adatbázis - címke - Oldal 5 a 5-ből

Fát építünk

2023. január 1.2018. január 7. Szerző: Kaczur Sándor

Az adatok strukturális és könnyen értelmezhető formában való megjelenítése egy szoftver felhasználói felületén átgondolt tervezést igényel. Az adatokhoz hozzá kell jutni, ki kell választani a megfelelő grafikus komponenst, a mögötte lévő adatmodellt, össze kell ezeket kötni. Gyakran előforduló feladat, hogy táblázatosan is ábrázolható adatokból – felhasználva az adatok közötti összefüggéseket és kapcsolatokat – csoportosítva jelenítsünk meg hierarchikusan, fa struktúrában, kinyitható-becsukható formában, ahogyan ezt a felhasználók jól ismerik a fájl- és menürendszereket használva.

Fát építünk kétféleképpen

Adatbázisból, az Oracle HR sémából lekérdezünk két összetartozó nevet: részleg és alkalmazott. A lekérdezés során figyelünk a megfelelő sorrendre, ami a későbbi feldolgozást megkönnyíti. Adatainkat részlegnév szerint növekvő, azon belül alkalmazott neve szerint is növekvő – ábécé szerinti – sorrendbe rendezzük. A vezérlő rétegben két függvényt írunk, amely a modell rétegtől jut hozzá az adatokat tartalmazó generikus listához – átvett paraméterként –, és a visszaadott érték a nézet réteghez kerül.

A csoportváltás algoritmust használjuk, amely 5 blokkból épül fel. A külső ciklus előtti 1. blokk és utáni 5. blokk egyszer hajtódik végre, az előkészítő és lezáró tevékenységek tartoznak ide. A külső ciklus elején és végén található 2. és 4. blokk a belső cikluson kívül fut le, csoportonként, kategóriánként, részlegenként egyszer (most összesen 11-szer mindkettő). A 3. blokk a belső cikluson belül található, és alkalmazottanként egyszer hajtódik végre (most összesen 106-szor).

Háromszintű fát építünk: a gyökérbe (0. szint) fix, beégetett szövegként kerül a cég neve és a teljes létszám. Az 1. szinten jelennek meg a részlegek nevei és a hozzájuk tartozó létszámok. A 2. szint az alkalmazottak neveiből áll.

1. megoldás

A megoldás faKeszit1() függvénye szöveges adatot eredményez. Ez jól használható teszteléshez: megvan-e az összes adat, megfelelő-e a részlegek sorrendje azon belül az alkalmazottak sorrendje, működik-e a csoportosítás, rendben van-e a megszámolás?

public String faKeszit1(ArrayList lista) {

//1

StringBuilder faGyoker=

new StringBuilder("Cég ("+lista.size()+" fő)");

int i=0;

while(i<lista.size()) {

//2

String aktReszleg=lista.get(i).getReszleg();

ArrayList faReszlegAlkalmazott=new ArrayList<>();

while(i<lista.size() &&

lista.get(i).getReszleg().equals(aktReszleg)) {

//3

faReszlegAlkalmazott.add(lista.get(i).getNev());

i++;

}

//4

String faReszleg="\n "+aktReszleg+

" ("+faReszlegAlkalmazott.size()+" fő)\n ";

faGyoker.append(faReszleg+" "+

String.join("\n ",faReszlegAlkalmazott));

}

//5

return faGyoker.toString();

}

A faKeszit1() függvény egy sok lépésben összefűzött (konkatenált) szöveget ad vissza. Az 1. blokkban előkészítjük a fa gyökerét, ami StringBuilder típusú, hiszen sokszor manipuláljuk és inicializáljuk a lista indexelésére használt i ciklusváltozót. A 2. blokkban megjegyezzük az aktuális részleget és előkészítjük az ehhez tartozó alkalmazottak nevét tároló generikus listát ( faReszlegAlkalmazott). Az aktReszleg-hez tartozó alkalmazottak neveit összegyűjtjük a 3. blokkban. Egy részleg feldolgozását a 4. blokkban fejezzük be a fa aktuális 1. és 2. szinten lévő elemeinek szövegbe való beszúrásával. A belső ciklushoz kötődően megszámolást nem kell alkalmaznunk, hiszen az adott részlegben dolgozó alkalmazottak száma a generikus listától elkérhető ( size()). Építünk arra, hogy a külső ciklusból nézve az egymás után végrehajtódó 2. és 4. blokkban az aktReszleg nem változik meg. A 2. blokkban még nem tudjuk a fa aktuális 1. szintjét hozzáfűzni a szöveghez, hiszen a létszám csak a belső ciklusban felépülő kollekciótól kérhető el utólag. Szükséges némi késleltetés, hiszen a szöveg összefűzése és lényegesen egyszerűbb (mint utólag manipulálni megfelelő helyeken). Az 5. blokkban a csoportváltás algoritmushoz kötődő tevékenységünk nincs.

Az 1. megoldás eredménye

Cég (106 fő)

Accounting (2 fő)

Shelley Higgins

William Gietz

Administration (1 fő)

Jennifer Whalen

Executive (3 fő)

Lex De Haan

Neena Kochhar

Steven King

...

2. megoldás

A faKeszit2() függvénynél alkalmazkodunk ahhoz, hogy a JTree vizuális komponenshez DefaultTreeModel observable típusú modell szükséges, így ezzel térünk vissza ( faModell). A fa csomópontjai DefaultMutableTreeNode osztályú objektumok lesznek, amelyeknek a userObject tulajdonsága szükség esetén manipulálható. Az 1 blokkban beszúrjuk a fa gyökerét ( faGyoker), amihez a későbbiekben csatlakozik a fa többi eleme. A 2. blokkban megjegyezzük az aktuális részleget és előkészítjük – megjelenítendő szöveg nélkül – a faReszleg csomópontot. A 3. blokkban fabeli csomópontként a fa 1. szintjén megjelenő részleghez névtelenül hozzáadjuk a fa 2. szintjére kerülő – aktuális részleghez tartozó – alkalmazottak nevét. A 4. blokkban utólag módosítjuk a faReszleg csomópont megjelenítendő szövegét. Az aktuális részleg létszámát itt sem kell külön megszámolni, mert a faReszleg-től elkérhető ( getChildCount()). Az 5. blokkban itt sincs különösebb teendőnk.

public DefaultTreeModel faKeszit2(ArrayList<Alkalmazott> lista) {

//1

DefaultMutableTreeNode faGyoker=

new DefaultMutableTreeNode("Cég ("+lista.size()+" fő)");

DefaultTreeModel faModell=new DefaultTreeModel(faGyoker);

int i=0;

while(i<lista.size()) {

//2

String aktReszleg=lista.get(i).getReszleg();

DefaultMutableTreeNode faReszleg=new DefaultMutableTreeNode();

while(i<lista.size() &&

lista.get(i).getReszleg().equals(aktReszleg)) {

//3

faReszleg.add(new DefaultMutableTreeNode(lista.get(i).getNev()));

i++;

}

//4

faReszleg.setUserObject(

aktReszleg+" ("+faReszleg.getChildCount()+" fő)");

faGyoker.add(faReszleg);

}

//5

return faModell;

}

A 2. megoldás eredménye

A bejegyzéshez tartozó teljes forráskódot ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára.

Attól függően, hogyan jutunk hozzá a megjelenítéshez szükséges adatokhoz, több tanfolyamunkhoz is kapcsolódik a feladat és a modell rétegben mindig másképpen tervezünk és implementálunk:

A Java SE szoftverfejlesztő tanfolyam 45-48. óra: Adatbázis-kezelés JDBC alapon, 1. rész alkalmán hagyományos SQL lekérdező utasítást készítünk JDBC környezetben.
A Java EE szoftverfejlesztő tanfolyam 25-32. óra: Adatbázis-kezelés JPA alapon alkalommal a perzisztencia szolgáltatásait vetjük be.
A Java adatbázis-kezelő tanfolyam 13-16. óra: Konzolos kliensalkalmazás fejlesztése JDBC alapon, 1. rész, 33-36. óra: Grafikus kliensalkalmazás fejlesztése JDBC alapon, 2. rész alkalmain hierarchikus lekérdezéseket használunk.

Ki kinek a vezetője?

2023. augusztus 4.2017. augusztus 8. Szerző: Kaczur Sándor

Az SQL lekérdezések újabb típusát adják a hierarchikus lekérdezések. Az Oracle adatbázis-szerver már régóta támogatja ezt a lehetőséget. A hierarchia legtöbbször valamilyen fa adatszerkezethez kötődik. Ezek természetesen nem közvetlenül tárolódnak egy normalizált, relációs adatbázisban, de az adatok közötti kapcsolat értelmezése során felépíthető rekurzív módon a fa struktúra.

Hasonló feladat: Organogram készítése, reflexióra építve. Érdemes összehasonlítani a kétféle szemléletmódot.

Ki kinek a vezetője?

Az Oracle HR sémában az EMPLOYEES és DEPARTMENTS táblák között kétirányú 1:N kapcsolat van. Egy EMPLOYEE_ID egyedi kulccsal azonosított alkalmazotthoz tartozik egy nem kötelező DEPARTMENT_ID külső kulcs az EMPLOYEES táblában. Egy kivétellel minden alkalmazott részleghez hozzárendelt.

Egy DEPARTMENT_ID egyedi kulccsal azonosított részleghez tartozik egy nem kötelező MANAGER_ID külső kulcs a DEPARTMENTS táblában. Minden olyan részlegnek van vezetője, amelyikhez legalább egy alkalmazott hozzárendelt. A DEPARTMENTS táblában csak olyan MANAGER_ID szerepelhet, amelyik megtalálható az EMPLOYEES táblában EMPLOYEE_ID-ként. A „legfelsőbb” szinten lévő vezetőnek nincs vezetője.

Előfordulhat, hogy egy-egy részlegen belül többszintű hierarchiát találunk az organogramban, ha a részlegek helyett az alkalmazottak oldaláról közelítjük meg a problémát. Ekkor építhetünk arra, hogy az EMPLOYEES tábla saját magával is kapcsolatban áll (reflexió): egy MANAGER_ID-hez több EMPLOYEE_ID is tartozhat. Másképpen: egy adott vezetőnek több beosztottja is lehet.

A hierarchikus (rekurzív) lekérdező parancs

A lekérdező utasítást bele kell építeni egy Java kliensprogramba (MVC architekturális tervezési minta szerint a modell rétegbe), ami JDBC alapon kapcsolódik az Oracle adatbázis-szerver HR sémájához olyan felhasználó nevében, aki csatlakozhat és lekérdezhet. Meg kell tervezni és felügyelni kell a biztonságos kapcsolatot (kivételkezeléssel), annak életciklusát (nyit, lekérdez, zár), valamint gondoskodni kell az eredménytábla megjelenítéséről.

Az eredménytábla (részlet)

A keletkező eredménytábla exportálható Excel-be (XLS, XLSX formátumokba). Az első vagy utolsó oszlop adatait feldolgozva könnyen készíthető egy dinamikus adatmodellel rendelkező, fa struktúrát megjeleníteni képes komponens/felület, ahol szabadon böngészhető a szervezeti hierarchia.

A bejegyzéshez tartozó teljes forráskódot ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára.

A feladat a Java adatbázis-kezelő tanfolyam 9-12. óra: Oracle HR séma elemzése, 13-16. óra: Konzolos kliensalkalmazás fejlesztése JDBC alapon, 1. rész, 33-36. óra: Grafikus kliensalkalmazás fejlesztése JDBC alapon, 2. rész alkalomhoz kapcsolódik.

Az SQL forráskód formázásához a Free Online SQL Formatter-t használtam.

Tagadós lekérdezések

2023. augusztus 4.2017. július 9. Szerző: Kaczur Sándor

Az SQL nyelv utasításai többféleképpen csoportosíthatók. Például: adatdefiníciós utasítások (DDL), adatmanipulációs utasítások (DML), lekérdező utasítások (DQL), adatelérést vezérlő nyelv (DCL). A lekérdezések tanítása során másféle rendszerezés is adható. Például a tagadást tartalmazó lekérdezések önálló kategóriát alkothatnak.

Az Oracle HR sémát használjuk és bemutatunk tagadást tartalmazó lekérdezésre öt példát.

1. Kik dolgoznak olyan részlegekben, ahonnan senki sem vett részt korábban projektmunkában?

A DEPARTMENTS és EMPLOYEES táblák között 1:N fokszámú kapcsolat van, és a DEPARTMENT_ID köti össze ezeket. A belső lekérdezés visszaadja azoknak a részlegeknek az azonosítóját ( DEPARTMENT_ID), amelyekből már legalább egyszer legalább egy alkalmazott részt vett korábban projektmunkában (ez most egy 6 elemből álló halmaz). A külső lekérdezésben a NOT IN predikátum – építve a belső lekérdezés eredményeire – megadja azon részlegek nevét ( DEPARTMENT_NAME), illetve az ott dolgozó alkalmazottak nevét ( EMPLOYEE_NAME), ahol az alkalmazotthoz tartozó részleg azonosítója nincs benne a belső lekérdezés által visszaadott eredménytáblában. 5 részlegben 15 alkalmazottra teljesül a feltétel. A NOT IN predikátum adja a tagadást.

Az eredmény:

2. Melyek azok a részlegek, ahol nem minden alkalmazott azonos munkakörben dolgozik?

A DEPARTMENTS és EMPLOYEES táblák között 1:N fokszámú kapcsolat van, és a DEPARTMENT_ID köti össze ezeket. A lekérdezés csoportosítást végez részleg azonosítóra és névre ( DEPARTMENT_ID, DEPARTMENT_NAME), és aggregálja – most megszámolja – a csoportban előforduló egyedi munkakör azonosítókat ( JOB_ID), majd ezek közül kihagyja azokat, ahol a megszámolás 1-et ad (másképpen: azokat hagyja meg, ahol a megszámolás különbözik 1-től, 0 nem lehet, igazából 1-nél több) – ez biztosítja a tagadást. 7 részleget kapunk eredményül.

Az eredmény:

3. Kik azok az alkalmazottak, akik az életpálya modell alapján már nem kaphatnak fizetésemelést?

A JOBS és az EMPLOYEES táblák között 1:N fokszámú kapcsolat van, és a JOB_ID köti össze ezeket. Az életpálya modellhez tartozik egy munkakörhöz tartozó minimális és maximális fizetés ( MIN_SALARY és MAX_SALARY). Azok az alkalmazottak listázandók, akiknél a fizetés megegyezik a betöltött munkakörükhöz adható legmagasabb fizetéssel ( SALARY=MAX_SALARY). Ez jelenti a tagadást. Eredményül egyetlen alkalmazottat kapunk.

Az eredmény:

4. Kik a nem vezető munkakörben dolgozó alkalmazottak?

A belső lekérdezés 18 olyan alkalmazott vezetőjének azonosítóját ( MANAGER_ID) adja vissza, akik lehetnek részlegvezetők vagy középvezetők. A külső lekérdezés minden olyan alkalmazott azonosítóját és nevét ( EMPLOYEE_ID, EMPLOYEE_NAME) adja vissza, akik nincsenek benne a belső lekérdezés által visszaadott eredményhalmazban. Ez adja a tagadást. Eredményül 89 alkalmazottat kapunk.

Az eredmény:

5. Milyen részlegek találhatók nem amerikai régió területén lévő országokban?

A REGIONS, COUNTRIES, LOCATIONS, DEPARTMENTS táblák között balról-jobbra páronként 1:N fokszámú kapcsolat van és ugyanebben a sorrendben a REGION_ID, COUNTRY_ID, LOCATION_ID köti ezeket össze. A belső lekérdezés azért szükséges, mert vannak üres/fiktív részlegek is, amelyeket ki kell hagyni. Az amerikai régió azonosítója 2 ( REGION_ID), ezt adja most a tagadást. Eredményül 3 részleget kapunk 2 országban és 1 régióban.

Az eredmény:

A bejegyzéshez tartozó teljes forráskódot ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára.

A feladatok megoldása során nem foglalkoztam külön azzal az egy alkalmazottal, akinek nincs részlege. A feladatok a Java adatbázis-kezelő tanfolyam 13-16. óra: Konzolos kliensalkalmazás fejlesztése JDBC alapon, 1. rész alkalmához és a 33-36. óra: Grafikus kliensalkalmazás fejlesztése JDBC alapon, 1. rész alkalmához kötődnek.

Az SQL forráskód formázásához a Free Online SQL Formatter-t használtam.

Hello World! másképpen

2023. augusztus 4.2017. június 20. Szerző: Friedel Attila

Hello World! - Piet programozási nyelven

A programozási nyelvek tanulásának első lépése a „Hello World!” szintaktikájának megismerése, és egyben teszt arra is, hogy megfelelő-e a fejlesztői környezet telepítése, konfigurálása. Megjelenik-e a „Hello World!” a konzolon, felbukkanó ablakban, önálló ablakban, weblapon, üzenetben? Mit kell ezért tenni? Néhány Java példát nézünk erre.

1. Konzolos megoldás

Ez a kiinduló állapot. Futtatva a programot, a konzolon jelenik meg a szöveg.

public class Hello1 {

public static void main(String[] args) {

System.out.println("Hello World!");

}

2. Swing 1. megoldás

Itt felbukkanó párbeszédablakban jelenik meg a szöveg. A JOptionPane ablaka itt önálló, így nincs olyan szülője/tulajdonosa ( null), ahonnan elveheti a fókuszt.

import javax.swing.JOptionPane;

public class Hello2 {

public static void main(String[] args) {

JOptionPane.showMessageDialog(null, "Hello World!");

}

3. Swing 2. megoldás

Itt egy testre szabott JFrame utód készül, alapvető beállításokkal. Az ablak címsorában jelenik meg a szöveg. Az ablak saját magát példányosítja és főablakként viselkedik, vagyis gondoskodik saját maga láthatóságáról, fókusz- és eseménykezeléséről (utóbbi 2 most nincs).

import javax.swing.JFrame;

public class Hello3 extends JFrame {

public Hello3() {

setDefaultCloseOperation(EXIT_ON_CLOSE);

setSize(400, 200);

setTitle("Hello World!");

setVisible(true);

}

public static void main(String[] args) {

new Hello3();

}

4. JavaFX megoldás

Itt egy testre szabott Application utód készül, minimál beállításokkal. Az ablak címsorában jelenik meg a szöveg. Az ablak saját magát példányosítja és főablakként viselkedik.

import javafx.application.Application;

import javafx.stage.Stage;

public class Hello4 extends Application {

@Override

public void start(Stage primaryStage) {

primaryStage.setTitle("Hello World!");

primaryStage.show();

}

public static void main(String[] args) {

launch(args);

}

5. Applet megoldás

Böngészőben fut a testre szabott JApplet utód. A weblapon elfoglalt téglalap alakú területen vízszintesen balra és függőlegesen középen jelenik meg a címke komponensben a szöveg.

import javax.swing.JApplet;

import javax.swing.JLabel;

public class Hello5 extends JApplet {

@Override

public void init() {

add(new JLabel("Hello World!"));

}

6. JSP 1. megoldás

Ez egy JSP weboldal automatikusan generált forráskódja. Böngészőben jelenik meg a szöveg.

<%@page contentType="text/html" pageEncoding="UTF-8"%>

<!DOCTYPE html>

<html>

<head>

</head>

<body>

<h1>Hello World!</h1>

</body>

</html>

7. JSP 2. megoldás

Ez egy JSP weboldal egyszerű direktívával a h1 címsorban.

<%@page contentType="text/html" pageEncoding="UTF-8"%>

<!DOCTYPE html>

<html>

<head>

</head>

<body>

</body>

</html>

8. Servlet megoldás

Itt egy szervlet által generált weboldal, amely fixen tartalmazza a szöveget.

import java.io.IOException;

import java.io.PrintWriter;

import javax.servlet.ServletException;

import javax.servlet.annotation.WebServlet;

import javax.servlet.http.HttpServlet;

import javax.servlet.http.HttpServletRequest;

import javax.servlet.http.HttpServletResponse;

@WebServlet(urlPatterns = {"/Hello6"})

public class Hello6 extends HttpServlet {

protected void processRequest(

HttpServletRequest request, HttpServletResponse response)

throws ServletException, IOException {

response.setContentType("text/html;charset=UTF-8");

try(PrintWriter out=response.getWriter()) {

out.println("<!DOCTYPE html>");

out.println("<html>");

out.println("<head>");

out.println("<title>Servlet Hello6</title>");

out.println("</head>");

out.println("<body>");

out.println("<h1>Hello World!</h1>");

out.println("</body>");

out.println("</html>");

}

...

}

9. Atipikus 1. megoldás

„Adatbázisból is lekérdezhető” a szöveg.

import java.sql.Connection;

import java.sql.DriverManager;

import java.sql.ResultSet;

import java.sql.SQLException;

public class Hello7 {

public static void main(String[] args) {

try {

Class.forName("oracle.jdbc.driver.OracleDriver");

Connection c=DriverManager.getConnection(

"jdbc:oracle:thin:@localhost:1521:xe", "HR", "hr");

ResultSet rs=c.createStatement().executeQuery(

"SELECT 'Hello World!' FROM DUAL");

rs.next();

System.out.println(rs.getString(1));

c.close();

}

catch(SQLException | ClassNotFoundException e) {

e.printStackTrace();

}

10. Atipikus 2. megoldás

Ebben az esetben a Java nyelv által biztosított véletlenszám generáló osztályra támaszkodva állítjuk elő a szöveget. Mivel a random objektum által előállított számok csupán a véletlenség látszatát keltik, de valójában egy algoritmus szerint készülnek, ezért előre teljes pontossággal megjósolható a kimenet. Csupán meg kell találni azt a kezdőértéket, ami után „véletlenül” pont a h, e, l, l, o betűk fognak következni. Megismételve a folyamatot egy másik kezdőértékkel, megkapjuk a w, o, r, l, d betűket is.

import java.util.Random;

public class Hello8 {

static String randomString(int seed) {

Random random=new Random(seed);

StringBuilder word=new StringBuilder();

int i;

while((i=random.nextInt(27))!=0)

word.append((char)('`' + i));

return word.toString();

}

public static void main(String[] args) {

String hello=randomString(-229985452);

String world=randomString(-147909649);

System.out.println(hello+" "+world);

}

A bejegyzéshez tartozó teljes forráskódot – több projektben – ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára.

A példák a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyam, a Java EE szoftverfejlesztő tanfolyam és a Java adatbázis-kezelő tanfolyam több alkalmához is kötődnek (kivéve 4. és 5.).

Hivatkozások a témakörben, amelyek más programozási nyelvek példáit is tartalmazzák:

Munkakör, létszám, névsor lekérdezése

2023. július 5.2017. január 18. Szerző: Kaczur Sándor

Az a feladatunk, hogy az Oracle HR sémából lekérdezve állítsuk elő munkakörönként csoportosítva az alkalmazottak létszámát és névsorát. Adott a JOBS és az EMPLOYEES táblák közötti 1:N kapcsolat. A JOBS táblában (szótár) lévő JOB_ID egyedi kulcshoz tartozik egy hosszabb szöveges JOB_TITLE leírás (munkakör), valamint az EMPLOYEES táblában megtalálható a JOB_ID külső kulcsként. Az EMPLOYEES táblában elérhető az alkalmazottak neve: FIRST_NAME és LAST_NAME. Minden munkakört betölt legalább 1 alkalmazott és minden alkalmazotthoz van hozzárendelt munkakör.

Tanfolyamainkon többféleképpen modellezzük és tervezzük meg a feladat megoldását.

Megoldás (Java SE szoftverfejlesztő tanfolyam)

A Java SE szoftverfejlesztő tanfolyam 45-52. óra: Adatbázis-kezelés JDBC alapon alkalmain a következők szerint modellezünk és tervezünk.

Kiindulunk az alábbi egyszerű SQL parancsból:

Eredményül ezt kapjuk (részlet):

A kapott eredménytáblát a Java kliensprogram fejlesztése során leképezzük egy generikus POJO listába, a rekordonként összetartozó 3 adatból előállítva az objektumok tulajdonságait. A generikus listát csoportváltás algoritmussal feldolgozva, könnyen listázzuk a létszámot és a névsort munkakörönként csoportosítva. A munkakörönkénti létszámot a listafeldolgozás során megkapjuk. Ezt most nem részletezzük, de tanfolyamaink hallgatói számára ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé a teljes forráskódot. Ennél a megoldásnál egyszerűbb a lekérdező parancs, de összetett az eredmény feldolgozása.

Megoldás (Java adatbázis-kezelő tanfolyam)

A Java adatbázis-kezelő tanfolyam 9-12. óra: Oracle HR séma elemzése, 13-16. óra: Konzolos kliensalkalmazás fejlesztése JDBC alapon, 1. rész, 33-36. óra: Grafikus kliensalkalmazás fejlesztése JDBC alapon, 2. rész alkalmával a következők szerint modellezünk és tervezünk.

Denormalizált eredményt közvetlenül visszaadni képes összetett SQL parancsot készítünk:

Eredményül ezt kapjuk (részlet):

A kapott eredménytáblát a Java kliensprogram fejlesztése során közvetlenül kiíratjuk, hiszen minden szükséges adatot tartalmaz. Az utolsó oszlopban összefűzve megkapjuk az adott részleghez tartozó alkalmazottak névsorát. Ezt most nem részletezzük, de tanfolyamaink hallgatói számára ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé a teljes forráskódot. Ennél a megoldásnál összetettebb a lekérdező parancs, de egyszerű az eredmény feldolgozása.

Érdemes átgondolni és összehasonlítani a kétféle különböző megközelítés lehetőségeit, korlátait. Ha egyensúlyozni kell a kliensprogram és az adatbázis-szerver terhelése között, valamint az MVC modell összetettsége, karbantarthatósága, könnyen dokumentálhatósága a/is szempont, akkor többféle alternatív módszer is bevethető, valamint építhetünk a különböző Oracle verziók (dialektusok) képességeire is.

Az SQL forráskódok formázásához a Free Online SQL Formatter-t használtam.