MAFIOK 2023

A Matematikát, Fizikát és Informatikát Oktatók 44. Országos Konferenciája (MAFIOK 2023) a Neumann év keretében a Neumann János Egyetem GAMF Műszaki és Informatikai Karán, Kecskeméten került megrendezésre 2023. augusztus 23-25-ig.

A konferencia céljai

A rendezvény elsődleges célja annak elősegítése, hogy a felsőoktatási intézmények oktatói és kutatói a matematika, a fizika, az informatika és a logisztika korszerű és hatékony oktatásáról és tudományos eredményeiről előadások, poszter-bemutatók és személyes találkozás révén tapasztalatot cserélhessenek, valamint kapcsolatot építhessenek mind a hazai kollégákkal, mind a környező országok magyar ajkú oktatóival. A rendezvény célja továbbá, hogy fórumot adjunk PhD hallgatók eredményeinek bemutatására.

A konferencia tervezett főbb témakörei

  • a korszerű matematika-, fizika-, logisztika- és informatikatanítás és tanulás új útjai és távlatai, oktatásfejlesztési tapasztalatai,
  • a felsőoktatás alapozó tárgyainak oktatás-módszertani problémái,
  • mesterképzésbe való bekapcsolódás, a duális képzés gondjai és tapasztalatai,
  • matematika, fizika, informatika, logisztika tudományos eredményei,
  • új és innovatív kutatási irányok, problémák és gyakorlati alkalmazások bemutatása a fenti tudományterületeken.

A konferencia programja

A letölthető absztraktkötet tartalmazza a program- és szervezőbizottság által összeállított szakmai programot. A szerdai 5 plenáris előadást este bűvészprogram követte. Csütörtökön párhuzamos szekciókat tartottak: Matematika, Matematika oktatása, Fizika, Informatika, Logisztika, valamint poszterbemutató, mindezek után szakmai kirándulás volt Lakitelken a Hungarikum Ligetben planetáriumi bemutatóval, borkóstolóval, vacsorával. Pénteken a Matematika, Informatika szekciók után a konferenciát 2 plenáris előadás zárta. 20-nál több intézményből 100-nál több előadó regisztrált a rendezvényre.

Részt vettünk a konferencián

2023-ban két szakmai előadást tartottunk, 20-20 percben, a csütörtöki Informatika szekcióban.

Szakmai cikkeink a Gradus lektorált, online folyóiratban fognak megjelenni (ISSN 2064-8014), amely eredeti publikációkat közöl számos témakörben, beleértve a természettudományok minden területét, mindenféle műszaki tudományt, számítástechnikát, kertészetet, környezetmérnökséget, pedagógiát, didaktikát és közgazdaságtant. A számítástechnika és a matematika elméleti és alkalmazott területeit is befogadja. A folyóirat csak kutatási cikkeket közöl, és minden cikk az esettanulmányok, kísérletek, vagy a gyakorlatban már alkalmazott megközelítésekkel való szisztematikus összehasonlítások révén előrehaladó ötletek gyakorlati alkalmazását tárgyalja.

Szakmai előadásaink összefoglalói

Kaczur Sándor, Friedel Attila – Hogyan érdemes nagy tömegű adatot importálni Microsoft .NET Framework platformon?

Üzleti alkalmazások fejlesztésénél elengedhetetlen alkotóelem az adatok kezelése, tárolása. Ezt leggyakrabban valamilyen relációs adatbázis-kezelővel valósítják meg a fejlesztők. A hétköznapi munka során gyakran előforduló feladat külső forrásból történő adatok átvétele, aktualizálása. A cikk szerzői arra a kérdésre keresik a választ, hogy hogyan érdemes ezen (néha igen tetemes mennyiségű) adatokat minél gyorsabban átvenni. A bemutatásra kerülő esettanulmány Microsoft .NET Framework segítségével, a platform által kínált adatbázis-kezelési lehetőségek közül válogat. A cikk összehasonlítja a nyelvben már régóta jelen lévő alacsony szintű SQL parancsokkal végzett megvalósítást a később beépített, de szintén elterjedt objektumrelációs modell keretrendszerrel (azaz az Entity Framework-kel) történő megvalósítással, majd elemzi a kapott eredményeket.

Kaczur Sándor, Kiss Balázs – Alkalmazottak életpálya modellje – Java és SQL esettanulmány az Oracle HR sémára építve

Az objektumorientált programozás oktatásának része olyan kliensprogramok tervezése, kódolása és tesztelése, amelyek képesek adatbázishoz csatlakozni. A belépő szint csupán lekérdezés, adatok megjelenítése űrlapokon, táblázatos komponensekben, vagy grafikonokon. Haladó szinten már szükséges az adatok karbantartása is, illetve konzolos, asztali alkalmazásokról át lehet térni webes és mobil platformokra is. A szerzők cikke ebből az útból emel ki egy esettanulmányt, amely Java és SQL nyelveken készült és MVC architekturális tervezési mintát használ. A felhasznált mintaadatok az Oracle HR sémából származnak. Az elemzés betekintést nyújt a modellalkotás lehetőségeibe – többféle megközelítést alkalmazva, elvi és konkrét szinten is.

Az előadásaink témája a Java adatbázis-kezelős tanfolyam szakmai moduljához és orientáló moduljához is kapcsolódik. Az előadásaink prezentációit ILIAS e-learning tananyagban tettük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára.

Korábbi MAFIOK előadásaink, cikkeink, posztereink

  • Kaczur S.: Az OracleHRJSP webalkalmazás működése, Matematikát, fizikát és informatikát oktatók (MAFIOK) XXXVIII. országos konferenciája, Pécs, Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar, 2014, ISBN 978-963-7298-55-4, p. 121-126 (magyar nyelvű szakcikk)
  • Kaczur, S.: A Gábor Dénes Tehetségpont programozáshoz kötődő diákműhelyei, Matematikát, fizikát és informatikát oktatók (MAFIOK) XXXVIII. országos konferenciája, Pécs, Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar, 2014. augusztus 25-27. (poszter hazai konferencián)
  • Kaczur, S.; Lengyel, B. I. (előadó: Kaczur, S.): A csomópont kiválasztás algoritmus működését bemutató oktatóprogram PLNC adatátvitel esetén, Matematikát, fizikát és informatikát oktatók (MAFIOK) XXXVIII. országos konferenciája, Pécs, Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar, 2014. augusztus 25-27. (poszter hazai konferencián)
  • Kaczur, S.: Nyílt forráskódú EKG analizáló algoritmusok hatékonysága (Signal analysis), Matematikát, fizikát és informatikát oktatók XXXVI. országos konferenciája (MAFIOK), Gyöngyös, Károly Róbert Főiskola, 2012. augusztus 27-29. (előadás hazai konferencián)
  • Kaczur, S.; Fintor, K.: Szerkezetföldtani oktatóprogram, vetőmenti elmozdulások modellezésére, Perspective, XV. évfolyam különszám, Szent István Egyetem Gazdasági Kar, 2011, ISSN 1454-9921, p. 215-222 (magyar nyelvű szakcikk)
  • Fintor, K.; Kaczur, S.: Vetőmozgások 3D-s szimulációjának alkalmazása a földtudományi képzésben, Perspective, XV. évfolyam különszám, Szent István Egyetem Gazdasági Kar, 2011, ISSN 1454-9921, p. 208-204 (magyar nyelvű szakcikk)
  • Kaczur, S.; Fintor, K. (előadó: Kaczur, S.): Szerkezetföldtani oktatóprogram, vetőmenti elmozdulások modellezésére, Matematikát, fizikát és informatikát oktatók XXXIV. konferenciája (MAFIOK), Békéscsaba, Szent István Egyetem Gazdasági Kar, 2010. augusztus 24-26. (előadás hazai konferencián)
  • Fintor, K.; Kaczur, S. (előadó: Fintor, K.): Vetőmozgások 3D-s szimulációjának alkalmazása a földtudományi képzésben, Matematikát, fizikát és informatikát oktatók XXXIV. konferenciája (MAFIOK), Békéscsaba, Szent István Egyetem Gazdasági Kar, 2010. augusztus 24-26. (előadás hazai konferencián)
  • S. Kaczur; S. Kopácsi: Practical application of coordinate and dot transformations, A GAMF Közleményei, Kecskemét, XXIII. évf., 2008, HU ISSN 1587-4400, p. 121-126 (idegen nyelvű szakcikk)
  • Kaczur, S.; Kopácsi, S. (előadó: Kaczur, S.): Koordináta- és ponttranszformációk alkalmazása a gyakorlatban, Felsőfokú alapképzésben matematikát, fizikát és informatikát oktatók XXXII. Konferenciája (MAFIOK), Kecskemét, Kecskeméti Főiskola, 2008. augusztus 25-27. (előadás hazai konferencián)

Multimédia az oktatásban 2023

NJSZT-MMO logó

NJSZT-MMO logóA Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) „Multimédia az oktatásban” Szakosztály által – évente – szervezett XXIX. Multimédia az oktatásban nemzetközi konferencia hibrid (jelenléti és online) formában került megrendezésre 2023. július 6-7-én Neumann születésének 120. évfordulóján.

A konferencia célja

A szakmai rendezvény célja, hogy elősegítse az oktatás, valamint a kutatás és fejlesztés különböző területein dolgozó, oktató hazai és külföldi szakemberek, PhD és felsőoktatási hallgatók kapcsolatfelvételét, tapasztalatok és jó gyakorlatok cseréjét, egyes képzési szakterületekhez kapcsolódó kreditek gyűjtését és elősegítse a neumanni örökség minél szélesebb körű megismertetését.

28 témakörben hirdették meg az előadóknak a jelentkezési lehetőséget, köztük néhány hozzánk kötődő

  • élethelyzethez igazított tanulás,
  • a multimédia alkalmazása a felsőoktatásban és a felnőttképzésben,
  • a tanulási környezet technikai, technológiai változása,
  • felhőalapú szolgáltatások,
  • multimédia és a tudományos kutatás összefonódása,
  • multimédia-fejlesztések, eredmények, alkalmazások bemutatása.

A konferencia programja

Letölthető a konferencia programja. A konferencia a Szegeden található Informatikai Múzeumból – Agórából, az Informatóriumból élő közvetítésben zajlott Teams platformon 2 nap alatt 6 szekcióban 25 előadás hangzott el, valamint a Neumann életmű kapcsán sor került plenáris előadásokra és bemutatásra került a 10 éves Informatika történeti kiállítás.

Részt vettünk a konferencián

Oktatóink rendszeresen részt vesznek az MMO konferencián. Szakmai blogunkban több beszámoló is van, lásd MMO címke. Kaczur Sándor oktatónk publikációs listájában szerepelnek a szakmai előadások és a megjelent szakmai cikkek. Jövőre is szívesen csatlakozunk a rendezvényhez.

Közös esettanulmányukból Sándor 2023-ban előadást tartott 20 percben, amely a konferencia „Élethelyzethez igazított tanulás, Multimédia-fejlesztések, eredmények, alkalmazások bemutatása” című szekciójába került. Az előadás prezentációját ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára. A téma a Java adatbázis-kezelő tanfolyamunk tematikájának orientáló moduljához kötődik. Elérhető a konferencia kiadvány.

Szakmai előadásunk összefoglalója

Friedel Attila,  Kaczur Sándor – Hogyan érdemes nagy tömegű adatot importálni Microsoft .NET Framework platformon?

Üzleti alkalmazások fejlesztésénél elengedhetetlen alkotóelem az adatok kezelése, tárolása. Ezt leggyakrabban valamilyen relációs adatbázis-kezelővel valósítják meg a fejlesztők. A hétköznapi munka során gyakran előforduló feladat külső forrásból történő adatok átvétele, aktualizálása. A cikk szerzői arra a kérdésre keresik a választ, hogy hogyan érdemes ezen (néha igen tetemes mennyiségű) adatokat minél gyorsabban átvenni. A bemutatásra kerülő esettanulmány Microsoft .NET Framework segítségével, a platform által kínált adatbázis-kezelési lehetőségek közül válogat. A cikk összehasonlítja a nyelvben már régóta jelen lévő alacsony szintű SQL parancsokkal végzett megvalósítást a később beépített, de szintén elterjedt objektumrelációs modell keretrendszerrel (azaz az Entity Framework-kel) történő megvalósítással, majd elemzi a kapott eredményeket.

Alkalmazottak életpálya modellje – mi lenne, ha…?

Kiss Balázs kolléga Alkalmazottak életpálya modellje – munkakör, fizetés jutalék blog bejegyzése inspirálta ezt a blog bejegyzést. Az Oracle HR sémában az értékesítési vezetők adható havi fizetése 10000 és 20000 között van, átlagfizetésük 12200. Az üzletkötők paraméterei hasonlóan: 6000, 12000, 8350. A pénznem USD. Mi lenne, ha…? Ha többféleképpen is kalkulálhatnánk jutalékokat fizetési modellek alapján. Vajon hogyan lehetne választani? Következzen kétféle fizetési modell az alkalmazottak jutalékaihoz kötődően.

Alkossunk egy fizetési modellt! Hogyan kalkuláljuk a jutalékokat?

A jutalék negyedévente kerül kifizetésre és a havi fizetés megadott százaléka. Például: Elizabeth Bates üzletkötő havi fizetése 7300, jutaléka 15%, azaz minden 3. hónapban a fizetése 8395 helyett 10585. A negyedévek első két hónapjában a cég bérköltsége 691400, az utolsó hónapjában pedig 765090. Mindez arra a 106 fő alkalmazottra vonatkozik, akik részleghez tartoznak. Nincs benne az az 1 fő, aki nincs részleghez rendelve.

Összesített megoldás

A lekérdező SQL parancs:

Eredményül ezt az eredménytáblát adja:

Részlegekre összesített 1. megoldás

Vegyük figyelembe azt a 106 fő alkalmazottat, akik részleghez tartoznak (a 107 fő közül). Az alábbi lekérdező SQL parancsot futtatva:

Az eredménytábla 11 rekordból áll. A százalékok a részlegre jutó bérköltség arányát fejezik ki (tényleges fizetésre és jutalékos fizetésre vonatkoztatva).

Részlegekre összesített 2. megoldás

Balázs írta, hogy a Sales részlegben 35-en dolgoznak. Ez akkor helytálló, ha a munkakörök alapján kérdezzük le és láttuk, hogy a 35 főből értékesítési vezetőként 5 fő, üzletkötőként 30 fő dolgozik. Igen ám, de van egy olyan alkalmazott, aki nem tartozik egy részleghez sem ( DEPARTMENT_ID IS NULL), ezért kapjuk az előző eredménytábla szerint a Sales részlegben a 34 főt. Ugyanis az azt előállító lekérdező parancs a  DEPARTMENT_ID részlegazonosító alapján kapcsolja össze a két táblát ( EMPLOYEES és DEPARTMENTS). Ha az ő fizetését is figyelembe kell venni, akkor ez lehetséges az alábbi lekérdező paranccsal:

Az eredménytáblában az utolsó, 12. rekord tartalmazza az eddig hiányzó 1 fő alkalmazott adatait:

Az eredménytábla – az utolsó rekord kivételével – majdnem megegyezik az előzővel. A fizetési modell szerint a negyedévek első két hónapjában a cégre vonatkozó bérköltség 7000-rel növekszik és a negyedévek harmadik hónapjában pedig 8050-nel. A fizetések arányát százalékban egy tizedesjeggyel ábrázolva szinte nem vehető észre a különbség. A rekordok azonos sorrendjétől tekintsünk most el, hiszen a UNION és az ORDER BY alparancsok alkalmazása együtt külön történet. Aki érti, hogy mire gondolok, most biztosan kacsint egyet. 😉 Aki még nem érti, annak részletesen elmagyarázzuk Java adatbázis-kezelő tanfolyamunkon. Továbbá a százalékokat összesítve a kerekítésük miatt nem kapunk pontosan 100%-ot.

Az így kapott adatok kiegészítik a Top 5 fizetésű alkalmazottak listája blog bejegyzésben kapott adatokat. Ott nem szerepelnek az alkalmazottak részlegei, de természetesen könnyen összepárosíthatók. Másképpen: a 107 fő alkalmazottból 35 fő (32,7%) kapja a fizetések 45%-át jutalék nélkül, illetve 50,4%-t jutalékkal kalkulálva. Tehát érdemes/megéri a Sales részlegben dolgozni. Még akár jutalék nélkül is. 🙂

A bejegyzéshez tartozó teljes Java forráskódot (ami beépítve tartalmazza a fenti SQL lekérdező parancsokat) ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára.

A feladatok a Java adatbázis-kezelő tanfolyam 13-16. óra: Konzolos kliensalkalmazás fejlesztése JDBC alapon, 1. rész alkalmához és a 33-36. óra: Grafikus kliensalkalmazás fejlesztése JDBC alapon, 1. rész alkalmához kötődnek.

Az SQL forráskód formázásához a Free Online SQL Formatter-t használtam.

Alkossunk másik fizetési modellt! Várjuk hozzászólásban a megoldás SQL parancsait.

Vajon hogyan változna az előző fizetési modell, ha a negyedévente kifizetendő jutalék számítási alapja a havi fizetés helyett a háromhavi – időszakra vonatkozó – fizetés megadott százaléka lenne? Hogyan alakulna a cég bérköltsége?

Alkalmazottak életpálya modellje – munkakör, fizetés, jutalék

Az Oracle HR sémában 11 részleg található 107 alkalmazottal, akik 19 különböző munkakörben végzik munkájukat. Nyilvánvalóan mindenkinek a fizetése pozitív ( SALARY>0), havi, USD pénznemben. Két munkakörre jellemző, hogy tartozik hozzá jutalék ( COMMISSION_PCT), amely pozitív valós szám. A 17 többi munkakörben foglalkoztatott alkalmazott esetében az adatbázis EMPLOYEES táblájának jutalék mezőjében NULL található. Az Oracle HS séma:

Oracle HR séma

Életpálya-modellnek tekinthető a munkakörhöz ( JOB_ID és JOB_TITLE) tartozó adható legkisebb és legnagyobb fizetés ( MIN_SALARY, MAX_SALARY) nyújtotta mozgástér. Minden alkalmazottra teljesül, hogy a fizetése a megadott határok között található (zárt intervallumként kezelve). Ennek ellenőrzésére használható az alábbi SQL parancs:

Eredménytábla:

A MIN(SALARY) oszlopban található a valós/kapott fizetések minimuma. A mellette lévő oszlopok hasonlóan a maximumot és az átlagot mutatják. A részlegben található alkalmazottak számát az utolsó, COUNT_EMPLOYEE oszlop tartalmazza.

35 fő dolgozik a Sales részlegben. Az 5 fő Sales Manager (értékesítési vezető) jutaléka a fizetés 20%-ától 40%-áig terjedhet 10%-os lépésközzel (3-féle lehet). A 30 fő Sales Representative (üzletkötő) jutaléka a fizetés 10%-ától 35%-áig terjedhet 5%-os lépésközzel (6-féle lehet). Ennek igazolására használható az alábbi SQL parancs:

Eredménytábla:

A bejegyzéshez tartozó teljes Java forráskódot (ami beépítve tartalmazza a fenti SQL lekérdező parancsokat) ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára.

A feladatok megoldása során nem foglalkoztam külön azzal az egy alkalmazottal, akinek nincs részlege. A feladatok a Java adatbázis-kezelő tanfolyam 13-16. óra: Konzolos kliensalkalmazás fejlesztése JDBC alapon, 1. rész alkalmához és a 33-36. óra: Grafikus kliensalkalmazás fejlesztése JDBC alapon, 1. rész alkalmához kötődnek.

Az SQL forráskód formázásához a Free Online SQL Formatter-t használtam.

Kik vettek részt projektmunkában?

projektmunka logó

projektmunka logóHasonlítsuk össze a részlegeket fókuszálva arra, hogy az alkalmazottak mennyire vettek korábban részt projektmunkákban! Hányan igen és hányan nem? Van(nak) olyan részleg(ek), amelyik vezetője egyetlen alkalmazottat sem vont be projektmunkába? Van(nak) olyan részleg(ek), ahonnan mindenki csatlakozott? Vannak a feladatkiosztásban olyan aránytalanságok, amelyek kimutathatók és így a későbbiek során korrigálhatók? Készítsünk egy kimutatást arról, hogy részlegenként hány fő vett részt projektmunkában és mi a létszám! (Persze tudjuk, hogy nem minden munkakörből vonhatók be alkalmazottak.) Milyen projektjeink szoktak lenni? Van olyan részleg, ahol érdemes bővíteni a létszámot, esetleg átcsoportosítani oda erőforrást? Ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Tervezés

Az Oracle HR sémában három tábla kapcsolódik a feladathoz: JOB_HISTORY, EMPLOYEES, DEPARTMENTS. A kapcsolatok fokszámai láthatók az alábbi ábrán. Egy részlegben több alkalmazott is lehet. Egy alkalmazott részt vehetett korábban több projektmunkában is.

Oracle HR séma

A DEPARTMENTS táblában található a részleg azonosítója ( DEPARTMENT_ID, kulcs) és neve ( DEPARTMENT_NAME). A többi adat most nem kell. 11 olyan részleg van, amihez tartozik alkalmazott.

A JOB_HISTORY tábla tárolja, hogy a már befejeződött projektekben ki ( EMPLOYEE_ID, külső kulcs) és melyik részlegből ( DEPARTMENT_ID, külső kulcs) vett részt. A dátumokat ( START_DATE, END_DATE) és a munkakör külső kulcsát ( JOB_ID) most nem használjuk. Minden projekt lezárt. 10 lezárt projekt van.

Az EMPLOYEES táblából szükséges az alkalmazott azonosítója ( EMPLOYEE_ID, kulcs), valamint részlegének azonosítója ( DEPARTMENT_ID, külső kulcs). A többi adatra most nincs szükség, de egy részletesebb – például név szerinti – kimutatáshoz már igen. 106 olyan alkalmazott van, akihez tartozik részleg (1-nek nincs).

Hozzunk létre négy oszlopból álló eredménytáblát: DEPARTMENT_ID, DEPARTMENT_NAME, COUNT_PROJECT_EMPLOYEES, COUNT_EMPLOYEES. Ennek áttekintésével választ kaphatunk a fenti kérdésekre.

1. megoldás

Induljunk ki abból, hogy a JOB_HISTORY táblában lévő DEPARTMENT_ID-hez hozzárendeljük a DEPARTMENTS táblából a DEPARTMENT_NAME-t. Ezekre csoportosítva könnyen aggregálható az adott részlegből projektmunkát végző alkalmazottak száma: COUNT_PROJECT_EMPLOYEES. Végül egy belső lekérdezés (összekapcsolva a JOB_HISTORY és az EMPLOYEES táblákat) megadja az adott részleg alkalmazotti létszámát. Az SQL lekérdezés:

SQL-megold1a

A részeredmény:

SQL-eredmeny1a

Ezután állítsuk elő a hiányzó adatokat! Tudjuk, hogy azokban a részlegekben, amelyek DEPARTMENT_ID-je nem szerepel a JOB_HISTORY táblában, de szerepel az EMPLOYEES táblában, azok léteznek, de nem „adtak” projektmunkára alkalmazottat (azaz COUNT_PROJECT_EMPLOYEES=0). Nevük és alkalmazottaik száma ugyanúgy megadható, ahogyan az előbb. Az SQL lekérdezés:

SQL-megold1b

A részeredmény:

SQL-eredmeny1b

A két részeredményt egyesíteni kell és egyben hasznos DEPARTMENT_NAME szerint növekvő sorrendbe rendezni az alábbi lekérdező paranccsal:

SQL-megold1c

Az eredmény:

SQL-eredmeny1c

2. megoldás

Kiindulhatunk abból is, hogy a DEPARTMENTS egy szótártábla, így közvetlenül hozzáférhető a DEPARTMENT_ID és a DEPARTMENT_NAME, de össze kell kapcsolni az EMPLOYEES táblával, hogy csak olyan részlegeket adjon vissza a lekérdezés, ahol van(nak) alkalmazott(ak). Az eredményhez szükséges további két oszlop könnyen aggregálható az adott részlegre vonatkozóan: a JOB_HISTORY táblában előforduló EMPLOYEE_ID-k száma adja a COUNT_PROJECT_EMPLOYEES-t (probléma nélkül tud 0 lenni) és az EMPLOYEES táblában előforduló EMPLOYEE_ID-k száma adja a COUNT_EMPLOYEES-t. A rendezés most is szükséges. Lényegesen tömörebb lekérdező parancsot kapunk:

SQL-megold2

Az eredményül kapott táblázat megegyezik az 1. megoldás eredményével.

A két megoldás teljesen különböző gondolatmenettel született. Mindkettőben vannak olyan elemek, amelyek – konkrét feladatból általánosítva – univerzálisan használhatók. Természetesen összehasonlítjuk a két megoldás végrehajtási tervét és részletesen elemezzük is.

A bejegyzéshez tartozó teljes forráskódot ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára.

A feladat a Java adatbázis-kezelő tanfolyam 9-12. óra: Oracle HR séma elemzése, 13-16. óra: Konzolos kliensalkalmazás fejlesztése JDBC alapon, 1. rész, 33-36. óra: Grafikus kliensalkalmazás fejlesztése JDBC alapon, 2. rész alkalomhoz kapcsolódik.