orientáló modul - címke - Oldal 8 a 8-ből

Stream API lambda kifejezésekkel

2022. február 22.2018. augusztus 26. Szerző: Balogh Péter

Korábban blogoltunk már a Stream API-ról és a lambda kifejezésekről: Ismerkedjünk lambda kifejezésekkel! Most másképpen közelítve újra foglalkozunk a témával.

Tanfolyamainkon szinte minden adatszerkezethez, tömbhöz, kollekcióhoz, fájlkezeléshez kötődő témakörben használjuk mindkettőt. Áttekintjük az ezekhez szükséges minimális verziószámot, a szintaktika fejlődését, az együttes használat elvi és gyakorlati lehetőségeit. A szükséges alapfogalmakat definiáljuk: hozzárendelési szabály, funkcionális interfész, metódus referencia, alapértelmezett metódusok, típus kikövetkeztetés képessége, generikus és funkcionális programozás. párhuzamos adatfeldolgozás lehetőségei.

Összehasonlításokat is végzünk: a lambda előtti verziók lehetőségei, korlátai, tipikus lambda hibák, mikor mit érdemes és mit nem érdemes használni, paraméterek típusait megadjuk vagy elhagyjuk, hagyományos kollekciós műveletek (azért a generikusság előtti időkre már nem térünk ki) és folyam feldolgozás (adatforrás meghatározása, közbenső és végső műveletek).

Most azokat a Stream API-hoz és lambda kifejezésekhez kötődő bevezető mintapéldákat ismertetjük, amiket részletesen elemzünk tanfolyamaink szakmai moduljának kontakt óráin. Ezek közül közösen meg is írunk néhányat, kombinálunk is néhányat egy-egy összetett adatfeldolgozó művelet megvalósítása során. Programozási tételenként specifikáljuk a feladatokat és megmutatunk néhány megoldást.

1. Adatforrás

100 db olyan véletlen kétjegyű számot állítunk elő generikus listában, amelyek között biztosan előfordul legalább egyszer a 80.

List<Integer> list=new Random().ints(100-1, 10, 99+1).

boxed().collect(Collectors.toList());

list.add(80);

System.out.println("100 db kétjegyű véletlenszám\n"+

list.stream().sorted().map(Number::toString).

collect(Collectors.joining(", ")));

2. Elemi programozási tételek

2.1. Sorozatszámítás

Kiírjuk, hogy mennyi a listában lévő számok összege:

System.out.print("Mennyi a számok összege? ");

System.out.print("V1: "+

list.stream().reduce(0, Integer::sum)+", ");

System.out.print("V2: "+

list.stream().reduce(0, (a, b) -> a+b)+", ");

System.out.print("V3: "+

list.stream().mapToInt(Integer::intValue).sum()+", ");

System.out.println("V4: "+

list.stream().collect(Collectors.summingInt(Integer::intValue)));

2.2. Eldöntés

Két kérdésre adunk választ. Van-e a listában lévő számok között 35 (konkrét elem), illetve páros (adott tulajdonságú elem)?

System.out.print("Van-e a számok között 35? ");

System.out.print("V1: "+

(list.stream().anyMatch(n -> n==35)?"Van.":"Nincs.")+", ");

System.out.print("V2: "+

(list.stream().filter(n -> n==35).count()>0)+", ");

System.out.print("V3: "+

(list.stream().filter(n -> list.contains(35)).count()>0)+", ");

System.out.println("V4: "+

list.stream().filter(n -> n==35).findFirst().isPresent());

System.out.println("Van-e a számok között páros? "+

(list.stream().anyMatch(n -> n%2==0)?"Van.":"Nincs."));

2.3. Kiválasztás

Kiírjuk, hogy a biztosan előforduló (legalább 1 db közül balról az első) 80, hányadik helyen (index) található meg:

System.out.println("Melyik a(z első) 80 sorszáma? "+

IntStream.range(0, list.size()).

filter(i -> list.get(i)==80).mapToObj(i -> i).findFirst().get());

2.4. Keresés

Keressük a 35-öt az eldöntés és a kiválasztás összeépítésével:

System.out.println("Van-e 35? Ha igen, melyik a(z első) sorszáma? "+

(list.stream().anyMatch(n -> n==35) ?

"Van, a(z első) sorszáma: " + IntStream.range(0, list.size()).

filter(i -> list.get(i)==35).mapToObj(i -> i).findFirst().get() :

"Nincs."));

2.5. Megszámolás

Kiírjuk, hogy hány db öttel osztható szám (adott tulajdonságú elem) található a listában:

1 2	System.out.println("Az öttel osztható számok száma: "+ list.stream().filter(n -> n%5==0).count());

2.6. Szélsőérték-kiválasztás

Kiírjuk a listában lévő legkisebb számot (értéket, nem indexet):

1 2	System.out.println("A legkisebb szám: "+ list.stream().mapToInt(n -> n).min().getAsInt());

3. Összetett programozási tételek

3.1. Másolás

Készítünk egy másolatot a lista elemeiről (közben esetleg mindegyiket meg is változtathatjuk):

List<Integer> copyList=

list.stream()./*map(n -> 2*n).*/collect(Collectors.toList());

System.out.println("Másolat a listáról: "+

copyList.stream().map(Number::toString).

collect(Collectors.joining(", ")));

3.2. Kiválogatás

A listában lévő számok közül kiválogatjuk az öttel osztható számokat:

List<Integer> selectedList=new ArrayList<>();

list.stream().filter(n -> n%5==0).forEach(selectedList::add);

System.out.println("Az öttel osztható számok (V1): "+

selectedList.stream().map(Number::toString).

collect(Collectors.joining(", ")));

System.out.println("Az öttel osztható számok (V2): "+

list.stream().filter(n -> n%5==0).

map(Number::toString).collect(Collectors.joining(", ")));

3.3. Szétválogatás

Külön-külön szétválogatjuk a listában lévő páros és páratlan számokat:

List<Integer> evenList=new ArrayList<>(); //páros

List<Integer> oddList=new ArrayList<>(); //páratlan

list.stream().forEach(n -> ((n%2==0) ? evenList : oddList).add(n));

System.out.println("Szétválogatás után:\n"+

"párosak: "+

evenList.stream().map(Number::toString).

collect(Collectors.joining(", "))+"\n"+

"páratlanok: "+

oddList.stream().map(Number::toString).

collect(Collectors.joining(", ")));

3.4. Unió

A korábban szétválogatott páros és páratlan számokat tartalmazó halmazok unióját állítjuk elő:

List<Integer> unionList=new ArrayList<>();

Stream.concat(evenList.stream().distinct(),

oddList.stream().distinct()).

distinct().forEach(unionList::add);

System.out.println("Párosak és páratlanok uniója:\n"+

unionList.stream().map(Number::toString).

collect(Collectors.joining(", ")));

3.5. Metszet

A korábban szétválogatott páros és páratlan számokat tartalmazó halmazok metszetét állítjuk elő:

List<Integer> intersectionList=new ArrayList<>();

evenList.stream().distinct().filter(oddList::contains).

forEach(intersectionList::add);

System.out.println("Párosak és páratlanok metszete:\n"+

intersectionList.stream().map(Number::toString).

collect(Collectors.joining(", ")));

3.6. Összefésülés

A korábban szétválogatott páros és páratlan számokat összefésüljük:

List<Integer> mergedList=new ArrayList<>();

Stream.concat(evenList.stream(),

oddList.stream()).forEach(mergedList::add);

System.out.println("Párosak és páratlanok összefésülve:\n"+

mergedList.stream().map(Number::toString).

collect(Collectors.joining(", ")));

4. A program eredménye a konzolon

100 db kétjegyű véletlenszám

10, 10, 10, 11, 13, 14, 16, 16, 18, 19, 19, 20, 21, 22, 23, 23, 24, 25, 25, 25, 26, 29, 29, 30, 30, 31, 32, 33, 34, 35, 36, 38, 38, 39, 39, 40, 42, 45, 45, 46, 47, 48, 49, 49, 50, 50, 51, 51, 53, 53, 54, 54, 54, 55, 56, 59, 61, 62, 62, 63, 63, 64, 67, 67, 68, 68, 69, 70, 72, 72, 73, 77, 77, 77, 77, 77, 79, 79, 79, 80, 81, 83, 84, 85, 85, 87, 87, 89, 89, 89, 89, 93, 95, 95, 95, 96, 97, 97, 98, 99

Mennyi a számok összege? V1: 5430, V2: 5430, V3: 5430, V4: 5430

Van-e a számok között 35? V1: Van., V2: true, V3: true, V4: true

Van-e a számok között páros? Van.

Melyik a(z első) 80 sorszáma? 99

Van-e 35? Ha igen, melyik a(z első) sorszáma? Van, a(z első) sorszáma: 22

Az öttel osztható számok száma: 23

A legkisebb szám: 10

Másolat a listáról: 20, 69, 48, 96, 19, 98, 11, 77, 49, 81, 79, 95, 70, 77, 67, 36, 23, 72, 38, 38, 54, 89, 35, 51, 83, 64, 26, 25, 51, 30, 89, 50, 22, 62, 95, 39, 42, 14, 10, 87, 54, 84, 24, 89, 16, 72, 97, 25, 85, 61, 59, 19, 13, 68, 55, 31, 79, 32, 47, 29, 18, 56, 10, 53, 21, 25, 77, 85, 39, 45, 67, 63, 53, 40, 50, 29, 77, 16, 46, 99, 63, 45, 77, 97, 87, 89, 23, 30, 93, 95, 49, 68, 10, 34, 54, 33, 62, 79, 73, 80

Az öttel osztható számok (V1): 20, 95, 70, 35, 25, 30, 50, 95, 10, 25, 85, 55, 10, 25, 85, 45, 40, 50, 45, 30, 95, 10, 80

Az öttel osztható számok (V2): 20, 95, 70, 35, 25, 30, 50, 95, 10, 25, 85, 55, 10, 25, 85, 45, 40, 50, 45, 30, 95, 10, 80

Szétválogatás után:

párosak: 20, 48, 96, 98, 70, 36, 72, 38, 38, 54, 64, 26, 30, 50, 22, 62, 42, 14, 10, 54, 84, 24, 16, 72, 68, 32, 18, 56, 10, 40, 50, 16, 46, 30, 68, 10, 34, 54, 62, 80

páratlanok: 69, 19, 11, 77, 49, 81, 79, 95, 77, 67, 23, 89, 35, 51, 83, 25, 51, 89, 95, 39, 87, 89, 97, 25, 85, 61, 59, 19, 13, 55, 31, 79, 47, 29, 53, 21, 25, 77, 85, 39, 45, 67, 63, 53, 29, 77, 99, 63, 45, 77, 97, 87, 89, 23, 93, 95, 49, 33, 79, 73

Párosak és páratlanok uniója:

20, 48, 96, 98, 70, 36, 72, 38, 54, 64, 26, 30, 50, 22, 62, 42, 14, 10, 84, 24, 16, 68, 32, 18, 56, 40, 46, 34, 80, 69, 19, 11, 77, 49, 81, 79, 95, 67, 23, 89, 35, 51, 83, 25, 39, 87, 97, 85, 61, 59, 13, 55, 31, 47, 29, 53, 21, 45, 63, 99, 93, 33, 73

Párosak és páratlanok metszete:

Párosak és páratlanok összefésülve:

20, 48, 96, 98, 70, 36, 72, 38, 38, 54, 64, 26, 30, 50, 22, 62, 42, 14, 10, 54, 84, 24, 16, 72, 68, 32, 18, 56, 10, 40, 50, 16, 46, 30, 68, 10, 34, 54, 62, 80, 69, 19, 11, 77, 49, 81, 79, 95, 77, 67, 23, 89, 35, 51, 83, 25, 51, 89, 95, 39, 87, 89, 97, 25, 85, 61, 59, 19, 13, 55, 31, 79, 47, 29, 53, 21, 25, 77, 85, 39, 45, 67, 63, 53, 29, 77, 99, 63, 45, 77, 97, 87, 89, 23, 93, 95, 49, 33, 79, 73

A bejegyzéshez tartozó teljes forráskódot ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára.

A feladat a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyam, a Java EE szoftverfejlesztő tanfolyam és a Java adatbázis-kezelő tanfolyam szakmai moduljának több alkalmához és az orientáló moduljának 1-4. óra: Programozási tételek alkalmához is kötődik. A Stream API-val és a lambda kifejezésekkel sokszor foglalkozunk.

Korábban is blogoltunk már a Stream API-ról és a lambda kifejezésekről: Ismerkedjünk lambda kifejezésekkel!

Programozási alapok K-MOOC online kurzus az Óbudai Egyetemen

2024. március 17.2018. május 31. Szerző: Kaczur Sándor

Az Óbudai Egyetemen 2014-ben megalakult a KÁRPÁT-MEDENCEI ONLINE OKTATÁSI CENTRUM (K-MOOC), amelynek egyik fő célja, hogy biztosítson kredittel elismert online oktatási formát a Kárpát-medencei, részben, vagy egészben magyar tannyelvű képzést folytató felsőoktatási intézmények hallgatói számára, illetve egy oktatási formát az élethosszig tartó tanulás megvalósítására. A pályázat célja, hogy a K-MOOC hálózatához csatlakozott felsőoktatási intézmények bekapcsolódjanak a kurzuskészítés és meghirdetés folyamatába. Ezzel gazdagítják a kurzusok tárházát és az elérhető tudományterületeket is. Lehetőséget teremtenek az oktatók számára a meglévő kredit értékű tárgyaik megújítására. A korszerű tananyagok kifejlesztése hozzájárul a képzés színvonalának növeléséhez.

2016 tavaszán az ÓE meghirdette Online kurzusok fejlesztésére magyarországi és határon túli magyar oktatási nyelvű felsőoktatási intézmények oktatói számára című pályázatát.

A pályázat keretében fejlesztett tananyagokaz a K-MOOC keretében publikálták. A tananyagok kidolgozásánál a pályázónak alkalmazói szinten ismernie kellett a kurzust működtető keretrendszert. A Moodle esetében kötelező volt figyelembe venni a Moodle szabványait. A tananyagfejlesztés tevékenységnek minden esetben online elérhető, oktatásban alkalmazható, tantárgykövetelményhez igazodó végtermékkel kell zárulnia. A pályázathoz 4 félévre szóló fenntartási kötelezettség is kötődött. A pályázónak vállalnia kellett, hogy a kurzust 4 oktatási félévig menedzseli a K-MOOC keretében, mialatt a kifejlesztett tananyagot aktualizálni kellett. A kurzus moduljainak minimális száma meghatározott volt, ahogyan egy-egy modul kötelező elemei is: cél, követelmény, időszükséglet, tartalom, önellenőrzés, ellenőrzés.

A Programozási alapok című tananyagommal pályáztam és nyertem.

Az online kurzus célja volt, hogy megismertesse a programozás alapfogalmait, megismertesse az alapvető strukturált és objektumorientált programozási technikákat, megismertesse egy programozási nyelv (Java) és osztálykönyvtár filozófiáját, stabil eligazodást nyújtson különböző feladattípusok, sémák, módszerek, paradigmák és programozási tételek között, tervezési és programozási stílust alakítson ki.

Az online kurzus értékelése így zajlott. Gyakorlati jegyet kellett szerezni a szorgalmi időszakban. Mindig 4 db előre bejelentett számonkérés volt, ebből 2 db elméleti teszt, amely 20-20%-ot jelentett és 2 db kódolási feladat, amely 30-30%-ot jelentett. A tesztkérdések témakörönként véletlenszerű kiválogatása 200-nál több kérdésből álló publikus tesztkérdés-gyűjteményen alapult. A elméleti részek előtt korlátlan számú anomin gyakorlási lehetőség volt adott és a számonkérő alkalmak során egy alkalommal időkorlátosan volt elérhető a teszt. A kódolási feladatok a tantárgyhoz tartozó példatár (200-nál több Java nyelvű forráskód) elemeihez hasonló feladatok voltak, időkorlátosan voltak elkészítendők. A feladatkiírások részletesen specifikáltak voltak, a megoldások konstruktív problémamegoldást igényeltek, értő szövegolvasási készséggel kellett rendelkezni, értelmesen gondolkodni kellett tudni, lépésekre, tanult alapelemekre kellett tudni bontani a tervezés során a feladatot, valamint a megszerzett tudást alkalmazni/átültetni/testre szabni/paraméterezni volt szükséges.

Az online kurzus tematikájának elemei – jelentősen kibővítve – belekerültek a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyamunk tematikájába.

Az online kurzus a 2016/2017-es és a 2017/2018-as tanév őszi és tavaszi féléveiben is meghirdetésre került. A pályázathoz kötődő 4 féléves fenntartási kötelezettség a mai nappal lezárult. Sok-sok hallgató felvette a kurzust. Sokan lemorzsolódtak, de sokan teljesítették is. Mindegyik félév szorgalmi időszakában szinte állandó, aktív szakmai párbeszéd folyt az online kurzus fórumain, chat formájában. Döntően önszerveződő volt a kommunikáció, a témák orientálásán túl moderálásra nem volt szükség. Elenyésző volt a „nem találom, hová kell kattintani”, illetve a „lemaradtam a feladat leadási határidejéről, nem-e lehetne-e-e-e még beadni” jellegű üzenetek aránya.

Kígyókocka grafikus felületen

2023. január 1.2017. augusztus 18. Szerző: Kaczur Sándor

A JavaFX grafikus felhasználói felületének és eseménykezelésének megvalósítása némileg eltér más Java GUI implementációk működésétől, például swing vagy Java3D. Főként animációk során hasznos használni. Megközelítése természetesen objektumorientált: a térbeli objektumok koordinátái, viselkedésük, transzformációkkal valósul meg, és azok is objektumok. A korábban elkészített konzolos kígyókocka programot valósítjuk meg most JavaFX GUI-val.

Ez egy két részből álló blog bejegyzés 2. része. A blog bejegyzés 1. része itt található.

A program működése

A program megvalósítása

A start() JavaFX életciklust indító eljárás felépíti a createGridUI() függvényt meghívva a felhasználói felületet (színpad/jelenet JavaFX-ben), beállítva a méreteket, címsort, és meghívja az eseménykezelésért felelős handleRotateButtons() eljárást.

@Override

public void start(Stage stage) {

StackPane root=new StackPane();

root.getChildren().add(createGridUI());

Scene scene=new Scene(root,

DRAW_AREA.getWidth()+160, DRAW_AREA.getHeight()+146);

stage.setTitle("Snake cube 2.0");

stage.setScene(scene);

stage.setResizable(false);

stage.show();

handleRotateButtons();

}

A createGridUI() függvény a grafikus felhasználói felület elemeit paraméterezi (szerepe szerint Factory metódus). Öt elemből álló rács ( GridPane osztályú grid nevű objektum) készül el, amelyre nyilakat tartalmazó nyomógombok (pl.: Button típusú btLeft objektum) kerülnek fel a négy égtájnak megfelelően, valamint rajta középen helyezkedik el a kígyókocka 3D megjelenítését megvalósító objektum. A nyilak entitásai az Unikód karaktertáblából származnak. A kígyókocka objektumot a meghívott createSnakeCube() függvény hozza létre. A Node osztályú snakeCube nevű objektum geometriai transzformációs objektumot is hozzá kell rendelni: ez most a négyirányú forgatást megvalósítani képes névtelen Rotate osztályú objektum lesz. A forgatást 5 paraméterrel célszerű beállítani (van rá megfelelő túlterhelt konstruktor), ezek rendre: szög, X, Y, Z tengely origója és a forgatás tengelye. Az objektumok tulajdonosi hierarchiája swing-es szemmel nézve szokatlannak tűnik, de szemléletben legalább azonos a Java3D és a JavaFX megvalósítás.

private GridPane createGridUI() {

String textStyle="-fx-font-size:32; -fx-text-fill: blue";

btUp.setStyle(textStyle);

btDown.setStyle(textStyle);

btLeft.setStyle(textStyle);

btRight.setStyle(textStyle);

GridPane grid=new GridPane();

grid.setHgap(10);

grid.setVgap(10);

grid.add(btUp, 1, 0);

GridPane.setHalignment(btUp, HPos.CENTER);

grid.add(btLeft, 0, 1);

grid.add(btRight, 2, 1);

grid.add(btDown, 1, 2);

GridPane.setHalignment(btDown, HPos.CENTER);

Pane drawSnakeCube=new Pane();

drawSnakeCube.setPrefSize(

DRAW_AREA.getWidth(), DRAW_AREA.getHeight());

grid.add(drawSnakeCube, 1, 1);

snakeCube=createSnakeCube();

snakeCube.getTransforms().add(

new Rotate(30, ORIGO.getX(), ORIGO.getY(), 0,

new Point3D(1, 1.5, 1.5)));

drawSnakeCube.getChildren().add(snakeCube);

return grid;

}

A createSnakeCube() függvény előállítja a színpadra/jelenetbe kikerülő kígyókockát Node osztályú objektumként. A konstans CUBE tömb egységvektor rendszerben tartalmazza a kígyót alkotó kockák középpontjait. Az első ciklus mindezt nagyítást alkalmazva skálázza. A második ciklus koordináta és pont transzformációk alkalmazásával ( moveToMidPoint: eltolás középre, rotateAroundCenter: forgatás a középpont körül) a kiinduló állapotnak megfelelő méretben és pozícióban elhelyezi a kígyó útvonalát mutató hengerobjektumokat. A konstrukciós és transzformációs műveletek esetén alkalmazkodni kell ahhoz, hogy a JavaFX koordinátarendszerben az X jobbra, az Y lefelé, a Z pedig befelé (a nézőponttól távolodva a térben) növekszik. A matematikai hátteret részletesen most nem magyarázzuk el.

private Node createSnakeCube() {

final int SCALE=100;

final Point3D Y_AXIS=new Point3D(0, 1, 0);

final int[][] CUBE=new int[][] {

{-1, 1, -1}, {0, 1, -1}, {1, 1, -1}, {1, 1, 0},

{1, 1, 1}, {0, 1, 1}, {-1, 1, 1}, {-1, 0, 1},

{-1, -1, 1}, {0, -1, 1}, {0, 0, 1}, {1, 0, 1},

{1, 0, 0}, {1, 0, -1}, {0, 0, -1}, {-1, 0, -1},

{-1, -1, -1}, {-1, -1, 0}, {-1, 0, 0}, {-1, 1, 0},

{0, 1, 0}, {0, 0, 0}, {0, -1, 0}, {0, -1, -1},

{1, -1, -1}, {1, -1, 0}, {1, -1, 1}

};

Point3D[] cube=new Point3D[CUBE.length];

for(int i=0; i<cube.length; i++)

cube[i]=new Point3D(

CUBE[i][0]*SCALE, CUBE[i][1]*SCALE, CUBE[i][2]*SCALE);

Group group=new Group();

for(int i=0; i<cube.length-1; i++) {

Point3D p1=cube[i];

Point3D p2=cube[i+1];

Point3D diff=p2.subtract(p1);

double height=diff.magnitude();

Point3D mid=p2.midpoint(p1);

Translate moveToMidpoint=new Translate(

ORIGO.getX()+mid.getX(), ORIGO.getY()+mid.getY(), mid.getZ());

Point3D axisOfRotation=diff.crossProduct(Y_AXIS);

double angle=Math.acos(diff.normalize().dotProduct(Y_AXIS));

Rotate rotateAroundCenter=

new Rotate(-Math.toDegrees(angle), axisOfRotation);

Cylinder c=new Cylinder(5, height);

c.getTransforms().addAll(moveToMidpoint, rotateAroundCenter);

group.getChildren().add(c);

}

return group;

}

A handleRotateButtons() eljárás a forgatás 4 nyíl eseménykezelésének hozzárendelést végzi el. A nyomógomb objektumok setOnAction() hozzárendelő metódusának paramétere EventHandler funkcionális interfésszel és lambda művelettel működik. A forgatás irányát hozzárendeljük a megfelelő nyomógombhoz. Ez még csak végrendelkezés a jövőre: csak definiáljuk, hogy minek kell majd történnie, ha bekövetkezik az esemény (valamelyik nyílra/nyomógombra kattint a felhasználó).

private void handleRotateButtons() {

btUp.setOnAction((event) -> { rotateSnake(Pos.TOP_CENTER); });

btDown.setOnAction((event) -> { rotateSnake(Pos.BOTTOM_CENTER); });

btLeft.setOnAction((event) -> { rotateSnake(Pos.CENTER_LEFT); });

btRight.setOnAction((event) -> { rotateSnake(Pos.CENTER_RIGHT); });

}

A rotateSnake() eljárás minden nyíl feliratú nyomógombra kattintva reagál a bekövetkezett eseményre. A rotateAxis objektum a forgatás tengelye, a paraméterként átvett direction enum-tól függ, szinkronban azzal a nyomógombbal, amelyikre kattintott a felhasználó.

Ötletek a továbbfejlesztésre

Lehetne többféle irány is, például a négy sarokba átlós vagy mélységi irányú elforgatással.
Beépülhetne többféle transzformáció is, például skálázás (kicsinyítés, nagyítás), eltolás (közelítés, távolítás).
A kígyó útvonalát mutató hengerobjektumok kirajzolásának sorrendjén lehetne változtatni, mert a megjelenítés nem tökéletes. Jelenleg néhány helyzetben lehetetlennek, Escher lehetetlen konstrukcióihoz hasonlónak tűnhet a kígyókocka. Ha a tér mélységéből a nézőpont felé közeledve rajzolnánk ki a hengerobjektumokat, akkor a 3D látvány nem sérülne.

Tanfolyamainkon JavaFX grafikus felülettel hangsúlyosan nem foglalkozunk, de egy-egy kész forráskódot közösen megbeszélünk, és össze is hasonlítjuk a swing-es változattal. Fejlesztünk játékprogramot, de inkább konzolosan, vagy swing-es ablakban, vagy webes alkalmazásként.

A grafikus felületek felépítésének megismerése fontos lépcső az objektumorientált programozás elmélyítéséhez, gyakorlásához. A grafikus felületekhez egy másik lényeges szemléletváltás is kapcsolódik, hiszen a korábbi algoritmusvezérelt megközelítést felváltja az eseményvezérelt (eseménykezelés).

Tudatosan hangsúlyozott MVC-s projektben megoldva a feladatot, a modell rétegben tárolhatnánk többféle kígyókocka megjelenítéséhez és animációjához szükséges adatszerkezetet és transzformációs objektumokat/metódusokat is és a nézet/vezérlő rétegekben biztosíthatnánk ezek közül a kijelölést/kiválasztást menüvel, ikonokkal, eszköztárral, gyorsbillentyűkkel.

A bejegyzéshez tartozó teljes forráskódot ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára.

Tanfolyamaink orientáló moduljának 9-12. óra: Mesterséges intelligencia alkalmához kapcsolódóan a kígyókocka véletlenszerű előállítása helyett stratégiával rendelkező visszalépéses algoritmust specifikálhatunk és implementálhatunk.

Ez egy két részből álló blog bejegyzés 2. része. A blog bejegyzés 1. része itt található.

Hogyan értékeljük az online vizsgafeladatot?

2023. augusztus 4.2017. február 20. Szerző: Kaczur Sándor

Tanfolyamaink követelményeinek teljesítéséhez több online tesztet kell kitölteni és egy komplex, online vizsgafeladatot kell megoldani.

A feladatspecifikáció mindig részletes, maximum 1 db A4-es oldal terjedelmű, folyó szövegben felsorolásokat is tartalmaz és szándékosan nincsenek benne ábrák. Törekszünk az egyértelmű megfogalmazása, de hagyunk mozgásteret egyéni értelmezésre is, amit – megfelelő indoklással – elfogadhatunk. Az online vizsgafeladat megoldásához bármilyen segédeszközt lehet használni.

Az online vizsgafeladat megoldásának tervezésére, implementálására, tesztelésére és dokumentálására és határidőre való feltöltésére körülbelül egy hét áll rendelkezésre. Közben online konzultációt biztosítunk, ahol megbeszéljük az ezzel kapcsolatos kérdéseket és rávezető (nem konkrét) segítséget biztosítunk.

Figyelembe vett szempontok az online vizsgafeladat értékelése során

Objektumorientált szemléletmód alkalmazása
MVC architektúrális tervezési minta alkalmazása
Logikus MVC szeparáció
Egyértelműen elhatárolódó felelősségi kör: a modell, a nézet és a vezérlő azt és csak azt oldja meg, amit, ahogyan, amikor, ahányszor kell
Adatbázis-kapcsolatért felelős rész szeparációja
Vezérlésért felelős rész szeparációja
Megjelenítésért felelős rész szeparációja
MVC kommunikációs irányok betartása, megfelelő adatkonverzió
Szükség esetén singleton és factory típusú tervezési minta alkalmazása
Adatbázis-kapcsolat megfelelő menedzselése, nyitás, zárás, kivételkezelés
Szükséges adatbázis-karbantartó (CRUD) művelek megfelelő megvalósítása
Specifikáció pontos értelmezése
Specifikáció pontos megvalósítása
Specifikáció alapján tesztelés megvalósítása
Megfelelő GUI komponensek alkalmazása, elhelyezése, paraméterezése, kommunikációja, eseménykezelése
Adatbázis olvasása során a keletkező eredménytábla és/vagy kivételobjektum megfelelően jut el a nézet réteghez
Modellvezérelt fejlesztés elveinek alkalmazása
Szükség esetén POJO és ezek adatszerkezeteinek konstrukciós és szelekciós műveletei
Eseménykezelés logikus működésének megtervezése és megvalósítása
Extrém tesztadatokkal való hibakeresés, tesztelés
Felesleges forráskód-részletek nincsenek
Szintaktikai és/vagy szemantikai hibák nincsenek (Java, SQL, HQL oldalon egyaránt)
Projekt megfelelő elnevezése és szerkezete
Logikus és konvencióknak megfelelő elnevezések következetes alkalmazása
Algoritmusban, folyamatokban, saját modellekben való eligazodás, alkalmazkodás képessége, ezek szintjei és megvalósulása
Szükséges programozási tételek felismerése, megvalósításuk, összeépítésük
Logikus gondolkodás és feladatmegoldás szintjei és alkalmazásuk
Hatékonysági szempontok ismerete és alkalmazása

Az online vizsgafeladatot – a tanfolyamot záró 53-56. óra: Összefoglalás alkalommal – közösen, részletesen meg is beszéljük: lépések, rétegek, funkciók, ellenőrzési/tesztelési lehetőségek, hibakeresés, tipikus problémák a megoldás során.