többféle megoldás összehasonlítása - címke - Oldal 6 a 8-ből

Kutatók éjszakája 2018

2023. augusztus 4.2018. szeptember 28. Szerző: Kaczur Sándor

A Kutatók éjszakája nemzetközi rendezvénysorozat 2005-ben indult. Magyarország 2006-ban csatlakozott. Azóta évről-évre egyre több intézmény nyitja meg hazánkban kapuit, szervez érdekes programokat, sok-sok településen, több száz helyszínen, több ezer eseményt meghirdetve sok tízezer érdeklődő/résztvevő látogatónak biztosít tartalmas estét.

Bár a kezdeményezés elsősorban a kutatói pálya népszerűsítését szolgálja, ezért leginkább a tizen- és huszonévesekre számít, az események vonzók és elég érdekesek ahhoz, hogy a kisgyerekektől a legidősebbekig mindenki megtalálja a számára izgalmas programokat. Korábban nagyobb felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek szerepeltek döntően, de az utóbbi néhány évben egyre több kisebb intézmény, tehetséggondozással foglalkozó középiskola, cég, egyesület is csatlakozott a rendezvényhez. A Kutatók éjszakája rendezvény minden meghirdetett programja ingyenes.

Rendezvényünk plakátja

Az it-tanfolyam.hu sem maradt ki a sorból. Két oktatónk és két tanfolyamunkon résztvevő hallgatónk képviselt bennünket és meghirdettünk hat programot a kutatokejszakaja.hu weblapon. Az eseményekre regisztrálni kellett a weblapon, ami talán szervezőként ránk keresve bizonyult legegyszerűbbnek. A regisztrációs időszak szeptember 12-27-ig tartott és a programjainkra szeptember 28-án 17-21 óráig került sor.

A programjaink népszerűek voltak, 40 érdeklődő látogatót fogadtunk X generációtól szinte Alfákig. A többség több programon is részt vett, néhányan kifejezetten egy-egy adott program iránt érdeklődtek. Sok-sok kérdés is elhangzott és kellemes hangulatú szakmai párbeszéd alakult ki, aminek igazán örülök.

Szeretném megköszönni az előadók színvonalas munkáját, igényes felkészülését. Az előadások prezentációit tanfolyamaink hallgatói számára – a témához kapcsolódó témakörökhöz, ILIAS-ra feltöltve – tesszük elérhetővé.

17:10-17:40 – Kaczur Sándor: Modellezzünk objektumorientáltan, közelítsünk többféle nézőpontból!
Az eseményen egy konkrét programozási feladat specifikációjából kiindulva tervezünk. Az objektumorientált szoftverfejlesztés eszközeit használjuk. Ötféle tervet készítünk el és hasonlítunk össze. Mindegyik terv Java nyelvű megvalósítását is ismertetjük. Adatfeldolgozást végzünk, fájlból olvasunk, saját adatszerkezetet építünk és azt feldolgozva adunk választ a specifikáció által megfogalmazott kérdésekre. Szembesülünk azzal, hogy a különböző terveknek mekkora hatása van az elkészült forráskódra, annak mennyiségére, áttekinthetőségére, karbantarthatóságára. Megpróbálunk következtetéseket is levonni, hogyan érdemes modellezni, tervezni, amikor hozzáfogunk egy-egy programozási feladat megoldásához.

17:50-18:20 – Friedel Attila: Egyszerű fizettető automata program fejlődése a programozó ismereteinek bővülése tükrében
Az előadás egy egyszerűen működő fizettető automata program három változatát mutatja be, ahogyan a programozó egyre több ismeretet szerez a Java nyelvről, és egyre gazdagabban tudja elkészíteni ugyanazt a feladatot. Először emlékezet nélkül, primitív típusú változókkal készül el az alapfunkciókkal rendelkező változat. A második verzió már tömböt is tartalmaz, emiatt új funkciók jelenhetnek meg. A harmadik, véglegesnek tekinthető változat nem hoz új funkciót, de a forráskód már objektumorientált szemlélettel készül el. A fokozatosság elvét szem előtt tartva követhetjük végig a gondolatmenet fejlődését, építve új eszközökre/lehetőségekre/funkciókra.

18:30-18:50 – Fejős Ibolya: Karrierváltás után: az első hónapok junior szoftverfejlesztőként egy kisvállalatnál
Mennyire könnyű ma szoftverfejlesztőként elhelyezkedni szakirányú felsőfokú végzettség nélkül? Milyen kihívásokkal találkozhatunk a felvételi folyamat során? Milyen elvárásokat támasztanak a munkaadók egy junior szakemberrel szemben? Hogyan telnek a beilleszkedés után a hétköznapok junior fejlesztőként egy 20 fő alatti létszámmal működő informatikai profilú kisvállalkozásnál?
Az előadó karrierváltó junior szakemberként személyes tapasztalatairól számol be.

19:00-19:30 – Kaczur Sándor: Írjunk SQL lekérdezéseket és dolgozzuk fel webes Java kliensprogrammal az eredménytáblát!
A lekérdezések az Oracle HR sémát használják. Előfordulnak közöttük egyszerűbbek, klasszikus 1:N kapcsolatra építők, bölcsész mondatosak, hierarchikusak/rekurzívak. Különböző eredménytáblákat adnak vissza a kliensprogramnak. A kliensprogram többrétegű MVC tervezési mintával készül, böngészőben fut, alkalmazásszerveren, JSP technológiával.
Az előadás bemutatja a tervezési szempontokat, az SQL lekérdező utasításokat, az eredménytáblák feldolgozási módszereit, valamint a megjelenítés lehetőségeit.

19:40-20:10 – Sztefanov Ádám: Biztonságos weboldal készítése Java EE technológiával
Az előadás betekintést nyújt egy felhasználó számára, hogy miként válik egy weblap biztonságossá. Egy Java technológiát használó weboldal projekten keresztül láthatjuk azt, hogy miként működik a két lépcsős azonosítás.

Hálózati adatforgalom bemutatása, fogalmak tisztázása
Egy webalkalmazás sebezhető pontjai
Védekezési módszerek
Biztonságos bejelentkezés folyamatának bemutatása példa alkalmazáson keresztül
Tippek internetes fiókjaink biztonságosabbá tételéhez

20:20-20:50 – Kaczur Sándor: Gondolkodjunk logikusan!
Az előadás során áttekintjük az intelligencia, a kreatív problémamegoldó és logikus gondolkodás összefüggéseit és izgalmas feladatokból válogatva közösen megoldunk néhány fejtörő feladatot.

Stream API lambda kifejezésekkel

2022. február 22.2018. augusztus 26. Szerző: Balogh Péter

Korábban blogoltunk már a Stream API-ról és a lambda kifejezésekről: Ismerkedjünk lambda kifejezésekkel! Most másképpen közelítve újra foglalkozunk a témával.

Tanfolyamainkon szinte minden adatszerkezethez, tömbhöz, kollekcióhoz, fájlkezeléshez kötődő témakörben használjuk mindkettőt. Áttekintjük az ezekhez szükséges minimális verziószámot, a szintaktika fejlődését, az együttes használat elvi és gyakorlati lehetőségeit. A szükséges alapfogalmakat definiáljuk: hozzárendelési szabály, funkcionális interfész, metódus referencia, alapértelmezett metódusok, típus kikövetkeztetés képessége, generikus és funkcionális programozás. párhuzamos adatfeldolgozás lehetőségei.

Összehasonlításokat is végzünk: a lambda előtti verziók lehetőségei, korlátai, tipikus lambda hibák, mikor mit érdemes és mit nem érdemes használni, paraméterek típusait megadjuk vagy elhagyjuk, hagyományos kollekciós műveletek (azért a generikusság előtti időkre már nem térünk ki) és folyam feldolgozás (adatforrás meghatározása, közbenső és végső műveletek).

Most azokat a Stream API-hoz és lambda kifejezésekhez kötődő bevezető mintapéldákat ismertetjük, amiket részletesen elemzünk tanfolyamaink szakmai moduljának kontakt óráin. Ezek közül közösen meg is írunk néhányat, kombinálunk is néhányat egy-egy összetett adatfeldolgozó művelet megvalósítása során. Programozási tételenként specifikáljuk a feladatokat és megmutatunk néhány megoldást.

1. Adatforrás

100 db olyan véletlen kétjegyű számot állítunk elő generikus listában, amelyek között biztosan előfordul legalább egyszer a 80.

List<Integer> list=new Random().ints(100-1, 10, 99+1).

boxed().collect(Collectors.toList());

list.add(80);

System.out.println("100 db kétjegyű véletlenszám\n"+

list.stream().sorted().map(Number::toString).

collect(Collectors.joining(", ")));

2. Elemi programozási tételek

2.1. Sorozatszámítás

Kiírjuk, hogy mennyi a listában lévő számok összege:

System.out.print("Mennyi a számok összege? ");

System.out.print("V1: "+

list.stream().reduce(0, Integer::sum)+", ");

System.out.print("V2: "+

list.stream().reduce(0, (a, b) -> a+b)+", ");

System.out.print("V3: "+

list.stream().mapToInt(Integer::intValue).sum()+", ");

System.out.println("V4: "+

list.stream().collect(Collectors.summingInt(Integer::intValue)));

2.2. Eldöntés

Két kérdésre adunk választ. Van-e a listában lévő számok között 35 (konkrét elem), illetve páros (adott tulajdonságú elem)?

System.out.print("Van-e a számok között 35? ");

System.out.print("V1: "+

(list.stream().anyMatch(n -> n==35)?"Van.":"Nincs.")+", ");

System.out.print("V2: "+

(list.stream().filter(n -> n==35).count()>0)+", ");

System.out.print("V3: "+

(list.stream().filter(n -> list.contains(35)).count()>0)+", ");

System.out.println("V4: "+

list.stream().filter(n -> n==35).findFirst().isPresent());

System.out.println("Van-e a számok között páros? "+

(list.stream().anyMatch(n -> n%2==0)?"Van.":"Nincs."));

2.3. Kiválasztás

Kiírjuk, hogy a biztosan előforduló (legalább 1 db közül balról az első) 80, hányadik helyen (index) található meg:

System.out.println("Melyik a(z első) 80 sorszáma? "+

IntStream.range(0, list.size()).

filter(i -> list.get(i)==80).mapToObj(i -> i).findFirst().get());

2.4. Keresés

Keressük a 35-öt az eldöntés és a kiválasztás összeépítésével:

System.out.println("Van-e 35? Ha igen, melyik a(z első) sorszáma? "+

(list.stream().anyMatch(n -> n==35) ?

"Van, a(z első) sorszáma: " + IntStream.range(0, list.size()).

filter(i -> list.get(i)==35).mapToObj(i -> i).findFirst().get() :

"Nincs."));

2.5. Megszámolás

Kiírjuk, hogy hány db öttel osztható szám (adott tulajdonságú elem) található a listában:

1 2	System.out.println("Az öttel osztható számok száma: "+ list.stream().filter(n -> n%5==0).count());

2.6. Szélsőérték-kiválasztás

Kiírjuk a listában lévő legkisebb számot (értéket, nem indexet):

1 2	System.out.println("A legkisebb szám: "+ list.stream().mapToInt(n -> n).min().getAsInt());

3. Összetett programozási tételek

3.1. Másolás

Készítünk egy másolatot a lista elemeiről (közben esetleg mindegyiket meg is változtathatjuk):

List<Integer> copyList=

list.stream()./*map(n -> 2*n).*/collect(Collectors.toList());

System.out.println("Másolat a listáról: "+

copyList.stream().map(Number::toString).

collect(Collectors.joining(", ")));

3.2. Kiválogatás

A listában lévő számok közül kiválogatjuk az öttel osztható számokat:

List<Integer> selectedList=new ArrayList<>();

list.stream().filter(n -> n%5==0).forEach(selectedList::add);

System.out.println("Az öttel osztható számok (V1): "+

selectedList.stream().map(Number::toString).

collect(Collectors.joining(", ")));

System.out.println("Az öttel osztható számok (V2): "+

list.stream().filter(n -> n%5==0).

map(Number::toString).collect(Collectors.joining(", ")));

3.3. Szétválogatás

Külön-külön szétválogatjuk a listában lévő páros és páratlan számokat:

List<Integer> evenList=new ArrayList<>(); //páros

List<Integer> oddList=new ArrayList<>(); //páratlan

list.stream().forEach(n -> ((n%2==0) ? evenList : oddList).add(n));

System.out.println("Szétválogatás után:\n"+

"párosak: "+

evenList.stream().map(Number::toString).

collect(Collectors.joining(", "))+"\n"+

"páratlanok: "+

oddList.stream().map(Number::toString).

collect(Collectors.joining(", ")));

3.4. Unió

A korábban szétválogatott páros és páratlan számokat tartalmazó halmazok unióját állítjuk elő:

List<Integer> unionList=new ArrayList<>();

Stream.concat(evenList.stream().distinct(),

oddList.stream().distinct()).

distinct().forEach(unionList::add);

System.out.println("Párosak és páratlanok uniója:\n"+

unionList.stream().map(Number::toString).

collect(Collectors.joining(", ")));

3.5. Metszet

A korábban szétválogatott páros és páratlan számokat tartalmazó halmazok metszetét állítjuk elő:

List<Integer> intersectionList=new ArrayList<>();

evenList.stream().distinct().filter(oddList::contains).

forEach(intersectionList::add);

System.out.println("Párosak és páratlanok metszete:\n"+

intersectionList.stream().map(Number::toString).

collect(Collectors.joining(", ")));

3.6. Összefésülés

A korábban szétválogatott páros és páratlan számokat összefésüljük:

List<Integer> mergedList=new ArrayList<>();

Stream.concat(evenList.stream(),

oddList.stream()).forEach(mergedList::add);

System.out.println("Párosak és páratlanok összefésülve:\n"+

mergedList.stream().map(Number::toString).

collect(Collectors.joining(", ")));

4. A program eredménye a konzolon

100 db kétjegyű véletlenszám

10, 10, 10, 11, 13, 14, 16, 16, 18, 19, 19, 20, 21, 22, 23, 23, 24, 25, 25, 25, 26, 29, 29, 30, 30, 31, 32, 33, 34, 35, 36, 38, 38, 39, 39, 40, 42, 45, 45, 46, 47, 48, 49, 49, 50, 50, 51, 51, 53, 53, 54, 54, 54, 55, 56, 59, 61, 62, 62, 63, 63, 64, 67, 67, 68, 68, 69, 70, 72, 72, 73, 77, 77, 77, 77, 77, 79, 79, 79, 80, 81, 83, 84, 85, 85, 87, 87, 89, 89, 89, 89, 93, 95, 95, 95, 96, 97, 97, 98, 99

Mennyi a számok összege? V1: 5430, V2: 5430, V3: 5430, V4: 5430

Van-e a számok között 35? V1: Van., V2: true, V3: true, V4: true

Van-e a számok között páros? Van.

Melyik a(z első) 80 sorszáma? 99

Van-e 35? Ha igen, melyik a(z első) sorszáma? Van, a(z első) sorszáma: 22

Az öttel osztható számok száma: 23

A legkisebb szám: 10

Másolat a listáról: 20, 69, 48, 96, 19, 98, 11, 77, 49, 81, 79, 95, 70, 77, 67, 36, 23, 72, 38, 38, 54, 89, 35, 51, 83, 64, 26, 25, 51, 30, 89, 50, 22, 62, 95, 39, 42, 14, 10, 87, 54, 84, 24, 89, 16, 72, 97, 25, 85, 61, 59, 19, 13, 68, 55, 31, 79, 32, 47, 29, 18, 56, 10, 53, 21, 25, 77, 85, 39, 45, 67, 63, 53, 40, 50, 29, 77, 16, 46, 99, 63, 45, 77, 97, 87, 89, 23, 30, 93, 95, 49, 68, 10, 34, 54, 33, 62, 79, 73, 80

Az öttel osztható számok (V1): 20, 95, 70, 35, 25, 30, 50, 95, 10, 25, 85, 55, 10, 25, 85, 45, 40, 50, 45, 30, 95, 10, 80

Az öttel osztható számok (V2): 20, 95, 70, 35, 25, 30, 50, 95, 10, 25, 85, 55, 10, 25, 85, 45, 40, 50, 45, 30, 95, 10, 80

Szétválogatás után:

párosak: 20, 48, 96, 98, 70, 36, 72, 38, 38, 54, 64, 26, 30, 50, 22, 62, 42, 14, 10, 54, 84, 24, 16, 72, 68, 32, 18, 56, 10, 40, 50, 16, 46, 30, 68, 10, 34, 54, 62, 80

páratlanok: 69, 19, 11, 77, 49, 81, 79, 95, 77, 67, 23, 89, 35, 51, 83, 25, 51, 89, 95, 39, 87, 89, 97, 25, 85, 61, 59, 19, 13, 55, 31, 79, 47, 29, 53, 21, 25, 77, 85, 39, 45, 67, 63, 53, 29, 77, 99, 63, 45, 77, 97, 87, 89, 23, 93, 95, 49, 33, 79, 73

Párosak és páratlanok uniója:

20, 48, 96, 98, 70, 36, 72, 38, 54, 64, 26, 30, 50, 22, 62, 42, 14, 10, 84, 24, 16, 68, 32, 18, 56, 40, 46, 34, 80, 69, 19, 11, 77, 49, 81, 79, 95, 67, 23, 89, 35, 51, 83, 25, 39, 87, 97, 85, 61, 59, 13, 55, 31, 47, 29, 53, 21, 45, 63, 99, 93, 33, 73

Párosak és páratlanok metszete:

Párosak és páratlanok összefésülve:

20, 48, 96, 98, 70, 36, 72, 38, 38, 54, 64, 26, 30, 50, 22, 62, 42, 14, 10, 54, 84, 24, 16, 72, 68, 32, 18, 56, 10, 40, 50, 16, 46, 30, 68, 10, 34, 54, 62, 80, 69, 19, 11, 77, 49, 81, 79, 95, 77, 67, 23, 89, 35, 51, 83, 25, 51, 89, 95, 39, 87, 89, 97, 25, 85, 61, 59, 19, 13, 55, 31, 79, 47, 29, 53, 21, 25, 77, 85, 39, 45, 67, 63, 53, 29, 77, 99, 63, 45, 77, 97, 87, 89, 23, 93, 95, 49, 33, 79, 73

A bejegyzéshez tartozó teljes forráskódot ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára.

A feladat a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyam, a Java EE szoftverfejlesztő tanfolyam és a Java adatbázis-kezelő tanfolyam szakmai moduljának több alkalmához és az orientáló moduljának 1-4. óra: Programozási tételek alkalmához is kötődik. A Stream API-val és a lambda kifejezésekkel sokszor foglalkozunk.

Korábban is blogoltunk már a Stream API-ról és a lambda kifejezésekről: Ismerkedjünk lambda kifejezésekkel!

Barátságos számok

2023. augusztus 15.2018. július 19. Szerző: Balogh Péter

Azokat a számpárokat, amelyekre igaz, hogy az egyik szám önmagánál kisebb osztóinak összege megegyezik a másik számmal és fordítva, külön-külön barátságos számoknak, együtt barátságos számpárnak hívjuk.

Másképpen: legyen d(n) az n természetes szám önmagánál kisebb osztóinak összege. Ha d(a)=b és d(b)=a, ahol a≠b, akkor a és b barátságos számpár.

Például: (220; 284), hiszen a 220 önmagánál kisebb osztói: 1, 2, 4, 5, 10, 11, 20, 22, 44, 55, 110 és ezek összege 284, illetve 284 önmagánál kisebb osztói: 1, 2, 4, 71, 142 és ezek összege 220.

Írjunk Java programot, amely kiírja az 1-10000 zárt intervallumban található barátságos számpárokat!

1. megoldás

A baratsagosSzamparok1() eljárás ciklusai a brute force módszer szerint behelyesítik az összes lehetséges számot. Minimális lépésszám csökkentésre adódik lehetőség, hiszen a belső ciklus j változója i+1-ről indítható (így a megtalált számpárok nem íródnak ki fordítva is, mert teljesül, hogy i<j).

Az osztokOsszege1(n) függvény is minden lehetséges osztót figyelembe vesz 1-től n-1-ig.

private static int osztokOsszege1(int n) {

int s=0;

for(int i=1; i<n; i+=1)

if(n%i==0)

s+=i;

return s;

}

private static void baratsagosSzamparok1() {

System.out.println("Barátságos számpárok 1-től 10000-ig:");

for(int i=1; i<=10000; i++)

for(int j=i+1; j<=10000; j++)

if(i==osztokOsszege1(j) && j==osztokOsszege1(i))

System.out.println("("+i+"; "+j+")");

}

2. megoldás

Kisebb módosításokkal a lépésszám csökkenthető. A baratsagosSzamparok2() eljárás külső ciklusánál figyelembe vettem, hogy a legkisebb barátságos számpár kisebb tagja nagyobb 200-nál. Mivel a barátságos számpárok tagjainak paritása mindig megegyezik (azaz mindkettő páros vagy mindkettő páratlan), így a belső ciklus j változója indítható i+2-ről és léptethető kettesével ( j+=2), és továbbra is teljesül, hogy i<j.

Az osztokOsszege2(n) függvényt is módosítottam. Mivel az 1 minden számnak osztója, illetve a 2 minden páros számnak osztója, így s lehet 3 vagy 1 és a ciklus indítható 3-ról. A páros számok esetén a számnál kisebb legnagyobb osztó maximum n/2 lehet, illetve ugyanez páratlan számok esetén n/3 lehet. Ezekre figyelve a max változó adja a ciklus léptetésének felső határát. Az i változó léptetésénél figyelembe vettem, hogy páratlan számnak csak páratlan osztói lehetnek ( i=3-mal szinkronban).

private static int osztokOsszege2(int n) {

int s=(n%2==0?3:1);

int max=(n%2==0?n/2:n/3);

int lepes=(n%2==0?1:2);

for(int i=3; i<=max; i+=lepes)

if(n%i==0)

s+=i;

return s;

}

private static void baratsagosSzamparok2() {

System.out.println("Barátságos számpárok 1-től 10000-ig:");

for(int i=200; i<=10000; i++)

for(int j=i+2; j<=10000; j+=2)

if(i==osztokOsszege2(j) && j==osztokOsszege2(i))

System.out.println("("+i+"; "+j+")");

}

3. megoldás

Az eddigi két egymásba ágyazott ciklus helyett átszervezhető a baratsagosSzamparok3() eljárás. A j>i && osztokOsszege2(j)==i feltétel kiértékelése így sokkal hatékonyabb.

private static void baratsagosSzamparok3() {

System.out.println("Barátságos számpárok 1-től 10000-ig:");

for(int i=200; i<=10000; i++) {

int j=osztokOsszege2(i);

if(j>i && osztokOsszege2(j)==i)

System.out.println("("+i+"; "+j+")");

}

Vajon milyen nagyságrendű különbségek adódnak, ha összehasonlítjuk a három megoldás futási idejét?

Az 1. megoldás futási ideje 1104156 ms, a 2. megoldásé 257055 ms, a 3. megoldásé 121 ms. A konkrét értékek helyett a nagyságrendet megfigyelve a különbség nagyon látványos.

Mindhárom megoldás helyes és megkapjuk az intervallumban található öt barátságos számpárt: (220; 284), (1184; 1210), (2620; 2924), (5020; 5564), (6232; 6368).

A bejegyzéshez tartozó teljes – időméréssel kiegészített – forráskódot ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára.

Források:

Wikipédia – Barátságos számok
Wikipedia – Amicable numbers
www.mathe.tu-freiberg.de – Vollkommene, befreundete und gesellige Zahlen
gorbem.hu – Barátságok számok
Hasonló feladat: https://projecteuler.net/problem=21 és megoldás: http://code.jasonbhill.com/c/project-euler-problem-21/

A feladat a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyam szakmai moduljának 9-12. óra: Metódusok, rekurzió alkalomhoz kötődik.

Nemzetközi Pi nap

2024. március 17.2018. március 14. Szerző: Kaczur Sándor

A Pi-t ( $π$ ) mindenki ismeri. Talán sokaknak kedvenc története is van a $π$ -vel kapcsolatosan, amelyet iskolában vagy utazásai alatt szerzett. A $π$ Euklidesz geometriájában a kör kerületének és átmérőjének arányát jelöli. A $π$ irracionális szám, azaz végtelen, nem szakaszos tizedestört; másképpen számjegyei között nincs ismétlődés. A $π$ értékével a hétköznapokban 3,14-dal szokás számolni, de a tudomány területén ennél sokkal pontosabb közelítést szokás alkalmazni. A $π$ közelítése az informatikának köszönhetően akár több millió tizedesjegyig is lehetséges (például: S. Memphill: Pi to 1,000,000 places).

A nemzetközi Pi nap alkalmából (március 14) megvalósítottunk néhány – végtelen összeggel és szorzattal – $π$ közelítésre való képletet, algoritmust Java nyelven.

1. Viète-féle sor

private static void megold1() { //Viète-féle sor

double p=1, pi=1;

for(int i=11; i>1; i--) {

p=2;

for(int j=1; j<i; j++)

p=2+Math.sqrt(p);

p=Math.sqrt(p);

pi=pi*p/2;

}

pi*=Math.sqrt(2)/2;

pi=2/pi;

System.out.println(pi);

}

A módszer néhány eredménye: i=5 esetén 3.140331156954752 (2 tizedesjegyre pontos), i=10-nél 3.1415914215112 (5 tizedesjegyre pontos), i=11 esetén 3.1415923455701176 (6 tizedesjegyre pontos).

2. Leibniz-féle sor

public static void megold2() { //Leibniz-féle sor

double s=0;

for(int i=0; i<=2500; i++)

s+=Math.pow(-1, i)/(2*i+1);

double pi=s*4;

System.out.println(pi);

}

A módszer néhány eredménye: a 24. lépéstől stabil 1 tizedesjegyre, a 626. lépéstől stabil 2. tizedesjegyre, a 2453. lépéstől stabil 3 tizedesjegyre (hiszen alternál).

3. Wallis-formula

public static void megold3() { //Wallis-formula

double p=1;

for(int i=2; i<=17000; i+=2)

p*=(1.0*i/(i-1)*(1.0*i/(i+1)));

double pi=p*2;

System.out.println(pi);

}

A módszer néhány eredménye: A 38. lépéstől 1, a 986. lépéstől 2, a 2650. lépéstől 3, a 16954. lépéstől már 4 tizedesjegyre pontos.

4. Csebisev-sor

private static void megold8() { //Csebisev-sor, V1

double s=0;

for(int k=0; k<=20; k++)

s+=(Math.pow(-1, k)*Math.pow(Math.sqrt(2)-1, 2*k+1))/(2*k+1);

double pi=s*8;

System.out.println(pi);

}

A módszer k=10-re már 8 tizedesjegyig pontos.

A bejegyzéshez tartozó teljes forráskódot – további 8 közelítő módszer implementációjával együtt – ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára.

A feladat a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyam szakmai moduljának 5-8. óra: Vezérlési szerkezetek alkalmához kötődik.

Fát építünk

2023. január 1.2018. január 7. Szerző: Kaczur Sándor

Az adatok strukturális és könnyen értelmezhető formában való megjelenítése egy szoftver felhasználói felületén átgondolt tervezést igényel. Az adatokhoz hozzá kell jutni, ki kell választani a megfelelő grafikus komponenst, a mögötte lévő adatmodellt, össze kell ezeket kötni. Gyakran előforduló feladat, hogy táblázatosan is ábrázolható adatokból – felhasználva az adatok közötti összefüggéseket és kapcsolatokat – csoportosítva jelenítsünk meg hierarchikusan, fa struktúrában, kinyitható-becsukható formában, ahogyan ezt a felhasználók jól ismerik a fájl- és menürendszereket használva.

Fát építünk kétféleképpen

Adatbázisból, az Oracle HR sémából lekérdezünk két összetartozó nevet: részleg és alkalmazott. A lekérdezés során figyelünk a megfelelő sorrendre, ami a későbbi feldolgozást megkönnyíti. Adatainkat részlegnév szerint növekvő, azon belül alkalmazott neve szerint is növekvő – ábécé szerinti – sorrendbe rendezzük. A vezérlő rétegben két függvényt írunk, amely a modell rétegtől jut hozzá az adatokat tartalmazó generikus listához – átvett paraméterként –, és a visszaadott érték a nézet réteghez kerül.

A csoportváltás algoritmust használjuk, amely 5 blokkból épül fel. A külső ciklus előtti 1. blokk és utáni 5. blokk egyszer hajtódik végre, az előkészítő és lezáró tevékenységek tartoznak ide. A külső ciklus elején és végén található 2. és 4. blokk a belső cikluson kívül fut le, csoportonként, kategóriánként, részlegenként egyszer (most összesen 11-szer mindkettő). A 3. blokk a belső cikluson belül található, és alkalmazottanként egyszer hajtódik végre (most összesen 106-szor).

Háromszintű fát építünk: a gyökérbe (0. szint) fix, beégetett szövegként kerül a cég neve és a teljes létszám. Az 1. szinten jelennek meg a részlegek nevei és a hozzájuk tartozó létszámok. A 2. szint az alkalmazottak neveiből áll.

1. megoldás

A megoldás faKeszit1() függvénye szöveges adatot eredményez. Ez jól használható teszteléshez: megvan-e az összes adat, megfelelő-e a részlegek sorrendje azon belül az alkalmazottak sorrendje, működik-e a csoportosítás, rendben van-e a megszámolás?

public String faKeszit1(ArrayList lista) {

//1

StringBuilder faGyoker=

new StringBuilder("Cég ("+lista.size()+" fő)");

int i=0;

while(i<lista.size()) {

//2

String aktReszleg=lista.get(i).getReszleg();

ArrayList faReszlegAlkalmazott=new ArrayList<>();

while(i<lista.size() &&

lista.get(i).getReszleg().equals(aktReszleg)) {

//3

faReszlegAlkalmazott.add(lista.get(i).getNev());

i++;

}

//4

String faReszleg="\n "+aktReszleg+

" ("+faReszlegAlkalmazott.size()+" fő)\n ";

faGyoker.append(faReszleg+" "+

String.join("\n ",faReszlegAlkalmazott));

}

//5

return faGyoker.toString();

}

A faKeszit1() függvény egy sok lépésben összefűzött (konkatenált) szöveget ad vissza. Az 1. blokkban előkészítjük a fa gyökerét, ami StringBuilder típusú, hiszen sokszor manipuláljuk és inicializáljuk a lista indexelésére használt i ciklusváltozót. A 2. blokkban megjegyezzük az aktuális részleget és előkészítjük az ehhez tartozó alkalmazottak nevét tároló generikus listát ( faReszlegAlkalmazott). Az aktReszleg-hez tartozó alkalmazottak neveit összegyűjtjük a 3. blokkban. Egy részleg feldolgozását a 4. blokkban fejezzük be a fa aktuális 1. és 2. szinten lévő elemeinek szövegbe való beszúrásával. A belső ciklushoz kötődően megszámolást nem kell alkalmaznunk, hiszen az adott részlegben dolgozó alkalmazottak száma a generikus listától elkérhető ( size()). Építünk arra, hogy a külső ciklusból nézve az egymás után végrehajtódó 2. és 4. blokkban az aktReszleg nem változik meg. A 2. blokkban még nem tudjuk a fa aktuális 1. szintjét hozzáfűzni a szöveghez, hiszen a létszám csak a belső ciklusban felépülő kollekciótól kérhető el utólag. Szükséges némi késleltetés, hiszen a szöveg összefűzése és lényegesen egyszerűbb (mint utólag manipulálni megfelelő helyeken). Az 5. blokkban a csoportváltás algoritmushoz kötődő tevékenységünk nincs.

Az 1. megoldás eredménye

Cég (106 fő)

Accounting (2 fő)

Shelley Higgins

William Gietz

Administration (1 fő)

Jennifer Whalen

Executive (3 fő)

Lex De Haan

Neena Kochhar

Steven King

...

2. megoldás

A faKeszit2() függvénynél alkalmazkodunk ahhoz, hogy a JTree vizuális komponenshez DefaultTreeModel observable típusú modell szükséges, így ezzel térünk vissza ( faModell). A fa csomópontjai DefaultMutableTreeNode osztályú objektumok lesznek, amelyeknek a userObject tulajdonsága szükség esetén manipulálható. Az 1 blokkban beszúrjuk a fa gyökerét ( faGyoker), amihez a későbbiekben csatlakozik a fa többi eleme. A 2. blokkban megjegyezzük az aktuális részleget és előkészítjük – megjelenítendő szöveg nélkül – a faReszleg csomópontot. A 3. blokkban fabeli csomópontként a fa 1. szintjén megjelenő részleghez névtelenül hozzáadjuk a fa 2. szintjére kerülő – aktuális részleghez tartozó – alkalmazottak nevét. A 4. blokkban utólag módosítjuk a faReszleg csomópont megjelenítendő szövegét. Az aktuális részleg létszámát itt sem kell külön megszámolni, mert a faReszleg-től elkérhető ( getChildCount()). Az 5. blokkban itt sincs különösebb teendőnk.

public DefaultTreeModel faKeszit2(ArrayList<Alkalmazott> lista) {

//1

DefaultMutableTreeNode faGyoker=

new DefaultMutableTreeNode("Cég ("+lista.size()+" fő)");

DefaultTreeModel faModell=new DefaultTreeModel(faGyoker);

int i=0;

while(i<lista.size()) {

//2

String aktReszleg=lista.get(i).getReszleg();

DefaultMutableTreeNode faReszleg=new DefaultMutableTreeNode();

while(i<lista.size() &&

lista.get(i).getReszleg().equals(aktReszleg)) {

//3

faReszleg.add(new DefaultMutableTreeNode(lista.get(i).getNev()));

i++;

}

//4

faReszleg.setUserObject(

aktReszleg+" ("+faReszleg.getChildCount()+" fő)");

faGyoker.add(faReszleg);

}

//5

return faModell;

}

A 2. megoldás eredménye

A bejegyzéshez tartozó teljes forráskódot ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára.

Attól függően, hogyan jutunk hozzá a megjelenítéshez szükséges adatokhoz, több tanfolyamunkhoz is kapcsolódik a feladat és a modell rétegben mindig másképpen tervezünk és implementálunk:

A Java SE szoftverfejlesztő tanfolyam 45-48. óra: Adatbázis-kezelés JDBC alapon, 1. rész alkalmán hagyományos SQL lekérdező utasítást készítünk JDBC környezetben.
A Java EE szoftverfejlesztő tanfolyam 25-32. óra: Adatbázis-kezelés JPA alapon alkalommal a perzisztencia szolgáltatásait vetjük be.
A Java adatbázis-kezelő tanfolyam 13-16. óra: Konzolos kliensalkalmazás fejlesztése JDBC alapon, 1. rész, 33-36. óra: Grafikus kliensalkalmazás fejlesztése JDBC alapon, 2. rész alkalmain hierarchikus lekérdezéseket használunk.