Programozás Java nyelven könyv – új, 2022-es kiadás

Megjelent a Programozás Java nyelven című könyv 2022-es kiadása.

Hosszú evolúciója van ennek a könyvnek. 2009-ben jelent meg az alapozó Programozási alapok és 2010-ben a haladó Programozási technológia című könyv. Ezek továbbfejlesztett, kibővített, egyesített változataként 2016-ban jelent meg a Programozás Java nyelven című könyv v1.0 változata. Elérkezett az ideje az újabb bővítésnek, kiegészítésnek, ez lett a v1.1 változat. A fejlesztő munka 2022. január-februárban valósult meg. A könyvnek továbbra is az egyik hívómondata: „500 oldal, 500 példa”. A példatár is jelentős frissítésen esett át.

A Java SE szoftverfejlesztő tanfolyamunk hallgatói megkapják a könyvet. Tananyagunk egyik alapja. A könyvet több iskolában, felsőoktatásban, szakképzésben, többféle OKJ tanfolyamon és újhullámos céges tanfolyamokon is használták/használják Magyarországon és a szomszédos országokban is.

A tankönyvből elsajátíthatók a strukturált és az objektumorientált programozás­hoz kapcsolódó alapismeretek. Az alkalmazott programozási nyelv a Java. Fejlesztői környezetként ingyenesen elérhető eszközöket használ: JDK/JRE, NetBeans.

A tankönyv 19 fejezetet tartalmaz.

Előszó
1. Bevezetés a programozásba
2. Út az integrált fejlesztőeszközig
3. Alapfogalmak
4. Kifejezések, értékadás
5. Szelekciók
6. Iterációk
7. Metódusok írása
8. Tömbök
9. Objektumorientált programozás
10. Java osztályok használata
11. Rendezés, keresés
12. Kivételkezelés
13. Kollekciók
14. Interfészek, belső osztályok
15. Öröklődés
16. Grafikus felhasználói felület felépítése
17. Eseményvezérelt programozás
18. Swing-komponensek
19. Fájlkezelés
Irodalomjegyzék

A fejezetek egymásra épülnek, hivatkoznak egymásra. Alapelv, hogy mindig csak éppen annyi elméleti ismeretet kell adni, ami egy-egy feladattípus, témakör megértéséhez elegendő és azonnal meg kell mutatni, hogyan kell az elméleti ismereteket alkalmazni a gyakorlatban. Így összekapcsolódnak az elmé­leti és gyakorlati ismeretek, ezután lehet rájuk építkezni.

A fejezetek felépítése egységes. Rövid, tömör elméleti ismereteket kö­vetően példának szánt feladatok következnek. A feladatok megfogalmazása vál­tozatos, mindig alkalmazkodik a már közben megszerzett, elvárható szint igé­nyeihez. A feladatok megoldása forráskódként, később osztálydiagramok formá­jában is szerepel. Ha szükséges, a program futtatása során előállított üzenetek, szövegek, képernyőképek is megjelennek. A megoldás elemzésekor részletes magyarázatok szerepelnek, amelyek során a kezdeti vissza-visszatérő utasításszintű magyarázatot fokozatosan felváltja a megoldás elvi alapjainak ismertetése.

A fejezetek végén gyakorló feladatok találhatók. Az elemzett és gyakorló felada­tok kölcsönösen egymásra épülnek, hivatkoznak egymásra. A biztos tudás érdekében minden gyakorló feladatot meg kell oldani!

A programozási tételek nagy hangsúlyt kaptak a tankönyvben. Az elemi prog­ramozási tételekhez kevés előismeret is elegendő, az összetett programozási téte­lekhez már több és biztos ismeret szükséges. Így a programozási tételek több fejezetben szétszórva találhatók meg.

Előfordul, hogy egy-egy feladat többször is előkerül, ilyenkor mindig alapvetően más elvű megoldás található hozzájuk. Ezeket érdemes összehasonlítani (sorszámok alapján könnyen megtalálhatók), hogy egyértelmű legyen, hogy milyen különb­ségek adódnak a különböző módszerek, megvalósított algoritmusok, adatszerke­zet miatt. Az összetettebb feladatokhoz készültek Demo programok is, amelyek lépésenként vezetnek a megértés felé.

A szerző ezúton is köszönetet mond minden kollé­gájának, minden hallgatójának, akik ötleteikkel, tanácsaikkal, javaslataikkal segítették munkáját, támogatták abban, hogy e tankönyv minél színvonalasabb legyen.

Ábécé sorrendben: Balogh Péter, Barta Milán, Berecz Antónia, Bódy Bence, Friedel Attila, Hollós Gábor, Kállai Miklós, Kiss Balázs, Lengyel Borisz István, Nagy Gábor, Nádai Gábor, Peck Tibor János, Ravasz Ildikó, Seres Iván, Szabó Ervin, Szakácsné Takács Brigitta, Szegedi Kristóf, Székely László, Vincze Bianka.

A Programozás Java nyelven című tankönyv megrendelhető a szerző, Kaczur Sándor honlapján.

Multimédia az oktatásban 2021

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) „Multimédia az oktatásban” Szakosztály által – évente – szervezett XXVII. Multimédia az oktatásban című online nemzetközi konferencia került megrendezésre 2021. június 10-11-én.

A konferencia célja

A szakmai rendezvény célja, hogy elősegítse az oktatás, valamint a kutatás és fejlesztés különböző területein dolgozó, oktató hazai és külföldi szakemberek, PhD és felsőoktatási hallgatók kapcsolatfelvételét, tapasztalatok és jó gyakorlatok cseréjét, egyes képzési szakterületekhez kapcsolódó kreditek gyűjtését.

24 témakörben hirdették meg az előadóknak a jelentkezési lehetőséget, köztük néhány hozzánk kötődő

  • élethelyzethez igazított tanulás,
  • a multimédia alkalmazása a felsőoktatásban és a felnőttképzésben,
  • mLearning, eLearning és környezete,
  • a tanulási környezet technikai, technológiai változása,
  • felhőalapú szolgáltatások,
  • multimédia és a tudományos kutatás összefonódása,
  • multimédia-fejlesztések, eredmények, alkalmazások bemutatása.

A konferencia programja

Letölthető a konferencia programja. A konferencia a Dunaújvárosi Egyetemről élő közvetítésben zajlott a Pexip webkonferencia platformon. 2 nap alatt 13 szekcióban 65 előadás hangzott el 99 társszerzőtől. A rendezvényre 169 fő regisztrált és kb. 250-en követték az élő közvetítést 4 országból.

A plenáris előadások némileg számvetésre sarkalltak. Ez a 16. MMO-s anyagom 2009 óta. Ezek a szakmai előadások, magyar és/vagy angol nyelvű cikkek, poszterek megtalálhatók a publikációs listámban. Szakmai blogunkban több beszámoló is van, lásd MMO címke. Jövőre is szívesen csatlakozom a rendezvényhez. 2022-ben a Multimédia az oktatásban konferencia helyszíne a Horvátországban található Eszéki Egyetem lesz.

Részt vettem a konferencián

2021-ben előadást tartottam „Python tanfolyam tapasztalatai az átalakuló szoftverfejlesztő OKJ képzésben” címmel 20 percben, amely a konferencia „Multimédia-fejlesztések, eredmények, alkalmazások bemutatása” című szekciójába került. Előadásom prezentációját ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára. Az anyagból készült 5 oldalas szakmai cikket is készítettem, amely elérhető a konferencia kiadványban.

A cikk összefoglalója

A 2020/2021-es tanév átmenetet/átállást jelentett a szakképző intézményekben. Az informatika és távközlés ágazatban a korábbi szoftverfejlesztő képzést felváltotta a szoftverfejlesztő és –tesztelő képzés. A korábbi szabályozó és az új KKK, PTT dokumentumokat áttekintve több markáns különbség is adódik. Ezek egyike a Python programozási nyelv hangsúlyos beépülése. A kifutó kétéves OKJ képzést 2021-ben befejező diákok számára az it-tanfolyam.hu oktatói csapata kidolgozott és megvalósított egy Python tanfolyamot. Ők speciális célcsoport, mert már tanultak más programozási nyelveket, de Pythont még nem, vagy csak bevezetőként. Az előadás/cikk ismerteti a 2021. májustól elindult tanfolyam hátterét, tematikáját, szervezésének folyamatát, visszajelzéseit és összegzi a tapasztalatokat.

A cikk tartalomjegyzéke

  1. A szakképzés átalakulásának jogi háttere
  2. Tartalmi megújulás elemei
    1. Korábbi tartalom
    2. Új tartalom
    3. Releváns markáns különbségek
  3. Oktatók tapasztalatai
  4. A Python tanfolyam általános koncepciója
  5. A Python tanfolyam előkészítése, szervezése
  6. A tematika kiemelt elemei
    1. Adatszerkezetek
    2. Fájlok feldolgozása, adatbázis-kezelés
    3. Grafikus felhasználói felület – TKinter
    4. Webes alkalmazások – Flask és Django
    5. Mobil alkalmazások – Kivy
    6. IoT programozás – Raspberry Pi
    7. Mesterséges intelligencia
  7. Visszajelzések, tapasztalatok

Interjú Lovas Bertalannal

Lovas Bertalan

Lovas Bertalan 22 éves pályakezdő szoftverfejlesztő. A kütyük mindig érdekelték. Hivatásként és hobbiként is gondol a programozásra. Sportos, korábban dzsúdózott, tornázott és a műugrást is kipróbálta. Korábban részt vett a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyamunkon, és 2019-ben végzett egy kétéves szoftverfejlesztő OKJ képzésen.

Lovas Bertalan

Az interjút Kaczur Sándor – az it-tanfolyam.hu alapítója és oktatói csapatának szakmai vezetője – készítette 2019. június 27-én.

K. S.: Honnan származik az érdeklődésed az informatika, a programozás, a kütyük iránt?

L. B.: Érettségi után alapvetően két út közül választottam. Az egyik a Testnevelési Egyetem testnevelő-edző szakja, a másik a lényegesen jobban fizető informatika. Eleinte inkább a hardver és üzemeltetés iránt érdeklődtem, hogy rendszergazda legyek. Később inkább mégis a szoftveres irányt választottam és fejlesztő lettem. Ez sokkal jobban tetszik.

K. S.: Középiskolában hogyan tanultál informatikát?

L. B.: Középszintű érettségire készítettek fel és az sikerült. Ebben nem volt programozás, de procedurális programozást azért tanultunk. Tavaly pedig emelt szintű informatika érettségit is szereztem, amiben már komolyabb adatbázis-kezelés és programozás feladatok is voltak. Előbbi feladatot Access-ben, az utóbbi feladatot Java-ban oldottam meg.

K. S.: Mihez kezdtél az érettségi után?

L. B.: Egy évig a Media Markt-ban dolgoztam szaktanácsadóként, eladóként. Közben elkezdtem az IT Karrier Program (megjegyzés: az it-tanfolyam.hu előtti projekt) Java SE szoftverfejlesztő tanfolyamát. Azért választottam ezt a tanfolyamot a kínálatból, mert esti és hétvégi formában, munka mellett is elvégezhettem, valamint az ára is korrekt volt. Akkor még a gimis rutin volt bennem: bejárok az órákra, otthon nem csinálok semmit és majd meglesz a vizsga. Rájöttem, hogy a programozás így nem megy. Bár

„ideje arra van az embernek, amire akarja,”

de akkor ez munka mellett nekem mégsem ment. A tanfolyamot végigjártam, de mivel otthon nem gyakoroltam, így a végén nem tettem le a vizsgát. Még egy kicsit éretlen voltam akkor.

K. S.: Utána jött az OKJ képzés…

L. B.: Igen, beiratkoztam a SZÁMALK Szakgimnázium szoftverfejlesztő képzésére és nappali tagozaton be is fejeztem. Meglepően gyakorlatias volt a képzés, a helyére került az objektumorientáltság, az osztálykönyvtárak használata, hogyan/mitől fordul le egy program, az MVC… Nemrég elkezdtem Swift-ben fejleszteni – csak úgy, önszorgalomból – és egy Udemy-s kurzus alapján gyorsan haladok is vele.

K. S.: Milyen programot terveztél és készítettél OKJ-s szakdolgozatként?

L. B.: Szakdolgozatomként egy olyan programot szerettem volna elkészíteni, ami felváltja a papír munkát és felgyorsít valamilyen folyamatot. Egy quiz programra jutott a választásom, ugyanis iskolákban rengeteg időt megspórolhat mind a tanároknak mind a diákoknak, ha a program önmaga kijavítja az előre a tanár által létrehozott kérdés sort. Ezt Java nyelven Swinges GUI-val MySQL adatbázist használva implementáltam.

K. S.: Hogyan boldogulsz az angol nyelvvel?

L. B.: Jól megy az angol. Van középfokú nyelvvizsgám. Olvasom a specifikációkat, tutorial videókat. A Skillsoft-os angol nyelvű tananyagokkal is boldogultam. Beszélgetek is angolul, könnyen megy. Szívesen megtanulnék még egy szláv nyelvet is.

Lovas Bertalan

K. S.: Úgy érzem, hogy megtaláltad a helyedet. Hogyan tovább? 

L. B.: Legszívesebben elmennék dolgozni, de tudom, hogy később hiányozna a diploma, így inkább még tanulni szeretnék. Ezért jelentkeztem a Pannon Egyetem mérnök-informatikus szakára és ha minden jól megy, akkor fel is vesznek és ősszel el is kezdtem. Veszprémben majd kicsit kikerülök a komfortzónámból és kollégiumban fogok lakni. Tervezem, hogy az Erasmus+ hallgatói mobilitásban is részt veszek majd tanulmányaim során. B tervem, hogy egy évig programozom/dolgozom és utána újra jelentkezem BSc-re.

K. S.: Mik a hosszabb távú elképzeléseid?

L. B.: Én kipróbálnám magamat külföldön néhány évig, de nem maradnék végleg ott. Szép álom persze a Szilícium-völgy, de a brit IT piac például sokkal elérhetőbb. Nyelvtanulás és tapasztalatszerzés lenne a fő ok, ami miatt kimennék. Szerintem a külföldi fizetés annyira nem versenyelőny a programozóknál, mert a megélhetési költségek is magasabbak. Vannak olyan munkakörök/pozíciók, ahol akár 8-10-szeres különbségek is vannak az itthoni és a külföldi bérek között.

„A Java-val mindenképpen foglalkozom, de nyitott vagyok a mobil platformok felé is.”

A web-programozás is jöhet, de nem Java-val. A JSP-vel is találkoztam már, de még annyira nem fogott meg. PHP-s WordPress-es munka is jöhet.

K. S.: A WordPress-ben milyen tapasztalatot szereztél?

L. B.: Tartalom-szerkesztőként maga a CMS nagyon egyszerű. Fejlesztői oldalról CSS-t dinamikusan szerkesztettem. A PHP részét nézegetve, sok-sok hasznos függvényt ismertem meg, például lekérjük a felhasználók profilképét egyetlen sorral. Erre nem kell SELECT parancsot írni, hanem getterek tömböket, objektumokat adnak vissza. Pluginokat használtam már, testre is szabtam néhányat, de plugint még nem írtam. A WordPress adatbázis-szerkezetét még nem ismerem, nem volt még rá szükségem. Kipróbáltam a Shopify webáruházat is.

K. S.: Elosztott alkalmazásokhoz kötődően milyen ismereteket szereztél?

L. B.: A Cisco CCNA alapjait, azaz foglalkoztam a hálózatkezelés alapjaival, hálózati architektúrákkal, címzési módszerekkel, algoritmusokkal. A Packet Tracer-ben szerettem szimulálni különböző hálózati konfigurációkat. Java-ban is tetszettek a kliens-szerver programok, például a Socket-es chatprogram, vagy az RMI-s denevéres program. Ez nekem átláthatóbb volt. A két területet még nem kapcsoltam össze.

Lovas Bertalan

K. S.: Ha a szakmai pályafutásod hossza 100 egység, akkor jelenlegi tapasztalataid alapján hol tartasz, és milyen mérföldköveket fogalmaznál meg ehhez kötődően?

L. B.: A 0 szerintem az volt, amikor elkezdtem érdeklődni az IT iránt. A WordPress tapasztalatommal lettem 5. Az OKJ után lettem 10. Még nagyon az elején járok. Legyen a 20, amikor elvégzem az egyetemet és elkezdek egy fix helyen dolgozni junior fejlesztőként. Talán 50, amikor senior fejlesztő leszek. 50 után még nem tudom, mi lesz. A 100-at nem tudom megfogalmazni. Lehet, hogy egy multit vezetek, vagy önmegvalósítok – még nem tudom.

K. S.: A szoftverfejlesztés melyik szakterületeivel foglalkoznál szívesen?

L. B.: A belépő tesztelő pozíciót kihagynám. Fejlesztőként a frontend-et – designer kollégával csapatban együtt – el tudnám képzelni. Nem mondanám, hogy van érzékem önállóan a grafikához, ráadásul a GUI szubjektív.

A backend jobban megy, így ezt szívesen választanám.”

A mobil platformok is érdekelnek, főleg cross platform jellegű fejlesztéssel.

K. S.: Hogyan fejleszted saját soft skill-jeidet?

L. B.: A Belbin-teszten kijött, hogy eléggé csapatjátékos vagyok, és tényleg szeretek is csapatban fejleszteni. Könnyen tudok ismerkedni, beilleszkedni. Az időmenedzsment szerintem mindenkinél problémás, de azért igyekszem. Kategorizálom, hogy mivel foglalkozom rövid, illetve hosszú távon – ez erősen témafüggő. Angolul szeretek beszélni, egyre jobban. A konfliktust megoldom ha van időm, elkerülöm, ha nincs időm a megoldásra.

K. S.: Érdeklődsz a mesterséges intelligencia iránt?

L. B.: Igen, szívesen foglalkoznék ezzel is. Tudom, hogy lesznek az egyetemen ezzel foglalkozó tantárgyak. Várom ezeket.

K. S.: Ajánlanál kezdőknek hasznos anyagokat?

L. B.: A tanfolyamon kapott Programozás Java nyelven tankönyv – tapasztalatból mondom – nagyon jó, azóta is többször használtam. A Tanuljuk ​meg a Java programozási nyelvet 24 óra alatt című könyv is tetszett. Kedvelem a YouTube-os The Coding Train! és a SanFranciscobol Jottem videósorozatot. Coding Challange-eket a HackerRank-en szoktam csinálni.

Udemy-s kurzust nem ajánlanék, mert azok csak akkor hasznosak, hogy valaki már valamennyi gyakorlattal rendelkezik. A Stack Overflow-hoz is kell némi tapasztalat.

K. S.: Szoktál állásbörzékre járni?

L. B.: Még nem voltam.

K. S.: Követed a szakmai blogunkat?

L. B.: Igen, olvasgattam már néhány IT karrier interjút. Szakmai témában a kedvenc cikkem: Telefonos billentyűzettel kódolunk/dekódolunk.

K. S.: Van kedvenc IT-s idézeted, mémed?

L. B.: Igen: https://www.instagram.com/tv/BzJUugRg2FC/?igshid=1nihmuki1xdnr.


Blog bejegyzéseink IT karrier témakörben

Bobály Gábor

Interjú Bobály Gáborral

Bobály Gábor logisztikával foglalkozott korábban tíz évig, különböző munkahelyeken, különböző munkaköröket betöltve. Három éve tudatosan közelít az IT felé. Sikeresen elvégezte az alapozó Java SE szoftverfejlesztő, majd ezt követően a ...
Bővebben
Révész András

Interjú Révész Andrással

Révész András alapvégzettsége biológus, ökológia szakiránnyal. Szakmai pályafutását tájökológiával kezdte, azon belül is élőhely térképezéssel, amihez kötődik a térinformatika. Négy évig kutatás-fejlesztéssel foglalkozott az MTA Ökológiai és Botanikai Intézetében, majd ...
Bővebben
Schmidt Attila

Interjú Schmidt Attilával

Schmidt Attila három éves szoftverfejlesztői gyakorlattal (főként Android platformhoz kötődően) és két éves szoftvertesztelői tapasztalattal rendelkező mérnök-informatikus. Az interjút Kaczur Sándor – az it-tanfolyam.hu alapítója és oktatói csapatának szakmai vezetője ...
Bővebben
Takács Roland

Interjú Takács Rolanddal

Takács Roland egyéves automatizálási teszt mérnöki és ötéves professzionális adatbázis-kezelés (MSSQL, Oracle) tapasztalattal rendelkező mérnök-informatikus. Jól érzi magát multikulturális környezetben. 2017 nyara óta külföldön él és dolgozik. 2018 őszétől PL ...
Bővebben
Lovas Bertalan

Interjú Lovas Bertalannal

Lovas Bertalan 22 éves pályakezdő szoftverfejlesztő. A kütyük mindig érdekelték. Hivatásként és hobbiként is gondol a programozásra. Sportos, korábban dzsúdózott, tornázott és a műugrást is kipróbálta. Korábban részt vett a ...
Bővebben

Interjú Görög Ibolyával

Görög Ibolya protokollszakértőt mindenki ismeri, bemutatni nem szükséges. De mégis illik, legalább röviden: 1987-től 1999-ig a Miniszterelnöki Hivatal protokollosa, majd protokollfőnöke volt, illetve 1999-től felnőttképzésben oktat. Érdeklődési körébe tartoznak: viselkedéstörténet, ...
Bővebben
Nádai Gábor

Interjú Nádai Gáborral

„Nádai Gábor vagyok, de sokan leginkább Mefiként ismernek, a legtöbb felületen a @mefiblogger nicknév alatt vagyok elérhető. Eredetileg mérnökinformatikusként végeztem, a kétezres évek közepén a fősuli mellett saját vállalkozásba kezdtünk ...
Bővebben
Szűcs Tibor

Interjú Szűcs Tiborral

Szűcs Tibor mérnök-informatikus. Jelenleg a Corvinus Egyetem Koordinációs Irodáján dolgozik órarendszerkesztőként. Ez a feladat a létesítménygazdálkodáshoz kötődik és ő osztja be – sok-sok szempont alapján – az előadásokat, szemináriumokat, számítógépes ...
Bővebben
Markovics Győző

Interjú Markovics Győzővel

Markovics Győző nem­zet­kö­zi kap­cso­la­tok sza­kos köz­gaz­dász, va­la­mint po­li­to­ló­gi­át is ta­nult a Bu­da­pes­ti Cor­vi­nus Egye­te­men. Az egye­tem­től fő­ként időt ka­pott – fel­nő­ni a kép­zés alatt. Gya­kor­la­ti is­me­re­te­it min­dig mun­ká­val sze­rez­te. Csa­lá­di ...
Bővebben