresen elvégezte az alapozó Java SE szoftverfejlesztő, majd ezt követően a ...
Révész András

Interjú Révész Andrással

Révész András alapvégzettsége biológus, ökológia szakiránnyal. Szakmai pályafutását tájökológiával kezdte, azon belül is élőhely térképezéssel, amihez kötődik a térinformatika. Négy évig kutatás-fejlesztéssel foglalkozott az MTA Ökológiai és Botanikai Intézetében, majd ...
Schmidt Attila

Interjú Schmidt Attilával

Schmidt Attila három éves szoftverfejlesztői gyakorlattal (főként Android platformhoz kötődően) és két éves szoftvertesztelői tapasztalattal rendelkező mérnök-informatikus. Az interjút Kaczur Sándor – az it-tanfolyam.hu alapítója és oktatói csapatának szakmai vezetője ...
Takács Roland

Interjú Takács Rolanddal

Takács Roland egyéves automatizálási teszt mérnöki és ötéves professzionális adatbázis-kezelés (MSSQL, Oracle) tapasztalattal rendelkező mérnök-informatikus. Jól érzi magát multikulturális környezetben. 2017 nyara óta külföldön él és dolgozik. 2018 őszétől PL ...
Lovas Bertalan

Interjú Lovas Bertalannal

Lovas Bertalan 22 éves pályakezdő szoftverfejlesztő. A kütyük mindig érdekelték. Hivatásként és hobbiként is gondol a programozásra. Sportos, korábban dzsúdózott, tornázott és a műugrást is kipróbálta. Korábban részt vett a ...

Interjú Görög Ibolyával

Görög Ibolya protokollszakértőt mindenki ismeri, bemutatni nem szükséges. De mégis illik, legalább röviden: 1987-től 1999-ig a Miniszterelnöki Hivatal protokollosa, majd protokollfőnöke volt, illetve 1999-től felnőttképzésben oktat. Érdeklődési körébe tartoznak: viselkedéstörténet, ...
Nádai Gábor

Interjú Nádai Gáborral

„Nádai Gábor vagyok, de sokan leginkább Mefiként ismernek, a legtöbb felületen a @mefiblogger nicknév alatt vagyok elérhető. Eredetileg mérnökinformatikusként végeztem, a kétezres évek közepén a fősuli mellett saját vállalkozásba kezdtünk ...
Szűcs Tibor

Interjú Szűcs Tiborral

Szűcs Tibor mérnök-informatikus. Jelenleg a Corvinus Egyetem Koordinációs Irodáján dolgozik órarendszerkesztőként. Ez a feladat a létesítménygazdálkodáshoz kötődik és ő osztja be – sok-sok szempont alapján – az előadásokat, szemináriumokat, számítógépes ...
Markovics Győző

Interjú Markovics Győzővel

Markovics Győző nem­zet­kö­zi kap­cso­la­tok sza­kos köz­gaz­dász, va­la­mint po­li­to­ló­gi­át is ta­nult a Bu­da­pes­ti Cor­vi­nus Egye­te­men. Az egye­tem­től fő­ként időt ka­pott – fel­nő­ni a kép­zés alatt. Gya­kor­la­ti is­me­re­te­it min­dig mun­ká­val sze­rez­te. Csa­lá­di ...

Interjú Révész Andrással

Révész András

Révész András alapvégzettsége biológus, ökológia szakiránnyal. Szakmai pályafutását tájökológiával kezdte, azon belül is élőhely térképezéssel, amihez kötődik a térinformatika. Négy évig kutatás-fejlesztéssel foglalkozott az MTA Ökológiai és Botanikai Intézetében, majd rövid ideig a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban dolgozott, ahol a projektmunkák csökkenésével úgy döntött, hogy „most valami nagyon mást kell csinálni, mert az alternatívák személyesen és szakmailag sem voltak jók”. Angliába két ok miatt költözött az EU csatlakozás után: nyelvtanulás és szakmai fejlődés. Úgy tervezte, hogy miután anyagilag rendbe szedi magát, visszaköltözik Magyarországra. Angliában egy helyi hatóságnál helyezkedett el és térinformatikával foglalkozik 2008 óta. A térinformatikán belül feladataihoz tartozik a térképi adatbázis-kezelés, web-térképezés, továbbá bármi, amit el tud végezni: különböző adatformátumok közötti konvertálás, rendszerintegráció, adatelemzés, stb. Napi feladataihoz kötődően sok mindent automatizált, így felszabadult munkaidejében folyamatosan fejlődik, foglalkozik adatbázis-kezeléssel, dokumentumkezelő rendszerek optimalizálásával.

Az interjút Kaczur Sándor – az it-tanfolyam.hu alapítója és oktatói csapatának szakmai vezetője – készítette 2019. július 7-én.

Révész András

K. S.: Hogyan kerestél munkát külföldön?

R. A.: Már külföldön élő ismerősöktől tudtam, hogy az álláskeresés nem gond: aki akar és tud dolgozni, az el tud helyezkedni a szakmájában is. Tettem, amit sokan mondtak: jártam az ügynökségeket, az álláskereső portálokat, a szóba jöhető munkahelyeket.

Két év többnyire betanított munkák után 2008-ban kaptam meg Halifaxban az első rendes(ebb) állást, ahol hat évig dolgoztam. Több helyre is pályáztam és egyszer csak írtak, hogy várnak interjúra. Ez egy szakmai állásinterjú volt, így a kezdeti izgalom után hamar feloldódtam és még jól is éreztem magam. Hárman felvételiztettek: két leendő kollégám és egy HR-es, de a HR-es nem volt tól beszédes, szinte kizárólag szakmai kérdésekről beszélgettünk. Halifax nagyszerű hely, elég sok természethez közeli terület van, ahol szerettem lenni.

A következő váltást nem terveztem, de éltem a lehetőséggel 2014-ben. Informálisan ismertem kollégákat a környező hatóságoktól és megtudtam, hogy Barnsley-ban keresnek térinformatikust. Egyrészt a több fizetéséért váltottam, másrészt így ismerőseim nagyobbik része közelebb került hozzám. Kellemesen érzem itt magamat, és a következő néhány évben nem is tervezem, hogy munkahelyet/lakóhelyet váltok.

K. S.: Hogyan fejlődött az angol nyelvtudásod?

R. A.: Az egyetem óta folyamatosan. Nem csak az informatikában alapvető az angol nyelvtudás. Rengeteg könyvtári szakirodalom a biológiához kötődően is kizárólag angol nyelvű – egyszerűen nem fordítják le, mert a célközönség kicsi. A szakmai cikkek többsége is angolul van. Követelmény volt, hogy ismerjük az aktuális nemzetközi szakirodalmat, továbbá eleve a diplomához szükséges a nyelvvizsga/nyelvtudás, így erre mindig is készültem. A minisztériumi munkámhoz is szükséges volt az angol nyelvű anyagok olvasása.

„Angliába kiváló szövegértési/olvasási/írási angol nyelvi készségekkel mentem ki. A szóbeli dolgok kezdetben gyengébben mentek.”

Ráadásul sokféle ügyet telefonon lehet intézni – például telefon társaságoknak nincs is személyes ügyfélszolgálata –, így szóbeli kommunikációra kényszerültem, egyben ennek fejlesztésére is. Az első rendes(ebb) állás előtt is dolgoztam, aktívan beszélgettem sokféle kollégámmal, így az említett interjúra már rendelkeztem biztos szóbeli nyelvtudással. Az informatikus kollégákkal rendszerint félszavakból is megértjük egymást. Ha az anyanyelvi tudást 100%-nak vesszük, akkor az enyém kb. 30%-osnak tekinthető.

K. S.: Voltak markáns különbségek a 2008-as és 2014-es szóbeli interjúid között?

R. A.: A körülmények azonosak voltak: mindkét esetben két leendő kollégám/főnököm és egy HR-es vett részt a szóbeli interjún. A helyi hatóságoknál eléggé formálisak a felvételi eljárások. 2008-ban kezdőként főként azt kellett prezentálnom, hogy Magyarországról mit hoztam. Akkor még voltak nyelvi nehézségeim, így elég gyakran körül kellett írnom, magyaráznom dolgokat. 2014-ben már valamennyire már ismertek és tudták, mire vagyok képes. Akkor és ott sokkal konkrétabb igények voltak már. Ez egyszerűbbnek bizonyult, mert tudtam, hogy hová megyek és mit várnak el tőlem, így könnyebb volt felkészülni.

K. S.: Szükségesek Angliában álláskeresés során az ajánlások, referenciák?

R. A.: Halifaxban és Barnsley-ban is két-két referenciát kértek. Az egyik referenciát általában az előző munkáltatótól kérik. A referenciákat többnyire csak a nyertes pályázónál ellenőrzik le, miután visszajelzett, hogy elfogadja az állást. Amikor Halifaxba jelentkeztem, az ügynökségen, örültek is, hogy jó helyre kerültem. A második referencia általában szabadon választható, akár szakmai, akár személyes is lehet. Mindig könnyen be tudtam ezeket szerezni.

„Angliában fontosak a referenciák és le is ellenőrzik azokat.”

Az ellenőrzés kétféleképpen történik. Az egyik része formális: számszerűsíthető, munkaviszonyhoz kötődő adatokból áll, például mennyit volt betegállományban munkaviszonya alatt a munkavállaló. A másik része inkább informális, és a soft skillekre vonatkozik.

K. S.: Milyen munkakörülmények és -szervezés jellemzi a munkádat?

R. A.: Megvan a szervezeti hierarchia, de még a Head of IT-val egy nagy légterű irodában vagyunk. Ha valaki újként kerül be a rendszerbe, akkor például rögtön nem derül ki, hogy az egyes területeknek ki a vezetője (azaz nincs dedikált külön irodája, ahol mindig megtalálható). Továbbá Hot Desking rendszerben működünk: nincs saját asztal, csak egy terület, ahol bármelyik szabad asztalhoz le lehet ülni dolgozni. Így sokkal kötetlenebb a kapcsolat a munkatársak és közvetlen vezetők között.

A teljesítmény az, amit a vezetés elvár. A munkaidőnk flexibilis. 7 és 19 óra között akkor járunk be, amikor csak akarunk. Az előírt óraszámnak meg kell lennie minden héten, de egyébként teljesen magunk osztjuk be az időnket. Sosem kaptam még olyan visszajelzést, hogy bármi gond lenne azzal, hogy mikor érek be dolgozni.

A versenyszférához viszonyítva a közigazgatásban – Angliában is – alacsonyabbak a bérek. Saját főnökömtől tudom, hogy a bérrel versenyezni nem tudnak és nem is akarnak. Ehelyett inkább más jellegű támogatásokra helyezik a hangsúlyt. Investing in People – azaz megkérdezik, hogy mire van szükségem a hatékony munkavégzéshez, hogyan szeretnék fejlődni és ehhez ők mit tudnak hozzátenni. Támogatják a munkavégzéshez szorosan nem kötődő hobbi projekteket. Adott a lehetőség az otthoni munkavégzésre is. Családos kollégák főként azért szeretnek helyi vagy központi hatóságnál dolgozni, mert munka- és szabadidejüket rugalmasabban be tudják osztani.

Révész András

K. S.: Van-e kötelezően előírt képzési, továbbképzési kötelezettséged?

R. A.: Formális követelmény ugyan nincsen, de elvárják a fejlődés iránti elkötelezettséget. Egy angol álláshirdetésben például sokszor előfordul, hogy a pozíció betöltéséhez megadott végzettség vagy adott idejű szakmai gyakorlat szükséges. Főleg arra kíváncsiak, hogy mit tud elvégezni az illető, mire tudják felhasználni (a versenyszférában nyilván még az is számít, hogy az illető mennyi pénzt hoz). Az igazából másodlagos, hogy mindez a tapasztalat honnan jött.

Jellemző egy Personal Development Framework (PDF) rendszer. Évente kétszer a közvetlen főnökkel való megbeszélés során szoktunk egy elég flexibilis tervet készíteni. Mi az, amit el szeretnék érni? Mi az, amire ehhez szükségem van (amiben ő segíteni tud)? Milyen vizsgákat szeretnék teljesíteni? Van egy oktatási keret, amely felhasználó például vizsgadíjak kifizetésére. Képzés esetén adható munkaidő kedvezmény is. A helyi hatóságok ezekkel az eszközökkel elég sikeresen képesek a munkaerő megtartására. A rendszer formalizált: egy online formanyomtatvány kitöltését jelenti. Ez többnyire önkéntes vállalásokat tartalmaz, de mindenképpen közös megegyezésen alapul. Ha valami nem jön össze (időre), akkor nincsenek retorziók és inkább a tanulságok levonása a lényeg. Nem kényszerekkel élnek, hanem sokkal inkább motiválnak.

Néhány kollégámat bumeráng embernek hívják. Korábban itt dolgoztak, elmentek, majd visszajöttek. Közben kipróbáltak mást. Egyébként kilépéskor mindig elmondják a munkavállalóknak, hogy szívesen visszafogadják őket, hiszen ha már korábban egyszer beilleszkedtek a rendszerbe, akkor jóval kevesebb ráfordítással képesek produktív munkavégzésre, mint egy újonc, akit be kell tanítani, hogy képes legyen az adott feladat elvégzésére, adott munkakör betöltésére.

K. S.: Minek köszönhető, hogy a helyi hatóságoknál átrendeződtek a csoportmunkával kapcsolatos elvárások?

R. A.: A 2008-as gazdasági világválságot megérezték az angol helyi hatóságok is. Ezek bevétele két részből tevődik össze: a helyi adókat kiegészítik a központi költségvetésből. Utóbbi jelentősen megcsappant, körülbelül a felére esett vissza. Emiatt a helyi hatóságoknál egyrészt jelentős létszámleépítés történt, másrészt megjelent egy nagyon erős vezetői szándék a folyamatok optimalizálására. Utóbbi jórészt folyamatok automatizálását, digitalizálását jelentette, valamint a személyes ügyintézést fokozatosan felváltja a telefonos és online ügyintézés. Mindez eléggé kreatív hozzáállást és munkavégzést igényel, főként a csapatmunka területén. Én főleg a BackOffice-ban dolgozom (többnyire adatokkal), de ha valamit meg kell valósítani, akkor együttműködünk a Frontend-del és a Web-designerekkel. Sosem volt gondom azzal, hogy unalmas a munka és nincs kedvem csinálni.

K. S.: A térinformatika feladata a klasszikus definíció szerint „a földrajzi helyhez kötött adatok számítógépes megjelenítése, tárolása és analízise”. Hogyan jelenik meg ez a szakterület a hétköznapokban? Hogyan találkoznak ezzel az emberek? Pl.: ügyintézés, web, mobil… Milyen változást/átrendeződést tapasztalsz, amióta ezzel foglalkozol?

R. A.: Az önkormányzat feladatköre elég széles. A mi felelősségünk az ingatlan nyilvántartás, építési engedélyezés, úthálózat egy része, bérlakások, szociális szolgáltatások, szemétszállítás, választási rendszer, meg még néhány. A feladatok ellátásához rengeteg térbeli adatra támaszkodunk.

Elsődleges térbeli adatot viszonylag keveset állítunk elő, viszont rengeteg alapadat áll rendelkezésünkre. Használjuk a világ egyik legfejlettebb kataszteri térképét, néhány évente friss 30 cm felbontású légifotót, közigazgatási térképeket, beleértve az irányítószám határokat (ez utóbbi elég részletes, a házszám, vagy név és az irányítószám egyértelműen azonosítja az épületet), továbbá rengeteg – bárki által ingyenesen – hozzáférhető állami adatot.

Egyik feladatunk mindazon térbeli adatok könnyen hozzáférhetően rendelkezésre bocsátása, ami bármelyik szervezeti egység munkájához szükséges. Egyrészt a minél hatékonyabb és gyorsabb ügyintézéshez, illetve döntéshez, például építési engedélyek minél gyorsabb elbírálásához. Másrészt ha valaki felhívja a Call Centre-t, elvárás és követelmény, hogy az 1. hívás során minél több minden elintéződjön. Például ha valaki bejelent egy közvilágítás hibát, akkor az ügyintéző lássa a térképet, hogy egyértelműen rögzítse, pontosan melyikről is van szó, ne kelljen később pontosítani. A térinformatika ebben a formában akkor működik jól, ha a lakosságnak ez fel sem tűnik.

Amivel találkozhatnak – és szeretnénk is, hogy találkozzanak –, azok az online szolgáltatások. Elvárás az emberek részéről kényelem, idő megtakarítás és kiszámíthatóság miatt is, de számunkra is előnyös, mert munkaidőt és egyéb költséget takarít meg, nem utolsó sorban jobban illeszthetők automatizált folyamatokba. Elég egyértelmű példa az úthibák, illetve az illegális szemétlerakás bejelentése, ahol térképen jelölhetik meg a helyszínt. Nem ennyire egyértelmű, de a háttérben térbeli lekérdezések zajlanak, amikor valaki a szemétszállításról kér információt.

K. S.: A térinformatikához kötődően milyen szoftverkörnyezetben dolgozol?

R. A.: A vektoros adatokat nagyrészt SQL Server clusterben tároljuk, raszteres adatoknál (légifotók) viszont maradt a fájl alapú tárolás. Megjelenítéshez és egyszerű elemzésekhez WebGIS rendszert használunk (StatMap).

Létezik még néhány Deskop GIS (MapInfo) és egyenlőre elkerülhetetlen a fájl alapú tárolástól teljesen megszabadulni, de törekszünk rá.

A különböző szervezeti egységekben sok helyen használnak még térinformatikát saját szoftverek moduljaként, pl.: építkezési engedélyeztetés (új épületek létesítés, illetve meglévő épületek átalakítása), fejlesztési tervek, védett területek (fák) nyilvántartása, országos úthálózat fenntartása.

Adatelemzésre ETL (Extract, Transform, Load) rendszert használunk (FME). Ez többnyire adat átalakítást és rendszerintegrációt takar.

Azokat a funkciókat, amiket a fenti három szoftverrel nem tudunk megvalósítani, nyílt forráskódú szoftverekkel valósítjuk meg, ilyenek például a Quantum GIS és a GeoServer.

K. S.: Adott verseny a közigazgatási szoftverek angol piacán?

R. A.: A helyi hatóságok nagyságrendileg 40-féle szoftvert használnak. Több cég foglalkozik ezen szoftverek fejlesztésével, szóval van verseny. Előfordul, hogy egy szoftverfejlesztő cégtől több szoftver is származik: például a lakcím- és választási nyilvántartások. A helyi hatóságok igyekeznek több szoftvert is ugyanattól a cégtől megvásárolni. Amikor szeretnénk lecserélni egy-egy szoftvert – mert például nehézkesen lehet benne hozzáférni az adatokat, esetleg nem támogatja, hogy saját adatbázisban tároljuk adatainkat – akkor erre adott a lehetőség. Az ingatlan nyilvántartás például a helyi hatóságok felelőssége. Megvannak a törvényi szabályok továbbá standard formátumok, amelyek a központi nyilvántartáshoz szükségesek. Ezeknek a követelményeknek megfelelően több cég is fejleszt rendszert, amivel ellátható a feladat és időnként elküldi a helyi adatokat a központi nyilvántartásba a standard formátumokon keresztül.

K. S.: Milyen egyéb szoftvereket használsz a munkád során például munkaidő nyilvántartásra, levelezésre, szervezésre, folyamat- és projektmenedzsmenthez?

R. A.: Az önkormányzat elég nagy Microsoft fogyasztó. Mindenkinek rendelkezésre áll a Microsoft Office, a levelezés Outlookban megy és aktívan használjuk a Skype for Businesst. A munkaidő nyilvántartása nem annyira komoly – külön szoftverünk sincs erre –, mindössze egy Excel fájlt töltünk ki. A dokumentum menedzsment – kvázi intranet, de inkább fájlszerver – SharePoint alapú és például egy új szoftver beszerzésének folyamata is ebben követhető. IT support szoftvert használunk, hiszen alapkövetelmény, ha bármit kérnek tőlünk, akkor annak ticketing rendszerben legyen nyoma. Van még SAP rendszerünk, ami főleg a HR-t szolgálja ki, de néhány case management (illegális szemétlerakás, úthibák) szolgáltatást is kezel.

K. S.: Milyen a fluktuáció az angol munkaerőpiacon?

R. A.: Teljesen más a munkaviszonyhoz való hozzáállás. Az, hogy az ember az aktív élete során karriert épít teljesen elfogadott.

„Sokkal mobilisabb az angol munkaerő a magyarnál és erre a munkáltatók számítanak és próbálnak felkészülni: például része a Contingency Plan, illetve Business Continuity Plan.”

K. S.: Ha a szakmai pályafutásod hossza 100 egység, akkor jelenlegi tapasztalataid alapján hol tartasz, és milyen mérföldköveket fogalmaznál meg ehhez kötődően?

R. A.: A labdát kicsit visszadobnám, mert amikor elindultam 2000-ben, akkor azt gondoltam, hogy biológus leszek, és ha akkor tartottam 10 egységnél, akkor ez most teljesen más irány. Reset. Desktop térinformatikával és műholdkép elemzéssel kezdtem. Indultam kb. 15-ről és jó térinformatikusként elértem volna a 100-at valamikor. Áttértem főként a szerver és web alapú rendszerekre. Snapshotként: az informatikában 40-et elértem és még sok mindent el szeretnék érni. 40 éves vagyok.

„Angliában általában 70 éves korukig dolgoznak az emberek és látom az ismerősökön, hogy élvezik a munkájukat.”

Ezek alapján a karrierem hosszát tekintve 30-40-nél járok, és nem lehet tudni, hogy 80-90-ig eljutok-e. Hiszen lehet, hogy újra szakterületet fogok váltani. Jönnek az új irányok: mesterséges intelligencia, Big Data. Az még nem látszik, hogy ezek az új technológiák mekkorát fognak kiharapni a térinformatikából. Elérhető a 100, sőt adott technológiától függően akár a 120 is.

K. S.: Hogyan működsz csoportban? Milyen módszereitek vannak?

R. A.: Eddig ketten dolgoztunk szorosabban együtt. Mindkettőnket térinformatikára vettek fel, de sok más dologgal is foglalkozunk. Én inkább a szakmai vonalat képviselem, míg a kollégám inkább a projektmenedzsmentet viszi és a többnyire ő tartja a kapcsolatot a többi csoport/osztály illetékeseivel. Az egymás közötti munkakapcsolatunk főleg informatív, nem igazán formális. Egyszerűen megbeszéljük egymás között, hogy ki és mit csinál.

A „vállalati kultúrára” az Agile módszer a jellemző. Gyakran előfordul, hogy ténylegesen végignézzük a kollégákat, hogy ki, mit és hogyan csinál. Ha ezután megfogalmazza, hogy mit szeretne másképpen, akkor azt mi lefordítjuk technológiai specifikációvá, majd igyekszünk megvalósítani.

„Szeretnénk megérteni, hogy ki mit csinál. Mindannyiunk megközelítése az, hogy az informatika eszköz. Nem az informatika a helyi hatóság, hanem a helyi hatóságnak vannak feladatai és a kérdés az, hogyan tudunk mi ehhez hozzájárulni.”

Próbálunk minél jobban megfelelni már az első körben, de szükség esetén jönnek az iterációk. Ha már dolgozunk valamivel, akkor jó, ha azt használják is, hiszen így hatékony a munkánk és persze csak így van értelme. Informatikával kiváltható feladatok esetén nagyon megkönnyítjük a kollégák munkáját.

Révész András

K. S.: Elképzelhető, hogy néhány év múlva vezető leszel?

R. A.: Szakmailag igyekszem fejlődni és a tudásommal másokat lenyűgözni. Kevésbé vannak vezetői ambícióim. Egy konkrét csapat vezetése helyett jobban el tudom képzelni azt, hogy egy-egy feladat/projekt megoldását koordinálom. Minimális vezetői készségeket elvárnak. Eddig kerültem ezeket a szituációkat. A vezetői skilljeim megléte/ismerete a csapatnak is és egyébként személy szerint nekem is fontos lehet. A legutóbbi PDF-ben most vezetői skillek fejlesztésére is vállalást tettem.

K. S.: Hogyan látod a soft skilljeid fejlődését, mióta külföldön dolgozol?

R. A.: Öt dolgot emelnék ki:

  • A problémamegoldó képességem mindenképpen javult. A kommunikációs készségem is nőtt, de azt tudni kell, hogy az angolok nagyon türelmesek, ami megkönnyítette a helyzetemet.
  • A nyelvi készségeim nem annyira fejlődnek, mert az IT-ban félszavakból is értjük egymást. Említettem a Skype for Businesst, ahol a chat ablakban rövid és tömör üzenet, képernyőkép, válasz formájában meg is valósul a tényleges kommunikáció. Sok magyarral tartom a kapcsolatot. A munkán kívül kb. fele-fele arányban beszélek angolul illetve magyarul.
  • A vezetői készségek tekintetében – ahogy már említettem – mostanában próbálok kilépni a komfortzónámból.
  • Az időmenedzsmentet tekintve nem tapasztalok magamon változást, bár hasznos, hogy saját magam priorizálhatom a feladataimat.
  • A „mások gondolatainak átlátása”-ként megfogalmazható skilljeim jelentősen fejlődtek, és erre nagy szükségem is van, hiszen így – támogató informatikusként – jobban meg tudom könnyíteni mások munkáját. Ezt minél jobban tenni, igazi belső kényszer számomra.

K. S.: Mi a legfontosabb néhány olyan hasznos tanácsod, amit érdemes megfogadnia annak, aki most – vagy rövid időn belül – úgy dönt, hogy külföldre (akár Angliába vagy máshová) költözik?

R. A.: Fontossági sorrendben ezeket említeném:

  1. Járjon utána, hogy hová megy! Például hely- és emberismeret egyaránt. Nézzen szét online, olvasson blogokat! Legyen egy előzetes benyomása arról, hogyan gondolkodnak ott az emberek!
  2. Döntse el, hogy mennyi időt szán a folyamatra! Nagyon nem mindegy, hogy ez két hónap vagy akár egy év. Készüljön fel arra, hogy az átmeneti időszakban meg tudjon ott élni! Tartalék és türelem. Kell B terv is: például tudnia kell, milyen egyéb munkákat hajlandó vállalni, ha pénzre lesz szüksége.
  3. Socializing, azaz kapcsolatokat kell teremteni! Nem csak szakmai, hanem egyéb területeken is. Külföldön sok mindent másképpen kell csinálni, másképpen szerveződik az élet és a helyi tudás, tapasztalat adott esetben nagy segítséget jelenthet. Triviális példák: hol vásárolj be, a közelgő ünnep miatt előre vásárolj be…
  4. Kell kitartás és némi konokság: „igenis meg akarom csinálni”! Enélkül a mentalitás nélkül sokan elvéreznek.
  5. Az előzőekben is benne van, de külön kiemelném: alapvetően befogadónak, nyitottnak kell lenni! A nyitottság alatt egyrészt toleranciát értek, másrészt a kíváncsiságot. Tudni fogják, hogy magyarok vagyunk. A külföldiek akármennyire is az embert nézik, azért az intuíciók és benyomások jelen vannak. Fontos, hogy külföldön egyfajta nagykövetként képviseljük hazánkat, hiszen külföldön mi vendégek vagyunk. Erről sokan elfeledkeznek.

K. S.: Mi az aktuális hobbi projekted és hogyan kapcsolódik a programozáshoz?

R. A.: Nem esik messze az alma a fájától: egy környezeti kibocsátás csökkentő projektet találtam ki. Az épületekben számos tárgyaló van, amiket foglalás ellenében használhatunk. Az aznapi foglalások minden tárgyalónál egy A4-es papíron láthatók. Ez elég sok papírral jár, tárgyalónkét átlag 2 csomag/év és van majd 100 tárgyaló. Nem beszélve arról, hogy a papírokat minden nap nyomtatni és cserélni kell.

A projektem lényege, hogy a papírtartókat eInk kijelzőkre cseréljük amiket távolról, a foglalási rendszer alapján lehet frissíteni. Ezzel mind a papírt, mind a nyomtatást, mind pedig a cserével járó munkaidőt megtakarítjuk. További előnye, hogy a kijelző gyakrabban, jelenleg fél óránként frissíthető, szemben a 24 órás papír cserével.

Az eInk kijelző (ilyenek vannak az elektronikus könyv olvasókban) csak akkor fogyaszt energiát, amikor frissül, akkor is nagyon keveset. A kijelző frissítését egy szintén alacsony energiafogyasztású (ESP32 alapú) mikrokontroller végzi, ezért az egész hardver hónapokig üzemeltethető elemről.

A kijelzővel szemben követelmény, hogy minimális karbantartást igényeljen és azt is minél egyszerűbben. Kollégám olyan burkolat tervezésén dolgozik, amiben könnyű elemet cserélni.

A teszt kijelző frissítése egyenlőre egy egyszerű fél óránkénti frissítés. A kijelzőre küldendő kép előállítását és web tárhelyre feltöltését alapvetően a már korábban említett ETL rendszerben fejlesztettem. A háttérben azonban meg kellett oldani néhány dolgot:

  • A tárgyaló foglalását kezelő rendszernek nincs nyilvános API-ja. Szerencsére adatbázis alapú a nyilvántartás, amihez van hozzáférésünk. A dokumentáció hiányának ellenére az adatbázist nem volt nehéz kiismerni, ezek után a szükséges adatok kinyerése egy SQL query felépítése. Az ETL rendszerben lehetséges SQL lekérdezés az adatbázisból.
  • A kijelző adott felbontású (800*480 px). A tartalom megtervezése és generálására legkézenfekvőbb megoldás a HTML+CSS, annál is inkább, mert tervezésben támaszkodhatok a Web-designer kollégákra. Miután megvan a HTML sablon, a tartalmat az ETL már bele tudja helyezni.
  • Miután az ETL Python kódot is tud futtatni, kódból meg lehet hívni egy böngészőt és generáltani vele HTML fájlt, majd a kész dokumentum bármelyik elemét el lehet érni, például egy canvas-t amire JavaScript segítségével rá lehet helyezni a kívánt dokumentumot.
  • Végül az eInk kijelzőre a képet egy speciális formátumban lehet feltölteni. A canvas képet szintén Python kód konvertálja a kijelző formátumára, ami azután felkerül a webtárhelyre.
  • Végül a kijelző mikrokontrollerének csak le kell töltenie a kész képet és feltölteni a kijelzőre.

Természetesen újabb igények mindig jönnek. Legutóbbi például, ha bármely résztvevő megérkezik, akkor a belépőkártyájával ezt jelezhesse és ez kerüljön rögzítésre is. Probléma ugyanis, hogy elég sokszor nem használják a lefoglalt tárgyalót, amiről egyelőre panasz van, de számok nincsenek. Ez könnyen megvalósítható, mert a kijelzőn keresztül is működik az NFC érzékelés, így most ezen dolgozom.

K. S.: Milyen gyakran látogatsz haza Magyarországra?

R. A.: Az utóbbi időben beállt, hogy évente háromszor vagy négyszer. Karácsonyra mindig, ezenkívül egyszer tavasszal és egyszer ősszel. Nyáron nem szeretek hazamenni, mert akkor a klíma itt jobb számomra. Ritka családi/baráti események miatt általában előfordul további egy látogatás is.

K. S.: Nagy világutazó vagy. Miért vagy ennyire mobilis?

R. A.: Mindig is élveztem az utazást, ha valahova el lehetett menni. Gyerekkoromban rengeteget kirándultam belföldön és ahogy lehetséges volt, családdal majd minden környező országba eljutottunk nyaralások alkalmával. Testvéremmel még mindig találkozunk évente „Valahol Európában”.

Miután itt sikerült berendezkednem, a lehetőségek nagyok kitágultak. Többször jártam Kínában. Ez annyival kezdődött, hogy láttam egy utazási iroda reklámján, hogy mennyibe kerülne egy 2 hetes kínai utazás, a következő sarkon pedig a repülőjegy árakat. Ismerősök elbeszéléseivel összevetve felmerült bennem, hogy azért az utazási irodánál jóval olcsóbban ki lehet ezt hozni. Gondoltam, utánajárok. Az utánajárásnak az lett az eredménye, hogy ha már fele annyiból kijön, meg már majdnem mindennek utánanéztem, akkor most miért ne menjek is el. Ez történt 2011-ben, de ahányszor Kínában voltam, mindig úgy jöttem el, hogy vissza kellene menni, mert ez is kimaradt, az is kimaradt. Nem beszélve arról, hogy a nagysebességű vasúthálózattal sok olyan helyre el lehet jutni, amiről korábban csak álmodtak a nagyon Kína elhivatottak is.

A mobilitásnak úgy érzem, egyre nagyobb szerepe lesz a munkavállalásban is. A helyzet mindenhol egyre bizonytalanabb, most már sok minden elképzelhető. Alapvetően nem tartok attól, hogy itt forró lenne a talaj a lábam alatt, de néhány éve például még senki sem gondolt arra, hogy Anglia kiléphet az EU-ból. Ugyanígy az amerikai választások eredménye is sokakat meglepett.

„Jobb, ha az ember felkészült arra, hogy mobilis legyen.”

Hosszabb távon Európában gondolkodom, de ha adódna egy rövidebb (pl.: félévre) lehetőség, akkor Kínába, Kanadába, Malajziába, Japánba és még néhány helyre is szívesen mennék. Természetesen barátaimhoz is szívesen csatlakozom, mint például a Céline Dion koncerthez kötött kirándulás Japánba.

K. S.: Mik a jelen és szerinted mik lesznek a jövő sikerszakmái?

R. A.: A jövőre való becsléssel nagyon óvatosan fogalmaznék. Volt ugye rengeteg jóslat, ami nem jött be, ezekről rendszeresen vannak hírek, mémek. Másrészt eredeti szakmámból kiindulva, a géntechnológia és a molekuláris biológia is hozott kisebb áttöréseket – akkorát, amekkorát vártak tőle. Hasonlóan a nanotechnológia is csak minimálisan van jelen a mindennapi életben.

Adatot gyűjteni egyre olcsóbb, így véleményem szerint az átrendeződést az adatelemzés és információnyerés fogja jelenteni középtávon. Nem tartok tőle, hogy a szakmák jó részét átveszi a robotizáció és az MI, viszont azok a szakemberek, akik szakmájukban fel tudják használni a Big Data és az MI lehetőséget, jóval keresettebbek lesznek, mint a szakmát csak hagyományosan megközelítők. Például az a szigeteléssel foglalkozó kereskedő/elemző cég, aki távérzékelt adatokból meg tudja állapítani, hogy egy adott ház szigetelésében hol van a hiba és így csak azon a részen kijavítva olcsóbb ajánlatot tud adni, mint aki a fél tetőt újra szigetelné, jóval keresettebb lesz, mint aki erre nem képes.

K. S.: Van kedvenc IT-s idézeted, mémed?

R. A.: Nem IT idézet – terepi ökológusok között forog közszájon –, de IT-ben is tartom magam ehhez:

„Járt utat járatlanra ha csak lehet cserélj fel, hogy más oldalról is lásd a dolgokat!”


Blog bejegyzéseink IT karrier témakörben

Bobály Gábor

Interjú Bobály Gáborral

Bobály Gábor logisztikával foglalkozott korábban tíz évig, különböző munkahelyeken, különböző munkaköröket betöltve. Három éve tudatosan közelít az IT felé. Sikeresen elvégezte az alapozó Java SE szoftverfejlesztő, majd ezt követően a ...
Révész András

Interjú Révész Andrással

Révész András alapvégzettsége biológus, ökológia szakiránnyal. Szakmai pályafutását tájökológiával kezdte, azon belül is élőhely térképezéssel, amihez kötődik a térinformatika. Négy évig kutatás-fejlesztéssel foglalkozott az MTA Ökológiai és Botanikai Intézetében, majd ...
Schmidt Attila

Interjú Schmidt Attilával

Schmidt Attila három éves szoftverfejlesztői gyakorlattal (főként Android platformhoz kötődően) és két éves szoftvertesztelői tapasztalattal rendelkező mérnök-informatikus. Az interjút Kaczur Sándor – az it-tanfolyam.hu alapítója és oktatói csapatának szakmai vezetője ...
Takács Roland

Interjú Takács Rolanddal

Takács Roland egyéves automatizálási teszt mérnöki és ötéves professzionális adatbázis-kezelés (MSSQL, Oracle) tapasztalattal rendelkező mérnök-informatikus. Jól érzi magát multikulturális környezetben. 2017 nyara óta külföldön él és dolgozik. 2018 őszétől PL ...
Lovas Bertalan

Interjú Lovas Bertalannal

Lovas Bertalan 22 éves pályakezdő szoftverfejlesztő. A kütyük mindig érdekelték. Hivatásként és hobbiként is gondol a programozásra. Sportos, korábban dzsúdózott, tornázott és a műugrást is kipróbálta. Korábban részt vett a ...

Interjú Görög Ibolyával

Görög Ibolya protokollszakértőt mindenki ismeri, bemutatni nem szükséges. De mégis illik, legalább röviden: 1987-től 1999-ig a Miniszterelnöki Hivatal protokollosa, majd protokollfőnöke volt, illetve 1999-től felnőttképzésben oktat. Érdeklődési körébe tartoznak: viselkedéstörténet, ...
Nádai Gábor

Interjú Nádai Gáborral

„Nádai Gábor vagyok, de sokan leginkább Mefiként ismernek, a legtöbb felületen a @mefiblogger nicknév alatt vagyok elérhető. Eredetileg mérnökinformatikusként végeztem, a kétezres évek közepén a fősuli mellett saját vállalkozásba kezdtünk ...
Szűcs Tibor

Interjú Szűcs Tiborral

Szűcs Tibor mérnök-informatikus. Jelenleg a Corvinus Egyetem Koordinációs Irodáján dolgozik órarendszerkesztőként. Ez a feladat a létesítménygazdálkodáshoz kötődik és ő osztja be – sok-sok szempont alapján – az előadásokat, szemináriumokat, számítógépes ...
Markovics Győző

Interjú Markovics Győzővel

Markovics Győző nem­zet­kö­zi kap­cso­la­tok sza­kos köz­gaz­dász, va­la­mint po­li­to­ló­gi­át is ta­nult a Bu­da­pes­ti Cor­vi­nus Egye­te­men. Az egye­tem­től fő­ként időt ka­pott – fel­nő­ni a kép­zés alatt. Gya­kor­la­ti is­me­re­te­it min­dig mun­ká­val sze­rez­te. Csa­lá­di ...

Interjú Schmidt Attilával

Schmidt Attila

Schmidt Attila három éves szoftverfejlesztői gyakorlattal (főként Android platformhoz kötődően) és két éves szoftvertesztelői tapasztalattal rendelkező mérnök-informatikus.

Schmidt Attila

Az interjút Kaczur Sándor – az it-tanfolyam.hu alapítója és oktatói csapatának szakmai vezetője – készítette 2019. augusztus 22-én.

K. S.: Már főiskolai tanulmányaid alatt is dolgoztál. Hogyan kerestél és találtál akkor munkát?

S. A.: Akkoriban még nem volt szakmai gyakorlatom és egy olyan helyen szerettem volna ezt abszolválni, ahol esetleg később teljes munkaidőben tudom folytatni a munkát. Hivatalos álláskereső oldalakon nézelődtem, nyitott szemmel jártam és a csoporttársaim tapasztalataira hagyatkoztam. Így sikerült bekerülnöm az első céghez ahol dolgoztam mobilfejlesztőként, ahol a főiskoláról egy csoporttársam volt a mobilos csapatnak a vezetője. Itt szereztem alaptudást a munka kapcsán és tapasztalatot gyűjtöttem, hogy hogyan megy mindez a gyakorlatban.

K. S.: Miről szólt a Tallymarks projekted?

S. A.: A Tallymarks egy számomra kedves mobilalkalmazás, amely ugyan egyszerű, mint a faék, a program működése viszont némileg bonyolultabb logika mentén megy végbe. 5 strigulát kell húznunk a kijelzőn: négyet függőlegesen az utolsót keresztben, mindezt úgy, hogy a program csak érvényes strigulát fogadjon el, így növekszik a számláló és tartja számon (azt, amit előtte beállítottunk például, hogy egy sorozatban hol tartunk). Sok hasonló alkalmazás létezik ezen a területen, de a kijelzőn történő rajzolás és ehhez tartozó funkció egyedülálló volt akkoriban, amikor ezt a programot fejlesztettem.

K. S.: Milyen szakterületei vannak a szoftverfejlesztésnek mobil platformhoz kötődően? Megfogalmaznád a kezdők és a rutinosak szintjén kétféleképpen ezeket?

S. A.: Kezdetben ezekre kell fókuszálni leginkább: UI összeállítása (XML), hálózatkezelés, funkciók implementálása. Ehhez jön később az adatbázis írás/olvasás, push notification/notification kezelés, verziókezelés (Git), hálózati kommunikáció és minden egyéb.

K. S.: Megpróbálnád kategorizálni – tudom, hogy nagyon nehéz – a szoftvertesztelés során előforduló tipikus hibákat? „Mire gondolt a költő”, amikor erről beszélünk…

S. A.: Tipikus hiba talán nem is létezik, ha csak nem nagyon hasonló programokat tesztelünk, amik egy kaptafa alá tartoznak, és mindig rögtön kitaláljuk, hogy hol van hiba a programban. Inkább a funkciók kombinációiban szoktunk hibára gyanakodni, de ezek nem tekinthetőek tipikusnak.

K. S.: Hogyan zajlott fejlesztőként egy tipikus munkanapod? Hogyan zajlik tesztelőként egy tipikus munkanapod?

S. A.: Az én esetemben minden nap azzal kezdődött fejlesztőként, hogy átgondoltam mi az, amit előző nap csináltam, és mi az, amit ma el szeretnék érni. Ez tesztelőként sincsen másképp, annyiban változott, hogy különböző feladataim vannak, fejlesztőként eldönthettem, hogy mi következik: például a szerver kommunikáció vagy a program funkcionalitása. Tesztelőként különféle feladatok vannak – amik függnek a program állapotától – és ez határozza meg a tesztelendő területet illetve a feladat típusát is, hogy most éppen tesztelnem kell-e, teszttervet készíteni, egy már meglévő és a rendszerben szereplő hibajegyet ellenőrizni. Persze

„a programozás lényegesen több gondolkodást igényel, mint a tesztelés”

hacsak nem automatizálásáról beszélünk – amivel én ezt a szakmát kezdtem –, és ilyen esetben is

„lényeges az, hogy mi a cél és milyen szerepet töltünk be a fejlesztés során”.

Schmidt Attila

K. S.: Jelenlegi munkád szakmai részében milyen szoftvereket használsz? Melyiket mire?

S. A.: Helix Alm (testtrack) – hibajegykezelés, Microsoft Teams – kapcsolattartás, Notepad++ – forráskód olvasás/írás.

K. S.: A munkád szervezéséhez kötődően (projektmenedzsment, időgazdálkodás, SCRUM, kommunikáció, verziókezelés) milyen szoftverekkel találkoztál eddig?

S. A.: SourceTree – verziókezelés, Trello – projektmenedzsment, Slack vagy MSTeams – kommunikáció.

K. S.: Általában atipikus, hogy fejlesztői pozíció után valaki tesztelőként folytatja. Mi motivált a váltásra?

S. A.: 2016-ban mobilfejlesztőként dolgoztam és a főnököm megkérdezte, hogy szeretnék-e tesztelő lenni, mert az egy halom pénzbe kerül a cégnek. Boldogan mondtam, hogy persze miért is ne, hiszen érdekelt ez a terület, valamint fejlesztőként is tesztelek ugyan, de kicsit mélyebben is szívesen beleásnám magam.

Fejlesztőként TDD-vel kezdtem, ami az automatizálás része. Kis idő múlva a cég elnyert 2-3 nagyobb projektet is és ezeknek én lehettem a tesztelője, így a manuális tesztelői világ is kinyílt előttem, ráadásul az akkori kollégáimmal – akik a fejlesztésben voltak jelen – remekül tudtam együttműködni.

Azt gondolom, hogy

„a fejlesztésben akkor lehetünk sikeresek, ha már elegendő rutinunk van egy projektet végigvinni az elejétől a végéig és ehhez sok-sok munkatapasztalatra és tudásra van szükség”.

A tesztelésben inkább a jártasság és a tapasztalat számít például, hogyan álljunk neki egy program tesztelésének.

K. S.: Mennyire csapatjátékosok a fejlesztők és a tesztelők? Milyen soft skillek hasznosak ezekben a munkakörökben?

S. A.: A fejlesztő és a tesztelő közötti kapcsolat nagyon fontos, elsősorban úgy gondolom, hogy a tesztelőnek kell azt éreztetni, hogy a fejlesztő munkáját szeretné segíteni és nem hátráltatja azt. Alapszabály, hogy nem szabad sokat kérdezni. Inkább egy adott problémát körültekintően körbe kell járni és meg kell érteni a probléma okát. Így meghatározó információval tudunk szolgálni, amikor a fejlesztő elé állunk, vagy ha csupán hibajegyet rögzítünk, ezzel (is) könnyítve a fejlesztő munkáját is a hiba kijavításában.

Ha csapatjátékos és segítőkész hozzáállást tanúsítunk, az sokat segíthet mind a két szakterületen, ezzel elősegítve azt, hogy hasznos információkhoz jussunk, amelyek segítenek a projekt előre haladásában.

K. S.: Ha a szakmai pályafutásod hossza 100 egység, akkor jelenlegi tapasztalataid alapján hol tartasz, és milyen mérföldköveket fogalmaznál meg ehhez kötődően?

S. A.: Ez kimondottan nehéz kérdés, de azért nem megválaszolhatatlan. Úgy gondolom, hogy az elmúlt 5 évben találkoztam pár dologgal ezen a két területen. A fejlesztést tekintve: az egy komoly mérföldkő, amikor a fejlesztő állítja elő a backendet is magának és erre írja meg a frontendet. Létrehozza a szervert, az adatbázist majd a végterméket. Ha években szeretnénk felállítani mérföldköveket magunknak, akkor a standard 1-3, 3-5, 5+ amivel számolni lehet, de ez nem mutat rá a munkavállaló tudására.

A tesztelést akkor kezdtem el, amikor a fejlesztésben úgy 15-25 között voltam és ez azóta nem is mozgott tovább, bőven lenne még mit tanulnom ezen a területen. A tesztelésben a tapasztalatok alapján egy kicsivel előrébb tartok, de ebben a szakmában is van hova tovább. Inkább az automata tesztelés felé szeretnék specializálódni.

K. S.: Hogyan tovább, mivel fogsz foglalkozni 5-10 év múlva?

S. A.: Célom, hogy tesztmenedzserré váljak és egy tesztelői csapatot koordinálhassak. Így képzelem el a jövőt 5 év múlva. Addig pedig minél több területen szeretnék tapasztalatot gyűjteni és kiegészíteni meglévő tudásomat. Érdeklődöm afelől is, hogyan zajlik a fejlesztés máshol, akár kisebb vagy nagyobb méretű cégről legyen szó.

Schmidt Attila

K. S.: Véleményed szerint mitől függ egy szoftverfejlesztő, szoftvertesztelő fizetése?

S. A.: Elsősorban a cég méretétől: startup, 10-15 éve működő vagy multinacionális. Másodsorban a munkavállaló években mérhető tapasztalatától. Ennek a kettőnek a függvénye adja meg a fizetést.

K. S.: Milyen tapasztalatod van bootcamp-es kollégával? Mit gondolsz, az idősebb (30+, 40+) karrierváltókat mi motiválja, hogy szoftverfejlesztők legyenek?

S. A.: Szerintem elsősorban a fizetés, mert sokat hallani, hogy kiemelkedően lehet keresni ezen a területen és érdeklődnek a szakma iránt, illetve érdekes is annak, aki lát benne perspektívát és elhivatott.

K. S.: Kipróbálnád magadat külföldön fejlesztői vagy tesztelői munkakörben?

S. A.: Mindig úgy voltam vele, hogy én itthon szeretnék dolgozni. Bőven van munka IT területen itthon, sőt egyre több. Egyelőre nem gondolkodom külföldi munkavállaláson, de sose tudni: biztosan átgondolnám, ha lenne rá lehetőség.

K. S.: A Java EE szoftverfejlesztő tanfolyamunk részletes tematikájához tartozik a hálózatkezelés, XML és JSON feldolgozás, valamint különböző hálózati kommunikáció megvalósítása is (Socket, RMI). Mennyire hasznosak ezek a témakörök, esettanulmányok azoknak, akik mobil irányba szeretnének specializálódni?

S. A.: A XML és JSON mindenképpen már kezdetben is hasznosak, a Socket, RMI szintén és gondolom, időben később játszanak szerepet és mindenképpen jó, ha a tanfolyam során ezekkel is megismerkedünk.

K. S.: Véleményed szerint a mesterséges intelligencia különböző szakterületei milyen hatással lesznek a szoftverfejlesztéssel és teszteléssel foglalkozó szakemberek hétköznapi tevékenységeire a közeli jövőben? És hosszabb távon?

S. A.: „Már saját magát tanítja programozni a mesterséges intelligencia.” Azt hiszem ezzel a mondattal válaszoltam is egyben arra, hogy milyen hatással lesz idővel a szoftverfejlesztésre. A tesztelésben szerintem kiváltja a konkrét tesztelőt, mint ahogyan egy gyár csomagoló részlegén a gép leváltotta már az embert, és még sokkal hatékonyabb is.

K. S.: Van kedvenc IT-s idézeted?

S. A.: “Quality is never an accident, it is always the result of intelligent effort.” – John Ruskin
Ha magyarul szeretném ezt megfogalmazni: a minőség sosem véletlenszerű, hanem a szakszerű erőfeszítés eredménye.


Blog bejegyzéseink IT karrier témakörben

Bobály Gábor

Interjú Bobály Gáborral

Bobály Gábor logisztikával foglalkozott korábban tíz évig, különböző munkahelyeken, különböző munkaköröket betöltve. Három éve tudatosan közelít az IT felé. Sikeresen elvégezte az alapozó Java SE szoftverfejlesztő, majd ezt követően a ...
Révész András

Interjú Révész Andrással

Révész András alapvégzettsége biológus, ökológia szakiránnyal. Szakmai pályafutását tájökológiával kezdte, azon belül is élőhely térképezéssel, amihez kötődik a térinformatika. Négy évig kutatás-fejlesztéssel foglalkozott az MTA Ökológiai és Botanikai Intézetében, majd ...
Schmidt Attila

Interjú Schmidt Attilával

Schmidt Attila három éves szoftverfejlesztői gyakorlattal (főként Android platformhoz kötődően) és két éves szoftvertesztelői tapasztalattal rendelkező mérnök-informatikus. Az interjút Kaczur Sándor – az it-tanfolyam.hu alapítója és oktatói csapatának szakmai vezetője ...
Takács Roland

Interjú Takács Rolanddal

Takács Roland egyéves automatizálási teszt mérnöki és ötéves professzionális adatbázis-kezelés (MSSQL, Oracle) tapasztalattal rendelkező mérnök-informatikus. Jól érzi magát multikulturális környezetben. 2017 nyara óta külföldön él és dolgozik. 2018 őszétől PL ...
Lovas Bertalan

Interjú Lovas Bertalannal

Lovas Bertalan 22 éves pályakezdő szoftverfejlesztő. A kütyük mindig érdekelték. Hivatásként és hobbiként is gondol a programozásra. Sportos, korábban dzsúdózott, tornázott és a műugrást is kipróbálta. Korábban részt vett a ...

Interjú Görög Ibolyával

Görög Ibolya protokollszakértőt mindenki ismeri, bemutatni nem szükséges. De mégis illik, legalább röviden: 1987-től 1999-ig a Miniszterelnöki Hivatal protokollosa, majd protokollfőnöke volt, illetve 1999-től felnőttképzésben oktat. Érdeklődési körébe tartoznak: viselkedéstörténet, ...
Nádai Gábor

Interjú Nádai Gáborral

„Nádai Gábor vagyok, de sokan leginkább Mefiként ismernek, a legtöbb felületen a @mefiblogger nicknév alatt vagyok elérhető. Eredetileg mérnökinformatikusként végeztem, a kétezres évek közepén a fősuli mellett saját vállalkozásba kezdtünk ...
Szűcs Tibor

Interjú Szűcs Tiborral

Szűcs Tibor mérnök-informatikus. Jelenleg a Corvinus Egyetem Koordinációs Irodáján dolgozik órarendszerkesztőként. Ez a feladat a létesítménygazdálkodáshoz kötődik és ő osztja be – sok-sok szempont alapján – az előadásokat, szemináriumokat, számítógépes ...
Markovics Győző

Interjú Markovics Győzővel

Markovics Győző nem­zet­kö­zi kap­cso­la­tok sza­kos köz­gaz­dász, va­la­mint po­li­to­ló­gi­át is ta­nult a Bu­da­pes­ti Cor­vi­nus Egye­te­men. Az egye­tem­től fő­ként időt ka­pott – fel­nő­ni a kép­zés alatt. Gya­kor­la­ti is­me­re­te­it min­dig mun­ká­val sze­rez­te. Csa­lá­di ...