Alkalmazottak életpálya modellje – mi lenne, ha…?

Kiss Balázs kolléga Alkalmazottak életpálya modellje – munkakör, fizetés jutalék blog bejegyzése inspirálta ezt a blog bejegyzést. Az Oracle HR sémában az értékesítési vezetők adható havi fizetése 10000 és 20000 között van, átlagfizetésük 12200. Az üzletkötők paraméterei hasonlóan: 6000, 12000, 8350. A pénznem USD. Mi lenne, ha…? Ha többféleképpen is kalkulálhatnánk jutalékokat fizetési modellek alapján. Vajon hogyan lehetne választani? Következzen kétféle fizetési modell az alkalmazottak jutalékaihoz kötődően.

Alkossunk egy fizetési modellt! Hogyan kalkuláljuk a jutalékokat?

A jutalék negyedévente kerül kifizetésre és a havi fizetés megadott százaléka. Például: Elizabeth Bates üzletkötő havi fizetése 7300, jutaléka 15%, azaz minden 3. hónapban a fizetése 8395 helyett 10585. A negyedévek első két hónapjában a cég bérköltsége 691400, az utolsó hónapjában pedig 765090. Mindez arra a 106 fő alkalmazottra vonatkozik, akik részleghez tartoznak. Nincs benne az az 1 fő, aki nincs részleghez rendelve.

Összesített megoldás

A lekérdező SQL parancs:

Eredményül ezt az eredménytáblát adja:

Részlegekre összesített 1. megoldás

Vegyük figyelembe azt a 106 fő alkalmazottat, akik részleghez tartoznak (a 107 fő közül). Az alábbi lekérdező SQL parancsot futtatva:

Az eredménytábla 11 rekordból áll. A százalékok a részlegre jutó bérköltség arányát fejezik ki (tényleges fizetésre és jutalékos fizetésre vonatkoztatva).

Részlegekre összesített 2. megoldás

Balázs írta, hogy a Sales részlegben 35-en dolgoznak. Ez akkor helytálló, ha a munkakörök alapján kérdezzük le és láttuk, hogy a 35 főből értékesítési vezetőként 5 fő, üzletkötőként 30 fő dolgozik. Igen ám, de van egy olyan alkalmazott, aki nem tartozik egy részleghez sem ( DEPARTMENT_ID IS NULL), ezért kapjuk az előző eredménytábla szerint a Sales részlegben a 34 főt. Ugyanis az azt előállító lekérdező parancs a  DEPARTMENT_ID részlegazonosító alapján kapcsolja össze a két táblát ( EMPLOYEES és DEPARTMENTS). Ha az ő fizetését is figyelembe kell venni, akkor ez lehetséges az alábbi lekérdező paranccsal:

Az eredménytáblában az utolsó, 12. rekord tartalmazza az eddig hiányzó 1 fő alkalmazott adatait:

Az eredménytábla – az utolsó rekord kivételével – majdnem megegyezik az előzővel. A fizetési modell szerint a negyedévek első két hónapjában a cégre vonatkozó bérköltség 7000-rel növekszik és a negyedévek harmadik hónapjában pedig 8050-nel. A fizetések arányát százalékban egy tizedesjeggyel ábrázolva szinte nem vehető észre a különbség. A rekordok azonos sorrendjétől tekintsünk most el, hiszen a UNION és az ORDER BY alparancsok alkalmazása együtt külön történet. Aki érti, hogy mire gondolok, most biztosan kacsint egyet. 😉 Aki még nem érti, annak részletesen elmagyarázzuk Java adatbázis-kezelő tanfolyamunkon. Továbbá a százalékokat összesítve a kerekítésük miatt nem kapunk pontosan 100%-ot.

Az így kapott adatok kiegészítik a Top 5 fizetésű alkalmazottak listája blog bejegyzésben kapott adatokat. Ott nem szerepelnek az alkalmazottak részlegei, de természetesen könnyen összepárosíthatók. Másképpen: a 107 fő alkalmazottból 35 fő (32,7%) kapja a fizetések 45%-át jutalék nélkül, illetve 50,4%-t jutalékkal kalkulálva. Tehát érdemes/megéri a Sales részlegben dolgozni. Még akár jutalék nélkül is. 🙂

A bejegyzéshez tartozó teljes Java forráskódot (ami beépítve tartalmazza a fenti SQL lekérdező parancsokat) ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára.

A feladatok a Java adatbázis-kezelő tanfolyam 13-16. óra: Konzolos kliensalkalmazás fejlesztése JDBC alapon, 1. rész alkalmához és a 33-36. óra: Grafikus kliensalkalmazás fejlesztése JDBC alapon, 1. rész alkalmához kötődnek.

Az SQL forráskód formázásához a Free Online SQL Formatter-t használtam.

Alkossunk másik fizetési modellt! Várjuk hozzászólásban a megoldás SQL parancsait.

Vajon hogyan változna az előző fizetési modell, ha a negyedévente kifizetendő jutalék számítási alapja a havi fizetés helyett a háromhavi – időszakra vonatkozó – fizetés megadott százaléka lenne? Hogyan alakulna a cég bérköltsége?


Ajánljuk a Java adatbázis-kezelő tanfolyam kategóriából

“Alkalmazottak életpálya modellje – mi lenne, ha…?” bejegyzéshez 2 hozzászólás

Szólj hozzá!