Balogh Péter emlékére

Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy oktatói csapatunk egyik tagja, Balogh Péter elhunyt.

Ismeretségünk az ELTE MSc informatikatanár szakán kezdődött, ahová egy évfolyamra jártunk és 2005-ben végeztünk. Az egyetemi időszak alatt az általunk Kockakörnek hívott 6-8 fős csapat tagjaként mindannyian aktívan támogattuk egymást. Akkoriban ő Kecskeméten lakott én pedig Cegléden, így évekig vonatoztunk többen is együtt a csoportból a fővárosba – a MÁV Szeged-Budapest vonalán – és küzdöttünk az ELTE-s diplomáért. Sokat ötleteltünk, építő jellegű kritikával segítettünk egymást a szakdolgozatírásban, kölcsönösen számíthattunk egymásra.

Magunk között az ELTE-s zh-kat csak IQ-tesztnek hívtuk, hiszen általában mindig olyan feladatokkal találkoztunk, amikre bármennyit készültünk is, elsőre minden alkalommal ismeretlennek és megoldhatatlannak látszottak. Belemélyedve a papíros és kódolós feladatokba, már korántsem bizonyultak annyira elvontnak és persze megugrottuk az akadályokat.

Az egyetem után – változó intenzitással, de – többen is együttműködünk a Kockakörből. Online gyakrabban, de offline is találkozunk néhány alkalommal évente. Mindannyian fejlesztünk és tanítunk is. Változatos, hogy ki milyen területtel foglalkozik éppen, de a programozás, mintapéldák, módszertani kérdések, érdekes szakmai problémák időről-időre felbukkannak. Körkihívásokat is szoktunk csinálni. Aggteleken 2-3 évente nyáron néhány napot azóta is eltöltünk.

Péter szakmai kíváncsisággal fogadta, amikor összeállítottam 2009-ben a Programozási alapok és 2010-ben a Programozási technológia tankönyveimhez tartozó Java példatárakat. Sok ötletet kaptam tőle, több evolúciós feladat kidolgozásában is segített. Szakmai publikációimat mindig véleményezte. Ha adódott lehetőség, akkor még az előkészítés fázisában, vagy ha ez éppen nem úgy alakult, akkor utólag mindig értékelt, reagált, javasolt. 2012-2014-ig több pályázaton dolgoztunk együtt, főként tananyagfejlesztéshez kötődően. 2014-2018-ig több webes alkalmazás fejlesztésében, karbantartásában, továbbfejlesztésében közreműködtünk: terveztünk, elemeztünk, implementáltunk. Több szakmai továbbképzésen is részt vettünk közösen.

Az it-tanfolyam.hu projekthez Péter 2018 tavaszán csatlakozott. Több vidéki és külföldi csoportunknak tartott Java SE és EE szoftverfejlesztő tanfolyamokat és speciális Java tematikával több, egyedi céges tréninget is. Lelkesen blogolt is velünk, már évek óta. Amikor bemutatkozó szöveget kértem tőle az Oktatók lapjára, ezt írta: „Saját bevallása szerint munkamániás, illetve kommunikációs készsége jóval az átlag IT kocka szintje felett van és ennek minden előnyére igyekszik építeni. Szoftvertervezést és programozást tanít magyar, angol és német nyelven is. Szakmai kihívásként tekint az oktatásra.” Mottót is kértem tőle: „Nem kell mindig tökéletesnek lenni. De ha itt az ideje, akkor tökéletesnek kell lenni.”

2020. márciusában összeültünk ünnepelni – a szokásos KFC-s vödör csirkével – néhány nappal a 38. születésnapja után, amikor így fogalmazott: „Nem lesz több születésnapi csirkém. Komoly baj van. Ezen a világon néhány hónapom van hátra. This is already the end of the road, nothing can be done.” Szokása volt, hogy privát beszélgetések közben egy-egy gondolatmenetének lezáró mondatát angolul, németül, franciául vagy oroszul mondta. Többé ezt nem hoztuk szóba, mert így kérte. Aktívan dolgozott tovább velünk, mert így akarta. Tegnapelőtt küldte utolsó előadásának vázlatát a kapcsolódó Java forráskóddal együtt, amit már novemberre készítettünk elő a Kutatók éjszakája rendezvényünkre és mára egyeztettük, hogy megbeszéljük. Tegnap elment.

Péter lelkes sci-fi rajongó volt. Sokszor beszélgettünk kedvenc sorozatairól, karaktereiről. Star Trek, Végtelen határok, A bolygó neve: Föld, Orion űrhajó… Egyszer azt mondta: „Azért nézünk a tizenéves fiaimmal együtt sci-fit, hogy lássanak alternatív világokat, elképzeléseket. Ezzel kizökkenünk a hétköznapokból. Fontos, hogy elgondolkodjanak arról, hogy lehet(ne) másképp is élni, élményeket szerezni, látni, tapasztalni. Létezhet(né)nek más prioritások is.”

A Star Trek Voyager sorozat 5. évad 11. Látens kép című epizódjában a csillaghajó legénységének egyik tagját Janeway kapitány ezekkel a szavakkal búcsúztatja a temetési szertartáson: „We are assembled here today to pay final respects to our honored dead… His intelligence and his charm have made our long journey home seem not quite so long. As he continues on a journey of his own. We will keep him in our hearts and in our memories.”

Ezzel búcsúzom Pétertől.

Beszámoló a Nikola Tesla – Mind from the Future kiállításról

Tesla-logo

Tesla-logoA kiállítást a nyár végével, 2019 augusztusának utolsó hetében néztem meg. Budapesten, a Kazinczy utca 21. szám alatt, az Elektrotechnikai Múzeum épületében található Tesla Loft adott helyet a rendezvénynek. Multimédiás kiállításról lévén szó, már a megérkezés pillanatában kijelzőkkel találkoztam, ahol lehetőségem nyílt közös képet készíteni a híres feltalálóval, Nikola Teslával – természetesen a fejlett informatikai technológia segítségével.

Tesla kiállításon készült kép

Minden látogató kapott egy tabletet, amelyről két órányi hanganyagot lehetett meghallgatni az egyes állomásokhoz érkezve. A hangos bemutató nagyobb részben narráció stílusú volt, de egy-egy állomáshoz érve a tudós gondolatait is meghallgathattam egyes szám első személyben. Néha-néha a hanganyagot filmes bemutató követte.

Már az első pillanatban meglepődtem a kiállítás látványvilágán. Úgy gondoltam, hogy elsősorban technikai eszközökkel fogok találkozni, ezzel szemben sokkal inkább művészi, egy kicsit mesebeli megjelenés fogadott. Természetesen nem maradtak el az egyes találmányok rekonstrukciói sem.

A bemutató Tesla életkora szerint haladt, kezdve a falutól, ahol született, gyermekkorától, iskolás éveitől végig kísérve életét. A hanganyagot hallgatva rá kellett jönnöm, hogy a készítők igen alapos kutató munkát végeztek, mert még a három éves kisgyerek Tesláról is sikerült megtudnom, hogy már akkor is különösen vonzódott a természethez, a természetben lezajló változások megfigyeléséhez. Ebben társa volt Macsak, a kedvenc macskája. Ez az érdeklődés iskolás korában csak továbbfokozódott, így alapozva meg későbbi találmányait.

Ahogyan haladtam előre a kiállítás helységein, különböző élethelyzeteket és találmányokat ismerhettem meg. Kissé szomorú volt hallani, hogy az Egyesült Államok, a lehetőségek országa bár valóban hasznos táptalaja volt Teslának, mégis sok olyan ember vette körül, akik csak a kihasználható embert és a saját bevételük növelésének eszközét látták benne. Minden egyes elért eredményért keményen meg kellett küzdenie. Mégis, sokféle területen tudott újat alkotni, a teljesség igénye nélkül: elektromosság, elektromágnesesség, távközlés, motorok és generátorok, valamint mozgófilm vetítő gépek.

Azt mondhatom, hogy igen átfogó, részletgazdag, tematikáját tekintve inkább életút jellegű, művészi megjelenésű élménnyel lettem gazdagabb.

Az utazó kiállítás Budapesten 2019. május 31-től szeptember 1-ig volt megtekinthető. Olyan városokba látogat el, amelyekben Nikola Tesla munkásságával mély nyomot hagyott.

Hogyan írjunk szakmai CV-t?

Hogyan írjunk curriculum vitae-t vagy resume-t, magyarul önéletrajzot, ha álláspályázatra kívánjuk beküldeni? Tanfolyamaink orientáló moduljának 17-20. óra: Soft skill tréning alkalmán foglalkozunk ezzel (is). Részletes ILIAS-os tananyagot állítottunk össze önéletrajzírással kapcsolatosan. Az alábbi kérdésekre adunk választ, figyelembe véve a tipikus IT-s, szoftverfejlesztő szakterületre jellemző sajátosságokat.

1. A CV termék saját marketingünkhöz

  • Mi a CV funkciója, célja?
  • Miért fontos, hogy tartalmilag és megjelenésében is megfelelő legyen CV-nk?
  • Miért kell minden jelentkezéskor testre szabni a CV-t?

2. Alap-CV készítése

  • Áttekintjük a különböző CV-k típusait: amerikai, Europass, gerilla, irodalmi.
  • Milyen kötelező elemekből (adattartalom) áll a CV?
  • Hogyan szabjuk testre az alap-CV-t az egyes kiválasztott cégekre?
  • Hivatkozunk kifejezetten IT-sok számára készített CV mintákat.

2.1. Terjedelem

  • Hogyan legyünk lényegre törők?
  • Mit hangsúlyozzanak a pályakezdők?
  • Mit hagyjanak ki azok, akiknek sok tapasztalata van?

2.2. Személyes adatok

  • Szükséges fénykép? Ha igen, akkor milyen legyen a fényképünk?
  • Miért fontos a lakhelyünk a munkaadónak?
  • Kell-e az életkorunk?
  • Milyen elérhetőségeinket adjuk meg?

2.3. Kronológiailag rendezhető részek

  • Milyen sorrendben adjuk meg végzettségeinket, munkahelyeinket?
  • Milyen adatokat adjuk meg végzettségeink, továbbképzéseink, nyelvvizsgáink esetén?
  • Hogyan adjunk képet eddigi karrierünkről, szakmai tapasztalatainkról?
  • Hogyan derül ki a munkaadó számára a CV-nkből, hogy meg tudjuk-e oldani a náluk felmerülő konkrét feladatokat?
  • Hogyan adjunk meg referenciákat?
  • Mit hangsúlyozzanak a pályakezdők?

2.4. Egyéb releváns adatok

  • Milyen nyelvet tudunk szakmai szempontból használni?
  • Milyen vezetői engedéllyel rendelkezünk?
  • Milyen informatikai ismeretekkel rendelkezünk (általánosan)?
  • Milyen hobbijaink, szabadidős tevékenységeink vannak, illetve mi iránt érdeklődünk?
  • Hogyan rangsoroljunk, ha ez a rész túl hosszú lenne?

2.5. Ne tegyük

  • Adjunk-e meg bérigényt? Ha igen, akkor hogyan? Ha nem, akkor miért nem?
  • Vannak-e kényes információk, amelyeket nem érdemes megadni a CV-ben?
  • Kézzel vagy szövegszerkesztővel készítsünk CV-t?

2.6. Ellenőrzés

  • Beadás előtt ellenőrizzük: helyesírást, ragozást, rövidítéseket, dátumokat, fájl nevét.

3. CV „cégre szabása”

3.1. Tájékozódás

  • Mik derülnek ki egyértelműen az álláspályázatból? Mi van a sorok között?
  • Mit és hogyan, milyen formában kérnek?

3.2. Átlátható formátum

  • Hogyan készítsünk letisztult megjelenésű CV-t?
  • Hasznosak-e a letölthető CV sablonok? Érdemes ezeket testre szabni?
  • Mikre figyeljünk, ha szakmai CV-t generáló honlapot használunk?

3.3. Ellenőrzés

  • Felsoroltunk minden – a pozíció szempontjából lényeges/szükséges – információt?
  • Megfelelő a dokumentum – mint grafika – a képernyőn és nyomtatva is?
  • Milyen visszajelzést adott családtagunk vagy barátunk, akitől véleményt, kritikát kértünk CV-nkel kapcsolatosan?
  • Megfelelő a fájl mérete?

4. Álláskeresés és pályázati anyag beküldése

4.1. Lehetőségek

  • Álláshirdetések, állásközvetítő, személyes kapcsolat, direkt jelentkezés, állásbörze…

4.2. Motivációs és kísérőlevél

  • Mire való a motivációs levél?
  • Milyen elemei vannak a motivációs levélnek?
  • Mire való a kísérőlevél?
  • Milyen elemei vannak a kísérőlevélnek?
  • Mintákat hivatkozunk…

4.3. Internetes felületen jelentkezés

  • Mikre figyeljünk webes űrlapok kitöltésekor?
  • Hogyan használjuk a LinkedInt?

4.4. Automatikusan feldolgozott CV-k

  • Milyen kulcsszavak használata célszerű, ha adatbázisba került adatok alapján szűr/válogat a cég?
  • Milyen releváns szakkifejezések a tipikusak?

Nemzetközi IT-s nőnap

nemzetközi nőnap logó

nemzetközi nőnap logóA nemzetközi nőnap (március 8.) alkalmából olyan nőkre emlékezünk, akik maradandót alkottak a számítástechnika, informatika, szoftverfejlesztés, programozás területén. A válogatás alapját a Women in computing gyűjtemény adta. A lista természetesen nem teljes, ezért érdemes tovább böngészni a témában. (Aktualizálva: 2020. szeptember 1.)

 

Ada LovelaceAda Lovelace (1815-1852, angol matematikus) leírást készített a Babbage-féle analitikai gépéhez. Valószínűsíthető, hogy ehhez a géphez programokat is készített (pl.: a Bernoulli-számok kiszámításának algoritmusát, 1843-ban), így az első programozónak tekinthető.

 

Edith ClarkeEdith Clarke (1883-1959, amerikai villamosmérnök) feltalálta a Clarke számológépet 1921-ben – 10-szer gyorsabban oldaná meg az egyenleteket a korábbi módszereknél –, amely villamos áramot, feszültséget és impedanciát tartalmazó egyenleteket oldott meg az erőátviteli vezetékekben.

 

Hedy LamarrHedy Lamarr (1914-2000, osztrák feltaláló) torpedók irányítási problémáival foglakozott és zavarásuk ellen kidolgozott egy lyukszalag segítségével működő gyorsan váltakozó frekvenciát az adónál és a vevőnél egyaránt (titkos kommunikációs rendszer, 1940).

 

Joan ClarkeJoan Clarke (1917-1996, angol kriptográfus) bekerült Alan Turing csapatába, ahol matematikusok, kódfejtők és titkos ügynökök dolgoztak azon a II. világháború idején, hogy megfejtsék az akkor használt (többedik generációs) német Enigma gép által küldött titkos üzeneteket.

 

Betty HolbertonBetty Holberton (1917-2001, amerikai számítástechnikus) egyike volt az ENIAC programozóinak 1946-ban. Ez volt az első általános célú elektronikus digitális számítógép. Feltalálta a töréspontokat, amelyeket a számítógépes hibakeresés (debugging) során használunk.

 

Grace Murray HopperGrace Murray Hopper (1906-1992, amerikai matematikus) készítette az első fordítóprogramot (compiler) 1952-ben. Felvázolta a számítógéptől független programozási nyelv ötletét (amiből később megszületett a COBOL 3. generációs programozási nyelv). Neki köszönhetjük a hibakeresés (debugging) kifejezés elterjesztését.

 

Erna Schneider HooverErna Schneider Hoover (1926-, amerikai matematikus) olyan számítógépes telefonos kapcsolási módszert talált fel 1954-ben, amely a call center forgalom nyomon követésével (prioritások meghatározásával) megakadályozta a rendszer túlterhelését.

 

Jean E. SammetJean E. Sammet (1928-2017, amerikai számítástechnikus) az IBM-nél dolgozott és 1962-ben kifejlesztette a FORMAC programozási nyelvet. Tanulmányozta, hogyan lehetne használni programozási nyelvként a korlátozott angolt – mint természetes nyelvet – matematikai programokban.

 

Mary Kenneth KellerMary Kenneth Keller (1913-1985, amerikai számítógép-úttörő) részt vett a BASIC programozási nyelv létrehozásában (1964), számos eljárást és függvényt specifikált. Ő volt az első nő, aki PhD tudományos fokozatot szerzett az informatika területén az USA-ban.

 

Margaret HamiltonMargaret Hamilton (1936-, amerikai számítástechnikus, rendszermérnök) alkotta meg a szoftverfejlesztés fogalmát. Az MIT-n azt a labort vezette, amelyik fedélzeti repülési szoftvert fejlesztett a NASA Apollo űrprogramhoz, a Hold misszióihoz az 1960-as években.

 

Karen Spärck JonesKaren Spärck Jones (1935-2007, brit számítógép-kutató) kidolgozta az IDF koncepciót (inverse document frequency) 1972-ben, amelyen ma is alapszik a keresőmotorok működése. Erősen kampányolt azért, hogy minél több nő foglalkozzon számítástechnikával.

 

Radia PerlmanRadia Perlman (1951-, amerikai programozó és hálózati mérnök) – az „internet anyja” – megalkotta az STP protokollt 1985-ben, amely alapvető a hálózati kommunikáció megvalósításában, ezzel nagymértékben hozzájárult a hálózatok szabványosításához, valamint kifejlesztette a LOGO programozási nyelv gyermekbarát változatát TORTIS néven 1974-ben.

 

Sophie WilsonSophie Wilson (1957-, brit számítógéptudós) megtervezte az Acorn mikroszámítógépet 1979-ben, és kifejlesztette az ARM processzorok első generációjának utasításkészletét 1985-ben. Korunk mobil eszközei szinte kizárólag ARM technológiára épülnek.

 

Roberta WilliamsRoberta Williams (1953-, amerikai videójáték-tervező) az 1980-as években a PC-s játékok tervezésének egyik meghatározó egyénisége. Munkássága a Sierra Entertainment céghez kötődik, ahol az első grafikus kalandjáték, illetve az első színes grafikájú játék is elkészült.

 

Frances AllenFrances Allen (1932-2020, amerikai számítógéptudós) szakterülete a számítógépes fordítóprogramokhoz, program(kód) optimalizáláshoz és párhuzamosításukhoz kötődött az IBM-nél. 2006-ban első nőként kapott Turing-díjat.