Kódolás órája az Óbudai Egyetemen 2023

Az Hour of Code egy 2013-ban kezdődött globális mozgalom 180-nál több országban. Több tíz millió embert érint világszerte. Célja, hogy mindenki megismerkedjen a programozás alapjaival, egy órányi közös tanulás alkalmával. Az Óbudai Egyetem Neumann Informatika Karán 7. alkalommal került sor a Kódolás órája rendezvényre 2023. december 18-án.

A rendezvény weboldalán megtalálható néhány hívószó, szemléletformáló gondolat:

  • Miért tanuljak programozni? Azért, mert megtanít gondolkodni! A programozás egy tanulható, elsajátítható készség, amely fejleszti a logikai érzéket és a rendszerszemléletet.

  • Világszerte, így hazánkban is, olyan általános igény van informatikusokra, amelyet az álláskeresők tömege sem tud kiszolgálni.

  • A munkaerőpiacon is értékes tudás a programozás ismerete.

Korábbi saját rendezvényeink (Programozd a jövőd! – IT a jövőd, STEM nyári tábor, Digitális Témahét, Kutatók éjszakája, CodeWeek.eu) résztvevői közül toboroztunk egy csapatot, regisztráltunk és részt vettünk a Kódolás órája rendezvényen.

9 órakor kezdődött a plenáris megnyitó.

9:30-kor indult a feladatmegoldás a NIK számítógépes laborjaiban. Kezdő és haladó szintű feladatok, kihívások, számítógépes játékokban való vezérlés, stratégia tervezése, megvalósítása, tesztelése. Mindez igény szerint egyénileg vagy kiscsoportosan zajlott. A használt online felület élményalapú tanulást, gamifikációt biztosított. Többféle programozási nyelv közül lehetett választani, attól függően, hogy kinek milyen előismeretei voltak. A többség Python vagy JavaScript nyelveket választott.

11 órától – újra plenárisan – a NIK bemutatkozására került sor. Dr. Kertész Gábor – a NIK kutatási dékánhelyettese – ismertette a kar képzéseit, az alapképzések felépítését és a választható specializációkat. Természetesen a nyílt napokra jellemző erősségeink, hallgatók támogatása, ipari kapcsolatok, kari kutatások, munkavállalás hallgatóként kötelező elemek sem maradtak ki.

12 órától két ismeretterjesztő előadás következett. Az első előadás – a NJSZT részéről – a Neumann 120 rendezvénysorozat alkalmából Neumann János életét és munkásságát összegezte. Dömölki Bálint Neumann, a polihisztor című kutatásából megtudtuk, hogy Neumann összesen hat különböző szakterületen publikált. Ezek: „tiszta” matematika; analízis, alkalmazott matematika; logika, halmazelmélet; fizika, kvantummechanika; számítástudomány; gazdaságtan, játékelmélet. A második előadás – a NIK részéről – egy kategóriájában nyertes TDK (Tudományos Diákkör) munka ismertetése volt. Csippán György – a NIK hallgatója mesterséges intelligencia szakirányon – tartotta Szavakon túl: beszédvizualizáció MI segítségével, az elragadó vizuális média létrehozásáért címmel. Ismertette a beszélt mondatok rögzítéséhez, videó létrehozásához, valós idejű futtatás biztosításához kötődő metodológiáját, valamint felhasznált két generatív modellt, amelyeket össze is hasonlított kutatómunkájában.

Végül 13 órától a résztvevők megtekintették – szakszerűen felkészült tárlatvezetővel – a kar épületének 1. emeletén található IT Evolúció 2.0 című kiállítást. Az 52 db vitrinben található eszközök az alábbi témakörökhöz, szakterületekhez kötődnek: nyelv és beszédtechnológia, írás és írástechnológia, műszaki rajzolás eszközei, könyvnyomtatás, hang- és képrögzítés, elektromos távközlés, számítógépek, személyi számítógépek, az internet hazai megvalósítása, mobil és okos technikák. A kiállítás Dr. Kutor László, az Óbudai Egyetem címzetes egyetemi tanárának több mint 40 évnyi gyűjtő és rendszerező munkájával kifejlődött magángyűjteményéből jött létre.

Múzeumok Éjszakája 2023 – SZTAKI, Vasarely Múzeum

Múzeumok Éjszakája

Múzeumok Éjszakája2023. június 24-én, szombaton került sor a XXI. Múzeumok Éjszakája programsorozat megrendezésére, melynek során rengeteg kiállítás és különleges esemény volt. A programok egyik központi gondolata így hangzott: mit ér a tehetség, ha nem mutatjuk meg a világnak? Sok éve részt veszek a rendezvénysorozaton és idén a SZTAKI-ban és a Vasarely Múzeumban jártam.

SZTAKI – „A múltból a jövőbe” kiállítás

A kiállítás az intézet Lágymányosi utcai épületének aulájába került és a rendszerváltás előtti hazai hardverfejlesztésekre fókuszált. Az eszközök nem csupán megtekinthetők, hanem működőképesek és kipróbálhatók is voltak. Persze a mai tipikus „kattints ide és működik” attitűddel nyilván nehézkesnek tűnnek a kezdetleges adatbevitel és a gépi nyelvű programozás lehetőségei. Nyilvánvaló, de nem árt leírni: minden eszköz Neumann-elv alapján működik. A kiállítást olyan szakemberek vezették, aki kötődtek az intézethez és részt is vettek a bemutatott eszközök tervezésében, kivitelezésében, tesztelésében, működtetésében. Nosztalgiával idézték fel az egyes eszközök fejlesztéséhez kötődő korszakokat, magával ragadó módon „sztoriztak”.

Öt eszközt szeretnék kiemelni. A GD-80-as grafikus kijelzőt. Ez volt az első, intézetben kifejlesztett, saját memóriával és processzorral rendelkező grafikus kijelző. Azt a digitális vezérlőt, ami a ’90-es évektől hajtja a Zugligeti Libegőt. A Primot, amit magyar népszámítógépnek szántak, de sajnos 1984-ben túl későn érkezett. Az X.25 protokollt támogató hálózati eszközöket, amelyeket a SZTAKI és több nagyvállalat is használt hálózati kommunikációra. Végül az atomerőművi fűtőelem átrakógép mikroprocesszoros vezérlő- és hajtásrendszerét, amit 1984-85-ben helyzetek üzembe a Paksi Atomerőmű 2. blokkjában.

A számítástechnika, számítástudomány, informatika történetével, hardver és szoftver eszközeivel kapcsolatosan időnként blogolunk. Például van 12 részes IT történet sorozatunk, és rendezvények is kötődnek a témához. Saját rendezvényeink közül kiemelem: Magyar Informatika Napja 2023. Egyben ajánlom IT történet címkénket is.

Vasarely Múzeum – állandó tárlat

A budapesti Vasarely Múzeum gyűjteményét Victor Vasarely 1982-ben adományozta a fővárosnak. A múzeum 1987-ben nyitotta meg kapuit a közönség előtt. A több mint négyszáz egyedi és sokszorosított alkotásból álló gyűjtemény alapos áttekintést nyújt a művész életművéről a korai, még Magyarországon készült akadémikus rajzoktól és reklámgrafikáktól a hatvanas-hetvenes évekből származó op art művekig és plasztikai munkákig. Az állandó tárlat kronologikus rendben vezet végig Vasarely korai korszakain, művészi fejlődésén és kiteljesedésén. Több időszakos tárlat is megtekinthető volt.


A számítógépes grafika oktatása során sokszor inspirálódunk Vasarely alkotásaiból. Néhány példa blogunkból: Koch-görbe rajzolása, Optikai csalódások, A Pi grafikus ábrázolása, ASCII művészet Java-ban. Mindezt grafika címkével jelöljük.

Magyar Informatika Napja 2023

1959. január 21-én – 64 éve -, az MTA Kibernetikai Kutatócsoportnak köszönhetően kezdett el működni az első magyar elektronikus számítógép, az M-3. A 64. évforduló az informatikusok körében kerek számnak tekinthető ;-). Ezt a napot – a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság kezdeményezésére – tekintjük a magyar informatika megszületésének.

Ebből az alkalomból szerveztünk egy rendezvényt mára 9-12 óráig meghirdetve, offline és online egyaránt. Tanfolyamaink hallgatói közül többen is élénk érdeklődést és elkötelezettséget mutatnak a számítástudomány, IT történet, hardver eszközök iránt. Így oktatóinkon kívül őket is felkértük a közreműködésre.

Rendezvényünk programja

  • Kiss Balázs: Köszöntő
  • Marton Zsombor: Az M-3 alkatrészei és műszaki paraméterei, építése, átadása
  • Kaczur Sándor: Az M-3 számítási teljesítménye – összevetve a holdra szállások során használt számítógépekkel, a 2000-es évek Mars rovereivel, valamint egy mai „átlagos” mobiltelefonnal
  • Szegedi Kristóf: Az M-3 üzemeltetése, történeti érdekességei és néhány „éles” alkalmazása
  • Kiss-Kovács Andrea: Virtuális tárlatvezetés Vidovenyecz Zsolt Régi magyar számítógépek – Hungarian Old Computers weboldalán, a ritkaságok és 3D tárlat megtekintése
  • Nyújtó Péter Zoltán: Virtuális tárlatvezetés a Szent-Györgyi Albert Agóra területén található Informatika Történeti Kiállításon (ITK)
  • Kiss Balázs: A Neumann 120 emlékév szakmai programjainak áttekintése
  • Hollós Gábor: Válogatás az Álmok álmodói sorozat, híres magyarokat bemutató 5 perces epizódjaiból
  • Horváth János: Virtuális tárlatvezetés az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karának aulájában található IT Evolúció 2.0 kiállításon
  • Hollós Gábor: Múzeumok éjszakája – összefoglalók: 2018-ból, 2019-ből, 2020-ból, 2021-ből, 2022-ből
  • Szegedi Kristóf: Fényképes élménybeszámoló Nikola Tesla – Mind from the Future kiállításról és a World of Robots interaktív kiállításról
  • Kaczur Sándor: Fényképes élménybeszámoló a müncheni Deutsches Museum állandó tudományos és technológiai kiállításairól (elektronika, távközlés, számítástechnika, űrkutatás)
  • Kiss Balázs: Zárás

Köszönöm a résztvevők lelkesedését és színvonalas előadásaikat, élménybeszámolóikat.

A téma iránt érdeklődőknek ajánlom az alábbi négy magyar nyelvű könyvet:

World of Robots interaktív kiállítás

Budapesten, az Etele Plázában 4 hónapig (2022. március 3-tól július 3-ig) volt látogatható a World of Robots interaktív kiállítás. A régió legsokrétűbb kiállításaként reklámozták az európai turné első állomásaként.

A kiállítás részeként láthatóak voltak a legújabb fejlesztésű humanoid robotok, nagy értékű – kipróbálható – robot játékok, transformerek, irányítható focilabda, rakodó tank robot, rajzoló robotkarok, 3D nyomtatók, eredeti filmes relikviák, mint például a Vasember, R2D2, Terminator, C3PO, ezenfelül több méteres – nagy játékfilmes koncepció robotok, robot állatok, és a digitális kultúrához köthető kiemelkedő újítások, sőt még egy Marsjáró koncepció robot is bemutatásra került. Egy időfalon a robotok fejlődésének mérföldköveit is megnézhettük: a látogatóra bízva annak eldöntését, hogy miben jobb egy robot és miben egy ember.

Az ipari robotikát a KUKA és FANUC cégek robotkarjai képviselték. KOKO a robotkutya is jelen volt, képviselve a UNITREE céget. A Magyar Honvédség egyik tűzszerész robotja is megtekinthető volt, amelynek célja, hogy meg tudjanak vele kerestetni és majd később legyen képes szétszerelni éles bombákat.

Néhány elgondolkodtató kérdés is szerepelt a reklámanyagokban. Szükség van-e ipari területen a robotokra? Megkönnyítik a robotok a gyártás folyamatait? Beküldhetők robotok fertőtleníteni egy szobát? Vajon szeretnénk egy robottal találkozni egy étteremben? Valóban egy robottól szeretnénk megtudni, hogy mikor megy a repülőnk, hol van egy szállodában a lift, az étterem? Tényleg néhány éven belül a mindennapjaink része lesz egy robot? Ezekre és megannyi más kérdésre is igyekezett választ adni a kiállítás.

A kiállítás egyénileg és csoportosan is látogató volt. Iskolai osztályok diákjai is átfogó képet kaptak a 21. század átfogó digitális, és robotikai K+F fejlesztésekről. A Budapesti Műszaki Egyetem és Pázmány Péter Katolikus Egyetem robotikához kötődő fejlesztései is megtekinthetők voltak.

A robotika, mint tudomány és technológia a 21 század kiemelkedő fontosságú projektje, amely utánozván az emberi feladatokat, mindennapi életünk elválaszthatatlan része. A felnőtt generáció számára szinte elképzelhetetlen, hogy néhány éven belül, akár az otthonunkban is megjelenhetnek a robotok, ezzel szemben a fiatalok egy cseppet sem lepődnek meg, ha a telefonvonal túlsó végén éppenséggel egy robot köszönti őket.

Az interaktív robotkiállítás nagyon informatív volt. A szakszerűen felkészült, tájékozott tárlatvezetőktől bátran lehetett kérdezni és mindenre részletes, kimerítő válaszokat tudtak adni. Tartalmas kikapcsolódást jelentett számomra az ott eltöltött 3 óra.

IT történet – decemberben történt

IT történet blog bejegyzés sorozatunkban válogatunk a decemberben történt események közül – bármikortól napjainkig. A főbb témakörök: IT általában, számítástudomány, hardver, szoftver, platform, szoftverfejlesztés, játékprogramok, híres informatikusok, kibernetikusok, feltalálók, IT hírek, technológiai mérföldkövek. Természetesen nem törekedhetünk a teljességre, pusztán érdekességeket említünk röviden, tömören, amit illik tudni a szakterület iránt érdeklődőknek.


2010. december 2-án, 11 éve történt:
Megjelent a Viber okostelefonokra készült ingyenes VOIP alkalmazás – a Skype vetélytársaként. Először csak iPhone-on működött.


1924. december 3-án, 97 éve történt:
Megszületett John Backus amerikai matematikus, informatikus. Megalkotta a BNF jelölésrendszert, amely programozási nyelvek nyelvtanának leírására használható.


2020. december 3-án, tavaly történt:
Kínában elérték a kvantumfölényt a Jiuzhang nevű kvantumszámítógéppel, amely percek alatt végezhet el olyan számításokat, amikhez a világ legerősebb szuperszámítógépének kétmilliárd évre lenne szüksége.


2020. december 4-én, tavaly történt:
Megtörtént a világ első célzott kibertámadása, postai csomagpont hálózat ellen. Egyszerre kinyitották a PickPoint cég Moszkvában lévő csomagautomatái közül 2732-nek az ajtajait.


2001. december 8-án, 20 éve történt:
Elhunyt Betty Holberton. Az ENIAC egyik programozója volt 1946-ban. Feltalálta a töréspontokat, amelyeket a számítógépes hibakeresés (debugging) során használunk.


1815. december 10-én, 206 éve történt:
Megszületett Ada Lovelace angol matematikus és írónő, akit az első számítógép-programozónak tekintünk.


2005. december 10-én, 16 éve történt:
Megjelent Európában az Xbox 360, a Microsoft által fejlesztett hetedik generációs otthoni videójáték-konzol, az Xbox utódja.


2008. december 11-én, 13 éve történt:
A Google Inc. kiadta számítógépeken és mobil eszközökön is ingyenesen használható Chrome webböngészőjének első stabil verzióját.


2020. december 15-én, tavaly történt:
Átadásra került az a villaépület, amelyet a MEET (Middle East Eng. Technologies) két hét alatt 3D nyomtatott a Sharjah emírségben.


1990. december 20-án, 31 éve történt:
A CERN részecskefizikai kutatóközpontjában dolgozó Tim Berners-Lee létrehozta a világ első weboldalát, amivel megkönnyítette az intézményen belüli kommunikációt. Az oldalt kilenc hónap múlva publikálta.


1995. december 21-én, 26 éve történt:
Megjelenik a Ruby 0.95, interpreter alapú, általános célú, magasszintű programozási nyelv első változata. Tervezője és megalkotója a japán Yukihiro Matsumoto.


1834. december 23-án, 187 éve történt:
Charles Babbage angol matematikus és korai számítógép-tudós elkészítette az analitikai gép terveit. Ez volt az első mechanikus számítógépek egyike.


1957. december 25-én, 64 éve történt:
II. Erzsébet brit királynő elfogadta a BBC felkérését és élő adásban felolvasta televíziós karácsonyi üzenetét. Emberek milliói, akik a legszentebb családi ünnepeken otthonukban ülnek, először csatlakoztak a királynőhöz az otthonában.


1992. december 26-án, 29 éve történt:
Elhunyt Kemény János magyar-amerikai matematikus, számítástechnikus, a BASIC programozási nyelv megalkotója.


1903. december 28-án, 118 éve történt:
Megszületett Neumann János magyar születésű matematikus. Kvantummechanikai elméleti kutatásai mellett a digitális számítógép elvi alapjainak lefektetésével vált ismertté.