2017 - címke - Oldal 2 a 5-ből

Programozási Hét 2017 – CodeWeek.eu

2025. június 15.2017. október 8. Szerző: Kaczur Sándor

Az Európai Programozási Hét idén 2017. október 7-22-ig került megrendezésre, ötödik alkalommal. Ez egy önkéntesek által működtetett, alulról szerveződő kezdeményezés. Az önkéntesek saját országukban a Programozási Hét nagyköveteként népszerűsítik a programozást. Ehhez nyílt és ingyenes eseményeket hirdetnek meg a CodeWeek.eu weboldalon.

A Programozási Hét célja

a programozással való alkotás megünneplése,
az emberek felvértezése képességekkel,
az emberek összekapcsolása,
még több ember érdeklődésének felkeltése a tudomány, a technológia, a mérnöki ismeretek és a matematika iránt.

Miért jó ez az érdeklődőknek/résztvevőknek?

A programozás szórakoztató!
Programozni kreatív tevékenység! Az emberiség a kezdetektől fogva alkot: agyagból, kőből, téglából, papírból vagy fából. Manapság programozással is alkotunk.
A programozás felvértez! Sokkal többre is képesek vagyunk annál, hogy csak fogyasszuk a digitális tartalmat; programozással sokféle dolgot alkothatunk, és azokat milliók számára elérhetővé tehetjük. Létrehozhatunk weboldalakat, játékokat, irányíthatunk egy számítógépet vagy egy robotot.
Értsük meg a világot! Manapság egyre több minden össze van kapcsolva. Ha némi rálátásunk van arra, hogy mi történik a színfalak mögött, akkor a világot is jobban megérthetjük.
A programozás megtanítja nekünk a számítógépes gondolkodást, fejleszti a problémamegoldást, kreativitást, kritikus érvelést, analitikus gondolkodást, valamint csapatmunkára késztet.
Manapság a munkahelyek 90%-a digitális készségeket, köztük programozási ismereteket követel a munkavállalóktól.

Én 2015-től veszek részt az esemény szervezésében, programozást népszerűsítő előadások, laborgyakorlatok meghirdetésével és megtartásával.

Meghirdetett eseményünk

2017-ben egy eseményt hirdettem meg Programozási Hét 2017 rendezvényen.
Helyszín: 1056 Budapest, Váci utca 47., 3. emelet 309-es terem, megközelítés
Dátum és időpont: 2017. október 7. 15:00-18:00-ig
Az esemény ingyenes volt, de a részvétel előzetes regisztrációhoz kötött.

Az 50 perces Programozzunk hatékonyan! című előadásom háromszor hangzott el egymás után. A rendezvény jó hangulatban telt, 47-en vettek részt. Sok-sok kérdés is elhangzott, amelyek főként a különböző asztali, webes, mobilos platformokon fejlesztett alkalmazások tervezésének és tesztelésének különböző megközelítéseihez kapcsolódtak. Persze a klasszikus hatékonysági dimenziók közötti egyensúlyozás is előkerült. Igazán tartalmasan telt el ez a három óra. Köszönöm mindenkinek, aki részt vett rendezvényünkön.

Az előadásom prezentációját tanfolyamaink hallgatói számára – a témához kapcsolódó témakörökhöz, ILIAS-ra feltöltve – tesszük elérhetővé.

Kutatók éjszakája 2017

2024. július 1.2017. szeptember 29. Szerző: Kaczur Sándor

A Kutatók éjszakája nemzetközi rendezvénysorozat 2005-ben indult. Magyarország 2006-ban csatlakozott. Azóta évről-évre egyre több intézmény nyitja meg hazánkban kapuit, szervez érdekes programokat, sok-sok településen, több száz helyszínen, több ezer eseményt meghirdetve sok tízezer érdeklődő/résztvevő látogatónak biztosít tartalmas estét.

Bár a kezdeményezés elsősorban a kutatói pálya népszerűsítését szolgálja, ezért leginkább a tizen- és huszonévesekre számít, az események vonzók és elég érdekesek ahhoz, hogy a kisgyerekektől a legidősebbekig mindenki megtalálja a számára izgalmas programokat. Korábban nagyobb felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek szerepeltek döntően, de az utóbbi néhány évben egyre több kisebb intézmény, tehetséggondozással foglalkozó középiskola, cég, egyesület is csatlakozott a rendezvényhez. A Kutatók éjszakája rendezvény minden meghirdetett programja ingyenes.

2017-ben Markovics Győző – a Grow Csoport üzletágvezetője – képviselte az IT Karrier Programot. 30 perces előadást tartott Milyen skillekre lesz szükség a jövő munkahelyein? címmel. Az eseményre a SZÁMALK Székházban került sor szeptember 29-én 18:45-19:15-ig. Íme néhány fénykép az eseményről:

Győző ezt a bemutatkozó szöveget írta saját magáról a meghirdetett programhoz: az elmúlt néhány évben nagyon sok tartalmat fogyasztott el a blogoktól kezdve, a videókon át, egészen az interjúkig, könyvekig a jövőnk lehetséges alakulásával kapcsolatosan. Az egy év, amióta a Grow csapatában van pedig segített megfogalmazni azt az eszközkészletet, amit érdemes elsajátítanunk a VUCA világában.

Az előadás összefoglalója: miben más a taxisok lázadása az Uber ellen, mint anno a gyári munkások géprombolási kísérlete? Hogyan kapcsolódik az evolúciós fejlődés a társadalmi és gazdasági fejlődéshez? Miért más a jelenlegi fejlődési ütem, mint az 50 évvel ezelőtti? Hogyan lehet munkavállalóként alkalmazkodni a digitális diszrupció világához? Milyen skillekre lesz szükség ahhoz, hogy 10 év múlva is munkát találhassunk? Nézzük meg, milyen változások várnak ránk 5-10-15 éven belül, ezek milyen hatással lesznek az életünkre, és hogyan tudunk a boldogságunk megőrzése mellett adaptálódni hozzájuk?

Győző további részletezi a témához kötődő gondolatait az IT karrier interjúsorozatunkban: Interjú Markovics Győzővel.

HWSW – Merre tart a Java? Nyár végi Java fejlesztői meetup

2023. július 28.2017. szeptember 1. Szerző: Balogh Péter

2017. augusztus 29-én délután a HWSW szervezésében a Merre tart a Java? Nyár végi Java fejlesztői meetup-on vettem részt az AnKERT-ben. Az előadások a szeptember 21-re időzített Java SE 9 várható újdonságai köré épültek.

Simon Géza (DPC Consulting) A Java 9 újdonságaiból szemezgetett. Egy kérdéssel indított: eltöri-e a Jigsaw a meglévő rendszereinket? (Spoiler: lehet.) A Jigsaw projekt a Java 9-től végre elérhető. Kitért a modulok definiálására. Mutatott példát adatbázis drivertől való függőség kezelésére szerviz definícióval. Kitért az rt.jar átalakításának koncepciójára – egyben a JDK és a JRE összefésülésére –, valamint az egységbezárás finomhangolására.

Gergely Pál Dávid (Doctusoft) Java alkalmazások a felhőben előadását a kontroll vs. munka egyensúlya, arányaival kezdte a privát felhő, IaaS, PaaS, FaaS, SaaS konfigurációs alkotóelemeinek (Functions, Data, Application, Runtime, Backend Code, OS, Virtualization, Server Machine, Storage, Networking) felelősségi körét áttekintve. Rendszerek kialakításának folyamatával folytatta, tág testre szabási lehetőségeket ismertetve. Mindent eldöntő kérdésnek szánta: de hát akkor miért nem FaaS még minden? Kaptunk rá hivatalos és gyakorlatias válaszokat is. A legacy rendszerek frissítéséhez kötődően megosztotta legfontosabb tapasztalatát: a technológiai előnyhöz célszerű üzleti előnyt is párosítani.

Faragó János (designhumanist) A Java jövője… nem is a Java? című előadása alatt nagyon kellett ügyféllel egyeztetnem telefonon, így ezt kihagytam. A kulcsszó a Kotlin volt. A prezentációkat a szervezők publikálták, így megtekinthető.

Pákozdi György (Green Fox Academy) JShell: a Java 9 REPL csodája című előadásában demózta a read-eval-print-loop technikát. A megközelítés inkább hibakezeléshez kötődött, de ez a „parancssor” végre beépült az ökoszisztémába, így rendelkezésre áll az azonnali végrehajtás és kiértékelés (eredmény visszaadás) a futtatókörnyezetben. Rövid áttekintést kaptunk arról is, hogyan működik, mit jelent a REPL más programozási nyelvekben.

Balogh Zsolt (Liferay) Patchelés Enterprise Java környezetben címmel összefoglalta az inkrementális javítási folyamatot és áttekintést adott arról, hogy egy elosztott rendszerben mindez miket érinthet, például alkalmazás-szerver, adatbázis, operációs rendszer, böngésző (asztali és mobil), DK, felhőszolgáltatás. Persze mindegyikből többféle is választható. Felsorolta egy patching toollal szemben megfogalmazható általános és egyben minimum követelményeket/elvárásokat. Megosztott néhány gyakorlati tapasztalatot is, főként az egyszerűsítést és az automatizálást érintve. Néhány tipikus rejtett problémát is megismerhettünk.

Fodor Bertalan (EPAM) Reaktív microservice-ek – a jövő Javával című előadásában hangsúlyozta, hogy az üzleti igények változásában beállt jelenlegi trend nem az, hogy a nagyobb hal megeszi a kisebbet, hanem az, hogy a gyorsabb hal eszi meg a lassabbat. Az architektúra fejlődése során a nyújtott/biztosított szolgáltatások egyre komplexebbek, állandóan növekszik a felhasználók száma, amihez természetesen folyamatosan növekvő erőforrásigény társul. Az alapvető elvárások kulcsszava a reaktivitás, 4 szempontban gondolkodva: reszponzív, reziliens, elasztikus, üzenetalapú.

Kígyókocka grafikus felületen

2025. június 15.2017. augusztus 18. Szerző: Kaczur Sándor

A JavaFX grafikus felhasználói felületének és eseménykezelésének megvalósítása némileg eltér más Java GUI implementációk működésétől, például swing vagy Java3D. Főként animációk során hasznos használni. Megközelítése természetesen objektumorientált: a térbeli objektumok koordinátái, viselkedésük, transzformációkkal valósul meg, és azok is objektumok. A korábban elkészített konzolos kígyókocka programot valósítjuk meg most JavaFX GUI-val.

Ez egy két részből álló blog bejegyzés 2. része. A blog bejegyzés 1. része itt található.

A program működése

A program megvalósítása

A start() JavaFX életciklust indító eljárás felépíti a createGridUI() függvényt meghívva a felhasználói felületet (színpad/jelenet JavaFX-ben), beállítva a méreteket, címsort, és meghívja az eseménykezelésért felelős handleRotateButtons() eljárást.

@Override

public void start(Stage stage) {

StackPane root=new StackPane();

root.getChildren().add(createGridUI());

Scene scene=new Scene(root,

DRAW_AREA.getWidth()+160, DRAW_AREA.getHeight()+146);

stage.setTitle("Snake cube 2.0");

stage.setScene(scene);

stage.setResizable(false);

stage.show();

handleRotateButtons();

}

A createGridUI() függvény a grafikus felhasználói felület elemeit paraméterezi (szerepe szerint Factory metódus). Öt elemből álló rács ( GridPane osztályú grid nevű objektum) készül el, amelyre nyilakat tartalmazó nyomógombok (pl.: Button típusú btLeft objektum) kerülnek fel a négy égtájnak megfelelően, valamint rajta középen helyezkedik el a kígyókocka 3D megjelenítését megvalósító objektum. A nyilak entitásai az Unikód karaktertáblából származnak. A kígyókocka objektumot a meghívott createSnakeCube() függvény hozza létre. A Node osztályú snakeCube nevű objektum geometriai transzformációs objektumot is hozzá kell rendelni: ez most a négyirányú forgatást megvalósítani képes névtelen Rotate osztályú objektum lesz. A forgatást 5 paraméterrel célszerű beállítani (van rá megfelelő túlterhelt konstruktor), ezek rendre: szög, X, Y, Z tengely origója és a forgatás tengelye. Az objektumok tulajdonosi hierarchiája swing-es szemmel nézve szokatlannak tűnik, de szemléletben legalább azonos a Java3D és a JavaFX megvalósítás.

private GridPane createGridUI() {

String textStyle="-fx-font-size:32; -fx-text-fill: blue";

btUp.setStyle(textStyle);

btDown.setStyle(textStyle);

btLeft.setStyle(textStyle);

btRight.setStyle(textStyle);

GridPane grid=new GridPane();

grid.setHgap(10);

grid.setVgap(10);

grid.add(btUp, 1, 0);

GridPane.setHalignment(btUp, HPos.CENTER);

grid.add(btLeft, 0, 1);

grid.add(btRight, 2, 1);

grid.add(btDown, 1, 2);

GridPane.setHalignment(btDown, HPos.CENTER);

Pane drawSnakeCube=new Pane();

drawSnakeCube.setPrefSize(

DRAW_AREA.getWidth(), DRAW_AREA.getHeight());

grid.add(drawSnakeCube, 1, 1);

snakeCube=createSnakeCube();

snakeCube.getTransforms().add(

new Rotate(30, ORIGO.getX(), ORIGO.getY(), 0,

new Point3D(1, 1.5, 1.5)));

drawSnakeCube.getChildren().add(snakeCube);

return grid;

}

A createSnakeCube() függvény előállítja a színpadra/jelenetbe kikerülő kígyókockát Node osztályú objektumként. A konstans CUBE tömb egységvektor rendszerben tartalmazza a kígyót alkotó kockák középpontjait. Az első ciklus mindezt nagyítást alkalmazva skálázza. A második ciklus koordináta és pont transzformációk alkalmazásával ( moveToMidPoint: eltolás középre, rotateAroundCenter: forgatás a középpont körül) a kiinduló állapotnak megfelelő méretben és pozícióban elhelyezi a kígyó útvonalát mutató hengerobjektumokat. A konstrukciós és transzformációs műveletek esetén alkalmazkodni kell ahhoz, hogy a JavaFX koordinátarendszerben az X jobbra, az Y lefelé, a Z pedig befelé (a nézőponttól távolodva a térben) növekszik. A matematikai hátteret részletesen most nem magyarázzuk el.

private Node createSnakeCube() {

final int SCALE=100;

final Point3D Y_AXIS=new Point3D(0, 1, 0);

final int[][] CUBE=new int[][] {

{-1, 1, -1}, {0, 1, -1}, {1, 1, -1}, {1, 1, 0},

{1, 1, 1}, {0, 1, 1}, {-1, 1, 1}, {-1, 0, 1},

{-1, -1, 1}, {0, -1, 1}, {0, 0, 1}, {1, 0, 1},

{1, 0, 0}, {1, 0, -1}, {0, 0, -1}, {-1, 0, -1},

{-1, -1, -1}, {-1, -1, 0}, {-1, 0, 0}, {-1, 1, 0},

{0, 1, 0}, {0, 0, 0}, {0, -1, 0}, {0, -1, -1},

{1, -1, -1}, {1, -1, 0}, {1, -1, 1}

};

Point3D[] cube=new Point3D[CUBE.length];

for(int i=0; i<cube.length; i++)

cube[i]=new Point3D(

CUBE[i][0]*SCALE, CUBE[i][1]*SCALE, CUBE[i][2]*SCALE);

Group group=new Group();

for(int i=0; i<cube.length-1; i++) {

Point3D p1=cube[i];

Point3D p2=cube[i+1];

Point3D diff=p2.subtract(p1);

double height=diff.magnitude();

Point3D mid=p2.midpoint(p1);

Translate moveToMidpoint=new Translate(

ORIGO.getX()+mid.getX(), ORIGO.getY()+mid.getY(), mid.getZ());

Point3D axisOfRotation=diff.crossProduct(Y_AXIS);

double angle=Math.acos(diff.normalize().dotProduct(Y_AXIS));

Rotate rotateAroundCenter=

new Rotate(-Math.toDegrees(angle), axisOfRotation);

Cylinder c=new Cylinder(5, height);

c.getTransforms().addAll(moveToMidpoint, rotateAroundCenter);

group.getChildren().add(c);

}

return group;

}

A handleRotateButtons() eljárás a forgatás 4 nyíl eseménykezelésének hozzárendelést végzi el. A nyomógomb objektumok setOnAction() hozzárendelő metódusának paramétere EventHandler funkcionális interfésszel és lambda művelettel működik. A forgatás irányát hozzárendeljük a megfelelő nyomógombhoz. Ez még csak végrendelkezés a jövőre: csak definiáljuk, hogy minek kell majd történnie, ha bekövetkezik az esemény (valamelyik nyílra/nyomógombra kattint a felhasználó).

private void handleRotateButtons() {

btUp.setOnAction((event) -> { rotateSnake(Pos.TOP_CENTER); });

btDown.setOnAction((event) -> { rotateSnake(Pos.BOTTOM_CENTER); });

btLeft.setOnAction((event) -> { rotateSnake(Pos.CENTER_LEFT); });

btRight.setOnAction((event) -> { rotateSnake(Pos.CENTER_RIGHT); });

}

A rotateSnake() eljárás minden nyíl feliratú nyomógombra kattintva reagál a bekövetkezett eseményre. A rotateAxis objektum a forgatás tengelye, a paraméterként átvett direction enum-tól függ, szinkronban azzal a nyomógombbal, amelyikre kattintott a felhasználó.

Ötletek a továbbfejlesztésre

Lehetne többféle irány is, például a négy sarokba átlós vagy mélységi irányú elforgatással.
Beépülhetne többféle transzformáció is, például skálázás (kicsinyítés, nagyítás), eltolás (közelítés, távolítás).
A kígyó útvonalát mutató hengerobjektumok kirajzolásának sorrendjén lehetne változtatni, mert a megjelenítés nem tökéletes. Jelenleg néhány helyzetben lehetetlennek, Escher lehetetlen konstrukcióihoz hasonlónak tűnhet a kígyókocka. Ha a tér mélységéből a nézőpont felé közeledve rajzolnánk ki a hengerobjektumokat, akkor a 3D látvány nem sérülne.

Tanfolyamainkon JavaFX grafikus felülettel hangsúlyosan nem foglalkozunk, de egy-egy kész forráskódot közösen megbeszélünk, és össze is hasonlítjuk a swing-es változattal. Fejlesztünk játékprogramot, de inkább konzolosan, vagy swing-es ablakban, vagy webes alkalmazásként.

A grafikus felületek felépítésének megismerése fontos lépcső az objektumorientált programozás elmélyítéséhez, gyakorlásához. A grafikus felületekhez egy másik lényeges szemléletváltás is kapcsolódik, hiszen a korábbi algoritmusvezérelt megközelítést felváltja az eseményvezérelt (eseménykezelés).

Tudatosan hangsúlyozott MVC-s projektben megoldva a feladatot, a modell rétegben tárolhatnánk többféle kígyókocka megjelenítéséhez és animációjához szükséges adatszerkezetet és transzformációs objektumokat/metódusokat is és a nézet/vezérlő rétegekben biztosíthatnánk ezek közül a kijelölést/kiválasztást menüvel, ikonokkal, eszköztárral, gyorsbillentyűkkel.

A bejegyzéshez tartozó teljes forráskódot ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára.

Tanfolyamaink orientáló moduljának 9-12. óra: Mesterséges intelligencia alkalmához kapcsolódóan a kígyókocka véletlenszerű előállítása helyett stratégiával rendelkező visszalépéses algoritmust specifikálhatunk és implementálhatunk.

Ez egy két részből álló blog bejegyzés 2. része. A blog bejegyzés 1. része itt található.

Ki kinek a vezetője?

2025. június 15.2017. augusztus 8. Szerző: Kaczur Sándor

Az SQL lekérdezések újabb típusát adják a hierarchikus lekérdezések. Az Oracle adatbázis-szerver már régóta támogatja ezt a lehetőséget. A hierarchia legtöbbször valamilyen fa adatszerkezethez kötődik. Ezek természetesen nem közvetlenül tárolódnak egy normalizált, relációs adatbázisban, de az adatok közötti kapcsolat értelmezése során felépíthető rekurzív módon a fa struktúra.

Hasonló feladat: Organogram készítése, reflexióra építve. Érdemes összehasonlítani a kétféle szemléletmódot.

Ki kinek a vezetője?

Az Oracle HR sémában az EMPLOYEES és DEPARTMENTS táblák között kétirányú 1:N kapcsolat van. Egy EMPLOYEE_ID egyedi kulccsal azonosított alkalmazotthoz tartozik egy nem kötelező DEPARTMENT_ID külső kulcs az EMPLOYEES táblában. Egy kivétellel minden alkalmazott részleghez hozzárendelt.

Egy DEPARTMENT_ID egyedi kulccsal azonosított részleghez tartozik egy nem kötelező MANAGER_ID külső kulcs a DEPARTMENTS táblában. Minden olyan részlegnek van vezetője, amelyikhez legalább egy alkalmazott hozzárendelt. A DEPARTMENTS táblában csak olyan MANAGER_ID szerepelhet, amelyik megtalálható az EMPLOYEES táblában EMPLOYEE_ID-ként. A „legfelsőbb” szinten lévő vezetőnek nincs vezetője.

Előfordulhat, hogy egy-egy részlegen belül többszintű hierarchiát találunk az organogramban, ha a részlegek helyett az alkalmazottak oldaláról közelítjük meg a problémát. Ekkor építhetünk arra, hogy az EMPLOYEES tábla saját magával is kapcsolatban áll (reflexió): egy MANAGER_ID-hez több EMPLOYEE_ID is tartozhat. Másképpen: egy adott vezetőnek több beosztottja is lehet.

A hierarchikus (rekurzív) lekérdező parancs

A lekérdező utasítást bele kell építeni egy Java kliensprogramba (MVC architekturális tervezési minta szerint a modell rétegbe), ami JDBC alapon kapcsolódik az Oracle adatbázis-szerver HR sémájához olyan felhasználó nevében, aki csatlakozhat és lekérdezhet. Meg kell tervezni és felügyelni kell a biztonságos kapcsolatot (kivételkezeléssel), annak életciklusát (nyit, lekérdez, zár), valamint gondoskodni kell az eredménytábla megjelenítéséről.

Az eredménytábla (részlet)

A keletkező eredménytábla exportálható Excel-be (XLS, XLSX formátumokba). Az első vagy utolsó oszlop adatait feldolgozva könnyen készíthető egy dinamikus adatmodellel rendelkező, fa struktúrát megjeleníteni képes komponens/felület, ahol szabadon böngészhető a szervezeti hierarchia.

A bejegyzéshez tartozó teljes forráskódot ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára.

A feladat a Java adatbázis-kezelő tanfolyam 9-12. óra: Oracle HR séma elemzése, 13-16. óra: Konzolos kliensalkalmazás fejlesztése JDBC alapon, 1. rész, 33-36. óra: Grafikus kliensalkalmazás fejlesztése JDBC alapon, 2. rész alkalomhoz kapcsolódik.

Az SQL forráskód formázásához a Free Online SQL Formatter-t használtam.