Ratkó István emlékest 2022

A Gábor Dénes Főiskolán működő Ratkó István matematika interdiszciplináris alkalmazásai Műhely 2022. március 25-én 10. alkalommal rendezte meg a Ratkó István emlékestet. Ezen már többször is részt vettem előadóként és a hallgatóság tagjaként is. 2014-ben Prímszámkereső algoritmusok hatékonysága címmel, 2015-ben A bűvös négyzet története és előállítása (oktatóprogram) címmel tartottam előadást. A jubileumi emlékesten pedig „Töltsünk ki az ötöslottón 100 szelvényt úgy, hogy valamelyik szelvénnyel biztosan legyen két találatunk!” – a feladat megoldásához vezető út címmel tartottam előadást.

A blog bejegyzésben röviden összefoglalom az előadást:

  • Személyes élmények Ratkó tanár úrhoz kötődően
  • Ötöslottó: diszkrét matematika, elemi kombinatorikai feladat, lehetséges különböző szelvények száma, öttalálatos valószínűsége, szemléltetés
  • Véletlenszámok előállítása: valódi és ál (pszeudo) véletlenszámok, hardveres és szoftveres megoldások áttekintése, LCG
  • Egyetlen véletlenszám előállítása Java nyelven: procedurális, OO, szálbiztos megoldások
  • Egyetlen lottószelvény előállítása Java nyelven: adatszerkezet nélkül, logikai tömb (demóprogram), számtömb, szöveg (McMillan egyenlőtlenség, optimális kód, Huffman kód, prefixmentes kódolás, Shannon-Fano kód, hibajelző és hibajavító kód, Hamming távolság, Reed-Solomon kód, algebra: véges testek megkonstruálása), generikus lista (érték), generikus lista (keverés), generikus lista (elfogyasztás), generikus halmaz, funkcionális programozás / algoritmusok és adatszerkezetek rövid elemzése, összehasonlítása, kompromisszumok
  • Találatok száma: matematika vs. programozási tételek, metszet tömbbel és generikus listával, Stream API-val, lambda kifejezéssel
  • Különböző lottószelvények előállítása: összes eset, brute force, mesterséges intelligencia, problématér|állapottér, kombinatorikai robbanás kontrollálása
    (szemléletváltás: az eddigi 1-90 intervallumból kiválasztott 5 különböző szám egy lottószelvényt jelentett, mostantól az 1-43949268 intervallumból kiválasztott különböző számok különböző lottószelvényeket jelentenek)

Eddig minden feldolgozható a középiskolás matematikai eszköztárral és kezdő Java objektumorientált programozás által biztosított mozgástérben. A továbbiakhoz szintet kell lépni.

A konkrét feladatspecifikáció:

„Töltsünk ki az ötöslottón 100 szelvényt úgy, hogy valamelyik szelvénnyel biztosan legyen két találatunk!” (Segítség: töltsünk ki 30 szelvényt úgy, hogy az 1-25 közötti számpárt lefedjék; 21 szelvényt úgy, hogy a 26-46 közötti összes számpárt lefedjék; 21 szelvényt úgy, hogy a 47-67 közötti összes számpárt lefedjék és 28 szelvényt úgy, hogy a 68-90 közötti összes számpárt lefedjék. Miért lesz így legalább két találatunk?)

A szintlépéshez hasznos ismerni két tankönyvet (Szilasi Zoltán: Bevezetés a véges geometriába, 2015; Reiman István: A geometria és határterületei, 2001) és egy tudományos cikket (Z. Füredi, G. J. Székely, Z. Zubor: On the Lottery Problem, 1995). További szükséges ismeretek (geometria, algebra, elemi matematika, kombinatorika): projektív geometria, véges projektív sík, Kirkman iskoláslány problémája, Fano-sík (mint algebrai és geometriai leképezés), Steiner-rendszer (ponthalmaz, amely elemszáma 6k+1 alakú prím), néhány konstruktív jellegű bizonyítás, skatulya-elv.

Az előadás a feladat megoldásához vezető útról szólt. Az eredmény előtti utolsó előtti lépés ezt jelenti (Java program konzolra kiírt szövege):

Végül ismertettem néhány lehetőséget az algoritmus vizsgálatára és az implementált Java forráskód tesztelésére.

Köszönöm Kupcsikné Fitus Ilona kolléganőnek, hogy a jubileumi Ratkó István emlékest szervezőjeként előadónak felkért. Örömmel csatlakoztam újra. A prezentációmat a résztvevőkkel megosztottam. Köszönöm az érdeklődő kollégáknak és hallgatóknak a részvételt és a pozitív visszajelzéseket. Az emlékestek programjai elérhetők. Ajánlom lottószelvény címkénket is, mert a téma igazi örökzöld.

Multimédia az oktatásban 2021

NJSZT-MMO logó

NJSZT-MMO logóA Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) „Multimédia az oktatásban” Szakosztály által – évente – szervezett XXVII. Multimédia az oktatásban című online nemzetközi konferencia került megrendezésre 2021. június 10-11-én.

A konferencia célja

A szakmai rendezvény célja, hogy elősegítse az oktatás, valamint a kutatás és fejlesztés különböző területein dolgozó, oktató hazai és külföldi szakemberek, PhD és felsőoktatási hallgatók kapcsolatfelvételét, tapasztalatok és jó gyakorlatok cseréjét, egyes képzési szakterületekhez kapcsolódó kreditek gyűjtését.

24 témakörben hirdették meg az előadóknak a jelentkezési lehetőséget, köztük néhány hozzánk kötődő

  • élethelyzethez igazított tanulás,
  • a multimédia alkalmazása a felsőoktatásban és a felnőttképzésben,
  • mLearning, eLearning és környezete,
  • a tanulási környezet technikai, technológiai változása,
  • felhőalapú szolgáltatások,
  • multimédia és a tudományos kutatás összefonódása,
  • multimédia-fejlesztések, eredmények, alkalmazások bemutatása.

A konferencia programja

Letölthető a konferencia programja. A konferencia a Dunaújvárosi Egyetemről élő közvetítésben zajlott a Pexip webkonferencia platformon. 2 nap alatt 13 szekcióban 65 előadás hangzott el 99 társszerzőtől. A rendezvényre 169 fő regisztrált és kb. 250-en követték az élő közvetítést 4 országból.

A plenáris előadások némileg számvetésre sarkalltak. Ez a 16. MMO-s anyagom 2009 óta. Ezek a szakmai előadások, magyar és/vagy angol nyelvű cikkek, poszterek megtalálhatók a publikációs listámban. Szakmai blogunkban több beszámoló is van, lásd MMO címke. Jövőre is szívesen csatlakozom a rendezvényhez. 2022-ben a Multimédia az oktatásban konferencia helyszíne a Horvátországban található Eszéki Egyetem lesz.

Részt vettem a konferencián

2021-ben előadást tartottam „Python tanfolyam tapasztalatai az átalakuló szoftverfejlesztő OKJ képzésben” címmel 20 percben, amely a konferencia „Multimédia-fejlesztések, eredmények, alkalmazások bemutatása” című szekciójába került. Előadásom prezentációját ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára. Az anyagból készült 5 oldalas szakmai cikket is készítettem, amely elérhető a konferencia kiadványban.

A cikk összefoglalója

A 2020/2021-es tanév átmenetet/átállást jelentett a szakképző intézményekben. Az informatika és távközlés ágazatban a korábbi szoftverfejlesztő képzést felváltotta a szoftverfejlesztő és –tesztelő képzés. A korábbi szabályozó és az új KKK, PTT dokumentumokat áttekintve több markáns különbség is adódik. Ezek egyike a Python programozási nyelv hangsúlyos beépülése. A kifutó kétéves OKJ képzést 2021-ben befejező diákok számára az it-tanfolyam.hu oktatói csapata kidolgozott és megvalósított egy Python tanfolyamot. Ők speciális célcsoport, mert már tanultak más programozási nyelveket, de Pythont még nem, vagy csak bevezetőként. Az előadás/cikk ismerteti a 2021. májustól elindult tanfolyam hátterét, tematikáját, szervezésének folyamatát, visszajelzéseit és összegzi a tapasztalatokat.

A cikk tartalomjegyzéke

  1. A szakképzés átalakulásának jogi háttere
  2. Tartalmi megújulás elemei
    1. Korábbi tartalom
    2. Új tartalom
    3. Releváns markáns különbségek
  3. Oktatók tapasztalatai
  4. A Python tanfolyam általános koncepciója
  5. A Python tanfolyam előkészítése, szervezése
  6. A tematika kiemelt elemei
    1. Adatszerkezetek
    2. Fájlok feldolgozása, adatbázis-kezelés
    3. Grafikus felhasználói felület – TKinter
    4. Webes alkalmazások – Flask és Django
    5. Mobil alkalmazások – Kivy
    6. IoT programozás – Raspberry Pi
    7. Mesterséges intelligencia
  7. Visszajelzések, tapasztalatok

Digitális Témahét 2021

A Digitális Témahét 2016-ban indult országos rendezvénysorozat. Fő célja a digitális pedagógia módszertanának népszerűsítése és elterjesztése. A program fontos törekvése, hogy a digitáliskompetencia-fejlesztés az informatikán túl kiterjedjen más tantárgyakra is. A résztvevő pedagógusok és diákok változatos és kreatív iskolai projektek keretében fejleszthetik képességeiket technológiával támogatott tanulás során. A Digitális Témahét rendezvény minden meghirdetett programja ingyenes. A 2018/2019-es tanévben már több mint 3000 oktatási projekt valósult meg, közel 8000 pedagógus és 135000 diák részvételével.

A 2020/2021-es tanévben a rendezvény március 22-26. között valósult meg. Kiemelt témakörök/szempontok:

  • a multidiszciplináris megközelítés: a matematika, a természet- és mérnöki tudományok, valamint a művészet- és társadalomtudományok együttes megjelenítése;
  • a digitális technológia alkotó használata és az algoritmikus gondolkodás fejlesztése;
  • a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése és bevonása;
  • a nevelési-oktatási intézmények közötti együttműködés élénkítése;
  • a határon túli magyar pedagógusok és oktatási intézmények bevonása;
  • a digitális biztonság a mindennapi pénzügyeinkben;
  • az intézményen belül történő pedagógus közötti együttműködés élénkítése, a projektmódszer alkalmazásának kiterjesztése olyan kollégákra, akik még nem ismerik;
  • ebben a tanévben is a digitális gyermekvédelem, a médiatudatosság, a közgyűjtemények digitális tartalmainak nevelésben, oktatásban történő megjelenése.

Rendezvényünk plakátja

Az it-tanfolyam.hu 2021-ben is csatlakozott a rendezvénysorozathoz. Három oktatónk hirdetett négy programot a https://digitalistemahet.hu weblapon. A programjainkra 2021. március 23-án 9:00-12:00 óráig került sor.

9:00-9:50 – Kaczur Sándor: Hogyan kommunikálnak különböző szakemberek, miközben elkészül egy bevételt termelő, márkát építő honlap?
Az ötletgazda kitalálja a tutit. A legjobb üzletet. Ami sok pénzt termel. Nyilván online. Rájön arra, hogy ő ennek a megvalósításához egyedül kevés és különböző szakemberekből csapatot épít maga köré. No de ez nem megy könnyen, hiszen mindenki más nyelven beszél. Mégis a közös cél érdekében valahogyan, folyamatokban gondolkodva történik valami miközben telik az idő. Megérti egymást az ötletgazda, a grafikus, a marketing tanácsadó, a kreatív szövegíró, a szoftverfejlesztő, a rendszerüzemeltető, és ahogyan mondták régebben: és még sokan mások. Tehát kipattan a szikra és akad, aki képben van a trendi design elveivel és ergonómiával, a netes értékesítés apró praktikáival, a figyelemfelkeltő és tudatba égő szöveg elkészítésének trükkjeivel, a weboldalba beágyazható követőkódokkal, űrlapokkal, az online fizetési módok akadálymentes megvalósításával és persze nem árt, ha mindez biztonságosan és fenntarthatóan működik. Vajon miről beszélgethetnek? Hogyan valósul meg a projekt? Az előadás ismertet néhány tipikusan előforduló párbeszédet, döntési helyzetet, alternatívát, megoldást. A program szakmaközi kommunikációra fókuszál és a Java tanfolyamaink orientáló moduljához kötődik.

10:00-10:30 – Szegedi Kristóf: Játékprogramok nyerő stratégiáinak elemzése
A tudásalapú rendszerek elméleti alapjaihoz tartoznak a mesterséges intelligencia különböző megoldáskereső módszerei, az állapottér-reprezentáció és a klasszikus keresési stratégiák. Egy játék állapotait valahogyan nyilvántartjuk egy adatszerkezetben. Lehet, hogy néhány lépést előre kalkulálunk (kiterjesztünk) és ezek elágazásaiból fát (fa adatszerkezet) tudunk építeni. Ezeket hatékonyan karban kell tartani konstrukciós és szelekciós műveletekkel. Döntéseket is kell hozni. Vajon melyik állapot a jobb, vagy kevésbé rossz, legalább olyan jó mint ahol járunk? Ki kell értékelni és abba az irányba érdemes haladni, amelyben végül a döntések sokasága igazolja és egyben adja a nyerő stratégiát. Ha ez nem megy, akkor még mindig játszhatunk nem vesztő stratégiával, azaz lehet cél a hosszabb játékmenet, vagy akár a döntetlen állapot is. Az előadás ismertet néhány tipikus problémaszituációt, játékteret leképező reprezentációs gráfbeli navigációt és összehasonlít néhány fabejáró/gráfbejáró stratégiát. A program mindhárom Java tanfolyamunk orientáló moduljához kötődik.

10:40-11:20 – Kaczur Sándor: Java kollekciók hatékonysága
Adott egy ismert algoritmus egy ismert problémára. A gyakorlati bemutató példákat mutat arra, hogy az ismert Java kollekció keretrendszer különböző adatszerkezeteinek funkcionalitását/szolgáltatásait felhasználva mennyire eltérő megoldásokat tudunk készíteni. Mindegyik megoldás ugyanazt az eredményt adja, de alapjaiban más gondolatmenettel születtek. Vajon melyik tekinthető hatékonyabbnak? Mennyi tárhelyet igényelnek? Mennyi idő alatt hajtódnak végre? Mennyire bonyolultak, azaz mennyire könnyű/nehéz megérteni/dokumentálni/elmagyarázni? Előkerülnek különböző Set, Queue, List, Map implementációk, programozási tételek. Amit csak lehet, mérünk, összehasonlítunk, elemzünk. Végül az eredmények alapján javaslatokat adunk: mikor, miért, mit (mit ne), hogyan (hogyan ne) használjunk. A program a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyamunk tematikájához kötődik.

11:30-12:00 – Kiss Balázs: Gondolkodjunk logikusan!
Az előadás során áttekintjük az intelligencia, a kreatív problémamegoldó és logikus gondolkodás összefüggéseit és izgalmas feladatokból válogatva közösen megoldunk néhány fejtörő feladatot.

 

A programjaink a Google Meet online platformon élőben zajlottak, ahová kb. 60-an látogattak el. Köszönöm oktató kollégáimnak, hogy örömmel csatlakoztak. Mindannyian jól éreztük magunkat. Igazán tartalmas programot állítottunk össze. Idén is szívesen csatlakoztunk és szívesen emlékszünk majd rá. Legközelebb talán már az offline világban is szervezhetünk eseményeket, tarthatunk rendezvényeket.

A szakmaközi kommunikációra fókuszáló első előadásomat – kiemelve a grafikus, marketing menedzser, szoftverfejlesztő, rendszerüzemeltető szakmákat – megtartottam a SZÁMALK-Szalézi Technikum és Szakgimnázium Digitális Témahét 2021 rendezvényéhez kötődően is, 2021. március 22-én 14:00-14:45-ig.

ADA 2020

A Debreceni Egyetem Informatikai Kara 2020. december 15-16-án megrendezte az ADA konferenciasorozat harmadik konferenciáját (ADA 2020), amely az informatika és a STEM területei iránt érdeklődők konferenciája volt.

A konferencia célja

Az ADA konferenciasorozat elsődleges célja, hogy lehetőséget és közeget biztosítson az informatikai és a STEM területeken dolgozó, kutató vagy még a tanulmányaikat folytató nők szakmai megjelenésének, kommunikációjának. A konferencia kiemelt figyelmet kíván fordítani a kapcsolódó szakterületek munkaerő utánpótlásának problémáira, az érdeklődők pályaválasztási motivációja növelésének, illetve az orientáció kialakításának lehetőségeire. A konferenciasorozat szeretne hozzájárulni a nők arányának növekedéséhez a fenti területekhez tartozó szakmákban és kutatásokban.

Kiknek érdemes részt venni?

Mindenkinek, aki érdeklődik az informatika és a STEM területeinek új eredményei iránt! Minden kutatónak, oktatónak, felsőoktatásban tanuló vagy doktori tanulmányokat folytató hallgatónak, akik tudományos eredményeiket szeretnék bemutatni egy szélesebb szakmai közönség előtt.

Akik az informatikához, a STEM területekhez, illetve ezek oktatásához kapcsolódó munkájuk és tapasztalatuk alapján kialakult jó gyakorlatukat kívánják megosztani a szakmabeliekkel.

Az eseményről

Mindkét nap 1-1 plenáris előadással indult. 11 szekcióban (Számítástudomány, Természettudomány, Okos város és okos otthon, Női tapasztalatok a STEM területén, Nők a tudományban, Virtuális valóság, Virtuális valóság és vizualizáció, Középiskolai oktatás, Új didaktikai irányvonalak, Digitális eszköztár használata, Robotika) zajlott a 40 szekció előadás. A konferencia a Webex online platformon zajlott.

Elérhető a konferencia programja: keddi program és szerdai program, valamint az absztraktok is.

2020-ban előadást tartottam „Koronavírus Java projekt – a tervezés és megvalósítás mérföldkövei” címmel, amely a konferencia Digitális eszköztár használata szekciójába került. Az absztrakt: „Az előadás/cikk egy szoftverfejlesztő OKJ képzésen használt/használható esettanulmányt ismertet. A Java projekt két különböző weboldalról ment adatokat, ezek: https://koronavirus.gov.hu/elhunytak és https://www.worldometers.info/coronavirus/country/hungary/. Az adatokat helyi állományrendszerben tárolja, konvertálja, összefésüli, végül némi adattisztítást követően feldolgozza. A Java alkalmazások gyakorlat tantárgy tematikájának kapcsolódó elemei: OOP-MVC, swing GUI, eseményvezérelt programozás, szövegfájlok kezelése, hálózati kommunikáció, kivételkezelés. Az előadás/cikk ismerteti a Java projekt tervezésének és megvalósításának fontosabb lépéseit, mérföldköveit.”

Az előadásom prezentációját és az Java projekt/esettanulmány forráskódját ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára.

Az előadásom témája a Java EE szoftverfejlesztő tanfolyam több alkalmához is kötődik.

Részt vettem az ADA 2019 konferencián is.

WITSEC szakmai nap 2020

„A WITSEC (Women in IT Security) az IT biztonság területén dolgozó nők szakmai közössége, melynek célja ledönteni azon sztereotípiát, miszerint az informatika csak a férfiak területe. A nők is ugyan úgy képesek megállni a helyüket.” – írják a WITSEC -> Bemutatkozás oldalon. Szándékuk nem a nemek harcának erősítése, hanem képességeikkel és tudásukkal szeretnének hozzátenni a tudomány ezen ágához, mindeközben pedig segíteni az új generációt a szakmai közösségbe való beilleszkedésben. A szervezet 2014-es létrehozását követően folyamatosan növekszik, 2018-ban egyesületté alakult. Küldetésükhöz kötődően rendszeresen szerveznek rendezvényeket. 2020-ban erre a Hopin online platformon került sor. Az eseményre előzetesen 270+ fő regisztrált.

Kaczur Sándor oktatónk a 2020. október 15-én tartott 5. WITSEC szakmai nap 2020 konferencián képviselte az it-tanfolyam.hu projektet. A Nők a szoftverfejlesztés területén című 30 perces előadása megtekinthető:

Az előadás összefoglalója olvasható az alábbiakban:

  • Adatok az it-tanfolyam.hu beiratkozott nő hallgatóinak statisztikájából:
    • Java SE szoftverfejlesztő, Java EE szoftverfejlesztő és Java adatbázis-kezelő tanfolyamainkra beiratkozottak 18%-a nő.
    • A nők 65%-a budapesti, a többiek főként Pest és a szomszédos megyékben élnek/dolgoznak.
    • A nők 76%-a 30-44 éves, 57%-a 30-39 éves. Közvetlenül érettségi után még nem jelentkeznek. Első képesítés helyett inkább a karrierváltás szándéka jellemző.
    • 2015-2020-ig a nők 74%-a középfokú végzettséggel, 26%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezett/jelentkezett. (Összehasonlítás: a KSH 2016-os országos adatai: a magyar lakosság 33%-a rendelkezik érettségivel és 20%-a felsőfokú végzettséggel.)
    • ISCED 2011 szerint a nők tanulmányi területei: 16% oktatás, 28% matematika, számítástechnika, egyéb természettudományok, 23% szolgáltatások.
    • Idegen nyelv ismeret (KER szerint legmagasabb, nyilatkozat): 58% legalább B1/B2 angol, legalább B1/B2 16% német, 22%-nak nincs figyelembe vehető / munkahelyen használható nyelvtudása.
    • Foglalkoztatás: 51% főállású, 20% részmunkaidős, 11% vállalkozó, 8% munkanélküli, 10% GYED, GYES, GYET, CSED.
    • Fő motiváció: 53% munka mellett tanulni, 35% egyéni fejlődés / új területet megismerni, 28% hosszú távú befektetés, 23% piacképes tudást szerezni, 16% gyermek mellett tanulni, 14% külföldre költözés előtt konvertálható tudást szerezni, 11% kiegészítő területet megismerni, 8% sok pénzt keresni (több is választható volt).
    • Lemorzsolódás 34%, ebből 4% az első alkalom után, 8% az OOP témakör után, 13% végigjárta a tanfolyamot de online vizsgát nem tett.
    • Elhelyezkedés, sikeres karrierváltás 60%, ebből 28% 0-6 hónapon belül belföldön, 20% 7-12 hónapon belül belföldön, 12% 0-12 hónapon belül külföldön.
  • Hivatkozott blog bejegyzéseink:
    • Nemzetközi IT-s nőnap: válogatás a Women in computing gyűjteményből. Olyan nők, akik maradandót alkottak a számítástudomány, a számítástechnika, a számítógép-hálózatok, IT területén. Érdekesség: Frances Allen a megalapítását követő 40. évben első nőként kapta meg a Turing-díjat 2006-ban.
    • Interjú Görög Ibolyával: az ország protokollszakértőjétől kaptunk hasznos tanácsokat, amelyek állásinterjún kiválóan bevethetők. Ne feledkezzünk meg a NŐ VAGYOK A TANULT EMBER szerepben megközelítésről és persze kihagyhatatlan a KICCSAJ. 😉
    • Kutatók éjszakája 2018: Fejős Ibolya – aki a Java SE és Java EE szoftverfejlesztő tanfolyamunkon is részt vett – alumni programunkhoz kötődően tartott előadást Karrierváltás után: az első hónapok junior szoftverfejlesztőként egy kisvállalatnál címmel rendezvényünkön.
    • Rólunk mondták, rólunk írták: hallgatóink értékeléseinek rendszeresen frissített esszenciája.
  • Ismertetésre került két nő buyer persona, akikre gyakran gondolunk online marketing tevékenységünk során.

A konferencia három virtuális helyszínen zajlott párhuzamosan: expo, stage, sessions. A prezentációs előadások mellett több kerekasztal beszélgetés is zajlott. Örömmel vettünk részt az eseményen, és egyben köszönjük a lehetőséget.

A szervezők publikálták az összes előadást a WITSEC PRO DAY 2020 – SZAKMAI NAP YouTube lejátszási listán.