Multimédia az oktatásban 2018

NJSZT-MMO logó

NJSZT-MMO logóA Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) „Multimédia az oktatásban” Szakosztály által – évente – szervezett XXIV. Multimédia az oktatásban című nemzetközi konferencia a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen Államtudományi és Közigazgatási Karán került megrendezésre 2018. május 31. és június 2. között.

A konferencia célja

  • elősegítse az oktatás, a kutatás és a fejlesztés különböző területein dolgozó szakemberek tapasztalatcseréjét és találkozását,
  • bemutatkozási lehetőséget adjon az oktatóknak, kutatóknak és PhD hallgatóknak az új kutatási eredmények széleskörű szakmai megismertetésére és megvitatására előadások, kiállítások és kiadványok segítségével.

19 témakörben hirdették meg az előadóknak a jelentkezési lehetőséget, köztük néhány hozzánk kötődő

  • multimédia alkalmazása,
  • mLearning/eLearning és környezete,
  • felhőalapú szolgáltatások,
  • multimédiafejlesztések, eredmények, alkalmazások.

Letölthető a konferencia programja.

Részt vettünk a konferencián

Már többször is részt vettem előadóként ezen a konferencián szakmai előadással, magyar és/vagy angol nyelvű cikkel, poszterrel az oktatói csapat tagjaival együtt. Ezek a publikációs listámban megtalálhatók.

2018-ban előadást tartottam „Az XML feldolgozás lehetőségeinek összehasonlítása Java nyelven” címmel 25 percben, amely a konferencia „Multimédia és a tudományos kutatás összefonódása” című szekciójába került. Az előadás látványos, összefoglaló, rendszerező jellegű volt és a DOM, SAX, JAXP, JAXB, StAX, JAX-RPC, JAX-WS lehetőségeket/technológiákat/osztálykönyvtárakat érintette. Körülbelül 30-an voltak jelen a szekcióban. Hasznos és kellemes élmény volt találkozni sok-sok régi ismerőssel a konferencián.

Berecz Antónia kolléganő is tartott egy előadást az MMO 2018 konferencián „Oktatási stratégia megvalósítása e-learning modellosztályok segítségével” címmel. Ez az előadás a „Tanulási élmény a XXI. században / Multimédiafejlesztések, eredmények, alkalmazások bemutatása” című szekcióba került, amelynek Antónia szekcióelnöki feladatait is ellátta. Antónia korábbi szakdolgozó hallgatói közül négyen az MMO szakdolgozatversenyen I., II. és két III. helyezést értek el. Ehhez személyesen gratuláltam neki a konferenciát záró eseményén, de most írásban is kifejezem elismerésemet.

Az előadásom prezentációját ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára.

Az előadásom témája a Java EE szoftverfejlesztő tanfolyam 9-12. óra: XML feldolgozás és 13-16. óra: JSON feldolgozás alkalmaihoz kapcsolódik.

JFreeChart grafikon készítése

grafikon

grafikonXML formátumban megkapott adatokat grafikonon jelenítünk meg. 5 összetartozó adat/tulajdonság sorozatát dolgozzuk fel: JOB_TITLE, EMPLOYEE_COUNT, MIN_SALARY, AVG_SALARY, MAX_SALARY. Az adatforrásban egyszerű életpálya modell szerint munkakörönként meghatározott az adható minimális és maximális fizetés (ez a 3 adat közvetlenül rendelkezésre áll). Minden alkalmazottra teljesül, hogy a fizetése beletartozik ebbe a zárt intervallumba. Az adatforrás feldolgozása során COUNT és AVG aggregáló függvényekkel előállítjuk – munkakörönként csoportosítva – az alkalmazottak létszámát és átlagfizetését (ez a további 2 adat). Az Oracle HR sémából lekérdezve 19 munkakört kapunk, így az XML fába is ennyi <JOB_STAT> csomópont kerül. A megfelelő pillanatban rendelkezésre álló 5 összetartozó adat exportálható XML formátumba az alábbiak szerint:

Az elkészült grafikon így jelenik meg:

JFreeChart-grafikon

A JFreeChart típusú grafikont az alábbi forráskóddal készítettük el:

A grafikon rendelkezik vizuális komponens mögötti adatmodellel, hiszen MVC szerkezetű komponens. Ez egy CategoryDataset típusú objektum. Ennek factory metódusa három paramétert vár: a jelmagyarázatot (rowKeys – legends), az Y tengelyen megjelenő feliratokat (columnKeys – jobTitleCountEmployees) és az adatokat (data – datas). Az első 3 elemű String[]: "Maximum fizetés", "Átlagfizetés", "Minimum fizetés". A második 19 elemű szöveges tömb: "Accountant (5 fő)", "Accounting Manager (1 fő)", …, "Stock Manager (5 fő)". A harmadik 3*19-es méretű kétdimenziós double típusú tömb, a megjelenítendő értékekkel: {{9000, 7920, 4200}, {16000, 12000, 8200}, , {8500, 7280, 5500}}.

A szükséges adatok megadását követően meg kell adni a grafikon megjelenítését meghatározó adatokat. Ezt egy CategoryPlot típusú objektum teszi lehetővé, amely konstruktora négy paramétert vár. Az első az adatforrás ( cd), a második az Y tengely felirata ( "Munkakör és létszám"), a harmadik az X tengely – alapértelmezetten felül megjelenő – felirata ( "Fizetés"), a negyedik a diagramtípushoz tartozó megjelenítő funkcióra utaló interfész képességeivel rendelkező névtelen objektum. Ez a 3D oszlopdiagram fekvő és egymást részben átfedő/eltakaró oszlopokkal jelenik meg.

Végül az elkészült ChartPanel típusú objektumra helyezett JFreeChart típusú diagramot hozzá kell adni a JFrame típusú GUI tartalompaneljének egy BorderLayout elrendezésmenedzserű paneljéhez.

Az elkészült grafikon többféle szakterületen is hasznos lehet. Értelmezése során összefüggéseket fogalmazhatunk meg és következtethetünk is.

A bejegyzéshez tartozó forráskódot ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára.

A feladat adatfeldolgozó része a Java EE szoftverfejlesztő tanfolyam 9-12. óra: XML feldolgozás, a grafikont megjelenítő része a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyam 29-36. óra: Grafikus felhasználói felület alkalmához kapcsolódik.

Ismerkedjünk lambda kifejezésekkel!

lambda kifejezés logo

lambda kifejezés logoA Java 8-tól használhatunk lambda kifejezéseket, amivel hatékonyabban, rövidebben és könnyebben valósíthatunk meg tipikus műveleteket.

Korábban általában az eseménykezelést globálisan (interfészek implementálásával), vagy lokálisan (névtelen interfész implementálásával) oldottuk meg, illetve besegítettek adapterek is. Sok- és többféle eseménynél ez a forráskódunk elaprózódásához vezetett, ami nehézkes olvashatóságot és karbantarthatóságot eredményezett.

A lambda kifejezés egy olyan kódrészlet, amelyben valamihez hozzárendelünk valamit, például egy metódus paraméteréhez a végrehajtandó forráskódot ( x -> y). Ehhez építünk a funkcionális interfészekre és a metódus referenciákra (szintén Java 8-tól), illetve a típus kikövetkeztetés képességére is (Java 7-től).

A kiválogatás programozási tételt valósítjuk meg többféle implementációval, felhasználva a Java nyelv újdonságait, és a fentieken kívül még a Stream API-t is.

Adatforrás

Először is kellenek adatok, hiszen azokat dolgozzuk fel. Egy Termek osztályú egyszerű POJO-val dolgozunk, nev és ar tulajdonságokkal, generált konstruktorral, getter metódusokkal és toString()-gel. Az adatforrást biztosító absztrakt Lista ősosztályban a POJO-kból felépítünk egy termekLista nevű generikus listát (például CSV vagy XML fájlból beolvasva az összetartozó adatokat) – listaFeltolt() eljárás – és implementálunk egy univerzálisan használható listaKiir(String uzenet, List termekLista) eljárást is.

Örökítünk három utódosztályt a Lista osztályból, amelyek különbözőképpen dolgozzák fel a termekLista-t, bemutatva a fejlődés útját, illetve a rendelkezésre álló lehetőségeket.

Válogassunk a termékek közül négyféleképpen és adjuk vissza azon termékeket, amelyek:

  • limit alatti áron kaphatók,
  • ára limit1 és limit2 közé esik (zárt intervallumban),
  • neve adott szöveggel kezdődik (kis- és nagybetű különbözik),
  • neve adott szöveget tartalmaz (kis- és nagybetű nem különbözik)!

1. változat

Hagyományos megközelítéssel a fentiek megvalósításához külön egy-egy függvény tartozik, ahogyan az alábbiakban látható:

A termekListaLimitAr1() függvényben látható ötféle lehetőség a kiválogatásra a termekLista-ból:

  • //1: hagyományos, index alapú változat,
  • //2: iterátorra közvetlenül építő változat,
  • //3: bejáró ciklus, iterátorra közvetve építő változat,
  • //4: Stream API-ra építő változat, kiválogatás lambda-kifejezéssel ( filter), a megmaradó termékekre végrehajtandó forEach művelet lambda kifejezéssel,
  • //5: Stream API-ra építő változat, kiválogatás lambda-kifejezéssel ( filter), a megmaradó termékeket összegyűjtő/leképező collect művelettel.

Jól megfigyelhető, hogy négy függvény vázszerkezete megegyezik, és csupán a filter-ben található lambda-kifejezések különböznek. Ez a megoldás meglehetősen redundáns, nem általánosítható, valamint további műveletek megvalósítása további függvények implementálását igényli.

2. változat

Őrizzük meg a négyféle funkciót, sőt tegyük lehetővé, hogy ez tetszőlegesen bővíthető legyen. Használjunk saját generikus, funkcionális Feltetel interfészt saját döntés megvalósítását biztosítani tudó implementálandó teszt() függvénnyel, az alábbiak szerint:

A termekListaFeltetel() függvény paramétere a saját Feltetel interfészünket implementáló névtelen osztály példánya, amely felhasználható:

  • //6: ciklusban egyszerű feltételként,
  • //7: Stream API filter műveletében megadott lambda-kifejezésben,
  • //8: a listaKiir() metódusban paraméterként átadva névtelen osztály példányaként,
  • //9-től: a listaKiir() metódusban paraméterként átadva lambda-kifejezésként.

Látszik, hogy többféle kiválogató művelethez egyetlen implementált függvény szükséges. Ez a megoldás már jóval általánosabb.

3. változat

A saját interfész helyett használjuk fel a beépített Predicate generikus, funkcionális interfészt, építve annak test() függvényére az alábbiak szerint:

Belépési pont

Végül következzen a közös belépési pont, amelyben tetszőlegesen aktiválható és tesztelhető mindhárom változat működése:

Mit ír ki a program a konzolra?

A bejegyzéshez tartozó teljes forráskódot ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára.

A feladat a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyam szakmai moduljának 21-24. óra: Objektumorientált programozás 2. rész, 25-28. óra: Objektumorientált programozás 3. rész, valamint a Java EE szoftverfejlesztő tanfolyam szakmai moduljának 9-12. óra: XML feldolgozás alkalmaihoz kötődik.

Máskor is blogolunk a témakörben: Stream API lambda kifejezésekkel.