Programozási nyelvek népszerűsége

programming-language-java-logo

programming-language-java-logoIgen érdekli a programozást most tanulni kezdőket, a magukat átképzőket és a cégeket is, hogy aktuálisan melyek a legkurrensebb programozási nyelvek, illetve melyeket használják rendszereik fejlesztéséhez.

Az alábbiakban felhasználási területet és egyéb szempontokat figyelembe véve tekintjük át a programozási nyelvek népszerűségének mérését, illetve azok között azt, hogy a Java jelenleg hol helyezkedik el, hogyan változott az elmúlt néhány évben népszerűsége. Mindez a kezdő programozóknak iránymutatás, a haladóknak megerősítés lehet. Láthatják a Java használatának trendjét, és hogy „jó nyelvre tettek”, hosszú távon is megtérül befektetésük magas szintű elsajátításába. A blogbejegyzés végén napjainkban a webprogramozáshoz használt legkedveltebb nyelveket tekintjük át és a profi webfejlesztővé válás javasolt hét lépését.

Tartalom

A programozási nyelvek iránti érdeklődés

A Google szerint a legkeresettebb programozási nyelvekre angolul keresve a találatok száma 2019 augusztusának közepén – amikor a többség nyaral és lassan a fű sem nő –, az alábbi volt:

  • programming languages toplist: 586 * 103;
  • top programming languages: 159 * 106.

A Google Trends segítségével azt is vizualizálhatjuk, hogy a Föld és Magyarország mely részein kiugróan magas például a „programming” szövegre keresés, illetve hogy ahhoz milyen kapcsolódó témakörökre keresések kiugróak. Például: https://trends.google.com/trends/explore?q=programming vagy https://trends.google.hu/trends/explore?geo=HU&q=programming. A témakörök között világviszonylatban a nyelvek közül 4-5. helyen megjelent a C, illetve a Python. Magyarországon 5. helyen áll a Kotlin.

google-trends

A „programming” kifejezésre világszerte (balra) és Magyarországon (jobbra),
az elmúlt egy évben, minden kategóriában,
internetes keresővel végzett keresések a Google Trends szerint
(2019. augusztus 18.)

A legszélesebb körben használt programozási nyelvek a legfelkapottabbak a kezdő programozók körében, hiszen nagy az ezeket ismerők iránti kereslet. De nem egyszerű meghatározni, hogy mely programozási nyelveket használják a legszélesebb körben, illetve a nyelvek közötti választás attól is függ, hogy milyen felhasználási terület vagy egyéb szempont szerint választanak a megbízók, mit igényel fejlesztési projektünk.

Felhasználási területüket nézve a nyelveknek, futnak ma is vállalati adatközpontokban, nagygépeken 30-40 éve Cobolban írt banki rendszerek. A Fortran használata erős a számítástechnikában és a mérnöki munkában. C-t érdemes használni beágyazott alkalmazások és operációs rendszerek írásához. És vannak programozási nyelvek, amelyek sokféle területen használhatók. További szempont lehet a programozási nyelvek elterjedtségének vizsgálatára a befektetendő programozói óra, szükséges kódsor, CPU-felhasználási igény stb.

A programozási nyelvek jellemzői és a közülük való választás

A programozási nyelvet, vagyis olyan jelölésrendszert, amely segít az algoritmusként azonosított programok megírásában, már a számítógépek feltalálása előtt is alkottak, azóta pedig több ezer született, illetve folyamatosan hoznak létre újakat.

A nyelvek több szempont szerint csoportosíthatók, például általános célú és specifikus nyelvek; számítási modell szerinti (Neumann-elvű, automata elvű, funkcionális, logikai) nyelvek; alacsony és magas szintű nyelvek. A különböző csoportokon, a különböző célokra írt nyelvek között is eltérő tulajdonságokkal és erősségekkel rendelkeznek a nyelvek. Például batch nyelv helyett nem fogunk XML-alapút választani, gépközeli programozáshoz sem objektumorientáltat, vagy szóelemző nyelv helyett szkriptkezelőt.

A mai hardver-/szoftverfejlesztők lényegesen több programozási nyelvvel dolgoznak, mint elődeik. Az informatikai cégek is számos nyelvet alkalmaznak, hogy a különféle típusú alkalmazásaikat elkészíthessék. A választható nyelvek sokfélesége miatt esetenként nem kis feladat megtalálniuk a megfelelő nyelveket ismerő programozókat.

A programozási nyelvek jellemzőire tulajdonságaikkal hivatkozhatunk, amelyek közül a legfontosabb három az absztrakciók, a funkció és cél, valamint a kifejezőerő [forrás: Martin, 2015].

  • Absztrakciók. A programozási nyelvek rendelkeznek szabályokkal – például az adatszerkezetek megadásához/jelöléséhez, a parancsok végrehajtásához –, amelyeket absztrakcióknak nevezünk. Az absztrakció elve bizonyos esetekben az absztrakciók felhasználására adott ajánlásokból származik.
  • Funkció és cél. A programozási nyelv teljes meghatározásába beleértjük azt a dokumentációt vagy hardveregységet is, amelyet az adott nyelvre optimalizáltak. Ez is oka annak, hogy a programozási nyelvek eltérnek az emberi interakció nyelveitől.
  • Kifejező erő. A nyelveket többnyire az általuk kifejezhető számítások alapján osztályozzák.

A programozási nyelvek változatossága miatt a fejlesztőknek nehézséget okozhat a használandó(k) kiválasztása. Az alábbiakban a választást segítő tényezőket tekintjük át: célplatform, nyelvtartomány-egyezés, hatékonyság, rugalmasság és teljesítmény, könyvtárak elérhetősége, projekt mérete, kifejezőképesség és gyártási idő, eszköztámogatás [forrás: Martin, 2015].

  • Célplatform. Először is azt kell meghatározni, hogy milyen PC-s és/vagy mobilplatformon, beágyazott rendszerben stb. kell futnia a készítendő programnak. Ha változatos platformokon, akkor fordítókat, interpretereket is kell futtatni.
  • Nyelvtartomány-egyezés. A nyelvet a meglévő problématartomány alapján kell kiválasztani. Ehhez megvizsgálhatjuk azt a nyelvet, amelyet az adott szakterületen, iparágban mások használnak, vagy megpróbálhatunk a problémánkat megoldandó kódot is keresni.
  • Hatékonyság. Hogy a nyelvi platform gyors legyen, a nyelvvel együtt futó compilernek is hatékonynak kell lennie.
  • Rugalmasság és teljesítmény. A választott nyelvnek elég rugalmasnak kell lennie további programok vagy funkciók implementálásához. Ezen kívül általános teljesítményének meg kell felelnie igényeinknek.
  • Könyvtárak elérhetősége. A programozási nyelvnek rendelkeznie kell olyan könyvtárakkal, amelyek meg tudják oldani például a webfejlesztéshez kiválasztott nyelvvel kapcsolatos összes problémánkat.
  • Projekt mérete. Olyan nyelvet kell választani, amely támogat a kis vagy nagy projektünk magvalósításában.
  • Kifejezőképesség és gyártási idő. Kifejező nyelvet válasszunk, és a programok/kódok elkészítéséhez szükséges idő ne érintsen hátrányosan.
  • Eszköztámogatás. Eszközorientált nyelvet válasszunk, amely segít a szerkesztésben, vezérlésben, illetve a munkában.

A következőkben a felhasználási területtől független és egyéb szempontokat nem figyelembe véve tekintjük át a programozási nyelvek népszerűségének mérését, illetve azok között azt, hogy a Java jelenleg hol helyezkedik el, hogyan változott az elmúlt években népszerűsége. Mindez a kezdő programozóknak iránymutatás, a haladóknak megerősítés lehet. Láthatják a Java használatának trendjét, és hogy „jó nyelvre tettek”, hosszú távon is megtérül befektetésük magas szintű elsajátításába.

A programozási nyelvek népszerűségének mérése

A programozási nyelvek népszerűségének mérésére több, más-más szempont szerinti (elfogódottságú) módszert javasoltak. Ezek közül rangsoraik készítéséhez a https://en.wikipedia.org/wiki/Measuring_programming_language_popularity forrásaik megjelölésével az alábbi módszereket gyűjtötte össze az egyes programozási nyelvek esetén:

  • nevükre keresés internetes keresőmotorral;
  • internetes keresésekben említésük (például Google Trends);
  • nevüket tartalmazó álláshirdetések száma;
  • tanító/bemutató eladott könyvek száma;
  • rajtuk írt kódsorok számának becslése – alábecsülheti a nyilvános keresésekkel ritkán talált nyelveket;
  • a felhasználó projektek száma a SourceForge-on és a GitHubon;
  • az egyes programozási nyelv Usenet hírcsoportjaiban a hozzászólások száma;
  • az Open Hubon nyílt forrású projektekben előforduló vagy módosított forrássoraiknak a száma;
  • a bootcamp-ek eladott tanfolyamainak száma;
  • képzésekre a világon beiratkozottak száma;
  • hozzájuk megjelenő videók száma a YouTube-on;
  • hozzászólásaik száma a Redditen vagy a Stack Overflow-n.

Ezek mellett gyakran találunk az interneten például blogbejegyzéseket, amelyeket programozás-szakmabeliek készítenek saját tapasztalataik és véleményeik alapján.

A TIOBE és a PYPL programozási nyelvek ranglistája

A Google szerint 2019 augusztusának közepén a széles körben hivatkozott két ranglistára keresve az alábbi számú találat volt:

  • TIOBE programming languages: 157 * 103;
  • PYPL programming language: 160 * 103.

A TIOBE (The Importance of Being Earnest) programozási közösségi indexet, amely a nyelvek népszerűségének közismert mutatója, havonta aktualizálja a hollandiabeli TIOBE Company. Az egyes nyelveket használó mérnökök, tanfolyamok és harmadik fél gyártók számán alapul. Számításaihoz figyelembe veszi a népszerű keresőmotorok használatát (Google, Bing, Yahoo!), valamint a Wikipedia-n, az Amazonon, a YouTube-on és a Baidu-n kereséseket. A TIOBE listából tehát azt tudhatjuk meg, hogy programozási készségeink naprakészek-e; stratégiai döntést hozhatunk új szoftverrendszer fejlesztésekor programozási nyelv alkalmazásáról. A TIOBE a Turing-teljes nyelvekre összpontosít, ezért nem nyújt információt például a HTML népszerűségéről. A TIOBE-n 2019 augusztusában is vezetett a Java.

A TIOBE listájával szemben leggyakrabban a PYPL (PopularitY of Programming Language) indexszel találkozhatunk, amelyet Pierre Carbonnelle készít 2004 óta. A Google-n elemzi Föld- és öt ország (US, India, Németország, Egyesült Királyság, Franciaország) szintjén, hogy milyen gyakori a programnyelv tutoriáljaira keresés. (Ugyanezzel a módszerrel a legnépszerűbb integrált fejlesztői környezeteket, online fejlesztői környezeteket és adatbázisokat is listázza.) Nyers adatai a Google Trends-ből származnak. A PYPL index szerint a Java elől van, de 2018 elejétől második helyre csúszott.

tiobe-pypl

A TIOBE (fent) és a PYPL (lent) index szerinti első öt legnépszerűbb programozási nyelv
(2019. augusztus 18.)

Az alábbi diagramon megfigyelhető, hogy a legkedveltebb tíz nyelv közül a TIOBE index szerint 2002 és 2018 augusztusa között még mindig a Java az első.

tiobe

A legkedveltebb tíz nyelv a TIOBE index szerint 2002 és 2018 augusztusa között
(2019. augusztus 18.)

Ingyenes közösségi platformok, szakmai oldalak ranglistái

A GitHub a kódkezelés és -megosztás legnépszerűbb platformja, több mint 31 millió felhasználó dolgozott már rajta, összesen 337 programozási nyelven. Ezért ideális hely annak vizsgálatára, hogy mely programozási nyelvek a legnépszerűbbek a projektek számát tekintve. Ezek közül Martins D. Okoi 2019 áprilisának végén a nyelvhasználat aktvitását tekintve a hét legnépszerűbb nyelvet emelte ki. Ezek rangsor szerint: JavaScript, Java, Python, PHP, C++, C#, TypeScript.

A Black Duck Open Hub ingyenes közösség és nyilvános könyvtár a szabad és a nyílt forráskódú szoftverek (FOSS) számára. Elemzési és keresési szolgáltatásokat nyújt a nyílt forráskódokhoz és projektekhez. A BlackDuck OpenHub az általunk kiválasztott programozási nyelveken végzett kódsormódosításokat mutatja. A legutóbbi hónap adatait nem ábrázolják, hiszen még nem állnak rendelkezésükre az adatok. Ezen közösség szerint is, mint más indexek szerint meredeken emelkedik a Python használata, és fej-fej mellett van a Java és JavaScript.

black-duck-open-hub

Havi commitek (a teljes százalékában) az Open Hub szerint
(2019. augusztus 18.)

Programozási nyelvek hozzászólásainak száma a szakmai oldalakon

Az elmúlt évtizedben a vezető programozási nyelvek esetén a velük dolgozók munkájának megkönnyítésére összpontosítottak. Ha a programozási szakmát művelők nyelvek iránti vonzalmát vizsgáljuk, nem járhatunk rossz úton, ha a szakmai-közösségi oldalaikat vizsgáljuk. Az érdeklődési kör egyértelműen megjelenik a témákban, hozzászólásokban. A GitHub és a Stack Overflow méretük miatt és az elemzéshez szükséges adatok nyilvános megjelenése miatt érdemel külön figyelmet.

A Stack Exchange Inc. tulajdonában levő Stack Overflow tudáspiac széles körben tartalmaz programozással kapcsolatos kérdéseket és válaszokat. A weblap szlogenje: Where Developers Learn, Share, & Build Careers. A felhasználók kérdéseket tehetnek fel, amelyekre tagtársaik segítőkészen válaszolnak. A kérdések-válaszok wikistílusban szerkeszthetők, valamint pozitív/negatív értékeléssel láthatók el. A felhasználók további elismeréseket is szerezhetnek (hírnév pontokat [Reputation points], majd kitüntetéseket [Badges]). A növekvő elismertségi szinttel új jogosultságok érhetők el (szavazhatnak, kommentálhatnak, más hozzászólásait szerkeszthetik).

Egyre több programozó cég teszi „kötelezővé” a Stack Overflow aktív használatát programozói számára munkájuk támogatásához Magyarországon is. 2019 januárjától a Stack Overflow regisztrált felhasználóinak száma 10 millió fölött van, lekérdezéseinek száma pedig 2018 közepén meghaladta a 16 millió kérdést. A kérdésekhez rendelt címkék típusa alapján a webhely nyolc legélénkebb témája: JavaScript, Java, C#, PHP, Android, Python, jQuery és HTML – többnyire a webprogramozáshoz kötődva.

A felhasználókat kb. 20 perces kérdőív kitöltésére kérik meg, amelyek segítségével változatos szempontok szerint mérik fel a programozás világát. Tudják, hogy vannak rendszerszintű mintavételi problémáik, és azokat korrigálják is súlyozással (például ha a kitöltők között alulreprezentáltak a nők, vagy felülreprezentáltak az USA-beliek).

stack-overflow1

2019 augusztus havi Stack Overflow látogatások

Ahol releváns, rákérdeznek a leginkább kedvelt, megtanulni kívánt, keresett eszközökre, technológiákra, stb. A legnépszerűbb technológiák között (programozás, szkriptelés, jelölőnyelvek terén) minden válaszadó és a professzionális fejlesztők között is megegyezik az első nyolc sorrendje, amelyben a Java az 5. helyen van.

stack-overflow2

A legnépszerűbb technológiák arányai (programozás, szkriptelés, jelölőnyelvek terén)
2019-ben a Stack Overflow szerin

A Stack Overflow a munkavállalók és a munkaadó számára több eszközt is biztosít, hogy egymásra találhassanak. Havonta kb. 50 millió tanulni, tudást megosztani, karriert építeni látogatója van. Közülük kb. 21 millió profi fejlesztő vagy egyetemi hallgató.

A 2019-es év legfontosabb eredményeiből szemezgetve a Stack Overflow kiemelte például, hogy a Python a leggyorsabban terjedő fő programozási nyelv. 2019-ben megelőzte a Java-t és a második legkedveltebb nyelv. A fejlesztők a Stack Overflow-t használva heti 30-90 percet takarítanak meg.

Stack Overflow 2019-es felmérésének anonimizált eredményei letölthetők az Open Database License (ODbL) alatt.

A Reddit közösségi weboldal 2005-ben alapított vállalkozás. Jelmondata: The front page of the internet (az internet kezdőlapja). Az Alexa Internet szerint 2019 júliusától a Reddit az USA 5. leglátogatottabb és világszerte a 13. leglátogatottabb webhelye. A regisztrált felhasználók megoszthatják híreiket, képeiket és cikkeiket az ún. „alredditeken”, illetve értékelhetik a már meglevőeket „fel” és „le” nyilakkal.

A Reddit bejegyzései alapján a nyolc legaktívabban használt nyelv helyezési sorrenben: Python, Java, C++, C#, Rubby, Javascript, PHP, Go.

reddit

A legnépszerűbb programnyelvek a Reddit szerint 2019-ben

A RedMonk szoftverfejlesztőkre koncentráló iparági elemző cég USA-beli székhellyel, figyelembe veszi a kereskedelmi szoftverek változó szerepét. A szoftveripar trendeket tekintettel állítja elő programozási nyelvi rangsorát a GitHub használatának és a Stack Overflow-n folyó beszélgetéseknek a korrelációjából származtatva. Elemzése GitHub részéhez használt adatforrása a GitHub Archive. A RedMonk hasonló lekérdezést használ, mint a GitHub a nyelvek 2016 októberi állapotának összeállításához, továbbá a RedMonk lekérdezéseit összehasonlíthatóvá teszi. Rangsorai nem a programozási nyelvek általános felhasználását mutatják, hanem két olyan populáció közötti korrelációt vizsgálnak, amelyekről úgy gondolja, hogy előrejelzik a nyelvek jövőbeli felhasználását, ezért értéküket.

2019 harmadik negyedévében első helyen a RedMonknál is a JavaScript áll, az élbolyban követi a Java, Python, PHP, C++, C# és CSS.

redmonk

A RedMonk programozási nyelvek ranglistája 2019 3. negyedévére

A Krihelinator nyílt forráskódú projekt rangsorolása alternatíva a GitHubhoz. Az egyes adattárak kriheliméterét az elmúlt heti szerzők száma, kérések, problémák és commitek alapján számítja: Krihelimeter = 20 * authors + 8 * merged and proposed pull requests + 8 * new and closed issues + 1 * commits.

A szerző szerint a GitHubot biztonsági mentési szolgáltatásként használják, hetente több száz commitot automatizálva. Ezen projektek kiszűrése érdekében csak egynél több szerzővel rendelkező projektek lépnek be a Krihelinator adatbázisba. Tehát számítása azon alapul, hogy milyen arányú a fejlesztők saját hozzájárulásának aránya a programozási nyelvek használatához a GitHubon. Itt a Java a 4. leginkább használt nyelv.

Álláskereső portálokon készített ranglisták

Az Indeed 2004 novemberétől működik. Az egész világon elérhető keresőmotor álláskereséshez, több mint 60 országban, 28 nyelven. Portálján a legkeresettebb a Java programozó volt 2019 januárjában is.

indeed

A legkeresettebb programozási nyelvek
az Indeed álláskereső portálon 2017-2019 között

A Trendy Skills a népszerű hirdetési webhelyekről a munkáltatók által keresett készségekről és technológiákról végez kutatásokat és készít kivonatot. Kategóriáit osztályozza, amelyek közül az egyik a programozási nyelvek. Ez lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy a meghatározott időtartományokban megfigyelhessék egy vagy több készség vagy kategória trendjeit. Az adatok nyilvános API-n keresztül is elérhetők, így bárki elkészítheti saját statisztikáit. Trendy Skills szerint a legkedveltebb programozási nyelv 2019. január 1 – augusztus 18 közötti időszakban messze a Java volt.

trendy-skills

A Trendy Skills listája az első tíz legkedveltebb programozási nyelvről
2019. január 1 – augusztus 18 közötti időszakra

Ahogy a fenti képernyőkép bal oldalán látható, az első fülön több szűrési lehetőség adható meg a programozási nyelvek rangsorolásához: időszak, kulcsszó/kategória, ország. A második fülön állásokra kereshetünk.

Az IEEE Spectrum rangsora

Az IEEE Spectrum az év legjobb programozási nyelveinek rangsorolásához 10 forrásból 12 mutatót szintetizál. A különféle mutatókat a GitHub, a Google Search and Trends, a Twitter, a Stack Overflow, a Reddit, a Hacker News, a Career Builder, a Dice.com és az IEEE Xplore Digital Library alapján gyűjti. Az interaktív rangsoroló alkalmazás lehetővé teszi a mutatók súlyának beállítását, a nyelvek szűrését típus (web, mobil, enterprise, beágyazott) szerint. Rangsorát évente készíti, alább a 2018-as első 10 helyezettje látható a teljes IEEE spektrumra. A Java itt 2. helyen van.

ieee-spectrum

Az IEEE Spectrum interaktív rangsoroló alkalmazásában
a 2018. évi első legjobb 10 programozási nyelve

Iparbeli események

A programozási nyelvek, például a Java kedveltségi, felhasználási rangsorbeli helyezésére események is hatnak. Például 2004 áprilisában a Google igyekezett megszabadulni bizonyos weboldalaktól, amely eredményeként a TIOBE indexben a Java és a C++ nyelvek óriásit zuhantak vissza. Az ilyen nagy ingadozások kivédésére az MSN és Yahoo! keresőmotort is elkezdték használni néhány hónap múlva a TIOBE index készítéséhez.

A Groovy, amely Java-kompatibilis, először 2016-ban került be az első 20 programozási nyelv közé, mert a Jenkins folyamatos integrációs eszközt főként Groovy-ban írták. 2019 augusztusára a 13. helyig lépett elő, mert az egyre népszerűbb Gradle build automatizációs rendszer is Groovy-t használ szkripteléséhez.

A webprogramozáshoz használt legkedveltebb nyelvek

Az internet egyre intenzívebb használatának eredményeként gyorsan fejlődik a webhelyek és a webes alkalmazások fejlesztése. A vállalatok folyamatosan foglalkoznak webfejlesztési szolgáltatásokkal, azzal, hogy weboldalaik és webes alkalmazásaik a lehető legszélesebb célközönséget vonzzák be.

A webfejlesztéshez programozási nyelvek, adatbázisok és kommunikációs hálózatok széles skálája tartozik. A webprogramozással foglalkozóknak nem elegendő csak egy nyelvben és az ahhoz szorosan kapcsolódó például fejlesztői környezet(ek)ben profinak lenni, minden általában használt és feltörekvő nyelvben otthonosan kell mozogniuk. Az alábbi röviden jellemzett nyelvek mellett mindenekelőtt ezeket a nyelveket, keretrendszereket, futtatási környezetet, adatbázist stb. kell ismerniük napjainkban: HTML és CSS, jQuery, Bootstrap, React.js, MySQL, Node.js.

A Stone River eLearning szerint a webprogramozáshoz használt nyelvek 2017 végén gyakoriságuk sorrendjében: HTML5, Javascript, PHP, Java, Python, .NET, Ruby volt. 2018-ban a FreelancingGig szerint a 100 milliónyi felhasználót kiszolgáló webszájt készítéséhez legmegfelelőbb programnyelvek: PHP, Java, Python, Final Verdict. A Webby Giants szerint 2019-ben a nyolc legmegfelelőbb nyelv: Python, Rust, Java, Go, JavaScript, TypeScript, C#, PHP.

Ahogy láttuk, a Python jelenleg, és növekedési ütemét tekintve még jó ideig biztosan az egyik legszélesebb körben használt magas szintű programozási nyelv. Ez a nyílt forráskódú nyelv az elemzők és a fejlesztők számára is a legjobb választás szabványos könyvtárával, megvalósítási funkcióival, beépített API-jaival, illetve háttérszolgáltatásaival a biztonság és az URL megbízhatóságának mérésére. Támogatja sikerét számos webfejlesztési keretrendszer is, például a Django, a Pyramid, a Turbo Gear és a Flash. Használják ipari alkalmazások, webes alkalmazások, webhelyek, asztali alkalmazások, gépi tanulás, adatelemzés, hálózatépítés és még sok más területen.

A 2018-ban a Stackoverflow Developers felmérésen keresztül bevezetett Rust forradalmasíthatja a szoftveripart. Alacsony szintű programozási nyelv, teljesítménykritikus feladatok megvalósításához való. Fejlesztése során cél volt, hogy elkerüljék a függő mutatókat, a puffertúlcsordulásokat, a szintaxis- és memóriahibákat.

Évtizedek óta a Java-t tartják a legnépszerűbb objektumorientált programozási nyelvnek. Bár a rangsorokban nem mindenütt az első, csak az első közötti, értékét és megbízhatóságát alátámasztja, hogy platformfüggetlen – write once tun anywhere, vagyis írd meg egyszer, és fut bárhol (ahol fut a Java Virtual Machine).

A nyílt forráskódú Go-t a Python ihlette, nyelve is hasonló ahhoz, egyszerűbb szintaxisú, a C/C ++-hoz hasonló hatékony erőforrásokkal. A Go-t többmagos alkalmazásokhoz, konkurens programok készítéséhez javasolják funkciói és továbbfejlesztett forrásai miatt. A nyelv egyesíti a funkcionális és az objektumorientált alapú programozási nyelvek legjobb aspektusait többek között beépített fejlesztési eszközökkel.

A JavaScript magas szintű, interpreter típusú, objektumorientált programozási nyelv, amely viselkedést vált ki a weboldalakon. A nyelv fontos szerepet játszik a front-end fejlesztésében. Leginkább a közösségi média platformjai számoltak be arról, hogy a JavaScript intuitív módon nyújt statikus és dinamikus weboldalakat zökkenőmentesen.

A JavaScript több böngészővel kompatibilis, felépítése logikus. Mivel front-end fejlesztési nyelv, számos népszerű keretrendszerben is használják, például AngularJS, Node.js és React.js keretrendszerekben. A 2018-as statisztikák szerint a JavaScript az egyik legnépszerűbb programozási nyelv, amely előrelép a játékfejlesztés, a dolgok internete és a robotika területén.

A JavaScript által ihletett TypeScript nyílt forráskódú programozási nyelv. Elsősorban nagyszabású alkalmazásfejlesztéshez használják. Nemcsak a front-end fejlesztésben elterjedt, hanem manapság hibrid mobil alkalmazások, mesterséges neurális hálózatok és mesterséges intelligencia alapú robotok programozásában is használt.

A C# domináns alkalmazásprogramozási nyelv Windows-ra, webalapú és mobil alkalmazásokhoz, illetve a Microsoft platform egyéb tagjaira. A C# szintaxisstruktúrája a C/C++-éból származik, de azoknál könnyebb használata azok számára, akik ismerik a C/C++ családot.

A C# tartalmazza az általában webhelyek és webalapú alkalmazások készítéséhez használt ASP.NET-keretrendszert, amely gyors alkalmazásfejlesztést tesz lehetővé. Virtuális valóság alkalmazások esetén is érdemes a C# tanulásába fektetni, továbbá 2D és a 3D videojátékok fejlesztéséhez a Unity 3D platform választása esetén is ez az ajánlott nyelv.

Az egész világon a PHP a legnépszerűbb szerveroldali szkriptnyelv. Folyamatosan fejlesztik, frissíthetjük verziónkat, ha a soros kódrészleteket statikus HTML fájlokban valósítottuk meg. A PHP ideális a professzionális webfejlesztők és a hatékonyan programozni kívánók számára azért is, mert számos keretrendszerrel együttműködik, például Laravel, Code Igniter és Symphony keretrendszerrel.

De ennyi nyelvet hogyan sajátítson el a kezdő programozó? Jean-Baptiste Jung (2019 július) az alábbi hét lépést javasolja a professzionális webfejlesztést megcélzóknak:

  1. Specializálódás. Szakosodhat a front-end vagy a back-end webfejlesztésre. A full stack fejlesztést megcélzóknak a front-enddel kell kezdeniük.
  2. Programozási nyelvtudás megszerzése. A szakosodásból következik, hogy mely programozási nyelveket kell megtanulni.
  3. Kis projektekben részvétel, saját online portfólió létrehozása. Kis projektekkel kezdve egyre nagyobbakat kell végigvinni. A nagy és összetett webhelyek egyszerű elveken alapulnak, kis projektek során felépíthetők. A kis projektekben létrehozott eredmények beépítve a saját weboldalba bemutatják a fejlesztő készségeit, tapasztatait. A közösségi média, illetve szakmai közösségekben jelenlét is ajánlott a programozási tudás megmutatására, a többi kódolóval találkozáshoz és a projektek kidolgozásához.
  4. Türelmes tesztelés és hibakeresés. A kódokat alaposan ellenőrizni kell, és ha türelemesek vagyunk a hibakeresés során, a jövőben a nagyobb projektekben kisebb eséllyel ismételjük meg hibáinkat.
  5. Webfejlesztői fórumhoz csatlakozás. Ezeken a fórumokon tanulhatunk mások hibáiból, megítélhetjük mások munkáit, tájékozódhatunk a fontos frissítésekről és hírekről, kérhetünk szakmai segítséget.
  6. Webhelyekről tanulás. Számos webhely nyújt újrafelhasználható kódokat is, amelyek beépíthetők a saját projektbe, segítve a gyorsabb tanulást.
  7. Gyakorlás. A sikeres weboldalak mögött hatalmas mennyiségű képzésben részvétel és gyakorlat rejlik. Ez csak önálló gyakorlással érhető el.

Összegzés

A Java compiler típusú, általános célú, magas szintű, objektumorientált programozási nyelv. Világszerte minimum 15 milliárd eszközt irányít, és több mint 10 millió fejlesztő dolgozik vele. Az SE fejlődése töretlen. Hatékonyan készíthetők vele platformfüggetlen szoftverek, amelyek bárhol futtathatók, ahol van telepítve Java virtuális gép („compile once, run anywhere”). Használják Android- és asztali alkalmazások, adatbázisok fejlesztésére, és gyakorlatilag az elsődleges nyelv az ügyviteli, vállalati rendszerekhez, a szerver-architektúrákhoz és a felhőben történő fejlesztéshez. A legnépszerűbb weboldalak többségénél használják a Java-t (is) szerveroldalon.

Első programozási nyelvnek kiváló a Java. Azért is, mert a tanulás kezdetén online is lehet tanulni a kódolást. Később az EE fejlesztői környezet kialakítása már komolyabb tervezést és fejlesztést igényel.

A fent bemutatott rangsorok alapján is látható, hogy a Java tanulásába előnyös fektetni. Nem minden feladathoz legjobb választás a Java, illetve minden nyelvnek megvannak az előnyei és a hátrányai. Mindig a feladat igényeire kell összpontosítani, hiszen a népszerűségen kívül sok más tényező is meghatározza a szoftverek fejlesztéséhez legmegfelelőbb programozási nyelve(ke)t.

Interjú Schmidt Attilával

Schmidt Attila

Schmidt Attila három éves szoftverfejlesztői gyakorlattal (főként Android platformhoz kötődően) és két éves szoftvertesztelői tapasztalattal rendelkező mérnök-informatikus.

Schmidt Attila

Az interjút Kaczur Sándor – az it-tanfolyam.hu alapítója és oktatói csapatának szakmai vezetője – készítette 2019. augusztus 22-én.

K. S.: Már főiskolai tanulmányaid alatt is dolgoztál. Hogyan kerestél és találtál akkor munkát?

S. A.: Akkoriban még nem volt szakmai gyakorlatom és egy olyan helyen szerettem volna ezt abszolválni, ahol esetleg később teljes munkaidőben tudom folytatni a munkát. Hivatalos álláskereső oldalakon nézelődtem, nyitott szemmel jártam és a csoporttársaim tapasztalataira hagyatkoztam. Így sikerült bekerülnöm az első céghez ahol dolgoztam mobilfejlesztőként, ahol a főiskoláról egy csoporttársam volt a mobilos csapatnak a vezetője. Itt szereztem alaptudást a munka kapcsán és tapasztalatot gyűjtöttem, hogy hogyan megy mindez a gyakorlatban.

K. S.: Miről szólt a Tallymarks projekted?

S. A.: A Tallymarks egy számomra kedves mobilalkalmazás, amely ugyan egyszerű, mint a faék, a program működése viszont némileg bonyolultabb logika mentén megy végbe. 5 strigulát kell húznunk a kijelzőn: négyet függőlegesen az utolsót keresztben, mindezt úgy, hogy a program csak érvényes strigulát fogadjon el, így növekszik a számláló és tartja számon (azt, amit előtte beállítottunk például, hogy egy sorozatban hol tartunk). Sok hasonló alkalmazás létezik ezen a területen, de a kijelzőn történő rajzolás és ehhez tartozó funkció egyedülálló volt akkoriban, amikor ezt a programot fejlesztettem.

K. S.: Milyen szakterületei vannak a szoftverfejlesztésnek mobil platformhoz kötődően? Megfogalmaznád a kezdők és a rutinosak szintjén kétféleképpen ezeket?

S. A.: Kezdetben ezekre kell fókuszálni leginkább: UI összeállítása (XML), hálózatkezelés, funkciók implementálása. Ehhez jön később az adatbázis írás/olvasás, push notification/notification kezelés, verziókezelés (Git), hálózati kommunikáció és minden egyéb.

K. S.: Megpróbálnád kategorizálni – tudom, hogy nagyon nehéz – a szoftvertesztelés során előforduló tipikus hibákat? „Mire gondolt a költő”, amikor erről beszélünk…

S. A.: Tipikus hiba talán nem is létezik, ha csak nem nagyon hasonló programokat tesztelünk, amik egy kaptafa alá tartoznak, és mindig rögtön kitaláljuk, hogy hol van hiba a programban. Inkább a funkciók kombinációiban szoktunk hibára gyanakodni, de ezek nem tekinthetőek tipikusnak.

K. S.: Hogyan zajlott fejlesztőként egy tipikus munkanapod? Hogyan zajlik tesztelőként egy tipikus munkanapod?

S. A.: Az én esetemben minden nap azzal kezdődött fejlesztőként, hogy átgondoltam mi az, amit előző nap csináltam, és mi az, amit ma el szeretnék érni. Ez tesztelőként sincsen másképp, annyiban változott, hogy különböző feladataim vannak, fejlesztőként eldönthettem, hogy mi következik: például a szerver kommunikáció vagy a program funkcionalitása. Tesztelőként különféle feladatok vannak – amik függnek a program állapotától – és ez határozza meg a tesztelendő területet illetve a feladat típusát is, hogy most éppen tesztelnem kell-e, teszttervet készíteni, egy már meglévő és a rendszerben szereplő hibajegyet ellenőrizni. Persze

„a programozás lényegesen több gondolkodást igényel, mint a tesztelés”

hacsak nem automatizálásáról beszélünk – amivel én ezt a szakmát kezdtem –, és ilyen esetben is

„lényeges az, hogy mi a cél és milyen szerepet töltünk be a fejlesztés során”.

Schmidt Attila

K. S.: Jelenlegi munkád szakmai részében milyen szoftvereket használsz? Melyiket mire?

S. A.: Helix Alm (testtrack) – hibajegykezelés, Microsoft Teams – kapcsolattartás, Notepad++ – forráskód olvasás/írás.

K. S.: A munkád szervezéséhez kötődően (projektmenedzsment, időgazdálkodás, SCRUM, kommunikáció, verziókezelés) milyen szoftverekkel találkoztál eddig?

S. A.: SourceTree – verziókezelés, Trello – projektmenedzsment, Slack vagy MSTeams – kommunikáció.

K. S.: Általában atipikus, hogy fejlesztői pozíció után valaki tesztelőként folytatja. Mi motivált a váltásra?

S. A.: 2016-ban mobilfejlesztőként dolgoztam és a főnököm megkérdezte, hogy szeretnék-e tesztelő lenni, mert az egy halom pénzbe kerül a cégnek. Boldogan mondtam, hogy persze miért is ne, hiszen érdekelt ez a terület, valamint fejlesztőként is tesztelek ugyan, de kicsit mélyebben is szívesen beleásnám magam.

Fejlesztőként TDD-vel kezdtem, ami az automatizálás része. Kis idő múlva a cég elnyert 2-3 nagyobb projektet is és ezeknek én lehettem a tesztelője, így a manuális tesztelői világ is kinyílt előttem, ráadásul az akkori kollégáimmal – akik a fejlesztésben voltak jelen – remekül tudtam együttműködni.

Azt gondolom, hogy

„a fejlesztésben akkor lehetünk sikeresek, ha már elegendő rutinunk van egy projektet végigvinni az elejétől a végéig és ehhez sok-sok munkatapasztalatra és tudásra van szükség”.

A tesztelésben inkább a jártasság és a tapasztalat számít például, hogyan álljunk neki egy program tesztelésének.

K. S.: Mennyire csapatjátékosok a fejlesztők és a tesztelők? Milyen soft skillek hasznosak ezekben a munkakörökben?

S. A.: A fejlesztő és a tesztelő közötti kapcsolat nagyon fontos, elsősorban úgy gondolom, hogy a tesztelőnek kell azt éreztetni, hogy a fejlesztő munkáját szeretné segíteni és nem hátráltatja azt. Alapszabály, hogy nem szabad sokat kérdezni. Inkább egy adott problémát körültekintően körbe kell járni és meg kell érteni a probléma okát. Így meghatározó információval tudunk szolgálni, amikor a fejlesztő elé állunk, vagy ha csupán hibajegyet rögzítünk, ezzel (is) könnyítve a fejlesztő munkáját is a hiba kijavításában.

Ha csapatjátékos és segítőkész hozzáállást tanúsítunk, az sokat segíthet mind a két szakterületen, ezzel elősegítve azt, hogy hasznos információkhoz jussunk, amelyek segítenek a projekt előre haladásában.

K. S.: Ha a szakmai pályafutásod hossza 100 egység, akkor jelenlegi tapasztalataid alapján hol tartasz, és milyen mérföldköveket fogalmaznál meg ehhez kötődően?

S. A.: Ez kimondottan nehéz kérdés, de azért nem megválaszolhatatlan. Úgy gondolom, hogy az elmúlt 5 évben találkoztam pár dologgal ezen a két területen. A fejlesztést tekintve: az egy komoly mérföldkő, amikor a fejlesztő állítja elő a backendet is magának és erre írja meg a frontendet. Létrehozza a szervert, az adatbázist majd a végterméket. Ha években szeretnénk felállítani mérföldköveket magunknak, akkor a standard 1-3, 3-5, 5+ amivel számolni lehet, de ez nem mutat rá a munkavállaló tudására.

A tesztelést akkor kezdtem el, amikor a fejlesztésben úgy 15-25 között voltam és ez azóta nem is mozgott tovább, bőven lenne még mit tanulnom ezen a területen. A tesztelésben a tapasztalatok alapján egy kicsivel előrébb tartok, de ebben a szakmában is van hova tovább. Inkább az automata tesztelés felé szeretnék specializálódni.

K. S.: Hogyan tovább, mivel fogsz foglalkozni 5-10 év múlva?

S. A.: Célom, hogy tesztmenedzserré váljak és egy tesztelői csapatot koordinálhassak. Így képzelem el a jövőt 5 év múlva. Addig pedig minél több területen szeretnék tapasztalatot gyűjteni és kiegészíteni meglévő tudásomat. Érdeklődöm afelől is, hogyan zajlik a fejlesztés máshol, akár kisebb vagy nagyobb méretű cégről legyen szó.

Schmidt Attila

K. S.: Véleményed szerint mitől függ egy szoftverfejlesztő, szoftvertesztelő fizetése?

S. A.: Elsősorban a cég méretétől: startup, 10-15 éve működő vagy multinacionális. Másodsorban a munkavállaló években mérhető tapasztalatától. Ennek a kettőnek a függvénye adja meg a fizetést.

K. S.: Milyen tapasztalatod van bootcamp-es kollégával? Mit gondolsz, az idősebb (30+, 40+) karrierváltókat mi motiválja, hogy szoftverfejlesztők legyenek?

S. A.: Szerintem elsősorban a fizetés, mert sokat hallani, hogy kiemelkedően lehet keresni ezen a területen és érdeklődnek a szakma iránt, illetve érdekes is annak, aki lát benne perspektívát és elhivatott.

K. S.: Kipróbálnád magadat külföldön fejlesztői vagy tesztelői munkakörben?

S. A.: Mindig úgy voltam vele, hogy én itthon szeretnék dolgozni. Bőven van munka IT területen itthon, sőt egyre több. Egyelőre nem gondolkodom külföldi munkavállaláson, de sose tudni: biztosan átgondolnám, ha lenne rá lehetőség.

K. S.: A Java EE szoftverfejlesztő tanfolyamunk részletes tematikájához tartozik a hálózatkezelés, XML és JSON feldolgozás, valamint különböző hálózati kommunikáció megvalósítása is (Socket, RMI). Mennyire hasznosak ezek a témakörök, esettanulmányok azoknak, akik mobil irányba szeretnének specializálódni?

S. A.: A XML és JSON mindenképpen már kezdetben is hasznosak, a Socket, RMI szintén és gondolom, időben később játszanak szerepet és mindenképpen jó, ha a tanfolyam során ezekkel is megismerkedünk.

K. S.: Véleményed szerint a mesterséges intelligencia különböző szakterületei milyen hatással lesznek a szoftverfejlesztéssel és teszteléssel foglalkozó szakemberek hétköznapi tevékenységeire a közeli jövőben? És hosszabb távon?

S. A.: „Már saját magát tanítja programozni a mesterséges intelligencia.” Azt hiszem ezzel a mondattal válaszoltam is egyben arra, hogy milyen hatással lesz idővel a szoftverfejlesztésre. A tesztelésben szerintem kiváltja a konkrét tesztelőt, mint ahogyan egy gyár csomagoló részlegén a gép leváltotta már az embert, és még sokkal hatékonyabb is.

K. S.: Van kedvenc IT-s idézeted?

S. A.: “Quality is never an accident, it is always the result of intelligent effort.” – John Ruskin
Ha magyarul szeretném ezt megfogalmazni: a minőség sosem véletlenszerű, hanem a szakszerű erőfeszítés eredménye.


Blog bejegyzéseink IT karrier témakörben

Bobály Gábor

Interjú Bobály Gáborral

Bobály Gábor logisztikával foglalkozott korábban tíz évig, különböző munkahelyeken, különböző munkaköröket betöltve. Három éve tudatosan közelít az IT felé. Sikeresen elvégezte az alapozó Java SE szoftverfejlesztő, majd ezt követően a ...
Bővebben
Csolti Péter

Interjú Csolti Péterrel

Csolti Péter informatikatanár, az OKJ szakképzés területén dolgozik. Több intézményben is programozást tanít. A SZÁMALK-Szalézi Szakgimnáziumban a szoftverfejlesztő szak szakfelelőse. Ismeretsége az informatikával a Word és az Excel programokkal kezdődött ...
Bővebben
Révész András

Interjú Révész Andrással

Révész András alapvégzettsége biológus, ökológia szakiránnyal. Szakmai pályafutását tájökológiával kezdte, azon belül is élőhely térképezéssel, amihez kötődik a térinformatika. Négy évig kutatás-fejlesztéssel foglalkozott az MTA Ökológiai és Botanikai Intézetében, majd ...
Bővebben
Schmidt Attila

Interjú Schmidt Attilával

Schmidt Attila három éves szoftverfejlesztői gyakorlattal (főként Android platformhoz kötődően) és két éves szoftvertesztelői tapasztalattal rendelkező mérnök-informatikus. Az interjút Kaczur Sándor – az it-tanfolyam.hu alapítója és oktatói csapatának szakmai vezetője ...
Bővebben
Takács Roland

Interjú Takács Rolanddal

Takács Roland egyéves automatizálási teszt mérnöki és ötéves professzionális adatbázis-kezelés (MSSQL, Oracle) tapasztalattal rendelkező mérnök-informatikus. Jól érzi magát multikulturális környezetben. 2017 nyara óta külföldön él és dolgozik. 2018 őszétől PL ...
Bővebben
Lovas Bertalan

Interjú Lovas Bertalannal

Lovas Bertalan 22 éves pályakezdő szoftverfejlesztő. A kütyük mindig érdekelték. Hivatásként és hobbiként is gondol a programozásra. Sportos, korábban dzsúdózott, tornázott és a műugrást is kipróbálta. Korábban részt vett a ...
Bővebben

Interjú Görög Ibolyával

Görög Ibolya protokollszakértőt mindenki ismeri, bemutatni nem szükséges. De mégis illik, legalább röviden: 1987-től 1999-ig a Miniszterelnöki Hivatal protokollosa, majd protokollfőnöke volt, illetve 1999-től felnőttképzésben oktat. Érdeklődési körébe tartoznak: viselkedéstörténet, ...
Bővebben
Nádai Gábor

Interjú Nádai Gáborral

„Nádai Gábor vagyok, de sokan leginkább Mefiként ismernek, a legtöbb felületen a @mefiblogger nicknév alatt vagyok elérhető. Eredetileg mérnökinformatikusként végeztem, a kétezres évek közepén a fősuli mellett saját vállalkozásba kezdtünk ...
Bővebben
Szűcs Tibor

Interjú Szűcs Tiborral

Szűcs Tibor mérnök-informatikus. Jelenleg a Corvinus Egyetem Koordinációs Irodáján dolgozik órarendszerkesztőként. Ez a feladat a létesítménygazdálkodáshoz kötődik és ő osztja be – sok-sok szempont alapján – az előadásokat, szemináriumokat, számítógépes ...
Bővebben
Markovics Győző

Interjú Markovics Győzővel

Markovics Győző nem­zet­kö­zi kap­cso­la­tok sza­kos köz­gaz­dász, va­la­mint po­li­to­ló­gi­át is ta­nult a Bu­da­pes­ti Cor­vi­nus Egye­te­men. Az egye­tem­től fő­ként időt ka­pott – fel­nő­ni a kép­zés alatt. Gya­kor­la­ti is­me­re­te­it min­dig mun­ká­val sze­rez­te. Csa­lá­di ...
Bővebben

Interjú Takács Rolanddal

Takács Roland

Takács Roland egyéves automatizálási teszt mérnöki és ötéves professzionális adatbázis-kezelés (MSSQL, Oracle) tapasztalattal rendelkező mérnök-informatikus. Jól érzi magát multikulturális környezetben. 2017 nyara óta külföldön él és dolgozik. 2018 őszétől PL SQL fejlesztő Madridban.

Takács Roland

Az interjút Kaczur Sándor – az it-tanfolyam.hu alapítója és oktatói csapatának szakmai vezetője – készítette 2019. július 25-én.

K. S.: Hogyan kerestél és találtál munkát a diploma után?

T. R.: Bevallom, az államvizsga előtt volt bennem egy kis aggódás, hogy vajon mennyi időbe fog telni elhelyezkednem. Két héttel a vizsga előtt beregisztráltam a profession.hu oldalra, ahonnan több hívást is kaptam. Az államvizsga után már csak az utolsó kör interjú volt hátra az akkori menedzseremmel, és szerencsére a következő hónap elején már kezdhettem is a Cognizantnál, ahol PL SQL fejlesztőként dolgoztam. Hangulat és munkatársak szempontjából ez volt az eddigi legjobb munkahelyem, jó érzés volt munkába menni reggelente. Szerencsére jelenlegi munkahelyem is hasonló.

K. S.: A jelenlegi a negyedik munkahelyed. Miért és hogyan váltottál?

T. R.: A Cognizantot, ahol 3 évig dolgoztam, legfőképpen a további tanulási lehetőség hiánya miatt hagytam ott, illetve ki akartam próbálni más szakterületet is, amihez az automatizált tesztelői pozíció jónak ígérkezett. Így kerültem a Blackbelthez, ami egy rohamosan bővülő, nagyszerű magyar cég, tele nagyon jó szakemberekkel. Itt rájöttem, hogy a jövőben nem szeretnék teszteléssel foglalkozni, viszont rengeteget tanultam általánosságban, illetve megismerkedtem a Pythonnal. 2017 nyarán eljött a pillanat, amikor nem csak munkahelyet, hanem országot is váltottam. Máltára, egy fiatalos, napsütötte szigetre költöztem, ahol ismét visszatértem az adatbázis-fejlesztéshez. Bő egy évvel később úgy éreztem, elég volt ennyi idő mind az akkori munkahelyemen, mind Máltán, és úgy döntöttem, hogy az egyik legjobb és kedvenc országomba, Spanyolországba költözök. Szerencsére sikerült találnom egy jó PL SQL fejlesztői állást, egy nagyon jó csapatban. Szeretem a munkámat és a csapatot is, örömmel jövök be reggelente, és nincs gyomorgörcsöm vasárnap esténként.

K. S.: Mi motivált abban, hogy külföldön élj és dolgozz?

T. R.: Engem teljes mértékben a kalandvágy és a kihívás motivált. Egyrészt mindig is szerettem utazni, felfedezni a világot, másrészt pedig szerettem volna magam kipróbálni, megmérettetni külföldön is.

K. S.: Miben más egy multikulturális környezet? A nyelvtudáson kívül milyen soft skillek segítenek abban, hogy jól érezd magad és meg tudj felelni az elvárásoknak?

T. R.: Én személy szerint nagyon szeretek multikulturális környezetben élni és dolgozni. Szeretem a kihívást, hogy idegen nyelven kell mindent megérteni és megoldani.

„Mindenképpen a nyelvtudás a legfontosabb soft skill, néhány esetben azonban fontos mérlegelni tudni egy adott munkatárs kulturális hátterét is.”

Gondolok itt arra, hogy például egy indiai sokszor akkor is igent mond, mikor tudja, hogy nem, vagy például egy máltai akkor se beszél mindig angolul, ha ott állok mellette és az én kérdésemet vitatják meg. Ezeken felül kell tudni kerekedni, persze ez csak úgy működik, ha az elfogadás és megértés kétirányú.

K. S.: Hogyan zajlott tesztelőként egy tipikus munkanapod? Hogyan zajlik PL SQL fejlesztőként egy tipikus munkanapod?

T. R.: Mindkét pozíciómban a Scrum szabályai szerint dolgoztam, dolgozom. Ezt azért szeretem, mert megvan a két hetes sprintre a tervezett munka, és nem kell „rohanni” a munka után, hanem tudok haladni a sprint board alapján.

Tesztelőként webfejlesztéssel kapcsolatos sztorikat teszteltem, az aktuális fejlesztéseket manuálisan, a korábbiakat automatizáltan. A Product Owner nagyon részletes specifikációkat írt, ami alapján könnyedén le tudtam tesztelni az adott funkciót. Napjaim legjobb része az volt, mikor az automatizált teszteket írtam.

„Sok esetben segítettem a fejlesztők munkáját, ami mindkét félnek hasznos volt.”

Jelenlegi pozíciómban PL SQL fejlesztőként dolgozom, azonban sok minden mással is foglalkozom, például VB, shell, Power BI, valamint úgy néz ki, a jövőben Node.js is. Mielőtt elkezdek egy sztorin dolgozni, többnyire tisztázom a követelményeket a Product Ownerrel, majd indulhat a munka, aminek végén próbálok működő kódot átadni a tesztelőnek. A senior fejlesztő kollégával rengeteg dolgot megváltoztattunk tavaly szeptember óta, mára eljutottunk egy egész korrekt szakmai munkafolyamathoz. Míg tavaly szeptemberben például simán felülírtunk manuálisan egy teljes SQL package-et Production-ben, addig ma már nem is emlékszem, hogy mikor nyitottam meg utoljára ott kódot.

„Különösen büszke vagyok rá, hogy a Source Control és a Continuous Integration bevezetése teljesen az én nevemhez fűződik, Git és Jenkins formájában.”

Többek között sok adatbázis tábla struktúráját és particionálási stratégiáját is megváltoztattuk, a performanciát is jelentősen javítottuk. Szakmai szempontból itt tanultam és tanulok a legtöbbet, továbbá szintén nagyon fontos, hogy a legtöbb esetben „szabad kezet kapunk”.

Takács Roland

K. S.: A munkád szakmai részében milyen szoftvereket használsz? Melyiket mire?

T. R.: Az adatbázis-fejlesztéshez az Oracle SQL Developer-t használjuk, ami aránylag népszerűnek számít tapasztalatom szerint. Ahogy már említettem, a Source Control és a Continuous Integration a Git és Jenkins segítségével valósul meg. Szerintem az előbbiek a legfontosabbak, de használjuk még többek között a FileZilla-t (FTP kliens), Putty-t (SSH kliens), Beyond Compare-t (szövegösszehasonlító szoftver), valamint az Excelt makrók írására. A Notepad++ általam nagyon kedvelt szintén, egyszerű és nagyszerű.

K. S.: A munkád szervezéséhez kötődően (projektmenedzsment, időgazdálkodás, SCRUM, kommunikáció, verziókezelés) milyen szoftverekkel találkoztál eddig?

T. R.: A két legfontosabb a Jira es Confluence. A Jira tökéletesen megfelel egy Scrum sprint menedzseléséhez, a Confluence pedig egy sokat használt platform dokumentációk, illetve specifikációk tárolására. Egy munkahelyemen használtuk az IBM által fejlesztett RTC és RQM alkalmazásokat. Az RQM a tesztelés dokumentálására szolgál, míg az RTC webes felülete a Jira-t helyettesítette, Eclipse plugin formájában pedig a Source Control-t biztosította.

K. S.: Ha a szakmai pályafutásod hossza 100 egység, akkor jelenlegi tapasztalataid alapján hol tartasz, és milyen mérföldköveket fogalmaznál meg ehhez kötődően?

T. R.: Ez nehéz kérdés, talán 20 egységet mondanék. Az informatika olyan, mint az Univerzum: hatalmas és folyamatosan tágul. Lehet, hogy amit ma a pályafutásom végének gondolok, az 20-30 év múlva már elavult technológia lesz.

Első mérföldkőnek mindenképpen az első munkahelyet gondolom, ott beleszoktam a céges környezetbe, megtanultam a vállalati kultúrát és jellemző folyamatait. Második mérföldkő számomra Málta volt, az első külföldi munkahely. Harmadik pedig a jelenlegi, madridi állásom, mivel itt tanultam szakmailag a legtöbbet.

K. S.: Hogyan tovább, mivel fogsz foglalkozni 5-10 év múlva? Tervezed, hogy hazaköltözöl Magyarországra?

T. R.: Ez nagyon jó kérdés, és pont a napokban, hetekben gondolkoztam ezen, ugyanis szeretnék valami újat tanulni. Naprakésznek kell lenni a piacon. Jelenlegi terveim szerint szeretnék elmélyülni a BI (üzleti intelligencia) adattárházak világában. Úgy érzem ebben van potenciál, elvégre nem lehetek 40 évig „sima” PL SQL fejlesztő.

„Ma azt mondanám, hogy 5-10 év múlva a BI területén fogok dolgozni, de eddigi életem annyira kiszámíthatatlan volt, hogy nem mernék rá fogadni.”

A hazaköltözés ugyan 2 éve még határozott tervem volt, ma már szinte kizártnak tartom. Egyrészt egy külföldi lány személyében talált rám a szerelem, másrészt pedig már nem tudnám megszokni az otthoni mentalitást. Mindemellett imádom a hazámat, és Budapest egy nagyszerű város.

K. S.: Tapasztalataid alapján milyen markáns különbségeket tudnál megfogalmazni informatikusokkal szemben megfogalmazott elvárásokkal kapcsolatosan itthon és külföldön?

T. R.: Szerintem ez nagyban függ az adott ország munkaerő-piacától. Például Máltán aránylag könnyű elhelyezkedni, sok cég nyit ott irodát, sok a munkalehetőség, illetve az angol nyelv hivatalos státusza révén nem követelnek meg egy második idegen nyelvet. Ehhez képest Spanyolországban nehezebb a helyzet, spanyol nyelvtudás nélkül nem olyan könnyű. Én az angolt használom a munkám során, de például a HR-en már spanyolul kell beszélni, és a céges e-mailek is spanyolul jönnek. Azt sem feledhetjük, hogy a spanyol munkaerőpiac néhány nehéz éven volt túl, jelenleg szerencsére egyre javul a helyzet. Összességében úgy gondolom, hogy az informatikában, az angolt beszélve majdnem minden európai országban el lehet helyezkedni, de sok esetben – érthető módon –, jobbnak kell lenni a helyi jelölteknél.

K. S.: Ismertek Spanyolországban a bootcamp jellegű képzések? Ha igen, milyen szakterületeken belül?

T. R.: Bevallom ebben nem vagyok jártas, de gyorsan utánakerestem, és úgy tűnik van sok az informatika területén. Tudomásom szerint egyébként Spanyolországban elég jó az oktatás, sokan jönnek ide tanulni.

Takács Roland

K. S.: Tanulmányaid alatt részt vettél Erasmus intenzív programon. Mit jelentett ez számodra?

T. R.: Mindenekelőtt egy hatalmas élmény volt, életem addigi legnagyobbja. Megtisztelőnek éreztem, hogy megkaptam ezt a lehetőséget, amely egy nagy kihívás is volt. Fontos tapasztalatszerzés volt, hogy egy teljesen külföldi környezetben, idegen nyelven tartsunk csapatban egy szakmai előadást. Nem utolsó sorban pedig rengeteg embert megismertünk, és azonnal beleszerettem Finnországba.

K. S.: Véleményed szerint a Big Data mennyire van hatással az életünkre jelenleg? Mi várható ezen a szakterületen 5-10 éven belül?

T. R.: Elképesztően nagy hatása van, szerintem sokszor nem is gondolunk bele. Csak egy példa, hogy többek között a Google vagy Facebook hirdetések, a különféle reklámok, ezek mind-mind azokon az adatokon alapulnak, amiket hatalmas mennyiségben gyűjtenek rólunk, potenciális fogyasztókról. Az egy másik beszélgetés témája lenne, hogy ez az adatgyűjtés mennyire a beleegyezésünkkel, tudomásunkkal történik. Jelenlegi pozíciómban egy piackutató cégnek dolgozok, hatalmas adatmennyiséget dolgozunk fel, riportokat készítünk különböző ügyfeleknek, akik nagyon sok pénzt hajlandóak fizetni ezért. Nyilván ezen információk birtokában jobban meg tudják célozni a potenciális fogyasztókat, illetve nagyobb hatásfokkal tudnak értékesíteni, ha tudják, hogy kinek mit akarnak eladni. Természetesen számos más területen is nagyon fontos szerepet játszik a Big Data, de talán a hétköznapi emberek számára az utóbb említett a legfontosabb, legkézenfekvőbb.

K. S.: Megfelelőnek tartod a Java adatbázis-kezelő tanfolyamunk részletes tematikáját?

T. R.: Nehéz fogást találni a tematikán, úgy látom, hogy mindenre kiterjedő és részletes a képzés. Biztos vagyok benne, hogy bárki, aki elvégzi, egy alapos, átfogó képpel fog rendelkezni és könnyedén tovább tudja magát képezni. Nagyon szimpatikus a képzés gyakorlatorientáltsága. Tudom, hogy a képzés nem az általános adatbázis-kezelésre összpontosít, inkább a Java implementáció a lényeg, azonban tapasztalataim szerint nagyon fontos a cégeknél a performancia. Esetleg ha marad egy kis idő, érdemes megemlíteni a performancia fontosságát az adatbázis-kezelésben, ugyanis céges környezetben nem néhány ezer, hanem akár több milliárd rekorddal rendelkező táblákról is beszélhetünk. A képzés jellegét tekintve szerintem elég megemlíteni és néhány példát mutatni (például indexek használata, particionálás fogalma). Nem sok ahhoz fogható öröm van, mikor például egy fél órás lekérdezés végrehajtási idejéből két perc lesz.

K. S.: Milyen hozzáállást érzékelsz az adatok felhőben való tárolásához kötődően? Mennyire tudatosak ebben az emberek? Mennyire bíznak meg ebben a cégek? Megfogalmazható valamilyen trend?

T. R.: Tapasztalataim szerint az emberek jelentős része tárol valamilyen adatot a felhőben, például én is. Nagyon kényelmes, hogy a világ bármely pontján – ahol van internet –, hozzáférhetünk a kívánt adatokhoz. Személy szerint be kell valljam, hogy a fényképeimet viszont nem tárolom felhőben, sok ismerősömmel ellentétben. A cégek körében nem tudok hivatalos trendet, azonban beszédes lehet, hogy az eddigi négy munkahelyem közül egyik sem a felhőben tárolta az adatokat. Leszámítva természetesen a szabadság-nyilvántartó táblázatot és ehhez hasonló dokumentumokat, esetleg néhány specifikációt. Véleményem szerint a cégek nagy része még vonakodik ettől, talán nem bíznak meg eléggé a felhők által nyújtott védelemben, biztonságban. Azonban a LinkedIn-t görgetve egyre sűrűbben látom olyan cégek hirdetéseit, akik pontosan arra orientálódnak, hogy cégeknek nyújtanak felhő szolgáltatásokat. Szerintem elkerülhetetlen, hogy a jövőben nagymértékben változni fog a cégek hozzáállása a felhőhöz, eljön majd a pillanat, amikor már „fizikailag” nem tudnak, vagy inkább nem lesz értelme megbirkózni a hatalmas adatmennyiséggel.

K. S.: Egyszer nagyon elámultam, amikor zongorázni láttalak. Ugye nem hagytad abba?

T. R.: Ó igen, emlékszem. Akkoriban volt otthon egy szintetizátorom, amin tudtam gyakorolni. Sajnos már jó néhány éve, hogy nem tudok gyakorolni, viszont sokat repülök mostanában, és sok reptéren van publikus zongora. Minden alkalommal megállok és eljátszom a szokásos dalomat. Terveim között szerepel viszont, hogy a közeljövőben elkezdek rendes zongora órákat venni, egy nagy álmom, hogy egyszer megtanuljak jól játszani.

K. S.: Van kedvenc IT-s idézeted, mémed?

T. R.: Van egy oldal, amely GIF-ekkel mutatja be a fejlesztők, informatikusok életét. Nagyon találónak tartom az összeset, talán ez a kedvencem, mindig jót nevetek rajta: https://dzone.com/articles/reality-developers-life-gifs. Kedvenc idézetet nehezen tudnék megnevezni, de a „Megpróbálta-e már újraindítani a számítógépet?” mindenképpen nagyon elöl van.


Blog bejegyzéseink IT karrier témakörben

Bobály Gábor

Interjú Bobály Gáborral

Bobály Gábor logisztikával foglalkozott korábban tíz évig, különböző munkahelyeken, különböző munkaköröket betöltve. Három éve tudatosan közelít az IT felé. Sikeresen elvégezte az alapozó Java SE szoftverfejlesztő, majd ezt követően a ...
Bővebben
Csolti Péter

Interjú Csolti Péterrel

Csolti Péter informatikatanár, az OKJ szakképzés területén dolgozik. Több intézményben is programozást tanít. A SZÁMALK-Szalézi Szakgimnáziumban a szoftverfejlesztő szak szakfelelőse. Ismeretsége az informatikával a Word és az Excel programokkal kezdődött ...
Bővebben
Révész András

Interjú Révész Andrással

Révész András alapvégzettsége biológus, ökológia szakiránnyal. Szakmai pályafutását tájökológiával kezdte, azon belül is élőhely térképezéssel, amihez kötődik a térinformatika. Négy évig kutatás-fejlesztéssel foglalkozott az MTA Ökológiai és Botanikai Intézetében, majd ...
Bővebben
Schmidt Attila

Interjú Schmidt Attilával

Schmidt Attila három éves szoftverfejlesztői gyakorlattal (főként Android platformhoz kötődően) és két éves szoftvertesztelői tapasztalattal rendelkező mérnök-informatikus. Az interjút Kaczur Sándor – az it-tanfolyam.hu alapítója és oktatói csapatának szakmai vezetője ...
Bővebben
Takács Roland

Interjú Takács Rolanddal

Takács Roland egyéves automatizálási teszt mérnöki és ötéves professzionális adatbázis-kezelés (MSSQL, Oracle) tapasztalattal rendelkező mérnök-informatikus. Jól érzi magát multikulturális környezetben. 2017 nyara óta külföldön él és dolgozik. 2018 őszétől PL ...
Bővebben
Lovas Bertalan

Interjú Lovas Bertalannal

Lovas Bertalan 22 éves pályakezdő szoftverfejlesztő. A kütyük mindig érdekelték. Hivatásként és hobbiként is gondol a programozásra. Sportos, korábban dzsúdózott, tornázott és a műugrást is kipróbálta. Korábban részt vett a ...
Bővebben

Interjú Görög Ibolyával

Görög Ibolya protokollszakértőt mindenki ismeri, bemutatni nem szükséges. De mégis illik, legalább röviden: 1987-től 1999-ig a Miniszterelnöki Hivatal protokollosa, majd protokollfőnöke volt, illetve 1999-től felnőttképzésben oktat. Érdeklődési körébe tartoznak: viselkedéstörténet, ...
Bővebben
Nádai Gábor

Interjú Nádai Gáborral

„Nádai Gábor vagyok, de sokan leginkább Mefiként ismernek, a legtöbb felületen a @mefiblogger nicknév alatt vagyok elérhető. Eredetileg mérnökinformatikusként végeztem, a kétezres évek közepén a fősuli mellett saját vállalkozásba kezdtünk ...
Bővebben
Szűcs Tibor

Interjú Szűcs Tiborral

Szűcs Tibor mérnök-informatikus. Jelenleg a Corvinus Egyetem Koordinációs Irodáján dolgozik órarendszerkesztőként. Ez a feladat a létesítménygazdálkodáshoz kötődik és ő osztja be – sok-sok szempont alapján – az előadásokat, szemináriumokat, számítógépes ...
Bővebben
Markovics Győző

Interjú Markovics Győzővel

Markovics Győző nem­zet­kö­zi kap­cso­la­tok sza­kos köz­gaz­dász, va­la­mint po­li­to­ló­gi­át is ta­nult a Bu­da­pes­ti Cor­vi­nus Egye­te­men. Az egye­tem­től fő­ként időt ka­pott – fel­nő­ni a kép­zés alatt. Gya­kor­la­ti is­me­re­te­it min­dig mun­ká­val sze­rez­te. Csa­lá­di ...
Bővebben

Interjú Lovas Bertalannal

Lovas Bertalan

Lovas Bertalan 22 éves pályakezdő szoftverfejlesztő. A kütyük mindig érdekelték. Hivatásként és hobbiként is gondol a programozásra. Sportos, korábban dzsúdózott, tornázott és a műugrást is kipróbálta. Korábban részt vett a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyamunkon, és 2019-ben végzett egy kétéves szoftverfejlesztő OKJ képzésen.

Lovas Bertalan

Az interjút Kaczur Sándor – az it-tanfolyam.hu alapítója és oktatói csapatának szakmai vezetője – készítette 2019. június 27-én.

K. S.: Honnan származik az érdeklődésed az informatika, a programozás, a kütyük iránt?

L. B.: Érettségi után alapvetően két út közül választottam. Az egyik a Testnevelési Egyetem testnevelő-edző szakja, a másik a lényegesen jobban fizető informatika. Eleinte inkább a hardver és üzemeltetés iránt érdeklődtem, hogy rendszergazda legyek. Később inkább mégis a szoftveres irányt választottam és fejlesztő lettem. Ez sokkal jobban tetszik.

K. S.: Középiskolában hogyan tanultál informatikát?

L. B.: Középszintű érettségire készítettek fel és az sikerült. Ebben nem volt programozás, de procedurális programozást azért tanultunk. Tavaly pedig emelt szintű informatika érettségit is szereztem, amiben már komolyabb adatbázis-kezelés és programozás feladatok is voltak. Előbbi feladatot Access-ben, az utóbbi feladatot Java-ban oldottam meg.

K. S.: Mihez kezdtél az érettségi után?

L. B.: Egy évig a Media Markt-ban dolgoztam szaktanácsadóként, eladóként. Közben elkezdtem az IT Karrier Program (megjegyzés: az it-tanfolyam.hu előtti projekt) Java SE szoftverfejlesztő tanfolyamát. Azért választottam ezt a tanfolyamot a kínálatból, mert esti és hétvégi formában, munka mellett is elvégezhettem, valamint az ára is korrekt volt. Akkor még a gimis rutin volt bennem: bejárok az órákra, otthon nem csinálok semmit és majd meglesz a vizsga. Rájöttem, hogy a programozás így nem megy. Bár

„ideje arra van az embernek, amire akarja,”

de akkor ez munka mellett nekem mégsem ment. A tanfolyamot végigjártam, de mivel otthon nem gyakoroltam, így a végén nem tettem le a vizsgát. Még egy kicsit éretlen voltam akkor.

K. S.: Utána jött az OKJ képzés…

L. B.: Igen, beiratkoztam a SZÁMALK Szakgimnázium szoftverfejlesztő képzésére és nappali tagozaton be is fejeztem. Meglepően gyakorlatias volt a képzés, a helyére került az objektumorientáltság, az osztálykönyvtárak használata, hogyan/mitől fordul le egy program, az MVC… Nemrég elkezdtem Swift-ben fejleszteni – csak úgy, önszorgalomból – és egy Udemy-s kurzus alapján gyorsan haladok is vele.

K. S.: Milyen programot terveztél és készítettél OKJ-s szakdolgozatként?

L. B.: Szakdolgozatomként egy olyan programot szerettem volna elkészíteni, ami felváltja a papír munkát és felgyorsít valamilyen folyamatot. Egy quiz programra jutott a választásom, ugyanis iskolákban rengeteg időt megspórolhat mind a tanároknak mind a diákoknak, ha a program önmaga kijavítja az előre a tanár által létrehozott kérdés sort. Ezt Java nyelven Swinges GUI-val MySQL adatbázist használva implementáltam.

K. S.: Hogyan boldogulsz az angol nyelvvel?

L. B.: Jól megy az angol. Van középfokú nyelvvizsgám. Olvasom a specifikációkat, tutorial videókat. A Skillsoft-os angol nyelvű tananyagokkal is boldogultam. Beszélgetek is angolul, könnyen megy. Szívesen megtanulnék még egy szláv nyelvet is.

Lovas Bertalan

K. S.: Úgy érzem, hogy megtaláltad a helyedet. Hogyan tovább? 

L. B.: Legszívesebben elmennék dolgozni, de tudom, hogy később hiányozna a diploma, így inkább még tanulni szeretnék. Ezért jelentkeztem a Pannon Egyetem mérnök-informatikus szakára és ha minden jól megy, akkor fel is vesznek és ősszel el is kezdtem. Veszprémben majd kicsit kikerülök a komfortzónámból és kollégiumban fogok lakni. Tervezem, hogy az Erasmus+ hallgatói mobilitásban is részt veszek majd tanulmányaim során. B tervem, hogy egy évig programozom/dolgozom és utána újra jelentkezem BSc-re.

K. S.: Mik a hosszabb távú elképzeléseid?

L. B.: Én kipróbálnám magamat külföldön néhány évig, de nem maradnék végleg ott. Szép álom persze a Szilícium-völgy, de a brit IT piac például sokkal elérhetőbb. Nyelvtanulás és tapasztalatszerzés lenne a fő ok, ami miatt kimennék. Szerintem a külföldi fizetés annyira nem versenyelőny a programozóknál, mert a megélhetési költségek is magasabbak. Vannak olyan munkakörök/pozíciók, ahol akár 8-10-szeres különbségek is vannak az itthoni és a külföldi bérek között.

„A Java-val mindenképpen foglalkozom, de nyitott vagyok a mobil platformok felé is.”

A web-programozás is jöhet, de nem Java-val. A JSP-vel is találkoztam már, de még annyira nem fogott meg. PHP-s WordPress-es munka is jöhet.

K. S.: A WordPress-ben milyen tapasztalatot szereztél?

L. B.: Tartalom-szerkesztőként maga a CMS nagyon egyszerű. Fejlesztői oldalról CSS-t dinamikusan szerkesztettem. A PHP részét nézegetve, sok-sok hasznos függvényt ismertem meg, például lekérjük a felhasználók profilképét egyetlen sorral. Erre nem kell SELECT parancsot írni, hanem getterek tömböket, objektumokat adnak vissza. Pluginokat használtam már, testre is szabtam néhányat, de plugint még nem írtam. A WordPress adatbázis-szerkezetét még nem ismerem, nem volt még rá szükségem. Kipróbáltam a Shopify webáruházat is.

K. S.: Elosztott alkalmazásokhoz kötődően milyen ismereteket szereztél?

L. B.: A Cisco CCNA alapjait, azaz foglalkoztam a hálózatkezelés alapjaival, hálózati architektúrákkal, címzési módszerekkel, algoritmusokkal. A Packet Tracer-ben szerettem szimulálni különböző hálózati konfigurációkat. Java-ban is tetszettek a kliens-szerver programok, például a Socket-es chatprogram, vagy az RMI-s denevéres program. Ez nekem átláthatóbb volt. A két területet még nem kapcsoltam össze.

Lovas Bertalan

K. S.: Ha a szakmai pályafutásod hossza 100 egység, akkor jelenlegi tapasztalataid alapján hol tartasz, és milyen mérföldköveket fogalmaznál meg ehhez kötődően?

L. B.: A 0 szerintem az volt, amikor elkezdtem érdeklődni az IT iránt. A WordPress tapasztalatommal lettem 5. Az OKJ után lettem 10. Még nagyon az elején járok. Legyen a 20, amikor elvégzem az egyetemet és elkezdek egy fix helyen dolgozni junior fejlesztőként. Talán 50, amikor senior fejlesztő leszek. 50 után még nem tudom, mi lesz. A 100-at nem tudom megfogalmazni. Lehet, hogy egy multit vezetek, vagy önmegvalósítok – még nem tudom.

K. S.: A szoftverfejlesztés melyik szakterületeivel foglalkoznál szívesen?

L. B.: A belépő tesztelő pozíciót kihagynám. Fejlesztőként a frontend-et – designer kollégával csapatban együtt – el tudnám képzelni. Nem mondanám, hogy van érzékem önállóan a grafikához, ráadásul a GUI szubjektív.

A backend jobban megy, így ezt szívesen választanám.”

A mobil platformok is érdekelnek, főleg cross platform jellegű fejlesztéssel.

K. S.: Hogyan fejleszted saját soft skill-jeidet?

L. B.: A Belbin-teszten kijött, hogy eléggé csapatjátékos vagyok, és tényleg szeretek is csapatban fejleszteni. Könnyen tudok ismerkedni, beilleszkedni. Az időmenedzsment szerintem mindenkinél problémás, de azért igyekszem. Kategorizálom, hogy mivel foglalkozom rövid, illetve hosszú távon – ez erősen témafüggő. Angolul szeretek beszélni, egyre jobban. A konfliktust megoldom ha van időm, elkerülöm, ha nincs időm a megoldásra.

K. S.: Érdeklődsz a mesterséges intelligencia iránt?

L. B.: Igen, szívesen foglalkoznék ezzel is. Tudom, hogy lesznek az egyetemen ezzel foglalkozó tantárgyak. Várom ezeket.

K. S.: Ajánlanál kezdőknek hasznos anyagokat?

L. B.: A tanfolyamon kapott Programozás Java nyelven tankönyv – tapasztalatból mondom – nagyon jó, azóta is többször használtam. A Tanuljuk ​meg a Java programozási nyelvet 24 óra alatt című könyv is tetszett. Kedvelem a YouTube-os The Coding Train! és a SanFranciscobol Jottem videósorozatot. Coding Challange-eket a HackerRank-en szoktam csinálni.

Udemy-s kurzust nem ajánlanék, mert azok csak akkor hasznosak, hogy valaki már valamennyi gyakorlattal rendelkezik. A Stack Overflow-hoz is kell némi tapasztalat.

K. S.: Szoktál állásbörzékre járni?

L. B.: Még nem voltam.

K. S.: Követed a szakmai blogunkat?

L. B.: Igen, olvasgattam már néhány IT karrier interjút. Szakmai témában a kedvenc cikkem: Telefonos billentyűzettel kódolunk/dekódolunk.

K. S.: Van kedvenc IT-s idézeted, mémed?

L. B.: Igen: https://www.instagram.com/tv/BzJUugRg2FC/?igshid=1nihmuki1xdnr.


Blog bejegyzéseink IT karrier témakörben

Bobály Gábor

Interjú Bobály Gáborral

Bobály Gábor logisztikával foglalkozott korábban tíz évig, különböző munkahelyeken, különböző munkaköröket betöltve. Három éve tudatosan közelít az IT felé. Sikeresen elvégezte az alapozó Java SE szoftverfejlesztő, majd ezt követően a ...
Bővebben
Csolti Péter

Interjú Csolti Péterrel

Csolti Péter informatikatanár, az OKJ szakképzés területén dolgozik. Több intézményben is programozást tanít. A SZÁMALK-Szalézi Szakgimnáziumban a szoftverfejlesztő szak szakfelelőse. Ismeretsége az informatikával a Word és az Excel programokkal kezdődött ...
Bővebben
Révész András

Interjú Révész Andrással

Révész András alapvégzettsége biológus, ökológia szakiránnyal. Szakmai pályafutását tájökológiával kezdte, azon belül is élőhely térképezéssel, amihez kötődik a térinformatika. Négy évig kutatás-fejlesztéssel foglalkozott az MTA Ökológiai és Botanikai Intézetében, majd ...
Bővebben
Schmidt Attila

Interjú Schmidt Attilával

Schmidt Attila három éves szoftverfejlesztői gyakorlattal (főként Android platformhoz kötődően) és két éves szoftvertesztelői tapasztalattal rendelkező mérnök-informatikus. Az interjút Kaczur Sándor – az it-tanfolyam.hu alapítója és oktatói csapatának szakmai vezetője ...
Bővebben
Takács Roland

Interjú Takács Rolanddal

Takács Roland egyéves automatizálási teszt mérnöki és ötéves professzionális adatbázis-kezelés (MSSQL, Oracle) tapasztalattal rendelkező mérnök-informatikus. Jól érzi magát multikulturális környezetben. 2017 nyara óta külföldön él és dolgozik. 2018 őszétől PL ...
Bővebben
Lovas Bertalan

Interjú Lovas Bertalannal

Lovas Bertalan 22 éves pályakezdő szoftverfejlesztő. A kütyük mindig érdekelték. Hivatásként és hobbiként is gondol a programozásra. Sportos, korábban dzsúdózott, tornázott és a műugrást is kipróbálta. Korábban részt vett a ...
Bővebben

Interjú Görög Ibolyával

Görög Ibolya protokollszakértőt mindenki ismeri, bemutatni nem szükséges. De mégis illik, legalább röviden: 1987-től 1999-ig a Miniszterelnöki Hivatal protokollosa, majd protokollfőnöke volt, illetve 1999-től felnőttképzésben oktat. Érdeklődési körébe tartoznak: viselkedéstörténet, ...
Bővebben
Nádai Gábor

Interjú Nádai Gáborral

„Nádai Gábor vagyok, de sokan leginkább Mefiként ismernek, a legtöbb felületen a @mefiblogger nicknév alatt vagyok elérhető. Eredetileg mérnökinformatikusként végeztem, a kétezres évek közepén a fősuli mellett saját vállalkozásba kezdtünk ...
Bővebben
Szűcs Tibor

Interjú Szűcs Tiborral

Szűcs Tibor mérnök-informatikus. Jelenleg a Corvinus Egyetem Koordinációs Irodáján dolgozik órarendszerkesztőként. Ez a feladat a létesítménygazdálkodáshoz kötődik és ő osztja be – sok-sok szempont alapján – az előadásokat, szemináriumokat, számítógépes ...
Bővebben
Markovics Győző

Interjú Markovics Győzővel

Markovics Győző nem­zet­kö­zi kap­cso­la­tok sza­kos köz­gaz­dász, va­la­mint po­li­to­ló­gi­át is ta­nult a Bu­da­pes­ti Cor­vi­nus Egye­te­men. Az egye­tem­től fő­ként időt ka­pott – fel­nő­ni a kép­zés alatt. Gya­kor­la­ti is­me­re­te­it min­dig mun­ká­val sze­rez­te. Csa­lá­di ...
Bővebben

Interjú Görög Ibolyával

Görög Ibolya protokollszakértőt mindenki ismeri, bemutatni nem szükséges. De mégis illik, legalább röviden: 1987-től 1999-ig a Miniszterelnöki Hivatal protokollosa, majd protokollfőnöke volt, illetve 1999-től felnőttképzésben oktat. Érdeklődési körébe tartoznak: viselkedéstörténet, kultúratörténet, történelem, gasztronómia, más országok szokásai. Lelkesen és fáradhatatlanul járja az országot, népszerű előadásokat és egész napos tréningeket tart. Ilyenkor mindig megadja elérhetőségeit és felajánlja, hogy bátran keresse meg bárki tanácsért, mert olyankor boldog, hogy szükség van rá. Sajátos és egyedi humorával izgalmasan mutatja be, hogy különböző helyzetekben hogyan illik – másképpen hogyan kellene – viselkednünk az európai kultúrkörben. Több sikeres könyve jelent meg az elmúlt két évtizedben, legutóbbi Summa Summarum – Európaiság – hitelesség – protokoll címmel 2018-ban. Számomra mindig a protokolltanárnő marad, hiszen így emlékszem rá a Diplomáciai protokoll című tantárgy kapcsán.

Görög Ibolya 1

Az interjút Kaczur Sándor – az it-tanfolyam.hu alapítója és oktatói csapatának szakmai vezetője – készítette 2019. április 19-én.

K. S.: Hogyan tegyünk megfelelő benyomást az állásinterjún?

G. I.: A legfontosabb, hogy olyan szavakat használjunk, olyan vokalitással és olyan külsővel, amit az adott szakma elvár. Egyik ismerősöm fel akart venni egy vállalati jogászt, és az interjúra a jelölt szakadozott farmerben, kicsit viseltes pólóban és papucsban érkezett – ez durva, tudom, de létezik ilyen! Elnézést kért a jelölttől, hogy feltehetően a titkárnő nem szólt neki, mert az állás betelt. Ugyanakkor egy kreatív reklámcéghez ment egy lány jól szabott nadrágkosztümben, konszolidált cipő, táska, fegyelmezett haj, visszafogott stílus – hát az sem volt jó!

„A lényeg, hogy diplomával a kezünkben ne legyünk „dögösek” vagy „macsók”, a tanult ember megjelenés az elvárt. Feltétlenül alapkövetelmény az ápoltság, a fegyelmezett beszéd (kerüljük a hadarást, motyogást, túl halk vagy túl hangos hangot).”

K. S.: Milyen elemi lépésekre, tevékenységekre figyeljünk az állásinterjún? Első benyomás, bemegyünk, szemkontaktus, köszönünk, kézfogás, helyet foglalunk, hová tegyük a kezünket, lábunkat, hogyan üljünk, kire nézzünk, ha többen kérdeznek bennünket, hogyan zárjuk le az interjút?

G. I.: Kezdjük mindjárt azzal, hogy ne késsünk, egy percet se. A késés nagyon idegesít mindenkit (még azt is, aki egyébként szokott késni). Időben kell indulni, és ha netán valami elháríthatatlan akadály jön közbe (leszakad a híd vagy ilyesmi), akkor oda kell telefonálni. Tehát kontakt telefonszám nélkül soha ne induljunk el. Ha lehet, a tól-ig-et tisztázzuk, tudnunk kell, mennyi idő áll rendelkezésünkre.

Megérkezvén kopogjunk, majd számoljunk magunkban háromig és benyithatunk. Aki belép, köszön, érthetően, tisztán jó napot kívánok-kal. Ne kezdjük a kézfogást, mert mindig az nyújt előre, aki fogad bennünket. De ha nem történik meg, akkor sincs semmi baj, a szemkontaktus fontosabb.

Várjuk meg, hogy a fogadó fél hova int, oda kell leülnünk. A széken tegyük be a hajlatig a fenekünket, üljünk egyenesen. A lányok ne tegyék fel keresztbe a lábukat. Fotelben pláne ne! Ha fotelbe kell ülni, igyekezzünk minél beljebb leülni (ahonnan még a talpunk leér) és ne feküdjünk el benne. A legjobb, ha normál magasságú asztalhoz ülünk, ott a lábunk nem is látszik. A kezünket alsókarban tegyük az asztal lapjára, tenyér a kézfejen. Nagyon fontos, hogy a derekunk egyenes maradjon.

Ne kezdjünk el fecsegni, várjuk meg, amíg a fogadó fél szól és kérdez. Ha többen ülnek velünk szemben, arra nézzünk először, aki a kérdést feltette, majd miközben beszélünk, nézzünk a többiekre is.

Az interjút a fogadó fél zárja le, ezt vegyük észre és mi álljunk fel.

K. S.: A HR-esek többsége nő és reméljük, hogy a TANULT NŐ szerepben van. Az állásinterjú szóbeli részét hogyan tegyük nemtől független TANULT EMBER és TANULT EMBER szituációjává?

G. I.: A verbalitás legfőbb gondja, hogy mi legyen a tegezés-magázással. A tegezés – bármennyire is elterjedt – azt jelenti, hogy „együtt őriztünk libát”. Az interjúra érkezvén magázva kell köszönnünk (jó napot kívánok – a „kívánok”-at tegyük hozzá!), magázva kell beszélgetnünk. Ha netán a HR-es felajánlja a tegezést, nyilván el kell fogadni. De ebben az esetben ő hibázott, hiszen még nem vagyunk felvéve.

K. S.: Miről és hogyan beszéljünk, ha nem kapunk segítő kérdéseket? Ha csak annyit mondanak, hogy „Beszéljen magáról”, „Mutatkozzon be”. Hogyan készüljünk fel erre a helyzetre?

G. I.: Ezt biztosan megkérdezik, ne engedjük bő lére a mondandónkat. „Ennyi éves vagyok, a … főiskolán/egyetemen végeztem … szakon.

„A legkedvesebb tantárgyaim: … – itt azt kell mondani, ami az adott álláshoz kapcsolódik. Esetleg erre szánjunk egy-két mondatot. Ennyi elég.”

És ha rákérdeznek, hogy mi a hobbink, valami olyat kell mondani, ami nem fogja elvenni az időnket a munkától.

Görög Ibolya 2

K. S.: Mi az – a durva protokoll hiba –, ami sosem fordulhat elő az állásinterjún?

G. I.: Soha ne lépjünk be sehova tegezve. Mindig köszönni kell. Ne legyünk nagyképűek. Száz százalékig győződjünk meg, hogy nincs test- és szájszagunk. Reggelig sorolhatnám….

K. S.: Hogyan öltözködjünk a hétköznapokban olyan munkahelyen, ahol nincs szigorú Dress Code?

G. I.: A magára valamit is adó cégnél létezik etikai kódex, az abban foglaltakat tartsuk be. És legyünk büszkék a munkánkra, ezt fejezzük ki az öltözékünkkel is. Nyilván van ing-nyakkendős, kosztümös munkahely (a pénzügy, a jog világa), de ha nem, akkor sem menjünk szakadozott farmerben, nyáron is hordjunk férfiként hosszú nadrágot és viseljünk inget póló helyett. A lányoknak tudniuk kell, hogy ha túl sokat mutatnak (dekoltázs, szoknya rövidsége), akkor nem igazán fognak a tudásukra, az agyukra figyelni.

K. S.: Várható az, hogy spontán átváltanak angolra/németre és/vagy vissza egy állásinterjún? Hogyan reagáljunk ilyenkor?

G. I.: Ha a multi cégnél vagyunk, várható, hogy átváltanak, hiszen a munkánkhoz szükséges. Picit mosolyogva gond nélkül váltsunk át. Én voltam olyan cégnél, ahol kötelező volt angolul beszélgetni még két magyarnak is pl. a büfében, ha már egy nem magyar kolléga ott volt.

K. S.: Nagyon másképp viselkednek a pályakezdő Z generációsok és a karrierváltó X és Y generációba tartozók. Adhatók külön nekik hasznos tanácsok az állásinterjúhoz?

G. I.: Talán a legfontosabb, hogy az „én így akarom, nekem így a jó” szemléleten gondolkodjanak el. Ugyanis a szüleiket még tán tudták terrorizálni, de a munkahelyen ez már nem fog menni, percek alatt elküldhetik.

K. S.: A szoftverfejlesztők között igencsak kevés a nő. Megfogalmazható néhány hasznos tanács…

  • ha én nő vagyok a TANULT EMBER szerepben és körülöttem mindenki férfi, illetve
  • ha én férfi vagyok a TANULT EMBER szerepben és a csapatomban egyetlen nő van TANULT EMBER szerepben, illetve
  • ha a csupa férfi csapatot nő vezeti?
  • És mihez kezdjünk a KICCSAJ-jal? 😉

G. I.: Az én rendszergazda-cégemnél 6-8 fiú és két lány van. Nagy a respektjük, mert az egyik varázsol a számítógéppel, a másik pedig percre pontosan megmondja, mikor kinek mit kell csinálni, melyik céghez menni, stb. A nő a férfiak között az eszével, tudásával, humorával tud elérni bármit is. És nem a dekoltázsával. Ha mégis bekerül a csapatba – ki tudja, miért – a pici szoknyás, dögös kiccsaj, perceken belül elmenekül, mert a viccek céltáblája lesz.

Görög Ibolya 3

K. S.: Hogyan viselkedjünk egy kötetlennek meghirdetett, munkaidőn kívüli céges eseményen, csapatépítő tréningen?

G. I.: Nagyon kell vigyázni a megivott alkohol mennyiségével, mert ha elszabadulnak a gátlások, nevetségessé válhatunk. És aki emlékszik másnap, meglesz rólunk a véleménye. A csapatépítő tréningen vegyünk részt a játékokban, és ha már úgyis kell, akkor lelkesen, vidáman.

K. S.: Hogyan váltsunk munkahelyet? Hogyan viselkedjünk a felmondási idő alatt?

G. I.: Ha szerencsénk van, akkor a vezető leül velünk és elmondja, miért küld el bennünket. Ilyenkor a hibáinkért ne másokat okoljunk, ne árulkodjunk. Tisztességgel hallgassuk végig, ez a legelegánsabb. A felmondási idő alatt se gyalázzuk a főnököt, a munkahelyet – ha tényleg utáltuk, akkor inkább kérjünk felmentést a felmondási idő alól és azonnal menjünk el. Egyre vigyázzanak – ugyanoda soha nem szabad visszamenni.

K. S.: Tudom – korábban nyilatkozta –, hogy John Steinbeck Kék öböl című könyve hatott egész életére, stílusára. Kinek és milyen élethelyzetben javasolná elolvasni ezt a regényt?

G. I.: Ó, nagyon sok könyv hatott rám, mondhatni, hogy mindegyik. Olvasni mindig érdemes, mert ezzel gyarapodik az ember szókincse. Aki olvas, meg tud írni még egy motivációs levelet is! Az olvasáson irodalmat értek és nem kommenteket és facebook bejegyzéseket. Tudom, hogy az X és Y generáció pörög, rohan, maximum filmeket néz, de abból nem gazdagodik. Rengeteg könyv megvan e-formátumban is, azt akárhol elő lehet venni. Ha elkezdik az olvasást, rá fognak kapni, mert játszi könnyedséggel ki tudják fejezni magukat és rájönnek, hogy nem csak b-vel kezdődő igék vannak.


Blog bejegyzéseink IT karrier témakörben

Bobály Gábor

Interjú Bobály Gáborral

Bobály Gábor logisztikával foglalkozott korábban tíz évig, különböző munkahelyeken, különböző munkaköröket betöltve. Három éve tudatosan közelít az IT felé. Sikeresen elvégezte az alapozó Java SE szoftverfejlesztő, majd ezt követően a ...
Bővebben
Csolti Péter

Interjú Csolti Péterrel

Csolti Péter informatikatanár, az OKJ szakképzés területén dolgozik. Több intézményben is programozást tanít. A SZÁMALK-Szalézi Szakgimnáziumban a szoftverfejlesztő szak szakfelelőse. Ismeretsége az informatikával a Word és az Excel programokkal kezdődött ...
Bővebben
Révész András

Interjú Révész Andrással

Révész András alapvégzettsége biológus, ökológia szakiránnyal. Szakmai pályafutását tájökológiával kezdte, azon belül is élőhely térképezéssel, amihez kötődik a térinformatika. Négy évig kutatás-fejlesztéssel foglalkozott az MTA Ökológiai és Botanikai Intézetében, majd ...
Bővebben
Schmidt Attila

Interjú Schmidt Attilával

Schmidt Attila három éves szoftverfejlesztői gyakorlattal (főként Android platformhoz kötődően) és két éves szoftvertesztelői tapasztalattal rendelkező mérnök-informatikus. Az interjút Kaczur Sándor – az it-tanfolyam.hu alapítója és oktatói csapatának szakmai vezetője ...
Bővebben
Takács Roland

Interjú Takács Rolanddal

Takács Roland egyéves automatizálási teszt mérnöki és ötéves professzionális adatbázis-kezelés (MSSQL, Oracle) tapasztalattal rendelkező mérnök-informatikus. Jól érzi magát multikulturális környezetben. 2017 nyara óta külföldön él és dolgozik. 2018 őszétől PL ...
Bővebben
Lovas Bertalan

Interjú Lovas Bertalannal

Lovas Bertalan 22 éves pályakezdő szoftverfejlesztő. A kütyük mindig érdekelték. Hivatásként és hobbiként is gondol a programozásra. Sportos, korábban dzsúdózott, tornázott és a műugrást is kipróbálta. Korábban részt vett a ...
Bővebben

Interjú Görög Ibolyával

Görög Ibolya protokollszakértőt mindenki ismeri, bemutatni nem szükséges. De mégis illik, legalább röviden: 1987-től 1999-ig a Miniszterelnöki Hivatal protokollosa, majd protokollfőnöke volt, illetve 1999-től felnőttképzésben oktat. Érdeklődési körébe tartoznak: viselkedéstörténet, ...
Bővebben
Nádai Gábor

Interjú Nádai Gáborral

„Nádai Gábor vagyok, de sokan leginkább Mefiként ismernek, a legtöbb felületen a @mefiblogger nicknév alatt vagyok elérhető. Eredetileg mérnökinformatikusként végeztem, a kétezres évek közepén a fősuli mellett saját vállalkozásba kezdtünk ...
Bővebben
Szűcs Tibor

Interjú Szűcs Tiborral

Szűcs Tibor mérnök-informatikus. Jelenleg a Corvinus Egyetem Koordinációs Irodáján dolgozik órarendszerkesztőként. Ez a feladat a létesítménygazdálkodáshoz kötődik és ő osztja be – sok-sok szempont alapján – az előadásokat, szemináriumokat, számítógépes ...
Bővebben
Markovics Győző

Interjú Markovics Győzővel

Markovics Győző nem­zet­kö­zi kap­cso­la­tok sza­kos köz­gaz­dász, va­la­mint po­li­to­ló­gi­át is ta­nult a Bu­da­pes­ti Cor­vi­nus Egye­te­men. Az egye­tem­től fő­ként időt ka­pott – fel­nő­ni a kép­zés alatt. Gya­kor­la­ti is­me­re­te­it min­dig mun­ká­val sze­rez­te. Csa­lá­di ...
Bővebben