Kódolás órája az Óbudai Egyetemen 2023

Az Hour of Code egy 2013-ban kezdődött globális mozgalom 180-nál több országban. Több tíz millió embert érint világszerte. Célja, hogy mindenki megismerkedjen a programozás alapjaival, egy órányi közös tanulás alkalmával. Az Óbudai Egyetem Neumann Informatika Karán 7. alkalommal került sor a Kódolás órája rendezvényre 2023. december 18-án.

A rendezvény weboldalán megtalálható néhány hívószó, szemléletformáló gondolat:

  • Miért tanuljak programozni? Azért, mert megtanít gondolkodni! A programozás egy tanulható, elsajátítható készség, amely fejleszti a logikai érzéket és a rendszerszemléletet.

  • Világszerte, így hazánkban is, olyan általános igény van informatikusokra, amelyet az álláskeresők tömege sem tud kiszolgálni.

  • A munkaerőpiacon is értékes tudás a programozás ismerete.

Korábbi saját rendezvényeink (Programozd a jövőd! – IT a jövőd, STEM nyári tábor, Digitális Témahét, Kutatók éjszakája, CodeWeek.eu) résztvevői közül toboroztunk egy csapatot, regisztráltunk és részt vettünk a Kódolás órája rendezvényen.

9 órakor kezdődött a plenáris megnyitó.

9:30-kor indult a feladatmegoldás a NIK számítógépes laborjaiban. Kezdő és haladó szintű feladatok, kihívások, számítógépes játékokban való vezérlés, stratégia tervezése, megvalósítása, tesztelése. Mindez igény szerint egyénileg vagy kiscsoportosan zajlott. A használt online felület élményalapú tanulást, gamifikációt biztosított. Többféle programozási nyelv közül lehetett választani, attól függően, hogy kinek milyen előismeretei voltak. A többség Python vagy JavaScript nyelveket választott.

11 órától – újra plenárisan – a NIK bemutatkozására került sor. Dr. Kertész Gábor – a NIK kutatási dékánhelyettese – ismertette a kar képzéseit, az alapképzések felépítését és a választható specializációkat. Természetesen a nyílt napokra jellemző erősségeink, hallgatók támogatása, ipari kapcsolatok, kari kutatások, munkavállalás hallgatóként kötelező elemek sem maradtak ki.

12 órától két ismeretterjesztő előadás következett. Az első előadás – a NJSZT részéről – a Neumann 120 rendezvénysorozat alkalmából Neumann János életét és munkásságát összegezte. Dömölki Bálint Neumann, a polihisztor című kutatásából megtudtuk, hogy Neumann összesen hat különböző szakterületen publikált. Ezek: „tiszta” matematika; analízis, alkalmazott matematika; logika, halmazelmélet; fizika, kvantummechanika; számítástudomány; gazdaságtan, játékelmélet. A második előadás – a NIK részéről – egy kategóriájában nyertes TDK (Tudományos Diákkör) munka ismertetése volt. Csippán György – a NIK hallgatója mesterséges intelligencia szakirányon – tartotta Szavakon túl: beszédvizualizáció MI segítségével, az elragadó vizuális média létrehozásáért címmel. Ismertette a beszélt mondatok rögzítéséhez, videó létrehozásához, valós idejű futtatás biztosításához kötődő metodológiáját, valamint felhasznált két generatív modellt, amelyeket össze is hasonlított kutatómunkájában.

Végül 13 órától a résztvevők megtekintették – szakszerűen felkészült tárlatvezetővel – a kar épületének 1. emeletén található IT Evolúció 2.0 című kiállítást. Az 52 db vitrinben található eszközök az alábbi témakörökhöz, szakterületekhez kötődnek: nyelv és beszédtechnológia, írás és írástechnológia, műszaki rajzolás eszközei, könyvnyomtatás, hang- és képrögzítés, elektromos távközlés, számítógépek, személyi számítógépek, az internet hazai megvalósítása, mobil és okos technikák. A kiállítás Dr. Kutor László, az Óbudai Egyetem címzetes egyetemi tanárának több mint 40 évnyi gyűjtő és rendszerező munkájával kifejlődött magángyűjteményéből jött létre.

Múzeumok Éjszakája 2023 – SZTAKI, Vasarely Múzeum

Múzeumok Éjszakája

Múzeumok Éjszakája2023. június 24-én, szombaton került sor a XXI. Múzeumok Éjszakája programsorozat megrendezésére, melynek során rengeteg kiállítás és különleges esemény volt. A programok egyik központi gondolata így hangzott: mit ér a tehetség, ha nem mutatjuk meg a világnak? Sok éve részt veszek a rendezvénysorozaton és idén a SZTAKI-ban és a Vasarely Múzeumban jártam.

SZTAKI – „A múltból a jövőbe” kiállítás

A kiállítás az intézet Lágymányosi utcai épületének aulájába került és a rendszerváltás előtti hazai hardverfejlesztésekre fókuszált. Az eszközök nem csupán megtekinthetők, hanem működőképesek és kipróbálhatók is voltak. Persze a mai tipikus „kattints ide és működik” attitűddel nyilván nehézkesnek tűnnek a kezdetleges adatbevitel és a gépi nyelvű programozás lehetőségei. Nyilvánvaló, de nem árt leírni: minden eszköz Neumann-elv alapján működik. A kiállítást olyan szakemberek vezették, aki kötődtek az intézethez és részt is vettek a bemutatott eszközök tervezésében, kivitelezésében, tesztelésében, működtetésében. Nosztalgiával idézték fel az egyes eszközök fejlesztéséhez kötődő korszakokat, magával ragadó módon „sztoriztak”.

Öt eszközt szeretnék kiemelni. A GD-80-as grafikus kijelzőt. Ez volt az első, intézetben kifejlesztett, saját memóriával és processzorral rendelkező grafikus kijelző. Azt a digitális vezérlőt, ami a ’90-es évektől hajtja a Zugligeti Libegőt. A Primot, amit magyar népszámítógépnek szántak, de sajnos 1984-ben túl későn érkezett. Az X.25 protokollt támogató hálózati eszközöket, amelyeket a SZTAKI és több nagyvállalat is használt hálózati kommunikációra. Végül az atomerőművi fűtőelem átrakógép mikroprocesszoros vezérlő- és hajtásrendszerét, amit 1984-85-ben helyzetek üzembe a Paksi Atomerőmű 2. blokkjában.

SZTAKI – „A múltból a jövőbe” kiállítás

A számítástechnika, számítástudomány, informatika történetével, hardver és szoftver eszközeivel kapcsolatosan időnként blogolunk. Például van 12 részes IT történet sorozatunk, és rendezvények is kötődnek a témához. Saját rendezvényeink közül kiemelem: Magyar Informatika Napja 2023. Egyben ajánlom IT történet címkénket is.

Vasarely Múzeum – állandó tárlat

A budapesti Vasarely Múzeum gyűjteményét Victor Vasarely 1982-ben adományozta a fővárosnak. A múzeum 1987-ben nyitotta meg kapuit a közönség előtt. A több mint négyszáz egyedi és sokszorosított alkotásból álló gyűjtemény alapos áttekintést nyújt a művész életművéről a korai, még Magyarországon készült akadémikus rajzoktól és reklámgrafikáktól a hatvanas-hetvenes évekből származó op art művekig és plasztikai munkákig. Az állandó tárlat kronologikus rendben vezet végig Vasarely korai korszakain, művészi fejlődésén és kiteljesedésén. Több időszakos tárlat is megtekinthető volt.

Vasarely Múzeum - állandó tárlat
A számítógépes grafika oktatása során sokszor inspirálódunk Vasarely alkotásaiból. Néhány példa blogunkból: Koch-görbe rajzolása, Optikai csalódások, A Pi grafikus ábrázolása, ASCII művészet Java-ban. Mindezt grafika címkével jelöljük.

Magyar Informatika Napja 2023

1959. január 21-én – 64 éve -, az MTA Kibernetikai Kutatócsoportnak köszönhetően kezdett el működni az első magyar elektronikus számítógép, az M-3. A 64. évforduló az informatikusok körében kerek számnak tekinthető ;-). Ezt a napot – a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság kezdeményezésére – tekintjük a magyar informatika megszületésének.

Ebből az alkalomból szerveztünk egy rendezvényt mára 9-12 óráig meghirdetve, offline és online egyaránt. Tanfolyamaink hallgatói közül többen is élénk érdeklődést és elkötelezettséget mutatnak a számítástudomány, IT történet, hardver eszközök iránt. Így oktatóinkon kívül őket is felkértük a közreműködésre.

Rendezvényünk programja

  • Kiss Balázs: Köszöntő
  • Marton Zsombor: Az M-3 alkatrészei és műszaki paraméterei, építése, átadása
  • Kaczur Sándor: Az M-3 számítási teljesítménye – összevetve a holdra szállások során használt számítógépekkel, a 2000-es évek Mars rovereivel, valamint egy mai „átlagos” mobiltelefonnal
  • Szegedi Kristóf: Az M-3 üzemeltetése, történeti érdekességei és néhány „éles” alkalmazása
  • Kiss-Kovács Andrea: Virtuális tárlatvezetés Vidovenyecz Zsolt Régi magyar számítógépek – Hungarian Old Computers weboldalán, a ritkaságok és 3D tárlat megtekintése
  • Nyújtó Péter Zoltán: Virtuális tárlatvezetés a Szent-Györgyi Albert Agóra területén található Informatika Történeti Kiállításon (ITK)
  • Kiss Balázs: A Neumann 120 emlékév szakmai programjainak áttekintése
  • Hollós Gábor: Válogatás az Álmok álmodói sorozat, híres magyarokat bemutató 5 perces epizódjaiból
  • Horváth János: Virtuális tárlatvezetés az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karának aulájában található IT Evolúció 2.0 kiállításon
  • Hollós Gábor: Múzeumok éjszakája – összefoglalók: 2018-ból, 2019-ből, 2020-ból, 2021-ből, 2022-ből
  • Szegedi Kristóf: Fényképes élménybeszámoló Nikola Tesla – Mind from the Future kiállításról és a World of Robots interaktív kiállításról
  • Kaczur Sándor: Fényképes élménybeszámoló a müncheni Deutsches Museum állandó tudományos és technológiai kiállításairól (elektronika, távközlés, számítástechnika, űrkutatás)
  • Kiss Balázs: Zárás

Köszönöm a résztvevők lelkesedését és színvonalas előadásaikat, élménybeszámolóikat.

A téma iránt érdeklődőknek ajánlom az alábbi négy magyar nyelvű könyvet:

World of Robots interaktív kiállítás

Budapesten, az Etele Plázában 4 hónapig (2022. március 3-tól július 3-ig) volt látogatható a World of Robots interaktív kiállítás. A régió legsokrétűbb kiállításaként reklámozták az európai turné első állomásaként.

A kiállítás részeként láthatóak voltak a legújabb fejlesztésű humanoid robotok, nagy értékű – kipróbálható – robot játékok, transformerek, irányítható focilabda, rakodó tank robot, rajzoló robotkarok, 3D nyomtatók, eredeti filmes relikviák, mint például a Vasember, R2D2, Terminator, C3PO, ezenfelül több méteres – nagy játékfilmes koncepció robotok, robot állatok, és a digitális kultúrához köthető kiemelkedő újítások, sőt még egy Marsjáró koncepció robot is bemutatásra került. Egy időfalon a robotok fejlődésének mérföldköveit is megnézhettük: a látogatóra bízva annak eldöntését, hogy miben jobb egy robot és miben egy ember.

Az ipari robotikát a KUKA és FANUC cégek robotkarjai képviselték. KOKO a robotkutya is jelen volt, képviselve a UNITREE céget. A Magyar Honvédség egyik tűzszerész robotja is megtekinthető volt, amelynek célja, hogy meg tudjanak vele kerestetni és majd később legyen képes szétszerelni éles bombákat.

Néhány elgondolkodtató kérdés is szerepelt a reklámanyagokban. Szükség van-e ipari területen a robotokra? Megkönnyítik a robotok a gyártás folyamatait? Beküldhetők robotok fertőtleníteni egy szobát? Vajon szeretnénk egy robottal találkozni egy étteremben? Valóban egy robottól szeretnénk megtudni, hogy mikor megy a repülőnk, hol van egy szállodában a lift, az étterem? Tényleg néhány éven belül a mindennapjaink része lesz egy robot? Ezekre és megannyi más kérdésre is igyekezett választ adni a kiállítás.

A kiállítás egyénileg és csoportosan is látogató volt. Iskolai osztályok diákjai is átfogó képet kaptak a 21. század átfogó digitális, és robotikai K+F fejlesztésekről. A Budapesti Műszaki Egyetem és Pázmány Péter Katolikus Egyetem robotikához kötődő fejlesztései is megtekinthetők voltak.

A robotika, mint tudomány és technológia a 21 század kiemelkedő fontosságú projektje, amely utánozván az emberi feladatokat, mindennapi életünk elválaszthatatlan része. A felnőtt generáció számára szinte elképzelhetetlen, hogy néhány éven belül, akár az otthonunkban is megjelenhetnek a robotok, ezzel szemben a fiatalok egy cseppet sem lepődnek meg, ha a telefonvonal túlsó végén éppenséggel egy robot köszönti őket.

Az interaktív robotkiállítás nagyon informatív volt. A szakszerűen felkészült, tájékozott tárlatvezetőktől bátran lehetett kérdezni és mindenre részletes, kimerítő válaszokat tudtak adni. Tartalmas kikapcsolódást jelentett számomra az ott eltöltött 3 óra.

IT történet – decemberben történt

IT történet blog bejegyzés sorozatunkban válogatunk a decemberben történt események közül – bármikortól napjainkig. A főbb témakörök: IT általában, számítástudomány, hardver, szoftver, platform, szoftverfejlesztés, játékprogramok, híres informatikusok, kibernetikusok, feltalálók, IT hírek, technológiai mérföldkövek. Természetesen nem törekedhetünk a teljességre, pusztán érdekességeket említünk röviden, tömören, amit illik tudni a szakterület iránt érdeklődőknek.


2010. december 2-án, 11 éve történt:
Megjelent a Viber okostelefonokra készült ingyenes VOIP alkalmazás – a Skype vetélytársaként. Először csak iPhone-on működött.


1924. december 3-án, 97 éve történt:
Megszületett John Backus amerikai matematikus, informatikus. Megalkotta a BNF jelölésrendszert, amely programozási nyelvek nyelvtanának leírására használható.


2020. december 3-án, tavaly történt:
Kínában elérték a kvantumfölényt a Jiuzhang nevű kvantumszámítógéppel, amely percek alatt végezhet el olyan számításokat, amikhez a világ legerősebb szuperszámítógépének kétmilliárd évre lenne szüksége.


2020. december 4-én, tavaly történt:
Megtörtént a világ első célzott kibertámadása, postai csomagpont hálózat ellen. Egyszerre kinyitották a PickPoint cég Moszkvában lévő csomagautomatái közül 2732-nek az ajtajait.


2001. december 8-án, 20 éve történt:
Elhunyt Betty Holberton. Az ENIAC egyik programozója volt 1946-ban. Feltalálta a töréspontokat, amelyeket a számítógépes hibakeresés (debugging) során használunk.


1815. december 10-én, 206 éve történt:
Megszületett Ada Lovelace angol matematikus és írónő, akit az első számítógép-programozónak tekintünk.


2005. december 10-én, 16 éve történt:
Megjelent Európában az Xbox 360, a Microsoft által fejlesztett hetedik generációs otthoni videójáték-konzol, az Xbox utódja.


2008. december 11-én, 13 éve történt:
A Google Inc. kiadta számítógépeken és mobil eszközökön is ingyenesen használható Chrome webböngészőjének első stabil verzióját.


2020. december 15-én, tavaly történt:
Átadásra került az a villaépület, amelyet a MEET (Middle East Eng. Technologies) két hét alatt 3D nyomtatott a Sharjah emírségben.


1990. december 20-án, 31 éve történt:
A CERN részecskefizikai kutatóközpontjában dolgozó Tim Berners-Lee létrehozta a világ első weboldalát, amivel megkönnyítette az intézményen belüli kommunikációt. Az oldalt kilenc hónap múlva publikálta.


1995. december 21-én, 26 éve történt:
Megjelenik a Ruby 0.95, interpreter alapú, általános célú, magasszintű programozási nyelv első változata. Tervezője és megalkotója a japán Yukihiro Matsumoto.


1834. december 23-án, 187 éve történt:
Charles Babbage angol matematikus és korai számítógép-tudós elkészítette az analitikai gép terveit. Ez volt az első mechanikus számítógépek egyike.


1957. december 25-én, 64 éve történt:
II. Erzsébet brit királynő elfogadta a BBC felkérését és élő adásban felolvasta televíziós karácsonyi üzenetét. Emberek milliói, akik a legszentebb családi ünnepeken otthonukban ülnek, először csatlakoztak a királynőhöz az otthonában.


1992. december 26-án, 29 éve történt:
Elhunyt Kemény János magyar-amerikai matematikus, számítástechnikus, a BASIC programozási nyelv megalkotója.


1903. december 28-án, 118 éve történt:
Megszületett Neumann János magyar születésű matematikus. Kvantummechanikai elméleti kutatásai mellett a digitális számítógép elvi alapjainak lefektetésével vált ismertté.