Rendezvények - szakmai blog - Oldal 9 a 12-ből

Multimédia az oktatásban 2019

2024. február 4.2019. június 8. Szerző: Berecz Antónia

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) „Multimédia az oktatásban” Szakosztály által – évente – szervezett XXV. Multimédia az oktatásban című nemzetközi konferencia az Ericsson Magyarország Kft. K+F Központjában került megrendezésre 2019. június 6-7-én.

A konferencia célja

elősegítse az oktatás, a kutatás és a fejlesztés különböző területein dolgozó szakemberek tapasztalatcseréjét és találkozását,
bemutatkozási lehetőséget adjon az oktatóknak, kutatóknak és PhD hallgatóknak az új kutatási eredmények széleskörű szakmai megismertetésére és megvitatására előadások, kiállítások és kiadványok segítségével.

21 témakörben hirdették meg az előadóknak a jelentkezési lehetőséget, köztük néhány hozzánk kötődő

multimédia alkalmazása,
mLearning/eLearning és környezete,
felhőalapú szolgáltatások,
multimédia és a tudományos kutatás összefonódása,
multimédiafejlesztések, eredmények, alkalmazások.

Letölthető a konferencia programja.

A plenáris előadásokról

Ez a 25. jubileumi rendezvény áttekintette a szakosztály eddigi tevékenységeit például a plenáris ülésen Dr. Berke József alapító tag, első szakosztályelnök „Multimédia az oktatásban szakosztály története” fényképes előadásával. Dr. Magyar Miklós professzor alapító tag, alelnök „Egy Baby Boomer rendhagyó gondolatai a multimédiáról”, című Skype-on keresztül tartott előadásával képet adott arról, hogy a „kortárs szemtanú az egymást követő generációkkal, nemzedékekkel együttműködve tapasztalhatta meg a változásokat, a fejlődés átalakulási szakaszainak történéseit”. Majd az elmúlt év kutatásairól, a szakma irányvonalairól, gyakorlati eredményeiről szóló előadások következtek két napon két-két szekcióban. Kerekasztal beszélgetés keretében a közeljövőben megvalósítandó felnőttkori kötetlen, önálló tanulásra szolgáló (multimédia) tananyagok minősítésének kidolgozandó rendszeréről beszélgettünk Dr. Elsayed Hassan, Dr. Gerő Péter, Dr. Seres György és Sulyok Tamás moderálásával.

A szekció-előadásokról

Már számos alkalommal részt vettem előadóként a nyár eleji MMO konferenciákon szakmai előadással, magyar és/vagy angol nyelvű cikkel, poszterrel az oktatói csapat tagjaival, illetve mentorált hallgatóimmal együtt. Legutóbb tavaly is, lásd Multimédia az oktatásban 2018.

2019-ben „A magyarországi felsőoktatásban oktatók és hallgatók e-eszközhasználati attitűdje – Egy félig strukturált interjús mintakutatás eredményei” címmel tartottam előadást 20 percben, amely a konferencia „Multimédia-fejlesztések, eredmények, alkalmazások bemutatása / mLearning, eLearning és környezete” szekciójába került.

Ahogy absztraktomban írtam, „Az előadásban a tanár–hallgató interjúalanyok e-learning attitűdjébe kapunk bepillantást annak kapcsán, hogy mit jelent számukra az e-learning, hogyan értelmezik, mi tartozik az elearning kifejezés ernyője alá? Tanítási/tanulási munkájuk során milyen arányban használnak e-eszközöket? Milyen e-eszközöket és miért, hogyan használnak? Hogyan fejlesztik e-eszköztárukat? Az e-elemek tanításba bevonása hogyan hat a hallgatói motivációra és eredményekre a tanárok és a hallgatók szerint? Ha nem lennének e-eszközök, mi hiányozna számukra a leginkább? Melyik, miért és mennyire fontos a hallgatók és a tanárok számára a következők közül: tananyag, tanári magyarázat, tudományos alapok, trendiség? A kutatás alapja lehet egy széleskörű, nagy létszámú magyarországi és határon túli tanári–hallgatói populációkat vizsgáló kvantitatív kutatásnak.”

Mentorált hallgatóim/volt hallgatóim kiváló előadásokat tartottak. Öt díjat nyertek el a már második évben meghirdetett szakdolgozatok és TDK-dolgozatok versenyben, illetve szekcióikban tartott előadásukkal, a konferencia-kiadványban megjelent cikkükkel.

Vidovenyecz Zsolt, volt konzultáltam, barátom idén is elhozta „utazó kiállítás” keretében gyűjteménye egy részét, amelyhez kapcsolódva „A magyar számítástechnika hőskorának „leg”-jei” címmel tartott tárlatvezetést. Virtuális múzeuma a https://www.holdcomputers.com/-on tekinthető meg.

Kaczur Sándor kolléga minden résztvevő számára érdekes multimédiás előadást tartott az MMO 2019 konferencián „Térképek dinamikus ábrázolása Google Charts, Java és JavaScript eszközökkel” címmel. Ez az előadás a „Multimédia és a tudományos kutatás összefonódása/ Multimédiafejlesztések, eredmények, alkalmazások bemutatása” szekcióba került.

„A Google Charts egy weblapokba beágyazható, JavaScript-re épülő keretrendszer/példatár, amely kiválóan használható az oktatásban úgy, hogy különféle adatforrásból származó – vagy dinamikusan előállított – adatokból egyszerű, látványos, weblapokon könnyen megjeleníthető grafikus objektumokat hozunk létre. A hozzá kapcsolódó felhő alapú szolgáltatások ingyenes és fizetős formában is rendelkezésre állnak. Az ismertetett esettanulmány egy hálózatos Java projekt, amely webről összegyűjtött adatok alapján, többféle Google Charts objektumot állít elő. A termék JavaScript-re épülő weboldalak sokasága, amely tipikus felhasználói igényeket/követelményeket kielégíthet. A megvalósítás kivételkezelést alkalmaz, HTML és JSON tartalmat olvas és generál, valamint elvégzi/elvégezteti az adatok térképen való megjelenítéséhez szükséges geokódolást. Az előadás ismerteti a specifikáció és a tervezés lépéseit, az implementációt, a tesztelést, valamint továbbfejlesztési javaslatokat is ad.” – írja Sándor absztraktjában.

Sándor előadásának prezentációját ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára.

Sándor előadásának témája a Java EE szoftverfejlesztő tanfolyam 1–4. óra: Elosztott alkalmazások, webszolgáltatások és 13–16. óra: JSON feldolgozás alkalmaihoz kapcsolódik.

A fotópályázatról

Az MMO Szakosztály által meghirdetett fotópályázaton Táj kategóriában Szűcs Tibor különdíjban részesült Pirkadat című pályamunkájával:

„A fotó 2018. július 2-án készült, Japán legmagasabb hegyén/vulkánján a Fujin. Július elején a napfelkelte nagyjából 4 órára esik, ám már fél órával korábban elkezd világosodni az égbolt alja, és a napfelkelte nagyjából egy órán át nyújt számunkra fényekben gazdag izgalmakat. A Fujiról fontos megemlíteni, hogy sok esetben mágnesként vonzza a felhőket. Nekünk mázlink volt. Nem is kicsi, ugyanis végig csillagos ég alatt másztunk, a napfelkelte felhőmentes volt, ám miután leértünk a hegy lábához, az egész vulkán felhőbe öltözött.

A terv az volt, hogy éjszaka felmászunk a vulkán peremére, majd a keleti oldalon megvárjuk a napfelkeltét, hiszen a felkelő nap országának legmagasabb pontjáról megnézni a felkelő napot meglehetősen vagányul hangzik. De ott fent lenni nem csak egy menő gondolat beteljesedése, hanem olyan élmény, melyet mindenkinek látnia kellene. Egyetlen baj van vele: elkezd a nap felkelni, aztán a következő pillanatban huss, már magasan jár. Természetesen ha nem is a szó szoros értelmében vett pillanatról van szó, de azért a kb. 10 percnyi páratlanul csodás élményért – amíg a nap felbukkan a horizonton – megéri hat órán keresztül hegyet mászni – a metsző szélben és közel zéró fokos hőmérsékletben fagyoskodni -, valamint kihagyni az éjszakai alvást, és másnap kókadozni.

Ebbe a kb. 10 percbe kell belezsúfolni mindent, az egyszerű emlékfotót, a pillanatról készült kiváló képeket, és természetesen a napfelkeltében elmerengeni. Nem egyszerű, mindenesetre mozgalmas, izgalmas, lenyűgöző, szívbe markoló és legfőképpen egy életre szóló élmény.” – írja a fényképről Tibor.

ADA 2019

2023. december 22.2019. május 25. Szerző: Kaczur Sándor

A Debreceni Egyetem Informatikai Kara 2019. május 24-25-én megrendezte az ADA konferenciasorozat második konferenciáját (ADA 2019), amely az informatika és a STEM területei iránt érdeklődők konferenciája volt.

A konferencia célja

Az ADA konferenciasorozat elsődleges célja, hogy lehetőséget és közeget biztosítson az informatikai és a STEM területeken dolgozó, kutató vagy még a tanulmányaikat folytató nők szakmai megjelenésének, kommunikációjának. A konferencia kiemelt figyelmet kíván fordítani a kapcsolódó szakterületek munkaerő utánpótlásának problémáira, az érdeklődők pályaválasztási motivációja növelésének, illetve az orientáció kialakításának lehetőségeire. A konferenciasorozat szeretne hozzájárulni a nők arányának növekedéséhez a fenti területekhez tartozó szakmákban és kutatásokban.

Kiknek érdemes részt venni?

Mindenkinek, aki érdeklődik az informatika és a STEM területeinek új eredményei iránt! Minden kutatónak, oktatónak, felsőoktatásban tanuló vagy doktori tanulmányokat folytató hallgatónak, akik tudományos eredményeiket szeretnék bemutatni egy szélesebb szakmai közönség előtt.

Akik az informatikához, a STEM területekhez, illetve ezek oktatásához kapcsolódó munkájuk és tapasztalatuk alapján kialakult jó gyakorlatukat kívánják megosztani a szakmabeliekkel.

Az eseményről

A megnyitón Dr. Mihálydeák Tamás dékán úr elmondta, hogy 90 résztvevő regisztrált, és egy népszerű Neumann idézettel nyitotta meg a rendezvényt: „A fejlődés ellen nincs gyógymód”.

A 2 plenáris előadáson kívül 15 szekcióban (Alkalmazások, Szoftvertechnológia tanítása, Társadalom, Virtuális valóság, Képességfejlesztés, Könyvtár, Informatika és egészségügy, Online tanulás, Digitális technológia körülöttünk, Matematika, Vizualizáció, Geometriai modellezés, Informatika tanítása, Open Science, Digitális kompetencia) zajlott a 43 szekció előadás.

Letölthető a konferencia programja.

2019-ben előadást tartottam „Egy Java JDBC technológiát használó esettanulmány hatékonyságának elemzése” címmel, amely a konferencia Alkalmazások szekciójába került. Az absztrakt: „Az előadás/cikk szoftverfejlesztés esettanulmányt ismertet. Különböző lekérdezések futnak azonos adatbázis-szerveren valós terhelést szimulálva. A Java JDBC különböző interfészeit, osztályait (Statement, PreparedStatement, CallableStatement, tranzakciókezelés) használó szolgáltatások kerülnek beépítésre az MVC-t használó projektbe. A megvalósított funkciók paraméterezett szimulációs környezetben összehasonlításra és elemzésre kerülnek a hatékonyság szempontjai szerint.”

Kiemeltem egy példát az esettanulmányból:

Lekérdezés: TOP N különböző fizetésű alkalmazott neve, fizetése (a topN változó mindig az adott metódus paramétere)

1. megoldás: Statement interfész

2. megoldás: PreparedStatement interfész

3. megoldás: tárolt eljárás és CallableStatement interfész

Az előadásom prezentációját és az Java projekt/esettanulmány forráskódját ILIAS e-learning tananyagban tesszük elérhetővé tanfolyamaink résztvevői számára.

Az előadásom témája a Java SE szoftverfejlesztő tanfolyam és a Java adatbázis-kezelő tanfolyam több alkalmához is kötődik.

Berecz Antónia műhelyvitája

2023. december 22.2019. április 11. Szerző: Kaczur Sándor

Berecz Antónia kolléganő meghívott PhD értekezés-tervezetének műhelyvitájára. Az eseményre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Műszaki Doktori Iskola szervezésében 2019. április 11-én került sor. Antónia értekezés-tervezetének címe: „Az e-tanítás-tanulás folyamata – stratégiák és modellek”.

A műhelyvita fontos mérföldkő a doktori fokozatszerzési eljárás során, közeledve a folyamat végéhez. Antónia kutatómunkáját 4 hipotézisben foglalta össze.

A műhelyvita alapvetően az alábbi 4 kérdés köré összpontosult:

A választott témát a korszerű kutatási módszereket alkalmazva, és minden fontosabb részletére kiterjedően dolgozta-e ki a jelölt?
Megfelel-e az értekezéssel szemben támasztott formai és tartalmi követelményeknek?
Az értekezés-tervezet tartalmaz-e új tudományos eredményeket?
Javasolja-e a tervezet további eljárásra bocsátását újabb műhelyvita nélkül?

Az eseményen örömmel vettem részt és gratulálok Antóniának eredményes kutató munkájához és annak színvonalas bemutatásához.

Digitális Témahét 2019

2023. március 20.2019. március 29. Szerző: Balogh Péter

A Digitális Témahét 2016-ban indult országos rendezvénysorozat. Fő célja a digitális pedagógia módszertanának népszerűsítése és elterjesztése. A program fontos törekvése, hogy a digitáliskompetencia-fejlesztés az informatikán túl kiterjedjen más tantárgyakra is. A résztvevő pedagógusok és diákok változatos és kreatív iskolai projektek keretében fejleszthetik képességeiket technológiával támogatott tanulás során. A Digitális Témahét rendezvény minden meghirdetett programja ingyenes.

A 2018/2019-es tanévben a rendezvény április 8-12. között valósul meg. Kiemelt témakörök/szempontok:

a multidiszciplináris megközelítés: a matematika, a természet- és mérnöki tudományok, valamint a művészet- és társadalomtudományok együttes megjelenítése;
a digitális technológia alkotó használata és az algoritmikus gondolkodás fejlesztése;
a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése és bevonása;
a nevelési-oktatási intézmények közötti együttműködés élénkítése;
a határon túli magyar pedagógusok és oktatási intézmények bevonása;
ebben a tanévben is a digitális gyermekvédelem, a médiatudatosság, a közgyűjtemények digitális tartalmainak nevelésben, oktatásban történő megjelenése.

Az it-tanfolyam.hu 2019-ben is csatlakozott a rendezvénysorozathoz. Meghirdettünk hat programot a https://digitalistemahet.hu weblapon. A programjainkra 2019. április 6-án 9:00-12:00 óráig kerül sor.

Rendezvényünk plakátja

Ízelítő a meghirdetett programból

Bemutatjuk, hogy lottószelvények előállítása során nem mindig mehetünk biztosra. A problémák szintje különböző:

elemi probléma: egyetlen 1 és 90 közötti egész véletlenszám előállítása,
lokális léptékű probléma: egyetlen ötöslottó-szelvény előállítása, azaz 5 db különböző 1 és 90 közötti egész véletlenszám előállítása,
globális léptékű probléma: sok különböző ötöslottó-szelvény előállítása.

Sok olyan algoritmust és implementált Java programot ismerünk, oktatunk, amelyek biztosra mennek. Másképpen: képesek érvényes szelvényt generálni. Kísérletet végzünk, mi történik, ha nem megyünk mindig biztosra. Például, mi történik, ha a lokális léptéknél nem figyelünk a véletlenszámok különbözőségére. Generálunk 1000 számsorozatot, és kiválogatjuk a pozitív teszteseteket, azaz ezek közül azokat a számsorozatokat, amelyek érvényes lottószelvények. Megkapjuk, hogy 89% körül ingadozik a helyes és 11% körül pedig a hibás tesztesetek aránya.

100

101

102

103

104

105

106

107

100 kísérletből 1000 db számsorozat milyen arányban ötöslottó-szelvény?

-----------------------

Kísérlet Helyes Hibás

sorszám (%) (%)

-----------------------

1. 88.9 11.1

2. 89.2 10.8

3. 88.2 11.8

4. 89.3 10.7

5. 88.9 11.1

6. 87.9 12.1

7. 90.2 9.8

8. 89.8 10.2

9. 87.6 12.4

10. 89.4 10.6

11. 89.6 10.4

12. 88.9 11.1

13. 88.6 11.4

14. 91.2 8.8

15. 89.1 10.9

16. 91.2 8.8

17. 89.3 10.7

18. 89.2 10.8

19. 88.9 11.1

20. 89.0 11.0

21. 88.6 11.4

22. 88.4 11.6

23. 89.6 10.4

24. 89.5 10.5

25. 89.2 10.8

26. 89.9 10.1

27. 90.9 9.1

28. 88.4 11.6

29. 90.4 9.6

30. 91.2 8.8

31. 88.9 11.1

32. 88.8 11.2

33. 88.9 11.1

34. 89.0 11.0

35. 87.7 12.3

36. 88.9 11.1

37. 88.1 11.9

38. 88.8 11.2

39. 89.8 10.2

40. 88.6 11.4

41. 87.9 12.1

42. 89.3 10.7

43. 89.8 10.2

44. 87.9 12.1

45. 88.0 12.0

46. 88.0 12.0

47. 89.1 10.9

48. 86.7 13.3

49. 87.5 12.5

50. 90.6 9.4

51. 88.0 12.0

52. 91.2 8.8

53. 88.5 11.5

54. 89.5 10.5

55. 88.8 11.2

56. 88.5 11.5

57. 89.1 10.9

58. 88.1 11.9

59. 88.3 11.7

60. 90.1 9.9

61. 89.7 10.3

62. 90.1 9.9

63. 90.3 9.7

64. 88.5 11.5

65. 88.4 11.6

66. 88.5 11.5

67. 88.6 11.4

68. 89.8 10.2

69. 91.4 8.6

70. 90.2 9.8

71. 88.9 11.1

72. 89.7 10.3

73. 88.5 11.5

74. 88.0 12.0

75. 88.3 11.7

76. 89.6 10.4

77. 88.8 11.2

78. 89.1 10.9

79. 87.6 12.4

80. 89.4 10.6

81. 88.9 11.1

82. 88.8 11.2

83. 88.5 11.5

84. 89.8 10.2

85. 89.1 10.9

86. 90.1 9.9

87. 90.6 9.4

88. 88.2 11.8

89. 89.9 10.1

90. 90.1 9.9

91. 89.1 10.9

92. 87.1 12.9

93. 88.8 11.2

94. 89.1 10.9

95. 91.9 8.1

96. 88.8 11.2

97. 88.6 11.4

98. 88.5 11.5

99. 88.5 11.5

100. 87.9 12.1

-----------------------

átlag 89.086 10.914

Átgondoljuk, miket tehetünk, ha egy ilyen nem tökéletes, nem biztosra menő implementált algoritmus köré kell építeni olyan környezetet, hogy szükség esetén vissza tudjunk kapni előre megadott számú érvényes lottószelvényt. Vajon hogyan alakul a 89-11 arány a hatoslottó, heteslottó esetén? Ki fog derülni. Például, mi történne, ha sok gépi szelvénnyel játszunk és van közöttük két azonos nyertes szelvény? Gondot jelent ez? Meg kell oldani, hogy ez ne forduljon elő? Ha igen, hogyan? Ha nem, miért nem? Ez is ki fog derülni.

Köszönöm oktató kollégáimnak, hogy örömmel csatlakoztak szakmai előadással, interaktív kódoló-tesztelő foglalkozással, gamifikációs elemekkel. Biztosan jól fogjuk érezni magunkat. Bízom abban, hogy jó hangulatú, valódi szakmai párbeszéd alakul majd ki a jelenlévők és köztünk a rendezvényünkön. Várjuk a jelentkezőket, hogy Java programozáshoz kötődően együtt töltsünk egy izgalmas szombat délelőttöt. A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

FIRST® LEGO® League robot verseny 2018

2023. december 22.2018. december 15. Szerző: Kaczur Sándor

A Nemzetközi LEGO® Robot versenyek azért jöttek létre, hogy a segítsék/erősítsék a műszaki, természettudományos és informatikai kompetenciák fejlesztésén túl a kooperatív csoportmunkát, a problémamegoldásra orientáló komplex gondolkodásmódot. A hazai oktatási rendszerben ezek az összetevők is egyre hangsúlyosabban jelennek meg. A Magyarországon is „játszható” nemzetközi versenyek közül kiemelkedik két verseny: a FIRST® LEGO® League (FLL) és a World Robot Olympiad™ (WRO).

2018. december 15-én FLL bíróként részt vettem az Edutus Egyetem által – már sokadik alkalommal – megrendezett FLL robotika verseny tatabányai regionális fordulóján. 3 fős zsűri tagjaként a feladatom a versenyre elkészült kutatási projektek értékelése volt.

Az FLL verseny 1998-ban indult, melyen 70 országból, mintegy 30 000 csapat vesz részt évente. Magyarország a Central Europe régióban vesz részt, ahol kb. 800-900 csapat mérkőzik meg egymással. Egy csapat 3-10 főből áll, választott csapatvezetőjük van és mindannyian 9-16 év közötti tanulók.

Minden évben van egy központi témája a versenynek, ami két szálon fut:

Kutatási projekt: a kutatási feladat témáját megismerve a csapatok egy problémát keresnek, amelyre az életkoruknak megfelelő megoldást kell adniuk és tevékenységükről 5 perces prezentációban számolnak be a versenyen. A zsűri értékeli a kutatási projekt megvalósítása során a probléma azonosítását, elemzését, a meglévő megoldások áttekintését, a csapat megoldását, a megjelenő innovációt, a prototípust, a prezentáció felépítését, hatékonyságát, eredetiségét, a csoportmunkát. Letölthető a 2018-as kutatási feladat leírása.
Robotika: egy kb. 3 m²-es akadálypályán tűznek ki 10-15 megoldandó feladatot, amelyre a csapatnak robotot kell tervezni, építeni és programozni. A robotnak 2,5 perc alatt kell önállóan, a programja által vezérelve megoldania a feladatokat. Az akadálypálya egységes, minden évben központilag készítik el. A feladatok teljesen probléma centrikusak, a csapat találja ki, hogyan oldja meg, nincs abszolút jó megoldás. A verseny során a robotot át lehet építeni, és csak a pálya kijelölt területén lehet kézzel hozzáérni. A zsűri értékeli a robot dizájnt, amely a megépített konstrukció ötletességét, hatékonyságát, valamint a programok forráskódjainak működését jelenti. Külön feladat alapján értékelik a csapatmunkát is. A nemzeti fordulókból a legjobbak jutnak tovább a nemzetközi fordulókba. Letölthető a 2018-as robotverseny feladat leírása.

A 2018-as verseny során az INTO ORBIT nevű projektet kellett megvalósítani, amelyben a csapatnak azonosítania kellett egy olyan fizikai vagy társadalmi problémát, amellyel szembe kell néznie az embereknek egy hosszú távú űrutazás során a naprendszerünkön belül, és javaslato(ka)t kellett tenniük a megoldására. A korábbi évek projekt témakörei is, illetve korábbi események hírei is elérhetők: Edutus 2017, Debrecen 2018, valamint nemzetközi és hazai robotversenyek általában.

A verseny teljes dokumentációja, specifikációja több száz oldal angol nyelven és részben nonverbálisan elérhető anyagból áll és évről-évre változnak a konkrétumok, de a koncepció (alapértékek: discovery, innovation, impact, inclusion, teamwork, fun) állandó. A 2018-as robotverseny akadálypálya megépítve így nézett ki:

5 csapat mérkőzött meg egymással: Refisek, RoboGo_5vos, Maros Robo Team, legÓÁG, FrankaRobotics. A kutatási projektben többféle megközelítést alkalmaztak. Volt, ahol a technológiai, informatikai eszközorientált, kommunikációs problémák, fiziológiai szükségletek domináltak, máshol inkább perspektivikusabb társadalmi, szociológiai aspektusok és a fenntarthatóság kerültek előtérbe. Három csapat igazán kiemelkedett a délelőtti zsűri előtti fordulóban prezentációjukkal és kaptak sok-sok ötletet, javaslatot. Ők délután még egyszer megtartották előadásaikat, immár a teljes – kb. 120 fős tanulókból, felkészítő tanáraikból, szülőkből, testvérekből álló – közönség előtt. Szeretném kiemelni, hogy – miközben több szálon is futottak az egész napos rendezvényen az események – a TOP 3 csapat tagjai kiegészítették, átdolgozták délutánra a délelőtti prezentációikat és figyelembe vették a kapott ötleteket, javaslatokat. Egy markáns példa: a Plútóra küldött expedíció vezetője délelőtt még erősen autokratikus diktátor politikusként jelent meg, de délutánra már inkább emberközpontú spirituális vezetővé szelídült.

Örülök, hogy részt vehettem az FLL 2018 versenyen. Tartalmasnak bizonyult ez a nap. A szervezés nagyon profi volt. Legközelebb is szívesen csatlakozom.