Bill Gates, Mark Zuckerberg, Larry Page, Jeff Bezos, Steve Jobs, Elon Musk, Zhang Yiming neve mindenkinek ismerős. Biztosan mindenki társítana hozzájuk rögtön cégnevet, projektet, küldetést, akár többet is. Milyen hard- és soft skill birtokában vannak a milliárdos techmogulok? Mi a szakterületük, azon belül mivel foglalkoznak? Milyen vezetők? Hogyan lehet velük kooperálni? Honnan származik igen erős küldetéstudatuk? Munkájukon kívül mivel foglalkoznak még? Vannak-e közöttük közös pontok, tulajdonságok, konfliktusok? Mitől sikeresek, eredményesek?
A Forbes üzleti magazin évről-évre megjelenteti a leggazdagabb emberek listáját. Közülük számos üzletember számítástechnikával, IT technológiával, szoftverfejlesztéssel, informatikával foglalkozott/foglalkozik. Közülük válogattam ebben a blog bejegyzésben:
Mindhárom elemzett nagy vezető általában „nehéz ember”. A szakterületükön belül kiválóak, értenek ahhoz, mit csinálnak. Ez sokszor technológiai hard skilleket jelent. A vezetéshez viszont sok-sok soft skill is szükséges. Gyakran autokratikus stílust képviselnek, azaz tekintélyi, hatalmi eszközökkel, céltudatosan, fenyegetéssel érik el nagy céljaikat, amik erősen motiválják, vezérlik őket. A beosztottakra többnyire úgy gondolnak, mint kizsákmányolható lehetőség, akik rendelkeznek a szükséges tapasztalatokkal, amire támaszkodnak a vezetők, de ezen túl a beosztottak emberek is (érzésekkel, gondolatokkal, véleménnyel), ami ezeknek a vezetőknek kevésbé vagy egyáltalán nem számít. Egy-egy projekt koordinálásában azonban mindegyikük kiváló, akár többféle szerepben is. Ez többnyire segít „elviselni őket”, hiszen meggyőző a szakértelmük.
Bill Gates
Bill Gates (1955-) amerikai üzletember, szoftverfejlesztő, feltaláló, filantróp, a világ egyik leggazdagabb embere. Életének mérföldkövei:
Szülei sikeres üzletemberek voltak. Érdeklődési területének megfelelően a Lakeside középiskolába járt (1968-1973), mert ott kimagasló volt a számítástudomány specializáció. Felsőoktatási tanulmányait a Harvardon (1973-1975) matematika szakon kezdte, de 1976-ban halasztott és nem szerzett diplomát.
Gates első vállalkozása a Paul Allennel közösen alapított Traf-O-Data, amely a seattle-i utakon végzett forgalommérés adatait dolgozta fel mikroszámítógép segítségével. Az IT-ban hírnevét elsősorban a grafikus interfész forradalmasítása során végzett tevékenységéért szerezte. A Microsoft vezérigazgatója 1975-től.
A grafikus interfész ötletének eredete a ’60-as évekig nyúlik vissza, de sokáig laboratóriumokban, a nagyközönségtől elzártan maradt a koncepció. Az Apple alapító-tulajdonosának, Steve Jobsnak felkeltette az érdeklődését a Xerox PARC kutatólaboratóriumban folyó munka, illetve számítógépük, a Xerox Star, és az Apple elkezdett dolgozni a grafikus interfészen. Az Apple és a Microsoft ebben az időben szoros partneri viszonyban álltak, a Microsoft különféle szoftvereket fejlesztett a konstruktőr számára. A kapcsolatnak köszönhetően Gates tudomást szerzett a megvalósítási fázisba lépett tervről. Ő maga is elkötelezettje volt a grafikus felületnek. Steve Jobs előrelátóan olyan megállapodást kötött a Microsofttal, amelyben ki kellett jelenteniük, hogy 1983 decemberéig nem szállítanak grafikus felhasználói felületet az MS-DOS-hoz. Gates elhatározta, hogy az MS-DOS-hoz is kifejleszt egy grafikus képernyőt, ez lett a későbbi Windows. Amint ez Jobs tudomására jutott, lopással és ipari kémkedéssel vádolta meg Gatest, de akkor még sikerült elsimítani a konfliktust, mivel a Windows még csak ötlet szintjén létezett. 1984. január 23-án bemutatták az Apple Macintosht, amely óriási sikert aratott. A bemutatón Gates is részt vett, és kifejezte szándékát minél több Microsoft alkalmazás Macintoshra történő adaptálására. A Microsoft következő generációs operációs rendszere IBM-kompatibilis rendszerekre a grafikus felülettel rendelkező Windows 1.0 lett, amely kereskedelmi forgalomba majdnem két év késéssel, 1985. november 20-án került.
Bill Gates és felesége, Melinda 2000-ben hozta létre a Bill és Melinda Gates alapítványt. Az eleinte számítástechnikai irányultságú tervek (interneten elérhető nyilvános könyvtárak létrehozása) után a házaspár figyelme a szegény gyerekek támogatása és az orvosi célú kutatások felé fordult. Célul tűzték ki a gyermekhalandóság csökkentését, valamint az Egyesült Államokban beindítottak egy lakhatási programot hajléktalan családok számára. 2003-ban Indiában AIDS-ellenes kutatásokat támogatott az alapítvány, illetve malária-ellenes vakcinák kifejlesztésére fordítottak 258 millió dollárt. E két betegség ellen a szervezet ezt követően is kitartóan küzdött. 2006-ban az alapítvány három alappillérre helyezte tevékenységét, melyek a globális egészségügy, a globális fejlődés, illetve az Egyesült Államokban tapasztalható munkanélküliség csökkentése új munkahelyek teremtésével. Az alapítvány projektjei az évek során folyamatosan bővültek a fenntartható mezőgazdasági fejlődés, a természeti katasztrófák elleni gyors reagálás, az éhínség leküzdése, a gyermekbénulás elleni harc, védőoltások és más hasonló témákkal, mely projektek elsősorban a fejlődő világ országaira fókuszáltak. Bill Gates 2012-ig 28 milliárd dollárt költött jótékonyságra. 2008-ban felhagyott a Microsoft-beli napi munkával, hogy minél több időt tudjon jótékonysági tevékenységére fordítani.
Bill Gates 2005. március 2-án lovagi címet kapott II. Erzsébet brit királynőtől, elsősorban jótékonysági tevékenységének elismeréseként. Világszerte hírnévre tett szert.
Bill Gates legfontosabb vezetői tulajdonságai voltak
Céltudatos
Gates kezdettől fogva arra fókuszált, amihez a legjobban – és mindenki másnál jobban – értett: a szoftverre. Ezt kemény munkával a lehető legmagasabb szintre tökéletesítette. Évtizedeken át képes volt kitartóan követni célját, bármilyen akadályok kerültek útjába. Céltudatossága megmutatkozik jótékonysági tevékenységében is.
Elkötelezett
Az volt az álma, hogy minden háztartásban legyen számítógép. Ezt a célt gyakorlatias módon, lépésenként haladva kívánta megvalósítani. Vezetői gyakorlatában azt az elvet követte, hogy „Ahelyett, hogy megpróbálnánk egyből a csúcsra jutni, egyszerre csak egy lépést teszünk”.
A változásokból előnyt kovácsolt „Az egyetlen biztos dolog a változás, és minél jobban tudunk alkalmazkodni hozzá, annál sikeresebbek lehetünk.” Bill Gates tisztában volt azzal, hogy az üzleti életben mindig vannak fluktuációk és változások, amelyekhez a siker elérése érdekében alkalmazkodni kell. Ezzel a hozzáállással egy olyan vállalatot hozott létre, amely túlélte a nehézségeket, válságokat, és sikerrel jött ki belőlük.
Szenvedélyes, mindent beleadva dolgozott
Gates hitt abban, hogy „Ha valamit érdemes csinálni, akkor azt érdemes a lehető legjobban csinálni”. Óriási lelkesedéssel és szeretettel csinált mindent. Gates szerint rendkívül fontos, hogy mindent, amit az ember elvállal, a tőle telhető legnagyobb odaadással végezze.
Önképző
Annak ellenére, hogy abbahagyta a felsőoktatást és tisztában volt a formális oktatás korlátaival, Gates számára a tanulás egy élethosszig tartó folyamatot jelent, és vezetőként is ezt a meggyőződést adta át az embereinek. Folyamatosan tanult, képezte magát, fejlesztette a kommunikációs és társas készségeit, tanulta a nyilvános beszéd fortélyait. Emellett rengeteget írt és olvasott. Többet, mint amennyit legtöbbünk valaha is fog egész életében. A tudás – ahogy Gates vallja – korlátlan, az emberben pedig bölcsességet és alázatot kell, hogy eredményezzen felsőbbrendűség helyett.
Jótékonykodó
Bill Gates a világ egyik leggazdagabb embere, azt is elmondhatjuk róla, hogy ő az egyik azok közül, akik jótékonysági munkájuk által a legtöbbet adják vissza az emberiségnek, lásd fenn: Bill és Melinda Gates Alapítvány.
Jövőkép-orientált
A Microsoft azért tudta legyőzni versenytársait, mert Gates mindig, folyamatosan egyre nagyobb és nagyobb jövőképet vizionált.
Bill Gates ismert gyenge pontjai voltak vezetőként
Konfliktuskerülő
Gates nem szeretett konfrontálódni. Gyakran amennyire csak lehetett, kerülte a konfliktusokat, mert kényelmetlenül érezte magát ezekben a helyzetekben.
Arrogáns
Amikor valaki mélyreható tudással rendelkezik egy témában, amit szenvedéllyel kutat, könnyen átcsúszhat a túlzott magabiztosságból az arroganciába. Gates önérvényesítő volt, nyíltan kinyilvánította az általa helyesnek vélt elképzeléseket, ötleteket. Ha úgy érezte, hogy az ő ötlete a legjobb, akkor elvárta, hogy azt kövessék. Amennyiben kiderült, hogy az adott elképzelés mégsem működik, Gates könnyen arrogánssá vált, amivel megnehezítette mások munkáját.
Steve Jobs
Steve Jobs (1955-2011) amerikai feltaláló és üzletember volt. Az Apple multinacionális IT vállalat társalapítója, egykori elnök-vezérigazgatója. Jobs irányítása alatt fejlesztette ki a cég egyik fő termékét, a kultikus Macintosh számítógépet, valamint az iPod médialejátszót, az iPhone okostelefont és az iPad táblagépet. Életének mérföldkövei:
A fiatal Steve Jobsra nagy hatással volt apja ezermester-tudása és tökéletességre való törekvése. Jobs az iskolai éveket unalmasnak találta, később pedig beilleszkedési zavarai voltak. Több csínytevése volt, de örökbefogadó szülei laza fegyelemmel nevelték. A Life magazin egyik éhező gyerekeket mutató címlapjának hatására megingott a bizalma a keresztény vallásban. Jobs a Homestead középiskolában tanult, ahol kiemelten foglalkozott elektronikával. Kipróbálta a marihuánát és az LSD-t is. Különc volt megjelenési és étkezési szokásait illetően. Egy elektronikai témájú órán ismerkedett meg az öt évvel idősebb, zseniális Steve Wozniakkal. Habár a szintén némileg aszociális Wozniak jelleme különbözött Jobsétól, mégis összebarátkoztak. Később együtt alapították meg az Apple vállalatot.
Vegyük sorra legfontosabb találmányait, amelyek elkészültében többféle szerepet is betöltött (technológiai innovátor, tervező, termékmenedzser, folyamatmenedzser, értékesítő):
Apple I., 1975: korának megfelelően „teljesen összeszerelt” számítógép volt, de tápegységgel, monitorral, burkolattal, de még billentyűzettel se rendelkezett, csak a készre szerelt alaplap volt meg a szükséges csatlakozóhelyekkel.
Apple II., 1977: az egyik első rendkívül sikeres, tömeggyártású mikroszámítógép, kapcsolóüzemű tápegységgel, értékesítése fogyasztói piacra irányult: az amerikai háztartásokat célozta meg.
Macintosh 128k (1984): az első üzleti sikert hozó számítógép a Classis Max OS grafikus felhasználói felülettel rendelkező operációs rendszerrel.
Apple-boltok (2001-től): exkluzív üzlethálózat az Apple termékek kizárólagos értékesítésére szánva.
iPod (2001): az első hordozható mp3 lejátszó.
iTunes-bolt (2004): legális digitális zeneletöltési lehetőség, online platform.
iPhone (2005): az első saját, zárt platformos okostelefon és egyben fejlesztői platform és online alkalmazásbolt.
iPad (2010): az első óriási táblagép, ezzel az Apple mindenhol jelen van, ahol csak lehet az elektronikai piacon.
Egy lopás története: Steve Jobsszal kapcsolatban az egyik legtöbbet emlegetett kritika, hogy ellopta a Xerox PARC által kifejlesztett grafikus felhasználói felület (GUI) és az egér ötletét, megfosztva a feltalálót a jogos sikerétől. A valóság azonban ennél árnyaltabb. Habár Jobs a Xerox PARC által fejlesztett találmányt felhasználta, sőt a „lopás tényét” is elismerte, jóval többet tett egy technika átvételénél. A Xerox PARC által készített rendszer nem csak nagyon drága, de működése is kényelmetlen és kidolgozatlan volt. Jobs a Xerox PARC egeret nem csak továbbfejlesztette, hanem az árát 300 dollárról mindössze 15 dollárra csökkentette. A grafikus kezelőfelület pedig jóval kifinomultabb és felhasználóbarátabb lett, mint az eredeti. Habár nem közismert, de a Xerox PARC 1981-ben – jóval Steve Jobs előtt – bemutatta a maga modelljét Xerox Star néven. Azonban a forradalmi gép üzleti bukás volt és mindössze 30 ezer darabot tudtak értékesíteni. Jobs így lényegében egy olyan technológiát „lopott el”, amit feltalálója nem tudott sikeresen hasznosítani. Ez az eset jó példája Jobs munkásságának, amikor mások számára sikertelen vagy kevésbé sikeres technológiát gondol újra és áttervezve sikerre viszi azt.
Steve Jobs legfontosabb vezetői tulajdonságai
Nem szívesen delegált.
Jobs tudta, hogy a kreativitás csak „összekapcsolja a dolgokat”.
Megtalálta az egyensúlyt a munkatársai felhatalmazása és a példamutatás között.
Távol tartotta a kreatív munkatársait a kritikusoktól.
Az innováció néha a kivonásról szól. „Hagyjuk el a nem szükséges dolgokat, funkciókat, nyessük le a vadhajtásokat.”
Rendíthetetlenül szenvedélyes volt cégei iránt.
Nem félt másként gondolkodni.
„Sokkal többre van szükséged, mint a vízióra – makacsságra, szívósságra, hitre és türelemre van szükséged ahhoz, hogy megtartsd az irányt” – mondta Edwin Catmull, a Pixar társalapítója. „Steve esetében egészen a határig nyomul, hogy megpróbálja megtenni a következő nagy lépést előre.”
„A nagyszerű dolgokat az üzleti életben soha nem egy ember csinálja, hanem egy csapat ember.”
Hatékony prezentációs technikát fejlesztett ki.
Elon Musk
Elon Musk (1971-) dél-afrikai származású amerikai mérnök, vállalkozó és multimilliárdos újító, a világ egyik leggazdagabb embere. Nevéhez fűződnek a következő cégek/projektek: Zip2, X.com, PayPal, SpaceX, Tesla Inc., SolarCity, The Boring Company, Neuralink, Starlink, Hyperloop. Napjaink egyik géniusza, megszállott zseni, magával ragadó jövőképpel és tömény ambícióval. Életének mérföldkövei:
12 évesen játékprogramot írt, amivel 500 dollárt keresett. 17 évesen Amerikába szeretett volna emigrálni, de csak Kanadában kapta meg az állampolgárságot. Fizikát és közgazdaságtant tanult, szerzett is 2 diplomát, majd az USA-ba költözött. 1995-ben meg alapította az öccsével a Zip2 vállalatot, majd ezt el is adták 1999-ben 345 millió dollárért a Compaqnak. Musk vállalatai az elektronika köré csoportosítható technológiákkal foglalkoznak, ő maga pedig az elektromos járműveinek (Tesla típusok), akkumulátorainak és napenergiás termékeinek terméktervezési, mérnöki és globális gyártási munkálatait látja el. Űrkutatással foglalkozó vállalata kifejlesztette a Dragon űrhajót és a Falcon hordozórakétát, amelyek képesek a Nemzetközi Űrállomás ellátására, innovatív, nagy arányban újrahasznosítható/visszatérő modulokból állnak.
Elon Musk vezetői tulajdonságai
Megszállott
A munkája a lételeme. Hajthatatlan. Minden ébren töltött órájában formálja, finomítja és megvalósítja elképzeléseit. Szenvedélyesen merül bele a munka legapróbb részleteibe is. Napjainkra elért sikerének kulcsa, hogy heti kb. 100 órát dolgozik. Extrém magas elvárásokat támaszt önmaga és a cég emberei felé is, és hidegvérrel kirúgja azokat, akik nem képesek megugrani ezeket. Nagyon személyes kapcsolat fűzi találmányaihoz és vállalkozásaihoz. Ez a szenvedély és szeretet pedig ragályos: bizalmat, tiszteletet, sőt odaadást, imádatot vált ki másokból. Hosszú távú és másokat is magával ragadó jövőképpel rendelkezik. Rendkívüli ambícióval és kitartással valósítja meg mindazokat a dolgokat, amiket mindenki más lehetetlennek tart. Musk jövőképe, a sikerei mögött rejlő hajtóerő: az emberiség jobb jövője. Egy olyan világ, amely a fosszilis energiahordozók helyett környezetbarát energiaforrásokkal működik. Egy olyan világ, amely elektromos autókat használ, amely meghódítja az űrt és kolóniákat épít a Marson. Ezenfelül Musk azáltal, hogy megosztja grandiózus jövőképét és céljait a munkavállalókkal, képes magához vonzani a világ legtehetségesebb, legjobb szakembereit. Még olyankor is, amikor más vállalatok jelentősen nagyobb fizetéseket vagy kedvezőbb feltételeket ígérnek nekik. Az egyik tehetséges szakembere így nyilatkozott erről: „Amikor döntenem kellett, hogy Musknak akarok-e dolgozni vagy egy másik cégnél, ahol többet fizetnek, eldobtam minden logikát és óvatosságot, és a kreatív géniusz mellett döntöttem.”
Csapatban gondolkodik
Musk folyamatosan nyeri el követőinek bizalmát még a bizonytalan helyzetekben is azáltal, hogy kiszámítható, megbízható és átlátható. Ezért tartanak ki mellette a befektetői és támogatói még a gazdaságilag instabil időszakokban is. Musk rendkívüli mértékben tudja inspirálni az embereit. Kulcsfontosságú számára, hogy a legjobb embereket a számukra legmegfelelőbb munkakörökben alkalmazza. Majd ezt követően magas követelményeket támasszon feléjük és – amennyiben teljesítik ezeket – tisztességes javadalmazásban részesítse őket. Ugyanakkor igen gyorsan kirúgja azokat, akik nem végzik munkájukat kellő szenvedéllyel és lelkesedéssel.
Rendíthetetlenül optimista
Musk ötleteit sokan kételyekkel fogadják. Őt azonban semmilyen módon nem befolyásolja mások szkepticizmusa, és nem törődik azzal, ha mások nem hisznek benne. Folyamatosan kiáll azért, amiben hisz. A kritikát, ellenvéleményeket azonnal lereagálja, és konkrét tényekkel érvelve támasztja alá meggyőződéseit. Musk számára a kudarc a kreatív, alkotó folyamat természetes velejárója. Nagyra értékeli a visszajelzéseket. Folyamatosan arra törekszik, hogy egyre jobban teljesítsen, mert tudja, hogy csak így juthat el céljai megvalósításához. Musk a kudarcok ellenére is mindig megtartja rendíthetetlen optimizmusát, és teljes bizonyossággal tudja, hogy sikert fog elérni.
Az állandó tanulásra, fejlődésre fókuszál egyéni és vállalati szinten egyaránt
Muskot a folyamatos kíváncsiság, tudásszomj és tanulási vágy jellemzi. Az összes vállalkozásának minden részletét alaposan kitanulta. Hibáiból, kudarcaiból és sikereiből egyaránt gyorsan tanul. Minden új információra nyitott, és nem fél a változtatástól, amikor új információk segítségével ismeretlen szituációkhoz kell alkalmazkodnia. Dolgozóit is arra biztatja, hogy merjenek elrugaszkodni a megszokottól, a hagyományos módszerektől, és legyenek kreatívak, innovatívak. „Igen, lehet, hogy hibázni fog az ember. Ha sosem hibázik, az azt jelenti, hogy nem eléggé újító.”
Nagyra értékeli önmagát
Musk a gyengeségei helyett az erősségeire fókuszál, és ezeket nem rejti véka alá. Nem szerénykedik képességeivel, tudásával, sőt, nyíltan vállalja azokat.
Nyers stílusban kommunikál
Muskot agresszív, követelőző magatartás jellemzi. Makacs és rugalmatlan. Nyers, durva stílusban kommunikál és konfrontálódik. Egocentrikus, és ez a mindennapos kommunikációjában is jelen van. Hiányoznak az érzelmi intelligenciához szükséges bizonyos képességei. Nem képes az empátiára, és nem tudja felismerni mások érzéseit. Számára egyébként sem fontos a dolgozók lelkivilága, vagy az, hogy az emberei hogyan érzik magukat a cégnél. A termelékenység és a hatékonyság élvez prioritást a humán tényezőkkel szemben.
Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy oktatói csapatunk egyik tagja, Balogh Péter elhunyt.
Ismeretségünk az ELTE MSc informatikatanár szakán kezdődött, ahová egy évfolyamra jártunk és 2005-ben végeztünk. Az egyetemi időszak alatt az általunk Kockakörnek hívott 6-8 fős csapat tagjaként mindannyian aktívan támogattuk egymást. Akkoriban ő Kecskeméten lakott én pedig Cegléden, így évekig vonatoztunk többen is együtt a csoportból a fővárosba – a MÁV Szeged-Budapest vonalán – és küzdöttünk az ELTE-s diplomáért. Sokat ötleteltünk, építő jellegű kritikával segítettünk egymást a szakdolgozatírásban, kölcsönösen számíthattunk egymásra.
Magunk között az ELTE-s zh-kat csak IQ-tesztnek hívtuk, hiszen általában mindig olyan feladatokkal találkoztunk, amikre bármennyit készültünk is, elsőre minden alkalommal ismeretlennek és megoldhatatlannak látszottak. Belemélyedve a papíros és kódolós feladatokba, már korántsem bizonyultak annyira elvontnak és persze megugrottuk az akadályokat.
Az egyetem után – változó intenzitással, de – többen is együttműködünk a Kockakörből. Online gyakrabban, de offline is találkozunk néhány alkalommal évente. Mindannyian fejlesztünk és tanítunk is. Változatos, hogy ki milyen területtel foglalkozik éppen, de a programozás, mintapéldák, módszertani kérdések, érdekes szakmai problémák időről-időre felbukkannak. Körkihívásokat is szoktunk csinálni. Aggteleken 2-3 évente nyáron néhány napot azóta is eltöltünk.
Péter szakmai kíváncsisággal fogadta, amikor összeállítottam 2009-ben a Programozási alapok és 2010-ben a Programozási technológia tankönyveimhez tartozó Java példatárakat. Sok ötletet kaptam tőle, több evolúciós feladat kidolgozásában is segített. Szakmai publikációimat mindig véleményezte. Ha adódott lehetőség, akkor még az előkészítés fázisában, vagy ha ez éppen nem úgy alakult, akkor utólag mindig értékelt, reagált, javasolt. 2012-2014-ig több pályázaton dolgoztunk együtt, főként tananyagfejlesztéshez kötődően. 2014-2018-ig több webes alkalmazás fejlesztésében, karbantartásában, továbbfejlesztésében közreműködtünk: terveztünk, elemeztünk, implementáltunk. Több szakmai továbbképzésen is részt vettünk közösen.
Az it-tanfolyam.hu projekthez Péter 2018 tavaszán csatlakozott. Több vidéki és külföldi csoportunknak tartott Java SE és EE szoftverfejlesztő tanfolyamokat és speciális Java tematikával több, egyedi céges tréninget is. Lelkesen blogolt is velünk, már évek óta. Amikor bemutatkozó szöveget kértem tőle az Oktatók lapjára, ezt írta: „Saját bevallása szerint munkamániás, illetve kommunikációs készsége jóval az átlag IT kocka szintje felett van és ennek minden előnyére igyekszik építeni. Szoftvertervezést és programozást tanít magyar, angol és német nyelven is. Szakmai kihívásként tekint az oktatásra.” Mottót is kértem tőle: „Nem kell mindig tökéletesnek lenni. De ha itt az ideje, akkor tökéletesnek kell lenni.”
2020. márciusában összeültünk ünnepelni – a szokásos KFC-s vödör csirkével – néhány nappal a 38. születésnapja után, amikor így fogalmazott: „Nem lesz több születésnapi csirkém. Komoly baj van. Ezen a világon néhány hónapom van hátra. This is already the end of the road, nothing can be done.” Szokása volt, hogy privát beszélgetések közben egy-egy gondolatmenetének lezáró mondatát angolul, németül, franciául vagy oroszul mondta. Többé ezt nem hoztuk szóba, mert így kérte. Aktívan dolgozott tovább velünk, mert így akarta. Tegnapelőtt küldte utolsó előadásának vázlatát a kapcsolódó Java forráskóddal együtt, amit már novemberre készítettünk elő a Kutatók éjszakája rendezvényünkre és mára egyeztettük, hogy megbeszéljük. Tegnap elment.
Péter lelkes sci-fi rajongó volt. Sokszor beszélgettünk kedvenc sorozatairól, karaktereiről. Star Trek, Végtelen határok, A bolygó neve: Föld, Orion űrhajó… Egyszer azt mondta: „Azért nézünk a tizenéves fiaimmal együtt sci-fit, hogy lássanak alternatív világokat, elképzeléseket. Ezzel kizökkenünk a hétköznapokból. Fontos, hogy elgondolkodjanak arról, hogy lehet(ne) másképp is élni, élményeket szerezni, látni, tapasztalni. Létezhet(né)nek más prioritások is.”
A Star Trek Voyager sorozat 5. évad 11. Látens kép című epizódjában a csillaghajó legénységének egyik tagját Janeway kapitány ezekkel a szavakkal búcsúztatja a temetési szertartáson: „We are assembled here today to pay final respects to our honored dead… His intelligence and his charm have made our long journey home seem not quite so long. As he continues on a journey of his own. We will keep him in our hearts and in our memories.”
A kiállítást a nyár végével, 2019 augusztusának utolsó hetében néztem meg. Budapesten, a Kazinczy utca 21. szám alatt, az Elektrotechnikai Múzeum épületében található Tesla Loft adott helyet a rendezvénynek. Multimédiás kiállításról lévén szó, már a megérkezés pillanatában kijelzőkkel találkoztam, ahol lehetőségem nyílt közös képet készíteni a híres feltalálóval, Nikola Teslával – természetesen a fejlett informatikai technológia segítségével.
Minden látogató kapott egy tabletet, amelyről két órányi hanganyagot lehetett meghallgatni az egyes állomásokhoz érkezve. A hangos bemutató nagyobb részben narráció stílusú volt, de egy-egy állomáshoz érve a tudós gondolatait is meghallgathattam egyes szám első személyben. Néha-néha a hanganyagot filmes bemutató követte.
Már az első pillanatban meglepődtem a kiállítás látványvilágán. Úgy gondoltam, hogy elsősorban technikai eszközökkel fogok találkozni, ezzel szemben sokkal inkább művészi, egy kicsit mesebeli megjelenés fogadott. Természetesen nem maradtak el az egyes találmányok rekonstrukciói sem.
A bemutató Tesla életkora szerint haladt, kezdve a falutól, ahol született, gyermekkorától, iskolás éveitől végig kísérve életét. A hanganyagot hallgatva rá kellett jönnöm, hogy a készítők igen alapos kutató munkát végeztek, mert még a három éves kisgyerek Tesláról is sikerült megtudnom, hogy már akkor is különösen vonzódott a természethez, a természetben lezajló változások megfigyeléséhez. Ebben társa volt Macsak, a kedvenc macskája. Ez az érdeklődés iskolás korában csak továbbfokozódott, így alapozva meg későbbi találmányait.
Ahogyan haladtam előre a kiállítás helységein, különböző élethelyzeteket és találmányokat ismerhettem meg. Kissé szomorú volt hallani, hogy az Egyesült Államok, a lehetőségek országa bár valóban hasznos táptalaja volt Teslának, mégis sok olyan ember vette körül, akik csak a kihasználható embert és a saját bevételük növelésének eszközét látták benne. Minden egyes elért eredményért keményen meg kellett küzdenie. Mégis, sokféle területen tudott újat alkotni, a teljesség igénye nélkül: elektromosság, elektromágnesesség, távközlés, motorok és generátorok, valamint mozgófilm vetítő gépek.
Azt mondhatom, hogy igen átfogó, részletgazdag, tematikáját tekintve inkább életút jellegű, művészi megjelenésű élménnyel lettem gazdagabb.
Az utazó kiállítás Budapesten 2019. május 31-től szeptember 1-ig volt megtekinthető. Olyan városokba látogat el, amelyekben Nikola Tesla munkásságával mély nyomot hagyott.
Hogyan írjunk curriculum vitae-t vagy resume-t, magyarul önéletrajzot, ha álláspályázatra kívánjuk beküldeni? Tanfolyamaink orientáló moduljának 17-20. óra: Soft skill tréning alkalmán foglalkozunk ezzel (is). Részletes ILIAS-os tananyagot állítottunk össze önéletrajzírással kapcsolatosan. Az alábbi kérdésekre adunk választ, figyelembe véve a tipikus IT-s, szoftverfejlesztő szakterületre jellemző sajátosságokat.
1. A CV termék saját marketingünkhöz
Mi a CV funkciója, célja?
Miért fontos, hogy tartalmilag és megjelenésében is megfelelő legyen CV-nk?
Miért kell minden jelentkezéskor testre szabni a CV-t?
2. Alap-CV készítése
Áttekintjük a különböző CV-k típusait: amerikai, Europass, gerilla, irodalmi.
Milyen kötelező elemekből (adattartalom) áll a CV?
Hogyan szabjuk testre az alap-CV-t az egyes kiválasztott cégekre?
Hivatkozunk kifejezetten IT-sok számára készített CV mintákat.
2.1. Terjedelem
Hogyan legyünk lényegre törők?
Mit hangsúlyozzanak a pályakezdők?
Mit hagyjanak ki azok, akiknek sok tapasztalata van?
2.2. Személyes adatok
Szükséges fénykép? Ha igen, akkor milyen legyen a fényképünk?
Miért fontos a lakhelyünk a munkaadónak?
Kell-e az életkorunk?
Milyen elérhetőségeinket adjuk meg?
2.3. Kronológiailag rendezhető részek
Milyen sorrendben adjuk meg végzettségeinket, munkahelyeinket?
Milyen adatokat adjuk meg végzettségeink, továbbképzéseink, nyelvvizsgáink esetén?
Hogyan adjunk képet eddigi karrierünkről, szakmai tapasztalatainkról?
Hogyan derül ki a munkaadó számára a CV-nkből, hogy meg tudjuk-e oldani a náluk felmerülő konkrét feladatokat?
Hogyan adjunk meg referenciákat?
Mit hangsúlyozzanak a pályakezdők?
2.4. Egyéb releváns adatok
Milyen nyelvet tudunk szakmai szempontból használni?
Milyen vezetői engedéllyel rendelkezünk?
Milyen informatikai ismeretekkel rendelkezünk (általánosan)?
Milyen hobbijaink, szabadidős tevékenységeink vannak, illetve mi iránt érdeklődünk?
Hogyan rangsoroljunk, ha ez a rész túl hosszú lenne?
2.5. Ne tegyük
Adjunk-e meg bérigényt? Ha igen, akkor hogyan? Ha nem, akkor miért nem?
Vannak-e kényes információk, amelyeket nem érdemes megadni a CV-ben?
Kézzel vagy szövegszerkesztővel készítsünk CV-t?
2.6. Ellenőrzés
Beadás előtt ellenőrizzük: helyesírást, ragozást, rövidítéseket, dátumokat, fájl nevét.
3. CV „cégre szabása”
3.1. Tájékozódás
Mik derülnek ki egyértelműen az álláspályázatból? Mi van a sorok között?
Mit és hogyan, milyen formában kérnek?
3.2. Átlátható formátum
Hogyan készítsünk letisztult megjelenésű CV-t?
Hasznosak-e a letölthető CV sablonok? Érdemes ezeket testre szabni?
Mikre figyeljünk, ha szakmai CV-t generáló honlapot használunk?
3.3. Ellenőrzés
Felsoroltunk minden – a pozíció szempontjából lényeges/szükséges – információt?
Megfelelő a dokumentum – mint grafika – a képernyőn és nyomtatva is?
Milyen visszajelzést adott családtagunk vagy barátunk, akitől véleményt, kritikát kértünk CV-nkel kapcsolatosan?
Megfelelő a fájl mérete?
4. Álláskeresés és pályázati anyag beküldése
4.1. Lehetőségek
Álláshirdetések, állásközvetítő, személyes kapcsolat, direkt jelentkezés, állásbörze…
4.2. Motivációs és kísérőlevél
Mire való a motivációs levél?
Milyen elemei vannak a motivációs levélnek?
Mire való a kísérőlevél?
Milyen elemei vannak a kísérőlevélnek?
Mintákat hivatkozunk…
4.3. Internetes felületen jelentkezés
Mikre figyeljünk webes űrlapok kitöltésekor?
Hogyan használjuk a LinkedInt?
4.4. Automatikusan feldolgozott CV-k
Milyen kulcsszavak használata célszerű, ha adatbázisba került adatok alapján szűr/válogat a cég?
A nemzetközi nőnap (március 8.) alkalmából olyan nőkre emlékezünk, akik maradandót alkottak a számítástechnika, informatika, szoftverfejlesztés, programozás területén. A válogatás alapját a Women in computing gyűjtemény adta. A lista természetesen nem teljes, ezért érdemes tovább böngészni a témában. (Aktualizálva: 2020. szeptember 1.)
Ada Lovelace (1815-1852, angol matematikus) leírást készített a Babbage-féle analitikai gépéhez. Valószínűsíthető, hogy ehhez a géphez programokat is készített (pl.: a Bernoulli-számok kiszámításának algoritmusát, 1843-ban), így az első programozónak tekinthető.
Edith Clarke (1883-1959, amerikai villamosmérnök) feltalálta a Clarke számológépet 1921-ben – 10-szer gyorsabban oldaná meg az egyenleteket a korábbi módszereknél –, amely villamos áramot, feszültséget és impedanciát tartalmazó egyenleteket oldott meg az erőátviteli vezetékekben.
Hedy Lamarr (1914-2000, osztrák feltaláló) torpedók irányítási problémáival foglakozott és zavarásuk ellen kidolgozott egy lyukszalag segítségével működő gyorsan váltakozó frekvenciát az adónál és a vevőnél egyaránt (titkos kommunikációs rendszer, 1940).
Joan Clarke (1917-1996, angol kriptográfus) bekerült Alan Turing csapatába, ahol matematikusok, kódfejtők és titkos ügynökök dolgoztak azon a II. világháború idején, hogy megfejtsék az akkor használt (többedik generációs) német Enigma gép által küldött titkos üzeneteket.
Betty Holberton (1917-2001, amerikai számítástechnikus) egyike volt az ENIAC programozóinak 1946-ban. Ez volt az első általános célú elektronikus digitális számítógép. Feltalálta a töréspontokat, amelyeket a számítógépes hibakeresés (debugging) során használunk.
Grace Murray Hopper (1906-1992, amerikai matematikus) készítette az első fordítóprogramot (compiler) 1952-ben. Felvázolta a számítógéptől független programozási nyelv ötletét (amiből később megszületett a COBOL 3. generációs programozási nyelv). Neki köszönhetjük a hibakeresés (debugging) kifejezés elterjesztését.
Erna Schneider Hoover (1926-, amerikai matematikus) olyan számítógépes telefonos kapcsolási módszert talált fel 1954-ben, amely a call center forgalom nyomon követésével (prioritások meghatározásával) megakadályozta a rendszer túlterhelését.
Jean E. Sammet (1928-2017, amerikai számítástechnikus) az IBM-nél dolgozott és 1962-ben kifejlesztette a FORMAC programozási nyelvet. Tanulmányozta, hogyan lehetne használni programozási nyelvként a korlátozott angolt – mint természetes nyelvet – matematikai programokban.
Mary Kenneth Keller (1913-1985, amerikai számítógép-úttörő) részt vett a BASIC programozási nyelv létrehozásában (1964), számos eljárást és függvényt specifikált. Ő volt az első nő, aki PhD tudományos fokozatot szerzettaz informatika területén az USA-ban.
Margaret Hamilton (1936-, amerikai számítástechnikus, rendszermérnök) alkotta meg a szoftverfejlesztés fogalmát. Az MIT-n azt a labort vezette, amelyik fedélzeti repülési szoftvert fejlesztett a NASA Apollo űrprogramhoz, a Hold misszióihoz az 1960-as években.
Karen Spärck Jones (1935-2007, brit számítógép-kutató) kidolgozta az IDF koncepciót (inverse document frequency) 1972-ben, amelyen ma is alapszik a keresőmotorok működése. Erősen kampányolt azért, hogy minél több nő foglalkozzon számítástechnikával.
Radia Perlman (1951-, amerikai programozó és hálózati mérnök) – az „internet anyja” – megalkotta az STP protokollt 1985-ben, amely alapvető a hálózati kommunikáció megvalósításában, ezzel nagymértékben hozzájárult a hálózatok szabványosításához, valamint kifejlesztette a LOGO programozási nyelv gyermekbarát változatát TORTIS néven 1974-ben.
Sophie Wilson (1957-, brit számítógéptudós) megtervezte az Acorn mikroszámítógépet 1979-ben, és kifejlesztette az ARM processzorok első generációjának utasításkészletét 1985-ben. Korunk mobil eszközei szinte kizárólag ARM technológiára épülnek.
Roberta Williams (1953-, amerikai videójáték-tervező) az 1980-as években a PC-s játékok tervezésének egyik meghatározó egyénisége. Munkássága a Sierra Entertainment céghez kötődik, ahol az első grafikus kalandjáték, illetve az első színes grafikájú játék is elkészült.
Frances Allen (1932-2020, amerikai számítógéptudós) szakterülete a számítógépes fordítóprogramokhoz, program(kód) optimalizáláshoz és párhuzamosításukhoz kötődött az IBM-nél. 2006-ban első nőként kapott Turing-díjat.
Weboldalunkon cookie-kat (sütiket) használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További böngészésével hozzájárul ezek használatához. ElfogadAdatkezelési szabályzat
Privacy Overview
This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
Milyen vezetők a milliárdos techmogulok?
Beszámoló a Nikola Tesla – Mind from the Future kiállításról
Bill Gates, Mark Zuckerberg, Larry Page, Jeff Bezos, Steve Jobs, Elon Musk, Zhang Yiming neve mindenkinek ismerős. Biztosan mindenki társítana hozzájuk rögtön cégnevet, projektet, küldetést, akár többet is. Milyen hard- és soft skill birtokában vannak a milliárdos techmogulok? Mi a szakterületük, azon belül mivel foglalkoznak? Milyen vezetők? Hogyan lehet velük kooperálni? Honnan származik igen erős küldetéstudatuk? Munkájukon kívül mivel foglalkoznak még? Vannak-e közöttük közös pontok, tulajdonságok, konfliktusok? Mitől sikeresek, eredményesek?
Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy oktatói csapatunk egyik tagja, Balogh Péter elhunyt.
A kiállítást a nyár végével, 2019 augusztusának utolsó hetében néztem meg. Budapesten, a Kazinczy utca 21. szám alatt, az 
Hogyan írjunk curriculum vitae-t vagy resume-t, magyarul önéletrajzot, ha álláspályázatra kívánjuk beküldeni? Tanfolyamaink orientáló moduljának 17-20. óra: Soft skill tréning alkalmán foglalkozunk ezzel (is). Részletes ILIAS-os tananyagot állítottunk össze önéletrajzírással kapcsolatosan. Az alábbi kérdésekre adunk választ, figyelembe véve a tipikus IT-s, szoftverfejlesztő szakterületre jellemző sajátosságokat.
A nemzetközi nőnap (március 8.) alkalmából olyan nőkre emlékezünk, akik maradandót alkottak a számítástechnika, informatika, szoftverfejlesztés, programozás területén. A válogatás alapját a 
