atipikus megoldás - címke

Beszámoló: it-tanfolyam.hu STEM nyári tábor 2023

2024. november 3.2023. július 28. Szerző: Kaczur Sándor

A STEM mozaikszó eléggé közismert: a tudományos-technológiai tudományágakat (természettudomány, technológia, mérnöki tudomány és matematika) foglalja egybe, interdiszciplináris megközelítésben. A STEM területén való elmélyedés során a hangsúly nem a mit tanulunk/tanítunk, hanem inkább a hogyan tanulunk/tanítunk. Nem azonnal ad kézzel fogható válaszokat, de kitartó próbálkozással – saját élménnyel – elérhető az eredmény.

Az it-tanfolyam.hu oktatói csapata 2023-ban először hirdetett STEM nyári tábort. Erről számolunk be röviden ebben a blog bejegyzésben. Tervezzük, hogy a jövőben rendszeresen fogunk szervezni STEM nyári tábort.

A STEM nyári tábor koncepciója

2023. nyarán 4 turnusban hirdettünk programozás fókuszú STEM nyári tábort:

1. turnus: július 3-7-ig,
2. turnus: július 10-14-ig,
3. turnus: július 17-21-ig,
4. turnus: július 24-28-ig.

Előzetes tudás- és igényfelmérést végeztünk, így alakítottunk ki 3 db csoportot, ezek: Java kezdő, Python kezdő, Python haladó. A kiinduló célcsoportot tanfolyamaink karrierváltó hallgatóinak gyermekei jelentették, akik mellé toboroztunk még. A korosztály a 16-20 éves diákok voltak a 11-14. évfolyamról. A 11-12. évfolyamosok közül sokan informatika, digitális kultúra érettségi előkészítő fakultációra jelentkeztek, jártak, járnak és ebből érettségiznek/érettségiztek. A már korábban érettségizett 13-14. évfolyamosok körülbelül fele az OKJ utód szakmajegyzékhez tartozó szakképzésben tanult.

Mindegyik turnus azonos tematikával valósult meg. Turnusonként 3 db párhuzamos, 10-12 fős csoportokat indítottunk. Voltak közös elméleti programok, szakmai kirándulás, illetve külön-külön Java és Python nyelven megvalósuló gyakorlati programok, valamint projektbemutatóra is sor került. Igyekeztünk érinteni sokféle STEM területet: fizika, kémia, biológia, csillagászat, térinformatika, mesterséges intelligencia, szimuláció, játékprogramok, matematika, orvostudomány; mindegyiket a programozáshoz kapcsolva. Végeztünk tervezést, kódolást, tesztelést is. Belefért némi pályaorientáció is.

A STEM nyári tábor órarendje

Turnusonként 4 oktató kollégával és vendégelőadókkal hétfőtől-péntekig minden nap 8 és 18 óra között biztosítottuk a jelenlétet, felügyeletet. 40 órában szakmai programokat (elmélet+gyakorlat) kínáltunk. Reggelenként és késő délutánonként 1-1 órában offline, egyéni vagy csoportos játékok voltak kipróbálhatók. Ez mindösszesen 50 órát jelentett. Délelőttönként 20, 30 és 60 perces programokat terveztünk, délutánonként 120 és 240 perceseket. Szerdára szakmai kirándulást, gyárlátogatást ütemeztünk be. Íme az órarend áttekintő formában:

Íme az órarend naponként lapozható formában, benne a részletekkel:

Hétfő

Játék1 - Offline egyéni, logikai fejtörők, ördöglakatok, logikai feladványok, kártyajátékok, társasjátékok élményszerű kipróbálása, diákok megérkezése
STEM1 - Kaczur Sándor, Kiss Balázs, Hollós Gábor, Szegedi Kristóf: A STEM tábor heti programjának ismertetése, a STEM megvalósult koncepció, a STEM bevezetése, a célok ismertetése, ILIAS megismerése
E1 - Kiss Balázs: Mi az ipar 4.0? Mi az okos gyár? Hogyan tovább: ipar 5.0?
S1 - Kaczur Sándor: Optikai csalódások, fiziológiai illúziók, kognitív illúziók, elméleti áttekintés példákon keresztül
S2 - Hollós Gábor: Sztereogramok szerkezete, készítése online eszközökkel
G1 - Szegedi Kristóf: Gondolkodjunk logikusan! - CHOO+CHOO=TRAIN
G2 - Kiss Balázs: Gondolkodjunk logikusan! - Hány éves a kapitány?
G3 - Kaczur Sándor: Gondolkodjunk logikusan! - Ki tart halat? - Einstein fejtörője - interaktív feladatmegoldás
E2 - Kiss Balázs: A szoftverfejlesztés és -tesztelés szakterületei (komolyan és mémekkel egyaránt)
Ebéd1 - Menüebéd a közeli étteremben és közös séta oda-vissza
S3 - Kaczur Sándor: Optikai csalódások programozása és tesztelése Java nyelven (Swing)
S4 - Hollós Gábor: Optikai csalódások programozása és tesztelése Python nyelven (TKinter)
S5 - Kiss Balázs: Sztereogramok programozása és tesztelése Python nyelven (TKinter)
M1 - Kiss Balázs: Matematika középszintű érettségi feladatok megoldása programozással Java nyelven
M2 - Hollós Gábor: Matematika középszintű érettségi feladatok megoldása programozással Python nyelven
NXT1 - Kaczur Sándor: Kreatív problémamegoldás robotokkal - LEGO MINDSTORMS NXT 2.0
Játék2 - Offline egyéni, logikai fejtörők, ördöglakatok, logikai feladványok, kártyajátékok és társasjátékok élményszerű kipróbálása, diákok távozása

Kedd

Játék1 - Offline egyéni, logikai fejtörők, ördöglakatok, logikai feladványok, kártyajátékok, társasjátékok élményszerű kipróbálása, diákok megérkezése
E3 - Kaczur Sándor: Algoritmus vesebeteg-donorok párosítására: lehetőségek, korlátok, hatékonyság, logisztika
S6 - Szegedi Kristóf: Gáz- és folyadékmodellek szimulációja, elméleti áttekintés példákon keresztül
S7 - Kiss Balázs: Denevérek a barlangban esettanulmány áttekintése és közös ötletelés a továbbfejlesztési lehetőségeken
S8 - Szegedi Kristóf: Hóesés szimuláció tervezése, paraméterek módosításával Python program tesztelése
Játék3 - Kiss Balázs: A World 3D játékprojekt tesztelése, különböző nehézségi szinteken, gráfbejárás algoritmusainak felfedezése
E4 - Hollós Gábor: Miért érdemes állásbörzékre járni? Miért érdemes ismerni a TIOBE, a PYPL és az IEEE Spectrum indexeit/rangsorait, valamint az Indeed és a Trendy Skills álláskereső portálokat?
E5 - Németh András, Falus Anita, Tóth-Szabó Tamás: Kezdő szoftverfejlesztők munkaerőpiaci tapasztalatai (Java tanfolyamaink alumni hallgatóinak beszámolója)
Ebéd1 - Menüebéd a közeli étteremben és közös séta oda-vissza
T1 - Kiss Balázs: Gyűjtögető robotok kommunikációjának működése, tervezése, lehetőségek áttekintése
T2 - Szegedi Kristóf: A rajintelligencia lehetőségei a robotok közötti kommunikáció testre szabása esetén
M3 - Kiss Balázs: Matematika középszintű érettségi feladatok megoldása programozással Java nyelven
M4 - Hollós Gábor: Matematika középszintű érettségi feladatok megoldása programozással Python nyelven
NXT2 - Kaczur Sándor: Kreatív problémamegoldás robotokkal - LEGO MINDSTORMS NXT 2.0 (NXT1 folytatása)
Játék2 - Offline egyéni, logikai fejtörők, ördöglakatok, logikai feladványok, kártyajátékok és társasjátékok élményszerű kipróbálása, diákok távozása

Szerda

Játék1 - Offline egyéni, logikai fejtörők, ördöglakatok, logikai feladványok, kártyajátékok, társasjátékok élményszerű kipróbálása, diákok megérkezése
E6 - Kiss Balázs: Hogyan működik a projektmenedzsment a szoftveripari gyakorlatban? Hogyan egyensúlyoz(hat)unk az idő, erőforrás, költség dimenzióiban? Milyen az optimális projekt?
S9 - Kaczur Sándor: Biológiai szimulációk működése, tervezési szempontjai, elméleti áttekintés példákon keresztül
S10 - Szegedi Kristóf: Életjáték Conway-féle szimulációja, extrém helyzetek tesztelése különböző alakú síkbeli alakzatok kitöltése során, pöttyök és csíkok tesztje, iteratív és rekurzív megoldások tesztje
S11 - Hollós Gábor: Ragadozó és zsákmány modell működése, kísérlet az optimális paraméterezésére, tesztelés ProgCont API-val
T3 - Kaczur Sándor: A mesterséges intelligenciával szembeni reális igények, elvárások, hol tartunk, milyen technológiai és etikai határok definiálhatók, ésszerűen mi várható közeljővőben
LEGO1 - Utazás autóbusszal a Budapest-Nyíregyháza útvonalon és útközben a LEGO történetéről szóló ismeretterjesztő (20 perc) és a dániai Billund városban található LEGOLAND attrakcióit bemutató (10 perc) filmek megtekintése
Ebéd2 - Szendvicsebéd az autóbuszon elfogyasztva
LEGO2 - Szakmai gyárlátogatás a LEGO Manufacturing Kft. hazai játékgyárában, gyártósor megtekintése és logisztikai folyamatok megismerése
LEGO3 - Utazás autóbusszal a Nyíregyháza-Budapest útvonalon és útközben a Végtelen határok filmsorozat A tudat folyama című epizódjának (43 perc) megtekintése és elemzése
Játék2 - Offline egyéni, logikai fejtörők, ördöglakatok, logikai feladványok, kártyajátékok és társasjátékok élményszerű kipróbálása, diákok távozása

Csütörtök

Játék1 - Offline egyéni, logikai fejtörők, ördöglakatok, logikai feladványok, kártyajátékok, társasjátékok élményszerű kipróbálása, diákok megérkezése
VR1 - Kiss-Bakos Evelin: Repülőgép-szimulátor teszt Oculus Quest 2 VR szemüvegben, egyéni küldetés teljesítése
S12 - Szegedi Kristóf: Sakkszimultán - offline és online egyaránt
T4 - Kaczur Sándor: Heurisztikus célfüggvények gráfreprezentáció esetén, általánosan használható és csak speciális feltételek esetén működő megvalósítások tesztelése Google Cloud Platformon
E7 - Hollós Gábor: Interaktív tematikus térképek paraméterezése Java nyelven OpenWeatherMap kiegészítéssel
E8 - Hollós Gábor: Interaktív tematikus térképek paraméterezése Python nyelven OpenWeatherMap kiegészítéssel
VR2 - Kiss-Bakos Evelin: NASA űrkutatás misszió teszt Oculus Quest 2 VR szemüvegben, csoportos küldetés teljesítése
Ebéd1 - Menüebéd a közeli étteremben és közös séta oda-vissza
M5 - Kiss Balázs: Matematika középszintű érettségi feladatok megoldása programozással Java nyelven Reddit és Stack Overflow használatával
M6 - Hollós Gábor: Matematika középszintű érettségi feladatok megoldása programozással Python nyelven Reddit és Stack Overflow használatával
NXT3 - Kaczur Sándor: Kreatív problémamegoldás robotokkal - LEGO MINDSTORMS NXT 2.0 GitHub integrációval (NXT2 folytatása)
P1 - Szegedi Kristóf: Java projektfeladatok bemutatásának előkészítése, értékelési szempontok áttekintése, kooperatív csoportmunkában megvalósuló prezentáció elkészítése
P2 - Kiss Balázs: Python projektfeladatok bemutatásának előkészítése, értékelési szempontok áttekintése, kooperatív csoportmunkában megvalósuló prezentáció elkészítése, kezdő és haladó csoportok munkáinak összehasonlítása
Játék2 - Offline egyéni, logikai fejtörők, ördöglakatok, logikai feladványok, kártyajátékok és társasjátékok élményszerű kipróbálása, diákok távozása

Péntek

Játék1 - Offline egyéni, logikai fejtörők, ördöglakatok, logikai feladványok, kártyajátékok, társasjátékok élményszerű kipróbálása, diákok megérkezése
G4 - Kaczur Sándor: Logikus gondolkodás teszt
E9 - Kiss Balázs: Naprendszer szimuláció tervezése, kipróbálása, tesztelése
E10 - Kaczur Sándor: Lottószelvény-generálás Java és Python nyelveken, valamint ChatGPT segítségével, a módszerek összehasonlítása és hatékonyságuk elemzése
T5 - Hollós Gábor: Az OpenAI chat (ChatGPT) felépítése, működése (áttekintés UML-ben), használati útmutató és tesztelése
T6 - Kiss Balázs: Az OpenAI képgeneráló felépítése, működése, használati útmutató és tesztelése
P3 - Szegedi Kristóf: Java projektfeladatok bemutatásának előkészítése, kooperatív csoportmunkában megvalósuló prezentáció elkészítése (P1 folytatása)
P4 - Kiss Balázs: Python projektfeladatok bemutatásának előkészítése, kooperatív csoportmunkában megvalósuló prezentáció elkészítése, kezdő és haladó csoportok munkájának összehasonlítása (P2 folytatása)
STEM2 - Kaczur Sándor, Kiss Balázs, Hollós Gábor, Szegedi Kristóf: A STEM nyári tábor heti programjának összefoglalója, várható fejlődés, a STEM jövőbeli koncepciója, elért és távlati céljainak ismertetése
Ebéd1 - Menüebéd a közeli étteremben és közös séta oda-vissza
P5 - Szegedi Kristóf, Kiss Balázs: Java és Python projektfeladatok prezentációja (P3 és P4 folytatása), megvitatása, közös értékelése, nyílt program szülőknek, meghívott barátoknak, vendégeknek, kooperatív csoportmunka lezárása, oklevelek kiosztása, visszajelzések összegyűjtése, prezentációk, projektmunkák és fényképek archiválása ILIAS-on, beszámoló elkészítése
Játék2 - Offline egyéni, logikai fejtörők, ördöglakatok, logikai feladványok, kártyajátékok, társasjátékok élményszerű kipróbálása és diákok távozása

Előzetes tapasztalataink

Előzetes tapasztalatainkat több forrásból merítettük, inspirálódtunk:

a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 projektben való részvétel során, beszámoló: Programozd a jövőd! – IT a jövőd (2016-2023)
a STE(A)M Platform pályázatban (Towards a European STE(A)M Platfom, EACEA/36/2018) való közreműködés során (2020-2022),
számtalan digitális pedagógus továbbképzésből, például amiről írtunk a szakmai blogban: LEGO Education módszertani képzés / Robotika Mindstorms EV3 robottal
a 2020/2021-es tanévben szervezett Python tanfolyamunk tervezése és megvalósítása során, amiről beszámoltunk a Multimédia az oktatásban 2021 konferencián szakmai előadás és szakmai cikk formájában,
tanfolyamaink tananyagaihoz tartozó esettanulmányaink, a nyári táborhoz főként a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyam tematikájához kötődve, szakmai és orientáló moduljaihoz egyaránt.

Köszönetnyilvánítás

Köszönjük résztvevő diákjainknak az aktivitást, a lelkesedést, a sok-sok elgondolkodtató kérdést, az offline kapott/szerzett élményeket, a pozitív visszajelzéseket.

Szeretnék köszönetet mondani együttműködő partnereinknek: LEGO Manufacturing Kft., REGIO Játékkereskedelmi Kft., Revolt Kereskedelmi Kft., Pannon Kincstár Humán Szakképző Központ.

Végül szeretnék köszönetet mondani minden oktató kollégámnak konstruktív részvételüként, kitartásukért a projekt teljes életciklusában. A tervezési, a szponzorszerző, a promóciós és a megvalósítási szakaszokban egyaránt 2023. április elejétől július végéig. Kiemelem korábbi és az aktuális projekthez kötődő tananyagfejlesztési tevékenységüket. A sikeresen lezárt projektünket augusztusban kipihenjük. 😉

Fibonacci nap

2025. június 15.2017. november 23. Szerző: Kaczur Sándor

A Fun Holidays – Fun, Wacky & Trivial Holidays weboldal sokféle különleges ünnepnapot listáz. Ezek leírása többnyire vicces, emlékezős, de néhány igazán érdekes, régi-régi hagyományt elevenít fel.

Ma van (november 23.) a Fibonacci nap. Fibonacci középkori matematikus volt, ő tette közismertté a Fibonacci-sorozat-ot. A (0), 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, … sorozat igen népszerű azok közében is, akik programozást tanulnak. A sorozat első két eleme 1 és 1 (ha szükséges, akkor nulladik elemmel is dolgozhatunk), és minden további elem az előző két elem összege. Többféle történet is fűződik ehhez, talán az egyik legismertebb a nyúlpárok szaporodásához kötődik.

Honnan származik a Fibonacci nap? A mai nap hh.nn. formátumban 11.23. , és a számjegyek részei a Fibonacci-sorozatnak. Mindössze ennyi, ilyen egyszerű. 😉

A sorozat elemei könnyen előállíthatók néhány változó használatával. Ha a kezdő programozó már ismeri a ciklust – algoritmikus építőelemként –, akkor ez az iteratív megoldás. A rekurzív megoldás tipikus rossz megoldásként ismert. Lássuk az utóbbi Java megvalósítását:

public class FibTeszt {

final static int N=5;

static int fib(int n) {

for(int i=1; i<=N-n; i++)

System.out.print("-");

System.out.println("fib("+n+")");

if(n<2)

return n;

return fib(n-1)+fib(n-2);

}

public static void main(String[] args) {

System.out.println(fib(N));

}

Ha kiadnám a fenti Java forráskódot papíron ezt egy dolgozatban, zárthelyin, állásinterjú szakmai részén azzal a kérdéssel, hogy mit ír ki a program a képernyőre, akkor bizony sokan bajban lennének. Meg is történt ez már sokszor, tapasztalatból írom. A rekurzió első leszálló ágáig szinte mindenki eljut, de az ott induló első felszálló ágat követően sokan belezavarodnak a részlépések egymásutániságába. A végeredményt szinte mindenki tudja, de itt most arra helyezzük a hangsúlyt, hogy hogyan jutunk el odáig. Persze n=5-re fib(5)=5. Alig fordult még elő, hogy valaki hibátlanul leírta volna az alábbi eredményt:

fib(5)

-fib(4)

--fib(3)

---fib(2)

----fib(1)

-----fib(0)

----fib(1)

---fib(2)

----fib(1)

-----fib(0)

--fib(3)

---fib(2)

----fib(1)

-----fib(0)

----fib(1)

A megoldás során – emlékeztetek arra, hogy ez atipikus megközelítés – sok-sok redundáns lépés történik. Hiszen például a fib(3)-at tudni kell a fib(4)-hez és a fib(5)-höz is, hiszen fib(4)=fib(2)+fib(3) és fib(5)=fib(3)+fib(4), valamint ebben az implementációban nincs semmilyen emlékezet (puffer, adatszerkezet), amivel a sok feleslegesnek vélhető számítást elkerülhetnénk.

Nyert ügye lehet annak, aki „fejben összerakja” az alábbi fát – akár dinamikusan, menet közben hozzáadva és törölve elemeket – és ebben navigálva (ezt bejárva) válaszolja meg a kérdést:

Az alábbi animáció segíthet a megértésben. 45 lépésben mutatja be az aktuális részlépést/részfeladatot (leszálló ág) és/vagy az aktuális részeredményt (felszálló ág):

A Fibonacci-sorozat többféleképpen kapcsolódik a természethez, természeti jelenséghez, növényekhez, állatokhoz. Például: virágszirmok száma, levelek elfordulása, napraforgók magjai, fenyőtoboz pikkelyei, nautilus háza, aranymetszés, zenei hangolás, zeneművek tagolása). A Fibonacci-sorozat felhasználható algoritmusok futási idejének becsléséhez, fa adatszerkezetek építéséhez is. Az aranymetszésről megoszlanak a vélemények. Vannak akik szinte mindenben ezt látják (művészet: festészet, szobrászat), mások módszeresen cáfolják ezt. Utóbbira példa Falus Róbert: Az aranymetszés legendája, Magyar Könyvklub, 2001, második, javított kiadás, ISBN 963-547-332-X.

A bejegyzéshez tartozó teljes forráskódot ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára.

A feladat a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyam szakmai moduljának 9-12. óra: Metódusok, rekurzió alkalmához kötődik.

Hello World! másképpen

2025. június 15.2017. június 20. Szerző: Friedel Attila

Hello World! - Piet programozási nyelven

A programozási nyelvek tanulásának első lépése a „Hello World!” szintaktikájának megismerése, és egyben teszt arra is, hogy megfelelő-e a fejlesztői környezet telepítése, konfigurálása. Megjelenik-e a „Hello World!” a konzolon, felbukkanó ablakban, önálló ablakban, weblapon, üzenetben? Mit kell ezért tenni? Néhány Java példát nézünk erre.

1. Konzolos megoldás

Ez a kiinduló állapot. Futtatva a programot, a konzolon jelenik meg a szöveg.

public class Hello1 {

public static void main(String[] args) {

System.out.println("Hello World!");

}

2. Swing 1. megoldás

Itt felbukkanó párbeszédablakban jelenik meg a szöveg. A JOptionPane ablaka itt önálló, így nincs olyan szülője/tulajdonosa ( null), ahonnan elveheti a fókuszt.

import javax.swing.JOptionPane;

public class Hello2 {

public static void main(String[] args) {

JOptionPane.showMessageDialog(null, "Hello World!");

}

3. Swing 2. megoldás

Itt egy testre szabott JFrame utód készül, alapvető beállításokkal. Az ablak címsorában jelenik meg a szöveg. Az ablak saját magát példányosítja és főablakként viselkedik, vagyis gondoskodik saját maga láthatóságáról, fókusz- és eseménykezeléséről (utóbbi 2 most nincs).

import javax.swing.JFrame;

public class Hello3 extends JFrame {

public Hello3() {

setDefaultCloseOperation(EXIT_ON_CLOSE);

setSize(400, 200);

setTitle("Hello World!");

setVisible(true);

}

public static void main(String[] args) {

new Hello3();

}

4. JavaFX megoldás

Itt egy testre szabott Application utód készül, minimál beállításokkal. Az ablak címsorában jelenik meg a szöveg. Az ablak saját magát példányosítja és főablakként viselkedik.

import javafx.application.Application;

import javafx.stage.Stage;

public class Hello4 extends Application {

@Override

public void start(Stage primaryStage) {

primaryStage.setTitle("Hello World!");

primaryStage.show();

}

public static void main(String[] args) {

launch(args);

}

5. Applet megoldás

Böngészőben fut a testre szabott JApplet utód. A weblapon elfoglalt téglalap alakú területen vízszintesen balra és függőlegesen középen jelenik meg a címke komponensben a szöveg.

import javax.swing.JApplet;

import javax.swing.JLabel;

public class Hello5 extends JApplet {

@Override

public void init() {

add(new JLabel("Hello World!"));

}

6. JSP 1. megoldás

Ez egy JSP weboldal automatikusan generált forráskódja. Böngészőben jelenik meg a szöveg.

<%@page contentType="text/html" pageEncoding="UTF-8"%>

<!DOCTYPE html>

<html>

<head>

</head>

<body>

<h1>Hello World!</h1>

</body>

</html>

7. JSP 2. megoldás

Ez egy JSP weboldal egyszerű direktívával a h1 címsorban.

<%@page contentType="text/html" pageEncoding="UTF-8"%>

<!DOCTYPE html>

<html>

<head>

</head>

<body>

</body>

</html>

8. Servlet megoldás

Itt egy szervlet által generált weboldal, amely fixen tartalmazza a szöveget.

import java.io.IOException;

import java.io.PrintWriter;

import javax.servlet.ServletException;

import javax.servlet.annotation.WebServlet;

import javax.servlet.http.HttpServlet;

import javax.servlet.http.HttpServletRequest;

import javax.servlet.http.HttpServletResponse;

@WebServlet(urlPatterns = {"/Hello6"})

public class Hello6 extends HttpServlet {

protected void processRequest(

HttpServletRequest request, HttpServletResponse response)

throws ServletException, IOException {

response.setContentType("text/html;charset=UTF-8");

try(PrintWriter out=response.getWriter()) {

out.println("<!DOCTYPE html>");

out.println("<html>");

out.println("<head>");

out.println("<title>Servlet Hello6</title>");

out.println("</head>");

out.println("<body>");

out.println("<h1>Hello World!</h1>");

out.println("</body>");

out.println("</html>");

}

...

}

9. Atipikus 1. megoldás

„Adatbázisból is lekérdezhető” a szöveg.

import java.sql.Connection;

import java.sql.DriverManager;

import java.sql.ResultSet;

import java.sql.SQLException;

public class Hello7 {

public static void main(String[] args) {

try {

Class.forName("oracle.jdbc.driver.OracleDriver");

Connection c=DriverManager.getConnection(

"jdbc:oracle:thin:@localhost:1521:xe", "HR", "hr");

ResultSet rs=c.createStatement().executeQuery(

"SELECT 'Hello World!' FROM DUAL");

rs.next();

System.out.println(rs.getString(1));

c.close();

}

catch(SQLException | ClassNotFoundException e) {

e.printStackTrace();

}

10. Atipikus 2. megoldás

Ebben az esetben a Java nyelv által biztosított véletlenszám generáló osztályra támaszkodva állítjuk elő a szöveget. Mivel a random objektum által előállított számok csupán a véletlenség látszatát keltik, de valójában egy algoritmus szerint készülnek, ezért előre teljes pontossággal megjósolható a kimenet. Csupán meg kell találni azt a kezdőértéket, ami után „véletlenül” pont a h, e, l, l, o betűk fognak következni. Megismételve a folyamatot egy másik kezdőértékkel, megkapjuk a w, o, r, l, d betűket is.

import java.util.Random;

public class Hello8 {

static String randomString(int seed) {

Random random=new Random(seed);

StringBuilder word=new StringBuilder();

int i;

while((i=random.nextInt(27))!=0)

word.append((char)('`' + i));

return word.toString();

}

public static void main(String[] args) {

String hello=randomString(-229985452);

String world=randomString(-147909649);

System.out.println(hello+" "+world);

}

A bejegyzéshez tartozó teljes forráskódot – több projektben – ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára.

A példák a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyam, a Java EE szoftverfejlesztő tanfolyam és a Java adatbázis-kezelő tanfolyam több alkalmához is kötődnek (kivéve 4. és 5.).

Hivatkozások a témakörben, amelyek más programozási nyelvek példáit is tartalmazzák:

Java fejtörők – haladó

2023. augusztus 4.2017. június 5. Szerző: Balogh Péter

Java fejtörők – csapdák, buktató, és szélsőséges esetek. Ez egy könyv címe, amelynek szerzői J. Bloch és N. Gafter. Magyar nyelven a Kiskapu Kft. jelentette meg. A 2010-es magyar kiadás a 2005-ös angol nyelvű kiadás fordítása. A könyv weboldaláról (http://www.javapuzzlers.com), letölthető a 95 fejtörőhöz tartozó mintapéldák gyűjteménye, és elérhető a 270 oldalból minta fejezetként 28 oldalnyi tartalom 9 fejtörővel és azok részletes magyarázataival.

A két részre bontott blog bejegyzés a könyv anyagából válogatva készült el. Az első rész a bevezetés. Ez a második rész, haladó szintű példákkal. Néhány példát továbbfejlesztettem.

7. fejtörő: Mit ír ki program a konzolra?

public class Test {

static void workHard() {

try {

workHard();

}

finally {

workHard();

}

public static void main(String[] args) {

workHard();

System.out.println("Hello World!");

}

Kivételkezelés nélkül arra számítanánk, hogy a Hello World! nem jelenik meg a konzolon, mert a wordHard() metódus feltétel nélkül rekurzív módon folyamatosan újrahívja önmagát és az emiatt keletkező StackOverflowError hibával elszáll a program. A kivételkezelés természetesen módosítja a program működését.

Ha azt feltételezzük, hogy minden Throwable utódosztályból futás közben létrehozott objektum kivételkezeléssel elkapható, akkor végtelen ciklusnak tűnik a vezérlés, hiszen a try blokkban hibát okozó metódushívásra a finally blokkban újra ugyanannak a metódusnak a meghívásával reagálunk, amelyik korábban a hibát kiváltotta. Ez a gondolatmenet tévút. A kulcsszó a rekurzív vezérlést megvalósító verem adatszerkezet mérete. Részletes indoklás a blog bejegyzés végén található.

8. fejtörő: Mit ír ki program a konzolra?

public class Null {

static void greet() {

System.out.println("Hello World!");

}

public static void main(String[] args) {

((Null)null).greet();

}

Természetesen NullPointerException-re gyanakszunk, pedig a program hibátlanul működik. A kulcsszó a statikus metódusok minősítése, vagyis annak jelölése, hogy melyik osztálytól vagy objektumtól kérjük annak végrehajtását. Részletes indoklás a blog bejegyzés végén található.

9. fejtörő: Mit ír ki a program a konzolra?

import java.util.Calendar;

import java.util.Date;

public class Test {

public static void main(String[] args) {

Calendar c=Calendar.getInstance();

c.set(1999, 12, 31);

Date d=c.getTime();

System.out.println(c.get(Calendar.YEAR)+"-"+d.getDay());

}

Arra számítunk, hogy a kiírás 1999-12, de ehelyett 2000 1-et látunk a konzolon. Tudjuk, hogy a Date osztály jó része már deprecated és ezen próbáltak javítani a Calendar osztállyal. Bár ne tették volna. A kulcsszó az ős dátumkezelést megvalósító API rejtelmeiben van. Részletes indoklás a blog bejegyzés végén található.

10. fejtörő: Mit ír ki a program a konzolra?

class X {

static class Y {

static String Z="Black";

}

static C Y=new C();

}

class C {

String Z="White";

}

public class Test {

public static void main(String[] args) {

System.out.println(X.Y.Z);

}

Nem tűnik egyértelműen eldönthetőnek a helyzet, ezért szintaktikai hibára gyanakodhatunk. Azonban a forráskód helyes, a program futás közben sem dob kivételt/hibát és a konzolon megjelenik a White. Szokatlan, hogy nagybetűvel konstansokat szokás jelölni, pedig nincs erre utaló final a forráskódban. A kulcsszó a sorrendiségen van, ha ugyanabban a hatókörben/blokkban van azonos nevű változó és típus/osztály. Részletes indoklás a blog bejegyzés végén található.

11. fejtörő: Mit ír ki a program a konzolra?

import java.util.Random;

public class Test {

private static Random r=new Random();

private static void swap(Object[] a, int i, int j) {

Object temp=a[i];

a[i]=a[j];

a[j]=temp;

}

public static Object[] shuffle(Object[] a) {

for (int i = 0; i < a.length; i++)

swap(a, i, r.nextInt(a.length));

return a;

}

public static void main(String[] args) {

String[] s1={"alma", "körte", "barack", "dinnye"};

for(Object o: shuffle(s1))

System.out.print(o+", ");

System.out.println();

}

A program helyes és egyértelműnek tűnik. A konzolra az s1 szövegtömb elemei kerülnek ki véletlenszerűen összekeverve. Finomítsunk a kérdésen. Vajon minden lehetséges permutáció azonos eséllyel fordul elő? Ha ez a kérdés egyáltalán felmerül, akkor a válasz nyilván nem. A kulcsszó most egy kis matematika. Részletes indoklás a blog bejegyzés végén található.

12. fejtörő: Mit ír ki a program a konzolra?

import java.util.Arrays;

public class Test {

public static void main(String[] args) {

Integer[] array={3, 1, 4, 1, 5, 9};

Arrays.sort(array,

(Integer i1, Integer i2) -> i1 < i2 ? -1 : (i2 > i1 ? 1 : 0));

System.out.println(Arrays.toString(array));

}

Ez a forráskód nem úgy működik, ahogyan a könyv írja. Meglepő módon nem a [3, 1, 4, 1, 5, 9]-et adja, hanem az [1, 1, 3, 4, 5, 9]-et. Némi indoklás a blog bejegyzés végén található.

Részletes indoklások

7. fejtörő: ha a try blokkban folyamatosan meghívja saját magát a workHard() metódus, akkor előbb-utóbb betelik a verem. Ekkor a finally blokkra kerül a vezérlés, ahonnan újra hívja saját magát a workHard() metódus. Persze követni kell, hogy a rekurzió végrehajtása során a lefelé haladó vagy a felszálló ágon vagyunk és nem mindegy, hogy melyik szinten. A háttérben egy teljes bináris fa bontakozik ki, amelynek mélysége azonos a verem méretével, mélységi korlátjával. Ezt a teljes bináris fát járja be a program, azaz mélységi fabejárás. Egy n mélységű teljes bináris fa elemeinek száma 2ⁿ-1. A verem mérete a virtuális gép beállításaitól függ, több ezer mélységű is lehet. Végtelen ciklusról tehát nincs szó. Ugye milyen izgalmas? További részletek a könyv 100-102. oldalán találhatók.
8. fejtörő: a végrehajtás kiértékeli a statikus greet() metódus hívásának minősítő kifejezését, de figyelmen kívül hagyja a kapott értéket. A metódust végrehajthatnánk Null.greet()-ként vagy közvetlenül (minősítés nélkül) meghívva is. További részletek a könyv 122-124. oldalán találhatók.
9. fejtörő: a Date osztály a hónapokat nulla bázissal kezeli, ezért csak 0-11-ig „van értelme”. Számíthatnánk a tömb vagy szöveg túlindexelésénél tapasztaltakhoz hasonlóan kivételre, de nem ez történik. A 12. hónap a következő év első/nulladik hónapját jelöli. Ezért látjuk a konzolon a 2000-et, amit egy kötőjel követ. A Date.getDay() deprecated metódus pedig a dátumobjektumban tárolt nap adott héten (nem hónapban!) elfoglalt helyét adja meg, ami nullával, azaz vasárnappal indul. Tehát a konzolon megjelenő 1 nem a 2000. januárt jelenti, hanem azt, hogy a 2000. január 31. hétfőre esik. Aki ezek után meri használni a régi dátumkezelő API-t, magára vessen. További részletek a könyv 141-143. oldalán találhatók.
10. fejtörő: ha ugyanabban a hatókörben/blokkban van azonos nevű változó és típus/osztály, akkor a változó neve az elsődleges. Ha betartjuk a névadási konvenciókat ( ClassName, objectName, CONSTANT_NAME), akkor nem adódhatnak ilyen gondok. Még egy csavar van: ha az előző elnevezési módosításokat megtesszük, akkor a program a Black-et írja ki a konzolra. További részletek a könyv 161-163. oldalán találhatók.
11. fejtörő: konkrét esetből általánosítunk. 4 elemre a ciklus 4-szer hajtódik végre és minden lépésben kiválaszt egyet a 0 és az 3 indexű elemek közül, ami 4⁴=256-féle lehetséges eredményt ad. Ha az r objektum jól működik, akkor az egyes futások esélye/valószínűsége megegyezik. 4 elemű tömb elemeinek 4!=24 (faktoriális) féle permutációja (lehetséges sorrendje) van. Mivel a 256 nem osztható 24-gyel, így biztos, hogy a shuffle() metódus bizonyos permutációkat gyakrabban állít elő, mint másokat. Általánosan: nⁿ nem osztható n!-sal, ha n>2 egész szám. Vajon mi történik, ha egy 52 lapos pakli kártyát keverünk össze? Vajon milyen érdekességet vet ez fel? Minden poént nem lövünk le itt a blogban. További részletek a könyv 228-232. oldalán találhatók.
12. fejtörő: ez a tankönyv utolsó példája. A felvetett gondolat nagyon frappáns: az összehasonlító rész „ha fej, én nyerek, ha írás, te veszítesz” tüneteitől szenved. További részletek a könyv 232-233. oldalán találhatók.

Állásinterjúkon időnként visszaköszönnek hasonló fejtörők, de ezekkel óvatosan kell bánni. Egy programozási nyelv „joghézagainak”, buktatóinak, szélsőséges eseteinek ismerete a könyv szintjét elérő ismeretanyaggal nem lehet elvárt még egy meghirdetett senior pozíció esetén sem. Ezen fejtörők ismerete (vagy nem tudása) egy jelöltről nem árulja el a mindennapokban használható szakmai tudás meglétét/hiányát. De nyilván aki szakmailag folyamatosan fejlődik és mindenféle keretrendszert alkotó forráskódokban turkál, elemez, előbb-utóbb találkozik ezekkel/ilyenekkel.

Tanfolyamainkon nem kifejezetten foglalkozunk hasonló problémákkal, de azért időnként feszegetjük a határokat. Természetesen részletesen indokoljuk, ha előkerül valamilyen hasonló eset. Általánosságban nem célunk, hogy extrém eseteken keresztül, a programozási nyelv gyenge pontjaira kihegyezve oktassuk a Java programozási nyelvet.

Java fejtörők – bevezetés

2024. július 8.2017. május 20. Szerző: Balogh Péter

Messze nem mai az anyag, de teljesen örökzöld. Ma is kifejezetten igazán izgalmas átgondolni ezeket a fejtörőket. Biztos vagyok benne, hogy az igazán profiknak is nyújt újdonságot egy-egy fejtörő mögötti részletes magyarázat. Sokszor kiderül az a ravasz és csavaros magyarázatok között, hogy mire gondolt a költő, azaz mi volt/lehetett a Java programozási nyelv tervezése során a szakemberek elképzelése, illetve előfordultak-e kompromisszumok, amiknek persze következményei vannak.

A két részre bontott blog bejegyzés a könyv anyagából válogatva készült el. Ez az első rész, bevezető, alapozó szintű példákkal. A második rész haladó szintű példákat tartalmaz.

1. fejtörő: Mit ír ki program a konzolra?

public class Test {

public static void main(String[] args) {

System.out.println(12345+54321);

System.out.println(12345+5432l);

}

Két – literálként megadott – egész szám összegét kell kapni. Két egyforma értéket várunk: 66666. Mégsem ezt kapjuk. Az első kiírás 66666-ot, a második 17777-et jelenít meg a konzolon. A kulcsszó a különböző egész literálok megadása. Részletes indoklás a blog bejegyzés végén található.

2. fejtörő: Mit ír ki program a konzolra?

public class Test {

public static void main(String[] args) {

String pig="length: 10";

String dog="length: "+pig.length();

System.out.println("Animals are equal: "+pig==dog);

System.out.println(("Animals are equal: "+pig)==dog);

System.out.println("Animals are equal: "+(pig==dog));

System.out.println("Animals are equal: "+pig.equals(dog));

}

Szöveges literálokat hasonlítunk össze, amelyek egyforma ( length: 10) tartalommal jönnek létre. Döntések eredményeit várjuk, boolean típusú változókat. Négy sorba tördelve ezt kapjuk: false, false, Animals are equal: false, Animals are equal: true. A kulcsszó a művelet végrehajtás sorrendje, másképpen kifejezések kiértékelési sorrendje. Részletes indoklás a blog bejegyzés végén található.

3. fejtörő: Mit ír ki a program a konzolra?

* Generated by the IBM IDL-to-Java compiler, version 1.0

* from F:\TextRoot\apps\a1\units\include\PolicyHome.idl

* Wednesday, June 17, 1998 6:44:40 o'clock AM GMT+00:00

public class Test {

public static void main(String[] args) {

System.out.print("Hell");

System.out.println("o World!");

}

Természetesen a megjegyzéssel nem törődünk és arra gondolunk, hogy a konzolon a Hello World! jelenik meg (a két kiíró utasítás eredménye egyetlen sorban egymás után) és nem is értjük, hogy mi a kérdés. Nyilván a helyzet nem ilyen triviális. A program nem futtatható. A kulcsszó az unikód escape szekvencia (védőkarakter). Részletes indoklás a blog bejegyzés végén található.

4. fejtörő: Mit ír ki a program a konzolra?

public class Test {

public static void main(String[] args) {

System.out.print("browser:");

https://www.google.com;

System.out.println(":maximize");

}

Nyilván szintaktikai hibát feltételezünk, de a program hibátlan és futtatva ezt látjuk a konzolon: browser::maximize. A kulcsszó a címke/utasításcímke. Részletes indoklás a blog bejegyzés végén található.

5. fejtörő: Mit ír ki a program a konzolra?

public class Test {

private static boolean decision() {

try {

return true;

}

finally {

return false;

}

public static void main(String[] args) {

System.out.println(decision());

}

Gyanús a helyzet. Adott egy függvény, aminek kötelezően van visszatérési értéke. Ez rendben van. Tudjuk, hogy a return utasítás kiugrik a függvényből, eljárásból, ciklusból. A kivételkezeléshez kötődő nyelvi kulcsszavakat is ismerjük: try, catch, finally, throw, throws. Ezek működését is ismerjük. Azt feltételezhetjük, hogy a try blokkból kiugrunk true értékkel és a decision() függvényt meghívó main() metódusba visszatérve kiíródik a konzolra, hogy true. Mintha a finally blokk nem is lenne. Nem így történik. A programot futtatva false jelenik meg a konzolon. A kulcsgondolat a finally blokk végrehajtásának vezérléséhez kapcsolódik. Részletes indoklás a blog bejegyzés végén található.

6. fejtörő: Mit ír ki a program a konzolra?

public class Test {

public static void main(String[] args) {

String hello="Hello World!";

for(int i=0; i<hello.length(); i++)

System.out.write(hello.charAt(i));

}

Már biztosan gyanakszunk, de azért a Hello World!-öt várjuk a konzolon. Ehelyett nem jelenik meg semmi. A kulcsszó a puffer ürítés. Részletes indoklás a blog bejegyzés végén található.

Részletes indoklások

1. fejtörő: int típusú literál az 54321, de long típusú literál az 5432l. Az 1 – mint numerikus karakter – nem egyezik meg a kis l betűvel. Tanulság: használjuk nagy L betűt a long típusú literálok végén. További részletek a könyv 11-12. oldalán találhatók.
2. fejtörő: a konkatenálást végző + operátor erősebben kötődik, mint a két objektumreferencia azonosságát eldöntő == operátor. Az első kiírásban látható művelet igazából a második kiírásban látható zárójeles formában kerül végrehajtásra. A harmadik kiírást az magyarázza, hogy a String típusú literálokat memóriacímeik és nem a bennük tárolt karaktersorozat/érték alapján hasonítódnak össze. A helyes gondolatmenet implementálását a negyedik kiírás tartalmazza: (megegyezik-e a két szövegliterál tartalma). További részletek a könyv 29-31. oldalán találhatók.
3. fejtörő: a megjegyzés 3. sorában található \u karaktert 4 db hexadecimális számnak kellene követnie. Ez hiányzik, ami szintaktikai hibát jelent. További részletek a könyv 33-34. oldalán találhatók.
4. fejtörő: az URL-ben lévő : egy ugyanolyan címke, amit a switch utasításban a case ágaknál szokás használni. Ez így is megengedett, de teljesen haszontalan. További részletek a könyv 47-48. oldalán találhatók.
5. fejtörő: a kivételkezelési mechanizmus úgy működik, hogy a try blokkban lévő utasításoktól függetlenül – akár volt kivétel akár nem, akár return utasítást tartalmaz a try blokk – a finally blokk mindenképpen végrehajtódik. Ebben az esetben a kivételkezelési mechanizmus erősebb. További részletek a könyv 77-78. oldalán találhatók.
6. fejtörő: a System.out egy PrintStream osztályú objektum. Többnyire automatikusan ürítik az átmeneti tárolóját az ezt használó utasítások, például System.out.print() és println(). A write() metódus nem üríti ezt a puffert. További részletek a könyv 195-196. oldalán találhatók.

További hasonló Java fejtörők, érdekességek

Ez volt az első rész, bevezető, alapozó szintű példákkal. Jöhet a második rész haladó szintű példákkal.