FIRST® LEGO® League robot verseny 2018

First Lego League

First Lego LeagueA Nemzetközi LEGO® Robot versenyek azért jöttek létre, hogy a segítsék/erősítsék a műszaki, természettudományos és informatikai kompetenciák fejlesztésén túl a kooperatív csoportmunkát, a problémamegoldásra orientáló komplex gondolkodásmódot. A hazai oktatási rendszerben ezek az összetevők is egyre hangsúlyosabban jelennek meg. A Magyarországon is „játszható” nemzetközi versenyek közül kiemelkedik két verseny: a FIRST® LEGO® League (FLL) és a World Robot Olympiad™ (WRO).

2018. december 15-én FLL bíróként részt vettem az Edutus Egyetem által – már sokadik alkalommal – megrendezett FLL robotika verseny tatabányai regionális fordulóján. 3 fős zsűri tagjaként a feladatom a versenyre elkészült kutatási projektek értékelése volt.

FIRST® LEGO® League robot verseny 2018

Az FLL verseny 1998-ban indult, melyen 70 országból, mintegy 30 000 csapat vesz részt évente. Magyarország a Central Europe régióban vesz részt, ahol kb. 800-900 csapat mérkőzik meg egymással. Egy csapat 3-10 főből áll, választott csapatvezetőjük van és mindannyian 9-16 év közötti tanulók.

FIRST® LEGO® League robot verseny 2018

Minden évben van egy központi témája a versenynek, ami két szálon fut:

  • Kutatási projekt: a kutatási feladat témáját megismerve a csapatok egy problémát keresnek, amelyre az életkoruknak megfelelő megoldást kell adniuk és tevékenységükről 5 perces prezentációban számolnak be a versenyen. A zsűri értékeli a kutatási projekt megvalósítása során a probléma azonosítását, elemzését, a meglévő megoldások áttekintését, a csapat megoldását, a megjelenő innovációt, a prototípust, a prezentáció felépítését, hatékonyságát, eredetiségét, a csoportmunkát. Letölthető a 2018-as kutatási feladat leírása.
  • Robotika: egy kb. 3 m2-es akadálypályán tűznek ki 10-15 megoldandó feladatot, amelyre a csapatnak robotot kell tervezni, építeni és programozni. A robotnak 2,5 perc alatt kell önállóan, a programja által vezérelve megoldania a feladatokat. Az akadálypálya egységes, minden évben központilag készítik el. A feladatok teljesen probléma centrikusak, a csapat találja ki, hogyan oldja meg, nincs abszolút jó megoldás. A verseny során a robotot át lehet építeni, és csak a pálya kijelölt területén lehet kézzel hozzáérni. A zsűri értékeli a robot dizájnt, amely a megépített konstrukció ötletességét, hatékonyságát, valamint a programok forráskódjainak működését jelenti. Külön feladat alapján értékelik a csapatmunkát is. A nemzeti fordulókból a legjobbak jutnak tovább a nemzetközi fordulókba. Letölthető a 2018-as robotverseny feladat leírása.

A 2018-as verseny során az INTO ORBIT nevű projektet kellett megvalósítani, amelyben a csapatnak azonosítania kellett egy olyan fizikai vagy társadalmi problémát, amellyel szembe kell néznie az embereknek egy hosszú távú űrutazás során a naprendszerünkön belül, és javaslato(ka)t kellett tenniük a megoldására. A korábbi évek projekt témakörei is, illetve korábbi események hírei is elérhetők: Edutus 2017, Debrecen 2018, valamint nemzetközi és hazai robotversenyek általában.

FIRST® LEGO® League robot verseny 2018

FIRST® LEGO® League robot verseny 2018

A verseny teljes dokumentációja, specifikációja több száz oldal angol nyelven és részben nonverbálisan elérhető anyagból áll és évről-évre változnak a konkrétumok, de a koncepció (alapértékek: discovery, innovation, impact, inclusion, teamwork, fun) állandó. A 2018-as robotverseny akadálypálya megépítve így nézett ki:

FIRST® LEGO® League robot verseny 2018

FIRST® LEGO® League robot verseny 2018

5 csapat mérkőzött meg egymással: Refisek, RoboGo_5vos, Maros Robo Team, legÓÁG, FrankaRobotics. A kutatási projektben többféle megközelítést alkalmaztak. Volt, ahol a technológiai, informatikai eszközorientált, kommunikációs problémák, fiziológiai szükségletek domináltak, máshol inkább perspektivikusabb társadalmi, szociológiai aspektusok és a fenntarthatóság kerültek előtérbe. Három csapat igazán kiemelkedett a délelőtti zsűri előtti fordulóban prezentációjukkal és kaptak sok-sok ötletet, javaslatot. Ők délután még egyszer megtartották előadásaikat, immár a teljes – kb. 120 fős tanulókból, felkészítő tanáraikból, szülőkből, testvérekből álló – közönség előtt. Szeretném kiemelni, hogy – miközben több szálon is futottak az egész napos rendezvényen az események – a TOP 3 csapat tagjai kiegészítették, átdolgozták délutánra a délelőtti prezentációikat és figyelembe vették a kapott ötleteket, javaslatokat. Egy markáns példa: a Plútóra küldött expedíció vezetője délelőtt még erősen autokratikus diktátor politikusként jelent meg, de délutánra már inkább emberközpontú spirituális vezetővé szelídült.

Örülök, hogy részt vehettem az FLL 2018 versenyen. Tartalmasnak bizonyult ez a nap. A szervezés nagyon profi volt. Legközelebb is szívesen csatlakozom.

ASCII művészet Java-ban

ASCII Art 4

ASCII Art 1Átte­kint­jük a ka­rak­ter­a­la­pú raj­zo­lás le­he­tő­sé­ge­it Java 2D gra­fi­ká­val, illetve a ka­rak­ter­fü­zé­rek kép­ként va­ló ke­ze­lé­sé­nek újabb le­he­tő­sé­ge­it is.

Az ASCII művészet jelentése és kezdete

Az ábécék betűiből/szövegeiből kialakított ábrák egyidősek lehetnek az írásbeliséggel. A technológiától függetlenül a karakterekből kialakított kép megjeleníthető: papír és penna vagy írógép, illetve számítógép és nyomtató vagy monitor segítségével.
Az ASCII művészet (ASCII art) tágabb értelemben a szövegalapú vizuális művészetre vonatkozik. Szűkebb értelemben véve a számítógépes grafika részterületének tekinthető. Az ASCII művészet számítógépet használ nyomtatható standard ASCII kompatibilis karakterekből álló képek készítéséhez és megjelenítéséhez. A képeken a képi elemek a nyomtatható karakterek, amelyek a pointilizmushoz hasonló optikai effektust mutatnak.
A művészeti ág indulása arra vezethető vissza, hogy a korai nyomtatókkal nem lehetett grafikát nyomtatni, a monitorokon nem lehetett grafikát megjeleníteni. Cégek, programok bannerjeinek, logóinak készítésére pedig akkor is volt igény. Ezek mellett például prezentációkhoz, kapcsolási rajzokhoz is használták az ASCII művészetet, valamint természetesen a korai e-mailekben is. A grafikus kártyák megjelenése előtti időkben pedig a videójátékok „grafikája” is ezzel a technikával készült.
Most nézzünk meg néhány lehetőséget saját programmal való képkészítésre.

ASCII képek rajzolása programozási alapismeretek tanulásakor

Saját programmal már az alapok tanulásakor készíthetők ASCII képek a vezérlő szerkezetek megismerése kapcsán. Az alábbi képek bemutatják a lehetőségeket.

ASCII Art 2

További sok-sok kép található az alábbi weboldalakon:

A 2D grafikával való szövegrajzoláshoz használható BufferedImage osztály

A BufferedImage osztály a java.awt.image csomag része. Az Image osztály utódja. Hozzáférhető képadat-puffert tartalmaz, colorModel-ből és képadatok raster-éből áll. A raster sampleModel-jében a sávok számának és típusainak illeszkedniük kell a színt és átlátszó (alpha) komponenseket megadó colorModel által megkívánt számhoz és típusokhoz. A BufferedImage típusú objektumnak van bal felső koordinátája (0, 0), ezért a létrehozásához használt raster-nek kell legyen minX=0 és minY=0 értéke. A BufferedImage osztály a raster fetch és set metódusaira, valamint a colorModel színmódosítási módszereire támaszkodik.

Szöveg képként megjelenítése karakterekkel a konzolon

A kép méretét beállítjuk. A Graphics2D osztály drawString() metódusával String-et képként jeleníthetünk meg. Bár elég „munkás”, de Java-ban gyakran BufferedImage példány létrehozásával oldjuk ezt meg, és a Graphics példányt attól kérjük el. A Graphics2D osztály karakterfüzérek rajzolásakor egyszerű mátrixszerű technikát használ. A String-et kirajzoló mátrixrészek nullától különböző értéket kapnak. A megjelenítendő terület értékét egyszerű adatként, például int-ként kell megadnunk, nem RGB színértékekkel. Ehhez a képtípust int-módba állítottuk: BufferedImage.TYPE_INT_RGB. Az ASCII képek alapötlete az, hogy a képmátrix nem nulla indexeihez hozzárendelt értékeket a kívánt művészi karakterrel helyettesítjük. A nulla értékű mátrixindexeknek szóközt adunk. A nulla integer-módban -16777216-tal egyenlő. Ezután a Java 2D grafika haladó renderelő beállításainak használatához kasztoljuk a Graphics objektumot Graphics2D példánnyá. Majd beállítjuk a kívánt renderelési paramétereket, végül meghívjuk a drawString() metódust egy karakterlánccal.

Íme az elkészült szöveg/képernyőkép:

ASCII Art 3

A karakterek cserélgetésével a pozitív képből könnyen kaphatunk inverz/negatív képet is. A generált/renderelt képet fájlban is tárolhatjuk, például a javax.imageio.ImageIO osztállyal és adott a lehetőség a kép méretének megadására, a rajta megjelenő szöveg betűtípusának beállítására, háttérszín és szövegszín alkalmazására is.

A Java BufferedImage osztály néhány lehetőségének áttekintése után jó szórakozást kívánunk az ASCII képek létrehozásához, a lehetőségek további tanulmányozásához. Aki nem programból szeretne karakterekből/szövegekből felépülő képeket készíteni, használhat online alkalmazásokat is, például az Image to HTML/ASCII-t.

A bejegyzéshez tartozó teljes forráskódot ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára.

A feladat a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyam szakmai moduljának 21-24. óra: Objektumorientált programozás, 2. rész alkalmához kötődik.

Doktoranduszok programoznak

it-tanfolyam.hu doktoranduszok programoznak

it-tanfolyam.hu doktoranduszok programoznakSaját doktorandusz csoporttársaimmal többször beszélgettünk már arról, hogyan tudnák/tudják használni a programozás eszköztárát, módszereit, lehetőségeit saját kutatási munkájukban, beépítve a kutatási folyamat egyes lépéseibe, illetve disszertációjuk elkészítésébe.

Mivel a 10 fős csoportban mindenkinek más az alapvégzettsége, így szoftverfejlesztéshez, programozáshoz közös szókincs és terminológia haladó szinten természetesen nincs, viszont közös bennünk, hogy mindannyian alkotunk különféle modelleket és elemzünk adatokat.

Különféle modelleket alkotunk

  • a mérnökök, fizikusok, geográfusok, biológusok többféle kísérletet végeznek el, szimulációkat terveznek és futtatnak, mérőeszközöket és műszereket használnak,
  • az informatikusok különböző matematikai eszközöket alkalmazva objektumorientált – vagy másféle – modellezést végeznek, szoftvereket terveznek, javítanak, újraírnak.

Adatokat is elemzünk, ki-ki előképzettségének megfelelően

  • kérdőívező szoftverekből exportálva valamit,
  • Excel munkalapokon, függvényekkel, adatbázis-kezelő funkciókkal, kimutatásokkal (Pivot táblák),
  • különböző fájlformátumokkal (CSV, XML, JSON, egyedi) dolgozunk és konvertálunk A-ból B-be,
  • távoli adatbázisokhoz, felhőbeli adattárházakhoz csatlakozunk, lekérdezünk és kapunk valamilyen – többnyire szabványos – adathalmazt,
  • matematikai, statisztikai szoftvereket használunk, például: MATLAB, Derive, Maple, SPSS.

Önszerveződően összeállítottunk egy olyan két részből álló tematikát, ami mindannyiunk számára hasznos. A 64 óra két 32 órás modulból áll: Java programozás és SPSS programrendszer.

Java programozás modul

  • 1-8. óra: Objektumorientált modellezés, MVC rétegek, algoritmus- és eseményvezérelt programozás
  • 9-16. óra: Fájlkezelés és szövegfeldolgozás (XLS, CSV, XML, JSON formátumú adatok írása, olvasása, feldolgozása)
  • 17-24. óra: Adatbázis-kezelés JDBC alapon (SQL parancsok, CRUD műveletek, hierarchikus lekérdezések)
  • 25-32. óra: Komplex adatfeldolgozási feladatok megoldása programozási tételek használatával

SPSS programrendszer modul

  • 1-8. óra: Bevezetés az SPSS-be, interakciós eszközök, adatmátrix, menük: Transform, Analyze, szkriptek futtatása
  • 9-16. óra: Alapstatisztikák kérése, kereszttáblázatok készítése, hipotéziselmélethez kötődő funkciók, normalitásvizsgálat, minták összehasonlítása t-próbával
  • 17-24. óra: Regresszió-analízis: lineáris, nemlineáris, többváltozós; Idősorok elemzése: szűrés, periodogram, trendelemzés
  • 25-32. óra: Mesterséges neuronhálózatok: matematikai modell és működése

Mivel mindenki doktorandusz a csoportban, így a különböző MSc-s alapvégzettsége ellenére mindannyiunknak vannak strukturális programozáshoz kötődő alapismeretei, valamint adatok elemzéséhez szükséges elméleti matematikai/statisztikai alapjai. Az én részem a 32 órás Java programozás modul, ami 2018.10.28-án kezdődött és 2018.12.09-ig fog tartani hétvégi napokon. Ez nagyban lefedi a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyamunk tematikáját és kapcsolódik a Java EE szoftverfejlesztő tanfolyamunk és a Java adatbázis-kezelő tanfolyamunk tematikájához is.

A koncepciót once-in-a-lifetime jelleggel dolgoztuk ki azzal a fő szándékkal, hogy hatékonyabban működjünk együtt a jövőben.

MIt hoz a következő 50 év? – NJSZT jubileumi konferencia

njszt_50_logo

njszt_50_logoA Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) 2018. október 17-én tartotta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 2. emeleti dísztermében 50. jubileumi konferenciáját. A Társaság méltó helyszínen, nagyszerű programmal készült a szép számban megjelent tagságnak és vendégeknek.

Az előadások

A konferencián előadó matematikusok és mérnökök nagyszerű, magukkal ragadó előadásokkal tették emlékezetessé az NJSZT 50. jubileumi konferenciáját. „Magas szinten könnyedén” (ahogy az LSI Kiadó tankönyvsorozatának címe is mondta) adtak áttekintő képet a rendezvényre választott témájukról, mutattak hozzá példákat kutatásaikból, és természetesen vázolták, hogy hol tartunk most és merre fejlődik világunk az Ő tudományterületükről nézve. Előadásaikat 10-10 oldalban is nehéz lenne összefoglalni, ezért csak pár, engem megragadó gondolatot elemek ki.

Lovász László: Kell-e matematika a számítógép-tudományhoz?

Lovász László, az idén 70 éves, energikus matematikus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja előadását „Kell-e matematika a számítógép-tudományhoz?” címmel tartotta. Lovász tanár úr fő területe a gráfelmélet, amelynek gyakorlatbeli alkalmazásában is számos területen részt vett (közlekedés, távközlési hálózatok, munkaszervezés).

Előadásában áttekintő képet adott a gráfelméleti kérdések kapcsán matematikai, bonyolultság-elméleti kérdésekről. Ezen a területen az egyik alapvető fogalom a polinomiális idő. Már Neumann János felvetette egy 1951-es előadásában egy játékelmélettel kapcsolatos algoritmusáról, hogy polinomiális idejű. (Egy algoritmus polinomiális idejű, ha lépésszáma korlátozható egy nk függvénnyel, ahol k rögzített szám.)

Lovász László

Lovász László egyik záró gondolata az utóbbi hónapokban hallott egy kijelentéshez kapcsolódott: „A mélytanulás ma már olyan gyors, hogy nem érdemes a matematikájával bajlódni.” Úgy tűnik, hogy a mélytanulás mélyén is gráfokra vonatkozó tétel van, a Szemerédi-féle regularitási lemma (sejtése).

Szász Domonkos: Neumann János egy kedves eredménye, az ergod-tétel

A második előadó Szász Domonkos matematikus, egyetemi tanár, akadémikus volt, aki lelkesedéssel és 77 éve tudásával beszélt Neumann János egy kedves eredményéről, az ergod-tételről. Az ergod-elmélet a XVII. századi fizikából származik, a nyomás és a térfogat szorzata konstans (pV = k) összefüggésből. Ezt a fenomelógiai tételt (közvetlenül észlelhető leírást) a nagy fizikusok igyekeztek aztán pontosan megfogalmazni. Neumann 1932-ben tette közzé ergod-elméleti tételét, amelynek a statisztikus fizika matematikai megalapozása szempontjából alapvető jelentősége van. Az ergod-tétel a nagy számok törvényének általánosítása, valamint az is érdekes, hogy a káoszelmélethez, az időjárási jelenségek vizsgálatához és a pillangóhatáshoz is elvezetett. (A pillangóeffektus kifejezés a kiindulási tényezők fontosságát foglalja magába a káoszelméletben.)

Bár az ergod-tételt nem Neumann publikálta először az Akadémiai Közleményekben, hanem Birkhof rövidebb cikkben és más érveléssel, általános pontokra bizonyítva. Később Neumann több írásában elemezte az ergod-tétel fontosságát.

Szász Domonkos

Az előadó Szász Domonkos is foglalkozott a tétellel. Ennek kapcsán például a statisztikus fizika egyik alapjaként szolgáló Boltzmann–Sinai ergodikus hipotézis igazolásában ért el áttörést. Eszerint egy dinamikai rendszer időbeli fejlődése során a fázistér szinte minden pontjába eljut.

Charaf Hassan: A mesterséges intelligencia kihívásai

A szünet után Charaf Hassan, a BME Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék tanszékvezetője, egyetemi tanára a mesterséges intelligencia (MI) kihívásairól tartotta igen tempós előadást. Bevezetőjében áttekintést adott az MI mindössze 70 éves evolúciójáról: Artifical Intelligence, Machine Learning, Deep Learning, amely kiegészült aztán a Data Mininggel, Data Science-szel és Big Data-val.

A gartneri hájpolt ciklus (Gartner Hype Cycle) szerint az MI területén már a vállalatirányítás intelligens gépi irányítása van soron, mindenüvé beférkőzik életünkbe, azonnali (real-time) eredményekre van szükség, a neurális hálózatokkal mélytanulás zajlik stb. Mi is tapasztalhatjuk, hogy egyre „intelligensebb” a használt keresőmotor és a fényképezőgépünk, hogy emberi beszéddel (angolul) adhatunk parancsokat a navigációs stb. alkalmazásnak, használhatjuk multifunkciós nyomtatónkban a karakterfelismerő programot stb.

Az MI-ben mindehhez adott a folyamatos, nagy mennyiségű, sok fajta adat az egyre több kézi számítógépből, szenzorokból, közösségi oldalakról. Csökken az adattárolás költsége; a számolási költség (gondoljunk például a GPU-kra [Graphics Processing Unit]). Az igények növekednek, a nagy IT cégek fejlesztései gyorsak. A CISCO szerint 2022-re 50 millió mobileszköz lesz a Földön, amelyek képességei is nőnek. Továbbá erősödnek a felhőszolgáltatások, valamint az IoT használata (de már ma is része lehet otthonainknak). Az ipar a 4.0 verziójánál tart, amely az automatizálási és adatcsere a gyártási technológiákban. (Az ipar 3.0 a számítógépesítés és automatizálás volt; az ipar 2.0 a tömeggyártás, szerelőszalag, elektromosság; az ipar 1.0 a mechanizáció, a víz- és gőzerő használata.)

Charaf Hassan

A gépi tanulás célja például ma már, hogy olyan gépeket alkossunk, amelyek saját tapasztalatikból indulnak ki. Intenzíven kutatják például a kognitív intelligencia területén a beszéd- és képfeldolgozást, a természetes nyelveket, az emberi szokások megtanulását, a cikkek hangulatának megállapítását, a környezetérzékelést. Fontos területet képeznek az orvosi alkalmazások, például a stroke és infarktus megelőzéséhez vagy a szemfenékvizsgálathoz. Természetesen hallottunk példákat a BME-n folytatott számos MI alap-, alkalmazott és szakterület-specifikus kutatásból is.

És a jövő? Mutatja a gartneri hájpolt ciklus. Charaf Hassan előadása végén az XAI-t (Explanainable AI vagy Transparent AI), magyarul a megmagyarázható vagy más kifejezéssel átlátszó mesterséges intelligenciát emelte ki. Ennek az MI-nek az akciói könnyen érthetőek az ember számára. Bár még a tervezők sem tudják, hogyan és miért jutott az MI az adott döntéshez. A cél, hogy pontosabb eredményeket adjon. Kihívások az XAI-t tekintve a költségek, a kultúra a technológiaválasztáshoz, illetve a pontos célok meghatározása. Szerencsére Magyarországon is van kutatására állami támogatás, bár hiányzik még a nemzetközi összefogás.

A több szemeszternyi tananyag igen dinamikus összefoglalása után végül Hassan a „The Future of Machine Intelligence”, nem rég megjelent könyvet ajánlotta.

Kroó Norbert: A nanotechnológiától a kvantumtechnológiákig

Az utolsó előadó Kroó Norbert elismert szilárdtestfizika kutató, az MTA rendes tagja volt. A 84 éves kutató rengeteg képpel, ábrával és animációval illusztrált diasora mentén a tranzisztoroktól a nano- és kvantumtechnológiáig tekintette át a fejlődést, és tett összehasonlításokat. Például az 1947-ben létrehozott tranzisztortól mára eljutottunk a szembe ültethető chipekig. Célunk az agyi működéshez jobban hasonlító technológiák létrehozása. Az IBM 2014-ben készített TrueNorth chipje például neuromorf CMOS integrált áramkör.

A miniatürizálást a „The Scale of Things – Nanometers and More” képpel is érzékeltette Kroó Norbert. A jövő, amelynek kutatása már folyik, kiterjed többek között a molekuláris elektronikára, a karbon felhasználására, a spintronikára, a kvantum- és az optikai nanotechnológiára. Ezután hallottunk többek között a plazmonikáról, amely a plazmonokkal foglalkozó tudomány. A kutatók a fény segítségével a fémfelületen lévő ún. vezetési elektronokat hullámszerű mozgásra kényszerítik. A mozgásban sűrűsödések és ritkulások váltják egymást, amelyek hullámhossza rövidebb a gerjesztő fény hullámhosszánál. Ennek az új típusú fénynek a neve felületi plazmon. Kroó Norbert maga is készített mikroszkópot a plazmonok vizsgálatához.

Ezután áttekintést kaptunk a kvantumforradalmakról: az első a múlt században volt, amikor megfogalmazták az alapjelentéseit és megalkották valószínűségi elméletét; a második ebben a században, amikor megtanultuk manipulálni a kvantummechanikai folyamatokat. Ő is megjegyezte, hogy most sem kell attól tartania az embernek, hogy nem lesz munkája az új technológiák miatt, mert magasan képzett szakemberekre bőven lesz szükség. Említésre került a kvantumkriptográfiai is, valamint hogy mesterséges leveleket készítenek kvantum fotoszintézishez, amelyek lényegesen jobb hatásfokkal működnek, mint a mai áramtermelésre használt technológiák.

Kroó Norbert

Kroó Norbert előadását azzal zárta, hogy a vörösbegy vándorlása során navigációjához kvantummechanikával leírható jelenségeket is használ. Ennek mechanizmusa nagy vonalakban úgy zajlik, hogy a szemében lévő kriptokróm molekulák kémiai tulajdonságait közvetve befolyásolják a Föld mágneses mezejének finom változásai, mert eltéríthetik az elektronok kvantum-állapotát (spinjét). (Speciális kalitkába zárva madarakat és mérve a körülöttük lévő mágneses tér frekvenciáját, erejét, polaritását, a kutatók azt állapították meg, hogy a Föld mágnesesmező-erejének akár már 3000-ed része is megváltoztatta repülési irányukat, ami pedig csak az atomoknál is kisebb részecskék kvantumfolyamataival magyarázható.) És minden bizonnyal agyunk is kvantummechanikus…

Az NJSZT rendezvények ajánlása

Én évente több NJSZT rendezvényre elmegyek, amelyeken színvonalas tudományos, illetve ismeretterjesztő előadásokat hallhatok impozáns környezetekben – bár kétségtelen, hogy az MTA dísztermei kiemelkednek közülük. Ajánlom e blogbejegyzés olvasóinak is, hogy látogassanak el a közeljövőben valamelyik NJSZT-konferenciára.

SzámOkt 2018

EMT SzámOkt logóAz Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Számítástechnika Szakosztálya által – évente – szervezett XXVIII. Számítástechnika és Oktatás Konferencia – SzámOkt 2018 Tusnádfürdőn került megrendezésre 2018. október 11-14-ig. Társszervező volt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Kar. Párhuzamos rendezvény volt XIX. Energetika-Elektrotechnika Konferencia – ENELKO 2018 az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Energetika-Elektrotechnika Szakosztálya és a Magyar Energetikai Társaság (MET) társszervezésében.

A konferencia célja:

  • lehetőséget teremteni az erdélyi és külföldi magyar szakembereknek tudományos eredményeik bemutatására, illetve szakmai kapcsolatteremtésre és tapasztalatcserére,
  • az erdélyi magyar számítástechnikusok – középiskolai és egyetemi tanárok, rendszergazdák, egyetemi hallgatók, vállalkozók, felhasználók – számára találkozási lehetőséget biztosítani egy olyan rendezvényen, melynek keretében beszámolhatnak legújabb tapasztalataikról az oktatás, kutatás terén,
  • hogy egy átfogóbb képet nyújtson a magyar kutatók munkásságáról és eredményeikről, mint az informatika területén dolgozó magyar kutatók/fejlesztők fóruma.

8 témakörben hirdették meg az előadóknak a jelentkezési lehetőséget:

  • Számítástechnika és oktatás,
  • Algoritmika és programozás,
  • Informatikai alkalmazások,
  • Irányítástechnika, automatika, méréstechnika,
  • Képfeldolgozás és mesterséges intelligencia,
  • Elosztott és párhuzamos rendszerek, cloud rendszerek,
  • Hálózati kommunikáció és Internet, IoT, Industry.4.0,
  • Gazdasági informatika.

Letölthető a konferencia programja.

Már 2015-ben is részt vettem előadóként ezen a konferencián szakmai előadással és magyar nyelvű cikkel. Ezek a publikációs listámban megtalálhatók.

SzámOkt 2018 konferencia plenáris előadás

2018-ban előadást tartottam “Oktassunk rekurziót látványosan és hatékonyan!” címmel 15 percben, amely a konferencia “Számítástechnika és oktatás” című szekciójába került. Az előadás sok-sok ábrával és animációval kiegészítve igazán látványosra sikerült. A cikkem is megjelent a konferencia kiadványában. 20-an voltak jelen a szekcióban. A szekció többi előadását is érdemes volt végighallgatni, mert sok-sok hasznos ötletet/gondolatot rendszereztek, illetve közelítettek meg új nézőpontból. A legjobban Szabó Martin kolléga előadása tetszett (Szabó, Nehéz: MOOCs rendszerek alkalmazása a programozás oktatásában), amelyben a szerzők ismertettek egy JUnit alapon működő automatizálható és széleskörűen konfigurálható Java kiértékelő rendszert és beszámoltak a bevezetéshez és üzemeltetéshez kötődő tapasztalataikról. Ezzel a témával biztosan elmélyülten foglalkozom majd a közeljövőben. A Budapest-Tusnádfürdő és vissza utazás is valódi élményt jelentett.

SzámOkt 2018 konferencia szekció előadás

Az előadásom prezentációját ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára.

Az előadásom témája a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyam 9-12. óra: Metódusok, rekurzió, valamint az Orientáló modul 9-12. óra: Mesterséges intelligencia alkalmaihoz kapcsolódik.