hierarchikus lekérdezés - címke

Saját doktorandusz csoporttársaimmal többször beszélgettünk már arról, hogyan tudnák/tudják használni a programozás eszköztárát, módszereit, lehetőségeit saját kutatási munkájukban, beépítve a kutatási folyamat egyes lépéseibe, illetve disszertációjuk elkészítésébe.

Mivel a 10 fős csoportban mindenkinek más az alapvégzettsége, így szoftverfejlesztéshez, programozáshoz közös szókincs és terminológia haladó szinten természetesen nincs, viszont közös bennünk, hogy mindannyian alkotunk különféle modelleket és elemzünk adatokat.

Például:

a mérnökök, fizikusok, geográfusok, biológusok többféle kísérletet végeznek el, szimulációkat terveznek és futtatnak, mérőeszközöket és műszereket használnak,
az informatikusok különböző matematikai eszközöket alkalmazva objektumorientált – vagy másféle – modellezést végeznek, szoftvereket terveznek, javítanak, újraírnak.

Adatokat is elemzünk, ki-ki előképzettségének megfelelően:

kérdőívező szoftverekből exportálva valamit,
Excel munkalapokon, függvényekkel, adatbázis-kezelő funkciókkal, kimutatásokkal (Pivot táblák),
különböző fájlformátumokkal (CSV, XML, JSON, egyedi) dolgozunk és konvertálunk A-ból B-be,
távoli adatbázisokhoz, felhőbeli adattárházakhoz csatlakozunk, lekérdezünk és kapunk valamilyen – többnyire szabványos – adathalmazt,
matematikai, statisztikai szoftvereket használunk, például: MATLAB, Derive, Maple, SPSS.

Önszerveződően összeállítottunk egy olyan két részből álló tematikát, ami mindannyiunk számára hasznos. A 64 óra két 32 órás modulból áll: Java programozás és SPSS programrendszer.

Java programozás modul

1-8. óra: Objektumorientált modellezés, MVC rétegek, algoritmus- és eseményvezérelt programozás
9-16. óra: Fájlkezelés és szövegfeldolgozás (XLS, CSV, XML, JSON formátumú adatok írása, olvasása, feldolgozása)
17-24. óra: Adatbázis-kezelés JDBC alapon (SQL parancsok, CRUD műveletek, hierarchikus lekérdezések)
25-32. óra: Komplex adatfeldolgozási feladatok megoldása programozási tételek használatával

SPSS programrendszer modul

1-8. óra: Bevezetés az SPSS-be, interakciós eszközök, adatmátrix, menük: Transform, Analyze, szkriptek futtatása
9-16. óra: Alapstatisztikák kérése, kereszttáblázatok készítése, hipotéziselmélethez kötődő funkciók, normalitásvizsgálat, minták összehasonlítása t-próbával
17-24. óra: Regresszió-analízis: lineáris, nemlineáris, többváltozós; Idősorok elemzése: szűrés, periodogram, trendelemzés
25-32. óra: Mesterséges neuronhálózatok: matematikai modell és működése

Mivel mindenki doktorandusz a csoportban, így a különböző MSc-s alapvégzettsége ellenére mindannyiunknak vannak strukturális programozáshoz kötődő alapismeretei, valamint adatok elemzéséhez szükséges elméleti matematikai/statisztikai alapjai. Az én részem a 32 órás Java programozás modul, ami 2018.10.28-tól 2018.12.09-ig tart hétvégi napokon. Ez nagyban lefedi a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyamunk tematikáját. A koncepciót once-in-a-lifetime jelleggel dolgoztuk ki azzal a fő szándékkal, hogy hatékonyabban működjünk együtt a jövőben.

Az SQL lekérdezések újabb típusát adják a hierarchikus lekérdezések. Az Oracle adatbázis-szerver már régóta támogatja ezt a lehetőséget. A hierarchia legtöbbször valamilyen fa adatszerkezethez kötődik. Ezek természetesen nem közvetlenül tárolódnak egy normalizált, relációs adatbázisban, de az adatok közötti kapcsolat értelmezése során felépíthető rekurzív módon a fa struktúra.

Hasonló feladat: Organogram készítése, reflexióra építve. Érdemes összehasonlítani a kétféle szemléletmódot.

Ki kinek a vezetője?

Az Oracle HR sémában az EMPLOYEES és DEPARTMENTS táblák között kétirányú 1:N kapcsolat van. Egy EMPLOYEE_ID egyedi kulccsal azonosított alkalmazotthoz tartozik egy nem kötelező DEPARTMENT_ID külső kulcs az EMPLOYEES táblában. Egy kivétellel minden alkalmazott részleghez hozzárendelt.

Egy DEPARTMENT_ID egyedi kulccsal azonosított részleghez tartozik egy nem kötelező MANAGER_ID külső kulcs a DEPARTMENTS táblában. Minden olyan részlegnek van vezetője, amelyikhez legalább egy alkalmazott hozzárendelt. A DEPARTMENTS táblában csak olyan MANAGER_ID szerepelhet, amelyik megtalálható az EMPLOYEES táblában EMPLOYEE_ID-ként. A „legfelsőbb” szinten lévő vezetőnek nincs vezetője.

Előfordulhat, hogy egy-egy részlegen belül többszintű hierarchiát találunk az organogramban, ha a részlegek helyett az alkalmazottak oldaláról közelítjük meg a problémát. Ekkor építhetünk arra, hogy az EMPLOYEES tábla saját magával is kapcsolatban áll (reflexió): egy MANAGER_ID-hez több EMPLOYEE_ID is tartozhat. Másképpen: egy adott vezetőnek több beosztottja is lehet.

A hierarchikus (rekurzív) lekérdező parancs

A lekérdező utasítást bele kell építeni egy Java kliensprogramba (MVC architekturális tervezési minta szerint a modell rétegbe), ami JDBC alapon kapcsolódik az Oracle adatbázis-szerver HR sémájához olyan felhasználó nevében, aki csatlakozhat és lekérdezhet. Meg kell tervezni és felügyelni kell a biztonságos kapcsolatot (kivételkezeléssel), annak életciklusát (nyit, lekérdez, zár), valamint gondoskodni kell az eredménytábla megjelenítéséről.

Az eredménytábla (részlet)

A keletkező eredménytábla exportálható Excel-be (XLS, XLSX formátumokba). Az első vagy utolsó oszlop adatait feldolgozva könnyen készíthető egy dinamikus adatmodellel rendelkező, fa struktúrát megjeleníteni képes komponens/felület, ahol szabadon böngészhető a szervezeti hierarchia.

A bejegyzéshez tartozó teljes forráskódot ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára.

A feladat a Java adatbázis-kezelő tanfolyam 9-12. óra: Oracle HR séma elemzése, 13-16. óra: Konzolos kliensalkalmazás fejlesztése JDBC alapon, 1. rész, 33-36. óra: Grafikus kliensalkalmazás fejlesztése JDBC alapon, 2. rész alkalomhoz kapcsolódik.

Az SQL forráskód formázásához a Free Online SQL Formatter-t használtam.