1959. január 21-én – 64 éve -, az MTA Kibernetikai Kutatócsoportnak köszönhetően kezdett el működni az első magyar elektronikus számítógép, az M-3. A 64. évforduló az informatikusok körében kerek számnak tekinthető ;-). Ezt a napot – a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság kezdeményezésére – tekintjük a magyar informatika megszületésének.
Ebből az alkalomból szerveztünk egy rendezvényt mára 9-12 óráig meghirdetve, offline és online egyaránt. Tanfolyamaink hallgatói közül többen is élénk érdeklődést és elkötelezettséget mutatnak a számítástudomány, IT történet, hardver eszközök iránt. Így oktatóinkon kívül őket is felkértük a közreműködésre.
Rendezvényünk programja
Kiss Balázs: Köszöntő
Marton Zsombor: Az M-3 alkatrészei és műszaki paraméterei, építése, átadása
Kaczur Sándor: Az M-3 számítási teljesítménye – összevetve a holdra szállások során használt számítógépekkel, a 2000-es évek Mars rovereivel, valamint egy mai „átlagos” mobiltelefonnal
Szegedi Kristóf: Az M-3 üzemeltetése, történeti érdekességei és néhány „éles” alkalmazása
Kaczur Sándor: Fényképes élménybeszámoló a müncheni Deutsches Museum állandó tudományos és technológiai kiállításairól (elektronika, távközlés, számítástechnika, űrkutatás)
Kiss Balázs: Zárás
Köszönöm a résztvevők lelkesedését és színvonalas előadásaikat, élménybeszámolóikat.
A téma iránt érdeklődőknek ajánlom az alábbi négy magyar nyelvű könyvet:
Hosszú evolúciója van ennek a könyvnek. 2009-ben jelent meg az alapozó Programozási alapok és 2010-ben a haladó Programozási technológia című könyv. Ezek továbbfejlesztett, kibővített, egyesített változataként 2016-ban jelent meg a Programozás Java nyelven című könyv v1.0 változata. Elérkezett az ideje az újabb bővítésnek, kiegészítésnek, ez lett a v1.1 változat. A fejlesztő munka 2022. január-februárban valósult meg. A könyvnek továbbra is az egyik hívómondata: „500 oldal, 500 példa”. A példatár is jelentős frissítésen esett át.
A Java SE szoftverfejlesztő tanfolyamunk hallgatói megkapják a könyvet. Tananyagunk egyik alapja. A könyvet több iskolában, felsőoktatásban, szakképzésben, többféle OKJ tanfolyamon és újhullámos céges tanfolyamokon is használták/használják Magyarországon és a szomszédos országokban is.
A tankönyvből elsajátíthatók a strukturált és az objektumorientált programozáshoz kapcsolódó alapismeretek. Az alkalmazott programozási nyelv a Java. Fejlesztői környezetként ingyenesen elérhető eszközöket használ: JDK/JRE, NetBeans.
A fejezetek egymásra épülnek, hivatkoznak egymásra. Alapelv, hogy mindig csak éppen annyi elméleti ismeretet kell adni, ami egy-egy feladattípus, témakör megértéséhez elegendő és azonnal meg kell mutatni, hogyan kell az elméleti ismereteket alkalmazni a gyakorlatban. Így összekapcsolódnak az elméleti és gyakorlati ismeretek, ezután lehet rájuk építkezni.
A fejezetek felépítése egységes. Rövid, tömör elméleti ismereteket követően példának szánt feladatok következnek. A feladatok megfogalmazása változatos, mindig alkalmazkodik a már közben megszerzett, elvárható szint igényeihez. A feladatok megoldása forráskódként, később osztálydiagramok formájában is szerepel. Ha szükséges, a program futtatása során előállított üzenetek, szövegek, képernyőképek is megjelennek. A megoldás elemzésekor részletes magyarázatok szerepelnek, amelyek során a kezdeti vissza-visszatérő utasításszintű magyarázatot fokozatosan felváltja a megoldás elvi alapjainak ismertetése.
A fejezetek végén gyakorló feladatok találhatók. Az elemzett és gyakorló feladatok kölcsönösen egymásra épülnek, hivatkoznak egymásra. A biztos tudás érdekében minden gyakorló feladatot meg kell oldani!
A programozási tételek nagy hangsúlyt kaptak a tankönyvben. Az elemi programozási tételekhez kevés előismeret is elegendő, az összetett programozási tételekhez már több és biztos ismeret szükséges. Így a programozási tételek több fejezetben szétszórva találhatók meg.
Előfordul, hogy egy-egy feladat többször is előkerül, ilyenkor mindig alapvetően más elvű megoldás található hozzájuk. Ezeket érdemes összehasonlítani (sorszámok alapján könnyen megtalálhatók), hogy egyértelmű legyen, hogy milyen különbségek adódnak a különböző módszerek, megvalósított algoritmusok, adatszerkezet miatt. Az összetettebb feladatokhoz készültek Demo programok is, amelyek lépésenként vezetnek a megértés felé.
A szerző ezúton is köszönetet mond minden kollégájának, minden hallgatójának, akik ötleteikkel, tanácsaikkal, javaslataikkal segítették munkáját, támogatták abban, hogy e tankönyv minél színvonalasabb legyen.
Ábécé sorrendben: Balogh Péter, Barta Milán, Berecz Antónia, Bódy Bence, Friedel Attila, Hollós Gábor, Kállai Miklós, Kiss Balázs, Lengyel Borisz István, Nagy Gábor, Nádai Gábor, Peck Tibor János, Ravasz Ildikó, Seres Iván, Szabó Ervin, Szakácsné Takács Brigitta, Szegedi Kristóf, Székely László, Vincze Bianka.
Java fejtörők – csapdák, buktató, és szélsőséges esetek. Ez egy könyv címe, amelynek szerzői J. Bloch és N. Gafter. Magyar nyelven a Kiskapu Kft. jelentette meg. A 2010-es magyar kiadás a 2005-ös angol nyelvű kiadás fordítása. A könyv weboldaláról (http://www.javapuzzlers.com), letölthető a 95 fejtörőhöz tartozó mintapéldák gyűjteménye, és elérhető a 270 oldalból minta fejezetként 28 oldalnyi tartalom 9 fejtörővel és azok részletes magyarázataival.
A két részre bontott blog bejegyzés a könyv anyagából válogatva készült el. Az első rész a bevezetés. Ez a második rész, haladó szintű példákkal. Néhány példát továbbfejlesztettem.
7. fejtörő: Mit ír ki program a konzolra?
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
publicclassTest{
staticvoidworkHard(){
try{
workHard();
}
finally{
workHard();
}
}
publicstaticvoidmain(String[]args){
workHard();
System.out.println("Hello World!");
}
}
Kivételkezelés nélkül arra számítanánk, hogy a
Hello World! nem jelenik meg a konzolon, mert a
wordHard() metódus feltétel nélkül rekurzív módon folyamatosan újrahívja önmagát és az emiatt keletkező
StackOverflowError hibával elszáll a program. A kivételkezelés természetesen módosítja a program működését.
Ha azt feltételezzük, hogy minden
Throwable utódosztályból futás közben létrehozott objektum kivételkezeléssel elkapható, akkor végtelen ciklusnak tűnik a vezérlés, hiszen a
try blokkban hibát okozó metódushívásra a
finally blokkban újra ugyanannak a metódusnak a meghívásával reagálunk, amelyik korábban a hibát kiváltotta. Ez a gondolatmenet tévút. A kulcsszó a rekurzív vezérlést megvalósító verem adatszerkezet mérete. Részletes indoklás a blog bejegyzés végén található.
8. fejtörő: Mit ír ki program a konzolra?
1
2
3
4
5
6
7
8
9
publicclassNull{
staticvoidgreet(){
System.out.println("Hello World!");
}
publicstaticvoidmain(String[]args){
((Null)null).greet();
}
}
Természetesen
NullPointerException-re gyanakszunk, pedig a program hibátlanul működik. A kulcsszó a statikus metódusok minősítése, vagyis annak jelölése, hogy melyik osztálytól vagy objektumtól kérjük annak végrehajtását. Részletes indoklás a blog bejegyzés végén található.
Arra számítunk, hogy a kiírás
1999-12, de ehelyett
20001-et látunk a konzolon. Tudjuk, hogy a
Date osztály jó része már deprecated és ezen próbáltak javítani a
Calendar osztállyal. Bár ne tették volna. A kulcsszó az ős dátumkezelést megvalósító API rejtelmeiben van. Részletes indoklás a blog bejegyzés végén található.
10. fejtörő: Mit ír ki a program a konzolra?
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
classX{
staticclassY{
staticStringZ="Black";
}
staticCY=newC();
}
classC{
StringZ="White";
}
publicclassTest{
publicstaticvoidmain(String[]args){
System.out.println(X.Y.Z);
}
}
Nem tűnik egyértelműen eldönthetőnek a helyzet, ezért szintaktikai hibára gyanakodhatunk. Azonban a forráskód helyes, a program futás közben sem dob kivételt/hibát és a konzolon megjelenik a
White. Szokatlan, hogy nagybetűvel konstansokat szokás jelölni, pedig nincs erre utaló
final a forráskódban. A kulcsszó a sorrendiségen van, ha ugyanabban a hatókörben/blokkban van azonos nevű változó és típus/osztály. Részletes indoklás a blog bejegyzés végén található.
11. fejtörő: Mit ír ki a program a konzolra?
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
importjava.util.Random;
publicclassTest{
privatestaticRandomr=newRandom();
privatestaticvoidswap(Object[]a,inti,intj){
Objecttemp=a[i];
a[i]=a[j];
a[j]=temp;
}
publicstaticObject[]shuffle(Object[]a){
for(inti=0;i<a.length;i++)
swap(a,i,r.nextInt(a.length));
returna;
}
publicstaticvoidmain(String[]args){
String[]s1={"alma","körte","barack","dinnye"};
for(Objecto:shuffle(s1))
System.out.print(o+", ");
System.out.println();
}
}
A program helyes és egyértelműnek tűnik. A konzolra az
s1 szövegtömb elemei kerülnek ki véletlenszerűen összekeverve. Finomítsunk a kérdésen. Vajon minden lehetséges permutáció azonos eséllyel fordul elő? Ha ez a kérdés egyáltalán felmerül, akkor a válasz nyilván nem. A kulcsszó most egy kis matematika. Részletes indoklás a blog bejegyzés végén található.
12. fejtörő: Mit ír ki a program a konzolra?
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
importjava.util.Arrays;
publicclassTest{
publicstaticvoidmain(String[]args){
Integer[]array={3,1,4,1,5,9};
Arrays.sort(array,
(Integeri1,Integeri2)->i1<i2?-1:(i2>i1?1:0));
System.out.println(Arrays.toString(array));
}
}
Ez a forráskód nem úgy működik, ahogyan a könyv írja. Meglepő módon nem a
[3,1,4,1,5,9]-et adja, hanem az
[1,1,3,4,5,9]-et. Némi indoklás a blog bejegyzés végén található.
Részletes indoklások
7. fejtörő: ha a
try blokkban folyamatosan meghívja saját magát a
workHard() metódus, akkor előbb-utóbb betelik a verem. Ekkor a
finally blokkra kerül a vezérlés, ahonnan újra hívja saját magát a
workHard() metódus. Persze követni kell, hogy a rekurzió végrehajtása során a lefelé haladó vagy a felszálló ágon vagyunk és nem mindegy, hogy melyik szinten. A háttérben egy teljes bináris fa bontakozik ki, amelynek mélysége azonos a verem méretével, mélységi korlátjával. Ezt a teljes bináris fát járja be a program, azaz mélységi fabejárás. Egy n mélységű teljes bináris fa elemeinek száma 2n-1. A verem mérete a virtuális gép beállításaitól függ, több ezer mélységű is lehet. Végtelen ciklusról tehát nincs szó. Ugye milyen izgalmas? További részletek a könyv 100-102. oldalán találhatók.
8. fejtörő: a végrehajtás kiértékeli a statikus
greet() metódus hívásának minősítő kifejezését, de figyelmen kívül hagyja a kapott értéket. A metódust végrehajthatnánk
Null.greet()-ként vagy közvetlenül (minősítés nélkül) meghívva is. További részletek a könyv 122-124. oldalán találhatók.
9. fejtörő: a
Date osztály a hónapokat nulla bázissal kezeli, ezért csak 0-11-ig „van értelme”. Számíthatnánk a tömb vagy szöveg túlindexelésénél tapasztaltakhoz hasonlóan kivételre, de nem ez történik. A 12. hónap a következő év első/nulladik hónapját jelöli. Ezért látjuk a konzolon a
2000-et, amit egy kötőjel követ. A
Date.getDay() deprecated metódus pedig a dátumobjektumban tárolt nap adott héten (nem hónapban!) elfoglalt helyét adja meg, ami nullával, azaz vasárnappal indul. Tehát a konzolon megjelenő
1 nem a 2000. januárt jelenti, hanem azt, hogy a 2000. január 31. hétfőre esik. Aki ezek után meri használni a régi dátumkezelő API-t, magára vessen. További részletek a könyv 141-143. oldalán találhatók.
10. fejtörő: ha ugyanabban a hatókörben/blokkban van azonos nevű változó és típus/osztály, akkor a változó neve az elsődleges. Ha betartjuk a névadási konvenciókat (
ClassName,
objectName,
CONSTANT_NAME), akkor nem adódhatnak ilyen gondok. Még egy csavar van: ha az előző elnevezési módosításokat megtesszük, akkor a program a
Black-et írja ki a konzolra. További részletek a könyv 161-163. oldalán találhatók.
11. fejtörő: konkrét esetből általánosítunk. 4 elemre a ciklus 4-szer hajtódik végre és minden lépésben kiválaszt egyet a 0 és az 3 indexű elemek közül, ami 44=256-féle lehetséges eredményt ad. Ha az
r objektum jól működik, akkor az egyes futások esélye/valószínűsége megegyezik. 4 elemű tömb elemeinek 4!=24 (faktoriális) féle permutációja (lehetséges sorrendje) van. Mivel a 256 nem osztható 24-gyel, így biztos, hogy a
shuffle() metódus bizonyos permutációkat gyakrabban állít elő, mint másokat. Általánosan: nn nem osztható n!-sal, ha n>2 egész szám. Vajon mi történik, ha egy 52 lapos pakli kártyát keverünk össze? Vajon milyen érdekességet vet ez fel? Minden poént nem lövünk le itt a blogban. További részletek a könyv 228-232. oldalán találhatók.
12. fejtörő: ez a tankönyv utolsó példája. A felvetett gondolat nagyon frappáns: az összehasonlító rész „ha fej, én nyerek, ha írás, te veszítesz” tüneteitől szenved. További részletek a könyv 232-233. oldalán találhatók.
Állásinterjúkon időnként visszaköszönnek hasonló fejtörők, de ezekkel óvatosan kell bánni. Egy programozási nyelv „joghézagainak”, buktatóinak, szélsőséges eseteinek ismerete a könyv szintjét elérő ismeretanyaggal nem lehet elvárt még egy meghirdetett senior pozíció esetén sem. Ezen fejtörők ismerete (vagy nem tudása) egy jelöltről nem árulja el a mindennapokban használható szakmai tudás meglétét/hiányát. De nyilván aki szakmailag folyamatosan fejlődik és mindenféle keretrendszert alkotó forráskódokban turkál, elemez, előbb-utóbb találkozik ezekkel/ilyenekkel.
Tanfolyamainkon nem kifejezetten foglalkozunk hasonló problémákkal, de azért időnként feszegetjük a határokat. Természetesen részletesen indokoljuk, ha előkerül valamilyen hasonló eset. Általánosságban nem célunk, hogy extrém eseteken keresztül, a programozási nyelv gyenge pontjaira kihegyezve oktassuk a Java programozási nyelvet.
Java fejtörők – csapdák, buktató, és szélsőséges esetek. Ez egy könyv címe, amelynek szerzői J. Bloch és N. Gafter. Magyar nyelven a Kiskapu Kft. jelentette meg. A 2010-es magyar kiadás a 2005-ös angol nyelvű kiadás fordítása. A könyv weboldaláról (http://www.javapuzzlers.com), letölthető a 95 fejtörőhöz tartozó mintapéldák gyűjteménye, és elérhető a 270 oldalból minta fejezetként 28 oldalnyi tartalom 9 fejtörővel és azok részletes magyarázataival.
Messze nem mai az anyag, de teljesen örökzöld. Ma is kifejezetten igazán izgalmas átgondolni ezeket a fejtörőket. Biztos vagyok benne, hogy az igazán profiknak is nyújt újdonságot egy-egy fejtörő mögötti részletes magyarázat. Sokszor kiderül az a ravasz és csavaros magyarázatok között, hogy mire gondolt a költő, azaz mi volt/lehetett a Java programozási nyelv tervezése során a szakemberek elképzelése, illetve előfordultak-e kompromisszumok, amiknek persze következményei vannak.
Két – literálként megadott – egész szám összegét kell kapni. Két egyforma értéket várunk:
66666. Mégsem ezt kapjuk. Az első kiírás
66666-ot, a második
17777-et jelenít meg a konzolon. A kulcsszó a különböző egész literálok megadása. Részletes indoklás a blog bejegyzés végén található.
2. fejtörő: Mit ír ki program a konzolra?
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
publicclassTest{
publicstaticvoidmain(String[]args){
Stringpig="length: 10";
Stringdog="length: "+pig.length();
System.out.println("Animals are equal: "+pig==dog);
System.out.println(("Animals are equal: "+pig)==dog);
System.out.println("Animals are equal: "+(pig==dog));
System.out.println("Animals are equal: "+pig.equals(dog));
}
}
Szöveges literálokat hasonlítunk össze, amelyek egyforma (
length:10) tartalommal jönnek létre. Döntések eredményeit várjuk,
boolean típusú változókat. Négy sorba tördelve ezt kapjuk:
false,
false,
Animals are equal:false,
Animals are equal:true. A kulcsszó a művelet végrehajtás sorrendje, másképpen kifejezések kiértékelési sorrendje. Részletes indoklás a blog bejegyzés végén található.
3. fejtörő: Mit ír ki a program a konzolra?
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
/*
* Generated by the IBM IDL-to-Java compiler, version 1.0
* from F:\TextRoot\apps\a1\units\include\PolicyHome.idl
* Wednesday, June 17, 1998 6:44:40 o'clock AM GMT+00:00
*/
publicclassTest{
publicstaticvoidmain(String[]args){
System.out.print("Hell");
System.out.println("o World!");
}
}
Természetesen a megjegyzéssel nem törődünk és arra gondolunk, hogy a konzolon a
Hello World! jelenik meg (a két kiíró utasítás eredménye egyetlen sorban egymás után) és nem is értjük, hogy mi a kérdés. Nyilván a helyzet nem ilyen triviális. A program nem futtatható. A kulcsszó az unikód escape szekvencia (védőkarakter). Részletes indoklás a blog bejegyzés végén található.
4. fejtörő: Mit ír ki a program a konzolra?
1
2
3
4
5
6
7
publicclassTest{
publicstaticvoidmain(String[]args){
System.out.print("browser:");
https://www.google.com;
System.out.println(":maximize");
}
}
Nyilván szintaktikai hibát feltételezünk, de a program hibátlan és futtatva ezt látjuk a konzolon:
browser::maximize. A kulcsszó a címke/utasításcímke. Részletes indoklás a blog bejegyzés végén található.
5. fejtörő: Mit ír ki a program a konzolra?
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
publicclassTest{
privatestaticbooleandecision(){
try{
returntrue;
}
finally{
returnfalse;
}
}
publicstaticvoidmain(String[]args){
System.out.println(decision());
}
}
Gyanús a helyzet. Adott egy függvény, aminek kötelezően van visszatérési értéke. Ez rendben van. Tudjuk, hogy a
return utasítás kiugrik a függvényből, eljárásból, ciklusból. A kivételkezeléshez kötődő nyelvi kulcsszavakat is ismerjük:
try,
catch,
finally,
throw,
throws. Ezek működését is ismerjük. Azt feltételezhetjük, hogy a
try blokkból kiugrunk
true értékkel és a
decision() függvényt meghívó
main() metódusba visszatérve kiíródik a konzolra, hogy
true. Mintha a
finally blokk nem is lenne. Nem így történik. A programot futtatva
false jelenik meg a konzolon. A kulcsgondolat a
finally blokk végrehajtásának vezérléséhez kapcsolódik. Részletes indoklás a blog bejegyzés végén található.
6. fejtörő: Mit ír ki a program a konzolra?
1
2
3
4
5
6
7
publicclassTest{
publicstaticvoidmain(String[]args){
Stringhello="Hello World!";
for(inti=0;i<hello.length();i++)
System.out.write(hello.charAt(i));
}
}
Már biztosan gyanakszunk, de azért a
Hello World!-öt várjuk a konzolon. Ehelyett nem jelenik meg semmi. A kulcsszó a puffer ürítés. Részletes indoklás a blog bejegyzés végén található.
Részletes indoklások
1. fejtörő:
int típusú literál az
54321, de
long típusú literál az
5432l. Az
1 – mint numerikus karakter – nem egyezik meg a kis
l betűvel. Tanulság: használjuk nagy
L betűt a
long típusú literálok végén. További részletek a könyv 11-12. oldalán találhatók.
2. fejtörő: a konkatenálást végző
+ operátor erősebben kötődik, mint a két objektumreferencia azonosságát eldöntő
== operátor. Az első kiírásban látható művelet igazából a második kiírásban látható zárójeles formában kerül végrehajtásra. A harmadik kiírást az magyarázza, hogy a
String típusú literálokat memóriacímeik és nem a bennük tárolt karaktersorozat/érték alapján hasonítódnak össze. A helyes gondolatmenet implementálását a negyedik kiírás tartalmazza: (megegyezik-e a két szövegliterál tartalma). További részletek a könyv 29-31. oldalán találhatók.
3. fejtörő: a megjegyzés 3. sorában található
\u karaktert 4 db hexadecimális számnak kellene követnie. Ez hiányzik, ami szintaktikai hibát jelent. További részletek a könyv 33-34. oldalán találhatók.
4. fejtörő: az URL-ben lévő : egy ugyanolyan címke, amit a
switch utasításban a
case ágaknál szokás használni. Ez így is megengedett, de teljesen haszontalan. További részletek a könyv 47-48. oldalán találhatók.
5. fejtörő: a kivételkezelési mechanizmus úgy működik, hogy a
try blokkban lévő utasításoktól függetlenül – akár volt kivétel akár nem, akár
return utasítást tartalmaz a
try blokk – a
finally blokk mindenképpen végrehajtódik. Ebben az esetben a kivételkezelési mechanizmus erősebb. További részletek a könyv 77-78. oldalán találhatók.
6. fejtörő: a
System.out egy
PrintStream osztályú objektum. Többnyire automatikusan ürítik az átmeneti tárolóját az ezt használó utasítások, például
System.out.print() és
println(). A
write() metódus nem üríti ezt a puffert. További részletek a könyv 195-196. oldalán találhatók.
Tanfolyamainkon nem kifejezetten foglalkozunk hasonló problémákkal, de azért időnként feszegetjük a határokat. Természetesen részletesen indokoljuk, ha előkerül valamilyen hasonló eset. Általánosságban nem célunk, hogy extrém eseteken keresztül, a programozási nyelv gyenge pontjaira kihegyezve oktassuk a Java programozási nyelvet.
Weboldalunkon cookie-kat (sütiket) használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További böngészésével hozzájárul ezek használatához. ElfogadAdatkezelési szabályzat
Privacy Overview
This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
Programozás Java nyelven könyv - új, 2022-es kiadás
1959. január 21-én – 64 éve -, az MTA Kibernetikai Kutatócsoportnak köszönhetően kezdett el működni az első magyar elektronikus számítógép, az M-3. A 64. évforduló az informatikusok körében kerek számnak tekinthető ;-). Ezt a napot – a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság kezdeményezésére – tekintjük a magyar informatika megszületésének.
Megjelent a 
Java fejtörők – csapdák, buktató, és szélsőséges esetek. Ez egy könyv címe, amelynek szerzői J. Bloch és N. Gafter. Magyar nyelven a Kiskapu Kft. jelentette meg. A 2010-es magyar kiadás a 2005-ös angol nyelvű kiadás fordítása. A könyv weboldaláról (