tananyagfejlesztés

Címke: tananyagfejlesztés

8 blog bejegyzésnél szerepel:

Doktoranduszok programoznak – újratöltve

Beszámoló: it-tanfolyam.hu STEM nyári tábor 2023

Programozási Hét 2022 – CodeWeek.eu

Multimédia az oktatásban 2022

Programozás Java nyelven könyv - új, 2022-es kiadás

Multimédia az oktatásban 2021

Doktoranduszok programoznak

Programozási alapok K-MOOC online kurzus az Óbudai Egyetemen


130 db hozzá kapcsolódó címke:

2018 (24), 2021 (24), 2022 (24), 2023 (24), 2024 (17), adatbázis (25), algoritmus (32), álláskeresés (17), animáció (18), atipikus megoldás (5), ChatGPT (1), ciklusok (21), CodeWeek.eu (7), csoportmunka (10), doktori képzés (4), DUE (2), Dunaújvárosi Egyetem (2), élményalapú tanulás (21), előadás műhely-napon (24), elosztott alkalmazás (17), érettségi feladat (9), értékelési szempont (6), fájlkezelés (29), fizika (7), funkcionális programozás (19), gamifikáció (33), GitHub (2), Google Cloud Platform (2), grafika (29), grafikus felhasználói felület (43), hatékonyság (28), hierarchikus lekérdezés (7), humor (4), IEEE Spectrum (2), Indeed (2), ingyenes esemény (35), ipar 4.0 (6), ipar 5.0 (2), játék (9), Java forráskód (69), JavaFX (5), JDBC (12), JExcel API (4), JFreeChart (8), JTable (7), JTree (6), K-MOOC (1), kapitány (3), karrier (17), karrierváltás (14), kollekció (34), konferencia (16), könyvajánló (4), kriptoaritmetika (2), lambda kifejezés (14), LEGO (3), lépésszám (10), logikai feladat (22), logisztika (5), lottószelvény (11), matematika érettségi feladat (9), matematika (33), mém (7), mesterséges intelligencia (12), metódus (33), MMO (6), Multimédia az oktatásban konferencia (6), munkaerőpiac (14), munkahelyi elvárás (5), NASA (2), Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (8), NJSZT Multimédia az oktatásban (6), NJSZT (8), nyári tábor (2), Óbudai Egyetem (2), ÓE (2), OKJ szakképzés (3), okos gyár (5), online kurzus (1), objektumorientált programozás (92), OpenWeatherMap (2), optikai csalódás (3), orientáló modul (41), öröklődés (16), összefoglalás (2), osztálydiagram (7), pályaorientáció (28), pályázat (6), ProgCont API (3), programozás (114), Programozási Hét (7), programozási tételek (30), projektmunka (5), publikáció (10), PYPL (2), Python (4), rajzolás (17), Reddit (2), rekurzió (10), rendezvény 2021 (6), rendezvény 2022 (8), rendezvény 2023 (10), robotika (12), robotprogramozás (11), soft skill (10), Stack Overflow (2), statisztika (12), STEM (3), Stream API (15), swing (28), szakmai előadás (32), szakmai modul (102), szimuláció (11), sztereogram (1), tankocka (15), tervezés (45), tesztelés (23), TIOBE (3), tipikus munkanap (6), többféle megoldás összehasonlítása (42), tömb (17), tömegvonzás (5), továbbfejlesztés (25), továbbképzés (4), Trendy Skills (2), UML (8), Unity (2), vélemény (4), virtuális valóság (5), visszajelzés (5)

Doktoranduszok programoznak – újratöltve

Szerző:
it-tanfolyam.hu doktoranduszok programoznak

it-tanfolyam.hu doktoranduszok programoznakSaját doktorandusz csoporttársaimmal én is többször beszélgettem már arról – ahogyan Sándor is tette 2018-ban –, hogyan tudnák/tudják használni a programozás eszköztárát, módszereit, lehetőségeit saját kutatási munkájukban, beépítve a kutatási folyamat egyes lépéseibe, illetve disszertációjuk elkészítésébe.

A 7 fős csoportban mindenkinek más az alapvégzettsége, így szoftverfejlesztéshez, programozáshoz közös szókincs és terminológia haladó szinten természetesen nincs, viszont közös bennünk, hogy mindannyian alkotunk különféle modelleket és elemzünk adatokat. A csoport teljesen inhomogén, több szempontból is: ki melyik évfolyamot végzi, hol tart a kutatómunkájában, vannak-e ipari kapcsolatai, nappali vagy levelező képzésben végzi tanulmányait és persze ki mikor ér rá.

Különféle modelleket alkotunk

  • a mérnökök, fizikusok, geográfusok, biológusok többféle kísérletet végeznek el, szimulációkat terveznek és futtatnak, mérőeszközöket és műszereket használnak,
  • az informatikusok különböző matematikai eszközöket alkalmazva objektumorientált – vagy másféle – modellezést végeznek, szoftvereket terveznek, javítanak, újraírnak.

Adatokat is elemzünk, ki-ki előképzettségének megfelelően

  • kérdőívező szoftverekből exportálva valamit,
  • Excel munkalapokon, függvényekkel, adatbázis-kezelő funkciókkal, kimutatásokkal (Pivot táblák),
  • különböző fájlformátumokkal (CSV, XML, JSON, egyedi) dolgozunk és konvertálunk A-ból B-be,
  • távoli adatbázisokhoz, felhőbeli adattárházakhoz csatlakozunk, lekérdezünk és kapunk valamilyen – többnyire szabványos – adathalmazt,
  • matematikai, statisztikai szoftvereket használunk, például: MATLAB, Derive, Maple, SPSS.

Az öt évvel ezelőtti tematikát újragondoltuk. Kérdőívben felmértük a csoporttársak koncepcionális és konkrét igényeit. Más doktori iskolák hallgatói közül is toboroztunk. Ehhez kötődően köszönjük a DOSZ segítségét. Ezek alapján összeállítottunk egy olyan 3 részből álló tematikát, ami mindannyiunk számára hasznos. A 72 óra három 24 órás modulból áll: Java programozás, MATLAB programrendszer, mesterséges intelligencia.

Java programozás modul

  • 1-6. óra: Objektumorientált modellezés, MVC rétegek, algoritmus- és eseményvezérelt programozás
  • 7-12. óra: Fájlkezelés és szövegfeldolgozás (XLS, CSV, XML, JSON formátumú adatok írása, olvasása, feldolgozása), helyi és távoli adatforrásból
  • 13-18. óra: Adatbázis-kezelés JDBC alapon (SQL parancsok, CRUD műveletek, hierarchikus lekérdezések), helyi és távoli adatforrásból, natív módon és készen kapott API-kkal
  • 19-24. óra: Komplex adatfeldolgozási feladatok megoldása programozási tételek használatával, egyszerű statisztikai funkciók implementálásával

MATLAB programrendszer modul

  • 1-6. óra: Bevezetés az MATLAB nyelvbe (R2012 vs. R2022), utasításkészlet, vektorok, mátrixok, szkriptek, függvények, grafika
  • 7-12. óra: Szimulációk tervezése és készítése, numerikus módszerek áttekintése, algoritmizálása, tesztelés, analitikus megoldás, egyenletek megoldása
  • 13-18. óra: Adatok importálása helyi és távoli adatforrásból is, fájlkezelés: szövegfájlok, Excel-fájlok, import, feldolgozás, export, statisztikai alapok
  • 19-24. óra: Statisztikai próbák (illeszkedés- és függetlenség vizsgálata), hisztogramok készítése, differenciálegyenletek megoldása

Mesterséges intelligencia modul

  • 1-6. óra: Klasszikus és újabb megközelítések, alap AI funkcionalitás, megerősítéses és gépi tanulás lehetőségei és korlátai, OpenAI GPT nyelvi modell
  • 7-12. óra: Általános csevegés lehetőségei, korlátai, hasznos tanácsok; csevegés fájlok (szöveg, multimédia) tartalmáról; generatív AI funkciói; kép, ábra, grafikon, térkép, hang, animáció, videó generálása és ezek tömeges feldolgozása; programozási tételek alkalmazása multimédia analitikával együtt
  • 13-18. óra: Statisztikai adatok elemzése AI eszközökkel, automatikus tételbizonyítás AI eszközökkel, gráfelméleti kérdések kontra AI, hatékonysághoz kötődő kérdések AI eszközök esetén
  • 19-24. óra: Objektum- és aspektusorientált tervezés AI eszközökkel, kutatómunkát támogató AI eszközök

Mivel mindenki doktorandusz a csoportban, így a különböző MSc-s alapvégzettsége ellenére mindannyiunknak vannak strukturális programozáshoz kötődő alapismeretei, valamint adatok elemzéséhez szükséges elméleti matematikai/statisztikai alapjai.

A csoport órái szeptembertől decemberig, szombatonként zajlottak. Sándor tartotta a 24 órás Java programozás modult. Ez nagyban lefedi a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyamunk tematikáját és kapcsolódik a Java EE szoftverfejlesztő tanfolyamunk és a Java adatbázis-kezelő tanfolyamunk tematikájához is. Én tartottam a 24 órás MATLAB programrendszer modult. Ketten közösen tartottuk a 24 órás Mesterséges intelligencia modult. Igazán tartalmas őszi időszakot jelentett számunkra ez a 12 szombat. Mindenki elvitte, amit beletett.

A koncepciót once-in-a-lifetime jelleggel dolgoztuk ki 🙂 (újratöltve) azzal a fő szándékkal, hogy hatékonyabban működjünk együtt a jövőben. A visszajelzések alapján bátran állíthatom, hogy ez gördülékenyen fog menni. Egyben köszönöm mindenkinek az aktív, konstruktív részvételt.

Beszámoló: it-tanfolyam.hu STEM nyári tábor 2023

Szerző:

A STEM mozaikszó eléggé közismert: a tudományos-technológiai tudományágakat (természettudomány, technológia, mérnöki tudomány és matematika) foglalja egybe, interdiszciplináris megközelítésben. A STEM területén való elmélyedés során a hangsúly nem a mit tanulunk/tanítunk, hanem inkább a hogyan tanulunk/tanítunk. Nem azonnal ad kézzel fogható válaszokat, de kitartó próbálkozással – saját élménnyel – elérhető az eredmény.

Az it-tanfolyam.hu oktatói csapata 2023-ban először hirdetett STEM nyári tábort. Erről számolunk be röviden ebben a blog bejegyzésben. Tervezzük, hogy a jövőben rendszeresen fogunk szervezni STEM nyári tábort.

A STEM nyári tábor koncepciója

2023. nyarán 4 turnusban hirdettünk programozás fókuszú STEM nyári tábort:

  • 1. turnus: július 3-7-ig,
  • 2. turnus: július 10-14-ig,
  • 3. turnus: július 17-21-ig,
  • 4. turnus: július 24-28-ig.

Előzetes tudás- és igényfelmérést végeztünk, így alakítottunk ki 3 db csoportot, ezek: Java kezdő, Python kezdő, Python haladó. A kiinduló célcsoportot tanfolyamaink karrierváltó hallgatóinak gyermekei jelentették, akik mellé toboroztunk még. A korosztály a 16-20 éves diákok voltak a 11-14. évfolyamról. A 11-12. évfolyamosok közül sokan informatika, digitális kultúra érettségi előkészítő fakultációra jelentkeztek, jártak, járnak és ebből érettségiznek/érettségiztek. A már korábban érettségizett 13-14. évfolyamosok körülbelül fele az OKJ utód szakmajegyzékhez tartozó szakképzésben tanult.

Mindegyik turnus azonos tematikával valósult meg. Turnusonként 3 db párhuzamos, 10-12 fős csoportokat indítottunk. Voltak közös elméleti programok, szakmai kirándulás, illetve külön-külön Java és Python nyelven megvalósuló gyakorlati programok, valamint projektbemutatóra is sor került. Igyekeztünk érinteni sokféle STEM területet: fizika, kémia, biológia, csillagászat, térinformatika, mesterséges intelligencia, szimuláció, játékprogramok, matematika, orvostudomány; mindegyiket a programozáshoz kapcsolva. Végeztünk tervezést, kódolást, tesztelést is. Belefért némi pályaorientáció is.

A STEM nyári tábor órarendje

Turnusonként 4 oktató kollégával és vendégelőadókkal hétfőtől-péntekig minden nap 8 és 18 óra között biztosítottuk a jelenlétet, felügyeletet. 40 órában szakmai programokat (elmélet+gyakorlat) kínáltunk. Reggelenként és késő délutánonként 1-1 órában offline, egyéni vagy csoportos játékok voltak kipróbálhatók. Ez mindösszesen 50 órát jelentett. Délelőttönként 20, 30 és 60 perces programokat terveztünk, délutánonként 120 és 240 perceseket. Szerdára szakmai kirándulást, gyárlátogatást ütemeztünk be. Íme az órarend áttekintő formában:

Íme az órarend naponként lapozható formában, benne a részletekkel:

Előzetes tapasztalataink

Előzetes tapasztalatainkat több forrásból merítettük, inspirálódtunk:

Köszönetnyilvánítás

Köszönjük résztvevő diákjainknak az aktivitást, a lelkesedést, a sok-sok elgondolkodtató kérdést, az offline kapott/szerzett élményeket, a pozitív visszajelzéseket.

Szeretnék köszönetet mondani együttműködő partnereinknek: LEGO Manufacturing Kft., REGIO Játékkereskedelmi Kft., Revolt Kereskedelmi Kft., Pannon Kincstár Humán Szakképző Központ.

Végül szeretnék köszönetet mondani minden oktató kollégámnak konstruktív részvételüként, kitartásukért a projekt teljes életciklusában. A tervezési, a szponzorszerző, a promóciós és a megvalósítási szakaszokban egyaránt 2023. április elejétől július végéig. Kiemelem korábbi és az aktuális projekthez kötődő tananyagfejlesztési tevékenységüket. A sikeresen lezárt projektünket augusztusban kipihenjük. 😉

Programozási Hét 2022 – CodeWeek.eu

Szerző:
Programozási hét CodeWeek.eu

Programozási hét CodeWeek.euAz Európai Programozási Hét idén 2022. október 8-23-ig kerül megrendezésre. Ez egy önkéntesek által működtetett, alulról szerveződő kezdeményezés. Az önkéntesek saját országukban a Programozási Hét nagyköveteként népszerűsítik a programozást. Ehhez nyílt és ingyenes (online és offline) eseményeket hirdetnek meg a CodeWeek.eu weboldalon.

A Programozási Hét célja

  • a programozással való alkotás megünneplése,
  • az emberek felvértezése képességekkel,
  • az emberek összekapcsolása,
  • még több ember érdeklődésének felkeltése a tudomány, a technológia, a mérnöki ismeretek és a matematika iránt.

Miért jó ez az érdeklődőknek/résztvevőknek?

  • A programozás szórakoztató!
  • Programozni kreatív tevékenység! Az emberiség a kezdetektől fogva alkot: agyagból, kőből, téglából, papírból vagy fából. Manapság programozással is alkotunk.
  • A programozás felvértez! Sokkal többre is képesek vagyunk annál, hogy csak fogyasszuk a digitális tartalmat; programozással sokféle dolgot alkothatunk, és azokat milliók számára elérhetővé tehetjük. Létrehozhatunk weboldalakat, játékokat, irányíthatunk egy számítógépet vagy egy robotot.
  • Értsük meg a világot! Manapság egyre több minden össze van kapcsolva. Ha némi rálátásunk van arra, hogy mi történik a színfalak mögött, akkor a világot is jobban megérthetjük.
  • A programozás megtanítja nekünk a számítógépes gondolkodást, fejleszti a problémamegoldást, kreativitást, kritikus érvelést, analitikus gondolkodást, valamint csapatmunkára késztet.
  • Manapság a munkahelyek 90%-a digitális készségeket, köztük programozási ismereteket követel a munkavállalóktól.

2015-től veszünk részt az esemény szervezésében, programozást népszerűsítő előadások, laborgyakorlatok meghirdetésével és megtartásával. 2021-ben világszerte 80+ országban 4 millió érdeklődő résztvevő csatlakozott. Ajánljuk korábbi beszámolóinkat is szakmai blogunkból, lásd: CodeWeek.eu címke.

Meghirdetett eseményeink

2022-ben hét it-tanfolyam.hu-s eseményt hirdettünk meg a Programozási Hét 2022 rendezvényen.
Helyszín: 1056 Budapest, Váci utca 47., 3. emelet, megközelítés
Dátum és időpont: 2022. október 22. 9:00-11:55-ig
Az események ingyenesek voltak, de a részvétel előzetes regisztrációhoz kötött.

Rendezvényünk plakátja

A rendezvény jó hangulatban telt, 50+ érdeklődőt vonzott. Többféle motivációval érkeztek: a fiatalabbak inkább a kíváncsiság, útkeresés, pályaorientáció, első szakma, az idősebbek inkább a karrierváltás miatt. Igazán tartalmasan telt el idén is ez a rendezvényre szánt három óra. Köszönöm kollégáimnak és 4 korábbi hallgatónknak, hogy részt vettek a Programozási hét 2022 – CodeWeek.eu rendezvényünkön. Prezentációinkat tanfolyamaink hallgatói számára – a témához kapcsolódó témakörökhöz, ILIAS-ra feltöltve – tesszük elérhetővé.

9:00-9:40 – Szegedi Kristóf: Játékprogramok heurisztikáinak elemzése
A tudásalapú rendszerek elméleti alapjaihoz tartoznak a mesterséges intelligencia különböző megoldáskereső módszerei, az állapottér-reprezentáció és a klasszikus keresési stratégiák, heurisztikák. Egy játék állapotait valahogyan nyilvántartjuk egy adatszerkezetben. Lehet, hogy néhány lépést előre kalkulálunk (kiterjesztünk) és ezek elágazásaiból fát (fa adatszerkezet) tudunk építeni. Ezeket hatékonyan karban kell tartani konstrukciós és szelekciós műveletekkel. Heurisztika alapján döntéseket is kell hozni. Vajon melyik állapot a jobb, vagy kevésbé rossz, legalább olyan jó mint ahol járunk? Ki kell értékelni és abba az irányba érdemes haladni, amelyben végül a döntések sokasága igazolja és egyben adja a nyerő stratégiát. Ha ez nem megy, akkor még mindig játszhatunk nem vesztő stratégiával, azaz lehet cél a hosszabb játékmenet, vagy akár a döntetlen állapot is. Az előadás ismertet néhány tipikus problémaszituációt, játékteret leképező reprezentációs gráfbeli navigációt és összehasonlít néhány fabejáró/gráfbejáró stratégiát. A program mindhárom Java tanfolyamunk orientáló moduljához kötődik. Előismeretként feltételezünk némi jártasságot a programozási alapismeretek, programozási tételek, ciklusok, metódusok, tömbök témakörökből.

9:45-10:25 – Kaczur Sándor: Java kollekciók hatékonysága
Adott egy ismert algoritmus egy ismert problémára. A gyakorlati bemutató példákat mutat arra, hogy az ismert Java kollekció keretrendszer különböző adatszerkezeteinek funkcionalitását/szolgáltatásait felhasználva mennyire eltérő megoldásokat tudunk készíteni. Mindegyik megoldás ugyanazt az eredményt adja, de alapjaiban más gondolatmenettel születtek. Vajon melyik tekinthető hatékonyabbnak? Mennyi tárhelyet igényelnek? Mennyi idő alatt hajtódnak végre? Mennyire bonyolultak, azaz mennyire könnyű/nehéz megérteni/dokumentálni/elmagyarázni? Előkerülnek különböző Set, Queue, List, Map implementációk, programozási tételek. Amit csak lehet, mérünk, összehasonlítunk, elemzünk. Végül az eredmények alapján javaslatokat adunk: mikor, miért, mit (mit ne), hogyan (hogyan ne) használjunk. A program a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyamunk tematikájához kötődik. Előismeretként feltételezünk némi jártasságot a programozási alapismeretek, programozási tételek, ciklusok, metódusok, tömbök, listák, halmazok, lambda kifejezések témakörökből.

10:30-11:10 – Kiss Balázs: A kognitív robotika problémái
Kiindulunk két problémából. Az egyik: az ipari robotok – többnyire a balesetveszély miatt – az emberektől elzárt területeken működnek. A másik: sok algoritmus nagyon erőforrás- és számításigényes. Áttekintjük, milyen együttes megoldások léteznek az említett problémákra. Vajon hogyan kapcsolódik össze ez a két különböző probléma? Mutatunk rájuk néhány példát. Érintjük az ember-robot interakció tipikus lehetőségeit, és az evolúciós robotika határait, lehetőségeit. A gépi tanulásban rejlő potenciálra 3-3 markáns kiváló és téves példát is mutatunk. Tipikus problémaszituációkon keresztül tekintjük át, hogyan érdemes modellezni, tervezni, amikor a kognitív robotika eszköztárával szeretnénk megoldani egy feladatot, problémát – akár KKV szinten is. A program mindhárom Java tanfolyamunk orientáló moduljához kötődik.

11:15-11:55 – Kaczur Sándor: Gondolkodjunk logikusan!
Az előadás során áttekintjük az intelligencia, a kreatív problémamegoldó és logikus gondolkodás összefüggéseit és izgalmas feladatokból válogatva közösen megoldunk néhány fejtörő feladatot. Néhány példa: Hány éves a kapitány?,  CHOO + CHOO = TRAIN, Logikus gondolkodás teszt. Minden feladathoz adunk rávezető példákat – ha esetleg egyik-másik nem menne, akkor ebből megtudod, miket érdemes gyakorolni, hogy menjen. A program mindhárom Java tanfolyamunk orientáló moduljához kötődik. Előismeretként feltételezünk némi jártasságot az algoritmusok, programozási alapismeretek, programozási tételek témakörökből.

 

9:00-9:55 – Kiss Balázs: Tankockák – Java szoftverfejlesztésben használt interaktív tanulási környezet
Oktatóként elvárás, hogy igazodjunk el a 21. században korszerűnek tekintett negyedik didaktikai paradigmában (hívószavai: hálózatalapú tanulási formák, konnektivizmus, hipertanulás, e-learning), és hatékonyan használjuk elemeit. Pozicionáljuk, hol tart ebben a folyamatban az it-tanfolyam.hu oktatói csa­pata az e-learning tananyagaink és online tartalmaink tekintetében. Bemutatunk 12 db tankockát – interaktív tanulási környezetként –, ame­lyek elérhetőek az it-tanfolyam.hu szakmai blogban. Ezek élményszerű tanulást biztosító gamifikációs ele­mek, interaktív, weboldalakba ágyazható kisalkalma­zások, amelyek kiválóan használhatók gyakorlásra, rendszerező összefoglalásra Java szoftverfejlesztés, Java programozás témában.  A program mindhárom Java tanfolyamunk szakmai moduljához kötődik.

10:00-10:55 – Hollós Gábor: Programozási tételek funkcionális megvalósításának elemzése
Az előadás összehasonlítja a 12 db programozási tétel iteratív, rekurzív és funkcionális megvalósításainak hatékonyságát. Fókuszba a funkcionális megoldásokat helyezi. A bemutatott keretrendszer mér lépésszámot, memóriaigényt és bonyolultságot. Nem egyértelműen a jó, jobb, rossz, rosszabb értékelés a cél, hanem inkább az, hogy tudjunk a programozási tételek közül megfelelőt választani adott problémához, feladathoz, algoritmushoz, adatszerkezethez. A program a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyamunk és a Java EE szoftverfejlesztő tanfolyamunk tematikájához kötődik. Előismeretként feltételezünk némi jártasságot a programozási alapismeretek, programozási tételek, ciklusok, metódusok, tömbök, listák, halmazok, lambda kifejezések témakörökből.

11:00-11:55 – Kovács-Halász Ferenc, Falus Anita, Hatvani Bence, Tóth-Szabó Tamás: Friss munkaerőpiaci tapasztalataink szoftverfejlesztőként
Mennyire könnyű ma szoftverfejlesztőként elhelyezkedni szakirányú felsőfokú végzettség nélkül? Milyen kihívásokkal találkozhatunk a felvételi folyamat során? Milyen elvárásokat támasztanak a munkaadók egy junior szakemberrel szemben? Hogyan telnek a beilleszkedés után a hétköznapok junior fejlesztőként kis létszámmal működő informatikai profilú kisvállalkozásnál? A tanfolyamainkon 2020-ban és 2021-ben végzett előadók karrierváltó junior szakemberként személyes tapasztalataikról számolnak be és válaszolnak a kérdésekre. A program a Java tanfolyamaink orientáló moduljához kötődik.

 

Multimédia az oktatásban 2022

Szerző:
NJSZT-MMO logó

NJSZT-MMO logóA Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) „Multimédia az oktatásban” Szakosztály által – évente – szervezett XXVIII. Multimédia az oktatásban nemzetközi konferencia hibrid (jelenléti és online) formában került megrendezésre 2022. július 6-7-én.

A konferencia célja

A szakmai rendezvény célja, hogy elősegítse az oktatás, valamint a kutatás és fejlesztés különböző területein dolgozó, oktató hazai és külföldi szakemberek, PhD és felsőoktatási hallgatók kapcsolatfelvételét, tapasztalatok és jó gyakorlatok cseréjét, egyes képzési szakterületekhez kapcsolódó kreditek gyűjtését.

28 témakörben hirdették meg az előadóknak a jelentkezési lehetőséget, köztük néhány hozzánk kötődő

  • élethelyzethez igazított tanulás,
  • a multimédia alkalmazása a felsőoktatásban és a felnőttképzésben,
  • mLearning, eLearning és környezete,
  • a tanulási környezet technikai, technológiai változása,
  • felhőalapú szolgáltatások,
  • multimédia és a tudományos kutatás összefonódása,
  • multimédia-fejlesztések, eredmények, alkalmazások bemutatása.

A konferencia programja

Letölthető a konferencia programja. A konferencia az Eszéki Josip Juraj Strossmayer Egyetem Bölcsészettudományi Karáról (University of Osijek) élő közvetítésben zajlott Teams-en. 2 nap alatt 10 szekcióban 30 előadás hangzott el, valamint sor került plenáris előadásokra és műhelymunkára is.

Részt vettünk a konferencián

Oktatóink rendszeresen részt vesznek az MMO konferencián. Szakmai blogunkban több beszámoló is van, lásd MMO címke. Kaczur Sándor oktatónk publikációs listájában szerepelnek a megjelent szakmai cikkek. Jövőre is szívesen csatlakozunk a rendezvényhez.

2022-ben Sándor két előadást tartott előadást tartott 20-20 percben, amelyek a konferencia „Multimédia-fejlesztések, eredmények, alkalmazások bemutatása” című szekciójába kerültek. Az előadások prezentációit ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára. Négy szerző (köztük én is 🙂 ) együttműködésével elkészült egy 5 és egy 7 oldalas szakmai cikk is, amelyek elérhetők a konferencia kiadványban.

Szakmai cikkeink összefoglalói

Kaczur Sándor, Szegedi Kristóf, Bánki Benedek: Variációk egy témára – Szilassi-poliédert megjelenítő grafikus programok fejlesztése

A számítógépes grafika alkalmazásának egyik speciális területe az, amikor saját fejlesztésű, egyedi grafikus objektumokat jelenítünk meg. Ehhez szükséges néhány előismeret, például: modelltér, kü­lönböző koordinátarendszerek, grafikus primitívek, grafikus 2D és 3D leképezések, vetítő algoritmusok, vászontechnika, koordináta- és ponttranszformációk. Ezekre építve a továbblépést a következők megisme­rése biztosítja: adott programozási nyelv(ek) beépített grafikus képességei, korlátai, sajátosságai, osztály­könyvtárai, kiegészítő API-jai, plugin-jai. Természe­tesen a grafikus fejlesztés megvalósítása objektumori­entált megközelítéssel, életciklus modellben, MVC architekturális tervezési mintával, eseménykezelés al­kalmazásával történik – hiszen a korszerű megközelí­tés és az interakció alapkövetelmény.

Az előadás/cikk ismerteti a feladatspecifikációt, majd egy közös koncepcionális tervet mutat be. A cél a Szilassi-poliéder megjelenítése saját fejlesztésű, egyedi grafikus objektumként. Elkészült többféle fejlesztői környezetben és többféle programozási nyelven né­hány implementáció Java és Unity alapon. Az előadás/cikk bemutatja az elkészült esettanulmányokat, elem­zi, teszteli, össze is hasonlítja azokat és megfogalmaz néhány továbbfejlesztési lehetőséget.

Kaczur Sándor, Kiss Balázs: Tankockák – Java szoftverfejlesztésben használt interaktív tanulási környezet

A 20. századig három jellegzetes pedagó­giai paradigma és ezeknek megfelelő didaktikai rendszer alakult ki: ismeretátadás, szemléltetés és cselekedtetés. Két kérdés merül fel: milyen szerepük van a tanításban ezeknek, illetve milyen a tanítási-tanulási folyamatban a tanár és tanuló szerepe.
A 21. században megjelenő folyamatok – a résztvevők együttműködve közös tudásobjektumot alkotnak és a megosztásra alapozva a hálózatiság élményét kapják – következménye a negyedik didaktikai paradigma, amelynek kulcsszavai: hálózatalapú tanulási formák, konnektivizmus, hipertanulás, e-learning.

Nahalka szerint a „tanítási – tanulási folyamat terve, az értékelési technikái, az elképzelt tanulási folyamat elképzelt logikája, koncepcionális háttere, a munka megszervezésének körülményei, azok a speciális eljá­rások, amelyeket az elképzelt folyamatban fel kívá­nunk használni, a gyermekek közötti, valamint a pe­dagógus – gyermek interakciók jellege, lehetőségei, a felhasznált információhordozók és más eszközök egy rendszert alkotnak”. Ez a negyedik paradigma tanu­lási környezete, amelynek biztosíthatnak egyéni és csoportos, offline és online tanulást, számítógéppel se­gített tanulást vagy kommunikációt, valamint aszink­ron és szinkron kommunikációt. Prensky megalkotta a „digitális bennszülött” és „digitális bevándorló” fo­galmait. Jukes és Dosaj ezekre alapozva meghatározta a „született digitális tanuló” és az „emigráns digitális tanár” jellemzőit.

Az előadás és a cikk egyrészt ismerteti a fenti folyamat tipikus mérföldköveit. Másrészt pozicionálja, hol tart ebben a folyamatban az it-tanfolyam.hu oktatói csa­pata az e-learning tananyagaik és online tartalmaik tekintetében. Harmadrészt bemutatásra kerül 12 db tankocka – interaktív tanulási környezetként –, ame­lyek elérhetőek az it-tanfolyam.hu szakmai blogban. Ezek élményszerű tanulást biztosító gamifikációs ele­mek, interaktív, weboldalakba ágyazható kisalkalma­zások, amelyek kiválóan használhatók gyakorlásra, rendszerező összefoglalásra Java szoftverfejlesztés, Java programozás témában.

Programozás Java nyelven könyv – új, 2022-es kiadás

Szerző:

Megjelent a Programozás Java nyelven című könyv 2022-es kiadása.

Hosszú evolúciója van ennek a könyvnek. 2009-ben jelent meg az alapozó Programozási alapok és 2010-ben a haladó Programozási technológia című könyv. Ezek továbbfejlesztett, kibővített, egyesített változataként 2016-ban jelent meg a Programozás Java nyelven című könyv v1.0 változata. Elérkezett az ideje az újabb bővítésnek, kiegészítésnek, ez lett a v1.1 változat. A fejlesztő munka 2022. január-februárban valósult meg. A könyvnek továbbra is az egyik hívómondata: „500 oldal, 500 példa”. A példatár is jelentős frissítésen esett át.

A Java SE szoftverfejlesztő tanfolyamunk hallgatói megkapják a könyvet. Tananyagunk egyik alapja. A könyvet több iskolában, felsőoktatásban, szakképzésben, többféle OKJ tanfolyamon és újhullámos céges tanfolyamokon is használták/használják Magyarországon és a szomszédos országokban is.

A tankönyvből elsajátíthatók a strukturált és az objektumorientált programozás­hoz kapcsolódó alapismeretek. Az alkalmazott programozási nyelv a Java. Fejlesztői környezetként ingyenesen elérhető eszközöket használ: JDK/JRE, NetBeans.

A tankönyv 19 fejezetet tartalmaz.

Előszó
1. Bevezetés a programozásba
2. Út az integrált fejlesztőeszközig
3. Alapfogalmak
4. Kifejezések, értékadás
5. Szelekciók
6. Iterációk
7. Metódusok írása
8. Tömbök
9. Objektumorientált programozás
10. Java osztályok használata
11. Rendezés, keresés
12. Kivételkezelés
13. Kollekciók
14. Interfészek, belső osztályok
15. Öröklődés
16. Grafikus felhasználói felület felépítése
17. Eseményvezérelt programozás
18. Swing-komponensek
19. Fájlkezelés
Irodalomjegyzék

A fejezetek egymásra épülnek, hivatkoznak egymásra. Alapelv, hogy mindig csak éppen annyi elméleti ismeretet kell adni, ami egy-egy feladattípus, témakör megértéséhez elegendő és azonnal meg kell mutatni, hogyan kell az elméleti ismereteket alkalmazni a gyakorlatban. Így összekapcsolódnak az elmé­leti és gyakorlati ismeretek, ezután lehet rájuk építkezni.

A fejezetek felépítése egységes. Rövid, tömör elméleti ismereteket kö­vetően példának szánt feladatok következnek. A feladatok megfogalmazása vál­tozatos, mindig alkalmazkodik a már közben megszerzett, elvárható szint igé­nyeihez. A feladatok megoldása forráskódként, később osztálydiagramok formá­jában is szerepel. Ha szükséges, a program futtatása során előállított üzenetek, szövegek, képernyőképek is megjelennek. A megoldás elemzésekor részletes magyarázatok szerepelnek, amelyek során a kezdeti vissza-visszatérő utasításszintű magyarázatot fokozatosan felváltja a megoldás elvi alapjainak ismertetése.

A fejezetek végén gyakorló feladatok találhatók. Az elemzett és gyakorló felada­tok kölcsönösen egymásra épülnek, hivatkoznak egymásra. A biztos tudás érdekében minden gyakorló feladatot meg kell oldani!

A programozási tételek nagy hangsúlyt kaptak a tankönyvben. Az elemi prog­ramozási tételekhez kevés előismeret is elegendő, az összetett programozási téte­lekhez már több és biztos ismeret szükséges. Így a programozási tételek több fejezetben szétszórva találhatók meg.

Előfordul, hogy egy-egy feladat többször is előkerül, ilyenkor mindig alapvetően más elvű megoldás található hozzájuk. Ezeket érdemes összehasonlítani (sorszámok alapján könnyen megtalálhatók), hogy egyértelmű legyen, hogy milyen különb­ségek adódnak a különböző módszerek, megvalósított algoritmusok, adatszerke­zet miatt. Az összetettebb feladatokhoz készültek Demo programok is, amelyek lépésenként vezetnek a megértés felé.

A szerző ezúton is köszönetet mond minden kollé­gájának, minden hallgatójának, akik ötleteikkel, tanácsaikkal, javaslataikkal segítették munkáját, támogatták abban, hogy e tankönyv minél színvonalasabb legyen.

Ábécé sorrendben: Balogh Péter, Barta Milán, Berecz Antónia, Bódy Bence, Friedel Attila, Hollós Gábor, Kállai Miklós, Kiss Balázs, Lengyel Borisz István, Nagy Gábor, Nádai Gábor, Peck Tibor János, Ravasz Ildikó, Seres Iván, Szabó Ervin, Szakácsné Takács Brigitta, Szegedi Kristóf, Székely László, Vincze Bianka.

A Programozás Java nyelven című tankönyv megrendelhető a szerző, Kaczur Sándor honlapján.