Multimédia az oktatásban 2022

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) „Multimédia az oktatásban” Szakosztály által – évente – szervezett XXVIII. Multimédia az oktatásban nemzetközi konferencia hibrid (jelenléti és online) formában került megrendezésre 2022. július 6-7-én.

A konferencia célja

A szakmai rendezvény célja, hogy elősegítse az oktatás, valamint a kutatás és fejlesztés különböző területein dolgozó, oktató hazai és külföldi szakemberek, PhD és felsőoktatási hallgatók kapcsolatfelvételét, tapasztalatok és jó gyakorlatok cseréjét, egyes képzési szakterületekhez kapcsolódó kreditek gyűjtését.

28 témakörben hirdették meg az előadóknak a jelentkezési lehetőséget, köztük néhány hozzánk kötődő

  • élethelyzethez igazított tanulás,
  • a multimédia alkalmazása a felsőoktatásban és a felnőttképzésben,
  • mLearning, eLearning és környezete,
  • a tanulási környezet technikai, technológiai változása,
  • felhőalapú szolgáltatások,
  • multimédia és a tudományos kutatás összefonódása,
  • multimédia-fejlesztések, eredmények, alkalmazások bemutatása.

A konferencia programja

Letölthető a konferencia programja. A konferencia az Eszéki Josip Juraj Strossmayer Egyetem Bölcsészettudományi Karáról (University of Osijek) élő közvetítésben zajlott Teams-en. 2 nap alatt 10 szekcióban 30 előadás hangzott el, valamint sor került plenáris előadásokra és műhelymunkára is.

Részt vettünk a konferencián

Oktatóink rendszeresen részt vesznek az MMO konferencián. Szakmai blogunkban több beszámoló is van, lásd MMO címke. Kaczur Sándor oktatónk publikációs listájában szerepelnek a megjelent szakmai cikkek. Jövőre is szívesen csatlakozunk a rendezvényhez.

2022-ben Sándor két előadást tartott előadást tartott 20-20 percben, amelyek a konferencia „Multimédia-fejlesztések, eredmények, alkalmazások bemutatása” című szekciójába kerültek. Az előadások prezentációit ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára. Négy szerző (köztük én is 🙂 ) együttműködésével elkészült egy 5 és egy 7 oldalas szakmai cikk is, amelyek elérhetők a konferencia kiadványban.

Szakmai cikkeink összefoglalói

Kaczur Sándor, Szegedi Kristóf, Bánki Benedek: Variációk egy témára – Szilassi-poliédert megjelenítő grafikus programok fejlesztése

A számítógépes grafika alkalmazásának egyik speciális területe az, amikor saját fejlesztésű, egyedi grafikus objektumokat jelenítünk meg. Ehhez szükséges néhány előismeret, például: modelltér, kü­lönböző koordinátarendszerek, grafikus primitívek, grafikus 2D és 3D leképezések, vetítő algoritmusok, vászontechnika, koordináta- és ponttranszformációk. Ezekre építve a továbblépést a következők megisme­rése biztosítja: adott programozási nyelv(ek) beépített grafikus képességei, korlátai, sajátosságai, osztály­könyvtárai, kiegészítő API-jai, plugin-jai. Természe­tesen a grafikus fejlesztés megvalósítása objektumori­entált megközelítéssel, életciklus modellben, MVC architekturális tervezési mintával, eseménykezelés al­kalmazásával történik – hiszen a korszerű megközelí­tés és az interakció alapkövetelmény.

Az előadás/cikk ismerteti a feladatspecifikációt, majd egy közös koncepcionális tervet mutat be. A cél a Szilassi-poliéder megjelenítése saját fejlesztésű, egyedi grafikus objektumként. Elkészült többféle fejlesztői környezetben és többféle programozási nyelven né­hány implementáció Java és Unity alapon. Az előadás/cikk bemutatja az elkészült esettanulmányokat, elem­zi, teszteli, össze is hasonlítja azokat és megfogalmaz néhány továbbfejlesztési lehetőséget.

Kaczur Sándor, Kiss Balázs: Tankockák – Java szoftverfejlesztésben használt interaktív tanulási környezet

A 20. századig három jellegzetes pedagó­giai paradigma és ezeknek megfelelő didaktikai rendszer alakult ki: ismeretátadás, szemléltetés és cselekedtetés. Két kérdés merül fel: milyen szerepük van a tanításban ezeknek, illetve milyen a tanítási-tanulási folyamatban a tanár és tanuló szerepe.
A 21. században megjelenő folyamatok – a résztvevők együttműködve közös tudásobjektumot alkotnak és a megosztásra alapozva a hálózatiság élményét kapják – következménye a negyedik didaktikai paradigma, amelynek kulcsszavai: hálózatalapú tanulási formák, konnektivizmus, hipertanulás, e-learning.

Nahalka szerint a „tanítási – tanulási folyamat terve, az értékelési technikái, az elképzelt tanulási folyamat elképzelt logikája, koncepcionális háttere, a munka megszervezésének körülményei, azok a speciális eljá­rások, amelyeket az elképzelt folyamatban fel kívá­nunk használni, a gyermekek közötti, valamint a pe­dagógus – gyermek interakciók jellege, lehetőségei, a felhasznált információhordozók és más eszközök egy rendszert alkotnak”. Ez a negyedik paradigma tanu­lási környezete, amelynek biztosíthatnak egyéni és csoportos, offline és online tanulást, számítógéppel se­gített tanulást vagy kommunikációt, valamint aszink­ron és szinkron kommunikációt. Prensky megalkotta a „digitális bennszülött” és „digitális bevándorló” fo­galmait. Jukes és Dosaj ezekre alapozva meghatározta a „született digitális tanuló” és az „emigráns digitális tanár” jellemzőit.

Az előadás és a cikk egyrészt ismerteti a fenti folyamat tipikus mérföldköveit. Másrészt pozicionálja, hol tart ebben a folyamatban az it-tanfolyam.hu oktatói csa­pata az e-learning tananyagaik és online tartalmaik tekintetében. Harmadrészt bemutatásra kerül 12 db tankocka – interaktív tanulási környezetként –, ame­lyek elérhetőek az it-tanfolyam.hu szakmai blogban. Ezek élményszerű tanulást biztosító gamifikációs ele­mek, interaktív, weboldalakba ágyazható kisalkalma­zások, amelyek kiválóan használhatók gyakorlásra, rendszerező összefoglalásra Java szoftverfejlesztés, Java programozás témában.

Programozás Java nyelven könyv – új, 2022-es kiadás

Megjelent a Programozás Java nyelven című könyv 2022-es kiadása.

Hosszú evolúciója van ennek a könyvnek. 2009-ben jelent meg az alapozó Programozási alapok és 2010-ben a haladó Programozási technológia című könyv. Ezek továbbfejlesztett, kibővített, egyesített változataként 2016-ban jelent meg a Programozás Java nyelven című könyv v1.0 változata. Elérkezett az ideje az újabb bővítésnek, kiegészítésnek, ez lett a v1.1 változat. A fejlesztő munka 2022. január-februárban valósult meg. A könyvnek továbbra is az egyik hívómondata: „500 oldal, 500 példa”. A példatár is jelentős frissítésen esett át.

A Java SE szoftverfejlesztő tanfolyamunk hallgatói megkapják a könyvet. Tananyagunk egyik alapja. A könyvet több iskolában, felsőoktatásban, szakképzésben, többféle OKJ tanfolyamon és újhullámos céges tanfolyamokon is használták/használják Magyarországon és a szomszédos országokban is.

A tankönyvből elsajátíthatók a strukturált és az objektumorientált programozás­hoz kapcsolódó alapismeretek. Az alkalmazott programozási nyelv a Java. Fejlesztői környezetként ingyenesen elérhető eszközöket használ: JDK/JRE, NetBeans.

A tankönyv 19 fejezetet tartalmaz.

Előszó
1. Bevezetés a programozásba
2. Út az integrált fejlesztőeszközig
3. Alapfogalmak
4. Kifejezések, értékadás
5. Szelekciók
6. Iterációk
7. Metódusok írása
8. Tömbök
9. Objektumorientált programozás
10. Java osztályok használata
11. Rendezés, keresés
12. Kivételkezelés
13. Kollekciók
14. Interfészek, belső osztályok
15. Öröklődés
16. Grafikus felhasználói felület felépítése
17. Eseményvezérelt programozás
18. Swing-komponensek
19. Fájlkezelés
Irodalomjegyzék

A fejezetek egymásra épülnek, hivatkoznak egymásra. Alapelv, hogy mindig csak éppen annyi elméleti ismeretet kell adni, ami egy-egy feladattípus, témakör megértéséhez elegendő és azonnal meg kell mutatni, hogyan kell az elméleti ismereteket alkalmazni a gyakorlatban. Így összekapcsolódnak az elmé­leti és gyakorlati ismeretek, ezután lehet rájuk építkezni.

A fejezetek felépítése egységes. Rövid, tömör elméleti ismereteket kö­vetően példának szánt feladatok következnek. A feladatok megfogalmazása vál­tozatos, mindig alkalmazkodik a már közben megszerzett, elvárható szint igé­nyeihez. A feladatok megoldása forráskódként, később osztálydiagramok formá­jában is szerepel. Ha szükséges, a program futtatása során előállított üzenetek, szövegek, képernyőképek is megjelennek. A megoldás elemzésekor részletes magyarázatok szerepelnek, amelyek során a kezdeti vissza-visszatérő utasításszintű magyarázatot fokozatosan felváltja a megoldás elvi alapjainak ismertetése.

A fejezetek végén gyakorló feladatok találhatók. Az elemzett és gyakorló felada­tok kölcsönösen egymásra épülnek, hivatkoznak egymásra. A biztos tudás érdekében minden gyakorló feladatot meg kell oldani!

A programozási tételek nagy hangsúlyt kaptak a tankönyvben. Az elemi prog­ramozási tételekhez kevés előismeret is elegendő, az összetett programozási téte­lekhez már több és biztos ismeret szükséges. Így a programozási tételek több fejezetben szétszórva találhatók meg.

Előfordul, hogy egy-egy feladat többször is előkerül, ilyenkor mindig alapvetően más elvű megoldás található hozzájuk. Ezeket érdemes összehasonlítani (sorszámok alapján könnyen megtalálhatók), hogy egyértelmű legyen, hogy milyen különb­ségek adódnak a különböző módszerek, megvalósított algoritmusok, adatszerke­zet miatt. Az összetettebb feladatokhoz készültek Demo programok is, amelyek lépésenként vezetnek a megértés felé.

A szerző ezúton is köszönetet mond minden kollé­gájának, minden hallgatójának, akik ötleteikkel, tanácsaikkal, javaslataikkal segítették munkáját, támogatták abban, hogy e tankönyv minél színvonalasabb legyen.

Ábécé sorrendben: Balogh Péter, Barta Milán, Berecz Antónia, Bódy Bence, Friedel Attila, Hollós Gábor, Kállai Miklós, Kiss Balázs, Lengyel Borisz István, Nagy Gábor, Nádai Gábor, Peck Tibor János, Ravasz Ildikó, Seres Iván, Szabó Ervin, Szakácsné Takács Brigitta, Szegedi Kristóf, Székely László, Vincze Bianka.

A Programozás Java nyelven című tankönyv megrendelhető a szerző, Kaczur Sándor honlapján.

Multimédia az oktatásban 2021

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) „Multimédia az oktatásban” Szakosztály által – évente – szervezett XXVII. Multimédia az oktatásban című online nemzetközi konferencia került megrendezésre 2021. június 10-11-én.

A konferencia célja

A szakmai rendezvény célja, hogy elősegítse az oktatás, valamint a kutatás és fejlesztés különböző területein dolgozó, oktató hazai és külföldi szakemberek, PhD és felsőoktatási hallgatók kapcsolatfelvételét, tapasztalatok és jó gyakorlatok cseréjét, egyes képzési szakterületekhez kapcsolódó kreditek gyűjtését.

24 témakörben hirdették meg az előadóknak a jelentkezési lehetőséget, köztük néhány hozzánk kötődő

  • élethelyzethez igazított tanulás,
  • a multimédia alkalmazása a felsőoktatásban és a felnőttképzésben,
  • mLearning, eLearning és környezete,
  • a tanulási környezet technikai, technológiai változása,
  • felhőalapú szolgáltatások,
  • multimédia és a tudományos kutatás összefonódása,
  • multimédia-fejlesztések, eredmények, alkalmazások bemutatása.

A konferencia programja

Letölthető a konferencia programja. A konferencia a Dunaújvárosi Egyetemről élő közvetítésben zajlott a Pexip webkonferencia platformon. 2 nap alatt 13 szekcióban 65 előadás hangzott el 99 társszerzőtől. A rendezvényre 169 fő regisztrált és kb. 250-en követték az élő közvetítést 4 országból.

A plenáris előadások némileg számvetésre sarkalltak. Ez a 16. MMO-s anyagom 2009 óta. Ezek a szakmai előadások, magyar és/vagy angol nyelvű cikkek, poszterek megtalálhatók a publikációs listámban. Szakmai blogunkban több beszámoló is van, lásd MMO címke. Jövőre is szívesen csatlakozom a rendezvényhez. 2022-ben a Multimédia az oktatásban konferencia helyszíne a Horvátországban található Eszéki Egyetem lesz.

Részt vettem a konferencián

2021-ben előadást tartottam „Python tanfolyam tapasztalatai az átalakuló szoftverfejlesztő OKJ képzésben” címmel 20 percben, amely a konferencia „Multimédia-fejlesztések, eredmények, alkalmazások bemutatása” című szekciójába került. Előadásom prezentációját ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára. Az anyagból készült 5 oldalas szakmai cikket is készítettem, amely elérhető a konferencia kiadványban.

A cikk összefoglalója

A 2020/2021-es tanév átmenetet/átállást jelentett a szakképző intézményekben. Az informatika és távközlés ágazatban a korábbi szoftverfejlesztő képzést felváltotta a szoftverfejlesztő és –tesztelő képzés. A korábbi szabályozó és az új KKK, PTT dokumentumokat áttekintve több markáns különbség is adódik. Ezek egyike a Python programozási nyelv hangsúlyos beépülése. A kifutó kétéves OKJ képzést 2021-ben befejező diákok számára az it-tanfolyam.hu oktatói csapata kidolgozott és megvalósított egy Python tanfolyamot. Ők speciális célcsoport, mert már tanultak más programozási nyelveket, de Pythont még nem, vagy csak bevezetőként. Az előadás/cikk ismerteti a 2021. májustól elindult tanfolyam hátterét, tematikáját, szervezésének folyamatát, visszajelzéseit és összegzi a tapasztalatokat.

A cikk tartalomjegyzéke

  1. A szakképzés átalakulásának jogi háttere
  2. Tartalmi megújulás elemei
    1. Korábbi tartalom
    2. Új tartalom
    3. Releváns markáns különbségek
  3. Oktatók tapasztalatai
  4. A Python tanfolyam általános koncepciója
  5. A Python tanfolyam előkészítése, szervezése
  6. A tematika kiemelt elemei
    1. Adatszerkezetek
    2. Fájlok feldolgozása, adatbázis-kezelés
    3. Grafikus felhasználói felület – TKinter
    4. Webes alkalmazások – Flask és Django
    5. Mobil alkalmazások – Kivy
    6. IoT programozás – Raspberry Pi
    7. Mesterséges intelligencia
  7. Visszajelzések, tapasztalatok

Programozási alapok K-MOOC online kurzus az Óbudai Egyetemen

Az Óbudai Egyetemen 2014-ben megalakult a KÁRPÁT-MEDENCEI ONLINE OKTATÁSI CENTRUM (K-MOOC), amelynek egyik fő célja, hogy biztosítson kredittel elismert online oktatási formát a Kárpát-medencei, részben, vagy egészben magyar tannyelvű képzést folytató felsőoktatási intézmények hallgatói számára, illetve egy oktatási formát az élethosszig tartó tanulás megvalósítására. A pályázat célja, hogy a K-MOOC hálózatához csatlakozott felsőoktatási intézmények bekapcsolódjanak a kurzuskészítés és meghirdetés folyamatába. Ezzel gazdagítják a kurzusok tárházát és az elérhető tudományterületeket is. Lehetőséget teremtenek az oktatók számára a meglévő kredit értékű tárgyaik megújítására. A korszerű tananyagok kifejlesztése hozzájárul a képzés színvonalának növeléséhez.

2016 tavaszán az ÓE meghirdette Online kurzusok fejlesztésére magyarországi és határon túli magyar oktatási nyelvű felsőoktatási intézmények oktatói számára című pályázatát.

A pályázat keretében fejlesztett tananyagok a K-MOOC keretében kerültek meghirdetésre. A tananyagok kidolgozásánál a pályázónak alkalmazói szinten ismernie kellett a kurzust működtető keretrendszert. A Moodle esetében kötelező volt figyelembe venni a Moodle szabványait. A tananyagfejlesztés tevékenységnek minden esetben online elérhető, oktatásban alkalmazható, tantárgykövetelményhez igazodó végtermékkel kell zárulnia. A pályázathoz 4 félévre szóló fenntartási kötelezettség is kötődött. A pályázónak vállalnia kellett, hogy a kurzust 4 oktatási félévig menedzseli a K-MOOC keretében, mialatt a kifejlesztett tananyagot aktualizálni kellett. A kurzus moduljainak minimális száma meghatározott volt, ahogyan egy-egy modul kötelező elemei is: cél, követelmény, időszükséglet, tartalom, önellenőrzés, ellenőrzés.

A Programozási alapok című tananyagommal pályáztam és nyertem.

Az online kurzus célja volt, hogy megismertesse a programozás alapfogalmait, megismertesse az alapvető strukturált és objektumorientált programozási technikákat, megismertesse egy programozási nyelv (Java) és osztálykönyvtár filozófiáját, stabil eligazodást nyújtson különböző feladattípusok, sémák, módszerek, paradigmák és programozási tételek között, tervezési és programozási stílust alakítson ki.

Az online kurzus értékelése így zajlott. Gyakorlati jegyet kellett szerezni a szorgalmi időszakban. Mindig 4 db előre bejelentett számonkérés volt, ebből 2 db elméleti teszt, amely 20-20%-ot jelentett és 2 db kódolási feladat, amely 30-30%-ot jelentett. A tesztkérdések publikus tesztkérdés-gyűjteményből (200-nál több kérdésből) kerültek témakörönként véletlenszerűen kiválogatva. A elméleti részek előtt korlátlan számú anomin gyakorlási lehetőség volt adott és a számonkérő alkalmak során egy alkalommal időkorlátosan volt elérhető a teszt. A kódolási feladatok a tantárgyhoz tartozó példatár (200-nál több Java nyelvű forráskód) elemeihez hasonló feladatok voltak, időkorlátosan voltak elkészítendők. A feladatkiírások részletesen specifikáltak voltak, a megoldások konstruktív problémamegoldást igényeltek, értő szövegolvasási készséggel kellett rendelkezni, értelmesen gondolkodni kellett tudni, lépésekre, tanult alapelemekre kellett tudni bontani a tervezés során a feladatot, valamint a megszerzett tudást alkalmazni/átültetni/testre szabni/paraméterezni volt szükséges.

Az online kurzus tematikájának elemei – jelentősen kibővítve – belekerültek a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyamunk tematikájába.

Az online kurzus a 2016/2017-es és a 2017/2018-as tanév őszi és tavaszi féléveiben is meghirdetésre került. A pályázathoz kötődő 4 féléves fenntartási kötelezettség a mai nappal lezárult. Sok-sok hallgató felvette a kurzust. Sokan lemorzsolódtak, de sokan teljesítették is. Mindegyik félév szorgalmi időszakában szinte állandó, aktív szakmai párbeszéd folyt az online kurzus fórumain, chat formájában. Döntően önszerveződő volt a kommunikáció, a témák orientálásán túl moderálásra nem volt szükség. Elenyésző volt a „nem találom, hová kell kattintani”, illetve a „lemaradtam a feladat leadási határidejéről, nem-e lehetne-e-e-e még beadni” jellegű üzenetek aránya.