2 blog bejegyzésnél szerepel:
17 db hozzá kapcsolódó címke:
2017 (24), 2021 (24), adatbázis (25), eredménytábla (10), fájlkezelés (29), Google Charts (5), hierarchikus lekérdezés (7), JDBC (12), kliensprogram (15), lekérdezés (18), Oracle HR séma (12), programozás (115), rekurzió (10), SQL forráskód (12), szakmai modul (103), táblázat (11), tervezés (46)
Az Oracle HR sémából építünk organogramot, amivel megjeleníthető a szervezeti hierarchia. Személyenként készítünk csomópontokat. (Másképpen is lehetne: például részlegenként.) A megvalósítás során kétszer konvertálunk A-ból B-be. Először az adatbázisból/adatforrásból SQL lekérdezéssel jutunk hozzá a szükséges adatokhoz, amelyeket generikus listába képezzük le. Ezután a listát feldolgozva generálunk HTML fájlt, amely tartalmaz egy Organization Chart diagramot.
Hasonló feladat: Ki kinek a vezetője?, rekurzív lekérdezéssel. Érdemes összehasonlítani a kétféle szemléletmódot.
Most pedig azt használjuk fel, hogy az Oracle HR sémában az EMPLOYEES táblában reflexió van, amelyet az EMPLOYEE_ID és a MANAGER_ID mezők biztosítanak.
Az Organization Chartnál három adatsor adható meg. Ezek most testre szabva (mindegyik szöveges): 'Employee lastname', 'Job ID', valamint jelmagyarázatként további három mező összefűzve: 'Employee name, Department name, Job title'. Az organogramon megjelenő adatok például: "Raphaely", "PU_MAN", valamint a csomópontra fókuszálva megjelenő tooltip: "Employee: Den Raphaely, Department: Purchasing, Job: Purchasing Manager". A DEPARTMENTS táblából – az EMPLOYEES-zel a DEPARTMENT_ID-vel összekötve – megkapjuk a DEPARTMENT_NAME-t. A JOBS táblából pedig – az EMPLOYEES-zel a JOB_ID-vel összekötve – megkapjuk a JOB_TITLE-t.
Az EMPLOYEE_ID elsődleges kulcs, vagyis kötelező. A MANAGER_ID nem kötelező, a hierarchia tetején álló vezetőnél ez a mező null értékű. Mivel a MANAGER_ID nem kötelező, így külön lekérdező parancsban kell előállítani a 15 középvezetőt együtt a 2 felső vezetővel, valamint az egyetlen felső vezetőt, akinek a MANAGER_ID-ja null. Ezt a két részeredményt össze kell fűzni ( UNION).
Java programozási nyelven kötelező a kivételkezelés a JDBC kapcsolatfelvétel, SQL parancs futtatása, valamint a fájlkezelés során. A JDBCConnection interfészben definiált szöveges konstansok: DRIVER, URL, USER, PASSWORD (az adatbázis-szerverrel való kommunikációhoz), SQL (a lefuttatandó lekérdező parancs). Az OrganizationChart interfészbe került a HTML_FILE_PATH (a generálandó HTML fájl Path útvonala) és a HTML (konstans váz az organogram testre szabott HTML+JavaScript forráskódja). Az SQL parancs ResultSet eredménytáblájának feldolgozása során áll elő az orgChartDataList generikus lista. A HTML konstans szövegben lévő #OrgChartData# elemet ki kell cserélni a generikus listából Stream API-val dinamikusan összefűzött adatokra. A fenti példa ide kapcsolódó része: "[{'v':'Raphaely', 'f':'Raphaely<div style="color:red; font-style:bold">PU_MAN</div>'}, 'King', 'Employee: Den Raphaely, Department: Purchasing, Job: Purchasing Manager']". Ezt követően a java.nio csomag Files osztályának write() metódusával fájlba menthető az előállított fájltartalom. A konkrét Java forráskódot most nem részletezem.
A bejegyzéshez tartozó teljes forráskódot ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára.
A feladat a Java adatbázis-kezelő tanfolyam 9-12. óra: Oracle HR séma elemzése, 13-16. óra: Konzolos kliensalkalmazás fejlesztése JDBC alapon, 1. rész, 33-36. óra: Grafikus kliensalkalmazás fejlesztése JDBC alapon, 2. rész alkalomhoz kapcsolódik.
Az SQL lekérdezések újabb típusát adják a hierarchikus lekérdezések. Az Oracle adatbázis-szerver már régóta támogatja ezt a lehetőséget. A hierarchia legtöbbször valamilyen fa adatszerkezethez kötődik. Ezek természetesen nem közvetlenül tárolódnak egy normalizált, relációs adatbázisban, de az adatok közötti kapcsolat értelmezése során felépíthető rekurzív módon a fa struktúra.
Hasonló feladat: Organogram készítése, reflexióra építve. Érdemes összehasonlítani a kétféle szemléletmódot.
Az Oracle HR sémában az EMPLOYEES és DEPARTMENTS táblák között kétirányú 1:N kapcsolat van. Egy EMPLOYEE_ID egyedi kulccsal azonosított alkalmazotthoz tartozik egy nem kötelező DEPARTMENT_ID külső kulcs az EMPLOYEES táblában. Egy kivétellel minden alkalmazott részleghez hozzárendelt.
Egy DEPARTMENT_ID egyedi kulccsal azonosított részleghez tartozik egy nem kötelező MANAGER_ID külső kulcs a DEPARTMENTS táblában. Minden olyan részlegnek van vezetője, amelyikhez legalább egy alkalmazott hozzárendelt. A DEPARTMENTS táblában csak olyan MANAGER_ID szerepelhet, amelyik megtalálható az EMPLOYEES táblában EMPLOYEE_ID-ként. A „legfelsőbb” szinten lévő vezetőnek nincs vezetője.
Előfordulhat, hogy egy-egy részlegen belül többszintű hierarchiát találunk az organogramban, ha a részlegek helyett az alkalmazottak oldaláról közelítjük meg a problémát. Ekkor építhetünk arra, hogy az EMPLOYEES tábla saját magával is kapcsolatban áll (reflexió): egy MANAGER_ID-hez több EMPLOYEE_ID is tartozhat. Másképpen: egy adott vezetőnek több beosztottja is lehet.
A lekérdező utasítást bele kell építeni egy Java kliensprogramba (MVC architekturális tervezési minta szerint a modell rétegbe), ami JDBC alapon kapcsolódik az Oracle adatbázis-szerver HR sémájához olyan felhasználó nevében, aki csatlakozhat és lekérdezhet. Meg kell tervezni és felügyelni kell a biztonságos kapcsolatot (kivételkezeléssel), annak életciklusát (nyit, lekérdez, zár), valamint gondoskodni kell az eredménytábla megjelenítéséről.
A keletkező eredménytábla exportálható Excel-be (XLS, XLSX formátumokba). Az első vagy utolsó oszlop adatait feldolgozva könnyen készíthető egy dinamikus adatmodellel rendelkező, fa struktúrát megjeleníteni képes komponens/felület, ahol szabadon böngészhető a szervezeti hierarchia.
A bejegyzéshez tartozó teljes forráskódot ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára.
A feladat a Java adatbázis-kezelő tanfolyam 9-12. óra: Oracle HR séma elemzése, 13-16. óra: Konzolos kliensalkalmazás fejlesztése JDBC alapon, 1. rész, 33-36. óra: Grafikus kliensalkalmazás fejlesztése JDBC alapon, 2. rész alkalomhoz kapcsolódik.
Az SQL forráskód formázásához a Free Online SQL Formatter-t használtam.